Az esetleírás 2013. november 28. Portfólió része, amit hamarosan el kell készíteni, azoknak akik… Látszólag egyszerű feladat, de szerintem sokat számít majd a megítélésünkben, ezért nem haszontalan, ha foglalkozunk kicsit vele.

A portfólió Dokumentumgyűjtemény, amely alapján végigkísérhető a pedagógus szakmai útja, tevékenysége, fejlődése, nehézsége, sikerei egyrészt a tények, másrészt magának a pedagógusnak a reflexiói, értelmezése alapján. (326/2013. (VIII. 30.) 8. § Ezt már ismerjük: Most a minősítéshez használt fogalma. Rendelet szerinti fogalma. Tények, reflexiók, értelmezések.

Portfólió tartalma: 2. A nevelő-oktató munka dokumentumai Csoportprofil Különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel való foglalkozás Tematikus terv Hospitálási napló + reflexió Tev.terv Tev.terv Tev.terv Esetleírás Tev.terv Tev.terv Tev.terv Tev.terv Emlékeztetőül: Összes köt dokumentum. IKT alkalmazása Tev.terv Tev.terv Tev.terv + A megvalósítás dokumentumai és reflexiók + A gyermekek tevékenységének értékelése és reflexiók

Mit mutat meg az esetleírás? Pedagógiai nézeteket: hitek vélekedések meggyőződések személyes elméletek „saját pedagógia” Erre kíváncsiak a szakértők. Ha mindenki a neveléstudomány elmélete szerint tenné a dolgát minden pillanatban…nem lenne szükség sem ellenőrzésre, sem minősítésre. De ez nem így van. De nem! Sok esetben ezzel egybeeső, de sokszor eltérő mozgatórugóink vannak, és ezek a mi nézeteink. A hitek, vélekedések filterként szűrik a neveléstudomány elméleteit: a kutatások szerint csak azok épülnek be, amelyek egybeesnek nézeteinkkel. Így aztán mindenki egy saját pedagógia alapján szervezi a csoport/osztály életét. Ezt a saját pedagógiát mutatjuk be az esetleírásnál.

A nézetek „a mentális, személyes konstrukciók egy csoportját alkotják, olyan feltételezések, feltevések, propozíciók a világról, amelyeket igaznak vélünk, s amelyek befolyásolják ítéleteinket, mások megítélését, s amelyeket felhasználunk döntéseink során” (Richardson, 1996.) Miből épülnek fel: saját élmények óvodásként, tanulóként (a különböző fokozatokban) családban… Az idő folyamatában A NÉZETEK meggyőződéssé formálódnak. A tudatosság határain kívül működnek. Meghatározó szerepet töltenek be a tanári gyakorlatban.

Kutatási eredmények a nézetek korán kialakulnak és nehezen változnak meg a nézetrendszernek adaptív funkciója van, azaz segíti az egyént, hogy definiálja és megértse a világot és saját magát a tudás és a nézetek bonyolultan összefonódnak, de a nézetek értékelő természetük miatt szűrővé válnak, melyen keresztül értelmezzük az új jelenségeket az egyén nézetei jelentősen befolyásolják a viselkedését a tanításról való nézetek már kialakultak és megalapozottak, mikorra a diák eljut a felsőoktatásba Igazából arra kíváncsiak, hogy mi most a pedagógusi pályánk e pontján, hogyan állunk ezzel a dologgal? Mennyire hatnak a szaktudományok a gyakorlatban eltelt idő óta, vagy mennyire maradtunk meg a képzés előtti nézeteinknél? Hiszen: minden percben döntéseket hozunk a gyermekekkel kapcsolatban.

Miről rendelkezünk jelentős nézetekkel ? a tanulókról és a tanulásról (1) a tanításról (2), a tantárgyról (3), a tanítás tanulásáról (4), önmagukról és a tanári szerepről (5) Ha ezt tételesen, tudatosan összehasonlítom, nem biztos, hogy teljes azonosságot találok a tudományos és a saját nézőpontom között.

Mit gondolunk a saját pedagógus szerepünkről?

Cél: a tudatosság implicit nézetek exclipit nézetek Gondolkodjunk (reflexió)saját osztálytermi gyakorlatunkról, Legyünk képesek megfogalmazni és felülvizsgálni nézeteinket, felderíteni az esetleges ellentmondásokat, mert ennek következményeként tudunk nagyobb kontrollt gyakorolni saját professzionális fejlődésük felett. Fontos: a feltárás, önelemzés, tudatosítás. Ebben segít a reflektív gondolkodás, és ennek bemutatására szolgál az esetleírás. Az implicit tanulás tudattalan tanulást jelent, amikor a tanulási folyamatból hiányzik az aktív figyelmi komponens, és a személy a felidézés során is csak készségszinten „érzi” a megtanultakat. Amikor tudatosan és szabályszerűen törekszünk valamilyen anyag elsajátítására, azt nevezzük explicit tanulásnak. A hétköznapi nyelvben az explicit tanulást értjük a „tanulás” fogalma alatt.

Nézetek feltárása: egy módszer… Szerintem az a jó tanár/óvodapedagógus… A tanulásban az a lényeg... Az iskola/óvoda arra való... A tanár/óvodapedagógus-diák/gyermek kapcsolatban szerintem az a legfontosabb... Kipróbáljuk? Lesznek egyforma válaszok? Annak ellenére, hogy mindnyájan megtanultuk, milyen személyiségjegyekkel, képességekkel, ismeretekkel kell rendelkeznie a ped-nak?

Mit mutat meg rólunk az esetleírás? Szakmai tudás Gyermekszeretet, tisztelet Problémaérzékenység Empátia Lényeglátás Együttműködési készség Tudatosság … Az esetleírásban a valóság általunk értelmezett világként jelenik meg. Csak látszólag a gyerekről/csoportról szól majd, igazából rólunk… Mit tudunk a személyiségfejlődés törvényszerűségeiről, életkori sajátosságokról, kommunikációról, konfliktuskezelésről…..

Az esetleírás típusai, alkalmazása Belső, lényegre koncentráló, Eszközjellegű, Kollektív Kutatás, Diagnosztizálás, Értékelés, Oktatás, tanítás, Tanulás Belső, lényegre koncentráló: cél, jobban megérteni az egyedi, sajátos esetet. Az önmagában érdekes, nem illusztrál és reprezentál mást, pl. egy sajátos gyermek, egy sajátos helyzet egy gyermekkel; megközelítési módok, témák, módszerek Eszközjellegű: cél, hogy pontosítsák az adott probléma értelmezésére kialakított elméletet.Pl. ha pusztán frontálisan oktatom a gyerekeket, nem fejlődik együttműködési képességük. Kollektív: több esettel foglalkoznak, hogy vizsgálni tudjanak jelenségeket. – a mobil telefont használó gyerkekek…. PEDAGÓGUSOK, PSZICHOLÓGUSOK, ORVOSOK, JOGÁSZOK: VALÓDI ESETEK-ADOTT SZAKMA LEGJELLMEZŐBB PROBLÉMÁI ÉLTSZERŰ HELYZETEKBEN-ELEMZÉS, ÉRTÉKELÉS-SZEMLÉLETMÓDOK MEGISMERÉSE

A „ mi” esetleírásunk Mi a célunk? Kinek szól? Mit kell bemutatnunk az eset kapcsán? Oktatási-nevelési dilemma, probléma felismerése Probléma azonosítása Probléma elemzése ( tünetek – okok) Nézőpontváltás Célok megfogalmazása Megoldások és szelektálásuk Optimális megoldás kiválasztása – következmények mérlegelése Módszertani kivitelezés átgondolása

Tartalmi elemek Környezet – hol vagyunk? A főszereplő(k) A probléma (pedagógiai) Probléma/helyzet/konfliktus mögött rejlő tényezők Lényeges kontextusok Kulcsszituációk Kritikus események Hol kezdődik, hol végződik Az eset „szíve”, és „szegélyei” Egyén, Csoport, Szervezet, Oktatási esemény, Kapcsolatok, Eljárásmódok, eszközök Kontextus: A kommunikáció mindig kontextusban jön létre. A kontextus jelentése szövegalkotás esetén szövegkörnyezet, a kulturális közeg, amelyben az üzenet létrejön, közvetítésre, majd befogadásra kerül.   Alapvető kontextusok:    a) interperszonális (két ember közötti)  b) csoportos (néhány ember)  c) közéleti (klasszikus retorika alaphelyzet: szónok szól nagyobb hallgatósághoz)  d) tömegkommunikációs (elektromos/nyomtatott médián keresztül)  e) kultúrközi (két kultúra között zajló kommunikáció esetén)

Rozsonits Erika: „Egyszer lent, máskor fent…” Egy eset: Rozsonits Erika: „Egyszer lent, máskor fent…” www.osztalyfonok.hu

Bevezetés 1. Ki vagyok, hol vagyunk? „Mindig különleges élmény új osztályt kapni, a régi jól működő közösséget ballagtatni. Az emberre sokféle érzelem hat ilyenkor. Ez így működött régen is, amikor óvodapedagógusként dolgoztam, s ma középiskolai tanárként mit sem változott a helyzet.”

Bevezetés 2. Kiről szól az esetleírás? „A következőkben bemutatom a jelenlegi osztályomba járó diákommal kapcsolatos problémaszituációk rövid történetét, valamint azon megoldási módokat, melyek hatékonyak voltak a mindennapokban.”

Bevezetés 3. Az eset pedagógiai környezete „A mi iskolánkban hagyomány, hogy a leendő osztályfőnökök tevékenyen részt vesznek a beiratkozásnál, hiszen ez az első – sok gyermek esetében sajnos az utolsó – alkalom arra, hogy a családról, a szülő-gyermek interakciókról valamit megtudjon a pedagógus. A kb. 15-15 perc a személyes adatok felvétele alatt én szeretek bepillantást nyerni a szülő–gyermek, testvér–testvér kapcsolatokba.(hangnem, stílus, nyitottság, zárkózottság). Jelenlegi osztályom 10. évfolyamos. A két év elteltével semmit nem kopott a következő szituáció emléke.”

A probléma bemutatása 1. Hogyan indul a történet? „Kicsit késve, kicsit hangosan lépett az osztályba egy 40 év körüli édesanya és hatalmas túlsúllyal rendelkező lánya. Feltűnő volt a szülő izgatottsága, félelme. A kislány egyértelműen utálta a helyzetet, azt, hogy neki is itt kell lennie. Mikor megszólítottam, egy-egy szóval, de válaszolgatott. Amint a gólyatábori lehetőség tájékoztatásához értem, azonnal kikelt magából. Iskolába nem illő modorban kiabálta, hogy ez már mindennek a teteje, felejtsem el, és kész.”

A probléma bemutatása 2. A probléma lényege „A kezdetektől fogva ez a kislány folyamatosan, majd minden tanítási órán kipróbálta a határait. Napi szinten jelezték a kollégák a kisebb-nagyobb megoldásra váró helyzeteket. Ekkor szinte kizárólag fekete ruhákba öltözött a gyerek, a halált, az elmúlást verseiben egyetlen célként jelölte meg. Ezeket az írásokat szívesen mutatta meg az érdeklődőknek, s szinte várta a megbotránkozást. A folyamatos problémák miatt az általános iskola alatt elküldték pszichológushoz, aki azt mondta a szülőknek, hogy nem tud eredményt elérni a gyerekkel, amíg ennyire elutasító és nem hajlandó együttműködni.”

A probléma bemutatása 3. A probléma okai „erőtlen kézfogása megerősített komoly önértékelési zavarairól.” „otthon mindent megkap, kiszolgálják, jó adag lustaság kondicionálódott nála.”

A pedagógia stratégia 1. „Az induláskor természetesen az együttnevelés formáira nagy szükség volt. Mára a szülőkkel való kapcsolattartás szinte naprakész, sikerült bürokratikusságtól mentes kapcsolatot kialakítanunk. A megoldások keresésében a család és a gyermek pozitívumaira támaszkodom.”

A pedagógia stratégia 2. „Az egyetlen járható út az őszinteség volt, minden résztvevővel. Beszélgetéseket, nemcsak a kislánnyal, hanem az osztállyal, a többi szülővel megtettem s teszem a mai napig. Az osztályprogramok, az alaposan megtervezett osztályfőnöki órák, elszámoltatások, szerződések büntetések, egész sora van már a hátunk mögött. Tudatosan említem a büntetést utolsóként a sorban. Ennél a tanulónál csak nagyon indokolt esetekben tartom hatékonynak.”

A pedagógia stratégia 3. „Én úgy gondolom, a tanuló egyéniségéhez igazodva, de a vezető szerepet végig megőrizve, viselkedésére folyamatosan reflektálva, enyhe humort alkalmazva sikerült a kislányt egy kicsit közelebb hozni önmagához, az osztályhoz és hozzám, osztályfőnökhöz.”

A pedagógia stratégia 4. „Az élet úgy rendezte, hogy kisebb műtétre került sor nála az elmúlt tanév végén. Ekkor az osztály valamennyi tagjával készíttettem egy szív alakú lapot, melyen minden mondat így kezdődött: „Azt szeretem benned, hogy…”. Az édesanyától tudom, hogy kincsként őrzi a lapocskákat a mai napig.

A pedagógia stratégia 5. „Ebben a tanévben érdeklődésének, képességének megfelelő, apró feladatokat folyamatosan bíztam rá, ügyelve arra, hogy mindig ellenőrizzem, értékeljem a teljesítményét. Egyszer sem hagytam kibúvót. A rábízott dolgokért keményen felelősséget kellett vállalnia. Egyre többször jutott apróbb-nagyobb sikerélményekhez.”

A pedagógia stratégia 6. „Sokat gondolkodtam, mi lehetne az az átütő siker, amit végre ő maga is igazi sikernek könyvel el. Szerencsére iskolánk folyamatosan sokféle szabadidős programot ajánl, ilyen volt az „Alternatív pingpongbajnokság” is. Minden osztályból minimum három jelentkezőt vártak a versenyre, amelyre bármilyen kreatív ütővel lehetett nevezni.”

Eredmények „Megtört a jég, a kislány ott, az órán tervezgetni kezdett. Kitalálta, hogy édesapjával készíttet egy nagyobb méretű plexi lóherét… és megnyerte az iskolai bajnokságot. Ebben az időben én éppen szülői értekezletet tartottam. Bekopogott, és illedelmesen bejött a terembe, elújságolva a történteket. Mikor gratuláltam, megkérdeztem, szabad-e megölelni. Őszinte örömmel engedte meg. Nagy örömömre kiérdemelte az első osztályfőnöki dicséretét.”

Eredmények „Ettől az időtől fogva egyre színesedett a ruhatára, sokat és szívesen vesz részt a legtöbb osztályprogramban. Kollégáim visszajelzései alapján tudom, hogy sok esetben tud olyan intelligensen viselkedni, megszólítani, kérni, köszönni, ahogyan azt a párbeszédekben, a sok-sok szituációs játékban látta, megtapasztalta az óráimon.”

Befejezés „Mindezek ellenére azóta is folyamatos „kötéltánc” a legtöbb találkozás. Néha szeretném, ha türelmesebb, megértőbb, kevésbé önző lenne, de olyankor mindig arra gondolok, hogy honnét is indítottam a vele kapcsolatos nevelőmunkámat. Most zárul a második tanév, a mi intézményünkben töltött tanulmányainak éppen a fele. Őszintén remélem, hogy a nehezén már túljutottunk.”

Pedagóguskompetenciák Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók A tanulás támogatása A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység Folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

Ha én értékelném a pedagógusok portfólióját…

Köszönöm a figyelmet.