Képes Élménybeszámoló Barangolás Csehországban

Miért éppen Csehország az úti cél Miért éppen Csehország az úti cél?  Vajon a világhírű sörök megkóstolása, vagy fájós tagjaink gyógyítása a népszerű gyógyfürdőkben, vonzza a látogatót? És akkor még nem is beszéltünk Prága elbűvölő városáról. Megismerni Jaroslav Hasek, Egon Erwin Kisch, és Franz Kafka gyönyörű természeti adottságokkal megáldott országát, csodálatos kulturális kalandot ígér. Csehország története a VI. századra nyúlik vissza. Az ország történelmi fénykora, IV. Károly cseh király uralmának az idejére esett, ekkor vált Prága európai nagyvárossá. IV. Károly alapította a prágai egyetemet, felépült a prágai Újváros, és a Károly híd. 

A vérzivataros évszázadok után, 1918-ban megalakult az első Cseh Köztársaság, majd az 1990-ben tartott szabad választások eredményeként létrejött a gazdag kulturális és történelmi örökséggel, fejlett gazdasággal rendelkező demokratikus Csehország. A korábbi cseh köztársasági elnök, Vaclav Havel mondta: „a sörivás jó hatással van a cseh társadalomra, mert a sör kevesebb alkoholt tartalmaz, mint a bor, vodka vagy whisky, így a söröző emberek is higgadtabban politizálnak”. Az útvonal:

A tervezett út:   Budapest – Chodova Planá – Marianske Lazné – Karlovy Vary – Prága – Budapest. Ez mintegy 1300km távolság, de kisebb nagyobb eltévedéseinkkel ezt sikerült növelni. A Brno – Prága autópálya a hajdani M7-re emlékeztetett, garantált a vesekő-mentesítés, annyira ráz a külső sáv. Az első célállomás Chodova Planá volt, addig minden simán ment, amíg nem bíráltuk felül a GPS-t, mondván mi tudunk egy rövidebb utat.  A monda szerint, egyszer, az Őrségben, egy autós megkérdezte a háza előtt pipázgató öregembert, hogy milyen messze van a következő benzinkút. A válasz: légvonalban 30km, de én tudok egy rövidebb utat is.

Chodova Planá: Chodova Planá régen a harcias, határvédő „chod” törzs székhelye volt. Címerükbe a hűség és az éberség jeléül, kutyafejet rajzoltak.  Ma, a kutya ábrázolás, a sörfőzéssel kapcsolatos, hiszen a legenda szerint, a képen látható Albi nevű kutyus találta meg azt a forrást, melynek vízéből máig is főzik a kitűnő nedűt. Régebbi korokban a jólét szinonimája, a tejben-vajban fürdés volt. A történetírók szerint Kleopátra mézzel kevert szamártejben fürdött, megőrizendő fiatalságát, ruganyos bőrét. Ma elterjedt kifejezés a „habzsi-dőzsi”, de a wellness legújabb csúcspontja a sörfürdő, (angolul beer spa), még nem teljesen közismert, bár néhány helyen már fellelhető. 

Chodová Planá-ban megnyílt a Chodovar család sörfürdője, ahol gyógyvíz, barna sör, gyógynövények és sörélesztő keverékében pancsolhatnak a vendégek.  Sőt, sörmasszázst és sörpakolásokat is igénybe lehet venni, és még, sörből készült kozmetikumokat is árulnak.  A fürdőt speciális recept alapján készítik, a szakértők szerint 20-25 perces sörben fürdés tágítja az ereket, javítja a szívműködést, elősegíti a méregtelenítést, és fiatalító hatása is van. További különlegesség a páros sörfürdő, az ember úgy érzi, mintha óriás söröskorsóban ülne.  A sör iszogatása is a kezeléshez tartozik, az se baj, ha kilötyög egy kevés a pohárból lubickolás közben, de a fürdővízből azért ne igyál.

  Hajmosásra is kitűnő

     Sörfürdő, sörmasszázs és sörpakolás és sörivás. A tested kívül belül sörben ázik, nyakig ülsz a "folyékony kenyérben", ez a férfiak számára az igazi terápia.  Nagy kár, hogy az OEP nem finanszírozza ezt a kényeztető kezelést, pedig itt annyira feltöltődhetsz, hogy a „csi” univerzális energiaszinted szinte az egekbe emelkedik. A városka igazi turistaközpont, a sörfürdőre vágyók több országból érkeznek ide egy kis kényeztetésre.  Itt az egész élet a sörről szól. Esténként, kellemes maláta illat lengi be a várost, a „Sörgyári capriccio” könnyed hangulat árasztja el az embert. Most, hogy írom a beszámolót, rögtön innom kell egy korsóval.

Városka szállodája és a cégére

  A helyi sörgyár meglátogatása során betekintést nyerhettünk a sörfőzés rejtelmeibe, láttuk, hogy a kész sör élőállítása, az alapanyagok kezelésén, a főzésen és a fermentáción keresztül, olyan bonyolult folyamat, hogy én maradok a sörivásnál. Még egy kis adalék a sörgyártáshoz: a „léhűtő”, tisztes sörgyári foglakozás, semmi köze a semmittevéshez.

   Egy kis kóstoló Természetesen az ízletes sörhöz finom falatok is kellenek, a hegybe vájt barlang étteremben, ezt is megteheted.

A sörívás gyakorlata: A csapolt sör márkáját az adott hely céhtáblája jelzi, más sörre ne számítsunk. A sört félliteres korsóból isszák, külön kell szólni, ha csak egy pohár sört kérünk. Amikor üres korsónkat az asztalra helyezzük, a pincér, kérés nélkül hozza a következőt, és húz egy strigulát, az asztalon fekvő számlánkra.  Az a filozófiájuk, hogy nem lehet annyi sört inni, hogy még egy korsóval ne férjen beléd. Egy népszerű televíziós utazási műsorban, egy cseh mesterszakács mutatta be a megújult cseh konyha remekeit.  A sok különleges étel láttán a riporter megkérdezte a séfet, hogy mi a kedvenc étele, a válasz gyors és határozott volt: a sör. Csehországban a sör nemzeti ital, közel 500 félét gyártanak.

Akkor igyunk egyet! Egészségünkre!

                Marianske Lazné – Marienbad: Mariánske Lázné, vagy ismertebb nevén Marienbad a nyugat-csehországi híres fürdővárosok egyike. A német határtól néhány km-re fekvő festői kisváros, erdőkkel borított hegyek között bújik meg.  A felújított neobarokk, szecessziós és klasszicista stílusú paloták, valóságos ékszerdobozzá, operett-várossá varázsolták a városkát.

Érdekes módon a gyógyforrások, melyből több mint száz tör a felszínre, hőmérséklete, csak 10 fok körüli. A gyógyforrásról szóló első írásos emlékek a 16. századból származnak, a gyógykezelések már a 17. században elkezdődtek.  A források gyógyító hatásának gyorsan terjedt a híre, egyre többen keresték fel a települést. A Mária-forrás mellé épült fürdőhelyet nevezték el Mariánské Lázné-nak, azaz Mária-fürdőnek. Sok híres művész látogatott ide / Goethe, Puskin, Chopin stb./, de egy angol király is itt kezeltette magát, aki fogyni akart, de mivel itt is ragaszkodott a hatalmas lakomákhoz, a fogyókúra nem járt eredménnyel.   Bezzeg, ha ismerte volna a „Norbi Update”-et, biztosan kocka hassal távozik.

Most a gyógyulni vágyó németek özönlik el a várost, sokan jönnek mankóval, vagy különleges motorizált járókerettel, bár elhajított mankókat nem lehetett látni. A városkában, a csodálatos épületek mellett, hangulatos, árnyas parkokat is találunk. Van egy kis vonat is, de aki városnézésre vágyik, az inkább sétáljon egy nagyot, mert a vonat, hosszan kanyarog az erdőben.

Karlovy Vary – Karlsbad: A híres fürdőváros neve szó szerint „Károly forrását” jelenti. A fáma szerint, az uralkodó vadászat közben járt erre, és lenyűgözte a táj szépsége. Később, várost alapított itt, melyet róla neveztek el Karlsbadnak. Számos híres ember fordult meg itt: Goethe, Gogol, Tolsztoj, Liszt Ferenc, Chopin, Beethoven valamint I. Péter, és most V. Péter látogatott ide. Arany így írt a fürdőről: a Toldi szerelmében: "Ha a vizek a doktoroknál jobbak nem lennének, az emberek bizony mind – mind elvesznének."  

A városban több száz kisebb-nagyobb gyógyvíz-forrás található, melyek hőmérséklete 34 és 73 fok között van, de a gyakorlatban 12 forrást használnak gyógyításra, a 13.-ik is jelentős gyógyerővel rendelkezik, ez a Becherovka. A híres Grandhotel Pupp-ban foglaltunk szállást, tudjátok ez az, amelyikben a Last Holiday (Utolsó vakáció) című film is játszódik, melyben Depardieu alakítja a szálló főszakácsának szerepét.

A híres tükörterem

                        A szállodát nem volt könnyű megtalálni a rengeteg sétálóutca miatt, itt már teljesen eldobta az agyát a GPS, ezért, közel egy órát bolyongtunk mire ráleltünk erre a gyöngyszemre.  A fogadtatás méltó volt a hotel hírnevéhez, már a parkolóban név szerint vártak, és azonnal jött a londiner a csomagokért. A szobában a Tv-t bekapcsolva, ez a kép fogadott:

Karlovy Vary, igazi kozmopolita város, rengeteg náció fordul itt elő, de túltengnek az orosz vendégek, ami azért probléma, mert felverik az egyébként is magas árakat, és igénytelenségükkel rontják a színvonalat.  Képesek susiban, vagy gatyában lejönni, reggelizni, és a pénzük miatt nem szól rájuk a személyzet. No, de térjünk vissza a gyógyforrásokhoz. Ivókúra: Szinte minden sétálgató ember kezében, furcsa formájú csőrös pohárkát láthatunk, melyből időnként kortyolnak egyet-egyet. Eleinte irigykedve néztem, mert azt hittem mindenki Becherovkát iszik.  Később tudtam meg, hogy a poharakban meleg, ásványi sókban gazdag forrásvíz van. 

Rögtön eszembe jutott gyermekkori élményem, amikor a Dagály strandon a tízórai zsíros-döngő befalása után az ivókúthoz mentem, és melyből számomra borzalmas ízű meleg-víz jött, ami azonnal kihozta a tízórait is. Ma erre mondják, hogy búvárital, azaz lemegy, körülnéz és visszajön. Tehát a tapasztalataim birtokában, én csak a 13-as számú gyógyvizet ittam, bár kíváncsiságból megkóstoltam egy 52 fokos gyógyforrás vizét, de egy félreeső helyen diszkréten kiköptem.

Ez az ősforrás, melyből rotyogó, sós forró víz tör elő

Nem lehet elég korán kezdeni a gyógyfürdőzést

         Becherovka: Eredeti neve: "karlsbadi Becher-keserű", nevét Josepf Becher patikusról kapta, aki, másokkal együtt, kikísérletezte, a 21 fajta gyógynövényből álló összetételt, ami természetesen szigorúan titkos. A környékén található több mint száz természetes gyógyforrás közül csak tizenkettőt használnak gyógyításra, de több mint 40 éven át, a Becherovkát is gyógyszerként árusították. Angol keserűként is ismert volt /English Bitter”/, mivel egy angol orvos is közreműködött a recept kidolgozásában.  Koktélokat is készítenek belőle, az egyik legnépszerűbb, a „beton”, ez becherovka és tonik keveréke. A múzeum-látogatáson igazi nemzetközi társaság vett részt. Rajtunk kívül voltak svédek, spanyolok, egyiptomiak és lengyelek, csak, Rejtőt idézve: csak az orosz hússaláta hiányzott.

Karlovy Vary-ban a környezet is a teljes kikapcsolódást szolgálja: az erdőkkel körülvett dimbes-dombos város területének közel felét borítják erdők, ligetek, vagy parkok, a híres promenádok és sétálóutcák.

Ez a híres kollonád, ahol találjuk a különböző hőfokú forrásokat

Nyugat-Csehország 2009 augusztus