Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az intézményi szabályozó dokumentumok felülvizsgálata az önértékeléshez és tanfelügyelethez kapcsolódóan.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az intézményi szabályozó dokumentumok felülvizsgálata az önértékeléshez és tanfelügyelethez kapcsolódóan."— Előadás másolata:

1 Az intézményi szabályozó dokumentumok felülvizsgálata az önértékeléshez és tanfelügyelethez kapcsolódóan

2 A minősítő értékelés, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés és a szaktanácsadás kapcsolata 50% 30% 20% 60% 40%

3 Az önértékelés, szakmai ellenőrzés és minősítés szempontokönértékelésszakmai ellenőrzésminősítés általános cél Az intézményi átfogó önértékelés célja, hogy a pedagógusra vonatkozó intézményi elvárások teljesülésének értékelése alapján önmagára, meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket, egyéni tanulási, önfejlesztési programokat indítson, hogy azután az újabb önértékelés keretében vizsgálja a programok megvalósításának eredményességét. Köznevelési intézmények szakmai fejlődésének támogatása. Pedagógiai értékek bemutatása. Az egységesen jó szakmai színvonalú köznevelés biztosítása. Jó gyakorlatok elterjesztése. A köznevelés rendszerének eredményesebbé tétele. A nevelő-oktató munka értékelésében országosan egységes rendszer kialakítása. A nevelő-oktató munka eredményességének növelése. A minőség elismerése és jutalmazása. A pedagógusok hivatásbeli továbbfejlődésének ösztönzése. A pedagógusok motiválása saját teljesítményük javítására. alapelvek nyilvánosság egységes kritériumrendszer fejlesztő jelleg nyilvánosság egységes kritériumrendszer fejlesztő jelleg nyilvánosság egységes kritériumrendszer fejlesztő jelleg

4 szempontokönértékelésszakmai ellenőrzésminősítés Jelentkeztetés Nincs, éves önértékelési terv alapján. Nincs, ellenőrzési terv szerint.Pedagógus vagy vezető. Kik végzik?az önértékelési terv szerint2 (egyenrangú) szakértő elnök intézményvezető vagy delegáltja szakos szakértő pedagógusképző delegáltja MTA tagja Filozófia Területek, szempontok, elvárások Kompetenciák, sztenderdek, indikátorok Viszonyítás A pedagógusok munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelése a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódó általános pedagógiai és az intézményi elvárások mentén. A pedagógusok munkájának értékelése az általános pedagógiai szempontok, a Nemzeti alaptanterv nevelési céljainak, az intézmény pedagógiai programjának mentén. A pedagógus kompetenciáinak fejlettségi szintje az indikátorok mentén az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján.

5 szempontokönértékelésszakmai ellenőrzésminősítés Kimenete az elvárások teljesülésének mértékét jelző, az „Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez” című útmutatóban leírt skálán értelmezett értékek összessége összpontszám a pedagógus a kompetenciáiról kiemelkedő és fejleszthető területek két évre szóló egyéni önfejlesztési terv közvetlen következménye nincs összegző jelentés erősségekkel, fejleszthető területekkel közvetlen következménye nincs összegző értékelés erősségekkel, fejleszthető területekkel magasabb minősítési fokozat megszerzése Értékelés Elvárásonként 0-3 Területenként 1-5 Erősségek, fejleszthető területek Területenként 0-3 Területenként 1-5 Erősségek, fejleszthető területek Indikátoronként 0-3 Kompetenciánként 1-5 Erősségek, fejleszthető területek Összegzés Egyeztetés nincs. Tanfelügyelői konszenzus kell. Szakértői egyeztetés lehet. Eredménytelenség Nincs % Hatása fejlesztéseket indukál szaktanácsadás fejlesztéseket indukál szaktanácsadás fejlesztéseket indukál egzisztenciális mobilitás

6 szempontokönértékelésszakmai ellenőrzésminősítés Területek 1.Pedagógiai módszertani felkészültség 2.Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók 3.A tanulás támogatása 4.A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség 5.A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység 6.Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 7.Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 8.Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért 1.Pedagógiai módszertani felkészültség 2.Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók 3.A tanulás támogatása 4.A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség 5.A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység 6.Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 7.Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 8.Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért 1.Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 2.Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók 3.A tanulás támogatása 4.A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség 5.A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység 6.Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 7.Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 8.Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

7 Az önértékelés, szakmai ellenőrzés és minősítés gyakorisága, területei és módszerei önértékelésszakmai ellenőrzésminősítés gyakorisága 2 évente5 éventenem releváns területek/ kompetenciák 8 terület 8 kompetencia módszerek dokumentumelemzés megfigyelés 2 óra/foglalkozáslátogatás megfigyelés 2 óra/foglalkozáslátogatás megfigyelés 2 óra/foglalkozás látogatás interjú (pedagógus, vezető) e-portfólió elkészítése és védése kérdőíves felmérés (pedagógus, szülők, munkatársak, tanulók)

8 Az önértékelés gyakorisága, területei és módszerei pedagógusvezetőintézmény gyakorisága2 évente a megbízást követő 2. és 4. évben 5 évente területek 8 terület 5 terület 7 terület módszerek dokumentumelemzés 2 óra/foglalkozáslátogatás-- interjú (pedagógus, vezető) interjú (vezető, fenntartó képviselője, vezetőtársak) interjú (vezető, pedagógusok, szülők csoportja) kérdőíves felmérés (pedagógus, szülők, tanulók, munkatársak) kérdőíves felmérés (vezető, nevelőtestület, szülők ) (elégedettségmérés eredményei)

9 Az önértékelés területei pedagógusvezetőintézmény területek (szempontok, elvárások) Pedagógiai módszertani felkészültség Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók A tanulás támogatása A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása Pedagógiai folyamatok Személyiség- és közösségfejlesztés Eredmények Belső kapcsolatok, együttműködés Az intézmény külső kapcsolatai A pedagógiai munka feltételei A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés

10 Az önértékelés célja a pedagógusr a, és intézményre vonatkozó elvárások teljesülésének értékelése, a pedagógus és az intézményre vonatkozóan a kiemelkedő és a fejleszthető területek meghatározása, a fentiekre építve fejlesztéseket tervezése, rögzítése, szervezeti és egyéni tanulási, önfejlesztési programokat indítása, újabb önértékelés keretében a programok megvalósítási eredményességének vizsgálata.

11 Az önértékelés tervezése Önértékelési program (5 év)  az önértékelési munka intézményvezető által meghatározott célja, elvárt eredményei  a megvalósításhoz szükséges feladatok, azok ütemezése  a szükséges emberi és egyéb erőforrások  hatás- és felelősségkörök a vezetés és a az ÖCS tagjai között  a kollégák bevonásának feltételei és eljárásrendje  az előkészítésre, a megvalósításra, valamint az önértékelés értékelésére, minőségbiztosítására vonatkozó eljárásrendek, általános szabályok Önértékelési terv (1 év)  a program adott tanévre vonatkozó feladatai  az önértékelésben résztvevő pedagógusok  vezető értékelés megvalósítása  az intézményi önértékelés elemei az adott tanévben  részfeladatok, felelősök és ütemezés  az értékelésben közreműködő partnerek (tanulók, szülők, kollégák stb.) bevonásának módja

12 Az önértékelési standard

13 szintterületekszempontokelvárások PEDAGÓGUSPEDAGÓGUS 8.Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés igényét?  Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti.  Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját.  Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz. Mennyire tájékozott pedagógiai kérdésekben, hogyan követi a szakmában történteket?  Rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára és a pedagógia tudományára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket.  Rendszeresen tájékozódik a digitális tananyagokról, eszközökről, az oktatástámogató digitális technológia legújabb eredményeiről, konstruktívan szemléli felhasználhatóságukat.  Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek.  Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is. Hogyan nyilvánul meg kezdeményezőképessége, felelősségvállalása a munkájában?  Munkájában alkalmaz új módszereket, tudományos eredményeket.  Részt vesz intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásban.

14 Az önértékelési csoport feladatai az önértékelés előkészítése és megtervezése, a pedagógusok és a partnerek tájékoztatása, az öt évre szóló önértékelési program és az éves önértékelési terv elkészítése, adatgyűjtő eszközök elkészítésének, adaptálásának koordinálása, a pedagógiai-szakmai ellenőrzési tervbe bekerülő kollégák felkészítése, folyamatos támogatása, a valóságban és a felületen az önértékelés folyamatának nyomon követése, az önértékelés minőségbiztosításának támogatása (az értékelésben részt vevő pedagógusok által gyűjtött tapasztalatok, tények, adatok rögzítése az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai támogató felületen; az önértékelést végző tanárok saját önértékelésének rögzítése az adatgyűjtés eredményei alapján).

15 A véleményezési és döntési mechanizmusok

16 HASZNOS LINKEK  évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (86-87.§) (2015. november 14.)  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (2015. november 14.)  Barcsák Mariann és mtsai (2013): Tanfelügyeleti kézikönyv óvodák számára (2015. november 14.)  Barcsák Mariann és mtsai (2013): Tanfelügyeleti kézikönyv általános iskolák számára (2015. november 14.)  Barcsák Mariann és mtsai (2013): Tanfelügyeleti kézikönyv gimnáziumok számára https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/psze/https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/psze/ PSZE_kezikonyv_gimnazium.pdf (2015. november 14.)  Barcsák Mariann és mtsai (2015): Önértékelési kézikönyv óvodák számára (2015. november 14.)  Barcsák Mariann és mtsai (2015): Önértékelési kézikönyv általános iskolák számára (2015. november 14.)  Barcsák Mariann és mtsai (2015): Önértékelési kézikönyv gimnáziumok számára (2015. november 14.)

17 AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK ÁTTEKINTÉSÉNEK FELADATAI A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEKBEN  PEDAGÓGIAI PROGRAM  SZMSZ  ÉVES MUNKATERV  HÁZIREND

18 Pedagógusellenőrzés előtt Vezetőellenőrzés előtt Intézményellenőrzés előtt PEDAGÓGIAI PROGRAM pedagógussal szemben támasztott elvárások megfogalmazása célokból levezetve intézményi sajátosságokkal jogszabályi előírásokkal elkészítése, jóváhagyása jövőkép, eredmények elérése irányuló fejlesztési célok Intézményi kapcsolatok, folyamatok átláthatósága szakmai munka stratégiája (változások, intézmény, tanulás és tanítás) koherencia SZMSZ releváns szabályok pontos megfogalmazása pedagógus intézményi szervezetben elfoglalt helye hierarchia, hatáskörök munkaköri leírások alapelvei szakmai, adminisztratív feladatok elkészítése vezetési feladatok megosztása, döntésmechanizmus belső ellenőrzés partnerkapcsolatok (mások) Éves munkaterv pedagógusra vonatkozó feladatok megfogalmazása adott tanév konkrét feladatai célok, feladatok éves lebontása elkészítése együttműködés, erőforrások felhasználása CÉL információnyerés információnyerés és értékelés 2011.évi CXC. törvény 69.§ információnyerés és értékelés

19 AZ ÁLTALÁNOS ELVÁRÁSOK INTÉZMÉNYI ADAPTÁCIÓJÁNAK LÉPÉSEI 1.Az általános elvárások megismerése, megértése, értelmezése. 2.Az intézményi elvárások megismerése, megértése, értelmezése. 3.A kapcsolódási pontok meghatározása, megfeleltetés. 4.Szükség esetén az intézményi elvárások pontosítása, átfogalmazása, kiegészítése. 5.A pontosított, kiegészített intézményi elvárások adott struktúra szerinti rendszerezése. 6.A megújult intézményi elvárások egyeztetése a tantestülettel, fenntartóval. 7.Az elfogadott elvárás-rendszer rögzítése (dokumentumban, informatikai felületen).


Letölteni ppt "Az intézményi szabályozó dokumentumok felülvizsgálata az önértékeléshez és tanfelügyelethez kapcsolódóan."

Hasonló előadás


Google Hirdetések