1991. évi XLIX. törvény gyakorlati alkalmazásakor felmerülő jogkérdések a gyakorlati jogalkalmazás tükrében - különös tekintettel a 2012. március 1-től hatályos változásokra

A hatályba lépésnek a folyamatban lévő eljárásokra való kihatása:       A Cstv. 83/A. § (1) bekezdés értelmében főszabályként az új rendelkezéseket a hatálybalépést követően kezdeményezett csőeljárásokban és felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.   A.) A Cstv. módosítással érintett 31. §-át, 33/A. §-át, 40. §-át, 63. § (2) bekezdését, 63/A. §-át és a 63/B. § (6) - (7) bekezdésében foglaltakat a törvény hatálybalépésekor már folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, amennyiben még nem került sor a felszámolás elrendelésére.   A „felszámolás elrendelése” fogalom alatt a felszámolás megindulását (kezdő időpontját) kell érteni. A fenti szakaszok azokban a felszámolási eljárásokban már alkalmazandók, amelyeket ugyan korábban kezdeményeztek, de a felszámolás közzétételére még nem került sor 2012. március 1-ig.

B.) A hatályba léptető rendelkezés a vagyon értékesítésével kapcsolatos Cstv. 49/A. § (4) bekezdését és 49/C. §-t érintően mondja ki, hogy a hatálybalépésekor már folyamatban lévő felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell, amennyiben nem kezdődött meg a vagyon értékesítése.   A „vagyon értékesítés megkezdése” kifejezés alatt azt kell érteni, hogy a felszámoló a vagyon értékesítésére vonatkozó hirdetményt közzéteszi.

Illetékesség új szabálya: CSŐD:   Ha az adós ellen csőd- illetve felszámolási kérelem érkezik, a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a kérelem beérkezése előtti 180 napban az adós megváltoztatta-e a székhelyét. Amennyiben a székhelyváltozást követő 180 napos határidő alatt felszámolási eljárást kezdeményeztek az adós ellen az illetékes (korábbi székhely szerinti) bíróságon, de a felszámolás elrendeléséről a bíróság még nem hozott végzést, ez a bíróság lesz illetékes a székhelyváltoztatást követő 180 napon belül, illetve azt követően benyújtott csődkérelmek alapján indítandó csődeljárás lefolytatására.

FELSZÁMOLÁS:   Ugyanakkor a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet - a székhelyváltozást követő 180 nap eltelte után - az új székhely szerinti bíróságon kell benyújtani akkor is, ha van olyan felszámolási eljárás, amelyben a korábbi székhely szerinti bíróság még nem hozott elsőfokú határozatot.   TÖBB ALKALOM:   Amennyiben az adós több alkalommal változtat székhelyet a kérelem beadása előtti 180 napon belül, az első székhelyváltozástól kell számítani a 180 napot.

Alapítványok, egyesületek elleni csőd-felszámolási eljárás A Cstv. 2 Alapítványok, egyesületek elleni csőd-felszámolási eljárás   A Cstv. 2. § (5) bekezdése alapján az egyesületekre és az alapítványokra is a Cstv. rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény másképpen nem rendelkezik. 2012. január 1-től tehát a 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban Civil. tv.) 10. §-ban írtak szerint kell az alapítványok és egyesületek ellen csőd- illetve felszámolási eljárásokat folytatni.   A Civil. tv. 2. § 6. pontja határozza meg a civil szervezet fogalmát. A párt nem tartozik ide, nem számolható fel.   A Civil. tv. 2. § 6. pontja szerint civil szervezet: a civil társaság, illetve a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület - a párt kivételével -, valamint az alapítvány. Civil szervezet alatt az e törvény II-VI. és VIII-X. fejezetében a civil társaságot, továbbá a VII-X. fejezetében a kölcsönös biztosító egyesületet és a szakszervezetet nem kell érteni;   2012. január 1-től csőd- illetve felszámolási eljárások lefolytathatóak a Cstv. 6. §-ban írt hatásköri és illetékességi szabályok figyelembevételével a Cstv. rendelkezései alapján a csőd-és felszámolási eljárást lefolytató bíróságok előtt (vagyis nem az alapítványok, egyesületek nyilvántartását végző bíróságnál), az egyesületek és alapítványok ellen.

Az alábbi civil szervezet ellen van mód felszámolás és csődeljárás lefolytatására:   Az egyesület a Civil. tv. 4. § (1) szerint: Az egyesület az egyesülési jog alapján létrehozott szervezet, amelynek különös formáira: a szövetségre, a pártra, a szakszervezetre, továbbá a külön törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző egyesületekre törvény az egyesületre vonatkozó rendelkezésektől eltérő szabályokat állapíthat meg. A különös formában működő egyesület elnevezésének tartalmaznia kell a különös forma megnevezését.     Az egyesületre vonatkozóan a Ptk. 61. § - 65. §-a tartalmaznak további rendelkezéseket.   Az alapítvány fogalmát a Ptk. 74/A. § (1) bekezdése határozza meg, Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: alapító) - tartós közérdekű célra - alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány jogi személy.

A 2011. évi CLXXV. törvény (Civil. tv. ) 10 A 2011. évi CLXXV. törvény (Civil. tv.) 10. § (1) bekezdése szerint a civil szervezetre - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényt (továbbiakban Cstv.) a (2) - (7) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.   A 10. § (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy: Ahol a Cstv. a gazdálkodó szervezet vezetőjét említi, azon az egyesület ügyintéző és képviselő szervét, valamint az alapítvány kezelő szervét kell érteni. Ahol a Cstv. Cégközlönyt említ, ott a civil szervezetek vonatkozásában a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott nyilvántartását kell érteni. Ahol a Cstv. az adós cégjegyzékszámát említi, ott a civil szervezet nyilvántartási számát kell érteni.   A közzétételre a civil információs portálon kerül sor.   A csődeljárásra külön szabályokat nem állapít meg a törvény.   Felszámolási eljárás során a fizetésképtelenség vizsgálata a Civil. tv. 10. § (3) bekezdésében írtak figyelembe vételével történik.

Nem lehet megállapítani a civil szervezet fizetésképtelenségét, ha az adós bizonyítja, hogy a hitelezővel szemben fennálló tartozását meghaladó követelése áll fenn egy állami vagy önkormányzati szerv felé költségvetési támogatási jogviszony alapján. Ha más jogcímen van követelése (bérleti díj, vállalkozói díj, stb.) a fizetésképtelenség megállapítására mód van még akkor is, ha ez a követelés meghaladja a fizetésképtelenségi kérelemben megjelölt tartozás összegét.   A Civil. tv. 10. § (5) bekezdése szerint a bíróság 90 napos fizetési haladékot adhat és egyben elrendelheti, hogy a civil szervezet készítsen reorganizációs tervet, ha a reorganizációs terv benyújtására nem kerül sor, vagy ahhoz az adós nem csatolja az egyes hitelezőkkel megkötött megállapodásokat, valamint a vagyon és forráshiány megszüntetésére a civil szervezet legfőbb szerve által hozott döntéseket, a bíróság a fizetésképtelenségét megállapítja.

A jogszabály azonban nem rögzíti azt, hogy konkrétan ki minősül hitelezőnek, a hitelezői minőséget ki és milyen eljárás keretében jogosult és köteles ellenőrizni, az esetlegesen kihagyott hitelezőkkel vagy hitelezői igényekkel mi történik. A megállapodás konkrét módját és azt, hogy a bíróság mit köteles elfogadni a jogszabály nem tartalmazza.   Ezt a bírói gyakorlat fogja kialakítani. A törvény jelenlegi szövegéből az következik, hogy azokkal a hitelezőkkel kell megállapodni, akiket maga az adós hitelezőnek ismer el. A bíróság ellenőrzésére nincs mód. A jogszabály nem tartalmaz jogkövetkezményt azokra a hitelezőkre, akik a reorganizáció során igényüket nem tudták érvényesíteni.

CSŐDELJÁRÁS   - A Cstv. 7. § (1) bekezdése szerint a kérelmet előterjesztő részéről a jogi képviselet kötelező.   - A Cstv. 7. § (4) bekezdését hatályon kívül helyezték, hitelező csődeljárás iránti kérelmet nem nyújthat be.   - A Cstv. 7. § (5) bekezdése alapján 2012. június 30-tól kizárólag elektronikus formanyomtatványon lehet a kérelmet előterjeszteni (kivéve a természetes személyek kérelmei). A formanyomtatványt a 33/2009. (VIII.26.) IRM. rendelet szabályozza.   - A Cstv. 8. § (2) bekezdése tartalmazza a csődkérelem kötelező mellékleteit. Lényeges változásokat tartalmaz. Kiemelendő, hogy az f./ pont szerint kötelező megjelölni: az adós hitelezőinek névsorát, az adós tartozásainak felsorolását, azok esedékességét, valamint azt, hogy az adós mely hitelezői követeléseket ismer el és melyeket vitat, melyek a biztosított [12. § (3) bekezdés] és a nem biztosított hitelezői igények, az adós által vállalt, a számvitelről szóló törvény szerinti függő kötelezettségeket, továbbá az adóssal szemben fennálló függő követeléseket.   - A Cstv. 8. § (1) bekezdése szerint a kérelem benyújtásáról a munkavállalókat, szakszervezeteket, üzemi tanácsot tájékoztatni kell, a Cstv. 8. § (4) bekezdése szerint az adós köteles tájékoztatni a kérelem benyújtásáról mindazon bíróságot, amely előtt tudomása szerint felszámolási eljárás iránti kérelmet adtak be.

Moratórium időtartama: - A 2012 Moratórium időtartama:   - A 2012. március 1-ét követően indult ügyekben a Cstv. 10. § (4) bekezdése szerint a fizetési haladék a közzétételt követő 120. napot követő 2. munkanap 00 óráig tart, kivéve, ha a bíróság meghosszabbítja a fizetési haladékot és azt közzéteszik.   - A Cstv. 18. § (7) - (10) bekezdései alapján az adós a hitelezőkkel megállapodhat a fizetési haladék meghosszabbításáról. A vagyonfelügyelő a fizetési haladék meghosszabbításáról szóló jegyzőkönyvi határozatot a bíróság részére megküldi, a bíróság 5 munkanapon belül nem fellebbezhető végzéssel dönt a fizetési haladék meghosszabbításáról, egyúttal intézkedik a Cégközlönyben történő közzétételről oly módon, hogy az még a fizetési haladék letelte előtt a Cégközlöny honlapján megjelenjen. A Cstv. 18. § (9) bekezdésében írtak fennállása esetén a csődeljárás kezdő időpontjától számított legfeljebb 365 napig, a 18. § (8) bekezdése szerint pedig legfeljebb 240 napig hosszabbítható meg. - Amennyiben a csődeljárás során egyezség nem jön létre a bíróság a csődeljárást a Cstv. 21/B. §-a szerint megszünteti és egyúttal a fizetési haladékot meghosszabbítja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételi napját követő 2. munkanap 00 óráig.     - Ha létrejön a csődegyezség, a Cstv. 21/A. § (3) bekezdése szerint a bíróság az egyezséget jóváhagyja, a moratórium a jóváhagyó jogerős végzés Cégközlönyben való megjelenésével szűnik meg.

Moratórium célja:   - A csődvagyon megőrzése a hitelezőkkel kötendő egyezség érdekében. A moratórium időtartama alatt az adós a vagyonfelügyelő, a számlavezetők és a hitelezők is köteles tartózkodni minden olyan intézkedéstől amely a haladék céljait meghiúsítja.   - A fizetési haladék a Cstv. 11. § (1) bekezdésben írt kifizetések alól nem mentesít. Lényeges változás, hogy az adós számlájára tévesen átutalt összeget vissza kell téríteni.   - A fizetési haladék időtartama alatt a Cstv. 11. § (2) bekezdése szerint az adóssal szemben beszámításnak nincs helye, de a már megindított peres eljárásokban a csődeljárás kezdő időpontjáig előterjesztett beszámítási kifogás elbírálható abban az esetben is, ha hitelezőként a beszámítási kifogást előterjesztő a csődeljárásba nem jelentkezett be.   - Az adós számláinak terhére a Cstv. 11. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével fizetési megbízás nem teljesíthető.   - Az adóssal szembeni pénzkövetelések végrehajtása szünetel és pénzkövetelés tekintetében végrehajtás elrendelésének sincs helye.

- Az adós vagyonával szemben követelésen alapuló zálogjog alapján, valamint zálogtárgyból, óvadék tárgyából - kivéve a Cstv. 11. § (3) bekezdésében meghatározott óvadéki megállapodást - nem lehet kielégítést szerezni, továbbá az adóssal szemben a csődeljárás kezdő időpontja előtt kikötött biztosítékot, biztosítékú célú vételi jogot nem lehet érvényesíteni.   - Az adós a Cstv. 11. § (1) és (3) bekezdéseiben írtak kivételével kifizetést nem teljesíthet és hitelező sem érvényesíthet kifizetést célzó igényt.   - Az adós vagyona terhére kifizetés kizárólag az adós vagyonfelügyelőjének ellenjegyzésével teljesíthető, még a gazdasági tevékenység folytatásához szükséges kifizetések is.   - Az adóssal létrejött megállapodástól elállni nem lehet és azt felmondani sem lehet, az adós elleni csődeljárásra hivatkozással.   - A Cstv. 11. § (4) bekezdése szerint az adós pénzfizetési kötelezettsége nem teljesítéséhez vagy késedelmes teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények fő szabályként nem állnak be, de a határidőben bejelentett hitelezői követelés a Cstv. 11. § (5) bekezdése szerint kamatozik.    - Az adóssal szemben a vagyoni igények érvényesítésével kapcsolatos keresetindításra meghatározott határidők a fizetési haladék időtartamával meghosszabbodnak, ha a hitelező igényét határidőben bejelenti.

Hitelezői igények a csődeljárásban:   - Be kell jelenteni a csődeljárás kezdő időpontjában már létező vagy a csődeljárás során keletkező azon követeléseket, amelyek:   a., lejártak   b., nem jártak le cc) csődeljárásban a ca) és a cb) pontban foglaltakon kívül hitelező az is, akinek az adóssal szemben olyan jövőben lejáró, pénz- vagy pénzben kifejezett, létező vagyoni követelése van, amely szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésből jogszerűen ered, és amely a hitelező által már teljesített termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-, tulajdonosi részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz vagy előlegfizetéshez kapcsolódik, és ezt a hitelezői követelést a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette;   c., vitatottak   d., elismertek

Nem kell bejelenteni: a. , Az ún Nem kell bejelenteni:   a., Az ún. „moratórium alól kivett” privilegizált követeléseket, melyeket a Cstv. 11. § (1) bekezdése tartalmaz.   b., A függő követeléseket, amelyek a Cstv. 3. § (1) bekezdés g./ pontja konkretizál, nevezetesen: - a bankgaranciából, - biztosítói garanciából, - vagy biztosító által kiállított készfizető kezességvállalásból származó olyan követelés melynek beállta és esedékessége bizonytalan.         Lényeges, hogy a Cstv. 3. § (1) bekezdés g./ pontjában meghatározott függő követelés nem azonos a számviteli törvény szerinti függő kötelezettséggel. Ez utóbbit a 2000. évi C. törvény 3. § (8) bekezdés 14. pontja szabályozza: függő kötelezettség: az olyan - általában - harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de mérlegtételkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. A függő kötelezettségek lehetnek pénzeszközre, illetve egyéb eszközre vonatkozó függő kötelezettségek.

A pénzeszközre vonatkozó függő kötelezettségek közé tartoznak különösen: a kezességvállalási, a garanciavállalási, a váltókezesi kötelezettség, az opciós ügyletekkel, a nem valódi penziós ügyletekkel, a le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettségek. Az egyéb eszközre vonatkozó kötelezettségek közé tartoznak különösen a fedezetként, biztosítékként, óvadékként felajánlott (szolgáló) vagyontárgyak és az opciós ügylet miatti egyéb eszköz átadására vonatkozó kötelezettségek;   c., A még nem létező igényeket vagyis az olyan függő kötelezettségeket, amelyekkel összefüggésben jövőbeli eseménytől függ, hogy keletkezik-e az adós számára fizetési kötelezettség.  

Nyilvántartásba vétel:   - Kizárólag olyan követelést vesz a vagyonfelügyelő nyilvántartásba, amelyet 30 napon belül bejelentettek és a 30 napos határidőn belül a vagyonfelügyelőnél a nyilvántartásba vételi díjat be is fizették.   - A hitelezői igények besorolása az adós bevonásával a vagyonfelügyelő feladata.   - Valamennyi hitelezői csoportban létezik a biztosított és nem biztosított hitelezői osztály.   - Lényeges változás a Cstv. 12. § (3) bekezdését érintően, hogy csak a vagyontárgy értéke erejéig minősül egy követelés biztosítottnak. Tehát csak az a hitelezői igény biztosított, amelynek kifizetését a biztosítékul szolgáló tárgy értéke ténylegesen fedezni. Zálogjog esetén a Ptk. 256. §-a szerint a zálogjog keletkezésének sorrendje irányadó. Ha egy vagyontárgy értékét meghaladja az általa biztosított hitelezői igények összege, akkor előfordulhat, hogy a hitelezői igények bizonyos hányada a Cstv. szerint nem minősül biztosítottnak. E körben szakértői bizonyítás is lehetséges az eljárás során.

Vitatott hitelezői igény:   - Ha a hitelező a csődeljárás kezdő időpontját megelőzően peres/nemperes eljárást indított, igényét vitatottként veszik nyilvántartásba.           - A vagyonfelügyelő vitatottként vehet nyilvántartásba olyan hitelezői igényt is, mely tekintetében peres eljárás nem indult. A hitelező ebben az esetben dönthet, hogy peres eljárást kezdeményez (célszerű 5 napos határidőt biztosítani a hitelező részére, figyelemmel a 12. § (5) bekezdésében írt kifogás benyújtási határidőre is), vagy kifogást nyújthat be a bírósághoz. Ha a bíróság a kifogást megalapozatlannak találja, a hitelező pert indíthat ezt követően.   - A Cstv. 12. § (4) bekezdése szerint nem lehet vitatottként nyilvántartásba venni a közokiratba foglalt hitelezői követelést, kivéve, ha megfizették.

Kifogás a csődeljárás során:   A csődeljárás során két esetben lehet kifogást előterjeszteni.   1., a Cstv. 12. § (5) bekezdése szerint az adós és a hitelező a vagyonfelügyelő besorolásra vonatkozó intézkedése ellen kifogást terjeszthet elő a tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül. A bíróság 8 munkanapon belül határoz. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye.   2., A Cstv. 15. § (3) bekezdése szerint a vagyonfelügyelő jogszabálysértő vagy a hitelezőt illetve más személy jogos érdekét sértő tevékenysége vagy mulasztása ellen a sérelmet szenvedett személy vagy szervezet, továbbá a hitelezői választmányt, hitelező képviselő a tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül élhet kifogással. A bíróság legfeljebb 5 munkanapon belül dönt. A határozat ellen külön fellebbezésnek nincs helye.

Fellebbezés a kifogás tárgyában meghozott döntések ellen: - A Cstv. 12 Fellebbezés a kifogás tárgyában meghozott döntések ellen:   - A Cstv. 12. §(5) és 15. § (3) bekezdése alapján a kifogás tárgyában meghozott döntés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. Ez a törvényi rendelkezés úgy értelmezendő, hogy a kifogásolási eljárásban meghozott, sérelmezett elsőfokú döntés elleni - az eljárás további elhúzódását eredményező - külön fellebbezést a jogszabály kizárja, de a jogsérelem orvoslását az érdemi határozat elleni fellebbezéssel érvényesíteni lehet. (11.Cspkf.44.214/2011/2.)   - A Fővárosi Ítélőtábla 15.Cspkf.45.752/2011/5. sorszám alatti végzésének indokolása azonban rámutat arra, hogy a Cstv. 12. § (5) bekezdésében alkalmazott megfogalmazás az eljárás céljával összevetve úgy értelmezendő, hogy a kifogás tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, a csődeljárás befejezetté nyilvánítása vagy megszüntetése tárgyában hozott döntés elleni fellebbezés elbírálására keretében.

Ilyen fellebbezési kérelem esetében ugyanis a fizetési haladék meghosszabbításával, illetve a csődegyezséget megalapozó szavazati jog mértékének felülbírálatával az egész addigi eljárás (fizetési haladék meghosszabbítása, csődegyezség) vitássá tehető lenne.     A fizetési haladék lejártát követően pedig nem hozható olyan döntés, amely az első fokú bíróságot arra utasítja, hogy az a csődeljárást indítsa meg ismételten az adós ellen, amelyben a fizetési haladék már lejárt.   - A Cstv. 15. § (3) bekezdésének értelmezése körében a Legfelsőbb Bíróság Gfv.X.30.126/2011/6. sorszám alatti végzésében rámutatott arra, hogy a Cstv. 15. § (3) bekezdése alapján az első fokú bíróságnak a kifogás tárgyában hozott végzése az eljárást befejező határozat elleni fellebbezésben támadható és az e tárgyban hozott jogerős, másodfokú végzés ellen felülvizsgálati kérelem nyújtható be.

Készfizető kezes elleni csődeljárás:   - A kezesség az idegen tartozásért való helytállási kötelezettség vállalása. A kezes helytállást vállal a kötelezettségért, de nem vállalja át a főadós kötelezettségét. Nem önálló adós, a vele szembeni követelés nem a saját, hanem a főkötelezett tartozása, akkor is, ha a kezes önállóan perelhető. (BH.2006.60.)   - A készfizető kezességgel biztosított szerződések esetén meg kell különböztetni egymástól azt a helyzetet, amikor már esedékessé vált a főkötelezettel szemben a követelés attól az esettől, amikor még le nem járt igénnyel rendelkezik a hitelező. Ha még nem járt le a főkötelezettel szemben a követelés, úgy a főkötelezett elleni csődeljárásban a hitelezői igényt - mint le nem járt követelést - be kell jelenteni. A készfizető kezessel szemben azonban ekkor még nem lehet fellépni. A főkövetelés lejáratának időpontja előtt a kezesnek nincs még semmilyen tartozása a jogosulttal szemben, mert a készfizető kezesség vállalásából eredő kötelezettsége akkor keletkezik, amikor a főadóssal szemben esedékessé válik a követelés.   - A kezes az ellene indult csődeljárásban hivatkozhat arra, hogy a jogosulttal szemben még nem áll fenn a tartozása, mert azt csak akkor keletkezik, amikor a főadóssal szemben az lejárttá válik. (Legfelsőbb Bíróság Gfv.X.30.126/2011/6.)

Egyezség a csődeljárás során:   - A vagyonfelügyelő az egyezségi tárgyalás jogszerűségéért nem felelős. A vagyonfelügyelő feladata az adós vagyonának felügyelete a csődvagyon megőrzése, a hitelezőkkel létrehozandó egyezség érdekében. A vagyonfelügyelőnek tehát nem feladata az eljárás szabályainak az adós általi betartását ellenőrizni, a törvény eszközt sem biztosít ehhez számára. A vagyonfelügyelőt a csődeljárásban nem illetik meg a felszámolóéhoz hasonló jogosítványok, az adós vagyonával nem rendelkezik, nem képviseli az adóst, nyilatkozatot helyette nem tehet. A vagyonfelügyelő részt vesz a fizetőképesség helyreállítását, illetve megőrzését célzó program és egyezségi javaslat hitelezőkkel való elfogadását célzó tárgyalásokon, a tárgyalást azonban nem ő tartja és nem is ő hívja meg arra a hitelezőket.    

A szavazati jog az egyezségi tárgyaláson: - A Cstv. 18 A szavazati jog az egyezségi tárgyaláson:   - A Cstv. 18. § (4) bekezdése vonatkozik a szavazati jog számítására, mely szerint az egyezségi tárgyaláson szavazati joggal rendelkezik az a hitelező:   a., aki a 10. § (2) bekezdés f./ pontja szerinti határidőben bejelentette hitelezői igényét, és  b., a nyilvántartásba vételi díjat megfizette, valamint  c., követelése elismert vagy nem vitatott követelésként került nyilvántartásba.   - Az új szabályozás szerint minden 50.000.- Ft elismert, vagy nem vitatott nyilvántartott követelés után 1 szavazat jár.  - A „töredékszavazat” érvényesítésének nincs helye, egyetlen esetben sem.  - A nyilvántartásba vételi díjat adóssal szembeni követelésként kell nyilvántartani, az alapkövetelés összegéhez hozzá kell adni és ezen összegből kell a hitelező szavazatait kiszámítani.  - Ha a csődeljárást megelőzően engedményezés útján szerezte a hitelező a követelést, a Cstv. 18. § (5) bekezdésében írt 180 napos határidő megállapításánál az vizsgálandó, hogy az engedményezésről mikor értesítették az adóst. Ha a csődeljárás kezdő időpontját megelőző 180 napon túl az a szavazatszámítást nem befolyásolja.   - A Cstv. 18. § (5) bekezdése szerint a Cstv. 12. § (2) bekezdés bc./ és bd./ pontja szerinti hitelezők szavazatát negyedelni kell, kivéve a törvényben nevesített hitelezőt.

CSŐDEGYEZSÉG   - Az egyezségi jegyzőkönyvből ki kell tűnni minden az egyezség kötés szempontjából fontos körülménynek. Az egyezség olyan előterjesztése, amelyből a hitelezők személye, besorolása, a szavazat korlátozása nem tűnik ki, nem szolgálhat az egyezség jóváhagyásának alapjául. Egyértelműen tartalmaznia kell az egyezségnek, hogy az adós mely hitelezőnek, pontosan milyen összeget, milyen feltételek szerint, mikor köteles megfizetni. Nem elegendő az egyezségnek hitelezői csoportonként csak egy százalékos összegű fizetési kötelezettségét meghatározni, hanem egyenként, hitelezőként fel kell tüntetni a kifizetendő összeget is. A jegyzőkönyvben pontosan fel kell tüntetni az elkésett hitelezők és a meg nem jelent hitelezők felsorolását. Vizsgálni kell a képviselők meghatalmazásának szabályszerűségét.   - A csődeljárás során megkötött egyezség ítélethatályú határozat, hasonlóan a Pp. 148. §-a alapján jóváhagyott bírói egyezséghez. A megállapodás megszegése esetén a hitelező végrehajtási eljárást kezdeményezhet és felszámolási eljárást is indíthat. (EBH.2011.2332.)

- Az egyezséget jóváhagyó végzés perújítással nem támadható - Az egyezséget jóváhagyó végzés perújítással nem támadható. Az egyezség jóváhagyásának következménye a Res iudicata.   - Az egyezség jóváhagyása során a bíróság vizsgálja azt, hogy az egyezség tartalma a Cstv. rendelkezéseinek megfelel-e. A bíróság vizsgálja azt, hogy nyilvánvaló jogszabálysértés történt-e, ezt az egyezségből illetve a becsatolt iratok tartalmából tudja megállapítani. Érdemben vizsgálja az egyezségben foglaltakkal egyet nem értő hitelező által megjelölt jogszabálysértés fennállását. A bíróság a csődegyezség jóváhagyása körében a törvényben pontosan megjelölt feltételek teljesülését vizsgálja, a csődegyezség gazdasági ésszerűségét, az egyes hitelezőkre nézve esetleges hátrányos jellegét nem értékelheti. - Abban az esetben, ha az adós az egyezségi tárgyalás eredményét határidőn belül nem jelenti be, a bíróság az eljárást megszünteti még abban az esetben is, ha az egyezség létrejött. (Fővárosi Ítélőtábla 15.Cspkf.43.569/2011/3.)

A csődeljárás során nem érvényesített hitelezői igény sorsa: - A 2011 A csődeljárás során nem érvényesített hitelezői igény sorsa:   - A 2011. évi CXV. törvény módosította a 2011. augusztus 4-től a Cstv. 20. § (3) bekezdését és korlátozta annak a hitelezőnek az igényérvényesítési jogát, aki a csődeljárásban nem jelentette be hitelezői igényét. Ezt a szabályt a hatálybalépést követően indult csődeljárásokban kell alkalmazni. Ennek alapján:   - Ha a csődeljárás során egyezség jött létre és azt a bíróság jogerősen jóváhagyta, az eljárásba be nem jelentkező hitelező sem peres, sem nemperes eljárásban igényét a jövőben az adóssal szemben nem érvényesítheti, vagyis fizetési meghagyásos eljárást, polgári peres eljárást, felszámolási eljárást, jogerős határozaton alapuló végrehajtási eljárást sem indíthat az adóssal szemben a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló követelésre tekintettel. Ez alól kivétel a más hitelező által indított felszámolási eljárás során bejelentett hitelezői igény.  

- Ha a csődeljárás során egyezség nem jött létre, a bíróság az eljárást megszüntette, majd hivatalból megindította a felszámolást, a csődeljárásban be nem jelentkezett hitelező tekintetében a Cstv. 20. § (3) bekezdése szerinti korlátozások nem állnak fenn, teljes követelését bejelentheti.   - Ha az adós a hitelező ellen a csődeljárás kezdő időpontja előtt pert indított és a hitelező ezen perben alperesi pozícióban beszámítási kifogást terjesztett elő, beszámítási kifogását a peres bíróságnak el kell bírálni, még abban az esetben is, ha a csődeljárásban hitelezői igényt nem érvényesített.   - Ha alperesi pozícióban a hitelező a moratórium kezdő időpontja előtt beszámítási kifogást nem terjesztett elő és hitelezői igényt sem jelentett be a csődeljárásban, többé követelést nem érvényesíthet a peres eljárás során sem beszámítási kifogás útján.   - Ha a csődeljárásban nem jön létre egyezség, az azt követő hivatalból megindult felszámolási eljárás tartama alatt az adós által indított perben a Cstv. 38. § (3) bekezdése alapján a felszámolásban hitelezőként nyilvántartásba vett követelés beszámítható. - Amennyiben az alperesi pozícióban lévő hitelező a moratórium kezdő időpontja előtt peres eljárás során beszámítási kifogást nem jelentett be, de a csődeljárásban hitelezői igényt terjeszt elő és egyezség jött létre, akkor a csődeljárást követően a hitelező (alperes) beszámítási kifogásánál csak az egyezségben foglalt mértékben lehet figyelembe venni a beszámítani kívánt követelést.

Felszámolási eljárás A felszámolási eljárás megindítása - A Cstv. 22 Felszámolási eljárás   A felszámolási eljárás megindítása   - A Cstv. 22. § (1) bekezdése szerint: „A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén a) a 21/B. § szerinti esetben hivatalból, b) az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére vagy c) a cégbíróság értesítése alapján, ha a cégbíróság a gazdálkodó szervezet felszámolását kezdeményezte, d) a büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján (ha a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság behajtása érdekében lefolytatott végrehajtás nem vezetett eredményre) folytatható le.”   A Cstv. 22. § (3) bekezdése alapján a 2012. március 1-ét követően beadott kérelmeknél: - Az (1) bekezdés b.) pontja esetén a jogi képviselet kötelező.

A Pp. 73/B. § (1) bekezdése szerint, ha a jogi képviselt kötelező, a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. Kivéve a Pp. 73/B. § (2) bekezdésében szabályozott eseteket.   A jogi képviseletnek az eljárás teljes tartama alatt fenn kell állnia.   A Pp. 124. § (2) bekezdés szerint a bíróság a keresetlevelet - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha a) a jogi képviselővel eljáró fél keresetlevele nem tartalmazza a 121. § (1) bekezdésében és a 121/A. § (2) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglaltakat vagy b) a jogi képviselő nem csatolta a meghatalmazását vagy c) a jogi képviselővel eljáró fél elmulasztotta az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítését. A Pp. 130. § (1) bekezdés i./ pontja alkalmazásával a bíróság felszámolási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, amennyiben a jogi képviselő meghatalmazását nem csatolják.

A kérelem beadásának joghatályai azonban a Cstv. 6 A kérelem beadásának joghatályai azonban a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 132. § (1) bekezdései szerint fennmaradnak, ha az elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt a kérelmet szabályszerűen újra benyújtják.     - Cstv. 25. § (1) bekezdés f./ pontja szerint a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, hivatalból elutasítja, ha az adós írásbeli felszólítása a kérelem benyújtásáig nem történt meg, vagy ha az nem tartalmazza a 27. § (2c) bekezdésben meghatározott tartalmi elemeket.   - A Cstv. 27.l § (2c) bekezdés újraszabályozza a fizetési felszólítás elemeit.   A fizetési felszólításnak tartalmaznia kell minimálisan: 1., a követelés jogcímét; 2., összegét; 3., a követelés megfizetésének határidejét; 4., azt a végső határidőt, amelynek eredménytelen elteltét követően a hitelező a felszámolási eljárást meg kívánja indítani vagy követelését egyéb jogi úton kívánja érvényesíteni.

- A Cstv. 27. § (2) bekezdés a./ pont értelmében a bíróság az új szabály szerint az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha az adós - „szerződésen alapuló, nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette -”.   Tehát a teljesítési idő lejártát követő 20 napot meg kell várni, és ezt követően kell az adóst a Cstv. 27. § (2c) bekezdése alapján felszólítani a teljesítésre ahhoz, hogy az a célzott joghatás kiváltására alkalmas legyen.   - A hitelező által megadott határidő előtt benyújtott kérelem „idő előtti”, azt a Pp. 130. § (1) bekezdés f./ pontja szerint kell elutasítani.

- A 2012. március 1-jét megelőzően kézbesített írásbeli fizetési felszólításokra alapított felszámolási kérelmek esetén a bíróság a fizetésképtelenséget a csődtörvénynek a 2011. évi CXCVII. törvénnyel történő módosítását megelőzően hatályos rendelkezései alapján vizsgálja.   - A Cstv. 27. § (2a) bekezdése szerint amennyiben az adós ellen korábban csődeljárás volt folyamatban és ott a hitelező igényét határidőben nem jelentette be, felszámolási eljárást nem kezdeményezhet.   - A Cstv. 27. § (2) bekezdés a./ - b./ pontja esetén kizárólag 200.000.- Ft-ot meghaladó tőkekövetelés tekintetében kezdeményezhető a felszámolási eljárás.

A kis összegű tartozások miatt az adós felszámolását a módosítást követően nem lehet kezdeményezni. A 200.000.- Ft-os limit a kérelem beadásakor kell fennálljon. Amennyiben a felszámolási kérelem benyújtását követően az adós a tartozásának egy részét kifizeti és így tartozása 200.000.- Ft-ra csökken, az eljárás folytatható.   Abban az esetben, ha késedelmi kamatra alapítja a hitelező a kérelmet és a késedelmi kamat vagy egyéb járulék önmagában a 200.000.- Ft-ot, mint önálló követelés meghaladja, a felszámolási kérelem benyújtható. Az érvényesíteni kívánt tőke, késedelmi kamat és egyéb járulék tekintetében azonban az „összeszámításra” a 200.000.- Ft-os érték megállapításánál nincs mód. Nem befolyásolja az eljárás folytatását, ha az adós teljesítése folytán csökken a tőke 200.000.- Ft alá.

Beszámítás: Új szabály a Cstv. 27 Beszámítás:   Új szabály a Cstv. 27. § (5) bekezdése, mely kimondja, hogy az adós a hitelező követelésének beszámítással történő teljesítésére akkor hivatkozhat, ha a) az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette, vagy b) közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal bizonyítja, hogy a hitelezővel szembeni követelésének fennállásáról vagy lejáratáról a fizetési felszólítás kézhezvételét követően szerzett tudomást, vagy c) a beszámítani kért követelést a hitelező elismeri.   A közokirat és teljes bizonyító erejű magánokirat fogalmát a Pp. határozza meg.

- A Pp. 195. § (1) bekezdése szerint közokirat: Az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít.   A Pp. 195. § (2), (3), (4) bekezdései szabályozzák a közokirattal azonos bizonyító erejű iratok fogalmát.   A Pp. 195. § (6) bekezdése szerint ellenbizonyításnak a közokirattal szemben is helye van.

- A Pp. 196. § (1) bekezdése szerint: „A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll: a) a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta; b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni;  c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van; d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták; e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik; f) az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást helyezett el.

Lényeges szabály, hogy a 196. § (1) bekezdés g Lényeges szabály, hogy a 196. § (1) bekezdés g./ pontja alapján a gazdálkodó szervezet által kiállított okirat kizárólag abban az esetben minősül teljes bizonyító erejű magánokiratnak, ha az a gazdálkodó szervezet üzleti körében került kiállításra. Minden más okirat, mely nem kapcsolódik a cég üzleti életéhez, ezen kritériumnak nem felel meg.   - A közokirat és a teljes bizonyító erejű magánokirat alaki bizonyító ereje az ellenkező bizonyításáig áll fenn. Ha az okirat külsőre megfelel a törvényben előírt feltételeknek, az okirat valódiságát vitató félnek kell bizonyítania, hogy az okirat készítésénél az előírt alaki kellékeket nem tartották be. Az okirat a benne szereplő tények valódiságát nem bizonyítja. (BH.2005.113.)

- A Cstv. 27. § (5) bekezdésében írtak szerint beszámítással történő teljesítésnek minősül, ha az adós a törvényben felsorolt bármely tényállást igazolja. Amennyiben tehát, közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal bizonyítja, hogy követelése már fennállt a hitelező írásbeli fizetési felszólításának kézhezvételét megelőzően, de csak a vitatásra nyitva álló határidőt követően vált esedékessé vagy magáról a hitelezővel szembeni követelésének fennállásáról vagy lejártáról, a fizetési felszólítás kézhezvételét követően szerzett tudomást, illetőleg a hitelező elismeri a beszámítani kért követelést, a bíróság a Cstv. 27. § (5a) bekezdése szerint az eljárást soron kívül megszünteti. Ezekben az esetekben tehát a beszámítási kifogás jogalapját és összegszerűségét a bíróság nem vizsgálja.

- A Ptk. 296. § (1) bekezdése szerint a beszámítás feltétele az, hogy a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelése legyen. A beszámításnak tehát nem feltétele, hogy a beszámítani kívánt követelés azonos jogalapból, jogcímből származzon. A beszámítási kifogást a jogosulthoz intézett vagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal lehet érvényesíteni.   - A jogszabály rendelkezései alapján tehát nem lehet beszámítással érvényesíteni a fizetésképtelenség megállapításának szakaszában azt a követelést, amely a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőzően keletkezett és esedékessé is vált és amelynek fennállásáról vagy lejártáról a fizetési felszólítás kézhezvételét megelőzően az adósnak már tudomása volt. Amennyiben ilyen követeléssel rendelkezik az adós és a törvényes határidőn belül a követelést nem vitatta, igényt a felszámolási eljárás során nem érvényesíthet.

A vitatás határideje/módja (gyakorlat): - Az adós a Cstv. 27 A vitatás határideje/módja (gyakorlat):   - Az adós a Cstv. 27. § (3) bekezdése szerint továbbra is kizárólag írásban vitathatja a hitelező követelését és ezt meg kell tennie a hitelező írásbeli fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig. Az ezt követő vitatás a fizetésképtelenség szempontjából irreveláns.   - A követelés akkor válik vitatottá a 2012. március 1-én hatályba lépett rendelkezések szerint, ha az adós vitató nyilatkozata érdemben kétségbe vonja a fizetési kötelezettség jogcímét, fennállását, esedékességét, mértékét vagy összegét.   - A bíróság köteles elfogadni a korábbi szabályozásnak megfelelő vitatást, ha a vitatásra rendelkezésre álló idő 2012. március 1. előtt letelt.   - Amennyiben a vitatásra rendelkezésre álló idő részben átnyúlik 2012. március 1. utáni időre, de az adós március 1. előtt megtette a vitató nyilatkozatát, akkor el kell fogadni.

- Amennyiben az adós 2012. március 1 - Amennyiben az adós 2012. március 1. után teszi meg a vitató nyilatkozatát, annak meg kell felelnie az új szabályoknak.   - A Cstv. 27. § (2c) pontja szerinti felsorolást nem lehet szűkítően értelmezni, az is elegendő, ha az adós vitatása a felsoroltak közül legalább az ott felsorolt okok egyikére vonatkozik.   - Az összegszerűségre vonatkozó vitatás nem zárja ki, hogy részben elismert és ki nem egyenlített tartozás miatt a bíróság megállapítsa az adós fizetésképtelenségét, mivel az elismert összegre a vitatás nem terjed ki.   - A hitelező követelése fax útján vitatható abban az esetben, ha a kézbesítést igazoló jelentéssel bizonyítják.   - Az e-mail formában történő adósi vitatást a bírói gyakorlat elfogadottnak tekinti, figyelemmel arra, hogy a mai gazdasági életben a társaságok között üzleti ügyekben ez a mindennapos kapcsolattartás módja, valamint, hogy a fokozott biztonságú elektronikus aláírás hiánya csak az elektronikus levél hitelességét kérdőjelezi meg és nem az írásbeliséget.

A Ptké. 38. § (2) bekezdés csupán egyik eszköznek minősíti a fokozott biztonságú elektronikus aláírással aláírt okiratot, még egy megegyezéshez is, a vitatás pedig ennél enyhébb követelmény (11.Fpkf.43.153/2011/2.) Ezért a bírói gyakorlat elfogadja az e-mail-ban történő vitatást abban az esetben is, ha azt a 2001. évi XXXV. törvény alapján előírt elektronikus aláírással nem látják el. Abban az esetben fogadható azonban csak el a vitatás, ha azt bizonyíthatóan a hitelező részére megküldték, a levelek logikai sorrendje alátámasztja azt, hogy az adós a tartozást vitatta és erre a hitelező reagált. Ezt a tényt azonban az adósnak kell bizonyítani.   A fizetésképtelenségi ok a Cstv. 27. § (2) bekezdés b./ pontja alapján:   Az új szabályozás alapján a közjegyző előtt folyamatban volt fizetési meghagyásos eljárást követően a felszámolási eljárás kezdeményezhető.

Fizetésképtelenségi ok a Cstv. 27. § (2) bekezdés c Fizetésképtelenségi ok a Cstv. 27. § (2) bekezdés c./ pontja szerint: ha az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt:   A 2/2011. PJE jogegységi határozat kimondta, hogy a hitelező, ha eleget tesz a Cstv. 27. § (2) bekezdés a./ pontjában és a (3) bekezdésben foglalt követelményeknek - nem köteles záradékoltatni az adós közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatát és ennek alapján a bírósági végrehajtást lefolytatni, hanem e nélkül is kezdeményezheti a Cstv. 27. § (2) bekezdés a./ pontja alapján a felszámolási eljárás megindítását. A hitelező számára az egyedi végrehajtás megkísérlése csak lehetőség. A Cstv. olyan esetben sem követeli meg kötelezően a végrehajtási eljárás lefolytatását, amikor a hitelező már jogerős bírósági határozattal rendelkezik (Cstv. 27. § (2) bekezdés b./ pont) noha ez is végrehajtás alapjául szolgáló határozatnak minősül, amely alapján végrehajtható okirat állítható ki. A hitelezőnek azonban arra is lehetősége van, hogy választási jogával élve a felszámolási eljárás megindítását kezdeményezze a Cstv. 27. § (2) bekezdés a./ pontja alapján.

- A jogegységi határozat egyúttal hatályon kívül helyezte a 2/1999 - A jogegységi határozat egyúttal hatályon kívül helyezte a 2/1999. PJE jogegységi határozatot. Ezen határozat indokolásának egyik fő eleme volt, hogy nem kötelező a bírósági végrehajtás valamennyi formáját kezdeményezni, hanem elegendő a legegyszerűbb módon, az azonnali beszedési megbízás benyújtásával megkísérelni a végrehajtást és ha ez nem vezet eredményre, a végrehajtás eredménytelennek minősül a fizetésképtelenség szempontjából. 2009. november 1-től azonban megszűnt az azonnali beszedési megbízás lehetősége.   Teljesítési határidő - számla kibocsátás (gyakorlat):   - Ha a felek nem kötöttek ki teljesítési határidőt, a Ptk. 280. § (1) bekezdése alapján bármelyik fél egyidejű teljesítést követelhet. Teljesítésre való felhívásnak csak az adósnak megküldött számla tekinthető. A számla adóshoz való megérkezését a hitelezőnek kell igazolnia. (12.Fpkf.45.109/2010/2)

- A bírói gyakorlat nem zárja ki számla kiállításának elmaradása esetén sem a követelés érvényesítését, ha a követelés lejárt volta megállapítható. Ebben az esetben is azonban a követelést lejárttá kell tenni. A hitelezőnek írásban fel kell szólítani az adóst a teljesítésre. Ebből a felszólításból ki kell tűnnie annak, hogy számla kiállítására miért nem kerül sor (pl.: az adós korábban megtagadta a fizetést, stb.).   Miután a követelést számla hiányában lejárttá teszi a hitelező van mód arra, hogy a Cstv. 27. § (2) bekezdés a./ pontjában írtak figyelembevételével a lejáratot követő 20 napon belül az adóst írásban felszólítsa.   - Ha a felek közötti szerződésben egyértelműen kikötött a teljesítési idő és a feleknek számlát nem kell kiállítani, ebben az esetben a szerződésben rögzített teljesítési időtől kell számítani a 20 napos teljesítési határidőt, aminek leteltét követően van mód az adós felszólítására.   - Ha kötelező a számla kiállítása, a számlában megjelölt lejárattól számított 20 napot követően kell az adóst írásban felszólítani.   - Amennyiben vita merül fel abban a kérdésben, hogy a számlát az adós átvette, a hitelező bizonyítási terhe a számla megküldésének igazolása. (célszerű tértivevénnyel).

Az írásbeli fizetési felszólítás módja (gyakorlat):   - A fizetési felszólítást a törvény írásban kívánja meg, annak megküldési módját nem rögzíti. A Ptk. hatályba lépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi XI. törvény (Ptké.) 38. § (2) bekezdésének rendelkezése alapján a bírói gyakorlat elfogadta, hogy a fizetési felszólítás joghatályosan fax útján is megtörténhet abban az esetben, ha a kézbesítést az adást igazoló jelentéssel bizonyítják.   - A Cstv. 27. § (2) bekezdés a./ pont rendelkezései szerint a fizetési felszólítás hitelező általi megküldésének a teljesítési határidő lejárta utáni 20. nap utáni napra kell esnie a keltezés ebből a szempontból irreveláns. A jogkövetkezmények nem a fizetési felszólítás megírásához, hanem a megküldéséhez kötődnek.   - A fizetési felszólítás „szabályszerűsége” illetőleg az, hogy arról az adós ténylegesen tudomást szerzett-e, az eljárás érdemi szakaszában vizsgálandó, azt az esetet kivéve, amikor már a becsatolt iratokból nyilvánvaló, hogy a fizetési felszólítás átvétele szabálytalanul történt.

- A 2006. évi V. törvény (Ctv.) 7. § (1) bekezdése határozza meg a cég székhelyét. Amennyiben a székhely nem azonos a központi ügyintézés helyével, azt a cégjegyzékben fel kell tüntetni. Úgyszintén a telephelyet és a fióktelephelyet is. A cégnyilvántartás a cég képviseletére jogosultak lakcímét is tartalmazza. Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely tiltaná a cégnek a bejegyzett székhelyén történő kézbesítéstől eltérően történő megkeresését, és olyan sem, ami azt a székhelyén történő kézbesítéstől eltérően szabályozná. Az adós ügyvezetőjének lakcímére ajánlott küldeményként postára adott fizetési felszólítás alkalmas arra, hogy a Cstv. 27. § (3) bekezdése szerinti törvényi vélelem alkalmazhatóságát megalapozza.

- A postai szolgáltatások ellátásáról a 79/2004. (IV. 19. ) Korm - A postai szolgáltatások ellátásáról a 79/2004. (IV.19.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdésében hivatkozott természetes személy címzett a 16. § (4) bekezdésében említett vezető, illetve a 20. §-ban meghatározottak szerinti kézbesítést ellátó szervezet vezetője a postai küldemények átvételére más személy vagy szervezet részére meghatalmazást adhat. A Cstv. nem tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést, hogy a fizetési felszólítást az adós milyen címére, székhelyére, fióktelepére kell megküldeni. Az adós nevére megküldött fizetési felszólítás megfelelő akkor is, ha a felek közötti üzleti kapcsolat útján megismert bármely címre küldik meg.   - A Cstv. nem kívánja meg a hitelezőtől, hogy a fizetési felszólítás adós részéről átvevő személy képviseleti jogosultságát, illetve a küldemények átvételére való jogosultságát bizonyítsa. A bíróságnak ezt azonban vizsgálnia kell akkor, ha az adós erre az eljárás során hivatkozik.   - Olyan fizetési felszólításra nem lehet felszámolási kérelmet alapozni, amely „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza a feladóhoz. A Pp. 99. § (2) bekezdésében írt rendelkezések kizárólag a bíróság előtt folyó eljárások során a hivatalos iratok kézbesítése esetén alkalmazhatóak. A felszámolási kérelem benyújtását megelőző eljárásban azonban nem.   - A hitelezőnek vita esetén igazolnia kell a fizetési felszólítás kézbesítését is. (IH.2008.170.)

Engedményezés alapján megszerzett követelés: - A Ptk. 328 Engedményezés alapján megszerzett követelés:   - A Ptk. 328. § (1) és (3) bekezdése a Ptk. 329. § (1) bekezdése figyelembevételével a hitelező csak olyan engedményezési szerződésre alapíthatja a felszámolási kérelmet, amelyre az adóst megfelelően értesítette. Ennek elmaradása esetén az engedményezés az adóssal szemben hatálytalan. Ha az értesítést követően a teljesítési idő lejárt, és az adós a teljesítési határidő leteltét követő 15 napon belül, illetve a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőzően a tartozást nem vitatta, de nem fizette meg, a fizetésképtelenség megállapítható.   - Ha a hitelező a szerződésből eredő engedményezéssel megszerzett követelés meg nem fizetésére alapítja a fizetésképtelenséget és az írásbeli felszólítás kézhezvételéig az engedményezésről az adós nem értesült, a felszámolási eljárás megindítását megelőző hitelezői felszólítás adós általi átvétele csak akkor jár a Cstv. 27. § (3) bekezdése szerinti jogkövetkezménnyel, ha az írásbeli felszólítás tartalmazza azt, hogy a hitelező milyen jogviszonyból eredő, milyen tények és milyen jogcím alapján megillető követelés teljesítésére szólítja fel az adóst. (BDT.2010/2/36.)

Tartozáselismerés:   - A tartozáselismerés következtében a korábbitól független, új kötelezettség nem keletkezik. A Ptk. 242. § (2) bekezdése alapján az elismerés kizárólag írásban történhet. Tartozáselismerést követően a bizonyítási teher megfordul, az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthető, vagy a szerződés érvénytelen. Ugyanakkor, ha az adós a tartozáselismerést követően, de még a hitelező írásbeli felszólításának kézhezvételét megelőzően vitatja a követelést, akkor a Cstv. 27. § (2) bekezdés a./ pontjában írt fizetésképtelenség nem állapítható meg.

Fizetési haladék vagy részletfizetés engedélyezése (gyakorlat):   - Önmagában sem a fizetési haladék, sem a részletfizetés engedélyezése - eltérő megállapodás hiányában - a késedelembe esés következményei alól az adóst nem mentesíti.   A fizetési haladék eredménytelen eltelte esetében nincs akadálya a fizetésképtelenség megállapításának és a felszámolás elrendelésének, mivel a teljesítési határidő nem módosult, ezért a fizetési felszólítást nem kell megismételni.   - A hitelező csak a teljesítési határidő tekintetében engedélyezhet haladékot az adós részére, de nem adhat felmentést a Cstv. kogens rendelkezései alól. A hitelező ismételten megküldött fizetési felszólításai ezért nem eredményezik a vitatás törvényi határidejének meghosszabbítását. (IH.2009.38.)

A vezetővel szemben alkalmazandó intézkedések a felszámolási eljárás során:   - A vezetői felelősség (Wrongful trading) megállapítására irányuló rendelkezések a magyar jogba 2006-ban kerültek be. Céljuk az volt, hogy felelősségteljesebb gazdálkodásra sarkallják a vezetőket a hitelezők vonatkozásában azzal a fenyegetéssel, ha nem így tesznek, akkor magánvagyonuk is fedezetül szolgálhat a hitelezői igények kielégítéséhez.   - A társasági törvény addig azon az alapon állt, hogy a vezető tisztségviselők csak a tagok felé tartoznak felelősséggel, a hitelezők felé nem   - A 2006-ban hatályba lépett új Gt. 30. § (3) bekezdésében változtatott a vezető tisztségviselők felelősségi szabályain. Rögzítette, hogy a vezető tisztségviselő a társaság ügyvezetését megfelelő gondoskodással köteles ellátni és e kötelezettsége megszegéséért okozott kárért a társaságnak felel.

A felszámolási eljárások megindulásakor kiderülhet, hogy a társaság vezetése úgy folytatta a gazdasági tevékenységet, hogy ahhoz a hitelezők pénzét használta fel. A gazdasági tevékenység jogellenes folytatása nagymértékben különbözik a gazdasági tevékenység csalárd folytatásától. Nem szükséges tényleges csalárd magatartás tanúsítása ahhoz, hogy a gazdasági tevékenység jogellenes legyen. Ha egy igazgató tudja, vagy tudnia kellene, hogy a fizetésképtelenség miatti felszámolás elkerülhetetlen, ezt az igazgatót személyes felelősség terheli azért, hogy a társaság gazdasági tevékenységét folytatja tovább. A vezetőnek minden intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy minimalizálja a hitelezők potenciális veszteségét. A jogalkotó szándéka szerint a szankciót kiváltó cselekedet az üzleti tevékenységnek ún. „kritikus nap”-ot is követő folytatása. A kritikus nap az a nap, amikor egy vezető rájön vagy az ésszerű, elvárhatóság alapján rá kellene jönnie, hogy a felszámolást nem kerülheti már el a cég. Aki passzívan szemléli az adósság növekedését, a vagyon csökkenését, éppúgy felelősségre vonható, mint aki a kereskedést aktívan folytatja. A bíróság úgy tekint a vezetőre, mint aki birtokában van annak az általános tudásnak, képességnek és tapasztalatnak, amely ésszerűen elvárható egy olyan pozíciót betöltő embertől, mint amelyet a vezető tölt be a cégnél. (Ez a gondosság objektív mércéje.)

A „Wrongful trading” objektív kritériumai: a felszámolás elkerülhetetlen mivolta, erőfeszítések hiánya, olyan mentő intézkedések megtételében, melyek a hitelezők érdekeit védik, továbbá intézkedés hiánya a társaság felszámolása érdekében.   A „jogellenes kereskedés” általánosságban azt jelenti, hogy a fizetésképtelen helyzetbe került vállalkozás vezetője kártérítésre kötelezhető, ha tudta vagy fel kellett volna ismernie, hogy a cég a fizetésképtelen helyzet felé sodródik és ennek ellenére nem tett meg minden olyan intézkedést, amelyek segítéségével a hitelezők veszteségeit csökkenteni lehetett volna. (Nagy Kommentár)

A vezető tisztségviselővel szemben benyújtható keresetek, vagyoni biztosíték:   A vezető tisztségviselő felelősségének kikényszerítéséhez kapcsolódva a Cstv. 33/A. § (1) és (6) bekezdése, valamint ezzel összefüggésben a 63. § (2) bekezdése a keresetek megindításának jogáról rendelkezik.   A.) - A Cstv. 33/A. § (1) bekezdése szerinti jogmegóvó keresettel a felszámolás alatt álló adóssal szembeni hitelezői követelések illetve környezeti terhek rendezésének kötelezettségéből adódó jogok védelmét igényelve lehet fellépni.   - A peres eljárás a felszámolási eljárást is lefolytató bíróság előtt indulhat meg.   - A felperesnek meg kell nevezni azt az időpontot, amikor a vezetőnek ésszerűen kellett volna látnia, hogy a cég nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.   - A kereset megállapításra irányulhat, a felperes egy magatartás és következményeinek megállapítását kérheti. A megállapítási keresettel olyan (jogi) tények ítéleti deklarálása érhető el, amelyek a jogalap részeként a Cstv. 33/A. § (6) bekezdésével megnevezett, immár jogérvényesítéssel járó kereset előfeltételét is jelentik.

- A megállapítási kereset jogmegóvó kereset, azonban vagyoni biztosíték kérhető. Ezzel azonban a bíróság nem bírálja el a hitelezők által majd bizonyosan meghatározott mértékben és összegben érvényesíthető jogokat. A vagyoni biztosíték rendelkezésre áll majd akkor, ha a kárfelelősségi alapon a konkrét helytállásról dönt a bíróság.   B.) - A 33/A. § (6) bekezdésében nevesített marasztalási keresetet bármelyik hitelező előterjesztheti, jogvesztő határidőn belül.   - Marasztalási kérelem a Cstv. 33/A. § (6) bekezdése alapján kérhető a felszámolási eljárást lefolytató bíróságon. A keresetet előterjesztőnek bizonyítania kell, hogy milyen mértékű a ki nem elégített hitelezői követelés.     - A marasztalási kérelmet csak az adós volt vezetőjével szemben lehet előterjeszteni.   - A (6) bekezdés szerinti keresetindítás értelemszerűen igényli az (1) bekezdésben is írt felelősségi feltételek megállapíthatóságát.

C.) - A Cstv. 63. § (2) bekezdésében írt felelősség áttörés a korlátolt felelősséggel durván visszaélő tag/részvényes mögöttes felelősségét illetően. A mögöttes felelős személy felelőssége csak azon kötelezettségekért áll fenn, melyek a megszűnt társaságot terhelték, ezért csak olyan követelés érvényesíthető, melyet a felszámolás során érvényesítettek.   - A per megindítására csak a Cstv. 3. § (1) bekezdés c./ pontja szerinti hitelező jogosult.   - A minősített befolyásszerző és az egyedüli tag e jogszabályhely alapján a teljes vagyonával felel.   - A hitelező kielégítésénél a Cstv. 57. § (1) bekezdése szerinti kielégítési rangsor már nem vehető figyelembe.   - Több személy felelőssége is megállapítható e törvényhely alapján, ha pl.: időben egymást követően folytatnak hátrányos üzletpolitikát.

Gyakorlat:   Lényeges, hogy a kialakult bírói gyakorlat szerint az ügyvezetői tevékenység el nem látása nem tekinthető a hitelezői érdekeknek megfelelő magatartásnak. Amennyiben az ügyvezető jogsértő magatartása és a társasági vagyon csökkenése között az ok-okozati összefüggés fennáll, az adós képviselője marasztalható.   A „névleges” ügyvezető felelőssége is megállapítható. Nem annak van tehát jelentősége, hogy ténylegesen ki hozza a döntéseket, hanem annak, hogy ténylegesen meglegyen valakinek a lehetősége az intézkedés megtételére (tipikusan az a vezető, aki csak a nevét adja a társasághoz). (EBH.2011.2326.)   A Cstv. 33/A. § (3) bekezdés két kimentési okot sorol fel, amelyeknek együttesen kell fennállnia, nevezetesen az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosságot kell tanúsítani, másrészt minden intézkedést meg kell tenni azért, hogy a legfőbb szerv intézkedni tudjon. A törvény vélelmeket is felállít, ha az éves beszámolót nem tették letétbe és közzé, vagy a felszámoló felé az irat-és vagyonátadási kötelezettséget nem teljesítették. Ha a perben bármelyik két feltételből legalább egyik fennáll, a bíróságnak már vélelmeznie kell a hitelezői érdekek sérelmét.

SZERZŐDÉSEK MEGTÁMADÁSA - MEGTÁMADÁSI PEREK   A megtámadási pereket a Cstv. 40. §-a szabályozza.   Hatáskör:   - A felszámolási eljárást lefolytató megyei (fővárosi) bíróságnak van hatásköre és illetékessége.

Megtámadási határidő:   - A tudomásszerzéstől számított 90 napon belül, de legfeljebb a felszámolást elrendelő végzés közzétételének időpontjától számított 1 éves jogvesztő határidőn belül van lehetőség a peres eljárás megindítására.   - A 90 napos határidő anyagi jogi elévülési jellegű határidő. A keresetlevélnek a lejárat napjáig meg kell érkeznie a bíróságra. A határidő számítására a Ptk. 326. § - 327. §-ait kell alkalmazni (az elévülés nyugvására és megszakadására vonatkozó szabályok). Igazolási kérelemnek nincs helye.   - Figyelemmel arra, hogy a határidő nem jogvesztő, amennyiben a keresetet a felperes elkésetten terjesztette elő, arra elévülési kifogás előterjesztésével az alperesnek kell hivatkoznia. (IH.2006.40.)   - A 90 napos határidő mellé egy objektív, jogvesztő határidőt is meghatározott a jogszabály. Ez a kettős határidő a Ptk. szavatossági jog gyakorlására megszabott határidőhöz hasonló, ezért a Cstv. 40. § (1) bekezdésében írt határidőknél az ott kialakult joggyakorlat is alkalmazható. (A szavatossági határidőket a I. PGED. szabályozza.)

- Ha megszakad a 90 napos határidő (írásbeli felszólítás, stb - Ha megszakad a 90 napos határidő (írásbeli felszólítás, stb.) akkor a Ptk. 327. § (2) bekezdése értelmében az elévülési határidő ismételten megkezdődik:   - A Ptk. 326. § (2) bekezdése alapján az elévülés nyugszik, ha menthető okból a jogosult igényét nem tudja érvényesíteni a 90 napos határidőn belül, ilyenkor további 3 hónap áll rendelkezésre a kereset benyújtására. Az elévülés nyugvása esetén rendelkezésre álló 3 hónap szintén jogvesztő, vagyis 3 hónapon túl peres eljárást indítani akkor sem lehet, ha az 1 éves jogvesztő határidő még nem következett be;       - Az 1 éves jogvesztő határidőn túl a peres eljárás megindítása kizárt.   (EBH.2003.853. BDT.2008.1875.)

Megtámadásra jogosultak: - Az adós nevében a felszámoló és a hitelező Megtámadásra jogosultak:   - Az adós nevében a felszámoló és a hitelező.   - A felszámoló akár a Cstv. 40. §-a alapján, akár a Ptk. valamely nevesített szabálya alapján támadhatja meg a szerződést, felperesi pozícióban az adós „f.a.” szerepel, alperesként a szerződést kötő fél.

A megtámadott szerződés megkötésének ideje: - A Cstv. 40 A megtámadott szerződés megkötésének ideje:   - A Cstv. 40. § (1) bekezdés a./ pontjában szabályozott csalárd ügyletek esetén a felszámolási kérelem bíróságra történő érkezésének napját megelőző 5 éven belül és ezt követően;   - A Cstv. 40. § (1) bekezdés b./ pontjában szabályozott ingyenes és értékalánytalan szerződések esetén a kérelem beérkezését megelőző 2 éven belül és azt követően;   - A Cstv. 40. § (1) bekezdés c./ pontja szerinti hitelezőt előnyben részesítő szerződés esetén a kérelem beérkezését megelőző 90 napon belül és azt követően;   - A Cstv. 40. § (2) bekezdésében szabályozott rendes gazdálkodás körébe nem sorolható jogügyletek esetén, a kérelem beérkezését megelőző 60 napon belül és azt követően megkötött szerződések megtámadására van mód.

Megtámadási okok: 1. , A Cstv. 40. § (1) bekezdés a Megtámadási okok:   1., A Cstv. 40. § (1) bekezdés a./ pontja szabályozza a csalárd ügyleteket. Ebben az esetben mind az adós, mind a vele szerződő fél rosszhiszemű volt. A szerződés a hitelező kijátszására irányul. Törvényi tényállási elem, hogy a jogügylet következtében az adós vagyona csökkent.   2., A Cstv. 40. § (1) bekezdés b./ pontja szabályozza az ingyenes elidegenítés, ingyenes kötelezettségvállalás, feltűnő aránytalanság okán megtámadható szerződéseket. Ez a megtámadási ok objektív. Az e körbe tartozó szerződések tartalmuk (ingyenes, feltűnően aránytalan,) alapján megtámadhatók. E törvényi tényállás a felek szerződéskori jó- vagy rosszhiszeműségétől független.     3., A Cstv. 40. § (1) bekezdés c./ pontja alapján hitelező előnyben részesítése esetén a szerződés megtámadható. Ezen jogszabályhely alapján a sikeres megtámadásra akkor van mód, ha a szerződés megkötésekor már fizetésképtelenség-közeli helyzetben volt az adós, egy már fennálló kötelem jogosultja részesül a szerződés következtében olyan előnyben, melynek következtében többhöz jut hozzá, mint amihez a felszámolási eljárás során a vele egy rangsorban lévő hitelező jut.

4., A Cstv. 40. § (2) bekezdése szerint a szolgáltatást a felszámoló az adós nevében visszakövetelheti, amennyiben egy hitelezőt előnyben részesítettek.   Ebben az esetben nem a szerződés megtámadásáról van szó, hanem szolgáltatás visszaköveteléséről. A hitelező előnyben részesítése úgyis megvalósulhat, hogy az adós nem köt új szerződést, hanem egy fennálló megállapodást teljesít. A visszakövetelési jog gyakorlásának két konjunktív feltétele:   a./ egy hitelező előnyben részesüljön b./ a jogügylet ne tartozzon az adós rendes gazdálkodása körébe.

A sikeres megtámadás eredménye: A módosított Cstv. 40 A sikeres megtámadás eredménye:   A módosított Cstv. 40. § (1a) pontja kifejezetten kimondja, hogy a Ptk. érvénytelen szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a jogügylet eredményes megtámadása esetén.   A Cstv. 40. § (1a) bekezdése szerint érvénytelenség címén az eredeti állapot helyreállítását és a vagyontárgyra az elidegenítést követően alapított és közhiteles nyilvántartásba bejegyzett törlését is kérhetik.   Az eredeti állapot visszaállítása ingatlan perek esetében azonban további nehézségekbe ütközhet. A gyakorlatban előfordul, hogy a vevő továbbértékesíti az ingatlant. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 63. § (2) bekezdése alapján azzal szemben, aki további bejegyzés folytán az előző bejegyzés érvényességében bízva, jóhiszeműen szerzett jogot a bejegyzéstől számított 3 év alatt lehet a törlési kerestet megindítani.   Az 51/2009. (IV.28.) AB. határozat szerint, ha a törlési kereset megindítására nyitva álló határidő eltelt, a szerződés érvénytelensége folytán az eredeti állapot helyreállítására a jóhiszemű harmadik személy jogának törlésére már nincs mód. A 3 éves határidő az érvénytelen bejegyzéstől kezdődik és jogvesztő jellegű.

Egyezség a felszámolási eljárás során: - A Cstv. 41 Egyezség a felszámolási eljárás során:   - A Cstv. 41. § (1) bekezdése alapján mindazok, akik hitelezőkként nem jelentkeztek be a felszámolási eljárásba, az egyezségkötés esetén az eljárás befejezését követően az adóssal szemben követelésüket nem érvényesíthetik. Az ilyen jogosultak követelése természetes kötelemmé (naturalis obligatio) válik. Bírósági úton az ilyen követeléseket érvényesíteni nem lehet. (Ptk. 204. § (1) bekezdés c./ pont).   - El nem bírált kifogás és vitatott hitelezői igény esetén egyezségkötésre nincs mód.   - Az egyezségkötésnél nem vesz részt a vitatott hitelezői igénnyel rendelkező hitelező. A Cstv. 44. § (3) - (4) bekezdései szerint a hitelezőnek járó vagyonhányadot jogerős bírósági határozat megszületését követően kell kiadni.   - A függő követelés jogosultja az egyezségkötés során részt vesz.

- A módosított Cstv. 44. § (1a) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy az egyezség megkötésekor a számviteli törvény szerinti függő követelésekre és függő kötelezettségekre vonatkozóan is rendelkezni kell.   - Az egyezségi tárgyalás kitűzésére kizárólag az adós kérelmére kerülhet sor. Ez a Cstv. 34. § (2) bekezdésében írt főszabály alól kivétel.   - Egyezségkötésre a kényszer-végelszámolást követően induló felszámolási eljárásokban nincs mód.   - A Cstv. 57. § (1) bekezdés a./ és c./ pontja szerinti követeléssel rendelkező jogosultak az egyezség megkötésében nem vesznek részt.   - A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet testületi, tulajdonosi szervei - korlátozott hatáskörrel ugyan - tovább működnek. Az adósnak az egyezségi tárgyalás kitűzése iránti kérelméhez csatolni kell a taggyűlési határozatot arról, hogy az egyezség előkészítése és annak megkötése során a gazdálkodó szervezetet megillető jogokat ki gyakorolja. (BH.1999.326.)

- A felszámoló az egyezségnek nem részese, fellebbezési joggal nem rendelkezik. A felszámolónak az egyezségkötés körében annyi a feladata, hogy a Cstv. 42. § -ban írtaknak eleget tegyen, az adós vagyoni helyzetére vonatkozó nyilatkozatot megtegye, nyilatkozzon a felosztható vagyonról és adjon tájékoztatást a Cstv. 57. § (1) bekezdés a./ és c./ pontja szerinti, valamint a számviteli törvény szerinti függő követelésekről és kötelezettségekről. Az egyezség alá vonható vagyon mértékére vonatkozóan a felszámoló köteles nyilatkozatot tenni. Ez a felszámolói díj alapja is egyben.     - A Cstv. 44. § (1) bekezdése alapján az egyezségkötéshez szükséges szavazatok számítását engedményezéssel befolyásolni nem lehet. A törvény rendelkezése szerint a követelés más hitelezőre történő engedményezése a szavazatok számítását nem befolyásolja, vagyis az engedményezéssel esetlegesen megnövekedett hitelezői számhoz plusz szavazat nem kapcsolódik.   - A Cstv. 44. §-a az egyezségkötés szabályait módosította. A 40 napos igénybejelentési határidőt elmulasztó, de még a 180 napos jogvesztő határidőn belül jelentkező hitelezők a 2012. március 1-jét követően induló eljárásokban egyezségkötés esetén a rájuk irányadó csoportban adhatják le szavazatukat, de szavazatuk értéke kevesebb lesz.

Ennek alapján a határidőn túl bejelentett hitelezői igény jogosultjai együtt szavaznak a 40 napon belül bejelentkezett hitelezőkkel, azonban szavazatukat fele akkora mértékben kell figyelembe venni.   - A Cstv. 44. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján a felszámolási eljárás során is a Cstv. 18. § (5) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni a szavazatok számításánál, vagyis minden 50.000.- Ft követelés után egy egész szavazat illeti meg a hitelezőt, töredékszavazat érvényesítésének pedig nincs helye.   - A Cstv. -be újonnan bekerült 44. § (1c) bekezdése szerint a bíróság a jelenlévő felekkel az egyezséget jóváhagyó végzést kihirdetés útján közli, a jelen nem lévő felekkel természetesen írásban. A jelenlévő felek esetében a fellebbezési határidő a kihirdetéstől számít.   - A Cstv. 44. § (1b) bekezdése új szabályként került be a törvénybe. Ennek megfelelően az egyezség megkötésénél a jóhiszemű joggyakorlás követelményét kell szem előtt tartani, az egyezség nem tartalmazhat a hitelezők összességére vagy egyes hitelezői csoportokra vonatkozóan sem kirívóan előnytelen vagy méltánytalan rendelkezéseket.   - Az egyezség jóváhagyásánál a Pp. 148. § -ban írt rendelkezések is irányadóak.

- A bíróságnak csak a nyilvánvaló semmisséget kell figyelembe venni az egyezség jóváhagyásakor. (2/2010.Pk. állásfoglalás adhat iránymutatást) A jóváhagyásnál a Cstv. 44. § (1b) bekezdésében írtakat a bíróság vizsgálja. Az egyezségkötés gazdasági ésszerűségének vizsgálata a bíróság hatáskörébe nem tartozik.   - Az egyezséget jóváhagyó végén ellen perújításnak nincs helye.   - Az egyezséget jóváhagyó végzés az ítélettel azonos hatályú.   - A felszámolási eljárás befejezését eredményező egyezség a bejelentett hitelezői követelések tekintetében - ide értve azon hitelezőket is, akikre a kényszeregyezség keretében részvételük nélkül is kiterjed az egyezség hatálya - kötelem módosítást eredményez.    A hitelezők ezt követően már csak az egyezség/kényszeregyezség alapján érvényesíthetik követelésüket, végrehajtás is csak ennek figyelembevételével kezdeményezhető. (BDT.2009.2049.)

AZ ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE A CSTV. 45/A AZ ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE A CSTV. 45/A. § ALAPJÁN   Az eljárás megszüntetésére a Cstv. 45/A. § szerint akkor van mód, ha az adós valamennyi hitelezői igényt kifizetett, illetőleg a vitatott követelésekre, továbbá a felszámoló díjára biztosítékot nyújtott.   A behajthatatlansági nyilatkozatot kikérő hitelezők igényét is ki kell elégíteni.   Kiemelendő, hogy a 180 napos jogvesztő hitelezői igény bejelentésére nyitva álló határidő letelte előtt ilyen módon az eljárás megszüntetésére nincs mód még abban az esetben sem, ha egyetlen hitelező sem jelentette be igényét.   Kényszer-végelszámolás elrendelése esetén ezen törvényhely alkalmazására nincs mód.  

KIFOGÁS   - A Cstv. 51. §-a szabályozza a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen előterjeszthető kifogás jogintézményét.   - A kifogás előterjesztése esetén 15.000.- Ft illetéket le kell róni.   - A felszámolási eljárás során a hitelező csak konkrét felszámolói intézkedéssel kapcsolatban fordulhat a bírósághoz. Általánosságban a felszámoló magatartásával kapcsolatosan, vagy vitás jogértelmezési kérdés elvi elbírálása miatt ezen jogi intézmény alkalmazására nincs lehetőség.   - Besorolással kapcsolatos felszámolói intézkedés kifogással támadható.   - Ingó kiadása iránti igény az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt érvényesíthető. Felszámolási eljárásban ilyen tárgyú kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani. (BDT.2006.1386)   - Az adós vagyonának értékesítése során kötött szerződést a sérelmet szenvedő fél peres eljárásban támadhatja. A felszámoló által megkötött szerződés kifogásolási eljárás keretében nem támadható. (EBH.2000.231)

- Kifogás előterjesztésére nemcsak a hitelező, hanem a sérelmet szenvedett fél is jogosult.   - Az adós kifogásolási jogát a Cstv. kifejezetten szabályozza, kimondja, hogy a tulajdonosi szervek képviselője kifogás benyújtására jogosult. A képviseleti jogosultságot igazolni kell.   - A Cstv. 51. § (2) bekezdése esetén a bíróság a kifogásolt intézkedés felfüggesztését rendeli el, a határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.   - A Cstv. 51. § (1) bekezdése szerint új rendelkezés, hogy a hitelezői választmány és a hitelezői képviselő is nyújthat be kifogást.   - A Cstv. 51. § (3) bekezdése szerint új rendelkezés, hogy a bíróság a jogellenesen elszámolt felszámolási költség visszafizetésére kötelezheti a felszámolót. A bíróság megalapozott kifogás esetén a felszámolók névjegyzékét vezető szervezet elektronikus úton értesíti.   - A kifogás előterjesztésének határideje a Cstv. 51. § (1) bekezdése alapján 8 nap. A határidő eljárási, így igazolási kérelemmel kimenthető a késedelem. Engedményezéssel megszerzett követelés esetén az engedményes hitelező nem terjeszthet elő kifogást arra hivatkozással, hogy a felszámoló intézkedéséről csak az engedményezés után szerzett tudomást.

ÉRTÉKESÍTÉS   - A Cstv. 49. §-a a vagyonértékesítés formáit és szabályait tartalmazza. A felszámoló részére alapvető szabály: az adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítése. Ennek két formáját adja meg a törvény: pályázat vagy árverés. Az értékesítés harmadik formája az ún. „egyéb mód”. Erre akkor kerülhet sor, ha ehhez a hitelezői választmány, illetve a hitelező képviselője hozzájárul, vagy a várható bevételek nem fedezik az értékesítés költségeit, illetve a várható bevételek és az értékesítés előrelátható költségei közötti különbség kevesebb mint 100.000.- Ft.   - A több éves gyakorlat azt mutatja, hogy nem lehet eltekinteni azon körülménytől, miszerint a felszámoló által történő értékesítés „kényszerértékesítés”. Ennek következtében a forgalomban elérhető legmagasabb ár nem azonos a szabad forgalomban elérhető legmagasabb árral. Mindezekből következik, hogy a felszámolási eljárás során történő kényszerértékesítés alkalmával a szabad forgalomban elérhető legmagasabb árnál a vételár alacsonyabb lehet.

- A Cstv. 49. § (5) bekezdése a Ptk - A Cstv. 49. § (5) bekezdése a Ptk. megtámadási szabályaihoz képest újabb perindítási lehetőséget szabályoz arra az esetre, ha a vagyon értékesítése során az érdekelt sérelmet szenved. Lényeges, hogy a fél a Ptk. általános szabályai alapján is keresettel megtámadhatja a felszámoló által megkötött szerződést. A Ptk. 49. § (5) bekezdése egy plusz keresetindítási lehetőséget tartalmaz. A megtámadási kereset benyújtására az érdekelt fél jogosult. A pert az előtt a megyei (fővárosi) bíróság előtt kell előterjeszteni, amely a felszámolási nemperes eljárást lefolytatja. A megtámadási határidő az értékesítéstől számított 30 nap. Határidő jogvesztő. A megtámadási ok az, ha a felszámoló a vagyontárgy értékesítése során a csődtörvényben foglalt, az értékesítés formáira és a közjegyző igénybevételére vonatkozó rendelkezéseknek nem tesz eleget. A pert a felszámoló által képviselt „f.a.” adóssal szemben és a tulajdonszerző vevővel szemben kell megindítani.   - A becsérték felülvizsgálatára a hitelezői választmány a bíróságtól szakértő kirendelését kezdeményezheti, amelynek költségét előlegezni köteles.

- A Cstv. 49. § (4) bekezdése szerint a nyilvános értékesítésen beszámítással az adóssal szemben nem lehet élni. Az új szabályozás szerint azonban kivétel, ha az adós vagyonaként olyan lakóingatlan kerül értékesítésre, melynek ellenértékét a magánszemély vevő, részben vagy egészben kiegyenlítette, de a tulajdonjog átruházására a felszámolás elrendelése előtt nem került sor.   - A felszámolónak az adós vagyontárgyai értékesítésével kapcsolatos intézkedései kifogással is támadhatóak, de csak addig az időpontig, amíg a felszámoló intézkedésének megsemmisítésére és a felszámoló részére új intézkedés előírására a bíróságnak lehetősége van. Azt követően, hogy az értékesítés eredményeként a felszámoló a szerződést megköti, kifogás előterjesztésére mód nincs, az érdekeltnek pert kell indítania. (EBH.2001.450.)   - A Cstv. 49/A. §-ban meghatározott pályázati értékesítés és a 49/B. §-ban rögzített árverés szabályai lényegében nem változtak.

Elővásárlási jog:   - Az elővásárlási jog lényege az, hogy annak jogosultja abban az esetben, ha a tulajdonos a dolgot el akarja adni, egyoldalú nyilatkozatával azt megvásárolhatja. Írásbeli szerződésen vagy jogszabályon alapulhat az elővásárlási jog. Az elővásárlási jog gyakorlása során elsősorban a Cstv. 49. § (6) bekezdésében, továbbá a 49/C. § (2) és (3) bekezdéseiben írtakat kell alkalmazni. A Ptk.-nak az elővásárlásra vonatkozó általános szabályai abban az esetben alkalmazhatóak, ha a speciális szabály (Cstv.) nem tartalmaz rendelkezést.   - Bármely okból sérelmezi az elővásárlásra jogosult a felszámoló által megkötött szerződést, pert kell indítania az adós gazdálkodó szervezettel és a vevővel szemben. Kifogásolási eljárásban a jogvitát elbírálni nem lehet. Ennek oka az, hogy a vevő, mint harmadik személy perben állása nélkül az ügyben határozat nem hozható.   - A Cstv. 49/C. § (1) bekezdése a természetvédelmi oltalom alatt álló területek, műemlékek esetén speciális elővásárlási jogot fogalmaz meg. Meghatározza az elővásárlási jog gyakorlásának egymás közötti sorrendjét is.

- A Cstv. 49/C. § (2) bekezdése szerint, ha az adós vagyonában új építésű lakóingatlan is van, amelynek ellenértékét a magánszemély vevő részben vagy egészben kiegyenlítette, de a tulajdonjog átruházására nem került sor a felszámolási eljárás elrendelés előtt, a vevőt az értékesítés során elővásárlási jog illeti meg.     - A Cstv. 49/C. § (3) bekezdése konkretizálja, hogy az elővásárlási jogot nyilvános értékesítésen vagy azt követően a felszámoló felhívására gyakorolhatja a jogosult oly módon, hogy a véglegesen kialakult vételár ismeretében nyilatkozik szándékáról.   - A felszámolónak úgy kell eljárnia, hogy az elővásárlási jog jogosultját bármilyen értékesítési forma esetén fel kell hívnia nyilatkozzon arról, kíván-e elővásárlási jogával élni.   A nyilatkozat figyelembevételével közli a felszámoló a jogosultakkal a véglegesen kialkudott vételárat, a jogosultak pedig ezen konkrét információ ismeretében dönthetik el, hogy ténylegesen gyakorolják-e elővásárlási jogukat.

- Valamennyi értékesítési mód esetén az a döntő, hogy az elővásárlásra jogosult vételi ajánlat ismeretében tud nyilatkozni elővásárlási joga gyakorlásáról.   - Az elővásárlásra jogosult nem köteles a pályázati felhívásban szereplő bánatpénzt befizetni (EBH.2008.1881.)   - Az elővásárlási joggal kapcsolatos jogértelmezési kérdéseknél a Cstv.-ben meghatározott speciális szabályokon túlmenően alkalmazni kell a Legfelsőbb Bíróság 2/2009 (VI.24.) Pk. véleményét és a Pk. 9. számú állásfoglalásban írtakat.   A Cstv. 49/E. - 49/F. és 49/G. §-ai szabályozzák az elektronikus értékesítés szabályait. A gyakorlatban a felszámoló által végzett nyilvános értékesítés elektronikus rendszere még nem működik.

Jó munkát! Budapest, 2012. március 29. dr. Elek Orsolya

ZÁLOGJOG A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS SORÁN   A csődtörvény zálogjogi szabályozásának jelentős gazdasági hatása van. A csődtörvény zálogjogra vonatkozó szabályozása azt a célt is szolgálja, hogy visszaszoruljanak a hitelezési gyakorlatban elterjedt olyan hitelbiztosítéki konstrukciók, mint a vételi joggal kombinált zálogjog vagy a biztosítéki engedményezés, biztosítéki tulajdon átruházás, visszavásárlási joggal kombinált adásvétel. A hitelezők alkalmazzák ezeket az ún. fiduciárius hitelbiztosítéki konstrukciókat. A jogalkalmazás azonban kedvezőtlenül minősítette több esetben ezeket a jogi megoldásokat. A zálogjog azonban kockázatmentesen alkalmazható hitelbiztosíték. A Cstv. 49/D. §-ban szabályozott zálogjog által biztosított privilegizált helyzet gyakorlatilag egy külön hitelezői besorolást, kategóriát jelent. Ennek azért van jelentősége, mert a hitelezők a dologi hitelbiztosíték igénybevételekor éppen az adós fizetésképtelensége esetére gondolva, kedvezőbb pozíciót kívánnak biztosítani maguknak. A zálogtárgyban rejlő érték következménye az olcsóbb hitelezés. Ennek megfelelően teremtette meg a Cstv. 49/D. §-a a zálogjogosultak meghatározott költségekre tekintettel korlátozott külön kielégítési jogát.

- A Cstv. 49/D. § (1) bekezdése alapján, ha a zálogjogosult követelését bejelenti, a regisztrációs díjat befizeti és a zálogjog a felszámolás kezdő időpontja (közzététel) előtt keletkezett, a felszámoló kizárólag a zálogtárgy megőrzésének, állagmegóvásának, értékesítésének, valamint saját díjának összegét vonhatja le, a fennmaradó összeget pedig haladéktalanul az értékesített zálogtárgyat terhelő, zálogjoggal biztosított követelés kielégítésére köteles fordítani.   A Cstv. 3. § (1) bekezdés g./ pontja szerinti függő követelés esetén a felszámoló a Cstv. 49/D. § (7) bekezdésében írtak szerint jár el az új rendelkezések alapján. A Cstv. 49/D. § új (7) bekezdéssel történő kiegészítését az indokolta, hogy a függő követelés esedékessége még nem áll be, azonban ez nem képezheti a zálogtárgy értékesítésének akadályát. A függő követelés kielégítésére ebben az esetben a Cstv. 58. §-a szerinti tartalékot kell képezni.

- A Cstv. 49/D. § (2) bekezdése alapján eltérő mértékű kielégítés illeti meg a zálogtárgy értékesítését követően a zálogjogosultat. A Ptk. 266. §-ban szabályozott vagyont terhelő zálogjog esetében a felszámoló kizárólag az értékesítési költségeket vonhatja le és a vételár 50 %-át köteles kizárólag a zálogjoggal biztosított követelés kifizetésére fordítani. Ha több jogosult van, abban az esetben a Ptk. 256. § (1) bekezdésében meghatározott kielégítési sorrendet kell figyelembe venni. A külön kielégítési jog ebben az esetben is csak akkor biztosított, ha a zálogjog a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett.   - A Cstv. 49/D. § (4) - (5) bekezdéseiben meghatározott esetekben a külön kielégítési jog a zálogjogosultat nem illeti meg.   - A Cstv. 49/D. § (3) bekezdése értelmében a zálogjoggal biztosított követelésekkel azonos elbírálás alá esik az a követelés, amely kizárólag a zálogtárgyból történő kielégítés tűrésére irányul (dologi kötelezettség, önálló zálogjog).   - A zálogjoggal biztosított vagyontárgy a felszámolási vagyon része. A zálogjoggal biztosított követelések felszámolási eljáráson kívüli kielégítése nem lehetséges. A határidőn túl (40 napon túl) bejelentett zálogjoggal biztosított követelés nem előzheti meg a határidőn belüli igényeket. (IH.2008.125.)

- A Cstv. 49/D. § (1) bekezdése esetén közömbös, hogy a követelés tőke, ügyleti vagy késedelmi kamat. A 49/D. § (2) bekezdése esetén (vagyont terhelő zálogjog) is alkalmazandó a módosítás következtében ez a szabály.   - Ha a zálogjog a járulékra is kiterjed és a vagyontárgy értékesítése nem fedezi a teljes követelést, a fennmaradó követelést az általános szabályok szerint kell besorolni. (BDT.2009.12/223.)   - Amennyiben a hitelező kérelmére a vagyont terhelő zálogjogot a felszámolás kezdő időpontja előtt egyediesítéssel konkrét vagyontárgyat terhelő zálogjoggá alakította, a Cstv. 49/D. § (1) bekezdése alkalmazandó. (BDT.2010.4.)   - Zálogjoggal biztosított követelés engedményezésekor a zálogjog is átszáll az új jogosultra. Nem keletkezik tehát új zálogjog, hanem az átszálló, engedményezett követelést biztosító olyan zálogjog áll fenn, amely megtartja eredeti rangsorát. (BH.2002.240.) ÚJ SZABÁLY a Cstv. 83/C. § szerint, hogy a vagyontárgy tulajdonosa nemperes eljárásban a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet javára bejegyzett jog vagy tény törlését kérheti.

ÉRDEMI HATÁROZATOK: Az Itv ÉRDEMI HATÁROZATOK:   Az Itv. módosítása következtében a csőd-és felszámolási eljárás során meghozott érdemi határozatok elleni fellebbezés esetén az illeték 30.000.- Ft, míg az egyéb, nem érdemi határozatok estén 7.000.- Ft.   A fellebbezési eljárás során a Pp. 73/A. § (1) A jogi képviselet kötelező: a) az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést), továbbá a Kúria előtti eljárásban a 235. § (3) bekezdésében meghatározott fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) és a felülvizsgálati kérelmet (csatlakozó felülvizsgálati kérelmet) előterjesztő fél számára.

Az érdemi határozatok köre:     - A fizetésképtelenség tárgyában határozó végzés, mely lehet fizetésképtelenséget megállapító és felszámolást elrendelő és az eljárás soron kívüli megszüntetéséről határozó végzés. - A felszámoló felmentéséről határozó végzés.   - Az adós egyszerűsített felszámolási eljárás keretében történő megszüntetéséről határozó végzés   - Közbenső mérleg jóváhagyásáról, illetve elutasításáról rendelkező végzés   - A kifogás tárgyában határozó, annak helyt adó, illetve az elutasító végzés   - A felszámolási eljárásban a vitathatónak minősíthető igényt elbírálás végett a felszámolást elrendelő bíróságnak megküldött követelés tárgyában, valamint a hitelezők követelésének kielégítéséről, a felszámolás befejezéséről és az adós megszüntetéséről, továbbá az adós leányvállalatának illetve tröszt esetén a tröszti vállalatnak a megszüntetésére vonatkozó határozat

- A felek egyezségét jóváhagyó végzés   - A csődeljárásban az eljárás megszüntetéséről vagy a fizetési haladék meghozataláról szóló végzés   - A csődeljárásban az egyezségi tárgyalás eredményeként hozott, az eljárást megszüntető illetve azt befejezetté nyilvánító végzés   - A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása során az adósságrendezés megindításáról és az eljárás megszüntetéséről szóló végzés   - A pénzügyi gondnok jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a sérelmet szenvedett által előterjesztett kifogás tárgyában határozó végzés   - A pénzügyi gondnok felmentéséről és díjának megállapításáról szóló végzés (a pénzügyi gondnok díját megállapító rész vonatkozásában)   - A pénzügyi gondnok jelentését jóváhagyó, illetve a pénzügyi gondnokot új jelentés készítésére kötelező végzés   - Az adósságrendezési eljárást befejező végzés (pénzügyi gondnok díját megállapító rendelkezése ellen)