Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A szabadalmi oltalom aktuális kérdései Kiss Gyula Attila szabadalmi ügyvivő iparjogvédelmi szakértő

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A szabadalmi oltalom aktuális kérdései Kiss Gyula Attila szabadalmi ügyvivő iparjogvédelmi szakértő"— Előadás másolata:

1 A szabadalmi oltalom aktuális kérdései Kiss Gyula Attila szabadalmi ügyvivő iparjogvédelmi szakértő

2 A szellemitulajdon-védelem kategóriái Szerzői jogi védelem Önkéntes műnyilvántartásIparjogvédelem Szabadalom Kiegészítő oltalmi tanusítvány Növényfajta-oltalom Használati mintaoltalom Formatervezési mintaoltalom Védjegy Földrajzi árujelző Topográfiai oltalom

3 SzabadalmazhatóSzabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány (a technika bármely területén). Szabadalom

4 Találmánynak nem minősül különösen  felfedezés, tudományos elmélet, matematikai módszer;  esztétikai alkotás;  szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás és számítógépi program;  információk megjelenítése.

5 Újdonság Új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához. (A találmány más, mint a technika állásához tartozó megoldások.)

6 A technika állása A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség időpontja (a bejelentés napja) előtt  írásbeli közlés,  szóbeli ismertetés,  gyakorlatbavétel útján vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált.

7 Az elsőbbség Az elsőbbséget megalapozó nap –általában a szabadalmi bejelentés napja (bejelentési elsőbbség), –az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény által meghatározott esetben a külföldi bejelentés napja (uniós elsőbbség), –a bejelentő azonos tárgykörű korábbi, folyamatban lévő szabadalmi bejelentésének tizenkét hónapnál nem korábbi bejelentési napja, ha azzal kapcsolatban más elsőbbséget nem érvényesítettek (belső elsőbbség).

8 Feltalálói tevékenység Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló.

9 A szakember A szakember elképzelt személy (vagy személyek csoportja), aki – teljes egészében ismeri a szakterületén a technika állását és az alapvető műszaki ismereteket, és – rendelkezik a szakmai munkához szükséges eszközökkel és képességekkel, beleértve a szokásos kísérletek elvégzését és az ismeretek rutin jellegű kombinálását is, azonban a –képzelőereje korlátozott, nem képes az ismeretek alkotó szintézisére.

10 Ipari alkalmazhatóság Iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható, illetve használható. Nem tekinthetők iparilag alkalmazhatónak különösen az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárások, valamint az emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárások. E rendelkezés az ilyen eljárásokban alkalmazott termékre - így különösen anyagra (vegyületre) és keverékre - azonban nem vonatkozik.

11 A feltaláló személyhez fűződő és a találmány nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos jogai Feltaláló az, aki a találmányt megalkotta. Azt a személyt kell feltalálónak tekinteni, aki bejelentésben feltalálóként szerepel - bíróság szerzőségi részarány - egyenlő vagy eltérő - bíróság a feltaláló nevének feltüntetése-mellőzése a szabadalmi iratokon A szabadalmi bejelentés közzététele előtt a találmányt csak a feltaláló, illetve jogutódja hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni.

12 Szolgálati és alkalmazotti találmány Szolgálati találmány annak a találmánya, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki. Alkalmazotti találmány annak a találmánya, aki, anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő kötelessége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik.

13 Találmányi díj, az alkalmazotti találmány hasznosításáért járó díj A feltalálót a szolgálati találmány hasznosítása és értékesítése esetén találmányi díj illeti meg - részletes szabályozás, melytől a felek közös akarattal eltérhetnek. Az alkalmazotti találmány hasznosítására való jog ellenében járó díjakat a munkáltató, több munkáltató esetén - eltérő megállapodásuk hiányában - a hasznosító munkáltató köteles megfizetni.

14 A szabadalmi oltalom tartalma (1) A szabadalmi oltalom alapján a szabadalom jogosultjának - a szabadalmasnak - kizárólagos joga van a találmány hasznosítására. A kizárólagos hasznosítási jog alapján a szabadalmas bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül előállítja, használja, forgalomba hozza, illetve forgalomba hozatalra ajánlja a találmány tárgyát képező terméket vagy a találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül előállított terméket, vagy e terméket ilyen célból raktáron tartja vagy az országba behozza. (hasonló szabályok az eljárásra is)

15 A szabadalmi oltalom keletkezése és időtartama A szabadalmi oltalom a bejelentés közzétételével keletkezik, az oltalom hatálya visszahat a bejelentés napjára. A közzététellel keletkező oltalom ideiglenes. Véglegessé akkor válik, ha a bejelentő a találmányra szabadalmat kap. A végleges szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított húsz évig tart.

16 A szabadalmi oltalom fenntartása A szabadalmi oltalom tartamára évenként, külön jogszabályban meghatározott fenntartási díjat kell fizetni. A díj az első évre a bejelentés napján, a további évekre a bejelentés napjának megfelelő naptári napon előre esedékes. A szabadalmi bejelentés közzétételét megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat a közzétételtől, a többi fenntartási díjat pedig az esedékességtől számított hat hónapos türelmi idő alatt is meg lehet fizetni (az első három hónapban pótlékmentesen).

17 Jogutódlás A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok - a feltaláló személyhez fűződő jogai kivételével - átszállhatnak, átruházhatók és megterhelhetők.

18 Közös szabadalmi igény és közös szabadalom (1) Ha a szabadalomnak több szabadalmasa van, saját hányadával bármelyik szabadalmastárs rendelkezhet. A szabadalmastárs részesedési hányadára a többi szabadalmastársat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg. A találmányt bármelyik szabadalmastárs egyedül is hasznosíthatja, köteles azonban társainak, részesedési hányaduk arányában, megfelelő díjat fizetni. A szabadalmastársak a találmány hasznosítására harmadik személy részére csak közösen adhatnak engedélyt. A hozzájárulást a polgári jog általános szabályai szerint a bíróság ítélete pótolhatja.

19 Közös szabadalmi igény, közös szabadalom (2) Kétség esetén a szabadalmastársak részesedési hányada egyenlő. Ha az egyik szabadalmastárs a szabadalmi oltalomról lemond, hányadára a többi szabadalmastárs javára részesedésük arányában kiterjed. A szabadalom fenntartása és védelme érdekében bármelyik szabadalmastárs felléphet. A szabadalommal kapcsolatos költségek a szabadalmastársakat egymás közötti viszonyukban részesedési hányaduk arányában terhelik.Ha a szabadalmastársak egyike a ráeső költségeket felhívás ellenére sem fizeti meg, a költségeket viselő szabadalmastárs a mulasztó hányadának átruházását igényelheti.

20 A hasznosítási szerződés Hasznosítási szerződés (szabadalmi licenciaszerződés) alapján a szabadalmas engedélyt ad a találmány hasznosítására, a hasznosító pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.

21 A felek jogai és kötelezettségei A szabadalmas a hasznosítási szerződés egész tartama alatt szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a szabadalomra vonatkozó olyan joga, amely a hasznosítást akadályozza vagy korlátozza. A szabadalmas szavatol azért is, hogy a találmány műszakilag megvalósítható. A hasznosítási szerződés minden időbeli és területi korlátozás nélkül minden igénypontra, a hasznosítás minden módjára és mértékére kiterjed.

22 Találmánybitorlás Ha a szabadalmi bejelentésnek vagy a szabadalomnak a tárgyát jogosulatlanul másnak a találmányából vették át, a sértett vagy jogutódja követelheti annak megállapítását, hogy a szabadalom egészben vagy részben őt illeti meg, valamint kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.

23 Szabadalombitorlás Szabadalombitorlást követ el, aki a szabadalmi oltalom alatt álló találmányt jogosulatlanul hasznosítja. A szabadalmas a bitorlóval szemben - az eset körülményeihez képest - a következő polgári jogi igényeket támaszthatja: –követelheti a szabadalombitorlás megállapítását; –követelhet adatszolgáltatást; –követelhet elégtételadást; –követelheti a gazdagodás visszatérítését; –követelhet kártérítést.

24 Nemleges megállapítás Aki attól tart, hogy ellene szabadalombitorlás miatt eljárást indítanak, az eljárás megindításáig kérheti annak megállapítását, hogy az általa hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék vagy eljárás nem ütközik valamely, általa megjelölt szabadalomba. A nemleges megállapítást kimondó jogerős határozat kizárja, hogy a megjelölt szabadalom alapján ugyanarra a termékre vagy eljárásra vonatkozóan szabadalombitorlás miatt eljárást indítsanak.

25 Nemleges megállapítási eljárás A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz arról, hogy a nemleges megállapítási kérelemnek helyt ad-e, vagy a kérelmet elutasítja-e. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható. A nemleges megállapítási eljárás költségeit a kérelmező viseli.

26 A szabadalom megsemmisítése és korlátozása (1) A szabadalmat - keletkezésére visszaható hatállyal meg kell semmisíteni, ha –a leírás nem tárja fel a törvényben előírt módon és részletességgel a találmányt; –a szabadalom tárgya bővebb annál, mint amit az elismert bejelentési napon benyújtott, illetve - megosztás esetén - a megosztott bejelentésben feltártak ; –a szabadalom tárgya nem felelt meg a az érdemi követelményeknek ; –a szabadalmat nem annak adták meg, akit az a törvény szerint megillet.

27 A szabadalom megsemmisítése és korlátozása (2) Ha a megsemmisítés feltételei csak részben állnak fenn, a szabadalmat megfelelően korlátozni kell. A megsemmisítési kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanannak a szabadalomnak a megsemmisítése iránt bárki újabb eljárást indítson.

28 Megsemmisítési eljárás - döntés A Hivatal írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a szabadalom megsemmisítéséről, korlátozásáról vagy a kérelem elutasításáról. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható. A megsemmisítési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni.

29 Az ideiglenes szabadalmi oltalom megszűnése Az ideiglenes szabadalmi oltalom keletkezésére visszaható hatállyal megszűnik, ha –a szabadalmi bejelentést jogerősen elutasítják; –a fenntartási díjat a türelmi időn belül sem fizették meg; –a bejelentő az oltalomról lemondott.

30 A végleges szabadalmi oltalom megszűnése A végleges szabadalmi oltalom megszűnik, ha –az oltalmi idő lejár, az oltalmi idő lejártát követő napon; –a fenntartási díjat a türelmi időn belül sem fizették meg, az esedékességet követő napon; –a szabadalmas az oltalomról lemondott, a lemondás beérkeztét követő napon, illetve a lemondó által megjelölt korábbi időpontban; –a szabadalmat megsemmisítették, a bejelentés napjára visszaható hatállyal.

31 A szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezése Ha a szabadalmi oltalom a fenntartási díj megfizetésének elmulasztása miatt megszűnt, az oltalmat a bejelentő vagy a szabadalmas kérésére újra érvénybe kell helyezni. A szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezését a türelmi idő leteltét követő három hónapon belül lehet kérni. E határidőn belül meg kell fizetni a külön jogszabályban meghatározott díjat.

32 A szabadalmi oltalom terjedelme (oltalmi kör) A szabadalmi oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg. A szabadalmi oltalom az olyan termékre vagy eljárásra terjed ki, amelyben az igénypont összes jellemzője megvalósul.

33 A szabadalom megadására irányuló eljárás A szabadalom megadására irányuló eljárás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott bejelentéssel indul meg.

34 A szabadalmi bejelentés benyújtása és kellékei (1) bejelentési kérelmet, szabadalmi leírást igényponttal, kivonatot, - a szükséghez képest - rajzot és egyéb mellékletet kell tartalmaznia. A szabadalmi bejelentésnek:

35 A szabadalmi bejelentés benyújtása és kellékei (2) A szabadalmi bejelentést a külön jogszabályban meghatározott részletes alaki követelményeknek megfelelően kell elkészíteni. A szabadalmi bejelentésért külön jogszabályban meghatározott bejelentési és kutatási díjat kell fizetni; a díjat a bejelentés napját követő két hónapon belül kell leróni. Ha a bejelentés mellékletei idegen nyelven készültek, a magyar nyelvű szabadalmi leírást igényponttal, a kivonatot és a rajzot a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani.

36 A bejelentés napja a bejelentő azonosítására alkalmas utalást a szabadalom iránti igényre, adatokat, leírást és az abban hivatkozott rajzot függetlenül attól, hogy megfelel-e az egyéb követelményeknek. A szabadalmi bejelentés napja az a nap, amelyen a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához beérkezett bejelentés legalább a következőket tartalmazza:

37 A találmány egysége A szabadalmi bejelentésben csak egy találmányra igényelhető szabadalom, vagy pedig a találmányok olyan csoportjára, amelyet egyetlen közös találmányi gondolat kapcsol össze.

38 A bejelentés benyújtását követő vizsgálat A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentés benyújtását követően megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek, megfizették-e a bejelentési és kutatási díjat, benyújtották-e a magyar nyelvű szabadalmi leírást, kivonatot és rajzot.

39 A bejelentési nap elismerése Ha a bejelentési nap nem ismerhető el, a bejelentőt fel kell hívni a hiányok harminc napon belül történő pótlására. A hiányok határidőben történő pótlása esetén a bejelentés napjának a hiánypótlás beérkezési napját kell elismerni. Ellenkező esetben a szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni. Az elismert bejelentési napról a bejelentőt értesíteni kell.

40 Adatközlés a bejelentő és a képviselő nevét és címét, a bejelentés ügyszámát, a bejelentés napját, illetőleg az ettől eltérő elsőbbség napját, valamint a találmány címét. A szabadalmi bejelentésről, ha az - a benyújtáskor vagy a hiánypótlás eredményeként - kielégíti a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeket, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben hatósági tájékoztatásként közli:

41 Alaki vizsgálat Ha a szabadalmi bejelentés megfelel a bejelentés benyújtását követő vizsgálat során vizsgált feltételeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja a bejelentést abból a szempontból, hogy az kielégíti-e a meghatározott alaki követelményeket. Ha a bejelentés nem felel meg az alaki követelményeknek, a bejelentőt felhívja a hiányok pótlására.

42 Újdonságkutatás (1) Ha a szabadalmi bejelentés megfelel az alaki feltételeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elvégzi az újdonságkutatást az igénypontok alapján - figyelemmel a szabadalmi leírásra és a rajzra - és újdonságkutatási jelentést készít. Az újdonságkutatási jelentésben megjelöli azokat az iratokat, illetve adatokat, amelyek figyelembe vehetők a szabadalmi bejelentésben foglalt találmánnyal kapcsolatban az újdonság és a feltalálói tevékenység elbírálása során.

43 Újdonságkutatás (2) Az újdonságkutatási jelentést a hivatkozott iratok másolataival együtt a Hivatal megküldi a bejelentőnek. Az újdonságkutatás elvégzéséről a közzététellel együtt - vagy, ha a kutatási jelentés később készül el, külön alkalommal - hatósági tájékoztatást közöl a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben..

44 Közzététel A Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalmi bejelentést a legkorábbi elsőbbség napjától számított tizennyolc hónap elteltével közzéteszi. A bejelentő kérelmére korábbi időpontban is közzétehető a szabadalmi bejelentés. A közzétételre a bibliográfiai adatokon túlmenően a kivonatnak és a jellemző ábrának a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben történő közlésével kerül sor. A közzétételről a bejelentőt értesíteni kell.

45 Észrevétel A szabadalom megadására irányuló eljárásban a közzétételt követően bárki észrevételt nyújthat be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához arra vonatkozóan, hogy a találmány, illetve annak bejelentése nem felel meg a törvényben meghatározott valamely szabadalmazhatósági feltételnek. Az észrevételt a kifogásolt feltételre kiterjedő vizsgálat során figyelembe kell venni. Az észrevételt benyújtó személy a szabadalom megadására irányuló eljárásban nem ügyfél. E személyt az észrevétel eredményéről értesíteni kell.

46 Érdemi vizsgálat (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentő külön kérelmére végzi el a közzétett szabadalmi bejelentés érdemi vizsgálatát. Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a találmány –kielégíti-e a szabadalmazási követelményeket, és nincs-e kizárva a szabadalmi oltalomból, –bejelentése megfelel-e a törvényben megszabott feltételeknek.

47 Érdemi vizsgálat (2) Az érdemi vizsgálatot a szabadalmi bejelentés benyújtásával egyidejűleg, illetve azt követően legkésőbb az újdonságkutatás elvégzéséről közölt hatósági tájékoztatás napjától számított hat hónap elteltéig lehet kérni. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a bejelentő lemondott az ideiglenes szabadalmi oltalomról.

48 Érdemi vizsgálat (3) Ha a szabadalmi bejelentés nem felel meg a vizsgált követelményeknek, a bejelentőt - a kifogás természete szerint - hiánypótlásra, nyilatkozattételre, illetve a bejelentés megosztására kell felhívni. A szabadalmi bejelentést egészében vagy részben el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket.

49 Jogorvoslatok A Hivatal döntései ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi, méltányossági és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi óvásnak. A Hivatalnak a szabadalmi ügyekben hozott döntéseit a bíróság nemperes eljárásban vizsgálja felül. A Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza az eljárást befejező döntését

50 Megváltoztatási kérelem A Fővárosi Bíróság kérelemre megváltoztathatja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a döntéseit. A döntés megváltoztatását kérheti: aki a Hivatal előtti eljárásban ügyfélként vett részt. A megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje a döntésnek a féllel, illetve az eljárás egyéb résztvevőjével való közlésétől számított harminc nap.

51 Fellebbezés A Fővárosi Bíróság végzése elleni fellebbezés elbírálása során a Pp §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a másodfokú bíróság erre irányuló kérelem esetén a feleket szóban is köteles meghallgatni.

52 Köszönöm a figyelmet! Viszontlátásra!


Letölteni ppt "A szabadalmi oltalom aktuális kérdései Kiss Gyula Attila szabadalmi ügyvivő iparjogvédelmi szakértő"

Hasonló előadás


Google Hirdetések