Az iskoláskor küszöbén Új környezet. Új problémák?

Nemzeti Köznevelési törvény (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésõbb az azt követõ évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértõi bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követõen válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév elsõ tanítási napján kezdõdik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülõ kérelmére szakértõi bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor elõtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését."

Az óvodás kisgyermekek iskolaérettségi vizsgálata nem kötelező, de az óvoda, az iskola és a szülő kezdeményezheti, hogy az óvodás gyermek tankötelezettségének kezdetéről iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság döntsön.

Nkt. 45. § (4) bekezdés szerint: "A tankötelezettség kezdetéről az óvoda vezetõje, ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülõ kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt."

Fejlődéslélektani vonatkozások a gyermek képessé válik a tudatos alkalmazkodásra szüleiről leválva új kapcsolatokat alakít gondolkodásának érzelmi telítettsége csökken képes a késleltetésre, bizonyos mértékű önuralomra elfogadja a szabályokat érdeklődése a tudásszerzés és a teljesítmény felé irányul saját teljesítményét adekvát kritikával szemléli figyelmét tartósan tudja összpontosítani érlelődik kitartása, képes egy feladat befejezésére

Testi fejlettségtől az idegrendszer érettségéig a jelentős benső átalakuláshoz testi fejlődésében is alakváltással idomul elkezdődik a fogváltása, teste megnyúlik, mely az idegrendszer éréséről is tájékoztat érzékszervei épek (hallása, látása pontos) nincs beszédhibája, beszédértése megfelelő képes testrészeinek harmonikus működtetésére: elemi mozgásai összerendezettek, egyensúlyát meg tudja tartani jól ismeri testrészeit, mely a világról való tájékozódás kiindulópontját jelenti számára dominanciája kialakult finommozgásai egyre pontosabbá válnak

Mi kell még a sikeres olvasás- és írástanuláshoz? legalább átlagos terjedelmű alapszókincs érett gondolkodási funkciók megbízhatóan működő emlékezet időben, térben és a világban való tájékozódás képessége azonosság és különbözőség felismerése …

Mire lehetnek hatással kudarcélményei? érzelmi életére a szülő-gyerek kapcsolatra tanuláshoz való viszonyára kortárskapcsolataira, felnőttekhez való viszonyára

Mit lehet tenni? az iskolaérettség kritériumainak figyelembe vétele már az óvodai felkészítés során is iskolaérettségi vizsgálat (nem csak annak eldöntésére: menjen-e vagy maradjon…) érési problémák: előnyös lehet még egy év óvodai nevelés szocializációs problémák: inkább hátrány a „visszatartás” nulladik osztályok szerepe célzott, szakemberek között összehangolt fejlesztő munka miben lehet partner a szülő? differenciált feladatkijelölés és értékelés

Az iskolaérettségi vizsgálatok helye a pedagógiai szakszolgálati ellátásban

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 18. § (1) A szülő és a pedagógus nevelő munkáját, valamint a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. (2) Pedagógiai szakszolgálat a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, b) a fejlesztő nevelés, c) szakértői bizottsági tevékenység, d) a nevelési tanácsadás, e) a logopédiai ellátás, f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, g) a konduktív pedagógiai ellátás, h) a gyógytestnevelés, i) az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás, j) a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása. (3)A pedagógiai szakszolgálatok feladatainak, működési feltételeinek, feladatai ellátásának részletes szabályait az oktatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

Szakértői bizottságok megyei szakértői bizottság tankerületi szakértői bizottság harmadik életévüket betöltött gyerekek, tanulók teljes körű pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai vizsgálata BTMN (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek) vizsgálat, felülvizsgálat a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása Területi ellátási kötelezettsége: adott tankerület (járás) területe

A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása = iskolaérettségi vizsgálat

15/2013. EMMI rendelet Iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása céljából szakértői véleményt kell készíteni óvodába járó gyermek estében, annak megítélése céljából, hogy hétéves korában szükséges-e újabb nevelési évet kezdenie? annak megítélésére, hogy a gyermek számára javasolt-e, hogy hat éves kora előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését óvodába járó gyermek esetén, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettség egyértelműen nem állapítható meg – a gyermek óvodai fejlődését nyomonkövető óvodai dokumentumok alapján ha a szülő nem ért egyet az óvodának az óvodai fejődést nyomonkövető dokumentumainak alapján születő, a gyermek „iskolába léphet” javaslatával ha a szülő nem ért egyet a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyerekről szóló óvodai döntéssel a gyermek óvodai nevelésben való további részvételével

Ha óvodai nevelésben kell maradnia a gyermeknek – a szakértői bizottság értesíti a járási hivatalt. A szülő a szakértői véleményben foglaltak ellen eljárást indíthat a járási hivatalnál (felülvizsgálatot kezdeményezhet)

PREVENCIÓ!!!

PREVENCIÓS PROGRAM Pedagógiai fejlesztések megvalósulása a tanév során Pedagógiai szakszolgálat részéről Óvónők a szakszolgálattal konzultálva az óvodai foglalkozásokon fejlesztik a gyerekeket Lehetőleg bevonni a szülőt mindkét részről

PREVENCIÓS PROGRAM Cél: ne az iskolaérettségi vizsgálaton derüljön ki, hogy részképességzavara, tanulási nehézsége van a gyereknek, esetleg BTMN gyerek/tanuló lesz! Szenzitív szakaszban kell fejleszteni!!

Iskolaérettségi vizsgálat Szülőt, gyereket fel kell készíteni!

ISKOLAÉRETTSÉG

FOGALMA Biológiai és pszichés érés eredményeként létrejövő fejlettségi szint, az iskolai éltre való alkalmasság. Azoknak az elsősorban pszichés funkcióknak a megléte, melyek alapfeltételei az eredményes iskolai tanulásnak.

TEVÉKENYSÉGVÁLTÁS: a játékdominanciát a szervezett tanulás váltja fel, a tevékenységet egyre inkább a feladattudat és kötelességtudat szervezi, minden tevékenység a tanulásnak rendelődik alá.

Az óvoda fontos iskolaelőkészítő munkát végez: szervezett, célraorientált képességfejlesztő foglalkozások, követelmények megfogalmazása, a tanulás elemei játékos formában, a teljesítmény értékelése

AZ ISKOLAÉRETLENSÉG: tanulási lemaradáshoz, magatartászavarhoz, súlyos esetekben pszichoszomatikus tünetképződéshez vezet

AZ ISKOLAÉRETLENSÉG TIPIKUS OKAI: túl fiatal életkor, fejlődési lemaradás, zavar, családi motiváció hiánya, kedvezőtlen szociális háttérhatások.

Az iskolaérettség kritériumai: testi, pszichés, szociális.

SZOMATIKUS FEJLETTSÉG: elsősorban orvosi kérdés, első alakváltozás, élettani görbület, ujjpercek elcsontosodása, érzékszervek működőképessége

Első megnyúlás, a nemek alkati elkülönülése

PSZICHÉS FEJLETTSÉG a cselekvés szándékos irányításának képessége, szenzomotoros koordináció, általános tájékozottság, szándékos figyelem, szándékos emlékezet, reproduktív képzelet, gondolkodási műveletek

SZOCIÁLIS FEJLETTSÉG, BEILLESZKEDÉSI ALKALMASSÁG tudja érzelmeit szabályozni, tudja vágyait késleltetni, tudjon lemondani pillanatnyi érdekeiről, tudjon más célkitűzéseivel azonosulni, tudjon meghatározott célok irányában együttműködni

VIZSGÁLÓ ELJÁRÁSOK mozgásos feladatok megoldása utasításra, beszélgetés a mindennapi élet történéseiről, szegélydíszrajz, tizenhat szótagos mondat, eseménykép értelmezése, gondolkodási műveletvégzés

Iskolaérett gyermek szegélydíszrajza

Iskolaéretlen gyermek szegélydíszrajza

Eseménykép értelmezése

ÉRTELMEZÉSI SZINTEK érzéki (enumeratív) szint, leíró (descriptív) szint, értelmező (interpretatív) szint