A határidők az eljárásokban Pp. Fogalma: az az időtartam, amely alatt valamely eljárási cselekményt el lehet vagy el kell végezni - határnap: egy adott nap, amelyen a cselekményt el kell végezni Meghatározása: jogszabály vagy a bíróság vagy hatóság állapíthatja meg Számítása: Pp: 103. § (1) A határidőket napok, hónapok vagy évek szerint kell számítani. - napokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele (amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény esik) - hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, v. a hó utolsó napján. - ha munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le - a hivatali idő végével lejár az utolsó napon, de: a postára adás napjának kell beleesnie meghosszabbítás: A bíróság az általa megállapított határidőt fontos okból egyszer meghosszabbíthatja; (max. 45 nap, kivéve, ha a szakértői vélemény elkészítése hosszabb határidőt tesz szükségessé) A törvényben megállapított határidőt csak a törvényben meghatározott esetben lehet meghosszabbítani.

Törvénykezési szünet: A határidőbe nem számít bele minden évnek a július 15-től augusztus 20-ig terjedő időszaka. Ha a hónapokban vagy években megállapított határidő a törvénykezési szünet ideje alatt járna le, a határidő a következő hónap azon napján jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel, ha ez a nap is a törvénykezési szünet idejére esik, a határidő a törvénykezési szünetet követő első napon jár le. nem lehet alkalmazni: a) soron kívülieljárás esetében b) az előzetes bizonyításra; c) a végrehajtási perekre; d) ha a felek ezt közösen kérték; vagy e) ha törvény azt kizárja.

A mulasztás Jogkövetkezménye: a fél az elmulasztott perbeli cselekményt többé hatályosan nem teljesítheti. Kimentése: igazolási kérelemmel - ha a fél vagy képviselője valamely határnapon hibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely határidőt hibáján kívül mulasztott el - ezt kell alátámasztani a kérelemben + egyidejűleg pótolni a cselekményt Határidő - 15 napon belül lehet előterjeszteni, az elmulasztott határnaptól, határidő utolsó napjától - ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, onnantól számít. - a mulasztástól számított 3 hónap eltelte után nincs helye A kérelem elbírálása: az a bíróság határoz, amelynek eljárása alatt a mulasztás történt Érdemi vizsgálat nélkül elutasítja: ha az igazolást a törvény kizárja, vagy elkésetten terjesztették elő, vagy nem pótolta Helyt ad: nincs ellene fellebbezés, az ügyet befejező határozat elleni fellebbezésben is csak akkor támadható meg, ha a bíróság olyan igazolási kérelemnek adott helyt, illetőleg olyan igazolási kérelem alapján rendelte el az eljárás vagy a végrehajtás felfüggesztését, amelyet érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania - következmény: a mulasztó által pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt határidőn belül teljesítette volna, a tárgyalást a szükséges keretben meg kell ismételni, az új tárgyalás eredményéhez képest az elmulasztott tárgyaláson hozott határozat hatályban tartása vagy teljes/ részbeni hatályon kívül helyezése szükséges lehet. Elutasítja: a végzés ellen fellebbezésnek van helye.

Egyéb általános szabályok = A felek eljárási cselekményei 1. Beadványok 2. Kifogás az eljárás szabálytalansága ellen 3. Kifogás az eljárás elhúzódása miatt 4. Az iratok megtekintése; másolatok = A bíróság eljárási cselekményei 1. Hiánypótlás 2. Kézbesítés A kézbesítési vélelem megdöntése Hirdetményi kézbesítés Kézbesítési megbízott 3. Jegyzőkönyv

2. Kifogás az eljárás szabálytalansága ellen 1. Beadványok Alaki követelmények 2. Kifogás az eljárás szabálytalansága ellen

3. Kifogás az eljárás elhúzódása miatt Jogosultak Esetei Nincs helye kérelem tartalma Intézkedések az ügyben eljáró bíróság a kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróság

4. Az iratok megtekintése; másolatok Jogosultak Terjedelme Harmadik személyek betekintési joga Az ítéletek nyilvánossága Az iratok megküldése e-mailben

A bíróság eljárási cselekményei 1. Hiánypótlás Végzéssel, nem fellebbezhető Határidő tűzésével Jogkövetkezményekre figyelmeztetéssel

2. Kézbesítés Postai szolgáltató útján, a hivatalos iratokra vonatkozó szabályok szerint Szabályszerű kézbesítés feltételei Kézbesítési vélelem Átvétel megtagadása Nem kereste Értesítés

A kézbesítési vélelem megdöntése Jogosult Határidő Hivatkozási alap Elbírálása Jogkövetkezmények Szabálytalanság miatt, a fél kérelmére Szabálytalanság miatt, más kérelmező Önhiba hiánya miatt

Hirdetményi kézbesítés Feltételek fél tartózkodási helye ismeretlen, vagy olyan államban van, amely a kézbesítéshez jogsegélyt nem nyújt, vagy ha a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, illetőleg ha a kézbesítés megkísérlése már előre is eredménytelennek mutatkozik, továbbá a - az ismeretlen örökösök részére is.  Hirdetményi kézbesítést a bíróság - - csak a fél kérelmére és csak az annak alapjául szolgáló ok valószínűsítése esetében rendelhet el. kivéve: ha a külföldi fél nem jelölt meg kézbesítési megbízottat, nincs belföldi idézési címe, sem meghatalmazottja, vagy megjelölt ugyan, de sikertelen volt részére a kézbesítés. + költségét a félnek kell előlegeznie alaptalan elrendelés

módja: A hirdetményt tizenöt napra ki kell függeszteni a bíróság hirdetőtáblájára és a fél - utolsó ismert lakóhelyén a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára, továbbá közzé kell tenni a bíróságok központi internetes honlapján. kézbesítési vélelem: az iratot - a hirdetménynek a bíróság hirdetőtábláján való kifüggesztésétől számított tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni.

Kézbesítési megbízott felperes alperes Ha emulasztják, v. haladéktalanul új kézbesítési megbízottat nem jelöl meg, vagy az iratokat a kézbesítési megbízott részére kézbesíteni nem lehet, erre tekintettel hiánypótlás elrendelésének vagy a fél külön felhívásának nincs helye, hanem az iratot hirdetmény útján kell kézbesíteni. nem alkalmazható az első tárgyalásra szóló idézés és keresetlevél alperes részére történő kézbesítésére; ezen iratok kézbesítésére a külföldi kézbesítés szabályait kell alkalmazni.

3. Jegyzőkönyv a) az eljáró bíróságot és a bírósági ügyszámot; Mely eljárási cselekményekről közokirat Tartalma a) az eljáró bíróságot és a bírósági ügyszámot; b) a felek nevét és perbeli állását, továbbá a per tárgyát; c) a tárgyalás (meghallgatás vagy kihallgatás) helyét, továbbá kezdő és befejező időpontját; a)268 a tárgyalás megkezdésének kitűzött és tényleges időpontját; d) a bírák, a jegyzőkönyvvezető és a tolmács nevét; e)267 a jelenlevő feleknek és képviselőiknek nevét és perbeli állását, a jelen levő más perbeli személyek nevét; f) zárt tárgyalás esetén az erre való utalást. (5)273 Az elhalasztott tárgyalásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni. Ha a tárgyalás folytatólagos vagy ismételt, ennek a jegyzőkönyvből ki kell derülnie.

kiegészítés és módosítás 117. § (1) A jegyzőkönyvben röviden le kell írni az eljárás menetét és az annak során történteket, mégpedig úgy, hogy a jegyzőkönyv alapján azt is meg lehessen állapítani, vajon az eljárás a törvényben meghatározott alaki követelményeknek megfelel-e. Ha valamely kifejezés vagy kijelentés pontos szövege jelentős, azt szó szerint kell jegyzőkönyvbe venni. 269 a felek által előadott vagy a periratokból felolvasott lényeges kérelmeket és nyilatkozatokat, ideértve a felek tényállításait és bizonyítási indítványait, valamint a keresetváltoztatást és a viszontkeresetet, úgyszintén a korábbi kérelmektől és nyilatkozatoktól való eltéréseket, illetőleg valamely nyilatkozatnak bírói felhívás ellenére való elmulasztását vagy megtagadását; 270 az okiratok bemutatásának megtörténtét, valamint a tanúk vallomását, a szakértők véleményét és a szemle eredményét; 271 a keresettől való elállást, továbbá az elismerést és a jogról való lemondást, illetőleg a felek között létrejött egyezséget; 72 a pervezetés és rendfenntartás körében tett intézkedéseket, a korábbi eljárás ismertetésének megtörténtét, valamint a bíróság által az eljárás folyamán hozott végzéseket és az ítélet kihirdetésének megtörténtét. aláírások elkészítés ideje kiegészítés és módosítás