Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az életminőség mérése Kelemen Rita Életmód-, foglalkoztatás- és oktatásstatisztikai főosztály Országos Statisztikai Tanács, 2014. február 24.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az életminőség mérése Kelemen Rita Életmód-, foglalkoztatás- és oktatásstatisztikai főosztály Országos Statisztikai Tanács, 2014. február 24."— Előadás másolata:

1 Az életminőség mérése Kelemen Rita Életmód-, foglalkoztatás- és oktatásstatisztikai főosztály Országos Statisztikai Tanács, február 24.

2 1. A jóllét (well-being) definíciója, mérése A jóllét mint az életminőség mérőszáma Előirányzatok a jóllét mérésére 2. Jólléti indikátorrendszerek Nemzetközi jólléti indikátorrendszerek A jóllét magyarországi indikátorrendszere 3. Eredmények a szubjektív jóllét felmérésből (2013) Elégedettség, hasznosságérzet Bizalom, biztonság

3 1. A jóllét (well-being) definíciója, mérése A jóllét mint az életminőség mérőszáma Előirányzatok a jóllét mérésére

4 Haladást mérő mutatószámok Jövedelem, fogyasztás Életminőség Gazdaság GDP Társadalom Well-being (Jóllét) Életkörülmények Szubjektív jóllét

5 Jóllét definíciók OECD – szubjektív jóllét: az embereknek a velük történt eseményekkel, a testükkel, a gondolataikkal és az életkörülményeikkel, összességében az életükkel kapcsolatos különböző értékelések gyűjtőfogalma (OECD, 2013). KSH – Jóllét: az egyén azon meghatározó, saját maga, környezete és a társadalom által befolyásolt komplex állapota, mely az egyén saját életével való általános elégedettségét, a mindennapi élet minőségének érzetét kívánja számszerűsíteni. Szubjektív jóllét Életkörülmények (egyéni objektív tényezők) Társadalmi környezet

6 9.pont: A statisztikai hivataloknak biztosítaniuk kell azokat az információkat, amelyek az életminőség egyes dimenzióinak összekapcsolásához, és ezek révén különböző indexek megalkotásához szükségesek; 10.pont: Az objektív és szubjektív jól-lét mérése egyaránt kulcsfontosságú információkat szolgáltat az emberek életminőségéről. A statisztikai hivataloknak saját felméréseikbe olyan kérdéseket kell beépíteniük, amelyek révén megfoghatóvá válna az emberek életértékelése, a boldogságérzettel kapcsolatos tapasztalataik és prioritásaik. Stiglitz-jelentés (2009) „a nemzeti statisztikai hivatalok…”

7 2. Jólléti indikátorrendszerek Nemzetközi indikátorrendszerek A jóllét magyarországi indikátorrendszer tervezete

8 Jóllét kutatások Nemzeti Nemzetközi -OECD: Better Life Index -Eurobarometer -European Statistical System -European Values Survey -European Social Survey -Bhután: Bruttó nemzeti boldogság -„Wie geht’s Österreich?” -Canadai Index -Olasz, stb. -Quality of Life indicators -SILC 2013 Well-being modul -A jóllét magyarországi indikátorrendszere

9 Tervezett indikátorrendszer •Hazai specifikumoknak megfelelő indikátorrendszer •Rendelkezésre álló adatok összefoglalása •Külső (államigazgatás, tudományos) és belső igények kielégítése •Tervezési szempontok •Kompozit indikátor kérdése •Összefoglaló kiadvány széles körű célközönségnek Dimenziók Hierarchikus – Egyenrangú Indikátorok Társadalmi – Egyéni Szubjektív – Objektív

10 Jól-lét mo.-i indikátorrendszer A társadalmi élet zavarai Társadalmi tőke, személyes kapcsolatok Életkörülmények Munkaidő és szabadidő Oktatás Egészség Lakókörnyezet, infrastruktúra Társadalmi tőke Demokrácia, aktív állampolgárság Szubjektív jóllét A társ. élet zavarai

11 Dimenziók 2. Munkaidő és szabadidő 3. Oktatás, tudás, képzettség 4. Egészség 5. Lakókörnyezet és infrastruktúra 6. Társadalmi tőke, személyes kapcsolatok 7. Demokrácia, aktív állampolgárság 8. A társadalmi élet zavarai 9. Szubjektív jóllét 1. Életkörülmények

12 3. Eredmények a szubjektív jóllét felmérésből Elégedettség, hasznosságérzet Bizalom, biztonság

13 EUROSTAT, 2013: EU-SILC Szubjektív Jóllét modul Adatfelvétel 2013 tavaszán N HU = fő Mentális egészség (pozitív, negatív érzelmek) Elégedettség (élettel, jövedelmi helyzettel, lakókörnyezettel, stb.) Személyes kapcsolatok (pl. van-e kivel beszélgetni, bizalom az emberekben) Bizalom intézményekben (politikai rendszer, jogrendszer, rendőrség) Munka- és szabadidő (munkával, időbeosztással való elégedettség) Önbecsülés, megbecsültség (társadalom hasznos tagjának érzi magát)

14 Az élettel való elégedettség (0-10) nemek és korcsoportok szerint Országos átlag: 6,15

15 Nyugodtnak, békésnek érezte magát az elmúlt négy hét során (válaszadók %-ban kifejezve)

16 A tevékenységek tartalmasságának megítélése (0-10) iskolai végzettség szerint Nők: 7,13 Országos átlag: 7,08Férfiak: 7,01

17 Háztartásszerkezet szerint azok aránya, akiknek nincs kivel megbeszélniük személyes dolgaikat

18 A személyes kapcsolatokkal való elégedettség (0-10) korcsoportonként, családi állapot szerint

19 Az emberekbe vetett bizalom (0-10) korcsoportok szerint

20 Biztonságérzet a lakóhely környékén sötétedés után településtípus szerint

21 Elégedettség a sportolásra, pihenésre rendelkezésre álló zöldterülettel (0-10) Országos átlag: 6,25 Kevésbé elégedettek Elégedettebbek

22 Köszönöm a figyelmet! Kelemen Rita Életmód-, foglalkoztatás- és oktatásstatisztikai főosztály KSH (2014): Érdekességek a szubjektív jóllét magyarországi vizsgálatából. Statisztikai Tükör. VIII./2.


Letölteni ppt "Az életminőség mérése Kelemen Rita Életmód-, foglalkoztatás- és oktatásstatisztikai főosztály Országos Statisztikai Tanács, 2014. február 24."

Hasonló előadás


Google Hirdetések