Az iskolakészültség állapotfelmérő próba projekt bemutatása Vizsgálóeljárás az iskolába lépéshez szükséges fejlettség felméréséhez Szakemberek felkészítése 2015. 06. 25. Az iskolakészültség állapotfelmérő próba projekt bemutatása dr. Torda Ágnes szakmai vezető 1

Előzmények 1960. Megfogalmazódik az iskolaérettség megállapításának igénye . 16/1964. E.Ü. miniszteri rendelet előírja az iskolai követelmények teljesítését gátló testi, érzékszervi fogyatékosság időben történő kiszűrését. 1965. Országos Közegészségügyi Intézet Ifjúság-Egészségügyi Osztály, Róna Borbála -Szabó Pál kísérlete a komplex iskolaérettségi vizsgálati eljárás, kidolgozására. 197o. Fővárosi Tanács oktatási és egészségügyi osztálya utasítás: „amennyiben a körzeti gyermekgyógyász szakorvos az iskolaérettség eldöntéséhez kiegészítő pszichológiai vizsgálatot tart szükségesnek, úgy ennek elvégzésére kérje fel az illetékes kerületi nevelési tanácsadót.”

A mérés eszközének kialakítása 1970-71. Hoffmann Tiborné pszichológus meghatározása: a vizsgálat célja : „… a feladattudat érettsége mérhető legyen, …tartalmazza a minimális értelmi követelményeket az emlékezet, a megfigyelőképesség, a mennyiségegyeztetés és az elemi gondolkodási műveletekre való képesség….hozza felszínre az esetleges beszéd- és mozgászavarokat… a csoportos játék megfigyelésével és a szülőktől kapott információk felhasználásával egészüljön ki a személyiségről kapott kép.” 1972. Avarné Császár Ildikó és Vereczkey Györgyné nevelési tanácsadó vezetők a Hoffmann Tiborné által összeállított teszt kisebb korrekciójával elkészítik az iskolaérettséget mérő vizsgálóeszközt, a piros dobozt.

A z eszköz használatának szabályozása 1974. Művelődési Minisztérium útmutató „Az iskolaérettség megállapításáról és pedagógiai korrekciójának megszervezéséről”, óvónők, tanítók és a nevelési tanácsadók számára. A vizsgálat a tankötelesség megítélésében kötelező eszközzé válik. Az iskolaérettségi vizsgálat nem ad IQ-t, a standardizálása nem történt meg, az eredeti leírásban nem szerepelnek a feladatmegoldások értékelésének objektív szempontjai sem. (Lakatos K., 2005)

Jogszabályi előírás ma 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 45 §. A tankötelezettség teljesítéséhez kapcsolódóan, megnevezi az iskolaérettségi vizsgálatot.  15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai …… 7 §. (1) a gyermek, a tanuló komplex pszichológiai, pedagógiai- gyógypedagógiai, továbbá szükség szerint orvosi, ……alapján szakértői véleményt készít a) az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása céljából;

A vizsgálat és javaslat társadalmi beágyazottsága A gyermekek beiskolázási javaslataiban további szempontok is érvényesülnek, melyek közvetlenül nem kapcsolódnak a gyermek tényleges állapotához, sokkal inkább tanügyi érdekeket jelenítenek meg. A köznevelés alsó szintjén (óvoda-iskolai alsó tagozat) a gyermekhiány vagy gyermektöbblet, számos pedagógust és végső soron az egész intézményt érintő probléma. Ezt a problémát enyítheti vagy akár meg is szüntetheti, ha az óvodából nagyobb számban lépnek át gyermekek az iskolai nevelésbe- oktatásba, vagy éppen ellenkezőleg a szokásosnál kicsit többen maradnak vissza az óvodában, s lesznek évkezdők a következő tanévben? Léteznek olyan pedagógiai közösségek is, melyekben a problémás gyermekkel való foglalkozás gondját a gyermek továbbítása oldja meg, a következő pedagógiai szintre delegálva őt.

Szülői viszonyulás, érzelmek és más szempontok Sok családban a gyermekkel kapcsolatos tervek, remények, jövőképek akkor sérülnek először, amikor az iskolaérettség megállapítása történik. A szülői elképzeléssel szembemenő javaslat érthető módon billenti ki a családot egyensúlyából, kiváltva a szülői ellenállást. Egy pillanat alatt érzelmi síkra terelődik a probléma, megindul az okkeresés, szülői szorongások és félelmek jelennek meg.  Az iskolaérett, hatodik életévét betöltő gyermek további óvodai elhelyezése vagy az éretlen gyermek mindenáron való iskolakezdése kényelmi vagy gyakorlati szempontként is megjelenhet. Emögött álló okok lehetnek, adott pedagógus választása és ennek érdekében gyorsított vagy késleltetett beiskolázás. A családban élő gyermekek együttes mozgatása praktikussága.

Az iskolakészültség állapotfelmérő vizsgáló eljárás bemutatása Állapotfelmérő vizsgáló eljárás, a gyermek aktuális fejlettségéről ad számot. Pedagógiai mérőeszköz, rámutat arra, hogy a gyermeknél további vizsgálatok szükségesek. Alkalmazása a járási szakértői bizottságokban javasolt, team munkában. Alkalmazók a szakértői bizottság munkatársai, betanítás és egyeztetés különösen a pontozásban belső műhely munkában mindenképpen szükséges. Javasoljuk, hogy szakértői bizottságonként egy fő képzésben vegyen részt. Nem javasoljuk a készlet egyes elemeinek más alkalommal való önálló aló használatát.

A vizsgáló eljárás klinikai kipróbálásának menete A hazai gyakorlatban alkalmazott eljárások közül került kiválasztásra, elterjedtsége és beválása miatt. A választott eszközben voltak olyan feladatok, melyek más próbaeljárásokból kerültek átemelésre, ezek cseréje megtörtént. Ennek folytán az eszköz jogtisztának tekinthető, a szerzők, továbbá a fejlesztők ismertek. Az új fejlesztett eszköz klinikai kipróbálása Zala megyében, Nagykanizsa járási bizottság munkatársainak bevonásával történt, 2015.04.15-2015.05.18. között.

Fejlesztők Az első változat szerzői Gellén Melinda,  Barotáné Simonka Rita, Cs. Nagyné Sipos Edit, Frigy Erna és a nagykanizsai nevelési tanácsadó munkatársai. A vizsgálóeljárás új változatának fejlesztői: dr. Bolla Veronika PhD (gyógypedagógus-pszichológus), dr.Kas Bence PhD (gyógypedagógus-nyelvész), Nagyné dr. Réz Ilona (gyógypedagógus-pszichológua), dr.Torda Ágnes (gyógypedagógus, klinikai gyermek szakpszichológus). Bass László (gyógypedagógus- szociológus) a matematikai-statisztikai feldolgozást végezte.

A vizsgáló eljárás bemutatása Az eszközzel a következő területeken mérhetjük az iskolakészültséget: adaptív viselkedés, csoportos és nyelvi fejlettség, egyéni mozgásfejlettség, helyzetben kognitív fejlettség, felvétel ideje számolás fejlettség 90 perc

Az eszköz tartalma Instrukciós füzet- a feladatok tartalma, a feladatok kijelölésének módja, a szükséges verbális útmutatás előírt mondatai. Jegyzőkönyv (feladatok rövid jelzése, a teljesítményre adható pontszámok kritériumai). A nyerspontok transzformálása értékpontokká táblák. Eszközök: tárgy és eseményképek, tárgyak.

Az állapotfelmérés további feltételei A gyermekről készült pedagógiai vélemény. Óvodai mérések eredmények, fejlődését bemutató megállapítások. Más alkalommal történt vizsgálatok szakvéleményei. Egészségügyi állapotára vonatkozó dokumentumok. Anamnézis, mely az állapotfelméréshez kapcsolódóan készül.

A vizsgáló eljárás bevezetésének további lépései Megfelelő példányszámban való előállitás. Az eszközök átadása a felhasználóknak. Az eszközhasználat specifikus protokolljának elkészítése. Visszajelzések és korrekciók gyűjtése. Jó gyakorlatok, esettanulmányok közzététele. Az eszköz legitimálása.

KÖSZÖNÖM a mEGTIsztelő FIGYELMET! 15