Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapest 2010-11. Szerződések  Definíciója? A szerződés két vagy több személy kölcsönös és egybehangzó, joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozata;

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapest 2010-11. Szerződések  Definíciója? A szerződés két vagy több személy kölcsönös és egybehangzó, joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozata;"— Előadás másolata:

1 Budapest

2 Szerződések  Definíciója? A szerződés két vagy több személy kölcsönös és egybehangzó, joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozata; olyan ígéret vagy megállapodás, PTK szerint: a szerződés tartalmát a felek szabadon választhatják meg amit a jog elismer és akár kényszerítheti is a betartását.  Nincs szerződéses típuskényszer Vegyes és atipikus szerződések jönnek létre  Vegyes, ha egyszerre több, a PTK-ban megtalálható, nevesített szerződéstípus jellemzőivel rendelkezik.  Atipikus, ha szerződés sem egy, sem több szerződéstípus jegyeit sem hordozza.

3 Szerződéstípusok 1. Adási kötelmek: a kötelezett a szolgáltatás tárgyát és a rajta fennálló jogosultságot ellenszolgáltatásért a jogosultnak átadja; pl. adásvételi sz., csere, a szállítási és közszolgáltatási sz. 2. Eredménykötelmek: a kötelezettnek munkát kell végeznie ennek során eredményt kell produkálnia; pl. vállalkozási szerződés 3. Ügyviteli kötelmek: kötelezett tevékenységet végez más javára, de tevékenységének eredményességét nem garantálja; pl. megbízási, képviseleti, letéti, bizományi szerződés 4. Használati kötelmek: valamely dolog feletti tulajdonosi részjogosítvány; használat és birtoklás időleges gyakorlására jogosítják fel a jogosultat; pl. bérleti és haszonbérleti szerződés, licencia szerződés 5. Helytállásra irányuló kötelmek: biztosítási szerződések 6. Atipikus szerződések: lízingszerződés, faktoring szerződés, szindikátusi szerződés 7. Társasági szerződések: a felek egymással fennálló huzamos és szervezetszerű gazdasági kapcsolataikat szerződésbe foglalják

4 Vállalkozási szerződés • Alanyai: vállalkozó és megrendelő • Tárgya: mennyiség és minőség szerint meghatározott eredmény létrehozása (kivéve kutatási szerződés) • Ellenszolgáltatás: a vállalkozói díj (sokszor díjazott ajánlat is) • Lényeges tartalmi elem: a határidő és sokszor a hely • Szóban, írásban, ráutaló magatartással (kivéve kutatási, utazási szerződés csak írásban)

5 Vállalkozó jogai és kötelezettségei  Főkötelezettsége: eredmény létrehozása és szolgáltatása  A vállalkozó a munkát a saját költségén végzi el, a megrendelő nem köteles a költségek előlegezésére. A megelőlegezett költségeket a vállalkozói díjban fogja visszakapni  Köteles a munkát gazdaságosan és gyorsan befejezni  Alvállalkozót vehet igénybe (csak a vállalkozó és az alvállalkozó között létesít jogi kapcsolatot)  a megrendelő utasításai alapján köteles elvégezni (munka megszervezésére nincs joga a megrendelőnek)  köteles a megrendelőt minden olyan körülményről haladéktalanul értesíteni, amely a vállalkozás eredményességét vagy kellő időre való elvégzését veszélyezteti, gátolja kárért felelős  Ha megrendelő alkalmatlan anyagot ad vagy szakszerűtlen utasítást ad köteles figyelmeztetni, ha megrendelő mégsem változtat vagy eláll a szerződéstől vagy végrehajtja, de eltérni TILOS!

6 Megrendelő jogai és kötelezettségei • Főkötelezettsége: díj megfizetése és a szolgáltatás igénybevétele • Köteles a munkahelyet alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani • Joga van ellenőrizni a vállalkozó munkáját és a felhasználásra kerülő anyagokat • A megrendelő a szerződéstől bármikor elállhat, köteles azonban a vállalkozó kárát megtéríteni

7 Megbízási szerződés • Fogalma: A megbízott köteles a rábízott ügyet, a megbízó érdekeinek megfelelően, díj fizetése ellenében ellátni. • Alanyai: megbízó (bárki) és megbízott (esetenként csak szakember) • Tárgya: közvetett tárgya nincs, közvetlen tárgya: felek kifejtendő magatartása • Nem eredménykötelem! • Bizalmi elem fokozottabban érvényesül • Önállósult néhány szerződésfajta: ügyvédi megbízás; közvetítő kereskedők, tőzsdei alkuszok, ügynökök megbízása; kutatási megbízás, tervezői megbízás Felek jogai és kötelezettségei: Megbízott személyesen köteles eljárni, azonban igénybe veheti más személy közreműködését is, ha a megbízó hozzájárul. • Ha a megbízó célszerűtlen utasítást ad, megbízott köteles figyelmeztetni • Megbízott tájékoztatási és értesítési kötelezettsége • Megbízó díj fizetésére kötelezett, kivéve ha ingyen vállalta a megbízott • A megbízott a díját akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre. • A költségek a megbízót terhelik. • Mindkét fél jogosult felmondani

8 Vállalkozási és megbízási szerződés összehasonlítása SZEMPONTVÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS Kötelem típusaEredménykötelemÜgyviteli (gondosság) kötelem KockázatviselésVállalkozó viseliMegbízó viseli Utasítási jogKorlátozottKorlátlan AlvállalkozóIgénybe vehetőCsak, ha a megbízó hozzájárult EllenszolgáltatásVisszterhesIngyenes vagy visszterhes Szerződés megszűnéseVállalkozó egyoldalú nyilatkozattal nem állhat el Mindkét fél egyoldalúan elállhat

9 Milyen szerződés?  Színész fellép a társulatomnál  Rendező  Társulati tag  Technikus  Előadás  Író  Dramaturg

10 Szerzői jog A szerzőt megillető jogok  A szerzőt megillető jogok személyhez fűződőek vagy vagyoni értékűek lehetnek  A szerző személyhez fűződő jogai körében: nyilatkozhat művének nyilvánosságra hozataláról (vagy visszavonhatja azt), kérheti szerzőként nevének feltüntetését.  Vagyoni jogok:  Felhasználás, annak engedélyezése  Eredeti alak kereskedelmi hasznosítása, engedélyezése Védelmi idő: általában 70 év

11 Felhasználás  A mű felhasználásának minősül különösen:  a) a többszörözés (18. § és 19. §),  b) a terjesztés (23. §),  c) a nyilvános előadás (24. § és 25. §),  d) a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy  másként (26. § és 27. §),  e) a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet  közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése  (28. §),  f) az átdolgozás (29. §),  g) a kiállítás (69. §).

12 Közös jogkezelés  a) irodalmi, illetve zenei művek,  b) egyéb alkotóművészeti alkotások,  c) filmalkotások,  d) előadóművészi teljesítmények,  e) hangfelvételek,  f) filmelőállítói teljesítmények. JOGDÍJFELOSZTÁS  Kötelező-e? 91.§ (2) jogkezelés szempontjából érintett jogosult az egyesülethez intézett írásbeli nyilatkozatában előzetesentiltakozik

13 Szerzői joggal szomszédos jogok  Az előadóművészek védelme az előadóművész hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy  a) rögzítetlen előadását rögzítsék;  b) rögzítetlen előadását sugározzák vagy más módon a nyilvánossághoz közvetítsék,  c) rögzített előadását többszörözzék;  d) rögzített előadását terjesszék;  e) rögzített előadását vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg.  A hangfelvételek előállítóinak védelme  A rádió- és televízió-szervezetek védelme  A filmek előállítóinak védelme  A szerzői jog és a szomszédos jogok viszonya  A védelmi idő általában 50 év


Letölteni ppt "Budapest 2010-11. Szerződések  Definíciója? A szerződés két vagy több személy kölcsönös és egybehangzó, joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozata;"

Hasonló előadás


Google Hirdetések