1 TÁMOP -2.5.3.A-13/1-2013-0025 Az EVDSZ társadalmi szerepvállalásának szélesítése a Dél-Dunántúli Régióban.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Szerkesztők és a törvény A források védelme és a hatóság eljárása.
Advertisements

2014 MUNKAJOGI ELŐADÁS.
ÜZEMI TANÁCS és MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ VÁLASZTÁS
A pártfogó felügyelet lényege A pártfogó felügyelet a bűncselekményt elkövetők ellenőrzését, irányítását, a társadalomba beilleszkedésük.
A LIGA SZAKSZERVEZETEK én órától én óráig tartandó országos,forgalomlassító, félpályás útlezárásos demonstrációval.
Harmadik országbeli állampolgárok a magyarországi munkaerőpiacon
Az üzemi tanács működése és jogosítványai
A gyülekezés és az egyesülés szabadsága 1.Közös gyökerek 2.A gyülekezéshez való jog 3.Az egyesüléshez való jog 4.A pártalapítás szabadsága.
AZ ÚJ SZABÁLYSÉRTÉSI TÖRVÉNY
Szakszervezeti jogok Németh Márta ÉTOSZ Békéscsaba, 2009.
„Demo-Rendelet” 23/2011.(III.18.) Korm. Rendelet A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről.
A kollektív munkajogi szabályozás az új munka törvénykönyvében
Szakszervezet és az Üzemi Tanács
ÜZEMI TANÁCS RÉSZVÉTEL vagy BELESZÓLÁS? 1 TÁMOP A-13/ Az EVDSZ társadalmi szerepvállalásának szélesítése a Dél-Dunántúli Régióban Dr.
Bukarest április1 A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége -
A pszichiátriai ellátás jogi szabályozása
Munkavédelmi előírások rendszere
Állam munkavédelmi feladatai
Büntetőeljárás-jog.
Munkajogi alapismeretek
Változások a szabálysértési jogban
Lux Judit CSc Neokorporatív gyakorlat és mediáció Magyarországon(2) november 28.
Jogszabályi háttér A katasztrófavédelem a polgári védelem és a tűzoltóság országos és területi szerveinek összevonásával alakult meg január 1- jével,
Egyes társasági formák Közkeresleti társaság, betéti társaság
1 TÁMOP A-13/ Az EVDSZ társadalmi szerepvállalásának szélesítése a Dél-Dunántúli Régióban.
Munkavédelmi Képviselők XVII. Országos Fóruma
Az RWE Európai Üzemi Tanács fejlődése, jelene, kihívások Kunzer Ferenc elnökhelyettes RWE Európai Üzemi Tanács Siófok, május TÁMOP A-13/
1989. évi VII. törvény a sztrájkról Alapképzés. Bevezetés A munkavállalók joga - nyomásgyakorlási eszközként munkájukat a munkáltatótól megvonják. alkotmányos.
Előadó: Bellovicz Gyula igazságügyi szakértő
Mozgósítás – tapasztalatok, elemzések a villamosenergia-ipar ágaztban dr. Szilágyi József EVDSZ Elnök Siófok, június TÁMOP A-13/
TÁMOP A-13/ Az EVDSZ társadalmi szerepvállalásának szélesítése a Dél-Dunántúli Régióban 1.
1 TÁMOP A-13/ Az EVDSZ társadalmi szerepvállalásának szélesítése a Dél-Dunántúli Régióban.
TÁMOP A-13/ Az EVDSZ társadalmi szerepvállalásának szélesítése a Dél-Dunántúli Régióban 1.
1 TÁMOP A-13/ Az EVDSZ társadalmi szerepvállalásának szélesítése a Dél-Dunántúli Régióban.
Állampolgári jogok és kötelességek
TÁMOP A-13/ Az EVDSZ társadalmi szerepvállalásának szélesítése a Dél-Dunántúli Régióban 1 „A munkavédelem” konferencia Siófok, 2014.
Munkaszervezési ismeretek
Munkaerő-kölcsönzés A munkaerő-kölcsönzés különös szabályai.
Közszolgálati jogviszony létesítése
A bíróság határozatai Dr. Nyilas Anna.
Jogorvoslatok a Ket-ben
1 TÁMOP A-13/ Az EVDSZ társadalmi szerepvállalásának szélesítése a Dél-Dunántúli Régióban.
TÁMOP A-13/ Az EVDSZ társadalmi szerepvállalásának szélesítése a Dél-Dunántúli Régióban 1.
A munkaviszony megszüntetése
RWE Power AG Lorsee/TR BudapestSEITE 1 „Szociális párbeszéd“ RWE Power AG Wolfgang Lorsee A Központi Üzemi Tanács elnökhelyettese.
Üzemi Tanács Általános ismertető
Az adatvédelem szabályozása
A munkavédelmi képviselők és a szakszervezeti jogok összevetése
KÖZPONTI MUNKAHELYMEGŐRZŐ TÁMOGATÁSI RENDSZER (1991. IV. tv. Flt; 6/1996. MÜM rendelet; 1/2009. MAT határozat) Németh Zsolt igazgató Nyugat-dunántúli Regionális.
1 TÁMOP A-13/ A TÁMOP A-13/1 „Társadalmi partnerek kapacitásfejlesztése a Konvergencia Régióban” Pénzügyi tájékoztató
1 TÁMOP A-13/ pályázat Az EVDSZ társadalmi szerepvállalásának szélesítése a Dél- Dunántúli Régióban – Záró Konferencia.
KÉPVISELET A POLGÁRI PEREKBEN
BEVEZETÉS A KOLLEKTÍV MUNKAJOGBA
Tömegrendezvények szervezése engedélyeztetése Tatorján István TATORJÁN Oktatási és Tanácsadó Kft.
Munkavédelmi érdekképviselet és érdekegyeztetés Összeállította: dr. Váró György.
1 A MUNKÁLTATÓK LEGFONTOSABB FELADATAI A MUNKAVÉDELMI ÉRDEKEGYEZTETÉS TERÜLETÉN. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ OÉT MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL.
A SZAKSZERVEZETEKRE VONATKOZÓ ÚJ SZABÁLYOZÁS Dr. Fodor T. Gábor Ügyvéd Székesfehérvár, május 17.
M UNKAÜGYI KAPCSOLATOK Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd Székesfehérvár, május 17.
A közigazgatási bíráskodás - A közigazgatási bíráskodás - Az eljáró bíróságok Polgári eljárásjog Polgári eljárásjogelőadás Dr. Pribula László egyetemi.
A szabadságra vonatkozó szabályok XI. Fejezet Weberné dr. Erős Anikó Tolna Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv.
Önkormányzat és állam.
Orova Piroska XIII. VIMFÓ április
A közigazgatási perek április 3..
A JOGSZERŰ ELLENŐRZÉSEK MIKÉNTJE A MUNKAHELYEN
VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS
Társadalmi Párbeszéd Osztály: ágazati párbeszéd bizottságok (ÁPB)
Hogyan (ne) vesszünk el a munka, az informatika és a jog Bermuda-háromszögében? dr. Ormós Zoltán.
A szabadtéri rendezvények jogi, szervezési feladatai, problémái
VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS
Projekt záró prezentáció
Előadás másolata:

1 TÁMOP A-13/ Az EVDSZ társadalmi szerepvállalásának szélesítése a Dél-Dunántúli Régióban

2 TÁMOP A-13/ Az EVDSZ társadalmi szerepvállalásának szélesítése a Dél-Dunántúli Régióban Tüntetés – demonstráció, gyűlések – nagygyűlések. A mozgósítás jogi szempontjai

ALAPTÖRVÉNY SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG VIII. cikk  Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez.  Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni.  Szakszervezetek és érdekképviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. IX. cikk  Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához 3

Gyülekezési jog (1989.évi III. tv.) szabadságjog Mindenkit megillető alapvető szabadságjog - a Magyar Köztársaság   elismeri  biztosítja annak zavartalan gyakorlását Keretein belül, békés  összejövetelek  felvonulások  tüntetések tarthatók 4

Gyülekezési jog (1989.évi III. tv.) Amelyeken a résztvevők:  véleményüket szabadon kinyilváníthatják  álláspontjukat az érdekeltek tudomására hozhatják A gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg:  bűncselekményt  bűncselekmény elkövetésére való felhívást  nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével 5

Gyülekezési jog (1989.évi III. tv.) A tv. hatálya nem terjed ki:  választási tv. hatálya alá tartozó gyűlésekre  egyházi szertartásokra, rendezvényekre, körmenetekre  kulturális és sportrendezvényekre  családi rendezvényekre 6

Gyülekezési jog (1989.évi III. tv.) A rendezvény szervezése: A rendezvény szervezője az lehet, aki  Magyar állampolgár  a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik  bevándorolt, illetve letelepedett jogállású, vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik. A közterületen tartandó rendezvény bejelentési kötelezettsége:  a rendezvény szervezőjét terheli  a területileg illetékes rendőrkapitányságra  legalább 3 nappal a tervezett időpont előtt. 7

Gyülekezési jog (1989.évi III. tv.) Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell:  a tervezett rendezvény kezdetének és befejezésének várható időpontját, helyszínét, illetőleg útvonalát;  a rendezvény célját, illetőleg napirendjét;  a rendezvényen résztvevők várható létszámát, a rendezvény zavartalan lebonyolítását biztosító rendezők számát;  a rendezvényt szervező szerv vagy személyek és a szervezők képviseletére jogosult személy nevét és címét. 8

Gyülekezési jog (1989.évi III. tv.) A rendezvény megtartása A rendőrség a rendezvény: (a bejelentés beérkezését követő 48 órán belül)  a bejelentésben megjelölt helyszínen,  vagy időben való megtartását megtilthatja. Ha a bejelentéshez kötött rendezvény megtartása:  a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy  ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható, A rendőrség határozatát 24 órán belül írásban közölni kell a szervezővel. 9

Gyülekezési jog (1989.évi III. tv.) Jogorvoslat A rendőrség határozata ellen fellebbezésnek helye nincs; a határozat közlésétől számított három napon belül a szervező kérheti az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát. A kérelemhez csatolni kell a rendőrség határozatát. A bíróság a kérelem beérkezésétől számított három napon belül, nemperes eljárásban, népi ülnökök közreműködésével, szükség esetén a felek meghallgatása után határoz 10

Gyülekezési jog (1989.évi III. tv.) Ha a bíróság a rendőrség határozatát a rendezvény bejelentésben megjelölt időpontját követően helyezi hatályon kívül, a rendezvény megtartásának tervezett új időpontjáról a szervezőnek a bejelentést elbíráló rendőrséget 24 órával a rendezvény megtartását megelőzően tájékoztatnia kell. Ha a rendezvény közúton kerül megtartásra, a rendőrség erről a közút kezelőjét tájékoztatja. 11

Gyülekezési jog (1989.évi III. tv.) A rendezvény rendjének biztosításáról a szervező gondoskodik. A rendőrség és más arra illetékes szerv a rendezvény rendjének biztosításában a szervező kérésére közreműködik, a rendezvényt megzavaró személyek eltávolításáról intézkedik. Ha a rendezvény résztvevőinek magatartása a rendezvény törvényességét veszélyezteti, s a rend másként nem állítható helyre, a szervező köteles a rendezvényt feloszlatni. 12

Gyülekezési jog (1989.évi III. tv.) A rendezvényen résztvevők nem jelenhetnek meg:  fegyveresen,  illetőleg felfegyverkezve. A rendőrség képviselője a rendezvényen jelen lehet. A rendezvény résztvevői a rendezvény bejelentésben megjelölt befejezésének időpontjában kötelesek a rendezvény helyszínét elhagyni. 13

Gyülekezési jog (1989.évi III. tv.) A rendőrség a rendezvényt feloszlatja, ha a gyülekezési jog gyakorlása  bűncselekményt  bűncselekmény elkövetésére való felhívást, vagy  mások jogainak és szabadságának sérelmével jár  vagy a rendezvényen a résztvevők fegyveresen, illetőleg felfegyverkezve jelennek meg,  továbbá ha bejelentéshez kötött rendezvényt tiltó határozat ellenére tartanak 14

Munka törvénykönyv 8. § (3) A munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja. 272.§ (2) A szakszervezet jogosult a munkavállalókat a munkaügyi kapcsolatokkal vagy a munkaviszonnyal összefüggő kérdésekben tájékoztatni. 272.§ (8) A szakszervezet – a munkáltatóval történt megállapodás alapján – jogosult arra, hogy munkaidő után vagy munkaidőben a munkáltató helyiségeit érdek-képviseleti tevékenysége céljából használhassa. 15