Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kötelmi jog III. - különös rész - Összeállította: Jójárt Eszter.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kötelmi jog III. - különös rész - Összeállította: Jójárt Eszter."— Előadás másolata:

1 Kötelmi jog III. - különös rész - Összeállította: Jójárt Eszter

2 A különös rész fogalma A polgári jog és a Polgári Törvénykönyv azon része, amely az egyes, nevesített és tipikus szerződések – többnyire diszpozitív – szabályait tartalmazza; illetve azok az atipikus (vegyes és nevesítetlen) szerződések, amelyekre szintén a tipikus szerződések speciális szabályait lehet valamiképpen alkalmazni. Az egyes szerződések szabályainak forrásai tehát: –maga a konkrét, egyedi szerződés, –mögöttesen a szerződési jog különös szabályai, továbbá –a szerződési (kötelmi) jog általános szabályai –és végül a polgári jog alapelvei.

3 A szerződések tipizálása 1. Tipikus és atipikus szerződések Tipikus: Ptk. által kiemelt, a kötelmi jog különös részében szereplő, alapvető, jól szabályozható, elkülöníthető, nevesített szerződéstípusok. Atipikus: –Vegyes szerződés –Nevesítetlen szerződés Szerződési szabadság→ típusszabadság

4 A szerződések tipizálása 2. A nevesített szerződéstípusok legalapvetőbb csoportosítása a főszolgáltatás szerint: –adási (dare) vagy tulajdonátruházó típusú szerződések/kötelmek, pl.: adásvétel, csere... –tevékenységkifejtő kötelmek: facere (alcsoportjai: eredménykötelem pl. vállalkozás; gondossági kötelem pl. megbízás)‏ –használati kötelmek (non facere): pl. bérlet –helytállási kötelmek (praestare): pl. biztosítás –bank- és hitelviszonyok: pl. hitel, pénzkölcsön... –társasági, ill. „organizációs” szerződések

5 Szerződéstipizálás 3. Különös rész fogalma és szerződéstipizálás Adási típusú szerződések: - Adásvételi szerződés /engedményezés; faktoring/ - Csere - Szállítási szerződés - Közüzemi szerződés Használati kötelmek: –bérlet –haszonbérlet –lízing –franchise stb. Tevékenységkifejtő kötelmek: –vállalkozási szerződés(ek): eredménykötelem –megbízás és bizomány: gondossági kötelmek („ügyviteli” kötelmek) –stb.

6 Az adásvételi szerződés 1. A tulajdon(jog) átruházására irányuló, adási típusú szerződés. Alanyai: polgári jogi jogalanyiság általános szabályai szerint bármely jogképes személy (eladó-vevő). Közvetlen tárgya: a felek főkötelezettségeit leíró magatartás, azaz a tulajdonjog átruházása és a dolog birtokba adása (eladó) a vételár megfizetése és a dolog átvétele fejében (vevő). Közvetett tárgya: forgalomképes ingó vagy ingatlan dolog, illetve kft. üzletrésze. –Dolog = birtokba vehető testi tárgy; pénz és értékpapír; dolog módjára hasznosítható természeti erőforrás. –Üzletrész nem dolog!, de a társasági törvény értelmében eszmei dologként adásvétel tárgya lehet! Ingatlan tulajdonjogának átruházása esetén alaki követelmény az írásbeliség (érvényességi kellék).

7 Az adásvételi szerződés 2. Tulajdonjog átruházásának két eleme: érvényes+hatályos szerződés és átadás (ingatlanoknál az átadásnak a tulajdonjog ingatlan- nyilvántartásba való bejegyzése felel meg). Átadás hiányában nem száll át a tulajdonjog! Reményvétel (nem lehetetlen szerződés!)‏ Kellék- és jogszavatosság, tájékoztatási kötelezettség kiemelt szerepe. Tulajdonjog-fenntartás: írásban, biztosítéki jelleg részletvételnél, birtokosi és tulajdonosi pozíció elválása, legfeljebb a teljes vételár kifizetéséig, kárveszély viselése a vevőnél! Adásvétel különös nemei: –megtekintésre vagy próbára vétel –minta szerinti vétel –elővásárlási jog –visszavásárlási jog –vételi jog.

8 Az adásvételi szerződés 3. - elővásárlási jog Elővásárlási jog jogszabályon vagy írásbeli szerződésen alapulhat; a jogszabályon alapuló elővásárlási jog megelőzi a szerződésest; főszabály szerint forgalomképtelen és örökölhetetlen jog az elővásárlási jog. Lényege: a partnerválasztás szabadságának korlátja, mivel (mindenki előtt) az elővásárlási jog jogosultja egyoldalú jognyilatkozat tételével jogosult a dolgot megvenni, amennyiben azt a tulajdonos el kívánja adni. Életszerű példák: társasházi külön tulajdont képező ingatlan tulajdonjogának átruházása, vagy egy kft. üzletrészének, vagy rt. részvényeinek az adásvétellel történő átruházása körében.

9 Elővásárlási jog 2. Elővásárlási jog alapján az elővásárlási jogot engedő fél az adott dolog eladásakor köteles először az elővásárlásra jogosulttal közölni a teljes ajánlatot. Az adásvétel a jogosult elfogadó nyilatkozatával létrejön. Elfogadás hiányában azonos, vagy az eladó számára kedvezőbb feltételek mellett lehet értékesíteni a dolgot. Az elővásárlási jog megsértésével kötött szerződés relatíve hatálytalan. A bíróságtól kérhető az adásvételi szerződés létrejöttének megállapítása az eladó és a sértett jogosult között a jogosult elfogadó nyilatkozata alapján. Elővásárlási jog csak adásvételi szerződésnél képzelhető el! Elővásárlási jog dologi (itt a nem-gyakorlás nem szünteti meg a jogot) és kötelmi hatályú is lehet. Ingatlanoknál a dologi hatályt az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés konstituálja.

10 Visszavásárlási jog Lényege: Az eredeti adásvételi szerződéssel egyidejűleg írásba foglalható olyan egyoldalú jog, amelynek értelmében az eredeti adásvételi szerződés vevőjétől meghatározott időtartamon belül az eredeti eladó a dolgot visszavásárolhatja. Itt, kivételesen, egyoldalú jognyilatkozattal jön létre a szerződés. Általában biztosítéki cél, funkció. Legfeljebb öt (5) évre köthető ki. A visszavásárlási ár, a felek ellenkező megállapodásának hiányában, megegyezik az eladási árral. Korrekció: ráfordítás- értékcsökkenés összege. Az eredeti vevő (a visszavásárlás szempontjából eladó) felel a visszavásárlási jog meghiúsításáért, illetve csorbításáért. A visszavásárlási jogra egyebekben az elővásárlási jog szabályait kell megfelelően alkalmazni.

11 Vételi jog (opció)‏ Lényege: olyan írásbeli megállapodásban a dolog és a vételár megjelölésével kiköthető jog, amelynek értelmében a vételi jog jogosultja a dolog tulajdonosától a vételi jog gyakorlásával a dolgot megvásárolhatja. Itt is egyoldalú jog gyakorlása hozza létre az adásvételi szerződést. Kiköthető határozott és határozatlan időre. A határozott idő legfeljebb 5 év lehet. A határozatlan időre kikötött vételi jog, ha nem gyakorolják, 6 hónap elteltével megszűnik. Bírói mentesítés lehetősége a tulajdonos körülményeiben beállott lényeges változás folytán. (clausula rebus sic stantibus)‏ Egyebekben a visszavásárlási jog, s utóbbi folytán az elővásárlási jog szabályai megfelelően alkalmazandóak.

12 Vázlatos kitérő: engedményezés, faktoring Engedményezési szerződés lényege: követelés (nem dolog, hanem relatív, konkrét adóssal szemben fennálló jog) átruházása ellenérték fejében, amely a jogosult személyében történő alanyváltozást, jogutódlást eredményez. Felek általi szerződésmódosítás, mely alanyváltozással jár. Engedményező (eredeti jogosult) – engedményes (új jogosult) – kötelezett. Faktoring, faktorálás: követelések tömeges engedményezése ellenérték fejében. (vö. követelésbehajtó cégekkel). (Tartozásátvállalás: kötelezetti pozícióban bekövetkező alanyváltozás.)‏

13 Csere Szerződés lényege: dolgok tulajdonjogának kölcsönös átruházása; dolog tulajdonjogának átruházása dolog tulajdonjoga ellenében. Felek: mindkét fél egyaránt eladó és vevő a másik fél szolgáltatásával szemben. Mögöttesen az adásvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni.

14 Szállítási szerződés 1. Lényege: speciális, ún. halasztott (idejű) adásvétel. Tömegcikkek/áruk (fajlagos, ill. zártfajú dolog) átruházása a szerződéskötéshez képest későbbi időpontban (vállalkozási elem is inkorporált, de nem egyedi a szolgáltatás, hanem tömeges.)‏ Felek: gazdálkodó szervezetek; megrendelő-szállító Lényeges elemek: közvetett dolog+ellenérték+teljesítés ideje. Megrendelő bánatpénz ellenében a szerződéstől bármikor elállhat (visszamenőleges hatály). Adásvételtől nehéz elhatárolni ma már.

15 Szállítási szerződés 2. Szokás, szabvány, műszaki feltétel alkalmazása gyakori a szolgáltatás tárgyának (minőség, mennyiség, szolgáltatási mód, kifogásolás) a meghatározásánál. Eltérő szokás hiányában csomagolva és mérlegelve történik az áru átadása. Minőségmegvizsgálás helye: megrendelő telephelye, ideje: haladéktalanul, de legkésőbb az átvételtől számított 8 nap alatt megkezdeni, ehhez igazodó szavatossági igény Fuvarozó közbejöttével történő teljesítés (fuvarozó mint teljesítési segéd; fokozott jelentősége van az értesítési kötelezettségnek, regressz igény: szállító a fuvarozóval szembeni kárigényét addig érvényesítheti, ameddig a megrendelőnek helytállni tartozik, feltéve, hogy a szállító a minőségmegvizsgálási kötelezettségét teljesítette.)‏

16 Közüzemi szerződés Közszolgáltatásra irányuló adási típusú szerződés (bár vállalkozási elem itt is megjelenik, mégis a tárgy speciális szerződéssé teszi.)‏ A szerződés tárgya: közszolgáltatás, így pl.: víz, gáz, villamos energia, folyamatos és biztonságos nyújtása a felhasználó igényeinek megfelelően időszakos díjszolgáltatás ellenében. Felek: szolgáltató és felhasználó. Szolgáltató szerződéskötési kötelezettsége: jogszabály alapján a szolgáltatás igénybevételével a szerződés létrejön (szerződési szabadság alapvető korlátja). Szolgáltatás szüneteltetése, korlátozása, a szerződés egyoldalú felmondása a szolgáltató részéről csak jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén lehetséges. (pl. díjfizetés elmulasztása: kivéve ivóvíznél, háborús helyzet, vezetékrendszer karbantartása…)‏

17 A bérleti szerződés 1. Használati kötelmet keletkeztet, lényege: az egyik fél időlegesen megkapja egy dolog használatának, esetleg hasznosításának a jogát ellenérték (bérleti díj) fejében. Alanyok: általános szabályok; bérbeadó-bérlő Tárgy: közvetlent lásd az első pont alatt a „lényege” után!, közvetett tárgya: kizárólag dolog (ingó, ingatlan). Ingatlanok bérletére külön, mára elavult szabályok Időtartama: határozott vagy határozatlan.

18 A bérleti szerződés 2. Jog- és kellékszavatosság a szerződés teljes tartamára, tehát nem csak az átadáskor! (azonnali hatályú felmondás elállás helyett; kicserélés nincs)‏ Bérlő kötelessége: rendeltetésszerű használat, az ezzel járó kisebb költségek viselése, nem rendeltetésszerű használatért felel. (Foglaló, ill. óvadék (kaució) szerepe)‏ Bérleti díj: időszakonként előre jár. (objektív okbóli nem-használat: nem jár a díj)‏ Ingatlannál: törvényes zálogjog a bérlemény területén lévő ingókon, ha a bérlő nem fizeti a díjat; albérletbe adás/használat átengedése külön engedély nélkül is lehetséges.

19 A bérleti szerződés 3. A bérbeadó jogai: ellenőrzési jog; kártérítéshez való jog, illetve végső soron azonnali felmondás joga a bérlő nem rendeltetésszerű használata, ill. bérfizetés póthatáridőre való elmulasztása (írásbeli felszólítás a fizetésre + következményekre való figyelmeztetés) esetén A bérbeadó kötelezettségei: jog- és kellékszavatosság + nagyobb költségek és közterhek viselése

20 A bérleti szerződés 4. Megszűnés speciális szabályai: –feltétel bekövetkezése, határozott idő eltelte –dolog elpusztulása –rendes felmondás 15 napos felmondási idővel: főszabály szerint csak határozatlan idejű szerződésnél lehetséges –rendkívüli (azonnali hatályú felmondás): szerződésszegés esetén (díjfizetés elmulasztása írásban, felszólítással egyidejűleg kitűzött póthatáridőre; a dolog súlyos veszélyeztetése) mind határozott, mind határozatlan idejű szerződésnél lehetséges. Határozott idejű bérlet határozatlanná alakul át, ha a határozott idő lejárta után a bérlő a dolgot tovább használja és ez ellen a bérbeadó 15 napon belül nem tiltakozik.

21 Haszonbérleti szerződés Fogalma: meghatározott mezőgazdasági földterület vagy más hasznot hajtó dolog használati jogának, hasznai szedésének illetve hasznosításának (rendes gazdálkodás!) időleges átengedése haszonbérlet fejében Haszonbér: pénzben vagy természetben (időszakonként utólag)‏ Mezőgazdasági földterület haszonbérbe adásának érvényességi feltétele: írásbeliség. Mezőgazdasági földterület alhaszonbérbe adása semmis.

22 Lízing Atipikus, nevesítetlen szerződéstípus, használati kötelem jellege van; felek: lízingbe adó és lízingbe vevő; közvetett tárgy: ingó vagy ingatlan Pénzügyi lízing: a lízingbe vevő időszakosan fizetendő díj ellenében megszerzi a dolog birtokát, használati jogát és a „futamidő” végén megszerzi a dolog tulajdonjogát is (zártvégű; nyíltvégű: plusz díj a tulajdonjogért a végén)‏ Operatív lízing: szinte bérleti szerződés, de! 2 speciális elem! Dolog birtokának, használatának időleges átengedése díj fejében, a végén – szemben a pénzügyi lízinggel! – soha sincs tulajdonátruházási elem (könyv szerinti érték > valódi érték okán)‏ - 2 speciális elem: KÁRVESZÉLY + SZAVATOSSÁG: lízingbe vevő viseli, illetve ő a jogosultja

23 Franchise Atipikus: nevesítetlen szerződéstípus, használati kötelemhez áll talán a legközelebb Felek: Franchise-ba adó és franchise-ba vevő Franchise-ba adó vertikális kapcsolatban a fr.-vevőkkel, akik egymással nincsenek jogi kapcsolatban Szellemi alkotás/know-how használatára felhasználási szerződés, adásvétel, bérlet/lízing, vállalkozás, megbízás stb. elemei keverednek egymással --- franchise díj (belépési díj, majd időszakos hűségdíj)‏ Pl. gyorséttermi hálózatok/láncolatok Lényege: azonos minőség, azonos áron, egységes arculat megvalósítása

24 A vállalkozási szerződés 1. Lényege: tevékenységkifejtő (eredmény)kötelem, amely munkával elért eredmény (mű) létrehozására irányul díjfizetés és a mű átvétele ellenében. A szerződésszerű teljesítés, a díjazás és a szerződésszegésért való felelősség a szerződésben meghatározott eredményhez igazodik. Van felelősség, nem jár a (teljes) díj, ha nincs eredmény, vagy annak szolgáltatása hibás. Az eredményre irányultság és az ezért való felelősség a döntő szempont a megbízási szerződéstől való elhatárolásnál!

25 A vállalkozási szerződés 2. Felek: megrendelő és vállalkozó (fő- és alvállalkozó, szerződési láncolatok). Tárgy: közvetlent lásd a fogalom-meghatározásnál azzal, hogy a “létrehozás” számos módon történhet; közvetett tárgy: dolog (ingó, ingatlan) vagy más eredmény elérése (pl. utazás megszervezése, személyek „fuvarozása” stb.). A megrendelő utasítási joga: szűkebb körben lehetséges, mint a megbízásnál, mert a vállalkozó saját költségére végzi a munkát (sokszor saját anyagból), így az utasítási jog nem terjed ki a munka megszervezésére, illetve nem teheti azt terhesebbé.

26 A vállalkozási szerződés 3. Elhatárolási kérdések: –Megbízás-vállalkozás –Fuvarozás-vállalkozás –Munkaszerződés-vállalkozás –Szállítás-vállalkozás –Adásvétel-vállalkozás

27 A vállalkozási szerződés 4. Vállalkozói díj a teljesítéskor esedékes (vállalkozó zálogjoga a díj biztosítására a megrendelő vagyontárgyain). Alvállalkozó igénybevételének lehetősége (szerződési láncolat), vállalkozó regressz igénye az alvállalkozó által okozott károkért való helytállás tekintetében: regressz amíg a vállalkozó a megrendelőnek a szerződésszegésért helytállni tartozik, feltéve, hogy a minőségmegvizsgálási kötelezettségének a vállalkozó eleget tett.

28 A vállalkozási szerződés 5. Lehetetlenülés és jogkövetkezményei: –Mindkét fél hibájából, vagy érdekkörön kívüli lehetetlenülés: a vállalkozót arányos díj illeti (elvégzett munka+költségek); –Vállalkozó hibájából történő lehetetlenülés: Ø díj –Megrendelő hibájából: csökkentett vállalkozói díj jár (-vállalkozói megtakarítások és -újabb vállalkozásért járó (valós vagy vélt) díj)‏

29 A vállalkozási szerződés 6. Kárveszély: főszabály szerint a máshonnan meg nem térülő kárt a tulajdonos köteles viselni. Kárveszély átszáll az átadással. A megkezdett, illetve a befejezett de még át nem adott mű lehetetlenülése esetén a kárveszélyviselés a lehetetlenülés fenti szabályai szerint alakul. A teljesítéshez szükséges anyagok és eszközök káráért való felelősség az általános szabályok szerint alakul.

30 A vállalkozási szerződés 7. Kötbér jelentősége a vállalkozásnál a legnagyobb. A megrendelő törvényben biztosított, speciális, nem szerződésszegéshez fűződő elállási joga kártalanítás (ún. bánatpénz) fejében: itt a megrendelő bármikor, indokolás nélkül elállhat, ha kártalanítja a vállalkozót. Előzetes szerződésszegés: ha a teljesítés befejezése előtt a hibás teljesítés már nyilvánvaló→fogyatékosság kiküszöbölésére adott határidő eredménytelen eltelte→a megrendelő a hibás teljesítés jogkövetkezményeit „levon(at)hatja”! Altípusokra speciális szabályok: építési szerződés, szerelési szerződés, tervezési szerződés, kutatási szerződés, utazási szerződés.

31 A megbízási szerződés 1. A tevékenységkifejtő kötelmek másik fajtája, ún. gondossági kötelem. Lényege: a megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet gondosan, általában díj ellenében, a megbízó érdekei és utasításai szerint ellátni. Gondos ügyellátás a lényeg, és nem az, hogy ez eredménnyel járjon (de kiköthető eredmény is), ez a legalapvetőbb különbség a vállalkozáshoz képest, s magához a gondos eljáráshoz igazodik a díjazás, a felelősség.

32 A megbízási szerződés 2. Ha a felek a megbízási szerződésben eredmény elérését is kikötik, akkor kétféle díjazás lehetséges: 1) csökkentett díj, ha az eljárás gondos ugyan, de nem járt eredménnyel; vagy 2) a megbízási díjon felül ún. sikerdíjat is kikötnek, amely kifejezetten csak az eredmény eléréséért jár (a normál megbízási díj ilyenkor is jár a gondos, de eredményt nem hozó ügyellátás után). A sikerdíj nem teszi vállalkozássá a megbízást!!! Ha az ügy ellátása képviselettel is jár, akkor a megbízás magában foglalja a meghatalmazást is. Tipikus példák: ügyvédi, orvosi, „magántanári” megbízási szerződés (de pl. protézis, plasztikai műtét már inkább vállalkozásnak minősíthető). AZ APRÓ BETŰST NEM KELL MEGTANULNI!!!!!AZ APRÓ BETŰST NEM KELL MEGTANULNI!!!!!

33 * Kitérő: a képviselet fogalma, fajtái Fogalma: helyettesítés jognyilatkozat tételében, vagy elfogadásában. Aki helyettesít, az a képviselő, akit helyettesít, az a képviselt. Fajtái: –törvényes (közvetlenül törvény keletkezteti a képviseleti jogviszonyt: pl. a szülő/ a gyám a kiskorú gyermek törvényes képviselője); –ügyleti (jogügylet/jognyilatkozat keletkezteti, amely lehet egyoldalú, pl. meghatalmazás, és kétoldalú, azaz szerződés de ez csak inkorporált meghatalmazási elemmel!, pl. /ügyvédi/ megbízás)‏ –szervezeti (a törvényes és az ügyleti képviselet elemeit vegyíti, pl. egy kft. ügyvezetőjét a törvény alapján választják és kötnek vele a cég képviseletére szerződést).

34 Meghatalmazás és megbízás elhatárolása Meghatalmazás: –Egyoldalú jognyilatkozat, a képviselt személy intézi a potenciális, leendő képviselőjéhez, vagy ahhoz a személyhez, szervhez (hatósághoz), amely előtt szeretné, ha őt a képviselő képviselné. –Csak képviseletre (joghatás kiváltását célzó jognyilatkozat tételére, illetve elfogadására) szólhat. –Mivel egyoldalú jognyilatkozat, csak jogot biztosít valakinek (a képviselőnek) jognyilatkozat tételére/elfogadására a képviselt helyett és nevében, de nem jelenti azt, hogy a képviselő köteles is a meghatalmazás alapján a képviseletre (hogy köteles-e az egyik másik kérdés, az a megbízás kérdése lehet).

35 Meghatalmazás és megbízás elhatárolása folyt. Megbízás: –Kétoldalú jognyilatkozat, azaz szerződés, a megbízó és a megbízott a felek, az ő belső viszonyukat szabályozza (meghatalmazás inkább kifelé szólt, ahhoz a személyhez / szervhez, aki előtt a képviselő képviselni jogosult a képviseltet). –Mivel szerződés, ezért a megbízott nem csak jogosult, de köteles is azon ügy ellátására, ami a megbízási szerződés tárgya. –A megbízási szerződés tárgya nem képviselet, hanem más ügy gondos ellátása pl. nyelvoktatás, ha a szerződés képviseleti elemet is tartalmaz, akkor annak „oka”, eredője a benne-foglalt meghatalmazási elem! –A legtipikusabb képviseletre is irányuló, tehát meghatalmazást is magában foglaló megbízási szerződés az ügyvédi megbízási szerződés. *

36 A megbízás 3. - a szerződés bizalmi jellegének következményei Más személy csak korlátozottan vehető igénybe az ügyellátásnál. (Pl. a megbízó szerint őt csak Leonardo tudja megfesteni, a segédje nem.)‏ A megbízott a megbízó költségére tevékenykedik, ezért a megbízó széles utasítási joga (vö. vállalkozási szerz.). A bizalmi jelleg miatt vannak speciális szabályok a megszűnésre. Megszűnik a szerződés, akkor is, ha: –bármelyik fél a szerződést felmondja (megszűnés jövőre nézve indokolás és felmondási idő nélkül); –bármelyik fél meghal/jogutód nélkül megszűnése, – a megbízó cselekvőképtelenné, vagy korlátozottan cselekvőképessé válik, – a megbízott a cselekvőképességét elveszti.

37 Bizomány Általában három pólusú jogviszony: megbízó---bizományos személy (de! önszerződés lehetősége)‏ Lényege: a bizományos a saját nevében, de a megbízó javára és számlájára díjazás fejében köt szerződést, amely gyakran ingók tömeges értékesítésére irányul; a szerződéses szolgáltatás: szerződéskötés Tőzsdei ügyletek Adásvétel vagy más szerződés megkötése Limitár A bizományos „kettős”, Janus-arcú felelőssége: –saját eljárásáért (ügyviteli mulasztásért) a megbízás szabályai szerint, megbízottként felel, –a 3. személy szerződésszerű teljesítéséért is helytállni tartozik (kezességhez hasonlít kicsit; a nagy kockázat a bizományosi díjba kalkulált).


Letölteni ppt "Kötelmi jog III. - különös rész - Összeállította: Jójárt Eszter."

Hasonló előadás


Google Hirdetések