Jogorvoslati lehetőségek az egyenlő bánásmód követelményének megsértése esetén

Ki, Hova fordulhat?

Személyiségi jogi per, munkaügyi per Ebktv. 12.  Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti igények az e fejezetben, valamint külön jogszabályokban meghatározott eljárások során - így különösen személyiségi jogi per, munkaügyi per, fogyasztóvédelmi, munkaügyi vagy szabálysértési hatóságok eljárása során - érvényesíthetőek. Ptk 2: 43. § c) hátrányos megkülönböztetés mint nevesített személyiségi jog Mt. 12. § egyenlő bánásmód követelménye

Személyiségi jogi per Személyhez fűződő jog megsértése esetén kérhető jogkövetkezmények Ptk. 2: 51. § Akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján - az elévülési időn belül - az eset körülményeihez képest követelheti a) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; b) a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; c) azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot; d) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását; e) azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.

Személyiségi jogi per Elsőfok: törvényszék, másodfok: ítélőtábla (ügyvédkényszer, jogi szakvizsga) Közérdekű igényérvényesítés: Ebktv. 20. § Perköltség: szakértői díj! Kártérítés(sérelemdíj) Ptk. 2: 52. § Nem vagyoni kár Hátrányt a jogsértés megállapítása esetén nem kell igazolni Mértéke: különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására - tekintettel, egy összegben határozza meg a bíróság

Közérdekű igényérvényesítés Közérdekből az egyenlő bánásmód követelményének megsértése vagy annak közvetlen veszélye miatt akkor lehet fellépni, ha a jogsértés (vagy annak veszélye) olyan tulajdonságon alapult, amely az egyes ember személyiségének lényegi vonása, és a jogsértés vagy annak közvetlen veszélye személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti. Jogosultak: civil szervezetek, szakszervezetek, nemzetiségi önkormányzatok, EBH, ügyész strukturális, rendszerszintű diszkriminációs gyakorlatok azonosítására, amelyekhez jelentős társadalmi érdek fűződik alkalmas eszköze tervezett, de még végre nem hajtott diszkriminatív intézkedések, döntések megakadályozásának.

Egyenlő bánásmód hatóság Közigazgatási eljárás rendhagyó szabályokkal: -tárgyalás, tanú és szakértői bizonyítás -egyezségi kísérlet helyszíni eljárások: szemle, tesztelés - nincs ügyvédkényszer Országos illetékesség, de: megyei referensek panaszokat vesznek fel Jogorvoslat: csak bírósági felülvizsgálat

Az Európa Tanács emberi jogi és antidiszkriminációs rendszere Szervei: Tanácskozó Közgyűlés, Miniszterek Bizottsága Eszközök: szakosított szervek: ECRI szerződések Kisebbségvédelmi keretegyezmény Európai Emberi Jogi Egyezmény Emberi Jogok Európai Bírósága Speciális ellenőrző szerve, amely nem konkrét szerződés alapján, hanem a tagállamok önkéntes együttműködése révén tevékenykedik: ez az Európai Rasszizmus és Intolerancia-ellenes Bizottság Az ECRI feladata, hogy részben általános ajánlások megfogalmazásával, részben pedig országspecifikus jelentések elkészítésével és az adott országnak címzett, segítő javaslatok adásával helyi, országos és európai szintem előmozdítsa a rasszizmus, antiszemitizmus, idegengyűlölet és intolerancia elleni küzdelmet. 2009 negyedik országjelentésében az ECRI üdvözölte az Ebktv. elfogadását, az EBH létrehozását, a menekültügyi rendszerben bekövetkezett pozitív változásokat, az oktatási szegregáció ellen hozott lépéseket, így például a beiskolázási körzetekkel kapcsolatos jogszabályváltozásokat, a kisebbségi önkormányzati választási nyilvántartás létrehozását, de aggodalmát fejezte ki – többek között – a jogszabályok alkalmazásának visszásságai miatt (pl. az oktatás tekintetében), a rasszista közbeszéd terjedése, a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés szigorú jogi korlátai és a antidiszkriminációs intézkedések eredményességének mérését lehetővé tevő etnikai adatok csaknem teljes hiánya miatt.[ A nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény első részében az alapelveket és a védendő kisebbségi jogokat találjuk. Ezek közül említendő a kisebbséghez tartozók törvény előtti egyenlősége és törvény általi egyenlő védelme (4. cikk), a kisebbségi kultúra megőrzésének elősegítése (5. cikk), a hátrányos megkülönböztetés és erőszakos cselekmények elleni hatékony védelem kötelezettsége (6. cikk), széleskörű nyelvhasználati (9-11. cikk) és oktatási (12-14. cikk) jogosultságok, stb. A keretegyezmény 26. cikke rendelkezik arról, hogy a Miniszterek Bizottságát az egyezmény betartásának ellenőrzésében az ECRI-hez hasonló szakértőkből álló Tanácsadó Bizottság végzi , amely országjelentés alapján és egyéb – többek között egy országlátogatás során beszerzett – információk figyelembe vételével értékeli a részes államokban fennálló helyzetet.

Európai Emberi Jogi Egyezmény I. Elvek és jogok – megkülönböztetés tilalma járulékos II. Bírósági szervezet és eljárás: Államközi panaszok Egyéni panaszok Összes hazai jogorvoslat kimerítése Hat hónapon belül Nem lehet névtelen Nincs más nemzetközi fórum Konkrétan rögzített egyezményes jog megsértése Csak valamely részes állam ellen irányulhat Nem lehet nyilvánvalóan alaptalan

Bíróság eljárása Elfogadhatósági döntés Kommunikáció Egyezségkötés Ítélet: megállapítás és elégtétel Fellebbezés: kivételes Végrehajtás: hazai hatóságokon múlik Jogesetek: DH and Others c. Cseh Köztársaság Vajnai v. Magyarország Vajnai Attilát a magyar büntető bíróság bűnösnek találta önkényuralmi jelkép használata miatt, mivel egy jogszerűen megtartott rendezvényen egy öt centiméter átmérőjű vörös csillagot viselt. Az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy bár indokolt lehet a vörös csillag viselésének szankcionálása olyankor, amikor valaki azt a kommunista diktatúrákkal való azonosulás kifejezésére viseli, a kérdéses ügyben ez a motiváció nem volt megállapítható, ezért Vajnai Attila elítélése sértette az Egyezmény véleménynyilvánítási jogot biztosító 10. cikkét.[2] A döntés alapján felülvizsgálati eljárás indult a Legfelsőbb Bíróság előtt, amely Vajnai Attilát felmentette. A Be. például lehetővé teszi a jogerős bírósági döntések felülvizsgálatát, ha a Bíróság megállapította, hogy a büntetőeljárás lefolytatása vagy a büntetőbíróság jogerős határozata megsértette a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés valamely rendelkezését, feltéve, hogy a nemzetközi emberi jogi szerv joghatóságának a Magyar Köztársaság alávetette magát.[

Bírósági elvek azonos vagy összehasonlítható helyzet kedvezőtlenebb elbánás demokratikus társadalomban objektívnek és ésszerűnek minősíthető alap hiánya legitim cél és arányosság enyhített bizonyítási teher nem vitatott, hivatalos statisztikák közvetett hátrányos megkülönböztetés különböző helyzet, azonos bánásmód Weller kontra Magyarország ügyben a családi élet tiszteletben tartásához fűződő joghoz kapcsolódóan marasztalta el a Bíróság a 14. cikk megsértése miatt. Az ügy lényege az volt, hogy a magyar állampolgárságú panaszos hiába folyamodott román állampolgárságú és csak tartózkodási engedéllyel rendelkező feleségétől származó – magyar állampolgárságú – ikerfiai után anyasági támogatásért, azt nem kapta meg, mivel a magyar jogszabályok szerint az az anyának járt volna, de csak akkor, ha magyar állampolgár, vagy legalább letelepedési engedéllyel rendelkezik, az apának pedig csak akkor, ha az anya nem él. A Bíróság rögzítette, hogy az ilyen jellegű támogatás érinti a családi élet tiszteletben tartásához való, 8. cikkben rögzített jogot, így a 14. cikk megsértése vizsgálható. A Bíróság döntésében összefoglalta a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos esetjogának legfontosabb elveit. Ezek szerint ilyenről akkor beszélhetünk, ha azonos vagy összehasonlítható helyzetben lévő személy a kérelmezőnél kedvezőbb elbánásban részesül, és ennek a különbségtételnek nincsen olyan alapja, amely egy demokratikus társadalomban objektívnek és ésszerűnek minősíthető. A különbségtételnek legitim célt kell szolgálnia, és e céllal arányosnak kell lennie. A Bíróság úgy ítélte meg, hogy mivel anyasági támogatást a gondnok és az örökbefogadó szülő, sőt kivételes esetekben az apa is kaphat, nyilvánvaló, hogy az anyasági támogatás célja az újszülött és az egész család anyagi támogatása, nem pedig csupán az anya szüléssel kapcsolatos nehézségeinek kompenzációja. Ezért a panaszos családja összehasonlítható helyzetben van azokkal a családokkal, amelyek (az anya státusza vagy egyéb ok folytán) jogosultak e támogatásra. A különbségtétel alapja a panaszos szülői státusza (apasága), és bár az államok szociális rendszerük kialakításában élveznek bizonyos szabadságot, a magyar állam nem tudott olyan objektív és ésszerű okot megjelölni, amelynek alapján kizárja a támogatásból a panaszost, aki az egyébként jogosult örökbefogadó szülőkkel, illetve gondnokokkal azonos szülői funkciót tölt be a gyermekek életében. Hasonlóképpen nem látta a Bíróság objektíve és ésszerűen megalapozottnak azt a különbségtételt sem, hogy a gyermekek (a 2. és 3. rendű panaszosok) anyjuk állampolgársága folytán ki vannak zárva abból a támogatásból, amelyet a hozzájuk hasonlóan magyar állampolgárságú más gyermekek, illetve családjaik megkaphatnak. A Bíróság ezért elmarasztalta Magyarországot, és a panaszosoknak 720 Euro vagyoni, 1500 Euro nem vagyoni kárt és 950 Euro perköltséget.

Európai Bíróság felülvizsgálja az Európai Unió intézményei jogi aktusainak jogszerűségét, gondoskodik arról, hogy a tagállamok teljesítsék a Szerződésekből eredő kötelezettségeiket (Bizottság v. tagállam) a nemzeti bíróságok kérelmére értelmezi az uniós jogotelőzetes döntéshozatali eljárás Nemzeti bíróság (EBH nem!) kérheti a közösségi jog értelmezését Az Európai Bíróság jogértelmezése közi a nemzeti bíróságot Az Európai Bíróság eljárásában minden tagállam és a Bizottság is részt vehet

Közösségi normák Elsődleges normák: Uniót létrehozó és a működését szabályozó szerződések Másodlagos: Rendeletek: közvetlenül hatályosul, minden tagállamban azonos módon érvényesül Irányelvek: keretcél (pl. 2000/43/EK) nemzeti jogba való beültetése szükséges, nemzeti sajátosságok

Az egyenlő bánásmód követelménye a közösségi jogban Római szerződés és irányelvek 1999-ig: kizárólag a nemek közötti különbségtételt tiltották 1999: Amszterdami szerződés 13.cikke: az antidiszkriminációs jogalkotási hatáskör kiterjesztése - faji vagy etnikai hovatartozás - vallási meggyőződés - fogyatékosság - életkor - szexuális irányultság alapján történő különbségtételre

A közösségi jog antidiszkriminációs normái Antidiszkriminációs irányelvek: a Tanács 2000/43/EK irányelve a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének végrehajtásáról (Faji irányelv) a Tanács 2000/78/EK irányelve a foglalkoztatási és munkahelyi egyenlő bánásmód általános kereteinek a létrehozásáról (Foglalkoztatási keretirányelv) férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és a munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló 2006/54/EK irányelv (átdolgozott szöveg) A Tanács 2004/113/EK irányelve a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetéből történő végrehajtásáról

x Faji, etnikai Nemi Életkor Fogyatékosság Szexuális irányultság Foglalkoztatás Áruk, szolgáltatások Oktatás, egészségügy, lakhatás Faji, etnikai x Nemi Életkor Fogyatékosság Szexuális irányultság Vallási meggyőződés

1. Az ENSZ emberi jogi és antidiszkriminációs rendszere

ENSZ szerződések Általános kereteket jelentő szerződések Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (Magyarországon kihirdette: 1976. évi 8. tvr.)   Diszkrimináció tilalmát kimondó szerződések A faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény (Kihirdette: 1969. évi 8. tvr.) Az apartheid tilalmáról szóló egyezmény (Kihirdette: 1976. évi 27. tvr.) Az oktatásban alkalmazott megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló egyezmény (Kihirdette: 1964. évi 11. tvr.) A nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló egyezmény (Kihirdette: 1982. évi 10. tvr.) A menekültek, hontalanok és egyéb migránsok helyzetére vonatkozó rendelkezések   Specifikus helyzetű csoportokra és specifikus kérdésekre vonatkozó egyezmények Egyezmény a gyermek jogairól (Kihirdette: 1991. évi LXVI. tv.) a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény (Kihirdette: 2007. évi XCII. tv.)

A faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény (1965) Faji gyűlöletkeltés büntetőjogi üldözése,Rasszista szerveztek betiltása, Hatékony jogorvoslat az áldozatoknak Végrehajtás ellenőrzése: Faji Diszkrimináció Elleni Bizottság, ország jelentés, államközi+egyéni panasz A nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló egyezmény (1979) Nők elleni előítéletek megváltoztatását célzó társadalompolitika, nők számára azonos feltételek biztosítása a gazdasági, társadalmi és politikai életben, fellépés a prostitúció ellen Végrehajtás: 4 évente ország jelentés, egyéni panasz Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény (2006) Végrehajtás:Fogyatékos Emberek Jogainak Bizottsága, jelentés 2 évente Kiemelt csoport: nők és gyermekek, hozzáférhetőség biztosítása: fizikai környezet, információ, szolgáltatás stb. CEDAW bizottság: A. S. kontra Magyarország ügyben Magyarországot a CEDAW Bizottság elmarasztalta egy roma asszony megfelelő információ nélküli sterilizációja miatt. A háromgyermekes panaszos terhességének 9. hónapjában járt, amikor hevesen vérezni kezdett. Mentővel kórházba szállították, ahol az orvos megállapította, hogy a magzat nem él. Közölte a panaszossal, hogy császármetszést kell végrehajtani a halott magzat eltávolítása érdekében. A nagy vérveszteségtől egyébként is kábult panaszos már a műtőasztalon feküdt, amikor az orvos aláíratta vele a császármetszéshez szükséges beleegyező nyilatkozatot, amelynek aljára alig olvashatóan kézzel odaírt egy beleegyező nyilatkozatot a sterilizáció vonatkozásában is (olyan latin kifejezést használva a sterilizációra, amelyet a panaszos nem ismert). A panaszos aláírta a nyilatkozatot, és elvégezték rajta a műtétet, amelynek során elkötötték a petevezetéket. A panaszos számára csak akkor vált világossá, hogy mi történt vele, amikor a kórház elhagyását megelőzően érdeklődött az orvosnál, hogy mikor eshet legközelebb teherbe. A panaszos a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda segítségével kártérítési pert indított, azonban a pert elsőfokon elvesztette, majd a másodfokú bíróság, bár megállapította, hogy a tájékoztatás valóban nem volt megfelelő, elutasította a kártérítési kérelmet arra hivatkozva, hogy a petevezeték elkötésével végrehajtott sterilizáció visszafordítható folyamat, és a panaszos nem bizonyította, hogy az eset következtében kára keletkezett. A panaszos ezt követően fordult a CEDAW bizottsághoz, amely megállapította, hogy az eset kapcsán a magyar állam több ponton megsértette a nők elleni diszkriminációt tilalmazó ENSZ egyezményt. [

Ellenőrzési eszközök Ország jelentések: aktív szereplehetőség civil és egyéb szervezeteknek Államközi panaszok: ritkán Egyéni panaszok: egyéni jogsérelem hazai jogorvoslatok után csak a Magyar Álammal szemben kártérítést nem ítélnek meg, erkölcsi elégtétel 2010. Októberében került sor Genfben az Emberi Jogi Bizottság előtt a PPJE végrehajtásával kapcsolatos magyar országjelentés védésre. A védést követően a Bizottság méltatta néhány nemzetközi egyezmény ratifikálását, valamint a Független Rendészeti Panasztestület felállítását, ugyanakkor számos tekintetben kritizálta Magyarország emberi jogi teljesítményét. A testület 24 ajánlást fogalmazott meg, a legnagyobb hangsúlyt a romákkal szembeni mélyen gyökerező társadalmi előítéletek leküzdésére, illetve a büntető igazságszolgáltatás működési zavarainak kiküszöbölésére helyezve. A Helsinki Bizottság tevékenységi területeit érintően a Bizottság az alábbi megállapításokat tette.   A jelentés hosszan foglalkozik a romákat sújtó, széles körben elterjedt diszkrimináció és szegregáció kérdésével, és a közéletben tapasztalható nyíltan rasszista kijelentések és közlések mind gyakoribb előfordulásával. A Bizottság felhívja Magyarországot, hogy lépjen fel határozottan a feloszlatott Magyar Gárda tevékenységét tovább folytató személyekkel szemben, és szüntesse meg azokat az akadályokat, amelyek gátolják a gyűlöletbeszéd elleni jogszabályok hatékony alkalmazását. Az Emberi Jogi Bizottság súlyosan aggályosnak találta a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltságát, és ezzel összefüggésben a „három csapás törvény” által bevezetett kötelező életfogytig tartó szabadságvesztést. A büntetés-végrehajtási intézetek kapacitásának növelésén túl a Bizottság javasolja a szabadságelvonással nem járó szankciók alkalmazási körének bővítését. A Bizottság aggodalmát fejezte ki a menedékkérők fogvatartása kapcsán, kritizálva hogy olyan, korábban már bezárt rendőrségi fogdákban hajtják végre az idegenrendészeti őrizetet, amelyek nem felelnek meg a legalapvetőbb követelményeknek sem. A Bizottság szintén aggodalmát fejezte ki a szomáli és afgán menedékkérők jogellenes kiutasításával kapcsolatban.  A rendőri bántalmazásokkal összefüggésben a Bizottság kifogásolta a hatékony nyomozások hiányát, valamint azt, hogy a rendőrségi és büntetés-végrehajtási intézetekben a bántalmazásra hivatkozókat a rendvédelmi szervek állományába tartozó orvosok vizsgálják meg, és nincs olyan független orvosszakértői testület, amely az ilyen jellegű panaszokat kivizsgálná. A Bizottság aggályosnak értékelte azt is, hogy csak akkor készülhet videofelvétel a kihallgatásokról, ha a terhelt azt kifizeti.