Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AZ ELŐADÁSANYAGOT KÉSZÍTETTE: DR. TÁTRAI TÜNDE KÁRPÁTINÉ DR. KRAUSZ ZSUZSANNA A hatályos és a 2012. január 1-jén hatályba lépő közbeszerzési szabályozás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AZ ELŐADÁSANYAGOT KÉSZÍTETTE: DR. TÁTRAI TÜNDE KÁRPÁTINÉ DR. KRAUSZ ZSUZSANNA A hatályos és a 2012. január 1-jén hatályba lépő közbeszerzési szabályozás."— Előadás másolata:

1 AZ ELŐADÁSANYAGOT KÉSZÍTETTE: DR. TÁTRAI TÜNDE KÁRPÁTINÉ DR. KRAUSZ ZSUZSANNA A hatályos és a január 1-jén hatályba lépő közbeszerzési szabályozás

2 A szabályozás rendszere

3 A szabályozás rendszere hazánkban évi CXXIX. tv a közbeszerzésekről Változó végrehajtási rendeletek, új felhatalmazó rendelkezése

4 Új közbeszerzési törvény 2011.

5 Eljárásszám

6 Szerződött érték

7 Cél és szempontrendszer Foglalkoztatás növelése Szociális szempontok EU-értékhatár alatti szabadabb joggyakorlás Adminisztráció csökkentése KKV-k támogatása Körbetartozás elleni küzdelem kiszámíthatóság alkalmazhatóság Verseny tisztasága átláthatóság Korrupció elleni küzdelem Környezetvédelem Teljesítési szakasz Rugalmasság egyszerűség

8 Módosítás alapja Módosítás dimenziói  Tagállami jogösszehasonlítás  Európai Bírósági esetjog  Hazai gyakorlati tapasztalatok  Új törvény  Új felhatalmazó rendelkezések  Intézményrendszer

9 A törvény szerkezete RészTartalom I.Általános szabályok II.EU eljárásrend szabályozása III.Nemzeti eljárásrend szabályozása IV.Szerződésekkel kapcsolatos szabályok V.Jogorvoslat VI.Közbeszerzések Tanácsa

10 A szabályozás új rendszere Értékhatár/ Ajánlatkérő Közbeszerzés általános szabályai Közösségi II. rész Nemzeti III. rész Közszolgáltatók eltérő szabályai XIV. fej.

11 Az új törvény felépítése  I. rész Általános rendelkezések  I. fej Célok, alapelvek  II. fej Értelmező rendelk.  III. fej Személyi és tárgyi hatály  IV. fej Ajánlatkérők és gazdasági szereplők  V. Közzététel és kommunikáció  II. rész EU értékhatárt elérő értékű beszerzések szabályai  VI. A felhívás  VII. Közbeszerzés tárgya, műszaki leírás  VIII. A dokumentáció  XI. Ajánlattevők, részvételre jelentkezők  X. Benyújtás, felbontás  XI. Bírálat  XII. Eljárások fajtái  XIII. Építési koncesszió  XIV. Közszolgáltatók  III. rész Nemzeti eljárásrend  IV. rész Közbeszerzési szerződések  XV. Szerződés  V. rész Jogorvoslat

12 II. rész III. rész  Eljárási szabályok  Eljárásfajtás  Építési koncesszió  XIV. fejezet: közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó sajátos szabályok  Egységes szabályozás ajánlatkérők számára  Építési beruházás esetében közösségi szabályok alkalmazandók Egyes ajánlatkérői csoportokra vonatkozó szabályok logikája

13 I. RÉSZ A LEÍRÁS ALAPVETŐEN AZ ÚJ SZABÁLYOZÁSRA ÉPÜL, A LÉNYEGES ELTÉRÉSEKRE KÜLÖN FELHÍVJUK A FIGYELMET AZ ELŐZŐ SZABÁLYOZÁSHOZ KÉPEST Általános rendelkezések

14 1. Célok, alapelvek I. fejezet  A verseny tisztasága, átláthatóság, nyilvánosság  Közpénzek ésszerű felhasználása- hatékony és felelős gazdálkodás elve  KKV, fenntarható fejlődés, szociális célkitűzések, jogszerű foglalkoztatás  Esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód  Jóhiszeműség, tisztesség, rendeltetésszerű joggyakorlás  Egyenlő elbánás ◦ Nemzeti elbánás az EU-ban letelepedett ajánlattevők és a közösségi áruk számára ◦ Az EU –n kívüli ajánlattevők és nem közösségi áruk számára a MK és az EK nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell nyújtani  Főszabály az eljárás nyelve magyar  A törvény kogens, eltérés csak annyiban lehetséges, ahogyan azt a törvény megengedi

15 2. Értelmező rendelkezések II. fejezet  Ajánlattevő – Részvételre jelentkező  Alvállalkozó  Erőforrást nyújtó szervezet  DBR, e-árlejté, e-út  Gazdasági szereplő  Közbeszerzési eljárás előkészítése – közbeszerzési eljárás megkezdése  Támogatás  Tárgyalásos eljárás  Üzleti titok

16 AT Közös ajánlattevő Alkalmasságban segítő szervezet Alvállal- kozó >25% <=25% Ajánlatkérő, (közös ajánlatkérő) Nem alvállalkozó

17 A törvény alkalmazási köre III. fejezet 5. §  Ajánlatkérőként meghatározott szervezetek  Visszterhes szerződés megkötése céljából  Megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása.

18 A Kbt. szabályozási rendszere  Értékhatárok  Ajánlatkérők  Beszerzés tárgya  Cél: az eljárásfajta meghatározása, amennyiben a tv. hatálya alá tartozik az ajánlatkérő és a beszerzés tárgya

19 A közbeszerzési eljárások alanyai  Ajánlatkérők  un. „klasszikus” ajánlatkérők – közös ajánlatkérők  un. „közszolgáltatók”  Ajánlattevők  Természetes személyek  Jogi személyek  Jogi személyiség nélküli szervezetek  Konzorciumok

20 Ajánlatkérők 6. §  Minisztérium, központosított közbesz  Állam, önkormányzat, költségvetési szerv, közalapítvány  Közjogi szervezet  In-house – szervezet 9. § (1) bek. k. pont  Közszolgáltatók  Kizárólagos jog (6. § (4) def) vagy  Egyébként is a Kbt. Hatálya alá tartozó szervezet  Amely közszolgáltatói tevékenységet végez 114. § (2) alapján  Támogatott szervezet – több mint 50 %  Önkéntes alkalmazó

21 Közjogi szervezet  közérdekű de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység végzésére hozták létre, vagy ilyen tevékenységet lát el, ha meghatározó befolyással van rá a Kbt. 6. § (1) bek hatálya alát tartozó szervezet  Nem lényeges hogy más tevékenységet is ellát

22 A közbeszerzés tárgyai  Árubeszerzés  Építési beruházás  Építési koncesszió  Szolgáltatás megrendelése  Szolgáltatási koncesszió  Ha több közbeszerzési tárgya van a szerződésnek – a meghatározó értékű tárgy szerint kell minősíteni

23 Beszerzés tárgyak és ajánlatkérők kapcsolata Értékhatár/ Ajánlatkérő KlasszikusKözszolgáltató Közösségi Nemzeti ÁruSzolgáltatásÉpítési beruházás, építési koncesszió ÁruSzolgáltatásÉpítési beruházás ÁruSzolgáltatás, szolgáltatási koncesszió Építési beruházás, építési koncesszió ÁruSzolgáltatásÉpítési beruházás

24 Kivételek 9. §

25 Általános kivételi kör (9.§)  Minősített adat, nemzetbiztonsági érdek  Védelmi, katonai, rendvédelmi, rendészeti célok  Nemzetközi szerződés, nemzetközi szervezet eljárásrendje  Elektronikus hírközlási szolgáltatás nyújtása, rendelkezésre bocsátása vagy igénybe vétele  Központosított közbeszerzés az igénybe vevők részére  Építési és szolgáltatlási koncesszió – ha közszolgáltatásként a XIV. fejezet alá tartozna  Szolgáltatási koncesszió – Hatóság értesítésével  Autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállítás – külön törvény  In-house megállapodások  Helyi önkormányzat kötelező közoktatási feladatainak ellátása

26 Általános kivételi kör folyt.  Ingatlan vásárlás  Értékpapír kibocsátás, eladás, vétel, átruházás  Műsorszám vétel, fejlesztés, előállítás  Választottbíróság, békéltetés,  Munkaszerződés, közszolgálati jogviszony  Kutatás-fejlesztési szolgáltatás, ha eredménye nem csak ajánlatkérőnél hasznosul  6. § (1) a)-c) kizárólagos jog alapján nyújtja a szolgáltatás  6. § (1) a)-c) közfeladat végzésének átadása, nyereség nélkül

27 In-house megállapodások 9. § (1) k)  1. típus  Klasszikus ajánlatkérő tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel  Közfeladat, közszolgáltatás  Teljes körű ellenőrzési jog, stratégiai célok és döntések alapvető befolyásolása  Adott üzleti év nettó árbevételének 80%-a ajánlatérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik  2. típus  Klasszikus ajánlatkérő  Több ajánlatkérő tulajdonos  Közfeladat, közszolgáltatás  Teljes körű ellenőrzési jog, stratégiai célok és döntések alapvető befolyásolása  Adott üzleti év nettó árbevételének 80%-a ajánlatérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik  Max 5 évre köthető

28 A közbeszerzési értékhatárok 10. §  Közösségi – Európai Bizottság állapítja meg  Nemzeti (egyszerű) közbeszerzési – éves költségvetési törvény állapítja meg  Közbeszerzési Hatóság év elején közzéteszi  Közös jellemzők: - alanyonként eltérő - közbeszerzési tárgyanként eltérő - beszerzési tárgycsoporton belül is van eltérés

29 A szabályozás új rendszere Értékhatár/ Ajánlatkérő Közbeszerzés általános szabályai Közösségi II. rész Nemzeti III. rész Közszolgáltatók eltérő szabályai XIV. fej.

30 Értékhatárok – klasszikus ajánlatkérők  Közösségi eljárásrendben  Áru és szolgáltatás beszerzés esetében  euró (a korábbi euró értékhatár helyett) Ft;  euró (a korábbi euró értékhatár helyett) Ft;  Építési beruházás és építési koncesszió esetében euró (a korábbi euró értékhatár helyett) Ft.  Nemzeti eljárásrendben a évi költségvetésről szóló éviCXXX. törvény 87. §-ának (1) bekezdése értelmében:  árubeszerzés esetében: 8 millió Ft  Építési beruházás esetében: 15 millió Ft  Építési koncesszió esetében: 100 millió Ft  Szolgáltatás megrendelése esetében: 8 millió Ft  Szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió Ft

31 Értékhatárok - közszolgáltatók Közösségi eljárásrendben  Árubeszerzés : euró (a korábbi euró értékhatár helyett) Ft  Építési beruházás : euró (a korábbi euró értékhatár helyett) Ft  Szolgáltatás megrendelése: euró (a korábbi euró értékhatár helyett) Ft Nemzeti eljárásrendben  Árubeszerzés 50 millió Ft  Építési beruházás 100 millió Ft  Szolgáltatás megrendelése 50 millió Ft

32 Becsült érték 11. §-18. §  Közbeszerzés megkezdésekor  Tárgyáért általában kínált vagy kért  ÁFA nélkül számított  12.§-18.§ alapján megállapított  Legmagasabb összeg ellenszolgáltatás kell érteni  Díj, jutalék az ajánlattevők, jelentkezők részére is beleszámít

33 Egyes beszerzési tárgyak becsült értéke  Áru, melynek tárgya dolog használatára, hasznosítására vonatkozó jog megszerzése  Áru vagy szolgáltatás, mely rendszerek, időszakonként visszatérően kötött szerződésre vonatkozik  Szolgáltatás, mely nem tartalmazza a teljes díjat  Tervpályázat  Építési beruházás  Keretmegállapodás

34 Becsült érték – ami tilos 18. §  Részekre bontás  Egybe kell számítani  Hasonló áruk, vagy szolgáltatások amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy időben merül fel  Építési beruházások melyek ugyanazon építési beruházásra vonatkoznak  Kisebb értékű kivétel – külön ábra  Részekre bontáskor a részeket egybe kell számítani  Külképviseletenként ill. országgyűlési képviselőcsoportok részére történő beszerzést külön kell számítani

35 18. § (3) bekezdés

36 II. rész III. rész  Közösségi értékhatár elérő vagy meghaladó  Építési koncesszió a XIII. fej szerinti szabály alk  Tervpályázat – külön vhr  Közszolg – XIV. fej.  Közösségi értékhatár alatt, nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó  4. melléklet szerinti szolgáltatások  Jogi szolg egyáltalán nem kell közbesz elj. Csak hirdetmény  Szolgáltatás koncesszió Alkalmazandó eljárásrend 19. § -20. §

37 Ajánlatkérőkre és gazdasági szereplőkre vonatkozó rendelkezések §  Az ajánlatkérő eljárása  Kbt hatály alá tartozás bejelentése  Bonyolítás  Közös ajánlatkérés  Közbeszerzési Hatóság naprakész nyilvántartása ajánlatkérőkről  Ajánlatkérő közbeszerzési szabályzata  Előkészítés, lefolytatás, felelősségi rend, dokumentálási rend, döntésért felelős személy, testület  Közbeszerzés tárgya, közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelem  Bírálóbizottság – 3 tag min.  Bírálat, döntési javaslat, jegyzőkönyv  Döntéshozó nem lehet a bb-tagja  Központosított közbeszerzés  Kormány az általa irányított, felügyelt ktgvetési szervezk, alapított közalapítványok, állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek részére  Eltérő szabályok vhr-ben  1000 fő lakosnál kisebb – kormány közp. Közb eltérő szabályok vhr-ben  Helyi önkormányzat – helyben központosítás- önkorm. Rend.  Több helyi önkorm – onkorm. Társulási megállap

38 Összeférhetetlenség 24. §  Összeférhetetlen  Nem vehet részt előkészítésben és lefolytatásban ak. Részéről aki amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlatására bármely okból – különösen gazdasági érdek, vagy más közös érek miatt nem képes  Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban az ak. Által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet, ha közreműködése a verseny tisztaságának sérelmét eredményezi.  Az ak nevében eljáró vagy eljárásba bevont írásban nyilatkozik összeférhetetlenségéről  Nem összeférhetetlen  Felmérés érdekében kért adatok  Támogatás érdekében kért tájékoztatás

39 Gazdasági szereplőkre vonatkozó szabályok  Közös ajálattétel 25. §  Képviselő kijelölése- kötelező  Minden nyilatkozat közös  Képviselővel kell kommunikálni  Egyetemleges felelősség  Nem változhat az eredeti felállás ajánlattétel, részvételi jelentkezést követően  25. %-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó 26. §  Közös ajánlattevőként való megjelölés kötelező  Nyertes ajánlattevőtől gazdasági társaság alapítása megkövetelhető  Jogi forma, min jegyzett tőke, tev kör, ellenőrzés írható elő

40 Verseny biztosítása és fenntartott szerződések  Ajánlattevő, részvételre jelentkező nem lehet  Más ajánlattevő vagy részvétlre jelentkező  Mások alvállalkozója  Mások alkalmasságának igazolója 55. § (5)  Tpvt megsértése – jelzési kötelezettség GVH-nak  Fenntartott szerződés  Fenntarthatja vagy köteles fenntartani  Védett foglalkoztató  Külön vhr

41 V. Fejezet Közzététel és kommunikáció  Hirdetmények pontos felsorolás  Eredményhirdetés helyett összegezés  Eredményhirdetésről szóló tájékoztató – döntést vagy szerződéskötést követő 10 munkanapon belül megküldés (keretmegállapodás negyedévente)  Szerződésmódosítás 15 napon belül  Hirdetmények Hatóságnak való megküldése elektronikus úton, külön vhr alapján

42 Kötelező saját közzététel  Saját honlap, vagy Hatóság honlapja, fenntartó honlapja  Közbesz terv, módosítás  In-house szerződés  Előzetes vitarendezéssel kapcs adatok  Jogorvoslat  Kérelem, szerződést engedélyező végzés  Szerződés  Szerződés teljesítésére vonatkozó adatok  Éves stat összegzés

43 Előzetes kommunikáció 32. §  Előzetes összesített / Időszakos előzetes tájékoztató közzététel  egy adott évre  Külön hirdetmény szerint  Nincs lefolytatási kötelezettség  Közbeszerzési terv  klasszikus ajánlatkérők számára kötelező  Márc 31-ig  Nyilvános  Nincs lefolytatási kötelezettség

44 Eljárások dokumentálása 34. §-37. §  Írásban  Közvetlen kézbesítés, fax, e-út (fokozott biztonságú elektronikus aláírás vagy azzal egyenértékű)  Elektronikusan csak külön vhr alapján – nem lehet kötelező kivéte e-árlejtés és DBR  Összes irat 5 évig megőrzendő  Ellenőrzés – megküldeni, vagy hozzáférést biztosítani  Főszabály – egyszerű másolat  Hiteles, eredeti akkor kérhető, ha követelés érvényesítésére szolgál (bankgarancia)  Felelős fordítást is köteles ak elfogadni  EU- egyenértékű igazolás elfogadható  Nem kérhető, ami magyarul, elektronikusan, hatósági vagy közhiteles elektronikus nyilvántartásban ingyenesen elérhető – Hatóság útmutató  Ak egy alkalommal ellenőrzi az adatbázisokat

45 II. RÉSZ Az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzések szabályai

46 VI. Fejezet A felhívás  Az eljárást megindító felhívás tartalma 38. §  Ajánlati felhívás  Részvételi felhívás  Ajánlattételi felhívás  XIV. fej szerinti eljárás közvetlen részvételi felhívás  Esélyegyenlőség biztosítása  Beszerzési tárgy meghatározása  El lehessen dönteni tud-e jelentkezni vagy ajánlatot tenni  Megjelölni 40. §  Azt a részt melyhez alvállalkozó kíván bevonni  Az alvállalkozókat, %-os arányukat a teljesítésben  Támogatás  Megjelölni ha előzetes eljárást folytat  Ha nem kapja meg vagy kisebb összegben – szerződést megkötésétől eltekinthet

47

48

49 Kiegészítő tájékoztatás 44. §  Határidők  Ajánlattételi határidő lejárta előtt 6 nappal  Gyorsított 4 nappal  Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos 3 nappal  Részvételi szakasz 4 nappal kell megadni legkésőbb.  Ha későn érkezik a kérdés  Még megadhatja a választ  Határidőt módosíthat  Nyújtása  Anonym módon, ne derüljön ki ki kérdezett és kinek küldi meg ajánlatkérő  Dokumentáció hibája  Dokumentáción belüli ellentmondás  Hirdetmény és dokumentáció között ellentmondás  Helyszíni bejárás, konzultáció

50 Összetett feltételrendszer a sikeres közbeszerzéshez Kötelező kizáró ok Választható kizáró ok Alkalmassá gi követelmén y Bírálati szempont Szerződés

51 VII. Fejezet Közbeszerzés tárgya, műszaki leírás  Felhívásban kötelező megadni a tárgyat és a mennyiséget  Mennyiség – max vagy min, eltérés %-os mértéke  Részajánlattétel  Ha a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi  Természetéből adódóan biztosítható  Gazdasági, műszaki, minőségi, teljesítési szempontok miatt sem ésszerűtlen  Alternatív ajánlat  Csak összességében legelőnyösebb ajánlat bir. Sz.  Műszaki leírás  Dokumentáció tartalmazza  Külön jogszab határozza meg

52 VIII. A dokumentáció 49. § §  Főszabály – kötelező  Versenypárbeszéd – ismertető  Hirdetmény nélk tárgy – nem kötelező  Megszerzésének feltételei  Ellenérték – felmerült költségek alapján  Hirdetmény nélk tárgyalás – ellenérték nem kérhető  AT utánanéz – kötelezettségeinek (adózás, körny v. munkaváll véd.)  Tartalma  Tárgyalás vagy Vp esetén nem kötelező szerződéstervezet, csak feltételek  Hasznos információk  Igazolások, nyilatkozatok jegyzéke  Iratminták  Ép beruh – árazatlan költségvetés

53 IX. Ajánlattevők, részvételre jelentkezők  Az átehet ajánlatot  Szakmai tapasztalat, képzettség  Műszaki és technikai feltétel  Min.bizt, körny.gazd. Szabv.  Gazdasági és pü. Helyzet  Megfelel, valamint  Nem áll kizáró ok hatálya alatt  Min egy db műszaki és egy db alkalmassági előírása kötelező  Közbesz tárgyára korlátozni  Besz tárgyára  Besz becsült értékére  Teljesítéshez szükséges mértékig  Főszabály együttes megfelelés  Más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodás  Igazolás  Rendelkezésre állás – pl. erőforrás  Referencia- teljesítésbe bevonva  Pénzügyi- kezesség vállalása

54 Kötelező Választható  Végelszámolás  Felfüggesztett tevékenység  Szakmai tevékenyésg  Eltiltás  Adó, vám, tb tartozás (1 évnél régebbi)  Hamis adatszolg, kizárás (3 éven belül)  Munkaügyi bírság spec. Jogsértés  Környv. Bírság  Bűncselekmény  Nem fizette alvállalkozóit  Nemzeti elbánás nem kell – off shore!!! – tulajdonos sem lehet 25. %- nél több  Gazd szakmai jogszabsért  GVH bírság  Szerződéses köt nem teljesít elmúlt két év  Nyilvántartásba nincs bejegyezve külf.  Engedély egyéb tagság nincs  Szakmai kötelezettségszegés 3 éven belül Kizáró ok 56. § §

55 Benyújtandó dokumentumok 58. §  Igazolások  Teljesítésre alkalmasság  Ajánlati biztosíték rendelke bocs  Kizáró ok fenn nem áll  Áru, szolg, ép.munka megfelel az előírtnak  Korm. R. alkalmasság, kizáró ok igazolási mód, előírás, elfogadható dokumentumook  Nyilatkozat kizáró okról  Alvállalk  Alkalmasságot igazoló szervezet

56 Ajánlati biztosíték 59. §  Ajánlati kötöttség megtartását biztosítja  Részvételi szakaszban nem lehet alk.  Ajánlattevő választása  Befizetés  Bankgarancia  Készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény  Bizt mértéke – előreláthatólag felmerülő költségekre tekintettel  Ajánlattevő elveszti, ha visszalép, ajánlatát visszavontja, szerződés megkötése meghiúsul  Ajánlatérő visszafizeti  Felhívásvisszavonása, ajánlat érvénytelenné nyilv  A nyertes ajánlattevőnek 10 napra rá  Ajánlati kötöttséget nem hosszabbítanak ajánlattevők és nem tartják fenn ajánlatukat  Kétszerese jár vissza  Eredményről nem tájékoztat  Szerződést nem köti meg

57 X. fej. Benyújtás, felbontás  Ajánlat a felhívás és a dokumentáció szerint kell elkészíteni  Nyilatkozat a feltételekre, szerződés megkötésére, teljesítésre, ellenszolgáltatásra vonatkozóan  Részv. Jel nem tehet ajánlatot  KKV  Felolvasólap  Formai köv: zárt, bontatlan  Elektronikusan is lehet  Bontás  Határidő lejártát követően kezd anyagi fedezet összege  Ismertetés –név, cím, számszerűsíthető adatok, anyagi fedezet összege  Felolvasólapba betekintés

58 Ajánlatok sorsa  Bontás  Formai vizsgálat  Érvényesség megítélése  Tartalmi értékelés  Értékelési sorrend – nyertes kiválasztása  Döntés  Eredményhirdetés

59 XI. Elbírálás  Megfelel-e a dokumentációban, felhívásban meghatározott feltételeknek  Alkalmasság, alkalmatlanság  Érvényes, érvénytelen  Értékelési szempont szerinti értékelés  Lehető legrövidebb idő alatt – még ajánlati kötöttség alatt – kiterjesztés max 60 nap lehet  Bírálati kötelezettség – kivéve ha az eljárás eredménytelen

60 Hiánypótlás 67. §  Azonos feltétel  Arra irányul, hogy az ajánlat vagy részv. Jel megfeleljen a felhívás, a dokumentáció vagy jogszabályok előírásainak  Új gazdasági szereplőt nem lehet bevonni  Önkéntes hiánypótlás  Hiánypótlás egy témára csak egyszer  Alapelv nem sérülhet, ajánlat nem módosulhat  Nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítása???? – sorrendet nem befolyásolja

61 Hibajavítás  Számítási hiba javítása – elemeik tételesen meghatározott értékeit alapul véve számítja ki  Egyidejű, írásos tájékoztatás

62 Aránytalanul alacsony ár– az új szabályok szerint 69. § §  Fedezet – 20%?  Fedezetről nyilatkozni bontás előtt  Indokolás kérés  Akár több AT az összehasonlítás miatt  Ajánlattevő felelőssége, hogy megfelelően nyilatkozzon – objektív alapú  Érvénytelen, ha nem elfogadható és gazdaságilag nem ésszerű az indokolás  Munkabér, közterhek  Nem egymáshoz viszonyít, hanem fedezethez  A kommunikáció ugyanaz  Kevesebb adminisztráció  Kevesebb támpont  DB gyakorlat ismeretének felértékelődése

63 Értékelési szempontok, értékelés 71. § -73. §  Nem bírálati szempont  Értékelési szempont lehet:  Legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás  Összességében legelőnyösebb ajánlat  Meghatározandó:  Részszempontok  Súly  Pontszám alsó és felső határa  Módszer  Ellenszolgáltatás kötelező részszempont  Szakmai, minőségi szempontok alapján értékelhető tényezőkön alapul, a közbeszerzés tárgyával, szerződés lényeges feltételeivel kapcsolatban áll  Munkanélküli rétegek foglalkoztatásának megajánlott mértéke  Lehet max és min mértéket meghatározni  Ha az ajánlat azonos – pl közjegyző  Árlejtés – értékelést követően!  Nyertes a legkedvezőbb

64 Érvénytelenség §  Érvénytelen  Késés  Összeférhetetlenség  Kizárás  Nem megfelelő alkalmasság  Egyéb mód  Aránytalanul alacsony ellenszolg  Kirívó köt váll  Ajánlati biztosíték – probléma  Részvételre jelentkező ajánlatot tesz  Érvénytelen – nem kell értékelni  Kizárás  Kizáró ok hatálya alá tartozik  Kizáró ok az eljárás során következett be  Kizárható  Nem kell nemzeti elbánást nyújtani  Olyan származású az áru, hogy nem kell nemzeti elbánást nyújtani Ajánlat, részvételi jelentkezés

65 Eredménytelenség 76. §  Nem nyújtottak be ajánlatot  Minden ajánlat érvénytelen  Nincs megfelelő ajánlat fedezet mértékére tekintettel  Ajánlatkérő szerződés megkötésére képtelenné vált  Eljárás tisztasága sérült  Ajánlati kötöttség lejárt, nem újították meg  KD megsemmisíti ajánlatkérő döntéseit  Nem teheti meg AK, ha a jogszerűség helyreállítható a döntést követően Ajánlat, részvételi jelentkezés

66 Döntés 77. §  Döntést követő 3 munkanapon belül tájékoztatás  Bírálatkor – írásbeli összegezés készítése ajánlatokról, részvételi jelentkezésekről  Ha a fedezet nem áll rendelkezésre – mikor milyen okból került elvonásra, átcsoportosításra tájékoztatás

67 Előzetes vitarendezés,

68 Jogorvoslati eljárások

69 Összegezés  Összegezés módosítása – 20 napon belül az írásbeli összegezést megküldését követően  Javított összegezés – 10 napon belül kiküldeni

70 Előzetes vitarendezés – a jogorvoslat előszobája – az új szabályozás tartalma hasonló  79. § (1)  a) a jogsértő eseményről való tudomásszerzést követő három munkanapon belül az ajánlattevő, ha álláspontja szerint jogsértő az írásbeli összegezés, illetőleg az ajánlatkérő bármely eljárási cselekménye vagy a közbeszerzési eljárásban keletkezett bármely dokumentum;  b) az ajánlattevő vagy a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet az ajánlattételi, illetőleg részvételi határidő lejárta előtti tizedik napig, egyszerű, illetőleg gyorsított eljárásban e határidők lejártáig, ha álláspontja szerint jogsértő a felhívás, illetőleg dokumentáció, vagy azok módosítása.

71 Előzetes vitarendezés lefolytatása  meg kell jelölnie a jogsértőnek tartott elemet, továbbá a kérelmező javaslatát, észrevételét, valamint az álláspontját alátámasztó adatokat, tényeket, továbbá az azt alátámasztó dokumentumokra hivatkoznia kell.  kérelmet megküldeni az ajánlatkérő részére  ajánlatkérő három munkanapon belül a benyújtási módnak megegyező módon tájékoztat.  ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldését követő tizedik napig nem kötheti meg a szerződést.  Hp, felvilágosítás kérés vagy indokolás kérés egy alkalommal Előzetes vitarendezés vs. Kiegészítő tájékoztatás

72 Nyilvánosság, üzleti titok §  Nem tiltható meg  Alapadatok, ért szempont,  Tiltható  Pl. árazatlan ktgvetés  Iratbetekités

73 A közbeszerzési eljárások fajtái XII. fejezet

74 Eljárástípusok  Nyílt eljárás  Kétszakaszos eljárások  Tárgyalásos eljárás  Versenypárbeszéd  Gyorsított eljárás  Keretmegállapodásos eljárás  Koncessziós beszerzési tárgyak

75 Nyílt Meghívásos Tárgyalásos Versenypárbeszéd Keretmegál- lapodásos GyorsítottGyorsított

76 Nyílt eljárás

77 A közbeszerzési eljárás fajtái (82. §)  nyílt és a meghívásos eljárás között az ajánlatkérő szabadon választ  Tárgyalásos eljárás és versenypárbeszéd – csak meghatározott feltételek esetében  Áttérés tilalma  Eredménytelenség - új közbeszerzési eljáráslefolytatási kötelezettség - nincs

78 Nyílt eljárás 83. §  Ajánlati felhívás  Nincs tárgyalás  Ajánlattételi határidő: min 45 nap  Előzetes összesített tájékoztató esetén 29 nap, sürgősség 22 nap  Rövidítés – térítésmentes dokumentáció, elektronikus úton történő közzététel, hozzáférés adatai hirdetményben  Ajánlatkérő kötöttsége  Ajánlati kötöttség  30/60 nap

79 Kétszakaszos eljárások  Meghívásos és hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás  1. szakasz: részvételi - részvételi felhívás és jelentkezés Célja: alkalmas ajánlattevők kiválasztása - nem kérhető és nem tehető ajánlat  2. szakasz: ajánlattételi Célja: a legjobb ajánlat kiválasztása

80 Meghívásos eljárás

81 Meghívásos eljárás §  Nincs tárgyalás  Hasonlít a nyílt eljáráshoz, csak két szakaszban kerül lebonyolításra  Ajánlattétel határidő 30 nap, sürgősség 10 nap (gyorsított eljárás)  Ajánlati kötöttség 30/60  Nincsenek közös kétszakaszos eljárási szabályok  Rangsorolás - keretszám min 5  Műszaki, szakmai alkalmasság körében

82 Részvételi szakasz szabályai I.  Részvételi felhívással indul  Hirdetményben kell közzétenni  Biztosítékot nem lehet kikötni  Részvételi dokumentációt lehet készíteni  Ha készül  a részvételi hirdetmény közzétételétől a jelentkezési határidőig rendelkezésre kell állnia  a jelentkezés feltételévé tehető  Kiegészítő tájékoztatás ( 8 nap, 4 nap)  Konzultáció ( jegyzőkönyv 5 napon belül)  Részvételi jelentkezési határidő

83 Részvételi jelentkezés  Felbontása a részvételi jelentkezési határidő lejártakor  Ismertetésre kerül a név, a székhely  Jegyzőkönyv készül, 5 napon belül meg kell küldeni  Ha elektronikusan érkezik, elektronikusan kell felbontani  Elbírálás  Összegezés eljuttatása

84 Ajánlattételi szakasz  Eredményes részvételi szakasz után indul  5 napon belül meg kell küldeni az ajánlattételi felhívást  Kötelező tartalmi elemeit a törvény meghatározza  Ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot  Ha a részvételkor benyújtott igazolás, nyilatkozat nem alkalmas az előírtak bizonyítására – újra benyújtani  Ajánlattétel határidő 40 nap, előzetes összesített tájék 26 nap, elektronikus út miatt rövidítés 21, gyorsított 10 nap  Eljárási szabályok - mint a nyílt eljárásban – ajánlattételi határidő meghosszabbítása, AD módosítása, AF visszavonása esetén - közvetlen, írásos tájékoztatás az ajánlattevőknek

85 Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás

86 Tárgyalásos eljárás szabályai  1. Hirdetmény közzétételével induló – hirdetményes  2. Hirdetmény közzététele nélkül induló – hirdetmény nélküli

87 Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás §  Nincs ajánlat vagy részvételi jelentkezés  Csak érvénytelen ajánlat vagy részvételi jelentkezés van  Ajánlatkérő a szerződés megkötésére alkalmatlanná vált  Áru, szolg, ép beruh – kivételesen a kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ellenszolg meghatározását  Ép beruh- k+f  Szolgáltatás – szerződéses feltételek nehezen meghatározatók

88 Tárgyalásos eljárás közös szabályok I.  Részvételi felhívással indul  Részvételi szakaszban – tilos az ajánlattétel  Keretszám 3  rangsorolás  Nincs ajánlati kötöttség - a szerződés tárgya nem térhet el olyan jellemzőjében, körülményében a beszerzés tárgyától, ami a tárgyalásos eljárást nem tette volna lehetővé - a tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre  Ajánlati biztosíték – csak a szerződéskötés meghiúsulása esetére köthető ki  Tárgyalás – csökkenő ajánlattevőszám – a legkedvezőbbel folytatja ajánlatkérő  Ajánlattételi felhívás tartalma Kbt. 91. §  Ajánlati kötöttség 30/60

89 Tárgyalásos eljárás közös szabályok II.  Cél: legkedvezőbb feltételekkel való szerződéskötés  Tárgyalások lefolytatása  Egy vagy több fordulóban  Együttesen vagy egymást követően árgyalási stratégia – egyenként, külön-külön  Esélyegyenlőség  Jegyzőkönyv két munkanapon belül megküld  Nem változhat a tárgy nagy mértékben  Torzíthatja a versenyt  Minden tárgyalási fordulón, ha új ár van, új kalkuláció

90 Hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás

91 Hirdetmény nélküli I.  Eredménytelen eljárást követően (érvénytelenek, vagy drágák vagy nem volt ajánlat) – ha nem volt ajánlat és az AF és AD feltételei nem változtak  Kizárólag egy meghatározott szervezet,személy képes a szerződést teljesíteni  Műszaki –technikai sajátosságok  Művészeti szempontok  Kizárólagos jogok védelme  Rendkívüli sürgősség  előre nem látható okból  nyílt, vagy meghívásos eljárási határidők nem tarthatóak  ajánlatkérő nem mulasztott

92 Hirdetmény nélküli II. 1. Építési beruházás, szolgáltatás esetén  Kiegészítő jellegű szerződés esetén  Jelentős nehézség nélkül nem lehet leválasztani vagy  Feltétlenül szükséges az eredeti szerződés teljesítéséhez  új szerződés/szerződések értéke az eredeti felét nem haladhatja meg 2. Alapprojekttel összhangban lévő szerződés esetén, ha  ha a nyertes ajánlattevővel kötik  nyílt vagy meghívásos eljárásban nyert korábban  az eredeti hirdetményben jelezte az ajánlatkérő a későbbi tárgyalásos eljárást  a későbbi szerződés értékét eredetileg figyelembe vették a becsült érték meghatározásakor  3 éven belül

93 Hirdetmény nélküli III.  Árubeszerzés esetén  Kutatási, kísérleti tanulmányi vagy fejlesztési célú előállítás esetén  Korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése esetén  Nem illeszkedő dolgokat kellene beszerezni  Aránytalan műszaki – technikai nehézség a működtetésben és a fenntartásban, szerződés időtartama max. 3 év lehet  Árutőzsdén jegyzett és beszerzett  Kivételesen kedvező feltételek (pl. végelszámolás), nemzeti rezsimben még kedvezőbb  Szolgáltatás megrendelése esetén  ha arra tervpályázatot követően kerül sor (összes pályázót meg kell hívni)

94 Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás  Ajánlattételi felhívás közvetlen megküldése  AF megküldése a KD-nek  AF kötelező tartami elemeit a törvény tartalmazza 96. §  Esetenként minimum 3 ajánlattevő felhívása  Ha nincs dokumentáció, az AF tartalmazza a szerződési feltételeket  Ajánlati kötöttség 30/60  Tárgyalásokat megelőzően köteles az az ajánlat érvényességét megállapítani – kizáró ok, alkalmasság  Végleges ajánlatok érvényességi vizsgálata  Rendkívüli sürgősség – spec szabályok 99. §

95 Versenypárbeszéd

96 Alkalmazás feltétele §  A közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírás meghatározására nem a nyílt, illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel képes illetőleg  a szerződés típusának vagy jogi, illetve pénzügyi feltételeinek meghatározására nem a nyílt illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel képes.  Csak klasszikus AK esetében alkalmazható  Bírálati szempont: összességében legelőnyösebb ajánlat

97 Lefolytatása  Részvételi szakasz  I. Alkalmas jelentkező kiválasztása a párbeszédre – kizáró ok, alk. Szempont, ismertető készítése kötelező  Párbeszéd  II. Párbeszéd – megoldási javaslat készítése, erről párbeszéd, egy vagy többváltozatú javaslat + előzetes ajánlat cél: műszaki leírás, szerződés típus, jogi és pü. feltételek meghatározása, dokumentáció az előzetes ajánlathoz  Ajánlattételi szakasz  III. Ajánlattétel, értékelés, összegzés – alapja az AT által megadott megoldási javaslat ( ha hozzájárult, más javaslata is lehet)- dokumentáció a végső ajánlathoz

98 Ajánlati szakasz  Rendkívül részletes szabályok, legjobban egy rugalmas és kötelezettségekkel terhelt tárgyalásos eljáráshoz hasonlítható  Nem áll fenn az ajánlati kötöttség  Legrövidebb időtartam nem érvényesül  Párbeszédek rendje, utolsó jelezni kell, jegyzőkönyv készítés, mindenkinek megküldeni  Egyszerre csak hozzájárulással lehet megtartani  Bírálati szempontok, súlyszámok módosítása lehetséges  Ajánlattevők száma az utolsó fordulóban sem lehet kevesebb, mint három

99 Versenypárbeszéd I.  Részvételi határidő 30 nap min  Ajánlati felhívás időpontja – 30/60 nap  Részvételi szakasz eredményes – 5 munkanapon belül ajánlattételi felhívás küld  Párbeszéd szakasz – javaslatok benyújtása, használatukhoz való hozzájárulás  Ajánlattételi felhívás = ISMERTETŐ– kötelező tartalmom 105. §  Tárgyváltozás – bírálat szempontja, módszere nem változhat  Párbeszéd lezárása – ajánlat benyújtása – ajánlattételi felhívás alapján  Ajánlati kötöttség 30/60

100 Keretmegállapodásos eljárás

101 A keretmegállapodás jellege §  Igény – több nyertes vs. új beszerzési stratégia kialakítása  Cél – rugalmas eljárásrend, kevesebb bürökrácia  Jellemző – két részből álló eljárás, piacspecifikus (megfelelő számú piaci szereplő)  Alkalmazási környezet – jól parametrizálható beszerzési tárgyak, méretgazdaságos beszerzések esetében  Max négy évre köthető

102 Fogalom  egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott időszakban közbeszerzésekre irányuló, egymással meghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget.  Az ajánlatkérő tehát ilyenkor közbeszerzését két lépcsőben valósítja meg:  először a keretmegállapodás megkötése érdekében folytat le eljárást, majd  a közbeszerzés megvalósítására a keretmegállapodás alapján kerül sor annak megfelelően, hogy milyen típusú keretmegállapodást kötöttek a felek.  A Javaslat egyértelműen rögzíti a 2004/18/EK irányelv alapján köthető keretmegállapodások négy típusát.

103 KM típusai 109. §  1. közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződések minden feltételét kötelező erővel tartalmazza a keretmegállapodás  Egy ajánlattevő – közvetlen megrendelés  Több ajánlattevő – közvetlen megrendelés  2. közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződések minden feltételét kötelező erővel nem tartalmazza a keretmegállapodás  Egy ajánlattevő – konzultációt követő szerződéskötés  Több ajánlattevő – verseny újranyitása (pl- e-aukció)

104 I. rész  Célja: keretmegállapodás létrehozása több ajánlattevővel  Nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárás  Keretszám legalább 3  A keretmegállapodásban a szerződések lényeges feltételei kerülnek meghatározásra:  Közbeszerzés tárgya  Ellenszolgáltatás mértéke  Előirányzott mennyiség

105 II. rész  Közvetlen ajánlattételi felhívás küldlése  Tartalma 110. § (5)  Célja: a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel kössön ajánlatkérő szerződést  Csak a keretmegállapodásos partnereknek lehet AF-t küldeni  AF kötelező tartalmi elemeit a törvény meghatározza  A keretmegállapodásos feltételek lényegesen nem változtathatók  Az ellenszolgáltatásra csak kedvezőbb ajánlat tehető  Szerződés: Egy ajánlattevővel, vagy többel (min 3) köthető  Eltérő értékelési szempont az eljárás II. részében alkalmazható, ha előtt előírta ajánlatkérő

106 Gyorsított eljárás NEM KÜLÖN ELJÁRÁSTÍPUS

107 Építési koncesszióval kapcsolatos különös szabályok XIII. FEJEZET

108 Nem külön eljárástípus  Hirdetményben kell megadni, mely közbeszerzési eljárásfajta szerint jár el AK.  Eljárástípus választása Kbt szerint (gyorsított nem lehet)  Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás- szűkebb feltételek  Bírálati szempont – összességében legelőnyösebb ajánlat  Szigorúbb eljárási határidő – 45 nap mindkét szakaszra  Koncessziós tv hatálya alatt – Kbt. irányadó és részben a Koncessziós tv.  Kiegészítő építési beruházás (eredeti értékének fele alatt) – nem kell új eljárás  30% alvállalkozó kell, de nem írható elő hogy jelölje meg az alvállalkozókat  3. személlyel történő szerződéskötés – ha eléri az építési beruházás az EU értékhatárt, közbeszerzés-köteles

109 Közszolgáltatókra vonatkozó eltérő szabályok XIV. FEJEZET

110 Új közszolgáltatói megközelítés  Kbt. VI-XII fejezet alkalmazandó a XIV. fejezet szerinti eltérésekkel  meghatározott szektorban működő ajánlatkérők  az általuk ellátott un. releváns tevékenység miatt különös szabályok vonatkoznak rájuk  nem teljesen egységes rendelkezések alkalmazandóak ( pl. értékhatárok)  vízügy, energia, közlekedés, postai szolgáltatás 114. §  Részletes szabályok kormányrendeletben

111 Kivételek §  Közszolgálatóitól eltérő cél ha Ak nem tartozik a Kbt. Hatálya alá  Közszolg tevékenység folytatása az EU-ban máshol  Vízbeszerzés, energia beszerzés spec. Körülmény esetén  Harmadik fél részére kötött szerződés – viszonteladás vagy bérbeadás – Közbesz Hatóság tájék  Ha a teljesítő fél több mint 75%-ban maga teljesít (ha nem maga, úgy közbesz kötelezettség spec feltételek)  Összevont éves beszámolókészítési kötelezettség – ha olyan szervezettel köt közszolgáltatói szerződést  Több közszolgáltató saját cége köt szerződést tulajdonosával – több spec feltétel (3 évi átl forg 80%)  Több ajánlatkérő köt szerződést közszolt tevékenységre létrehoz saját vállalkozást és a vállalkozás köt szerződést valamely tulajdonossal  Ak közös vállalkozással köt szerződést, melynek maga is tagja

112 Alanyi hatály új  a közszolgáltatói tevékenységet végző közvállalkozások és a közszolgáltatói tevékenységet végző, különleges vagy kizárólagos jogok alapján működő szervek jelentik a különbséget a két irányelv személyi hatálya között  A gazdálkodó szervezetek csak a XIV. fejezet alkalmazásában, azaz közszolgáltatói tevékenységükkel összefüggésben minősülnek ajánlatkérőnek.  Az irányelvet olyan ajánlatkérőkre kell alkalmazni,:  a) amelyek ajánlatkérő szervek vagy közvállalkozások, és a 3–7. cikkben említett tevékenységek valamelyikét folytatják;  b) amelyek, amennyiben nem ajánlatkérő szervek vagy közvállalkozások, egy vagy több olyan tevékenységet is folytatnak, amely a 3–7. cikkben említettek között szerepel, és valamely tagállam illetékes hatósága által adott különleges vagy kizárólagos jogok alapján működnek.

113 Közszolgáltatói szerződések – elhatárolás új  nem alkalmazhatóak a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó szabályok akkor, ha az eltérő jellegű tevékenységek beszerzése egyébként egymástól elválasztható, a beszerzések együttes kezelése révén azonban a beszerzés egésze a XIV. fejezet szerint kerülne lefolytatásra vagy a XIV. fejezetben foglalt kivételi rendelkezések alapján kikerülne a törvény hatálya alól.

114 Saját cég előnyben részesítésének kivétele – új részletes szabály  A kivétel megállapíthatóságához a megkívánt tulajdonosi kapcsolat fennálltán túl meghatározott pénzügyi feltételeknek is teljesülniük kell.  mi történik akkor, ha az ajánlatkérővel az (1) bekezdés szerinti viszonyban álló szervezet nem minősül ajánlatkérőnek. Ez esetben nem lenne köteles a beszerzéseihez közbeszerzési eljárást lefolytatni;  azokban az esetekben viszont, amikor ez a szervezet az ajánlatkérővel megkötött szerződése(i) teljesítése, az ajánlatkérő beszerzési igényének kielégítése érdekében köt szerződést harmadik szervezettel, a kivételi lehetőség csak akkor alkalmazható, ha – önkéntesen alkalmazva a törvény rendelkezéseit – az ajánlatkérővel az (1) bekezdés szerinti viszonyban álló szervezet közbeszerzés útján választja ki a közreműködőt.  A szabály célja annak a kiskapunak bezárása, amelynek révén a közszolgáltató ajánlatkérők egy ajánlatkérőnek nem minősülő vállalkozásuk közvetítésével beszerzési igényeiket közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül elégíthették ki.

115 Egyszerű eljárásrend III. RÉSZ

116 A szabályozás új rendszere Értékhatár/ Ajánlatkérő Közbeszerzés általános szabályai Közösségi II. rész Nemzeti III. rész Közszolgáltatók eltérő szabályai XIV. fej.

117 Részletszabályok  Visszalépés vagy szabadság?  Egyszerűsített közösségi szabály-alkalmazás építési beruházás esetében  Módosító indítványok…

118 Régi kivételek, kissé más formában  Tankönyv  Szociális ellátás keretében ellátottak áru és szolgáltatás-beszerzése  4. Melléklet – szálloda, étterem, szórakoztató, kulturális, sportszolgáltatás  Külügyi segélyezés  Hideg élelmiszer, főzési alapanyag  Régi kedvenc – alaptevékenység ellátásához kötődő tanácsadás  Hivatalos közbeszerzési tanácsadó tevékenység

119 Új kivételek egyszerű eljárásrendben  katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló évi LXXIV. törvény 3. § e), f), i) és k) pontjaiban foglalt eseteket, valamint  büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének rendjéről szóló 44/2011. (III. 23.) Korm. rendeletben szabályozott beszerzések esete

120 Saját eljárás vs. Kbt.?  1. opció: szabadon kialakított saját eljárásrend alkalmazása 123. § alapján  2. opció: II. részben meghatározott (közösségi rezsim) szabályok alkalmazása, 122. §-ban foglalt eltérésekkel

121 1. Opció – saját eljárásrend alkalmazása  Csak áru és szolgáltatás esetében  Szabályok közzététel a felhívásban  Egy eljárásfajta alkalmazása egy eljárásban  Rendes hirdetményminta alkalmazása  Törvényben meghatározott kizáró októl eltérek nem határozhatók meg  Alkalmasság – egyéb objektív alapú alkalmasság is lehet  Főszabály nyilvánosság, hirdetmény nélküli csak a törvényben meghatározott esetekben (122. §)  Esélyegyenlőség, verseny  Műszaki leírás  Tájékoztatás 3 munkanapon belül  74. § (1), (3) érvénytelenségi ok kötelező, többi előírható (pl. kirívó)  Kormány saját szabályokat alakíthat ki 123. §

122 2. Opció – közösségi rezsim alkalmazása  Kizáró ok alkalmazása  Csak nyilatkozati kötelezettség  Ép beruh esetén dokumentáció kötelező  Nyílt, meghívásos ajánlattételi hat.id. min. 20 nap, részvételi hat. id. nincs minimum  Tárgyalásos eljárás, versenypárbeszéd bármikor alkalmazható  Kieg. Tájék ésszerű időben megadni  Egyszerűbb hirdetménymódosítású  Részvétel jogának fenntartása  Kormány tovább részletezheti  Előzetes vitarendezés ajánlattételi, rész. Jel. Határidőig lehet 122. §

123 2. Opció – közösségi rezsim alkalmazása  Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazási lehetőség II. rész valamint 1. Áru, szolg 25 M Ft-ig, Ép beruh. 150 M Ft-ig 2. Közbesz külképviselet számára 3. Beszerzés kivételesen kedvező feltételekkel rövid ideig áll fenn  Első két esetben is min. 3. KKV! ajánlattevő meghívása kötelező  Nem kell a Közbeszerzési Döntőbizottságot értesíteni az eljárás megindításáról ha a III. rész 1-3. okból indul az eljárás 122. §

124 Szerződéskötés, módosítás, teljesítés

125 Szerződés megkötése 124. §  Írásban  Szerződés tartalma – ami értékelésre került  Ha részajánlattétel – akkor részenként kötni  2. legkedvezőbb ajánlati kötöttség + 30 nap  10 naptól megkötni  Szerződésmegkötés kötelezettség  Csak ha általa előre nem látható, elháríthatatlan ok miatt beállott lényeges körülmény

126 Szerződéskötés ideje  Nem kell megadni az eljárást indító felhívásban a szerződés megkötésének pontos napját.  Az ajánlatkérő a szerződést – a szükséges moratórium kivárása után – az eredmény közlését követő harminc napon belül köteles megkötni (a nyertes ajánlattevő és adott esetben a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége az eredmény közlésének időpontjától további harminc nappal a törvény erejénél fogva meghosszabbodik),  jogorvoslati eljárás miatt megtartandó moratórium esetén az eljárás lezárultát követően kötendő meg szerződés.

127 Moratórium feloldása  Nyílt eljárás egy ajánlat  Megh, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos, versenypárbeszéd egy ajánlat – no jogorv  Hirdetmény nélk tárgyalásos sürgősség  Keretmegállapodás alapján történő szerződéskötés, kivéve ha nem nyitották újra a versenyt

128 A szerződés tartalma 125. § §  Lehet  Szociális, környezetvédelmi, minőségbiztosítási feltételek  Kötelező  Adózási feltételeknek megfelel  Tulajdonosi szerkezet nyilvánossá tétele

129 Szerződés időtartama  az ajánlatkérőnek a szerződés időtartamát úgy kell meghatároznia, hogy amennyiben a szerződés tárgya, a választott szerződéses konstrukció vagy a hozzá kapcsolódó fizetési feltételek vagy a nyertes ajánlattevő által eszközölt befektetés (pl. koncesszió esetében) nem indokolja, a szerződés ne kösse határozatlan vagy aránytalanul hosszú határozott időtartamra, amely a verseny fenntartása és a közpénzek hatékony elköltésének céljával ellenkezik.  a szerződés aránytalanul hosszú időtartama a közbeszerzési szabályozás céljával is ellentétben áll. (C- 451/08)

130 Biztosíték  Max az ellenszolg 5%-át elérő biztosíték köthető ki (teljesítés és hibás teljesítésnél egyaránt)  Rendelkezésre bocsátás  Teljesítés elmaradása – szerződéskötéskor  Jótállás – jótállási kötelezettség beálltakor  Szavatosság – jótállás lejártakor  Egyéb – amikor az adott esemény bekövetkezik  Biztosítékról nyilatkozni kell csak az ajánlatban

131 Szerződés érvénytelensége  Semmis  Jogtalan mellőzéssel kötötték  Nem áll fenn a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja és jogtalanul mellőzték a Kbt-t  Moratórium megsértése  Nem semmis  Ha a hirdetmény nélküli tárgyalásossal kapcsolatban az eredményről hirdetményt tett közzé és kivárta a moratóriumot  Kiemelkedően fontos közérdek  Semmis rendelkezések  Ajánlatkérő szerződésszegésére vonatkoz kizárás, korlátozás  Késedelmi kamat eltérés a jogosult terhére Ptk. 301/A. § (2)-(3)

132 Teljesítés  Nyertes ajánlattevő, közös ajánlattevő vagy projekttársaság teljesít  Projekttársaság nem alakul át, marad ami volt a teljesítés során  Teljesítésigazolás 15 nap  Ép beruh – átadás átvétel max 25 nap

133 Teljesítés és alvállalkozó  Az ajánlattevő teljesítésében az ajánlatban megjelölt alvállalkozó működhet közre, valamint köteles közreműködni az olyan alvállalkozó és szakember, amely a közbeszerzési eljárásban részt vett az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában.  az ajánlatban (részvételi jelentkezésben) minden, az ajánlattétel (részvételre jelentkezés) időpontjában már ismert alvállalkozót meg kell jelölni.  Ezután az időpont után is felmerülhet természetesen új alvállalkozó bevonásának igénye, ekkor az ajánlattevő köteles az ajánlatkérőnek bejelenteni, ha olyan alvállalkozót kíván bevonni a teljesítésbe, amelyet az ajánlatában nem nevezett meg.  A Javaslat fenntartja azt a szabályozást, hogy a teljesítésben részt vevő alvállalkozók nem vehetnek igénybe saját teljesítésük huszonöt százalékát meghaladó mértékben alvállalkozót.

134 Teljesítés EUB alapján  Európai Bíróság gyakorlatának megfelelően szabályozza (C-91/08), hogy az alvállalkozó személye nem módosítható olyan esetben,  ha kifejezetten az alvállalkozói teljesítésként bemutatott szolgáltatás minőségére, jellemzőire figyelemmel nyerte meg az eljárást az ajánlattevő.  Nem változhat, ha meghatározó körülmény volt ajánlattételkor  Az ajánlattevő vagy az alvállalkozó személye a teljesítés során akkor is változhat, ha ezek valamelyike mint gazdasági társaság átalakul vagy a nem gazdasági társaságok esetében a szervezet jogutódlással szűnik meg.  Vagy előre nem látható ok, hibás teljesítés és a helyette javasolt is megfelel az eredeti kritériumoknak

135 Fizetés a javaslat szerint  Fizetés 30, max 60 nap  Építési beruházás és Közösségi eljárásrend esetében jogosultság az előlegre  az alvállalkozók számára az ajánlatkérő általi közvetlen kifizetést biztosítja

136 Előleg  A Javaslat szerint ha a közbeszerzés tárgya építési beruházás vagy az uniós értékhatárt elérő értékű szolgáltatás megrendelése és a szerződés teljesítésének időtartama a két hónapot meghaladja, az ajánlattevő a szerződésben foglalt teljes ellenszolgáltatás 5 %-ának megfelelő összeg, de legfeljebb 10 millió forint előlegként történő kifizetését kérheti.  Ez az előleg arra szolgál, hogy segítséget nyújtson a kisvállalkozások számára a munka megkezdéséhez.

137 Alvállalkozóvédelem – közvetlen kifizetés  A Kbt. az építési beruházások esetén a kifizetésnek kötött eljárásrendjét irányozza elő, amelyben az ajánlatkérő közvetlen kifizetésében részesülhetnének azok az alvállalkozók, amelyek a nyertes ajánlattevővel kötött szerződésük alapján ötszázezer forintot meghaladó összegű díjazásra jogosultak. A kifizetés szabályait külön kormányrendelet szabályozná.  Az alvállalkozói kifizetés fedezetének elvonását akadályozná meg, hogy az ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési szerződésben foglalt ellenszolgáltatásra vonatkozó követelését csak olyan részben engedményezheti vagy terhelheti zálogjoggal, amelyre nem áll fenn az alvállalkozó közvetlen kifizetésre való jogosultsága.  Az ajánlattevőként szerződő fél fizetésképtelenségének esetére jelent védelmet, hogy amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítés ideje alatt felszámolás alá kerül, az alvállalkozót közvetlenül megillető összeg a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény alkalmazásában nem része a felszámolási vagyonnak.

138 Szerződés módosítása Javaslat szerint Forradalmi újítás  nem tiltva meg minden olyan kisebb módosítást, amelynek a szerződés odaítélése szempontjából egyébként semmilyen jelentősége nem volt  nem jeleníthet meg új beszerzési igényt a módosítás, nem sértheti a verseny tisztaságát és nem boríthatja fel a szerződés gazdasági egyensúlyát (több mint 5%), amely utóbbi körülmény az árváltozásokat szorítja korlátok közé.  előre nem látható okból előállt jogsérelem bekövetkeztekor lehetséges olyan feltétel módosítása, amely befolyásolta az ajánlattevők eljárásban kialakult sorrendjét, az ajánlatkérőnek ilyen esetben a módosításról és annak indokairól értesítenie kell az eljárásban részt vett versenytársakat, amelyek érdekeltek lehetnek a jogorvoslati eljárás kezdeményezésében.

139 Jogorvoslati eset: szerz.mód.  D. 858/14/2010.  A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a szerzdéses megállapodás 3.2. pontjában a FIDIC Általános Feltételek alpontjával összefüggésben felmerül jogcímeken történ szerződésmódosítás lehetségét zárta ki. Azonban a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő a szerződés mellékletét képez alpontban meghatározott dokumentáció 9. fejezete szerinti változtatási eljárás keretében a projekt tartalékkeretének felhasználását a Kbt §-a alapján nem zárta ki.

140 V. RÉSZ Jogorvoslat

141 Jogorvoslat a Javaslat szerint Nincs nagy mértékű átalakulás  Egyfokú bíróság – LB-hez felülvizsgálat max.  Elvi jelentőségű döntések  Nyilvánosság naprakész tájékoztatása  Fővárosi Bíróság kizárólagosságának visszaállítása  Közbeszerzési Döntőbizottság és a bíróság hatáskörének elhatárolása  Jogszerűtlen szerződés-módosítás KD nap  90 napos jogvesztő határidő  KD diszkrecionális jog – eljárás kiterjesztése

142  Az ügyfél rosszhiszemű eljárásának jogkövetkezménye  az ügyfél rendbírsággal sújtható, amennyiben nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon közbeszerzési biztos ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz.

143 Érdeksérelem – jogorvoslati jog  Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő valamely döntését, az ajánlatkérő csak akkor nyilváníthatja erre tekintettel eredménytelennek az eljárást, ha a jogszerűtlen döntés megsemmisítését követően az eljárás törvényessége már nem állítható helyre egy új döntés meghozásával.  A rendelkezés célja, hogy megerősítse az eljárásban részt vevők jogorvoslati jogát, amely nem érvényesülhet megfelelően, ha az ajánlatkérő az általa elkövetett jogsértés megállapítása után úgy dönthet, hogy inkább nem fejezi be az eljárást.

144 Jogsértés tudomásra jutása  jogsértés tudomásra jutása időpontján, illetve a jogsértés megtörténtén érteni.  Ez utóbbira olyan cselekményeknél van szükség, ahol a bekövetkezett jogsértés folyamatosan tartó jogellenes állapot létrehozásával jár.  Így pl. a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét kell a bekövetkezésnek tekinteni, míg a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetén a szerződés megkötésének időpontját, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdését.  E vélelmezett időponttól számít tehát a 90 napos jogvesztő határidő.

145 Hivatalbóli kezdeményezés  a kérelemre induló eljárásra vonatkozó rendelkezésekben foglaltaknál azonban sokkal hosszabb határidőt hagy az eljárás megindításának kezdeményezésére. A tudomásszerzés tekintetében felállított vélelem e személyek, szervezetek esetében nem érvényesül.  A jogorvoslati eljárás kezdeményezésére nyitva álló szubjektív határidő harminc nap, az objektív határidőt viszont differenciált  Az ellenőrzésre jogosult szerveztek esetében ugyanis hosszabb határidőt ír elő annak érdekében, hogy e szervezetek a vizsgálatuk során feltárt jogsértések miatt eljárást kezdeményezhessenek a Döntőbizottság előtt; egy évben, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetében pedig három évben állapítja meg az eljárás kezdeményezésére nyitva álló objektív határidőt.

146 Semmis vs. érvénytelen Finomság, mely érinti a szerződés érvényességét és időtartamát  „ha a bíróság az 213  (1) bekezdés szerinti perben megállapítja a szerződés 127. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerint meghatározott okok miatti érvénytelenségét, a szerződés megkötésének időpontjától kezdve érvénytelenné válik”. Ez utóbbi fordulat tehát – bár a Ptk. alapján a semmisség megállapításához külön eljárásra nem lenne szükség, a semmis szerződés ipso iure érvénytelen – mégis úgy rendelkezik, hogy az irányelv által előírt esetekben az érvénytelenséget a bíróságnak meg kell állapítania ahhoz, hogy a szerződés érvénytelennek minősüljön. Az irányelv által előírt esetekben tehát ezzel a különbséggel érvényesülnek a semmisség szabályai.

147 Szerződés érvénytelensége  amennyiben a KDB olyan közbeszerzési jogsértést állapít meg, amelynek következménye a szerződés érvénytelensége, az érvénytelenség megállapítása, jogkövetkezményeinek alkalmazása érdekében még külön bírósághoz kell fordulnia.  Mivel a szerződés érvénytelenségével kapcsolatos döntés a bíróság előtti polgári per útjára tartozik, a jogorvoslati rendszer hatékonysága érdekében szükséges előírni, hogy ha a KDB megállapítja, hogy olyan jogsértés történt, amelynek az Irányelv értelmében a kötelező jogkövetkezménye a szerződés érvénytelenségének kimondása, akkor a KDB ideiglenes intézkedésként kérje a bíróságtól a szerződés további teljesítésének megtiltását.

148 Európai Bizottság eljárása  Az Európai Bizottság eljárása  166. § (1) Amennyiben az Európai Bizottság a Második Rész szerinti közbeszerzési eljárásban a közbeszerzésekre vonatkozó európai közösségi jogszabályok nyilvánvaló megsértését észleli, a (2) bekezdés szerint eljárást kezdeményezhet.  (2) Az Európai Bizottság az észlelt jogsértésről értesíti az ajánlatkérőt is, és felhívja a jogsértésnek a szerződés megkötéséig történő orvoslására.

149 Közbeszerzési hatóság EZ A RÉSZ MÉG NEM HATÁLYOS, SZÜKSÉGES A VÉGLEGES TÖRVÉNYSZÖVEG HOZZÁ

150 Szerepe, feladata  Független szervezet, Országgyűlésnek felel  Önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv  10-tagú tanács  Elektronikus hirdetményfeladás, honlap, jogorvoslatok – nyilvántartás  Listák vezetése  Jogszabterv véleményezés  Útmutatók  Nemzetközi és oktatási tevékenység

151 Elektronikus közbeszerzés

152 Nyilvánosság a javaslat szerint  Ajánlatkérő vs Közbeszerzések Tanácsa honlapja  Párhuzamos adatszolgáltatás  Szigorúbb előírások  KT strukturált adatközlés  Adattartalom – végrehajtási rendeleti szinten  Iratbetekintés és tájékoztatás kérés együtt eredményhirdetést követően…

153 Visszalépés és pdf-nyilvánosság  31. § (1) Az ajánlatkérő köteles az alábbi adatokat, információkat, dokumentumokat, ha rendelkezik honlappal, saját honlapján, ha honlappal nem rendelkezik a Közbeszerzési Hatóság vagy önkormányzati intézmény esetén a fenntartó honlapján közzétenni:  a) a közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását (módosításait);  b) a 9. § (1) k) pontja alkalmazásával megkötött szerződéseket;  c) az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos 79. § (2) bekezdése szerinti adatokat;  d)a közbeszerzési eljárás kapcsán indult jogorvoslati eljárás vonatkozásában  da) a kérelem e törvényben meghatározott adatait [137. § (9) bekezdés],  db) a Közbeszerzési Döntőbizottság szerződés megkötését engedélyező végzését [144. § (4) bekezdés];  e) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket;  f) a szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat: hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre, a szerződő felek megnevezését, azt, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e, a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő által elismert időpontját, továbbá az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét;  g) a külön jogszabályban meghatározott éves statisztikai összegzést.

154 Elektronikus írásbeliség  Írásban történő nyilatkozattétel: történhet postai vagy közvetlen kézbesítés útján, faxon, vagy elektronikus úton.  valamely kapcsolattartási forma alkalmazása nem sértheti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét.  határidők rövidítésére tekintettel fenntartja, hogy a hirdetményeket kizárólag elektronikusan lehet feladni.  A szerződéskötési moratórium és a jogorvoslat rövidebb határidejének átvétele pedig megköveteli, hogy az írásbeli összegezés megküldése, valamint az előzetes vitarendezés során a kommunikáció elektronikus úton vagy fax-on történjen.

155 Elektronikus út  elektronikus úton nyújtható a nyilatkozat, ha legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott.  elektronikus aláírásról szóló évi XXXV. törvény rendelkezéseit kell figyelembe venni.  Elektronikus úton nyújtható be a nyilatkozat továbbá, ha a Javaslat alapján alkotott jogszabály szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus dokumentum formába foglalják.  a későbbiekben a fokozott biztonságú elektronikus aláírás mellett más módon kiállított elektronikus dokumentum is elfogadható legyen a közbeszerzési eljárásokban.

156 Korlátok  A verseny tisztaságának megőrzése érdekében a Javaslat arra vonatkozó előírásokat is tartalmaz, hogy az ajánlatkérő a versenyző gazdasági szereplőknek egymásról a lehető legkevesebb információt osszon meg.  A kiegészítő tájékoztatás megadása során az ajánlatkérő ezért nem jelölheti meg, hogy a kérdést melyik gazdasági szereplő tette fel, valamint nyílt eljárásban arra sem tartalmazhat információt a tájékoztatás, hogy azt az ajánlatkérő mely gazdasági szereplőknek küldte még meg.

157 E-Dokumentáció  Az ajánlatkérő úgy is biztosíthatja a dokumentációhoz való hozzáférést, hogy azt elektronikus úton közvetlenül elérhetővé teszi a gazdasági szereplők számára.  elektronikus elérés esetében is megoldást kell találnia arra az ajánlatkérőnek, hogy a dokumentációt elektronikusan letöltő gazdasági szereplők adatait (nevüket, székhelyüket, fax- számot és elektronikus elérhetőséget) rögzítse.  A dokumentáció közvetlen elektronikus elérésének biztosítása esetén az ajánlattételi határidő rövidebb meghatározása  Az elektronikus közzététel mellett tehát a határidő rövidítéséhez az is szükséges, hogy a dokumentációt ne csak az ajánlattételi felhívással egyidejűleg, hanem már jóval korábban, a hirdetmény megjelenésekor rendelkezésre bocsássa az ajánlatkérő.

158 Elektronikus adatbázisok  ha a közbeszerzési eljárásban felmerülő tény vagy adat hatósági vagy közhiteles elektronikus nyilvántartásból ingyenesen, magyar nyelven megismerhető, akkor az ajánlatkérő nem kérhet ezzel kapcsolatban igazolást.  Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény pl. számos olyan hatósági nyilvántartást (névjegyzéket) szabályoz, melyek elektronikusan hozzáférhetőek és a tervezésre, illetve építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérők gyakran követelik meg olyan szakemberek bemutatását, tevékenység végzési jogosultságának igazolását, akik ezen hatósági – elektronikusan is hozzáférhető – nyilvántartásokban szerepelnek (pl. felelős műszaki vezető, műszaki ellenőr, tervező).  Az ajánlattételt egyszerűsíti, ha a Kbt. szerint ezeket az igazolásokat nem kell beadni, hanem az ajánlatkérő ellenőrzi az Interneten.  A Közbeszerzési Hatóság útmutatót ad ki a közbeszerzési eljárásokban gyakran alkalmazandó elektronikus, hatósági vagy közhiteles nyilvántartások köréről és internetes elérhetőségéről.

159 Írásbeliség vs. Dokumentálási kötelezettség  Kétoldalú kommunikáció a felek között  Dokumentáció közzététele elektronikusan  Elektronikus ajánlattétel  Elektronikus bontás  Elektronikus eredményhirdetés  Egyoldalú adatáramlás  Elektronikus adatbázisok, melyeket ajánlatkérő ellenőriz

160

161

162

163 Másolat, igazolás, dokumentum  az ajánlatkérők nem követelhetnek meg eredeti vagy hiteles másolati dokumentumokat.  nem csak igazolásokat, hanem egyéb nyilatkozatokat, dokumentumokat (pl. beszámolót) sem lehet eredetiben vagy hiteles másolatban kérni az eljárásban.  a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok fordítása - nem szükséges és nem követelhető meg hiteles fordítás benyújtása, elegendő az ajánlattevő általi felelős fordítás is.

164 Vonatkozó szabályok jelenleg • A közbeszerzésekr ő l szóló évi CXXIX. tv. • A közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. (X. 4.) Korm. Rendelet • Az elektronikus aláírásról szóló évi XXXV. Törvény

165 küldése  D.23/ 12 /2011.  küldése  Indok ajánlattevő részéről  Ebben az ügyben az vizsgálata nem releváns  Gyenge ajánlatkérői érvek  257/2007. Korm. R. 3. § (1) b) a kapcsolattartást, valamint az információk továbbítását, cseréjét és tárolását oly módon kell végezni, hogy az biztosítsa az adatok változatlan továbbítását, illetve a dokumentumok megváltoztathatatlanságát, letagadhatatlanságát, illetve az ajánlatok, részvételi jelentkezések (a továbbiakban: ajánlat) bizalmas jellegének megőrzését;

166 Értelmezési kérdések  Főszabály: ajánlatkérő és ajánlattevő közti kommunikáció elektronikus támogatása  Elektronikus aláírás, időpecsét javasolt, de nem kötelező  Cél: bizonyítható módon történő információcsere, esélyegyenlő módon

167 Jogorvoslati eset: e-árlejtés  D.865/2010. AK: MÁV Zrt.  Ajánlatkérő eljárása során elektronikus árlejtést kezdeményezett összesen közbeszerzési rész tekintetében, melyet párhuzamosan bonyolított le Az ajánlatkérő joga és feladata meghatározni az elektronikus árlejtése szabályait, az aukció alkalmazásának feltételeit.  Az ajánlatadás feltételeit, és az árlejtésben való részvétel részletes szabályait úgy kell meghatároznia, hogy azzal ne okozzon indokolatlan hátrányos vagy előnyös megkülönböztetést, lehetővé tegye az egyenlő esélyű ajánlattételt. Az egyenlő bánásmód alapelvi követelményének megfelelően ajánlatkérő köteles arról gondoskodni, hogy az ajánlattevőt ne korlátozza az ajánlattételben, és ne érje indokolatlan hátrány amiatt, hogy több közbeszerzési részben vesz részt ajánlattevőként.  Figyelemmel a jelen közbeszerzési eljárás specifikumaira is, arra, hogy közbeszerzési részenként 7 ajánlati árelemre kellett az ajánlattevőknek licitálniuk, valamint az árlejtést támogató informatikai rendszer azon specifikumára, mely szerint egyidejűleg csak 1 aukció adatait tudta egy eszközön az ajánlattevő megnyitni, minden egyes licitet kétszer kellett a rendszerbe feltölteni, ténylegesen megállapítható, hogy ez indokolatlanul, fizikailag is korlátozta az ajánlattételt.

168 Jogorvoslati eset: E-következmény  D.911/2010. AK  Ajánlatkérő elektronikus árlejtést alkalmazott, melynek során egy ajánlattevő átmenetileg nem volt képes ajánlatot tenni. A 257/2007. (X.4.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdése alapján ajánlatkérő az elektronikus árlejtést a Kbt. 92. §- ának b) pontja alapján akkor nyilváníthatja eredménytelennek, ha az elektronikus árlejtés lebonyolítása során az elektronikus árlejtés lebonyolítására szolgáló informatika rendszer üzemzavarát az elektronikus árlejtést lebonyolító ajánlatkérő, a szolgáltató vagy legalább két ajánlattevő észleli és jelzi.  Jelen esetben sem az ajánlatkérő, sem a szolgáltató, továbbá az elektronikus árlejtésben részt vevő legalább kettő ajánlattevő az elektronikus árlejtés lebonyolítására szolgáló informatikai rendszer üzemzavarát nem észlelte, illetve jelezte. A kérelmező nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani, hogy az általa jelzett informatikai hiba az elektronikus árlejtés lebonyolítására szolgáló informatikai rendszerben állt fenn.  Tekintettel arra, hogy a Döntőbizottság megállapította, hogy az egyik ajánlattevő ajánlata valamennyi részben érvénytelen, így az eljárás 1., a 2. és a 3. részben csak egyetlen érvényes ajánlat volt, így ajánlatkérő a Korm. rendelet 17. § (6) bekezdése alapján nem is hívhatta volna fel az ajánlattevőket elektronikus árlejtés lefolytatására.

169 Új szabályozás  Kormányrendeleti szint  Kevesebb konkrétum a törvényben, határidő- csökkentés, nevesített elektronikus cselekmények hiánya  Szóhasználat – dokumentáció elérhetővé tétele  Nem eredményezheti diszkriminációt

170 Dinamikus Beszerzési Rendszer a teljesen elektronizált folyamat illúziója  Új kifejezés  Kreatív keretmegállapodás új környezetben  Szabályok, melyek a kreativitást elősegítik  Lehetőségek, melyek a főszabálytól eltérnek  Kötelezettségek, melyeket még érdemes másoknál megnézni  Új környezet, amelyet érdemes kiismerni VHR szinten jelenik majd meg

171 Fenntartható közbeszerzés  Szociális és zöld szempontok  Végrehajtási rendeleti szint  Óvatosabb jogalkotás  Alapelvi szint  Foglalkoztatási szempontok  Fenntartás – korm. Rendelet, kötelezővé is teheti  Szociális és környezetvédelmi célú feltételek - szerződésben

172 Gazdasági kérdések

173  KKV - 60 napos fizetési határidő, előleg (ép.b, szolg EU), biztosíték – levonás,  Közjogi szervezet  Építési koncesszió  Visszteher - Az Európai Bíróság gyakorlata olyan esetben, ahol a szolgáltatást fizikailag nem az ajánlatkérő részére teljesítik, az ajánlatkérőnél megjelenő közvetlen gazdasági érdeket fogadja el a visszterhes, azaz a beszerzési jelleg alátámasztására (C-451/08. sz. Helmut Müller ügyben hozott ítélet).

174 Közjogi szervezet  Ennek megfelelően a Javaslat szerint ajánlatkérőnek minősül az a jogképes szervezet, amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely ilyen tevékenységet lát el, ha e bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány külön-külön vagy együttesen, közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes felette gyakorolni vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza.

175 Közjogi szervezet és a profit  az érintett intézmény a tevékenységét versenyfeltételek között végzi-e, a fejlett verseny megléte ugyanis arra utaló körülmény lehet, hogy nem áll fenn olyan közérdekű cél, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű (C-393/06. sz., Fernwärme ügyben hozott ítélet).  önmagában a verseny fennállása, a nyereségorientáltság vagy a non- profit jelleg még nem lehet egyedüli döntő szempont.  Ha az adott szervezet többféle tevékenységet is folytat, így közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenységet, valamint egyéb, ilyennek nem minősülő tevékenységet is, ezeknek az aránya irreleváns abból a szempontból, hogy ún. közjogi szervezetnek minősüljön (C- 373/00. sz. Adolf Truley, C-18/01. sz., Korhonen és társai ügyben hozott ítéletek).  ha az adott szervezetet nem olyan tevékenység ellátására hozták létre, amely közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, ugyanakkor a későbbiekben ilyen feladat ellátását is végzi, közjogi szervezetnek minősül.

176 Koncesszió  Az építési koncessziót az építési beruházástól, valamint a szolgáltatási koncessziót a szolgáltatás megrendelésétől elkülönítő ismérv, hogy a díjazási mód, amelyben a felek megállapodtak, a hasznosítás jogának átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt amelynek magában kell foglalnia azt a feltételt is, hogy a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat a koncesszor viseli. (lásd pl. a C-458/03.sz., Parking Brixen ügyben hozott ítéletet).  Nem zárja ki a koncesszióvá minősítést, ha az ajánlatkérő pénzbeli ellenszolgáltatást is fizet a koncesszornak, a hasznosítási jog átruházása mellett azonban az ajánlatkérő csak olyan mértékben fizethet pénzbeli ellenszolgáltatást, amely nem csökkenti jelentősen a koncesszor által vállalt gazdasági kockázatot.  Amennyiben ugyanis a pénzbeli ellenszolgáltatás következtében a koncesszor már nem visel jelentős kockázatot, a beszerzés tárgya nem koncesszió lesz.

177 In-house  Kivételi körben jelenik meg  házon-belüli beszerzésekről akkor beszélhetünk, ha ajánlatkérő olyan ajánlattevővel köt szerződést, amely ugyan jogilag tőle elválik, ám (1) az ajánlatkérő a kérdéses személy felett olyan ellenőrzést gyakorol, mint amelyet a saját szervei felett („strukturális függés”) és (2) ez a személy a tevékenységét lényegében az őt fenntartó ajánlatkérő szerv javára végzi („gazdasági függés”).  az in-house feltételek szigorúan értelmezendők, és kimondta, hogy amennyiben az adott szervezetben egy vagy több magánvállalkozás részesedéssel bír, még ha ez a részesedés kisebbségi tulajdon is, kizárja annak lehetőségét, hogy az ajánlatkérő szerv olyan terjedelemben gyakorolja ellenőrzési jogait, mint azt a saját, belső szervezeti egységei tekintetében teszi.  Azt, hogy mely szolgáltatás tekintendő gazdasági érdekű szolgáltatásnak, az Európai Bíróság gyakorlata alakította ki. A Bíróság gyakorlata szerint tulajdonképpen majdnem minden közszolgáltatás gazdasági érdekű szolgáltatásnak minősül, mert azért valamilyen ellenszolgáltatás jár, ezt a körülményt nem érinti az sem, ha azt nem a szolgáltatás igénybevevője fizeti, hanem pl. a társadalombiztosítás finanszírozza és az sem releváns, hogy non-profit szervezetről van-e szó.

178 Kartell  Amennyiben az ajánlatkérő az általa lefolytatott eljárás során a gazdasági versenyt korlátozó megállapodást észlel vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt – a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint - jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak. A  Az ajánlatkérőnek nem kell feltétlenül bizonyítékokkal rendelkeznie a versenyt korlátozó megállapodás fennállására, a kartellekre vonatkozóan az ajánlatkérőnek ilyen bizonyíték a gyakorlatban nem is áll rendelkezésére, azt köteles jelezni a Gazdasági Versenyhivatal részére, amennyiben a körülményekből alapos okkal feltételezi, hogy ilyen megállapodás állhat fenn.  Erre mutathatnak például a körülmények akkor,  ha több hasonló tárgyú eljárásban a piacon jelen lévő gazdasági szereplők közül mindig más nyer,  ha látszólag indok nélkül egy ajánlattevő visszavonja ajánlatát,  a részvételi szakaszt követően nem nyújt be ajánlatot,  vagy nem teljesíti a hiánypótlási felhívást,  ha korábban reális árat ajánló gazdasági szereplők magasabb árat ajánlanak és ily módon egyetlen reális árú ajánlat marad.

179 Részajánlattétel  Az ajánlatkérő első lépcsőben azt köteles megvizsgálni, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a részajánlat- tétel lehetőségének biztosítását.  Amennyiben a beszerzés tárgyára tekintettel az objektíven lehetséges, második lépcsőben azt vizsgálja az ajánlatkérő, hogy gazdasági, műszaki és minőségi szempontok miatt nem ésszerűtlen-e az egyes részekre adott esetben különböző gazdasági szereplőkkel, több szerződést kötni.  Az ésszerűség mindig az adott beszerzés egyedi körülményei szerint ítélhető meg.

180 Végrehajtási rendeletek

181 VHR-ek Ellenőrzés  Az ellenőrzési eljárások jelenleg a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 46/2011 (III.25) Korm. rendelet  A programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet

182 Központosítási lehetőségek bővülése  kibővíti a központosított közbeszerzés lehetséges szabályozási körét az állami tulajdonú gazdasági társaságokkal.  alapgondolata, hogy a központi beszerző szerv a törvény szabályai szerint közbeszerzési eljárást folytat le, azon ajánlatkérői kör, amelyek részére a központi beszerző szervezet eljár, a központi beszerző szervtől vagy azon keresztül közbeszerzési eljárás nélkül rendelhetnek meg árut, szolgáltatást vagy esetleg építési beruházást.  az önkormányzatok társulás útján központosított közbeszerzési rendszert hozzanak létre  központi beszerző szerv létrehozása nélkül is lehetővé teszi az ajánlatkérők összefogását közbeszerzések lefolytatása során, az önkormányzatok számára  igény esetén központi beszerző szervezet útján, központosított közbeszerzési rendszer is működtethető legyen.  a kisebb önkormányzatok adminisztratív terheinek megszüntetése érdekében ad lehetőséget a Javaslat arra, hogy a Kormány az 1000 fő alatti települések közbeszerzéseinek lebonyolítására központosított rendszert hozzon létre.

183 Köszönöm a figyelmet! Kérem látogasson el honlapunkra:


Letölteni ppt "AZ ELŐADÁSANYAGOT KÉSZÍTETTE: DR. TÁTRAI TÜNDE KÁRPÁTINÉ DR. KRAUSZ ZSUZSANNA A hatályos és a 2012. január 1-jén hatályba lépő közbeszerzési szabályozás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések