A mérések helye, szerepe Az óvodai nevelésben Buják, 2014. november

Ellenőrzés – Értékelés – Mérés Ellenőrzés: Valaminek a meglétét, teljesítését vizsgálja Igen/Nem típusú válasz adható rá pl.: Kész van-e a házi feladat? Itt van-e a felszerelés? Elkészült-e a munkaközösségi mtv.? Készen van-e a tanmenet?

Ellenőrzés – Értékelés – Mérés Értékelés: Minőségi elemzést is tartalmaz Milyen szintű? Pl.: Jó-e a házi feladat? Jó-e a megoldás? Milyen szintű a diák a tudása? – Milyen szintű a gyermekek szokásrendje? Illeszkedik-e a munkaközösség munka- terve az intézményi célkitűzésekhez? A tanmenet a helyi tanterv szerint készült-e? – A tevékenységtervezés a pedagógai program alapján készült-e?

Ellenőrzés – Értékelés – Mérés Mérés: Az értékelés alapját képezheti. Az eredményeket számszerűen, egy rögzített skálához viszonyítva fejezzük ki. (Kvantitatív értékelés) Felelet: becslés Témazáró dolgozat: akkor mérés, ha előre elkészített javítókulcs szerint, pontszámokkal értékeljük Kérdőíves vizsgálat: felmérés

Adatgyűjtési technikák

Külső és belső értékelési módok Fejlesztő értékelés (formatív) Minősítő értékelés (szummatív) Helyzetfeltáró értékelés (diagnosztikus)

A pedagógiai értékelés típusai: Diagnosztikus Formatív Szummatív

Diagnosztikus értékelés Célja egy szakasz kezdetén az induló „tőke”, a „starthelyzet” feltárása. Irányulhat a tanulók/gyermekek képességeinek, meglévő ismereteinek feltérképezésére, neveltségi-, attitűd-, vagy kapcsolatrendszert feltáró tényezők megismerésére. Soha nem minősítjük, osztályozzuk! A feltárt tényeket a folyamat további tervezéséhez használjuk fel.

Formatív értékelés Formáló, segítő, fejlesztő értékelés. Elsősorban a tanítás-tanulás/nevelés folyamata közben, mintegy önellenőrzésre használjuk. Főleg kisebb egységek elsajátítási szintjét vizsgáljuk annak érdekében, hogy még időben képet kapjunk az esetleges hiányosságokról az egyes tanulók vagy az osztály szintjén. TUDÁSPRÓBA

Szummatív értékelés Összegző, lezáró értékelés, melyet egy-egy nagyobb szakasz (témakör, évfolyam/óvodáskor) végén alkalmazunk. Célja a kimeneti helyzet feltárása, a tanulók/gyermekek munkájának minősítése. Ugyanakkor a tanítás-tanulás/nevelés folyamatának és a célok értékelésének szempontjából egyben diagnosztikusnak is tekinthetők, hiszen az elért eredményekből következtetéseket vonhatunk le a folyamat hatékonyságára, a kitűzött célok realitására vonatkozóan is.

A méréssel kapcsolatos elvárások Validitás (érvényesség) Azt méri-e a feladat, amit mérni akarunk? Objektivitás Az adatok felvételének, értékelésének és interpretálásának (az adatfelvevő, értékelő, interpretáló) személytől való függetlenségét jelenti. Reliabilitás (megbízhatóság) Jól mér-e a teszt? Alkalmas-e a tanulók közötti különbségek kimutatására?

Az értékelés „lágy” módszerei Megfigyelés Kikérdezés (interjú) Kikérdezés (kérdőív) Szociometriai mérések

Lehetséges értékelési formák Önreflexió Kortársi értékelés Csoportértékelés Óvodapedagógus értékelése A tevékenység/ folyamat értékelése (…) Sohasem a gyermekre vonatkozik, hanem a teljesítményre

A helyi (belső) mérések szerepe (ismét) erős! Kötelezőségek ? ?

A gyermek fejlődésének nyomonkövetése 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 63. § (1) Az óvoda az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi és írásban rögzíti. Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. (2) Ha a gyermeket nevelő óvodapedagógus a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének elérése érdekében indokoltnak tartja, az óvoda vezetője tájékoztatja a szülőt az Nkt. 72. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt kötelességekről, (ve.ö: a szülő kötelessége, hogy gondoskodjon….) továbbá a kötelességek nem megfelelő teljesítéséből eredő következményekről, valamint az Nkt. 72. § (4) bekezdésében foglalt jogokról. (ve.ö: szakszolgálat igénybevétele…..) (3) Amennyiben a szülő az óvoda döntésében foglaltaknak önként nem tesz eleget, az óvoda vezetője az Nkt. 72. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint (4) bekezdésében foglaltak alapján a szülői egyet nem értést alátámasztó nyilatkozat megküldésével értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalt. (4) Az óvoda a gyermek értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődésének eredményét – szükség szerint, de legalább félévenként – rögzíti. Rögzíteni kell a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat.

A gyermek fejlődésének nyomonkövetése 93/A. §(1) A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció a gyermek fejlődéséről folyamatosan vezetett olyan dokumentum, amely tartalmazza a gyermek fejlettségi szintjét, fejlődésének ütemét, a differenciált nevelés irányát. (2) A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció tartalmazza a) a gyermek anamnézisét, b) a gyermek fejlődésének mutatóit (érzelmi-szociális, értelmi, beszéd-, mozgásfejlődés), valamint az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos egyéb megfigyeléseket, c) a gyermek fejlődését segítő megállapításokat, intézkedéseket, az elért eredményt, d) amennyiben a gyermeket szakértői bizottság vizsgálta, a vizsgálat megállapításait, a fejlesztést végző pedagógus fejlődést szolgáló intézkedésre tett javaslatait, e) a szakértői bizottság felülvizsgálatának megállapításait, f) a szülő tájékoztatásáról szóló feljegyzéseket.

Vezetői értékelés – Knt. 69.§ (4) (4) A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi.

Feltehetően egyetértünk abban, hogy A nevelőmunka legfontosabb értékmérője a gyermekek/tanulók tulajdonságaiban, képességeiben bekövetkező pozitív változás, fejlődés Az óvoda feladata a gyermek teljes személyiségének fejlesztése Minden gyermek közös abban, hogy más, mint a társa Minden gyermek saját fejlődését elsősorban önmagához kell viszonyítani az óvodai mérések elsősorban folyamatkövetők, így a tudatos, tervezett megfigyelés, különös jelentőséggel bír Ahhoz, hogy tudjuk, mit kell fejleszteni, meg kell ismerni őt, így tehát a mérés a megismerés eszköze A fejlődés, változás nem egyenletes, vannak benne stagnálások, visszaesések, ugrásszerű változások

Feltehetően egyetértünk abban, hogy „a fejlődés nyomon követése adja meg a fejlesztés talaját, azt a bázist, ahonnan folytathatjuk további teendőinket.” (Bakonyi Anna: Az óvodás gyermek fejlődésének nyomonkövetése) A pedagógiai intuíciónak van helye, szerepe az óvodai/kisiskoláskori nevelésben! (El lehet - kell! – merülni a gyermekben,visszaemlékezni reakcióira, más körülmények között tanúsított viselkedésre,teljesítményére (!), produktumaira

Feltehetően egyetértünk abban, hogy De! Éppen a gyermekek különbözősége miatt, és a gyermekközpontú szemlélet érvényesülése miatt lehetnek olyan részképességek, (illetve azok hiánya) amelyek egzakt mérés nélkül rejtve maradhatnak Különösen fontos ez abban a vonatkozásban, ha elfogadjuk, hogy a képességek érésének vannak szenzitív időszakai. Vannak képességek, amelyek különösen fontosak a későbbi életszakaszban

Feltehetően egyetértünk abban, hogy A megfigyeléstől eltérő módszer alkalmazása akkor célszerű, ha az előzőben említett pedagógiai intuíciónk, tapasztalatunk jelez: valami probléma lehet, és azt pontosan szeretnénk behatárolni A gyermekek mesterséges helyzetben történő mérése csak különösen indokolt esetben célszerű A megfigyelés, mérés eredménye elsősorban az óvodapedagógus, és a szülő számára jelent információt, valamint a szülő belegyezésével, tudtával – a leendő tanító számára is