ÉS EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉS FELNŐTTKÉPZÉS ÉS EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉS 2006/2007. tanév őszi félév

AZ EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPFOGALMAK, KÖZGAZDASÁGI NÉZETEK

EMBERI TŐKE EMBERI ERŐFORRÁS ALAPFOGALMAK (GAZDASÁGI ÚJRATERMELÉS) (TÁRSADALMI LÉT ÚJRATERMELÉSE)

SZERVEZETI ERŐFORRÁSOK TÁRGYI EMBERI ERŐFORRÁSOK Szervezet működésének Egy szervezet Objektív feltételei: személyi állománya Gépek annak minden Berendezések - tudásával Infrastruktúra - képességével - készségével és - attitűdjével

AZ EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS KÖZGAZDASÁGI NÉZETEK BECKER Az emberbe történő beruházás és annak megtérülése foglalkoztatta. Elméleti tevékenységében központi szerepet kap az emberi tőke kapcsolata a családdal, illetve a gyermekneveléssel. Vizsgálja az oktatás, a munkahelyi betanítás és a bérnövekedés kapcsolatát, valamint azt, hogy milyen összefüggés van az oktatás költségeinek és a hozadéki ráta alakulása között. Következtetése, hogy a tanulás nem más, mint a jövendő haszon reményében eszközölt beruházás. A család nem csak hagyományos fogyasztó, hanem termelő és beruházó is.

AZ EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS KÖZGAZDASÁGI NÉZETEK SCHULTZ Rámutat arra, hogy a munka, mint termelési tényező hatékonyságában döntő szerepet játszik a szakismeret, amely egy hosszantartó és költséges folyamat eredményeként alakult ki. Az emberek gazdasági képességeiket lényegében úgy teremtik meg, mint a termelési eszközöket, azaz beruházás útján. Az egyéni munkavégző képesség egyéni és társadalmi beruházás útján jön létre.

AZ EMBERI TŐKE TERÜLETEI (SCHULTZ) 1. egészségügyi létesítmények és szolgáltatások széles értelemben véve felölelnek minden olyan kiadást, amely az emberek élettartamát, erejét és állóképességét, vitalitását és életképességét befolyásolja, 2. a munka közbeni képzés, beleértve a vállalatok általi régi stílusú tanoncképzést is, 3. a formális, szervezett, elemi- közép- és felsőfokú oktatást, 4. a felnőttképzési programok, amelyeket nem a vállalatok szerveznek, beleértve a mezőgazdasági oktatási programokat, 5.  az egyének és családok vándorlása a változó munkalehetőségekhez való alkalmazkodás érdekében

AZ EMBERI ERŐFORRÁSOKAT TERMELŐ FOLYAMATOK 1. A biológiai érelemben vett életképesség termelése 2. Az emberi fejlődéshez szükséges diszpozíciók termelése 3. A szociális életképesség termelés 4. Az általános képességek termelése 5. A speciális képességek termelése 6. Az életvezetési képességek termelése 7. A képességek bővített újratermelését szolgáló képességek termelése

AZ EMBERI ERŐFORRÁSOKAT TERMELŐ INTÉZMÉNYEK A fogyasztás az emberi tőke „előállítási helye”, termelése, ezért azok a társadalmi intézmények amelyek e folyamatokban részt vesznek, „emberi tőkét termelő intézmények”: 1. Elsődleges család 2. Rokonság 3. Lakóhely 4. Egészségügyi intézmények

AZ EMBERI ERŐFORRÁSOKAT TERMELŐ INTÉZMÉNYEK 5. Óvoda 6. Közoktatási intézményrendszer 7. Szakképzési intézményrendszer 8. Munkahely 9. Közművelődési intézményrendszer 10. Tömegkommunikációs hálózat 11. Másodlagos család 12. Társadalmi szervezetek, mozgalmak

A FELNŐTTKÉPZÉS ÉS AZ EEF KAPCSOLATA A képzésnek hozzá kell járulnia a stratégiai és üzleti célok megvalósításához, a szervezeti és egyéni ismeretek, kompetenciák fejlesztésével a szervezet versenyképességének fokozásához.

A FELNŐTTKÉPZÉS ÉS AZ EEF KAPCSOLATA A képzésnek: Biztosítania kell a munkaköri feladatok ellátásához szükséges szakismeret és készségek fenntartását és fejlesztését, Szolgálnia kell a vezetés által elfogadott érték- és szemléletmód fejlesztését, közvetítését, Fontos szerepet kell vállalnia a szervezeti kultúra elfogadtatásában, a szervezeti tanulás folyamatának elősegítésében,

A FELNŐTTKÉPZÉS ÉS AZ EEF KAPCSOLATA A képzésnek: Biztosítania kell a cégspecifikus tudás folyamatos megszerzését és szervezeti felhasználását. A képzés a vállalati stratégiából és jövőképből következő célokból levezetett feladatstruktúrának megfelelő munkaerő-állomány biztosításának, fejlesztésének eszköze

A FELNŐTTKÉPZÉS FUNKCIÓI AZ EEF FOLYAMATÁBAN Pótló Speciális Foglalkoztatást segítő Kiegészítő Stabilizációs Szocializációs Személyiség fejlesztő Kompetencia fejlesztő Állampolgárképző

AZ EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉS CÉLJAI A versenyképesség növelése   A rugalmasság növelése   A motiváció és az integráció növelése Képzett alkalmazotti gárda biztosítása Az egyéni igények figyelembevétele

EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI IGÉNYEK A gazdaságban bekövetkező változások A szervezetekkel kapcsolatos változások A munkaerővel szemben támasztott követelmények változása A vezetéssel szemben megfogalmazódó követelmények

EMBERI ERŐFORRÁS TERVEZÉS Munkaerőpiac vagy belső fejlesztés Munkakör vagy egyén Egyén vagy csoportközpontú felfogás Teljesítmény vagy kompetenciaközpontú megközelítés

FEJLESZTÉS KONKRÉT FELADATAI AZ EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉS KONKRÉT FELADATAI FEL-VÉTEL KÉPZÉS ÁTCSO-PORTO-SÍTÁS TELJESÍT-MÉNY- NÖVELÉS MEGVÁLÁS A MUNKA-ERŐTŐL Követel-mények meghatá-rozása   Munkaerő-források felderítése Felvételi interjúk Értékelés Kiválasztás Képzési- tovább-képzési programok meghatározása Vezető-képzés Házon belül és kívül, egyénileg és csoportosan A munkaerő képességeinek jobb kihasználása részlegen belüli vagy részlegek közötti mozgatás Marketing-orientáció Minőség-centrikusság Motiváció Kreativitás, innováció ösztönzése Az emberek mozgatása funkciók között Oktatás, képzés Szervezet-fejlesztés Hozzájárulás átképzéshez, új munkahely találásához

MUNKAERŐPIACI KÉPZÉS FOGALMA A munkaerőpiachoz kötődő tágabb értelemben vett szakképzési rendszer szervesen hozzátartozó részét alkotó képzési rendszer, amely irányítási finanszírozási rendjét illetően a foglalkozáspolitikai eszközökhöz kapcsolódik.

MUNKAERŐPIACI KÉPZÉS CÉLJA Az egyén munkahelye megtartásának elősegítése államilag elismert szakképesítésre való felkészítéssel vagy az adott munkakör ellátásához szükséges szakmai ismeretek biztosításával, ill. a munkatevékenység magasabb szintű ellátását lehetővé tevő szakmai ismeretek nyújtásával.

MUNKAERŐPIACI KÉPZÉS SZÍNTEREI Közvetlenül vagy közvetve a tényleges munkaerőpiac, melyből adódóan intézményi szervezeti és lebonyolítási rendszerét tekintve az iskolarendszeren kívüli szakképzés fogalomkörébe tartozik, de lebonyolításában erőteljesen vesznek részt az iskolai rendszerű szakképzési intézmények.

MUNKAERŐPIACI KÉPZÉS CÉLJA Az egyén munkahelye megtartásának elősegítése államilag elismert szakképesítésre való felkészítéssel vagy az adott munkakör ellátásához szükséges szakmai ismeretek biztosításával, ill. a munkatevékenység magasabb szintű ellátását lehetővé tevő szakmai ismeretek nyújtásával.

A MUNKAERŐPIACI KÉPZÉS FINANSZÍROZÁSA Munkanélküliek tovább-, illetve átképzése A munkanélküliek képzését csoportos vagy egyéni formában a munkaügyi központok finanszírozzák. Munkáltató kezdeményezésére indított továbbképzések Munkahelyi képzés. Érdemes az úgynevezett kötelező jellegű képzésekre gondolni. Gazdálkodó szervezetek a szakképzési hozzájárulási kötelezettség 0,5 %-át saját munkavállalóik szakképzésére fordíthatják. .

A VÁLLALATOK SAJÁT DOLGOZÓINAK KÉPZÉSE A felhasználható mérték a teljes kötelezettség egyharmada, azaz a bérköltség 0,5 %-a Az elszámolhatóságról kérvényt kell benyújtani a munkaügyi központnak, aki ebben dönt.

A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS RENDSZERE A szakképzési hozzájárulás, mint forrás A hozzájárulásra kötelezettek A hozzájárulási kötelezettség teljesítési lehetőségei Tanulók gyakorlati képzése a vállalatnál Pénzátadás a szakképző iskoláknak, felsőoktatási intézményeknek képzésfejlesztés céljára A vállalatok saját dolgozóinak képzése Befizetés a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészébe

FELNŐTTKÉPZÉSI NORMATÍVA FELHASZNÁLÁSA A támogatás célcsoportja a szakképzetlenek és a fogyatékosok csoportja, valamint egyéb, a kormány által meghatározott célcsoport A források elosztása a minisztériumból történik az akkreditált képző intézményeken keresztül Az elosztás formája nem pályázat, hanem normatív támogatás

A MAI MAGYAR MUNKAERŐPIAC SAJÁTOSSÁGAI

Magyarország helyzete az EU 25-ben Foglalkoz-tatási ráta (%) Aktivitási ráta (%) Munkanél-küliségi ráta EU 15 64,3 69,7 7,7 Magyar-ország 57,0 60,1 6,1 Csatlakozott 10 ország 55,9 65,8 7,9

Inaktív népesség megoszlása 2003-ban Tanul 27 % Nyugdíjas 43 % Gyermekét gondozza 10 % Egyéb 20 % Összesen 100 %

A MAI MAGYAR MUNKAERŐPIAC JELLEMZŐI Nagy a mozgás (második szerkezetváltás) Idősek bennmaradnak, fiatalok nehezen jutnak be Strukturális feszültségek (végzettségek, szakképzettségek, földrajzi elhelyezkedés) Merev munkaerőpiac (mobilitás hiánya, hagyományos munkahelykínálat)

A MAI MAGYAR MUNKAERŐPIAC JELLEMZŐI Nagyok-kicsik, külföldiek-magyarok ellentétes gazdasági és foglalkoztatási szerepe (a külföldi vállalkozások kb. 20 %-ot képviselnek a gazdaságban, de a magyar export 80 %-át ők adják) Munkaerőhiány egyes szakmákban és régiókban Relatíve alacsony bérek

A CSATLAKOZÁS HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁGRA Folytatódó felerősödő szerkezetváltás (csökken a foglalkoztatás az iparban, mg-ban, nő a szolgáltatásban) Versenyhelyzet EURES

A CSATLAKOZÁS HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁGRA Fokozatosan megnyíló európai munkaerőpiac Alacsony szintű migráció Bérfelzárkóztatás Foglalkoztatás bővülése

SZAKMA VERSUS KOMPETENCIA SZAKKÉPZÉS = MUNKÁHOZ VALÓ HOZZÁÁLLÁS ↓↓ ↓↓ ISMERETEK TULAJDONSÁGOK ↓↓ KÉSZSÉGEK, KÉPESSÉGEK

SZAKMA VERSUS KOMPETENCIA KOMPETENCIA = A LEGMAGASABB SZINTŰ KOMPLEX TUDÁS Elemei: Ismeretek Készségek Jártasságok Attitűdök

MUNKAKÖRI KOMPETENCIÁK A munkaköri kompetenciák három csoportja: Ismeretek A feladatellátáshoz szükséges szakmai végzettség, szaktudás, valamint számítógépes ismeret, nyelvtudás

MUNKAKÖRI KOMPETENCIÁK 2. Készségek, képességek Szervezőképesség, új ismeretek, tapasztalatok befogadásának készsége, együttműködési készség, munkatársakkal és külső ügyfelekkel történő kapcsolattartáshoz szükséges készség, kommunikációs készség, feladatmegoldó képesség, stb.

MUNKAKÖRI KOMPETENCIÁK 3. Tulajdonságok Pontosság, felelősségtudat, rugalmasság, szorgalom, határozottság, megbízhatóság, kreativitás, stb.  

MUNKAKÖRI KOMPETENCIÁK Munkáltatói elvárások Szakmai profizmus Lojalitás Stressz-tűrés Problémamegoldó képesség Csapatmunkában való részvétel Alkalmazkodás a változó vezetési és szervezési módszerekhez Kezdeményezőkészség (korlátozottan) Pontosság  

A szakmai képzés szerkezete Munkakör és/vagy foglalkozás elemzés A TUDÁS SZERKEZETE A szakmai képzés szerkezete  SZAKMAI TUDÁS MUNKATEVÉKENYSÉG ↓ ↓ Tudáselemek: Tudásszintek ·     Ismeretek *reproduktív ·     Készségek * önálló alkalmazás ·     Jártasságok * alkotó alkalmazás Attitűd Munkakör és/vagy foglalkozás elemzés Szakmai- és vizsga-követelmények  

KOMPETENCIALAPÚ KÉPZÉS Nem anyagrészeket és tudástartalmakat sorolunk fel, hanem a cselekvést írjuk le azaz, hogy a sikeres résztvevő mit tesz és mit nem tesz.

SZAKMA VERSUS KOMPETENCIA A TANULÓKÖZPONTÚSÁG ALAPELVEI: Más - más tempóban, és különböző módon tanul minden egyén A tanulás akkor eredményes, ha tapasztalati jellegű A tanulás olyan feladat, ami az egész életre szól

A foglalkozás –munkakör elemzésének DACUM módszere Mi a DACUM ? Foglalkozás-, munkakör-elemzés egyik hatékony módszere

A foglalkozás –munkakör elemzésének DACUM módszere Jellemzői: Csoportmunkán alapszik A munka világának elismert képviselői alkotják a bizottságot Gyors Hatékony

A foglalkozás –munkakör elemzésének DACUM módszere A DACUM alapelvei: A szakértő,- tapasztalt,- elismert dolgozók mindenkinél jobban le tudják írni a végzett munkájukat A munka hatékony leírási módja: pontosan meg kell fogalmazni a teljesített feladatokat Minden tökéletesen végrehajtott feladathoz szükséges ismeret, készség, eszköz, hozzáállás

A foglalkozás –munkakör elemzésének DACUM módszere A DACUM alkalmazás előnyei: Kapcsolatépítés Kapcsolatok építése, fejlesztése az adott szakmában Továbbképzés, tapasztalatcsere a csoporttagok számára Személyes kapcsolatok kialakítása Pontos tájékoztatás a munkatársak számára

A foglalkozás –munkakör elemzésének DACUM módszere A DACUM alkalmazás lehetőségei: Tananyagfejlesztés Képzési szükséglet meghatározása Kompetencia teszt készítés Dolgozói teljesítmény értékelés Munkaköri leírás készítése Munkatárs keresés

DACUM tábla Fel.cs. A Fel. A1 A2 A3 A4 B B1 B2 C C1 D

MEGÚJULÁS ÚTJÁN A SZAKKÉPZÉS A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV OPERATÍV PROGRAMJAI

A HEFOP PRIORITÁSAI

HEFOP 3.2.1. 3. prioritás: Az egész életen át tartó tanulás és az alkalmazkodó képesség támogatása 2. intézkedés: A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése 1. komponens: Új szakképzési szerkezet

HEFOP 3.2.1. CÉLJAI Az oktatás és képzés gazdasággal való kapcsolatának erősítése Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) korszerűsítése, a szakképesítések számának csökkentése (400 szakképesítés) A szakképzés tartalmának és szerkezetének megújítása A modulrendszerű képzés fejlesztése és bevezetése

MODULTÉRKÉPEK ELKÉSZÍTÉSÉNEK FOLYAMATA Foglalkozás/munkakörelemzés (480) Validálás (9395 – 8080) Feladatelemzés és kompetenciaprofil-készítés (480) Összehasonlítások: Kompetenciaprofilok egymással Foglalkozási csoportok jellemzői egymással Kompetenciaprofilok szakmai követelményekkel (SZVK – kerettanterv)

KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZERREL ÖSSZHANG AZ EURÓPAI KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZERREL Ismeret Készség Személyes és szakmai kompetencia Szakmai kompetenciák Módszer kompetenciák Társas, szociális kompetenciák Személyes kompetenciák

KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZERREL Szakképesítések száma ÖSSZHANG AZ EURÓPAI KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZERREL Ország Szakképesítések száma Hollandia Kb. 530 szakképesítés, 7000 rész-szakképesítés van (2005. februári adat) Ausztria 465 szakképesítés Németország Szövetségi szinten: 370 szakképesítés Tartományi szinten: még további szakképesítések Svájc 320 szakképesítés Dánia 200 az állam által elismert szakképesítések száma Nagy-Britannia 26 alapképzés 220 szakképesítés (300-ról csökkentve) Finnország ráépülő képzés: 220 specializáció (az alapképzést 56-ra tervezik)

Két munkakör/foglalkozás tartalmának átfedése SZAKKÉPESÍTÉSEK MODULARIZÁCIÓJA Két munkakör/foglalkozás tartalmának átfedése 1 3 4 2

SZAKKÉPESÍTÉSEK MODULARIZÁCIÓJA Két munkakör/foglalkozás tartalmának átfedése 1 3 4 2 Halmaz/részhalmaz kapcsolat

SZAKKÉPESÍTÉSEK MODULARIZÁCIÓJA A modul (követelménymodul) a szakképesítési követelmények olyan egysége, amely a szakképesítéseknek megfelelő foglalkozás/munkakör tevékenységeinek részeként határozható meg.

SZAKKÉPESÍTÉSEK MODULARIZÁCIÓJA Különbözet- modul Rész- szakképesítés

SZAKKÉPESÍTÉSEK MODULARIZÁCIÓJA Ráépülő szakképesítés Leágazás

SZAKMAI KONFERENCIASOROZAT 2005. november 3. Új OKJ tervezete az Oktatási Minisztérium felé. A javaslatban 400 szakképesítés és 440 rész-szakképesítés szerepelt. A ráépülő szakképesítéseket a Program tartalmazza, de indikátor számmal nem korlátozta. Az új szakképesítések moduláris felépítésűek, a modulok az egyes szakképesítések azonos követelményei alapján határolhatók be.

HOL TARTUNK MA? ELFOGADÁSRA KERÜLT AZ ÚJ OKJ – 416 SZAKKÉPESÍTÉS 1/2006 (II.17.) OM RENDELET AZ OKJ-RÓL SZVK-K KIDOLGOZÁSA BEVEZETÉS 2006 SZEPTEMBERÉTŐL A TISZK-EKBEN

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁNAK STRATÉGIÁJA AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSRÓL A Kormány az egész életen át tartó tanulás stratégiájának megalkotásával hosszú távra – az Európai Unió tervezésével összhangban 2007-2013 közötti időszakra – határozza meg az emberi erőforrás fejlesztés irányait.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁNAK STRATÉGIÁJA AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSRÓL A Lifelong Learning definíciója: „all Learning Activity Undertaken throughout Life, with the Aim of Improving Knowledge, Skills, and Competences within Personal, Civic, Social and/or Employment-related Perspective”. „Minden, életünk során folytatott olyan tanulási tevékenység, melyet a tudás, a készségek és kompetenciák fejlesztésének céljával folytatunk egyéni, állampolgári/civil, társadalmi és/vagy foglalkoztatási perspektívában.” Communication from the Commission: Making a European Area of Lifelong Learning a Reality, Nov. 2001. - http://europa.eu.int/comm/education/life/communication

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁNAK STRATÉGIÁJA AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSRÓL Komplex fejlesztési program, amelynek fő célja cselekvési és támogatási irányokat meghatározni: Felzárkózás az európai közösséghez, A gazdaság versenyképességének folyamatos javítása,

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁNAK STRATÉGIÁJA AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSRÓL A munkaerő ellátottsági és minőségi különbségek mérséklése, A leghátrányosabb helyzetű rétegek munkaerőpiaci és társadalmi beilleszkedésének segítése, A tanulási lehetőségekhez való fizikai és virtuális hozzáférés minden állampolgár számára.

LLL STRATÉGIA GYAKORLATI MEGVALÓSITÁSÁT SZOLGÁLÓ PRIORITÁSOK Az oktatás, képzés esélyteremtő szerepének erősítése Az oktatás, képzés és a gazdaság kapcsolatainak erősítése Új kormányzási módszerek, közpolitikai eljárások alkalmazása

LLL STRATÉGIA GYAKORLATI MEGVALÓSITÁSÁT SZOLGÁLÓ PRIORITÁSOK 4. Az oktatás, képzés hatékonyságának javítása, össztársadalmi ráfordításainak növelése 5. Az oktatás, képzés minőségének javítása

EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉS, MINT EURÓPAI UNIÓS ALAPELV

MEMORANDUM AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSRÓL Célkitűzések: Új ismeretek és készségek hozzáférésének biztosítása mindenki számára Nagyobb befektetés biztosítása az emberi erőforrások területén Innováció az oktatásban és a tanulásban A tanulás értékelése Az útmutatás/orientálás és tanácsadás újragondolása Közelebb vinni a tanulást az otthonokhoz

2003 május - Oktatási Tanács AZ EURÓPAI OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI RENDSZEREK KONKRÉT CÉLKITŰZÉSEI 3 stratégiai cél 13 specifikus cél 42 kulcskérdés 2003 május - Oktatási Tanács meghatározásra kerülnek az oktatás és képzés fejlesztés teljesítménymutatói, mérőszámai, indikátorai 2010-ig

AZ EURÓPAI OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI RENDSZEREK KONKRÉT CÉLKITŰZÉSEI CÉLKITŰZÉSEK 2010-re 1. AZ EU-N BELÜLI OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI RENDSZEREK MINŐSÉGÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK A NÖVELÉSE 2. AZ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI RENDSZE- REKHEZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS MEG- KÖNNYÍTÉSE MINDENKI SZÁMÁRA 3. AZ OKTATÁS ÉS KÉPZÉS MEGNYITÁSA A TÁGABB VILÁG FELÉ

1. EU-N BELÜLI OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI RENDSZEREK MINŐSÉGÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSE 1.1 cél: A felnőttoktatók oktatásának és képzésének fejlesztése 1.2 cél: A tudás alapú társadalom által megkívánt készségek fejlesztése 1.3 cél Az információs és kommunikációs technológiához (ICT) való hozzáférés biztosítása mindenki számára 1.4 cél: Növelni a toborzást a természettudományi és műszaki felsőoktatásban 1.5 cél: Az erőforrások legjobb kihasználása

2. AZ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI RENDSZE- REKHEZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS MEG- KÖNNYÍTÉSE MINDENKI SZÁMÁRA 2.1. cél: Nyitott tanulási környezet 2.2. cél: A tanulás vonzóbbá tétele 2.3. cél: Az aktív állampolgárság, az egyenlő esélyek és a társadalmi kohézió támogatása

3. AZ OKTATÁS ÉS KÉPZÉS MEGNYITÁSA A TÁGABB VILÁG FELÉ 3.1 cél: A kapcsolódási pontok erősítése a munka és a kutatás világával, valamint a társadalommal általában 3.2 cél: A vállalkozási szellem fejlesztése 3.3 cél: A idegen nyelv tanulás fejlesztése 3.4 cél: A mobilitás erősítése 3.5 cél: Az európai együttműködés erősítése

EU KULCSKOMPETENCIÁK A nyolc elfogadott kulcskompetencia: 1. Kommunikáció anyanyelven 2. Kommunikáció idegen nyelven 3. Matematikai műveltség és alapkompetenciák a természettudomány és a technológia területén 4. Információs kommunikációs technológiával (ICT) kapcsolatos készségek 5. Tanulni tanulás 6. Személyközi és állampolgári (civic) kompetenciák 7. Vállalkozói szellem 8. Kulturális tudatosság

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET ! Farkas Éva Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar farkas@human.pte.hu