Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Termékergonómia, termékpszichológia ábrasegédlet Kaucsek György.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Termékergonómia, termékpszichológia ábrasegédlet Kaucsek György."— Előadás másolata:

1 Termékergonómia, termékpszichológia ábrasegédlet Kaucsek György

2 MI AZ ERGONÓMIA? Életminőség Hatékonyság +

3 Az ergonómia révén egyértelműbben határozható meg, hogy az ember számára mi a megfelelő és mi a nem megfelelő

4 AZ ERGONÓMIA ALKALMAZÁSÁNAK Fő CÉLJAI

5  Előírások, szabványok: veszítenek a jelentőségükből  A megismerés ergonómiája: fontossá válik  Az együttműködés elengedhetetlen: a partnerekkel, pl. a tervezőkkel TRENDEK

6 Tervezési elvek 1.) A megismerés lehetséges, és különböző módszereire helyezzük a hangsúlyt. A hallgatók kezdetben hajlamosak a "kérek adatot" szemlélet értelmében kidolgozott sablonmegoldásokat (táblázatokat, ajánlásokat, szabványokat) várni. Ez érthető is, hiszen az lenne a könnyebb, ha minden esetben léteznének ilyen megoldások. A hallgatókban erős késztetés van az anyaggal való manipuláció minél előbbi elkezdésére, és ezért sokszor a kellően nem indokolt problémafeltáró, elemző munka mint kényelmetlenség jelenik meg. 2.) Semmit sem szabad betű szerint elfogadni, illetve mechanisztikusan figyelembe venni a kézikönyvekből. Az ajánlásokat, szabványokat, táblázatokat csak a helyzet önálló, egyéni elemzése után lehet alkalmazni. Ennek alapján lehet csak meghatározni a pszichológiai, fiziológiai, szociológiai kritériumokat és ezek fontosságát, súlyát a tervezésben a fogyasztó-felhasználó szempontjából. Saját tapasztalatokat kell gyűjteni, amelyek az objektív információkon kívül érzelmi közelségbe is hozzák a vizsgált problémát, és lehetővé teszik azt, hogy a hallgatók a specifikus emberi szükségleteket is figyelembe vegyék. Csak ezzel a háttérrel képesek a tervezők az ember-eszköz-környezet kapcsolatok korrekt interpretációját létrehozni.

7 3.) Általában nincsenek ideális megoldások, hanem csak jó kompromisszumok vannak. (De ne az igénytelenségük miatt tudja­nak a hallgatók gyorsan kompromisszumot kötni!) Statikus és világosan definiált helyzetek a fogyasztók számára tervezett használati tárgyaknál nagyon ritkán fordulnak elő. Ellentét lehet az egyes követelmények kielégítésében, és ezt el kell tudni fogadni, illetve meg kell próbálni megindokolni a tervező által javasolt kompromisszumot. 4.) A tervezett tárgyak okozta kényelmetlenség nem mindig rossz, ezért nem szabad mindig negatívan értékelni. Lehetővé teheti a helyes tájékozódást, az éberség fenntartását, a testi intelligencia (a mozgás mint kommunikáció és ennek öröme) jobb kifejeződését. Mindezekkel nagyobb biztonságot és önbizalmat adhatnak a használónak. 5.) Az internacionális kultúra nem egységesítést, hanem sokszínűséget jelent, nem beszűkülés, hanem végtelen lehetőség a variációkra. Segíteni kell elfogadni az újat úgy, hogy közben önazonosságunkat se veszítsük el. A társadalom által szült értékrend közvetítésében progresszív és szintetizáló szerepet kell vállalnia a designernek.

8 6.) A munka és az élet világában az egyes embernek mindig kell egy bizonyos rendezetlen, saját maga által rendezhető szabad teret hagyni. Törekedni kell a "rend" és a "rendezetlenség" célszerű arányainak a megvalósítására. Valamennyi szabad választási lehetőségre, cselekvési "játéktérre" minden embernek szüksége van. 7.) Önismeret - önmagunk megismerése a tárgyak felhasználására vonatkozó ismeretek alapja. Ennek hiányában a tervező nem lesz abban a helyzetben, hogy saját tapasztalatait mások tapasz­talatának fényében értékelni tudja. A katasztrofálisan hibás döntésekhez általában az vezet, hogy a tervező nem tudja, hogy például az ő keze nagy vagy kicsi, és ezért nincs is abban a helyzetben, hogy a saját tapasztalatait mások tapasztalatainak a fényében súlyozni tudja. Ennek érdekében fontos, hogy a gondos önmegfigyelést, az emberekről szerzett ismeretek széles repertoárja egészítse ki! 8.) A problémák megoldására vonatkozó hipotézisek és azok abszolút biztos igazolása között hosszú út és sok közbenső állomás van. Nem kell mindent tökéletesen bizonyítani. Ezért előnyben kell részesíteni az élő, eleven tapasztalatokat, megfigyeléseket a költség/haszon relációban is gondolkodva.

9 9.) A helyszini tapasztalatszerzés elsősorban empátiás élményt jelent (a másik személy helyzetébe való beleélés, anélkül, hogy elveszítenénk önmagunkat és anélkül, hogy saját magunkat vinnénk át a másikba). Az empátiás készséget leginkább olyan gyakorlatokkal lehet fejleszteni, melyek szinte “kényszerítik” a hallgatót az érintettek szempontjainak figyelembevételére. 10.) A hallgatót motiválttá kell tenni az ergonómia alkalmazásában. Mindent el kell követni annak érdekében, hogy a hallgató belássa az ergonómia szempontok értelmét és erről - még mielőtt a hallgatókkal szemben támasztott követelmények meghatározásra kerülnek - célszerű meg is győződni. A döntést bármilyen ergonómiai feladatról mindig a hallgatóval együtt kell hozni. Sokszor ez nem megy könnyen és egykettőre. Tapasztalataink szerint erre nem szabad az időt sajnálni, mert a végrehajtás minőségében megtérül a befektetett energia. 11.) Egymástól tanulunk - a tanár-diák szerep éles különválása nem járható út. Bizonyos hallgatói előfeltételek (ismeretháttér megléte) esetén a tanár inkább moderátor (szabályozó, fékező, gyorsító) szerepet tölt be.

10 Stresszmodell Követelmények és cselekvési-döntési játéktér (KARASEK, 1979) Követelmények csekélymagas csekély Cselekvési játéktér Tünetgyakoriság (%) –Szív megbetegedések –Idegi panaszok –Túlzott fáradtság

11 le kell bontanunk mindazokat a „falakat”, amelyek elválasztanak bennünket - egymástól - az érintettektől - a partnerektől Ennek megvalósításához olyan program- menedzselés kell, amelynek lényege a több irányból kezdeményezett kapcsolat-építés! A CSELEKVÉSI ÉS DÖNTÉSI TÉR NÖVELÉSÉHEZ…

12 A HATÁROK EGYRE INKÁBB PSZICHOLÓGI- AIAK LESZNEK...

13 PSZICHOLÓGIAI HATÁROK, I.

14 PSZICHOLÓGIAI HATÁROK, II.

15 Fogyasztó-orientált rendszer Foglalkozás (termelés)-orientált rendszer

16 Minimális funkció Minimális kommunikáció Minimális funkció Maximális kommunikáció Maximális funkció Minimális kommunikáció Maximális funkció Maximális kommunikáció VARIÁCIÓK A TERMÉKEK “KOMMUNIKÁCIÓ” ÉS “FUNKCIÓ” “KOMMUNIKÁCIÓ” ÉS “FUNKCIÓ”DIMENZIÓIRA

17 Minimális funkció, minimális kommunikáció A feladat a funkció elvégzése, és hogy a tárgy mutassa meg a funkciót - pl.: turista étkészlet, kalapács, konzervnyitó, fogpiszkáló, kulcstartó, lúdtalpbetét. Maximális funkció, minimális kommunikáció A feladat a funkció könnyű, gyors, hatékony (professzionális) elvégzése, és hogy a tárgy mutassa be a funkciót - pl.: szemsebész-szike, célszerszámok profik részére, rejtett szerkezeti elemek, vadászpilóta botkormány, nuncsaku, az űrhajózásban, katonaságnál, mérnöki, orvosi vagy bármilyen szakterületen és a csökkent munkaképességűek által használt, különleges, egyéni tervezésű maximális teljesítményt megvalósító eszközök.

18 Minimális funkció, maximális kommunikáció A feladat a funkció elvégzése, és hogy a tárgy mutassa be a felhasználót - pl.: "Rambo" túlélőkés, Swatch óra, ajándéktárgyak, presztízstárgyak, reklámtárgyak - és az eredeti funkciót nem az eredeti kontextusban alkalmazó tárgyak: bányászlámpa vagy búvársisak mint dísztárgy. Gyakorlatilag a giccsek többsége is ilyen jellegű tárgy. Maximális funkció, maximális kommunikáció A feladat a funkció könnyű és hatékony professzionális) elvégzése és a felhasználó bemutatása - általában minden olyan időtálló értékekkel bíró, közízlést fejlesztő termék, ami a fogyasztót jellemző csoport igényeinek, vagy teljesen egyéni, a szocializációs folyamatban kialakult igényeiknek (életstílus) is meg tud felelni.

19 Munka és életkörülmények - Károsító - Fejlesztő TERHELÉSKÖVETKEZMÉNY IGÉNYBEVÉTELI ÁLLAPOTOK Képességek és motivációk Igénybevételi állapotok (Pozitív vagy negatív irányú változások) A TERHELÉS, AZ IGÉNYBEVÉTEL ÉS A KÖVETKEZMÉNYEK KAPCSOLATA

20 TERHELÉSEK I. Általános (munkahelyen kívüli) tényezők okozta terhelések - Családi körülmények, életkor - Anyagi helyzet - Traumás (testi, lelki megrázkódtatást okozó) helyzetek - Vonatkoztatási csoport-elvárások

21 II. Munkatartalmi terhelések, I. II/1. Munkaszervezeti terhelések - Szerep-konfliktus - Kooperációs konfliktus (csoporton belül és csoportok vagy vezetők-beosztottak között) - Felelősségvállalás (anyagért, emberért) - Munkamegosztás - Ösztönzés - Vállalatpolitika és vezetés (termelési célok) - Szervezetben elfoglalt hely bizonytalansága

22 II. Munkatartalmi terhelések, II. II/2. A munkafeladat jellegzetességeiből eredő terhelések - Funkcióelosztás - Munkahely kialakítás - Fizikai munkakörnyezet - A munka ütemezése, tempója - Munkamódszer - A munkaidő szerkezete - A szociális érintkezés lehetősége - A mennyiségi és minőségi normák - A munka változatossága, gazdagsága

23 2730 Rézi, amikor tizenkét korsó sört visz - és amikor csak egy pohár pálinkát visz Eugen Roth (1957) 100 év humor a német művészetben TERHELÉS-IGÉNYBEVÉTELEK

24 IGÉNYBEVÉTELI ÁLLAPOTOK I. Fiziológiai hatások - Biokémiai változások - Keringési és légzési változások - Az emésztési rendszer változásai - Az idegműködés változásai II. Pszichikus hatások - Pszichés funkciók (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezés, gondolkodás, érzelmek) változásai

25 KÖVETKEZMÉNYEK I. Negatív (csökkent munkaképességet okozó) következmények  Elfáradás, monotónia, telítődés, stressz  Testi károsodás (pl. gyomorfekély)  Személyiségkárosodás (pl. neurózis)  Viselkedésbeli kihatások * baleset * hiányzás, munkahely változtatás * teljesítménycsökkenés * élvezeti- és gyógyszerek túlzott fogyasztása (szenvedély betegségek) * interperszonális konfliktusok * elégedetlenség

26 II. Pozitív következmények Adaptálódás, edződés Gyakorlottság Megelégedettség Személyiségfejlődés (képesség és motiváció)

27 Terhelő tényezők Terhelés Teljesítmény Igénybevétel A TERHELÉS, AZ IGÉNYBEVÉTEL ÉS A TELJESÍTMÉNY KAPCSOLATA

28 PSZICHÉS IGÉNYBEVÉTELEK, I.

29 PSZICHÉS IGÉNYBEVÉTELEK, II.

30 PSZICHÉS IGÉNYBEVÉTELEK, III.

31 PSZICHÉS IGÉNYBEVÉTELEK, VI.

32 PSZICHÉS IGÉNYBEVÉTELEK, V.

33 Fizikai igénybevétel

34 Vérszükséglet Véráramlás PIHENÉSDINAMIKUS MUNKASTATIKUS MUNKA STATIKUS ÉS DINAMIKUS MUNKA

35 AZ ENERGIAFORGALOM BECSLÉSE A. A TESTHELYZETEK (ülés, térdelés, guggolás, állás, állás előre hajolva) és HELYVÁLTOZTATÓ MOZGÁSOK (járás sík terepen, illetve emelkedőn) szerint B. A MUNKAVÉGZÉSI MÓDOK (kézi - egy-két karral, törzzsel és végtagokkal végzett könnyű, közepesen nehéz, nehéz, nagyon nehéz munka) szerint

36 A FIZIKAI MUNKA OSZTÁLYOZÁSA Folyamatos munkavégzés esetén a megengedhető felső határ 17.5 kJ/perc, illetve 8400 kJ/munkanap

37 A – Az aszimmetria szöge D – Szállítási távolság V – Függőleges (vertikális) elhelyezkedés H – Vízszintes (horizontális) elhelyezkedés AZ EMELÉSNÉL FIGYELEMBE VEENDŐ DIMENZIÓK* *National Institute for Occupational Safety and Health (USA )

38 Cumulative(Idővel halmozódó) Trauma(Sérüléses) Disorders(Rendellenességek) MI A CTD ÉS AZ MSD? Musculo-(Izom-) Skeletal-(Vázrendszeri) Disorders-(Rendellenességek)

39 AZ MSD KOCKÁZATI TÉNYEZŐI Erő Ismétlődés Kényszer - testtartás Statikus testhelyzet Gyors mozdulatok Összenyomó vagy érintkező terhelés Vibráció Hideg Szünet-hiány

40 A MSD-K TIPIKUS KORAI TÜNETEI Duzzadás Zsibbadás Viszketés Égő érzés Hát és nyakfájás Izomerő csökkenés Mozgás-nehézség Merevség Fájdalom a végtagokban Ingerlékenység

41 KÉNYELMETLENSÉG - FÁJDALOM - MSD

42 TESTHELYZET ERő GYAKORISÁG MSD

43 Carpal Tunnel tünet: akkor fordul elő, amikor a csukló hajlító inaiban krónikus duzzadás lép fel. A középső (median) ideg, amelyik az első három és a hüvelykujjat idegzi be, károsodhat a csuklóban lévő kéztőcsontoknál fellépő nyomás miatt. A FELSŐ VÉGTAG GYAKORI MSD MEGBETEGEDÉSEI, II. A tünetek:  fájdalom a gyűrűs és a kisujjban  viszketés ezeken a helyeken  zsibbadás ezeken a helyeken

44 a Csontok Inak Median ideg Karpalis szalag KÉZTŐCSONTI ALAGÚT TÜNET

45 A CSUKLÓT, TERHELÉSÉNEK CSÖKKENTÉSÉRE TARTSD EGYENESEN!

46 SZERSZÁM / CÉL GÉP

47 PROBLÉMA GÉP EGYENES VONALÚ SZERSZÁM A CÉL OS ELFORDÍTÁSA

48

49 A CSUKLÓ HELYZETÉNEK HATÁSA A MEGFOGÁS ERőSSÉGÉRE Semleges, 0 o 100%-os szorító erő Radiális eltérés 25 o 80% erő Semleges Nyújtás Hajlítás 45 o 75% erő 45 o 60% erő 65 o 45% erő 0o0o 100% szorítás erő Ulnáris eltérés 40 o 75% erő

50 FELADATTERVEZÉS - SEMLEGES TESTHELYZETEK Törzs – karok egyenesen tartva Felső kar – függőlegesen lógva Alsókar a felső karhoz viszonyítva Csukló - egyenesen, az alsókar meghosszabbításaként Kezek – a tenyerek egymás felé fordulva

51 RongycsavarásKönyök kintRossz vibráció Vállak túl magasan / alacsonyanKomfort zóna hiányaRossz rálátás CTD-T ELŐIDÉZŐ ERGONÓMIAI ALAPPROBLÉMÁK

52 Fenék fentVízszintes távolság Törzscsavarás Álló- ülőmunkaStatikus munka Hajlított csukló

53 A TELJESÍTMÉNY NAPI VÁLTOZÁSA

54 A KOCKÁZATOK ÉRTÉKELÉSÉNEK ÁLTALÁNOS KRITÉRIUMAI Bármely tevékenység akkor nem hajtható végre, ha a követelmények az arra vállalkozó ember képességeit meghaladják, vagy az nincs olyan állapotban, hogy azt a tevékenységet egyáltalán akár egyszer is végre tudja hajtani. Az "elvégezhetőség" tehát mindenekelőtt csak azt jelzi, hogy egy tevékenység feltételei, pl. a szükséges készségek, testi erő, tudás és a fellépő terhelések elviselése - az emberi képességek területén egyáltalán megvannak-e (elérheti, mozgathatja, hallhatja, láthatja, érezheti, károsodás, sérülés nélkül túlélheti). Ide értendő értelemszerűen az is, hogy a munkatevékenység egyszeri végrehajtásának nincs egészségkárosító hatása a környezetére. 1. ELVÉGEZHETŐSÉG

55 A tevékenység akkor "elviselhető", ha az nem egyszer vagy rövid ideig, hanem az egészség károsodásának veszélye nélkül huzamos ideig, többször is megismételve végrehajtható. A tartós (hosszú távú) tevékenység számára csupán az "elvégezhetőség" követelményeinek kielégítése nem elegendő, mivel az emberi teljesítőképesség a tevékenység időtartamától függően változik. A fizikai, de a pszichés teljesítőképesség határai ilyenkor is viszonylag objektíven meghatározhatók. Ide értendő értelemszerűen az is, hogy a tevékenység többszöri végrehajtásának sincs egészségkárosító hatása a környezetére. Főbb megválaszolandó kérdések eszerint, hogy egy adott ideig tartó tevékenység elvégzésére megfelelnek-e a feltételek, képes-e az adott ember szervezete a bizonyos ideig ható terhelések elviselésére, mikor célszerű a tevékenységet megszakítani, azaz szüneteket beiktatni az elfáradás megelőzésére, milyen körülmények szükségesek a monotónia és a telítődés elkerülésére, a szükséges aktivációs (éberségi) szint fenntartására. 2. ELVISELHETŐSÉG

56 Az emberi tevékenységet nem csak az objektív feltételeiből kiindulva kell megítélni, hanem az emberek véleménye alapján is, amelyet tapasztalataik és beállítódásaik révén alakítanak ki róla. Az objektív feltételeket és azok szubjektív megítélését a munkavégzés esetében leggyakrabban a fizetésen, a termékek, szolgáltatások fogyasztása esetében pedig azok árain, de ezenkívül egyéb más módokon (pl. kivételes, presztízs szempontok biztosítása) keresztül is összhangba lehet hozni egymással. Egy munkahely vagy termék, szolgáltatás vonzósága már nem abszolút és objektíven meghatározható fogalom, többek között függ a társadalmi fejlődés állapotától, a gazdasági helyzettől, és csoportspecifikus hatások is érvényesülnek benne. Főbb megválaszolandó kérdések, hogy egyes tevékenységek milyen okok miatt vonzóak „divatosak„, hogyan lehet népszerűségüket javítani a különböző csoportokba tartozó embereknél. 3. ELFOGADHATÓSÁG

57 A tevékenységnek ez a megítélése mindig csak egyéni lehet. Erre nincsen biztos mérce, mivel a tevékenység, ill. annak feltételeivel való „igazi” megelégedettség, hasonlóan a "elfogadhatósághoz" a dolgozó szubjektív megítélésétől függ, és az emberek munkabeállítódása nagyon sok szociológiai, szociálpszichológiai, pszichológiai változó függvénye. A fő megválaszolandó kérdések eszerint, hogy mi az egyes ember fizikai és pszichológiai mozgástér iránti igénye, szükséglete és hogyan segíthetjük az egyes ember testére és lelkére (önérvényesítésére, önmegvalósítására) szabott megoldások megvalósulását a munkahelyi feltételek (pl. munkatartalom, megvilágítás, klíma, színdinamika) és a fogyasztási célra használt termékek, szolgáltatások tervezésében. 3. ELÉGEDETTSÉG

58 A MASLOW-FÉLE SZÜKSÉGLET PIRAMIS 58

59 HERZBERG-FÉLE MOTIVÁCIÓS ELMÉLET

60

61

62

63

64 A termék fizikai és mentális paraméterei Igazságérzet és ésszerűség

65

66

67

68

69 ÉRTÉKEK

70

71

72

73 ÉRTÉK (pl. jó-rossz; tiszta-piszkos; ízes-ízetlen; drága-olcsó, szögletes-kerek; érdes-sima stb.); ERŐ, energia (pl. kicsi-nagy; nehéz-könnyű; erős- gyenge stb.); AKTIVITÁS (pl. gyors-lassú; meleg-hideg; aktív- passzív; feszült-laza stb.). AZ AFFEKTÍV JELENTÉS HÁROM FŐ TÉNYEZŐJE (Osgood szerint)

74 X. Antropometriai alapelvek-alapadatok

75 EMBERI KÜLÖNBÖZŐSÉG - NORMÁLIS ELOSZLÁS Csak a populáció 5%- a van 1500 mm alatt A populáció átlaga 1600 mm A populáció 95%-a van az 1700 mm alatt

76 AZ ANTROPOMETRIAI ADATOK FAJTÁI Statikus (strukturális) antropometriai adatok Dinamikus (funkcionális) antropometriai adatok Egyéb antropometriai kategóriák  Testfelépítési változatok  Felépítés és alakbeli különbözőség  Az egyes testméretek közötti kapcsolat, arány

77 AZ ANTROPOMETRIAI ADATOK RENDSZERE

78 Férfiak, 95. centilisNők, 5. centilis Térd 43 cm Térd 54cm Magasság 188 cm Magasság 152 cm Szem 175 cm Szem 142 cm Váll 155 cm Váll 122 cm Könyök 120cm Könyök 94 cm Csípő 99 cm Csípő 76 cm MAGASSÁG DIMENZIÓK

79

80 177 cm145 cm Japán 178 cm146 cm Ázsiai 186 cm151 cm Európai 187 cm152 cm Észak Amerikai Magas férfiAlacsony nő

81 94.5 cm77.5 cm Japán 95.5 cm78 cm Ázsiai 96.5 cm79.5 cm Európai 97.5 cm80 cm Észak Amerikai Magas férfiAlacsony nő ÜLÉSMAGASSÁG

82 A KÉZ FŐ MÉRETEI (EDS) Méretek FérfiakNőkCentilisek Forrás

83  A szélsőségek elve Minimálisan megfelelő érték: a 95-ös centilis Maximálisan megfelelő érték: az 5-ös centilis  Az állíthatóság elve  Az átlag elve  A kifejtett erő elve AZ ANTROPOMETRIAI ADATOK FELHASZNÁLÁSÁNAK ELVEI

84 Mozgáselemzés Kaucsek György

85 ALAPMOZDULATOK Elengedni Nyúlni Illeszteni Mozgatni Megfogni

86 AZ ALAPMOZDULATOKAT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK 1.Pszichés: látás 2.Fizikai: távolság, súly 3.Az ember teljesítőképessége és pszichofiziológiai állapota

87 3M IDŐKÁRTYA, I.

88 3M IDŐKÁRTYA, V.

89  A fogásmód (megragadó-felvevő, fogásváltoztató, átadó, kiválasztó, érintő)  A tárgy helyzete (pl. egyedül, vagy lapos síkon fekszik, vagy megfogása egyik oldalról és alulról akadályoztatva van)  A tárgy jellege (alakja, mérete) A MEGFOGÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

90 3M IDŐKÁRTYA, VI.

91 3M IDŐKÁRTYA, VIII.

92 3M IDŐKÁRTYA, IX.

93 Ellenőrzési szükséglet (pontosság) és erőráfordítás (nyomás) Szimmetria körülmények (illesztés minden, több vagy csak egy helyzetben) Kezelhetőség (körülmények, állapot) AZ ILLESZTÉST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

94 AZ ILLESZTÉSI KÖRÜLMÉNYEK - Fogásváltoztatás szükséges - Takart illesztési hely - >7,5 cm –nél nagyobb fogástávolság - Akadályoztatás az illesztési helyen fennálló helyhiány miatt AZ ILLESZTENDŐ TÁRGYAK ÁLLAPOTA - Éles peremű részek (sebesülési veszély) - Törékeny részek (sérülési veszély) - Síkos alkatrészek - Hajlékony alkatrészek - Az alkatrész súlya nagyobb 1 kg-nál EGYSZERŰ VAGY NEHÉZ KEZELHETŐSÉG ILLESZTÉSÉNÉL

95 3M IDŐKÁRTYA, VII.

96 3M IDŐKÁRTYA, IV.

97 3M IDŐKÁRTYA, II.

98 Lehetőség szerint csökkentsük a nyúlás és mozgatás mozdulathosszait! Tipizálással, megfelelő alak-, felület-, és méretkialakítással a megfogás módját egyszerűsítsük A kezek természetes mozgástartományának és a mozdulatsorrendnek megfelelő kialakítással csökkentsük a felesleges mozdulatok A nagy ellenőrzési szükségletű, időigényes illesztéseket egyszerűsítsük Általában kerüljük a nagyobb erőszükségletű mozdulatokat! A kialakításnál törekedjünk az egyidejűleg mindkét kéz által végezhető mozdulatok elvégzésének minél több lehetőségére! Gondoljunk a balkezesekre is! MOZDULATKIALAKÍTÁSI ALAPELVEK

99 MOZDULATEGYSZERŰSÍTÉS, I.

100 MOZDULATEGYSZERŰSÍTÉS, II.

101 MOZDULATEGYSZERŰSÍTÉS, III.

102 AJÁNLATTEVÉS ÉS FELLÉPÉS A MEGGYŐZÉSI DIALÓGUSBAN A PARTNER belső- szükséglete A PARTNER belső kérdésfeltevése velem szemben Az ÉN beállítódásom a válaszadásra Az ajánlat jellege, illetve a PARTNER személyes haszna Az ÉN ideális fellépésem AUTORITER "jelentősnek tűnni" Az én nívómon van-e? Majdnem az ő nívóján vagyok. Presztízs biztosítás Érvényesülés, presztízs, kizárólagosság, legújabb divat, legjobb, első, azonnali kipróbálás… Kissé autoriter TÁRGYILAGOS "kiválónak lenni'" Elég logikus-e?Felsorolom a száraz tényeket. Jellemzők megadása Adatok, ismertetőjegyek, alternatívák, mérések, számítások, diagramok, önálló döntés… "Robot" EGYÜTTMŰKÖDŐ "érzelmi és tárgyi biztonságra törekvés" Törődik-e velem? Biztosítom a baráti együttműködést. Személyes kapcsolat- teremtés Referenciák, garanciák, bizalom, gondoskodás, szerviz, kockázatmentesség, folytonosság, bizonyított támogatás Barátságos, de kissé autoriter. (GIB 3D-GITTER-KAUCSEK-SIMON)


Letölteni ppt "Termékergonómia, termékpszichológia ábrasegédlet Kaucsek György."

Hasonló előadás


Google Hirdetések