Felvidék.

Az előadások a következő témára: "Felvidék."— Előadás másolata:

1 Felvidék

2 Magyarok Szlovákiában
Felvidék - Szlovákia Felvidék Magyarok Szlovákiában

3 Felvidék története Amikor a szlovákiai magyar kisebbség történelmével foglalkozunk, óhatatlanul felmerül az általa lakott térség megnevezésének problémája. A magyarországi szakirodalom egyaránt használja a Szlovákia és a Felvidék kifejezést, a szlovák történetírás viszont sértődötten veszi tudomásul ez utóbbi használatát.

4 1918-ig, a történelmi Magyarország felbomlásáig, a Felvidék fogalmán Észak-Magyarország azon területeit értették, amelyen a szlovákság lakott. A szlovákok (régiesen: tótok), szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.

5 Őskor - Már a kőkorszakban lakott hely volt pattintott obszidián-kövek

6 Őskor - Ókor Bronzkor – barlangokba, dombokra települtek
A Római Birodalom idején kelták, germán kvádok és szlávok laktak a területén

7 Népvándorlás kora Avar törzsek Morva fejedelemség Nagymorva
Nyitrai fejedelemség Birodalom IX.-X. sz. I. Mojmir

8 Középkor – Újkor - Jelenkor
ig a történelmi, vagy „Nagy” Magyarország része

9 Krasznahorka vára

10 Krasznahorka vára Mikszáth – „gyönyörű erdőcske”
Lovagvár 1341-ben említik először A Rákóczi-szabadságharc idején a vár urai, az Andrássy testvérek közül öten csatlakoztak a kurucokhoz Krasznahorka büszke vára, ráborult az éj homálya. Tornyok ormán az őszi szél, rég múlt dicsőségről mesél. Rákóczinak dicső kora, nem jön vissza többé soha. Harcosai mind pihennek bujdosó fejedelemnek. A toronyból késő este tárogató nem szól messze. /:Olyan kihalt, olyan árva, Krasznahorka büszke vára.:/

11 Losonc

12 Losonc Már a honfoglalás előtt település állt a helyén.
1451-ben Hunyadi János itt szenvedett vereséget . 1622-ben itt őriztette Bethlen Gábor a Szent Koronát egy ideig. 1785-től mezőváros. 1849. március 24-én itt verte szét Beniczky Lajos őrnagy serege a császáriakat, augusztus 9-én a cári csapatok bosszúból felgyújtották.

13 Poprád Poprád sétálóutcája

14 Poprád Már az őskorban lakott hely volt, a város a tatárjárás után indult lassú fejlődésnek, amikor IV. Béla németeket telepített ide. Főként mezőgazdasági jellegű település volt, mely híres volt lentermesztéséről, lenvásznairól és kitűnő káposztájáról. Papírgyárát 1692-ben alapították 1856-ban sörfőzde, 1876-ban gabonaraktár épült. A 19. század végére fejlett iparváros lett ben alapították azt a lakatosműhelyt, melyből később kifejlődött a Tátrai Vagongyár.

15 Szepesszombat Az es forradalom és szabadságharc emlékére állították Bár a Szepesség nem tartozott a fő hadszínterek közé, a terület magyar, német és szlovák lakossága mégis részt vett az eseményekben.

16 Jó utat kívánok!