Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A munka fogalma és társadalmi jelentősége Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Munkaszociológia 2010. Február 24.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A munka fogalma és társadalmi jelentősége Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Munkaszociológia 2010. Február 24."— Előadás másolata:

1 A munka fogalma és társadalmi jelentősége Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Munkaszociológia Február 24.

2 „Munkatársadalom” elmélet  Legfőbb társadalomszervező erő/elv a MUNKA – Struktúra meghatározás – Társadalmi integráció  „munkaparadigma”  társadalomba és kultúrába ágyazott  Makroszinten: foglalkoztatás kérdésének jelentősége

3 A „Munkatársadalom” elmélet kritikája  Új társadalomszervező elvek: – Fogyasztói társadalom – Szabadidő társadalom – Információs társadalom  Munka tartalmának megváltozása  A munkaszervezés új módjai

4 Napjaink trendjei  Foglalkoztatási trendek  Egyének munkával kapcsolatos attitűdjei  Politikai gondolkodás és foglalkoztatáspolitikai tervek  Az élethez szükséges anyagi erőforrások előteremtésének eszköze még mindig a munka A munka társadalmi jelentőségének továbbéléséről tanúskodik

5 Munkaértelmezések I.  Ideológiai értelmezés: A munka értékkel bír, ami a politikai-ideológiai használatból adódik. Értelemmel felruházott, és ez az értelemkapcsolás befolyásolja az egyének magatartását.  Pozitivista értelmezés: A munka értelme adott, valós, igazi jelentéssel bír.  Hermeneutikai nézőpont: A munka jelentése nem eleve adott, nincs magától értetődő értelme vagy értéke. A munkáról szóló tudás néha hamis, a valóságot pedig ennek megfelelően fikcióval szervezik meg. (Dalminé 1994)

6  A munka magában foglalja a szellemi és fizikai munkát, kiemeli, hogy célorientált tevékenység, melyben a célok a szükségletek kielégítésére irányuló javak és szolgáltatások előállítására irányulnak (Giddens 2003).  Az ember és természet közötti kölcsönhatás része a munka, egyfajta értékteremtő, értéktermelő tevékenység. Azon túl, hogy alapvető szükségletek kielégítéséhez járul hozzá, az egyén számára a munka más szempontból is jelentőséggel bír: értékteremtés (Marx 1961). Munkaértelmezések II.

7  A munka jellemzői: – Ember és természet közötti kölcsönhatás – Célorientált – „a fej és a kéz tevékenysége” – Értékteremtő – Az ember és természet közötti különbségtétel eszköze (Fukász 1965) Munkaértelmezések III.

8 A munka társadalmi jelentősége I.  Társadalmi integráció eszköze  Szocializációs szerep (Giddens 2003)  Társadalmi kapcsolatok építésének eszköze  A társadalom esszenciális összetevője (Schumacher 1991)  A munka gazdasági szerepe  A munka, mint norma  A munka, mint a felnőtt lét küszöbe (Straub 2007)

9  A (legális) munka hiányának következményei: – Munkanélküliség – Fekete foglalkoztatás  Instabilitás  Kiszámíthatatlanság  Bizonytalanság – (Társadalmi) költségek A munka társadalmi jelentősége II.

10  Stabilitás  Státusz  Identitásteremtés  Önbecsülés  Aktivitási szint / Hasznosság érzés  Változatosság  Társadalmi integráció  (Idő) struktúra  Nevelés, személyiség formálás A munka pszichológiai jelentősége I.

11 Munkapszichológiai elméletek I.  A munka mint a szükséglet kielégítés eszköze: – Célorientált tevékenység – Fontos a célok meghatározása – Cél a szükségletek kielégítése – Motivációs tényezők létét feltételezi

12 Munkapszichológiai elméletek II. 1. Herzberg kéttényezős modellje Mely tényezők befolyásolják a munkával való elégedettséget? – Higiénés tényezők: hiányuk elégedetlenséget szül, amiből egyenesen következik, hogy romlik az egyén munkához való viszonya. – Motivátorok: Hiányuk nem okoz közvetlenül elégedetlenséget, de mindenképpen szükségesek az elégedettséghez. Jelentősége még: rámutat, hogy a munka a társas érintkezés, valamint a kapcsolatok kialakításának és fenntartásának a színtere.

13  Maslow: a szükségletek hierarchiája Munkapszichológiai elméletek III. Növekedésalapú motívumok Hiány motívumok

14  Toffler: a munka mint a szükségletek kielégítésének eszköze  Közösség iránti igény  Struktúra iránti igény  Fontosság iránti igény  Jahoda: A munka funkcionális megközelítése – Manifeszt (kézzel fogható, tárgyiasult) funkciók – Látens (rejtett, mögöttes) funkciók Jelentősége még:  A szociális érintkezés színtere; távlati célok elérésének eszköze; a társadalmi státusz kialakításának eszköze Munkapszichológiai elméletek IV.

15  Warr „vitamin”-modellje – „Rossz” munka – „Jó” munka:  Pszichológiailag nem megterhelő  Magas jövedelemmel jár  Változatos  Magas szintű szakmai tudás felhasználására nyújt lehetőséget  Társadalmilag elismert  Megfelelő a munkahelyi légkör  Stabil Munkapszichológiai elméletek IV.

16  Warr „vitamin”-modellje – „Vitaminok” – a mentális egészséget befolyásoló tényezők:  Tevékenység feletti kontroll  A képességekkel való „élés”  Célok kitűzése  Változatosság  Átláthatóság  Jövedelmezőség  Biztonság  Munkahelyi társas kapcsolatok  A végzett munka társadalmi megbecsültsége Munkapszichológiai elméletek V.

17  Warr „vitamin”-modellje – AD „vitaminok”  Túlzott jelenlétük a mentális egészség ellen hat  Elemei: – a tevékenység feletti kontroll, – a képességek kiaknázásának lehetősége, – a célok kitűzése, – a változatosság, – az átláthatóság – az interperszonális kapcsolatok Munkapszichológiai elméletek VI.

18  Warr „vitamin”-modellje – CE „vitaminok”  Bármilyen mértékben is vannak jelen, nem okoznak mentális károkat.  Elemei: – a jövedelmezőség, – a fizikai biztonság, – a társadalmi megbecsültség  Kritikája: „vitamin” hiány? Munkapszichológiai elméletek VII.

19  Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A munka fogalma és társadalmi jelentősége Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Munkaszociológia 2010. Február 24."

Hasonló előadás


Google Hirdetések