Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ágazati közkapcsolatok: kultúra (kulturális intézmények) (Relaţii publice sectoriale – cultură)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ágazati közkapcsolatok: kultúra (kulturális intézmények) (Relaţii publice sectoriale – cultură)"— Előadás másolata:

1 Ágazati közkapcsolatok: kultúra (kulturális intézmények) (Relaţii publice sectoriale – cultură)

2 1. Bevezető: az ágazati közkapcsolatok (Întroducere: despre relaţii publice sectoriale) 2. A kultúra meghatározásai (Cultura: definiţii) 3 Kulturális gazdaság. (Economia culturală) 4. Kulturális emlékezet ( Memoria culturală) 5. Kulturális tőke (Capital cultural) 6. Szimbolikus tőke, szimbolizáció. (Capital simbolic. Simbolizare). 7. A kulturális fogyasztás kommunikációs, társadalmi kapcsolatokat építő szerepe ( Rolul comunicativ, constitutiv de relaţii sociale a consumului cultural)

3 8. Kultúripar, tömegkultúra, magas kultúra. (Industria culturală, cultura maselor, cultura elitelor) 9. Kulturális fogyasztás (Consumul cultural) 10. Kulturális tevékenységek és a közügyek kezelése (issue management) (Managementul activităţii culturale) 11. Multikulturalizmus, interkulturális kapcsolatok intézményes formái. (Multiculturalism. Forme actuale a relaţiilor interculturale) 12. Kulturális tevékenységek intézményesülése (Instituţionalizarea activităţilor culturale) 13. Örökségipar. Örökségalkotás a közkapcsolati munkában (Patrimoniu cultural, memorie culturală şi relaţiile publice) 14. Hirnév-karbantartás, kulturális intézmények, kulturális tevékenységek, identitáskosntrukciók, imázsépítés (Instituţii şi activităţi culturale, construcţii identitare, constucţii de image)

4 Bevezető: az ágazati közkapcsolatok Întroducere: despre relaţii publice sectoriale

5 AEÁ-ban 1997-ben a PR-es szabad állások 40%-a a vállalatoknál, 29% a PR-cégeknél és 22% a NGO szervezeteknél volt. Az eddigi tapasztalatok és az előrejelzések szerint a PR szakmába dolgozók gyakran változtatnak munkahelyet (azaz mindegyik területre eljuthatnak)

6 Nagyobbrészt hagyományos kapcsolattartó munkát végeznek (sajtókapcsolatok, különleges események szervezése és bonyolítása, közönségel tájékoztatása Nagyobb számban a gazdasági szféra vállalkozásaiban dolgoznak A kommunikációs szfárában dolgozó, más szakképzettségűekhez (pl. újságírók) képest a jövedelmük nagyobb

7 A fizetés nagysága összefügg: a nemmel, tapasztalattal, életkorral, a munkakör megnevezésével és az azzal járó felelősségekkel, valamint a szervezet típusával, nagyságával és elhelyezedésével

8 Társ-szakmákban való képzettség: minél többféle képzettség (minél több diploma), annál nagyobb átlagfizetés. menedzsment, marketing, dizájn, reklám, újságírás…

9 Saját PR ügynökség megnyitása: asszisztencia a gazdaságban (versenyszférában) az állami (adminisztratív ) szektorban és az NGO szektorban Szükséges az ágazatokban való speciális és az általános tájékozottság

10 PR : sok elégtételt nyújt – de sok stresszel jár. Konfúzió: a menedzsment közkapcsolati funkciói és a PR- szakember közkapcsolati tevékenységei nem különülnek el A közkapcsolati szakemberek számának növekedésével beindul a specializálódás, differencializálódás. A gazdaságon belül a most legdinamikusabban fejlődő ágakban lehet a legtöbb közkapcsolati szakembernek elhelyezkedni: informatikai vállalkozások média-vállalkozások kulturális gazdaság örökségipar turizmus

11 Ezek megkövetelik a különböző ágazatok történetének, speciális szerveződésének, szükségleteinek, célözönségeinek az ismeretét. Ezért szükséges, érdemes ágazati közkapcsolati munkáról oktatni az egyetemen.

12 Stressz negatív pressziók: a szereplés közben elkövetett, látható hibák sok főnök, több célközösség: melyikhez igazodjon, melyik előtt vállalja a felelősséget?) időkrízis (határidős megbízások, projektek, rendezvények) a közönségek, főnökök, a társadalom felől: a megértés hiánya (mivel nincs még a szakmának múltja, tekintélye)

13 a PR munka eredményei egyértelmű megitélésének (az értékelés egyöntetűségének) a hiánya az,,etno-PR" mindennapi volta: igen sokat azt gondolják, hogy ők is értenek a közkapcsolatokhoz, ők is képesek elvégezni ezt a munkát a szakma elkerülhetetlenül konfliktusos jellege: a gyakorló szakember értékeelvei nem azonosak az intéazmény és a kliensek értékelveivel, erkölcsi felfogásával és gyakorlatával sokféle sürgős megoldást követelő helyzetek: a krízisek kezelése, és ezen től: krízissorozatok kezelése

14 Világnézeti, erkölcsi alapállás, választások gazdasági szektor – feltételezi a szükséges rátermettséget, innovatív környezet preferálását, jelentős anyagi gyarapodás igénylését állami, adminisztratív szektor – feltételezi a politika-közeliséget NGO szektor – feltételezi a kritikus magatartást, civil erkölcsiséget

15 Bárhol helyezkedik el, a PR-es,,kulturális menedzser", aki kultúrák között közvetít.

16 A hihetőség kérdése: a PR-es manipulál – vagy konszenzust teremt? A hihetőség ma globális környezetben, és az ebben a környezetben élő partnerek/versenytársak közegében termelődik/létezik.

17 A politikai, gazdasági, kulturális különbségek kezelése igen sok tudást, tapasztalatot igényel, igen nagy felelősséggel jár – és paradox: különbségeket kezel, de egységes megjelenítést végez kölönbségek között egységet termel, az egységben a különbségeket hangsúlyozza

18 A közkapcsolatot gyakorló szakemberek hatékonyan kell cselekedjenek egy,,globális faluban"... (Newsom-Turk-Kruckeberg)

19 A kultúra meghatározásai (Cultura: definiţii)

20 Raymond Williams A kultúra A kultúra elemzése in: A kultúra szociológiája. szerk. Wessely Anna, Osiris Könyvkiadó p , Colere: lakik, művel, védelmez, vallásos tiszteletben részesít Colere – colonus – colonia colere -- cultus colere—cultura (cultura animi) – couture -- culture

21 állatok és növények gondozása -- emberi gondoskodás (cultivation, cultivated) culture – civilisaton -- Kultur Herder: kultúrák (nemzetek és korszakok, társadalmi csoportok változó kultúrája) emberiség átalakulása a primitív formáktól a civilizált formáig (Tylor: Primitiv Culture 1870) 1880-as évektől:,,baktériumkultúra"

22 Meghatározások önálló, elvont főnév, amely a 18. század óta a szellemi, lelki és esztétikai fejlődés általános folyamatát írja le önálló főnév, amely mind általános, mind egyedi értelemben egy egy nép, korszak, csoport vagy általában az emberiség sajátos életmódját jelöli önálló, elvont főnév, amely a szellemi és különösen a művészeti tevékenység gyakorlatát és alkotásait jelöli. Ez a jelenleg legelterjedtebb használata: kultúrán rendszerint zenét, irodalmat, szobrászatot, és filmet értenek (Kulturális Minisztérium)

23 Kroeber-Kluckholm Culture: A Critical Review of Concepts and Definitions (norma: az észak-amerikai antropológia szóhasználata) A,,kultúra" és az,,egy kultúra" a régészetben és a kulturális antropológiában az anyagi termelésre, a történetírásban és a kultúrakutatásban viszont elsősorban a jelölő vagy a szimbolikus rendszerekre vonatkozik. Nem maga a szó bonyolult, hanem azok a problémák, amelyekre használatának változatai hívják fel a figyelmet.

24 cultivation cultivated 1880-tól: cultural első világháború: Kultur-propaganda magas művészet – és szórakozás (elitkultúra – tömegkultúra)

25 Ezer lehetőség közül egy: nem amit, hanem ahogyan.

26 Kultúra három szintje Adott helyen és korszakban átélt kultúra, amely csak az akkor és ott élőké. Az, hogy mi marad meg egy korszakból, nem rajta múlik, hanem a későbbieken, amelyek fokozatosan megteremtik az adott korszak,,hagyományát". Egy-egy korszak emlékeinek még a szakértők is csak töredékeit ismerik (,,a 19. századi magyar irodalom") A művészettől kezdve a mindennnapi tényekig a tárgyakban megőrzött kultúra: valamely korszak kultúrája.

27 Az átélt kultúrát és az elmúlt korok kultúráját összekötő,,híd": a szelektív tradíciók kultúrája (örökség). A rostálás már az adott korszakban megkezdődik: a tevékenyzégek összességéből csak bizonyos dolgokat értékelnek és hangoztatnak.,,Saeculum". A szelektív tradíció egyrészt egy általános kultúrát teremt (igazodik az évszázados trendekhez), másrészt létrehozza valamely társadalom történelmét, harmadrészt az egykor eleven kultúra jó részének az elutasításához/elfelejtéséhez vezet.

28 Elméletileg (mert gyakorlatilag csak korlátozott mértékben) azok az intézmények, amelyek a hagyomány megőrzése a rendeltetése (oktatási, tudományos intézmények) kötelesek a hagyományok egészével s nemcsak a kortárs értékekhez igazodó szelekciójával foglalkozni.

29 SOHA NEM LÁTHATÓ ELŐRE, HOGY AZ ELMÚLT KOROK MUNKÁJÁBÓL MI VÁLIK FONTOSSÁ A JÖVŐ VALAMELYIK PILLANATÁBAN.

30 Természetesen nyomás nehezedik a tudományos intézményekre, hogy a társadalom fejlődésének irányához igazodjanak. Egy bölcs társadalom, miközben elismeri ezt a szempontot, arra ösztönzi ezeket az inytézményeket, hogy erőforrásaikból kellőképpen juttassanak a megőrzés mindennapi munkájára, és ne törődjenek azzal a minden korban megfogalmazott bírálattal, mely szerint tevékenységük zömének nincs se jelentősége, se haszna.

31 A kulturális tradíció a társadalom egészében és minden különös tevékenységében az ősök folytonos válogatását és újrarostálását végzi el. A kulturális hagyomány konstrukciója többnyire nemcsak válogat, de értelmez is.

32 Egyes esetekben azért tartunk életben egy művet, mert valóban segíti a kulturális fejlődést. Más esetekben kiderül, hogy saját szempontjainkhoz igazítva használjuk - és jobb, ha ezzel tisztába vagyunk, és nem hivatkozunk a,,nagy bíróra, az Időre".


Letölteni ppt "Ágazati közkapcsolatok: kultúra (kulturális intézmények) (Relaţii publice sectoriale – cultură)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések