TB fedezeti rendszer 2014. évi LXXIV. törvény

Járulékalapot képező jövedelem Tbj. 4. § k) 2. Az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér; ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege.

Bővült a biztosítottak köre A Tbj. 5. §-ának (1) bekezdésében a „munkaviszonyosok” között megjelenik a Független Rendészeti Panasztestület tagja.

A biztosítás nem terjed ki A Tbj. 11.§ új e) pont e) az Szja törvény 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személyre. E speciális adóalanyi kör az adóköteles jövedelme után 14 %-os ehót fizet, de legfeljebb évi 450 000.- Ft-ot.

Külföldi illetőségű előadóművész Magyarországon kifejtett tevékenység Tbj. szerint nem belföldi Ilyen előadóművésznek minősül[FEOR] a) 2724 Zeneszerző, zenész, énekes foglalkozásból a zenész, énekes, b) 2726 Színész, bábművész, c) 2727 Táncművész, koreográfus foglalkozásból a táncművész, d) 2728 Cirkuszi és hasonló előadóművész, és e) 3711 Segédszínész, statiszta.

Jött a csecsemőgondozási díj A „terhességi gyermekgondozási díj” helyébe a csecsemőgondozási díj szöveg lép a Tbj. 9. § (3) bekezdés a) pontjában 14. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában 16. § (1) bekezdés a) pontjában 28. § (1) bekezdés a) pontjában 29. § (4) bekezdés a) pontjában

Más törvényeknél is jött a csecsemőgondozási díj Eat. 458. § (1) bekezdés Pftv. 8/B. § Eho. 5. § (1) bekezdés a) pont Katv. 8. § (9) bekezdés

Korrekció a Tbj. 28. §-ának (2) bekezdésében E szakaszban hivatkoztak a Tbj. 27. §-ában meghatározott minimum járulék-alapokra, amelyek az igazolt távollétek időtartamát figyelembe véve csökkent-hetők, viszont a 27. §-nak nem volt az (1) bekezdésében rendelkezés. A helyes hivatkozás a 27. § (2) bekez-dése.

A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó A nyugdíjjárulék alapja Tbj. 36. § A személyes közreműködői díj Tbj. 4. § d) 5. alpont esetén az ügyvezetői tevékenysége alapján kifizetett (juttatott) jövedelem.

Adatvédelmi rendelkezések Tbj. 43. § (1) a) pont Adatvédelmi rendelkezések A TB szervek által nyilvántartott adatokból a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a jövőben igényelheti a TAJ – számot is.

A családi járulékkedvezmény megálla-pításának módosítása - Tbj. 51. § A megállapításra nem csak az adóelőleget megállapító munkáltató, hanem az olyan kifizető is köteles, amely a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet (például megbízási díjat) juttat.

A családi járulékkedvezmény éves elszámolásakor a) a visszafizetési kötelezettséget személyi jövedelemadóként kell teljesíteni, b) a még igényelhető családi járulékkedvezményt a személyi jövedelemadó terhére kell elszámolni. Az adminisztráció csök-kentése – Tbj. 51/B. § Elegendő egy adónemre (szja-ra) teljesíteni a visszafizetési kötelezettségét Ha az éves bevallásban több családi kedvezmény jár azt a szja-ból lehetet igényelni

A kedvezmény számítása Szja 29/A. § 2014. egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint, három és minden további eltartott esetén 206 250 forint. 2015. kettő eltartott esetén 62 500 forint, kettő eltartott esetén 2016-ban 78 125 forint, 2017-ben 93 750 forint, 2018-ban 109 375 forint, 2019-ben és az azt követő években 125 000 forint, három és minden további eltartott esetén 206 250 forint.

Hatás a családi járulékkedvezményre 1 és 3 vagy több eltartott esetén nincs változás. 2 eltartott esetén 2016-tól 4 év alatt kétszeresre nő a kedvezmény mértéke, jelenlegi 62.500 Ft-ról - évente 15 625 Ft-tal - 2019-re 125.000 Ft-ra. Ehhez képest tehát változni fog a Tbj. szerinti családi járulékkedvezmény számítása is.

A családi járulékkedvezmény Csökkenti a fizetendő természetbeni egészségbiztosítási-, pénzbeli egészségbiztosítási- és a nyugdíjjárulék összegét [ebben a sorrendben].

ÖSSZEGE A biztosítottat megillető, az Szja tv. szerinti családi kedvezmény összegéből - A biztosított által vagy - családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen és/vagy - a biztosított és a kedvezményt megosztással érvényesítő házastársa, élettársa által együtt a ténylegesen érvényesített kedvezménnyel csökkentett összeg 16 százaléka, de legfeljebb a járulékok együttes összege.

Ezen mértékek 2019-ig változhatnak! Példaszámítások A családi kedvezményt érvényesítő az adóalapját a családi kedvezménnyel csökkenti. A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként kerül meghatározásra. Az alábbiakban a 16 %-os szja kulccsal, a 4 %-os természetbeni egészségbiztosítási járulékkal, a 3 %-os pénzbeli egészségbiztosítási járulékkal és a 10 %-os nyugdíjjárulékkal számolunk. Ezen mértékek 2019-ig változhatnak!

Példa 2015-re - 125 000 Ft 2 gyermekes apa havi keresete 110.000 Ft. A 2 gyermek után figyelembe vehető adóalapot csökkentő összeg (2 x 62.500 Ft) = 125.000 Ft. Az szja-alap csak 110.000 forintig csökkenthető, a fennmaradó 15.000 Ft. kedvezmény a járulékokból vehető igénybe. A 15.000 Ft 16 %-a = 2 400 Ft. A 2.400 Ft további kedvezmény igénybe vehető ebben a sorrendben: a 4 %-os természetbeni egészségbiztosítási járulék, a 3 %-os egészségbiztosítási járulék és a10 %-os nyugdíjjárulék összegéből. A 110.000 Ft bér 4 %-a = 4.400 Ft. Így a családi járulékkedvezmény (2.400 Ft) a természetbeni egészségbiztosítási járulék terhére számolható el, a biztosított tehát a 3 %-os pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a 10 %-os nyugdíjjárulék mellett csak a 2.000 Ft természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet meg.

Példa 2016-ra – 156 250 Ft A 2 gyermekes apa havi keresete 120.000 Ft. A 2 gyermek után figyelembe vehető adóalapot csökkentő összeg (2 x 78.125 Ft) = 156.250 Ft. Mivel az szja-alap csak 120.000 Ft-ig csökkenthető, a fennmaradó 36.250 Ft. után a kedvezmény a járulékokból vehető figyelembe a következő módon: A 36.250 Ft 16 %-a = 5.800 Ft. a 4 %-os természetbeni egészségbiztosítási járulék összege 4. 800 Ft. a 3 %-os pénzbeli egészségbiztosítási járulék összege 3.600 Ft. a 10 %-os nyugdíjjárulék összege 12.000 Ft. A családi járulékkedvezményt 4.800 Ft összegben a természetbeni egészségbiztosítási járulék és 1.000 Ft. összegben a pénzbeli egészségbiztosítási járulék terhére kell érvényesíteni. Tehát csak 2.600 Ft pénzbeli egészségbiztosítási és 12.000 Ft nyugdíjjárulékot kell levonni a dolgozótól.

Példa 2017-re – 187 500 Ft A 2 gyermekes anya havi keresete 120.000 Ft. A 2 gyermek után figyelembe vehető adóalapot csökkentő összeg (2 x 93.750 Ft) = 187.500 Ft. Mivel az szja-alap csak 120.000 Ft-ig csökkenthető, a fennmaradó 67.500 Ft. a kedvezmény a járulékokból vehető figyelembe: A 67.500 Ft. 16 %-a = 10.800 Ft. A 120.000 forintos bér után a 4 %-os mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék 4. 800 Ft, a 3 %-os pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3.600 Ft, a 10 %-os nyugdíjjárulék 12.000 Ft. A 10.800 Ft elsődlegesen a 4.800 Ft természetbeni egészségbiztosítási járulék, másodlagosan a 3. 600 Ft pénzbeli egészségbiztosítási járulék terhére, végül [10.800 – (4.800 + 3.600 =) 8.400] 2.400 Ft a nyugdíjjárulék terhére érvényesíthető. Az apa ebben a hónapban csak 9.600 Ft nyugdíjjárulékot fizet.

Példa 2018-ra – 218 750 Ft A 2 gyermekes apa keresete 150.000 Ft. A 2 gyermek után figyelembe vehető adóalapot csökkentő összeg (2 x 109.375 Ft) = 218.750 Ft. Mivel az szja-alap csak 150 000 Ft-ig csökkenthető, a fennmaradó 68.750 Ft után a kedvezmény a járulékokból vehető figyelembe a következő módon: A 68.750 Ft 16 %-a = 11.000 Ft. A 150 000 forintos bér után a 4 %-os természetbeni egészségbiztosítási járulék 6. 000 Ft, a 3 %-os pénzbeli egészségbiztosítási járulék 4.500 Ft, a 10 %-os nyugdíjjárulék 15.000 Ft. A 11.000 Ft elsődlegesen a 6.000 Ft természetbeni egészségbiztosítási-, majd a 4.500 Ft pénzbeli egészségbiztosítási járulék, végül a 10 %-os százalékos nyugdíjjárulék terhére érvényesíthető úgy, hogy a biztosított ebben a hónapban nyugdíjjárulékként csak 14.500 Ft-ot fizet meg.

Példa 2019-re – 250 000 Ft A 2 gyermekes anya havi keresete 200.000 Ft. A 2 gyermek után figyelembe vehető adóalapot csökkentő összeg (2 x 125.000 Ft) = 250.000 Ft. Mivel az szja-alap csak 200.000 Ft-ig csökkenthető, a fennmaradó 50.000 Ft után a kedvezmény a járulékokból vehető figyelembe a következő módon: Az 50.000 Ft. 16 %-a = 8.000 Ft. A 200.000 forintos bér után a 4 %-os természetbeni egészségbiztosítási járulék összege 8.000 Ft, amely fedezetet nyújt a családi adókedvezményként nem érvényesített összeg igénybevételére. A dolgozónak csak pénzbeli egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot kell fizetnie.

Egyéni és társas vállalkozó Egyéni, társas vállalkozó csak a tényleges járulékalapig érvényesítheti a kedvezményt a vállalkozói kivétet, átalányban megállapított jövedelmet, a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig.

TB ELLÁTÁS A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.

Elszámolás, bevallás - a járulékot nem vonja le, nem fizeti meg. A kifizető - a járulékot nem vonja le, nem fizeti meg. - családi járulékkedvezmény havi összegét az Art. 31. § (2) szerinti bevallásában vallja be. Egyéni vállalkozó és mg. Őstermelő saját maga állapítja meg.                    

A biztosított A családi járulékkedvezmény összegét a biztosított az éves bevallásában, munkáltatói adó-megállapításában feltünteti. Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt havonta vagy negyedévente érvényesítette, és az éves bevallásában az összevont adóalapja után személyi jövedelemadó-kötelezettséget állapít meg, a biztosított a családi járulékked-vezmény összegét nem állapítja meg újra, nem fizeti vissza.

Plusz kedvezményösszeg Ha a családi járulékkedvezmény meg-állapított összege több, mint amit a tárgyévre családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató érvényesített, a különbözet az adóbevallásban igényelhető, illetve munkáltatói adó-megállapítás esetén az említett különbözet tekintetében a személyi jövedelemadó különbözetére vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.

Különbözeti bírság Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt úgy érvényesítette, hogy arra nem volt jogosult, az igénybe vett családi járulékkedvezményt az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie. A biztosított a befizetési kötelezett-ség 12 százalékának megfelelő különbözeti bírság fizetésére köteles. Nem kell e bírságot megfizetni, ha a befizetési kötelezettség a 10 ezer forintot nem haladja meg.

EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSI JÁRULÉK Tbj. 19. § (4) bekezdés 2014: 6 810 forint (napi összeg 227 forint) 2015: 6 930 forint (napi összeg 231 forint) Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó után a társas vállalkozás Kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó maga után Az a belföldi magánszemély, aki más jogcímen egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult

Harmadik állam polgárának foglalkoztatása - Tbj. 11. § b) A biztosítás nem terjed ki a Magyarországon be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező külföldi munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a 2 évet nem haladja meg (ez ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el).

2 évnél hosszabb kiküldetés [Tbj. 11/A §] 2 évnél hosszabb munkavégzés esetén mentesül a munkavállaló a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól, ha a munkavégzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a munkavégzés ténylegesen vagy várhatóan 2 évnél hosszabb idejűvé válik, az a) pontban említett körülmény a munkavégzése kezdetét követő legalább 1 év után következik be (amelyet a dolgozó 8 napon belül bejelent az állami adóhatóságnak. Szociális hozzájárulási adó 2 év után van!

Átmenet – kettős járulék elkerülésére letárgyalt nemzetközi egyezményeknél – Tbj. 65. § A 2013. I.1-je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés és munkaerő-kölcsönzés két éves időtartamát 2013. I. 1-jétől kell számítani és a biztosítási kötelezettség legkorábban 2015. I. január 1-jével jön létre. A 2013.VII.1-je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés és munkaerő-kölcsönzés két éves időtartamát 2013. VII. 1-jétől kell számítani és a biztosítási kötelezettség legkorábban 2015. július 1-jével jön létre.

Hatályon kívül Tbj. 21. §: az Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás. Tbj. 16. § (1)bek. a) pontból: „a táppénz” Tbj. 4. § l) pontban, 20/A. §, 18, § (1) e) pont, 19. § (6), 27.§ (5), 29. § (8) Korkedvezmény-biztosítási járulék

EHO A belföldinek nem minősülő külföldi személy vonatkozásában is keletkezhet 14 %-os eho-fizetési kötelezettség. 2/A. § „2/A. § A 2. §-tól eltérően százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli a személyi jövedelem-adóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1/B. § szerinti külföldi illetőségű magánszemélyt a 3/B. §-ban meghatározott esetben.”

3/B. § Az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy a jövedelme után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet, amelynek felső határa adóévenként 450 000 Ft, kivéve, ha igazolják más EU – tagállamban fennálló biztosításukat,

Eho. 3. § (4) bekezdés A kifizető az Szja tv. 71. § szerint biztosított béren kívüli juttatások alapján megállapított jövedelem adóalapként meghatározott összege után – figyelemmel az Szja tv. 70. § (4) bekezdésére – 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet. (Itt marad az 1,19-es szorzó és a 14 %)

Nem kell megfizetni az eho-t Az egyes bányászati dolgozók tb. kedvezményeiről szóló kormányrendelet alapján nyújtott kereset-kiegészítés után. A kereset-kiegészítéssel összefüggésben a kincstárt 2014. 12. 31-ig 27% egészségügyi hozzájárulás terhelte.

A családi járulékkedvezmény és az egészségügyi hozzájárulás-fizetési felső határ Csak a levont egészségbiztosítási járulék számítható be az egészségügyi hozzájárulás-fizetési felső határba!

START - KÁRTYÁK A Start kártyák igénylése 2013. január 1-jével megszűnt, a még érvényben levő kártyák utáni szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesítésének időpontja legfeljebb 2014. december 31. volt. Erre tekintettel 2015. évtől indokolt a Pftv. Start kártyákkal összefüggő szabályainak hatályon kívül helyezése.

Pftv. 17/B. § - átmeneti szabály 2015. január 1-jét követően az ezt megelőző időszakra utólag kifizetett, juttatott jövedelem tekintetében – amennyiben a törvényi feltételek fennálltak – a 2-7/A. §-okban meghatá-rozott kedvezmények érvényesíthetőek.

ADÓKEDVEZMÉNYEK 2011. évi CLVI. törvény 2015. I. 1.

A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott FEOR 9. főcsoport Munkaviszony Bruttó bér Max. 100 ezer Ft 14,5 %-a Kizárólag szakképzettséget nem igénylő munka Részmunkaidő 100 ezer forintnak arányos része

A megváltozott munkaképességű vállalkozók 2012. VII. 1. - de minimis támogatás az új EU rendelkezésre hivatkozással (Eat. 465/A. §) 2011. XII. 31. volt rokkantnyugdíjas, 2012: rokkantsági vagy rehabi-litációs ellátás Rokkantsági ellátás, egész-ségi állapot 50%, vagy kisebb Adóalap, max. minimálbér kétszeresének 27%-a De minimis támogatás Egyéni vállalkozó Kkt., bt., kft., kv., egyesülés, szabadalmi-, ügyvédi-, közjegyzői-, végrehajtói iroda, egyéni cég tagja (465/A-B. §)

A 25 év alatti és az 55 év feletti foglalkoztatott 25 év alatti, max. 180 nap munkaviszony Bruttó bér, max. 100 ezer Ft 27%-a első 2 évben 25 év alatti, 180-nál több idővel rendelkező; 55 év feletti Bruttó bér, max. 100.000 Ft 14,5%-a * Minimálbér 15 napnál nem régebbi adóhatósági igazolás: a max. 180 napi idő. Részmunkaidő esetén legfeljebb 100 ezer forintnak arányos része.

A tartósan álláskereső személyek A közfoglalkoztatást figyelmen kívül kell hagyni. Előző 275 napon belül 183 napig álláskereső Bruttó bér, max. 100.000 Ft 27%-a Első két év Bruttó bér, max. 100.000 Ft 14,5-a Harmadik év Részmunkaidő: 100 ezer Ft arányos része.

GYED – GYES [GYET] mellet – után foglalkoztatott Bruttó bér max. 100 ezer Ft 27% Bruttó bér max. 100.000 Ft 14,5% első két évben harmadik évben Minimálbér GYED melletti munkavégzés Ellátás megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig jár.

ETTŐL ELTÉRŐEN! Bruttó bér, max. 100 ezer Ft 27 %-a a foglalkoztatás első 3 évében és 14,5 %-a a foglalkoztatás 4. és 5. évében, ha a cst. szerint legalább 3 gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és gyed-ben, gyes-ben részesült vagy részesül, vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül. Ellátás megszűnését követő hónaptól számított 69. hónap végéig, de legfeljebb 5 évig jár.

Részmunkaidő 463. § (5) bekezdés A kisgyermekes szülők után érvénye-síthető munkáltatói adókedvezmény tovább bővül azzal, hogy a részmun-kaidőben foglalkoztatottak esetében nem kell alkalmazni az arányosítási szabályt, így bruttó 100 ezer forintos összeghatárig érvényesíthetnek kedvezményt az őket foglalkoztató munkáltatók.

A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások Adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezését megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámát kell növelni. Bruttó munkabér max. 100 e Ft 27% az első 2 évben Bruttó munkabér max. 100 e Ft 14,5% a 3. évben Kivéve a munkaerő-kölcsönzést folytató. Részmunkaidő: 100 ezer Ft arányos része.

Változás 2014. I. 1-jétől Az új szabály szerint a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások kedvezménye akkor is érvényesíthető, ha a munkavállaló lakóhelye a munkáltató székhelye szerinti szabad vállalkozási zónától 20 km-re levő szabadvállalkozási zónában vagy ugyanabban a kistérségben van, mint amelyben a munkáltatója működik.

Kutatók foglalkoztatása doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő Bruttó bér, max. 500.000 Ft 27%-a Részmunkaidő: 500 ezer Ft arányos része. Kizárólag ilyen munka esetén. a) kutatóhely: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény (a továbbiakban: Innovációs tv.) szerinti kutatóhely, b) kutató, fejlesztő: az Innovációs tv. szerinti kutató, fejlesztő. (Új - 462/F. §)

Változás 2014. I. 1. A felsőoktatási tv. szerint doktori képzésben részt vevő hallgatót vagy doktorjelöltet foglalkoztató kutatóhely Bruttó bér, max. 200.000 Ft 14,5%-a Részmunkaidő: 200 ezer Ft arányos része. Kizárólag ilyen munka esetén.

Költségvetési szerv kifizető nem érvényesítheti – új 463/A. § A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, A huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti foglalkoztatott munkavállalók, A tartósan álláskereső személyek, A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezményt. 2014. 12. 31-ig a költségvetési szervek az érintett foglalkoztatottak után érvényesíthették a kedvezmé-nyeket, ugyanakkor az ebből származó megtakarítá-saikat be kellett fizetniük a központi költségvetésbe!

A fizetendő adó a számított adót meghaladó mértékben is csökkenthető Eat.) 459. § (2) bekezdés - a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye, - a kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény

Korrigálták a többes jogviszonyos ügyveze-tő vonatkozásában a megállapítási szabályt. Eat. 458. § (6) bekezdés 2015-től a szöveg bármely kifizetővel egyidejűleg fennálló jogviszonyra utal. (2014. 12. 31.-ig „más kifizető” volt a szabályban.)

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény - Efo tv. A meghatározott egyéb feltételek fenn-állása esetén a minimálbér mellett garan-tál bérminimumra is kiterjesztették azt, hogy a magánszemélynek nem kell szja bevallást benyújtania. Ezt a rendelkezést már a 2014-es adóévre is lehet alkalmazni. (9. § (2) bekezdés és új 17. §)

2012. évi CXLVII. törvény Katv. – kisadózó vállalkozások 5. § (1) bekezdés m) pont módosítás, a b) pont hatályon kívül helyezése (A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik) m) az átalakulást, egyesülést, szétválást megelőző nappal, ha az átalakulás, egyesülés, szétválás következtében a vállalkozás már nem felel meg a 3. §-ban foglalt – kisadózás szerinti - feltételeknek.

A Katv. 5. § (1) bekezdés j) pont Megszűnik a KATA-s adóalanyiság a megszűnéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot; Korábbi szöveg: negyedév utolsó napja

A Katv. 5. § (2) bekezdés Az adóalanyiság megszűnéséről az adóhatóság határozatot hoz. A 2014. 12. 31-ig hatályos rendelkezés szerint határozattal értesíti az adóalanyt az adóhatóság.

A Katv. 7 . § (1) bekezdés Az adóhatósági adatkezelés kiterjesztése és a társadalombiztosítási szervek felé történő „kezelhető” adatszolgáltatás érdekében az adóalanyok vonatkozásában a TAJ-szám közlésének előírása.

A Katv. 7. § (3) bekezdés Az adóalanyiság bejelentésekor nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e, és a biztosítása a kisadózókénti bejelen-téssel jön-e létre, valamint nyilatkozni lehet arról, ha a kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adó megfizetését választja.

Katv. 8. § (9)-(10) bekezdés Jogtechnikai korrekció. A vállalt magasabb összegű adóra is jogszerűen érvényesíthető igazolt távollét esetén a csökkentés.

A Katv. 8. § (11) bekezdés Az új rendelkezés szerint az egyéni vállalkozó tevékenységének szüneteléséről szóló bejelentést nem kell havonta ismételni. A mentesség a vállalása szerint maga-sabb összegű tételes adót fizetőre is vonatkozik.

A Katv. 14. § új (3) bekezdés (A KATA-adóalanyiság vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul:) g) a kisadózó tag, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári évben nem minősül főállású kisadózónak, ha a kisadózó vállalkozás naptári évi bevéte-lének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban vagy más vállalkozásnak nem főfoglalkozású tagja.

Kapcsolódó szabályok Az állami adóhatóság kérelemre, vissza-menőleges hatállyal törli a külföldön élő magánszemély járulékfizetési kötelezett-ségét, ha a magánszemély hitelt érdemlően (okirattal) igazolja a) a huzamos idejű, életvitelszerű külföldi tartózkodást, és hogy b) a külföldi egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll. Art. 20. § (7c) bek.

A 08-as bevallásban adatot kell szolgál-tatni az uniós illetőségű választott tisztségviselő tiszteletdíjáról, az életbiztosítási szerződés alapján történő biztosítói teljesítésről, az ingatlan hasznainak szedéséből származó jövedelemről (értékesítés, bérbeadás, valamint az arról való lemondásból, átengedésből származó jövedelemről. Art. 31. § (2) bekezdés 25 a-c) pont

A Nyufig adatszolgáltatása a NAV felé A NYUFIG az Európai Unió más tagálla-mában illetőséggel rendelkező személy részére kifizetett nyugellátás adóévi összegéről az adóévet követő év január 31-ig az adózó azonosításához rendelke-zésre álló adatok feltüntetésével elektro-nikus úton adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak. A NAV adatot szolgáltat a többi tagállamnak. Art. 52. § (12a) bek.

Köszönöm szépen a figyelmet! Vége Köszönöm szépen a figyelmet!