Munkajog Dr. Kovács László 2009.

I. A MUNKAVÉGZÉSI VISZONYOK TIPIZÁLÁSA 1. Munkaviszonyok 1.1. A versenyszférában foglalkoztatottak munkaviszonya 1992: XXII. Tv. –Mtv 1.2. Az állami szféra alkalmazottai 1.2.1. Közalkalmazottak 1992: XXXIII. Tv. - Kjt A hatálya kiterjed a különböző közszolgáltatást végző - egészségügy, oktatás, stb.- végző állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél foglalkoztatottak jogviszonyára.

I. A MUNKAVÉGZÉSI VISZONYOK TIPIZÁLÁSA 1.2.2. Köztisztviselők 1992: XXIII. Tv. - Ktv A központi közigazgatási szerv, a területi közig. Szerv, a polgármesteri hivatal, mint munkáltató köztisztviselőire és ügykezelőire terjed ki. (A fizikai alkalmazottak csak munkaviszonyt létesíthetnek.)

I. A MUNKAVÉGZÉSI VISZONYOK TIPIZÁLÁSA 1.2.3. A szolgálat jogviszonyban álló állami alkalmazottak A jogviszony elnevezése Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonái Határőrség, rendőrség Nemzetbiztonsági szolgálatok Ügyészségi szolgálati jogviszony Bírósági szolgálati jogviszony Igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonya Tűzoltóság Büntetés végrehajtási szervezet

I. A MUNKAVÉGZÉSI VISZONYOK TIPIZÁLÁSA 2. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok 2.1. A Polgári Törvénykönyv szerinti munkavégzési viszonyok: megbízás vállalkozás A munkaviszony és a vállalkozás/megbízás (számlás) szerződések közötti különbségek

A munkaviszony minősítői jegyei Minősítő jegyek Munkajogviszony Megbízási jogviszony Vállalkozói jogviszony Elsődleges minősítési jegyek A tevékenység jellege, a munkakörként történő feladatmeg-határozás A munkakör határozza meg az ellátandó tevékenységet, amely folyamatosan, rendszeresen ismétlődik A megbízott a megbízó által rábízott konkrét ügy ellátására, feladat elvégzésre vállal kötelezettséget (gondossági kötelem) A vállalkozó meghatározott eredmény létrehozására köteles (eredménykötelem) Személyes munkavégzési kötelezettség A munkavállaló a munkakörét személyesen köteles ellátni, helyettest nem állíthat A megbízott általában személyesen köteles a rábízott ügyet ellátni, de a megbízó hozzájárulásával igénybe vehet más személyt is A vállalkozó általában önállóan hozza létre az eredményt, de igénybe vehet alvállalkozót is.

A munkaviszony minősítői jegyei Minősítő jegyek Munkajogviszony Megbízási jogviszony Vállalkozói jogviszony Elsődleges minősítési jegyek A munkáltató foglalkoztatási, a munkavállaló rendelkezésre állási kötelezettsége A munkáltatót foglalkoztatási kötelezettség, a munkavállalót rendelkezésre állási kötelezettség terheli Nincs általános munkáltatói foglalkoztatási és munkavállalói rendelkezésre állási kötelezettség Alá-és fölérendeltségi viszony A munkavállaló a munkáltató szervezetében alá-fölérendeltségben dolgozik Nincs a munkaviszonyra jellemző alá-fölérendeltség, helyette mellérendeltség érvényesül Nincs a munkaviszonyra jellemző alá-fölérendeltségi, helyette mellérendeltség érvényesül

A MUNKAVÉGZÉSI VISZONYOK TIPIZÁLÁSA 3. Önfoglalkoztatási jogviszonyok 3.1. A gazdasági társaság tagjaként személyesen közreműködő Gt és Ptk szerint 3.2. Egyéni vállalkozóként

A MUNKAVÉGZÉSI VISZONYOK TIPIZÁLÁSA Speciális foglalkozási viszonyok alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás, bedolgozói jogviszonyok, segítő családtag, munkavégzésért járó díjazások, (pl. felügyelő bizottsági tagság utáni t.díj) ösztöndíjas foglalkoztatott jogviszonya, sportolók jogviszonya, nevelőszülői jogviszony, közhasznú munka, közcélú munka, közmunka, közérdekű munka.

2. A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉNEK SZERKEZETE 1.RÉSZ Bevezető rendelkezések 2.RÉSZ A munkaügyi kapcsolatok 3.RÉSZ A munkaviszony 4.RÉSZ A munkaügyi vita 5.RÉSZ Vegyes és átmeneti rendelkezések

I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A Munka Törvénykönyvének bevezető rendelkezései 1. A jogok gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének alapvető szabályai. 2. A hátrányos megkülönböztetés tilalma és az előnyben részesítés kötelezettsége. 3. A jognyilatkozatok. 4. Az érvénytelenség. 5. A munkaviszonyból származó igény elévülése. 6. A határidők számítása. 7. A munkaviszonyra vonatkozó szabályok.

A jogok gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének szabályai Felek együttműködési kötelezettsége A munkavállaló személyiségi jogainak védelme Munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme Rendeltetésellenes joggyakorlás tilalma.

Az egyenlő bánásmód követelménye A jognyilatkozatok 1. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003: CXXV. Tv. A jogrendszer egészére nézve általános jelleggel határozza meg a diszkrimináció tilalmát. 2. A jognyilatkozatok formája 2.1. Főszabály: alaki kötöttség nélkül – akár írásban, akár szóban 2.2. Kivétel Munkaviszonyra vonatkozó szabály írásbeli kötelezettséget ír elő A munkavállaló kérésére 2.3. Az írásbeli nyilatkozat közlése Tértivevény Ha a címzett nem veszi át, az első postai értesítés elhelyezését követő 10. napon

AZ ÉRVÉNYTELENSÉG Az érvénytelenség Érvénytelenségnek nevezzük azt az esetet, amikor a megállapodásnak csak a látszata van meg, de a jogszabály nem biztosítja hozzá a kötelező erőt Két változata van: a) semmiség b) megtámadhatóság Semmis megállapodás feltétel nélküli érvénytelenséget jelent. Megtámadható megállapodás csak feltételesen érvénytelen. Semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba, vagy egyébként jogszabályba ütközik A megállapodás két okból támadható meg: a) tévedett, feltéve, ha tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhette b) ha mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt.

AZ ELÉVÜLÉS Az elévülés az igényérvényesítésre nyitva álló határidőt jelenti 1. Főszabály: A munkaviszonnyal kapcsolatos igény három év alatt évül el. 2. Az elévülési idő kezdete: az esedékessé válás időpontja 3. Az elévülés nyugvása: a jogosult menthető okból igényét nem tudja érvényesíteni 4. Az elévülés megszakítása: a jogosult írásban felszólítja a kötelezettet a teljesítésre

I. A HATÁRIDŐK SZÁMÍTÁSA Ha a törvény napot említ, akkor ezen naptári napot kell érteni. Az intézkedése (pl. a kézbesítés napja) nem számít a határidőnek. Ha valamely nyilatkozat megtételére előírt határidő utolsó napja szombat, vasárnap, vagy munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.

I. A MUNKAVISZONYRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK Törvény, illetve törvényi felhatalmazás alapján egyéb jogszabályok Kollektív szerződés Főszabály: Kollektív sz. a munkaviszonyra vonatkozó bármelyik kérdésről rendelkezhet, de nem lehet ellentétes a jogszabállyal A kollektív szerződés főszabályként csak a munkavállalóra kedvezőbb feltételeket állapíthat meg A felek megállapodása semmis, ha az előzőekben meghatározott szabályokba ütközik.

A MUNKAVISZONY ALANYAI, A MUNKASZERZŐDÉS Munkáltató Feltétel: a jogképesség A munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy közlése Munkavállaló Feltétel: 16 életév A munkaviszony – főszabályként – munkaszerződéssel jön létre Alaki, formai követelmények írásban kell megkötni az írásba foglalásról a munkáltató köteles gondoskodni

A MUNKAVISZONY LÉTREJÖTTE, A MUNKASZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE ÉS TARTALMA 1. Tartalmi követelmények Bármely kérdésben meg lehet állapodni, de jogszabállyal vagy kollektív szerződéssel ellentétbe csak akkor állhat ha az a munkavállalóra kedvezőbb Meg kell határozni a munkavállaló személyi alapbérét munkakörét, munkavégzés helyét.

A MUNKAVISZONY LÉTREJÖTTE, A MUNKASZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE ÉS TARTALMA A munkáltató írásban köteles közölni: A munkaköri leírást A munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget Az irányadó munkarendet Munkabér egyéb elemeit A bérfizetés napját stb

A határozott időre szóló szerződés szabályai A határozott idejű munkaviszony Legfeljebb öt év lehet Meghosszabbítható, de az öt évet a hosszabbításokkal együtt sem haladhatja meg. Határozatlan idejűvé történő átalakulásának esete Rendes felmondással – főszabályként – nem lehet megszűntetni A próbaidő A munkaviszony létesítésekor lehet kikötni Időtartama: 30 nap, legfeljebb három hónap Időtartama alatt a munkaviszony indoklás nélkül megszűntethető

A MUNKASZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA Munkavállaló és munkáltató közös megegyezésével. A munkavállaló hátrányára a munkaszerződést a kollektív szerződés sem módosíthatja. Módosítására a munkaszerződés megkötésének a szabályait kell alkalmazni. Kötelező módosítása a személyi alapbérre nézve a törvény rendelkezései alapján

A MUNAKVISZONY MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE I. A munkaviszony megszűnése és megszüntetése eseteinek áttekintése A munkaviszony megszűnik: - munkavállaló halálával, - a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, - a határozott időtartam lejártával - Munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlással – Mtv hatálya alól Kjt hatálya alá A munkaviszony megszüntethető (mindegyik esetben kötelező az írásbeliség) - közös megegyezéssel, - rendes felmondással , - rendkívüli felmondással, -azonnali hatállyal a próbaidő alatt.

A MUNAKVISZONY MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE II. A rendes felmondás és a végkielégítés a) Rendes felmondás A munkáltató köteles felmondását megindokolni Felmondási indokok - a munkavállaló képessége - a munkavállaló magatartása - a munkáltató működésével összefüggő ok Felmondási tilalom, felmondási korlát Felmondási idő b) Végkielégítés A munkáltató rendes felmondása esetén jár, feltétele, hogy a munkaviszony meghatározott ideig a munkáltatónál fennálljon Végkielégítés mértéke

A MUNAKVISZONY MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE III. A rendkívüli felmondás 1. feltételeit a törvény szigorúan meghatározza. mind a munkáltató, mind a munkavállaló akkor élhet vele, ha: - a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. 2. Határidő: szubjektív: 15 nap objektív: 1 év

A MUNAKVISZONY MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE Eljárás a munkaviszony megszűntetése esetén Munkáltató: Ki kell fizetni a munkavállaló munkabérét és egyéb járandóságait. Ki kell adni az előírt igazolásokat Működési bizonyítvány kiadása Munkavállaló: Munkakörét át kell adnia Munkáltatóval el kell számolnia

A MUNAKVISZONY MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE A munkaviszony jogellenes megszüntetése és jogkövetkezményei A munkaviszony jogellenes megszüntetése: - Munkavállaló részéről az indoklás valótlansága, a munkavállaló részéről a felmondási idő be nem tartása. Munkáltató jogellenessége esetén: a) - Eredeti munkakörébe visszahelyezés, + Elmaradt munkabér, okozott kár (vagyoni, nem vagyoni) megtérítése b) – a visszahelyezés mellőzése és kompenzációként 2-12 havi átlagkereset + Elmaradt munkabér, okozott kár (vagyoni, nem vagyoni) megtérítése Munkavállaló jogellenessége esetén: A felmondási időre eső átlagkereset megfizetése Okozott kár megtérítése

A MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI I. A munkáltató alapvető kötelezettségei II. A munkavállaló alapvető kötelezettségei III. Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól IV. A munkaviszony melletti további munkaviszony létesítése V. A tanulmányi szerződés

A MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI I. A munkáltató alapvető kötelezettségei Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani. Munkát megszervezni (munkavállaló jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja.) Munkavállaló számára tájékoztatást és irányítást megadni. A munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani. Munkabér, járandóságok kifizetése.

A MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI II. A munkavállaló alapvető kötelezettségei Az előírt helyen, időben munkában képes állapotban megjelenni, munkaidejét munkában tölteni, munkáltató rendelkezésére állni a munkaidőben. Munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal végezni. Munkatársaival együttműködni. Munkáját személyesen ellátni. Üzemi (üzleti) titok megőrzése. Tanfolyamon vagy továbbképzésen való részvétel A munkáltató utasításának eleget tenni, A munkáltatói utasítás végrehajtásának megtagadása

A MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI III. Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól Állampolgári kötelezettségek teljesítése esetén. Közeli hozzátartozó halálakor. Keresőképtelen betegség Elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni pl. rendkívüli időjárás, közlekedési problémák Véradás, orvosi vizsgálat Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkáltató engedélye alapján.

A MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI A munkaviszony melletti további munkaviszony létesítése Létesítését kötelező a munkáltatónak bejelenteni. A munkáltató a jogviszony létesítését, ha jogos gazdasági érdekeit veszélyezteti, megtilthatja

A MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI A tanulmányi szerződés A tanulmányi szerződés célja Nem köthető tanulmányi szerződés, ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót Írásba foglalás, a támogatás formája, mértéke, a munkaviszonyban töltendő idő hossza, max. 5 év Tanulmányi Az iskolai rendszerű képzésben részt vevő tanuló kedvezményei - a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidő - vizsgánként négy munkanap, diplomamunka: 10 munkanap

A MUNKAIDŐ ÉS A PIHENŐIDŐ 2. I. A teljes munkaidő a) Teljes vagy rendes munkaidő: A munkavállalónak rendszeresen külön utasítás nélkül is munkát kell végeznie Mértéke: napi 8 óra, heti 40 óra Munkarend, munkaidőkeret, napi munkaidő beosztást a munkáltató határozza meg Munkaidőkeret legfeljebb három havi keretben határozható meg A munkaidő-beosztás közlése: legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre közölni kell b) Rendkívüli munkavégzés Időtartama: naptári évenként legfeljebb 200 ksz-ben 300 óra Elrendelése: csak különösen indokolt esetben, munkaszüneti napon csak kivételesen rendelhető el

A MUNKAIDŐ ÉS A PIHENŐIDŐ 3. II. A pihenőidő munkaközi szünet, hat órán túli munkavégzés esetén 20 perc napi pihenőidő, a napi munka befejezése és a másnapi munkavégzés között legalább 11 óra pihenőidő hetenként két pihenőnap, az egyik vasárnap munkaszüneti nap: évi 10 nap

A MUNKAIDŐ ÉS A PIHENŐIDŐ A rendes és a rendkívüli szabadság Alapszabadságból és pótszabadságból áll. Mértékét a munkavállaló életkora határozza meg. A pótszabadság az alapszabadság felül jár. - fiatal munkavállalónak, szülőnek 16 évesnél fiatalabb gyermeke után szabadság kiadását a munkáltató határozza meg, a szabadság egynegyedét a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni Betegszabadság. Szülési szabadság.

A MUNKA DÍJAZÁSA I. Bérformák és bérpótlékok II. A költségek megtérítése és a munkabér védelme

A MUNKA DÍJAZÁSA I. Bérformák és bérpótlékok a) bérformák: teljesítménybér, időbér, a kettő összekapcsolásával. b) bérpótlék: éjszakai munkavégzés, túlmunkáért heti pihenőnapokon, munkaszüneti napon.

A MUNKA DÍJAZÁSA II. A költségek megtérítése és a munkabér védelme A törvény szabályozza a munkavállaló költségeinek megtérítését, valamint a munkabér védelmét. A munkabérből csak meghatározott feltételek mellett lehet bármilyen levonást eszközölni.