Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2011 Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2011. január 1-jétől hatályos módosításai Földesiné dr.Péter Ildikó Nemzeti Adó és Vámhivatal Sz.-Sz.-B. Megyei Adóigazgatóság

Általános megállapítások A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény tartalmazza az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) módosító rendelkezéseit. A módosítás fő elvei: A szervezeti átalakítás átvezetése az Art.-ba Egyszerűsítés A jogalkalmazást segítő pontosítások

Képviseletre vonatkozó szabályok 1. Az állandó képviselő kimentési lehetősége: (Art. 7. § (4) bek.) Mentesül a mulasztási bírság alól az adózó állandó meghatalmazottja vagy megbízottja, ha bizonyítja, hogy a bejelentett kötelezettségekkel kapcsolatos jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza. A kimentés lehetősége eddig csak a bevallás, adatszolgáltatás tartalmával kapcsolatos jogsértés esetén volt biztosított.

Képviseletre vonatkozó szabályok 2. Többes képviselet esetén a kézbesítési szabályok pontosítása: (Art. 124. § (6) bekezdése) Amennyiben az adózónak több meghatalmazott képviselője van: az adóhatóság az iratot az adózó által az iratok átvételére írásban kijelölt képviselőnek kézbesíti; ilyen kijelölés hiányában az adóhatóság az általa választott meghatalmazott képviselőnek kézbesíti. Eddig az adóhatóság az iratot valamennyi képviselőnek megküldte, így kérdéses lehetett a kézbesítéshez kapcsolódó eljárásjogi határidők számítása

Bejelentésre vonatkozó szabályok Passzív jogon folyósított ellátásokra vonatkozó bejelentések: (Art. 16. § (4) bekezdés b) pont) A passzív jogon folyósított ellátásokra (például táppénz, gyermekgondozási díj) vonatkozó bejelentéseket 2009. január 1-jétől már nem az állami adóhatósághoz, hanem a regionális egészségpénztárak részére kell teljesíteni, így ezen adatok állami adóhatósághoz való bejelentése szükségtelenné vált

Bejelentésre vonatkozó szabályok Biztosítotti bejelentés egyszerűsített foglalkoztatás feltételeinek hiányában: (Art. 16. § (4a) bekezdés) nem kell biztosítottként bejelenteni azt a természetes személyt, akit a munkáltató egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett, de a munkát nem vette fel és munkavégzés hiányában jövedelem kifizetésére nem került sor. Ha a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényben (a továbbiakban: Efo. tv.) meghatározott korlátok túllépése miatt a személyi jövedelemadóról szóló törvény és a Tbj. általános adózási és járulékfizetési szabályait köteles alkalmazni, az egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett személy(eke)t a jogsértés feltárásától számított nyolc napon belül jelenti be. Ettől eltérően nem kell biztosítottként bejelenteni azt a természetes személyt, akit a munkáltató egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett, de a munkát nem vette fel és munkavégzés hiányában jövedelem kifizetésére nem került sor. {Art. 16. § (4a) bekezdés}

Bejelentésre vonatkozó szabályok Előtársaság bejelentése egyszerűsített foglalkoztatott esetén: (Art. 16. § (10) bekezdés) Az előtársaság a cégbejegyzési kérelme benyújtása napjáig tartó időszakában az Efo. tv.-ben meghatározott bejelentési kötelezettségének elektronikus úton, a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül, adószám feltüntetése nélkül tesz eleget. Az előtársaság az adószám megszerzésétől számított nyolc napon belül – az adószámot és a korábban teljesített bejelentés adóhatósági iktatószámát is feltüntetve – ismételten bejelenti a cégbejegyzési kérelem benyújtását megelőzően az Efo. tv. keretében általa foglalkoztatott természetes személy adatait.

Bejelentésre vonatkozó szabályok Cégjegyzékben nem szereplő telephely bejelentése: (Art. 17. § (3) bekezdés h)pont) a cégek kötelesek az egyablakos rendszeren kívül, közvetlenül az állami adóhatósághoz bejelenteni a gazdasági tevékenységük végzésének mindazon helyszíneit, amelyeket a cégbírósághoz nem jelentettek be, de az Art. adózási célú telephelyfogalmának (Art. 178. § 27. pont) megfelelnek

Bejelentésre vonatkozó szabályok Értesítés törzsadatokról: (Art. 17. § (8) bekezdés) az állami adóhatóság csak az ügyfélkapu létesítésére nem kötelezett adózót értesíti 30 napon belül a nyilvántartásba vételéről Az elektronikus ügyintézésre kötelezett adózók törzsadataikat elektronikus úton bármikor megtekinthetik, így esetükben a külön értesítés szükségtelen A hatályos szabályok szerint az újonnan alakult adózók részére tájékoztatást kell küldeni a nyilvántartásba vett adataikról. Az elektronikus ügyintézésre kötelezett adózók ugyanakkor törzsadataikat elektronikus úton bármikor megtekinthetik, így esetükben a külön értesítés szükségtelen. Azaz az állami adóhatóság csak az ügyfélkapu létesítésére nem kötelezett adózót értesíti 30 napon belül a nyilvántartásba vételéről.

Bejelentésre vonatkozó szabályok Áfa nyilatkozat az általános szabályok alkalmazásáról is: Art. 22. § (1) bekezdés h) pontja a módosítás szerint pozitív nyilatkozatot kell tenni akkor is, ha az adózó az általános szabályok szerint kíván adózni Az Art. 22. §-a alapján tett ún. áfa-nyilatkozatban az adózó az általánostól és a főszabálytól eltérő szabályok alkalmazásáról nyilatkozhat, ha ilyen nyilatkozatot az adózó nem tesz, úgy minősül, mint aki(amely) az általános forgalmi adó általános szabályait alkalmazza. A speciális szabály választásának hiánya az esetek többségében tudatos adózói döntés az általános szabályok alkalmazása mellett, de gyakran adózói figyelmetlenség miatt maradt el a speciális választási lehetőségről szóló nyilatkozat. A két esetkör egyértelmű elkülönítése érdekében a módosítás szerint pozitív nyilatkozatot kell tenni akkor is, ha az adózó az általános szabályok szerint kíván adózni. {Art. 22. § (1) bekezdés h) pontja}

Az adószám felfüggesztésére vonatkozó módosítás Art. 24/A. § (12) bekezdés A módosítás alapján a fizetési kedvezményben részesülő, jogkövető adózók adószámát az adóhatóság nem függesztheti fel az adófizetési kötelezettség egy évet meghaladó nem teljesítésére hivatkozással a fizetési kedvezménnyel érintett adófizetési kötelezettség körében A módosítás hatályon kívül helyezi az adófizetési kötelezettség elmulasztásához kapcsolódó tényállás szabályozásában azt a korlátozó rendelkezést, amely szerint a fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése nem minősül az adófizetési kötelezettség teljesítésének. A módosítás alapján a fizetési kedvezményben részesülő, jogkövető adózók adószámát az adóhatóság nem függesztheti fel az adófizetési kötelezettség egy évet meghaladó nemteljesítésére hivatkozással a fizetési kedvezménnyel érintett adófizetési kötelezettség körében. {Art. 24/A. § (12) bekezdés

Bevallásra vonatkozó szabályok 1. Adónyilatkozat: (Art. 27/A. §) Az az adózó, aki a tv.-ben felsorolt feltételeknek megfelel: az adóévet követő év május 20. napjáig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus úton az adóhatósághoz adóbevallási kötelezettségét adónyilatkozat formájában teljesítheti

Bevallásra vonatkozó szabályok 2. Adónyilatkozat: (Art. 27/A. §) Az adónyilatkozat kizárólag a következő adatokat tartalmazza: a természetes személyazonosító adatokat, a lakcímet és az adóazonosító jelet b) valamennyi, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adóévi adóköteles jövedelem együttes összegét c) az adózó személyi jövedelemadó kötelezettségét d) a levont személyi jövedelemadót, adóelőleget

Bevallásra vonatkozó szabályok 3. Adónyilatkozat: (Art. 27/A. §) Az adónyilatkozat az adózó által benyújtott bevallásnak minősül Az adónyilatkozat első alkalommal 2012.évben, a 2011. adóévi kötelezettségek teljesítésénél alkalmazható

Bevallásra vonatkozó szabályok 4. Adónyilatkozat tehető : I. ha kizárólag egy munkáltatótól szerzett jövedelmet , és a levont adó(adóelőleg), valamint a ténylegesen fizetendő adó különbözete kevesebb 1000 forintnál, továbbá nem alkalmaz tételes költségelszámolást, nem kér adókiutalást, és a bevételből levonást, a jövedelemből kedvezményt, adókedvezmény úgy érvényesít, ahogyan azt az adóelőleg megállapításához adott nyilatkozatában kérte Új kötelezettségként írja elő a munkáltató, kifizető számára, hogy a kifizetésről szóló összesített igazoláson tájékoztatni kell a magánszemélyt, hogy melyek az adónyilatkozat megtételének feltételei

Bevallásra vonatkozó szabályok 5. Adónyilatkozat tehető: II. Akkor is, ha : kizárólag kifizetőtől szerzet bevételt, amely kifizetésenként a 100 ezer forintot nem haladta meg, és abból az adót, adóelőleget a kifizető hiánytalanul levonta, továbbá nem alkalmaz tételes költségelszámolást, nem kér adókiutalást, a bevételből levonást, a jövedelemből családi kedvezményt nem érvényesít, és adókedvezményt sem vesz igénybe

Bevallásra vonatkozó szabályok 6. Adónyilatkozat tehető : III. Továbbá akkor tehető, ha : egyrészt munkáltatóktól szerzett jövedelmet és a levont adó, és a fizetendő adó különbözet kevesebb 1000 forintnál, másrészt  kifizetőtől szerzett – kifizetésenként 100 ezer Ft-ot meg nem haladó – bevételt, és abból az adóelőleget levonták, nem alkalmaz tételes költségelszámolást, nem kér adókiutalást, a bevételből levonást, családi kedvezményt, adókedvezményt csak egy munkáltatónál és úgy érvényesít, ahogyan azt az adóelőleg megállapításakor kérte, összes jövedelme nem haladja meg az adójóváírás jogosultsági határát, ill. adójóváírást nem érvényesített, nem érvényesít

Bevallásra vonatkozó szabályok . A bevallás benyújtásában akadályozott magánszemély bejelentése: Art. 31. § (4) és 172. § (10) bekezdés vállalkozási tevékenységet nem folytató és ÁFA fizetésére nem kötelezett magánszemélynek a szja-bevallás elkészítéséhez szükséges iratok, igazolások önhibáján kívül nem állnak rendelkezésére és ezért bevallását előreláthatóan nem tudja határidőben benyújtani, a bevallási késedelemről a bevallás benyújtására előírt határidőn belül bejelentést tesz Ha a vállalkozási tevékenységet nem folytató és ÁFA fizetésére nem kötelezett magánszemélynek a szja-bevallás elkészítéséhez szükséges iratok, igazolások önhibáján kívül nem állnak rendelkezésére és ezért bevallását előreláthatóan nem tudja határidőben benyújtani, a bevallási késedelemről a bevallás benyújtására előírt határidőn belül bejelentést tesz. A magánszemély adózó a bejelentéshez kapcsolódó adóbevallást a bevallási késedelmet kimentő igazolási kérelemmel együtt nyújtja be. A bevallási késedelem miatt mulasztási bírság a bevallás naptári éve szeptember 20. napjáig nem szabható ki, kivéve ha az adózó bevallását szeptember 20-a előtt nyújtja be és igazolási kérelmet nem nyújt be. E bekezdéseket a 2010. adóévről benyújtott bevallások során is alkalmazni kell.

Bevallásra vonatkozó szabályok . A bevallás benyújtásában akadályozott magánszemély bejelentése: A magánszemély adózó az adóbevallást a bevallási késedelmet kimentő igazolási kérelemmel együtt nyújtja be a bevallási késedelem miatt mulasztási bírság szeptember 20. napjáig nem szabható ki, kivéve ha az adózó bevallását szeptember 20-a előtt nyújtja be és igazolási kérelmet nem nyújt be E bekezdéseket a 2010. adóévről benyújtott bevallások során is alkalmazni kell Ha a vállalkozási tevékenységet nem folytató és ÁFA fizetésére nem kötelezett magánszemélynek a szja-bevallás elkészítéséhez szükséges iratok, igazolások önhibáján kívül nem állnak rendelkezésére és ezért bevallását előreláthatóan nem tudja határidőben benyújtani, a bevallási késedelemről a bevallás benyújtására előírt határidőn belül bejelentést tesz. A magánszemély adózó a bejelentéshez kapcsolódó adóbevallást a bevallási késedelmet kimentő igazolási kérelemmel együtt nyújtja be. A bevallási késedelem miatt mulasztási bírság a bevallás naptári éve szeptember 20. napjáig nem szabható ki, kivéve ha az adózó bevallását szeptember 20-a előtt nyújtja be és igazolási kérelmet nem nyújt be. E bekezdéseket a 2010. adóévről benyújtott bevallások során is alkalmazni kell.

Az adó megfizetésére vonatkozó szabályok 1. Köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez kapcsolódó pontosítás: Art. 36/B. § (2) bekezdés Ha az adózó a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez előírt valamely feltételnek nem felel meg, az állami adóhatóság az adózót 5 napos helyett 10 napos határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel, a határidő eredménytelen leteltét követően a kérelmet elutasító határozatot hoz

Az adó megfizetésére vonatkozó szabályok 2 Az adó megfizetésének módjához kapcsolódó pontosítás: Art. 38. § (1) bekezdés a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózónak belföldi pénzforgalmi számlájáról átutalással, pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózónak belföldi fizetési számlájáról történő átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással kell teljesítenie A pénzforgalmi számlával jogellenesen nem rendelkező - adózónak nincs lehetősége arra, hogy készpénzátutalási megbízással teljesítse fizetési kötelezettségét

A kiutalás időpontjára vonatkozó szabályok Art. 37. § (4) bekezdés a visszatérítendő jövedelemadóhoz és járulékhoz hasonlóan a visszatérítendő egészségügyi hozzájárulást is az igény (bevallás) beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban az adóévet követő év március 1-jén (elektronikus úton benyújtott személyi jövedelemadó bevallás esetében a február 1-jén) kell kiutalni

A befizetések elszámolására vonatkozó szabályok 1. Kötelezettséget megállapító hatóság adatszolgáltatása: (Art. 43. § (1a) bekezdés) más hatóság határozata alapján nyilvántartott kötelezettség nyilvántartáshoz szükséges adatokat elektronikus úton adja át az állami adóhatóságnak , és a kötelezettség előírásának alapjául szolgáló határozatot a végrehajtáshoz való jog elévüléséig megőrzi (pld.OEP táppénz-hozzájárulás ) Ezen módosítással a munkáltatói táppénz-hozzájárulásra vonatkozó adatok átadása során a papíralapú kommunikáció helyett az elektronikus út válik főszabállyá az OEP részéről az állami adóhatóság felé. Mivel az állami adóhatóság ebben az esetben nem ellenőrizheti az elektronikus adatszolgáltatás és a papíralapú határozatok egyezőségét, ezért az adatszolgáltatásban foglalt adatok helyességéért az OEP felelősséggel tartozik. Az állami adóhatóságnak az eredeti, jogerősítő záradékkal ellátott határozatot kizárólag abban az esetben kell megküldeni, ha az adózó végrehajtási kifogást nyújt be, vagy egyéb jogvitát kezdeményez.

A befizetések elszámolására vonatkozó szabályok 2. Túlfizetés kiutalása: (Art. 43. § (6) bekezdés) A módosítás szerint az adózó javára mutatkozó túlfizetés csak akkor téríthető vissza, ha az adózó valamennyi esedékes bevallási kötelezettségének eleget tett Jelenleg a túlfizetés visszatérítésére irányuló kérelem elbírálása során nem vizsgálandó, hogy az adózó valamennyi bevallási kötelezettségének eleget tett-e. Előfordulhat, hogy az adózó javára mutatkozó túlfizetés abból ered, hogy az adózó adófizetési kötelezettségének eleget tett, azonban adóbevallási kötelezettségét elmulasztotta. Ilyen esetekben az adófolyószámlán mutatkozó túlfizetés nem tekinthető tényleges túlfizetésnek, hiszen az pusztán abból ered, hogy az adóhatóság bevallás hiányában az adófizetési kötelezettség összegét az adófolyószámlán nem tudta rögzíteni, így az adózó által teljesített befizetés látszólagos túlfizetést eredményez.

Adatnyilvántartásra, adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok 1. a hatósági adatbázisokban meglévő adatok a végrehajtási eljárásokhoz is felhasználhatók az egyes közhiteles nyilvántartások adatait az adóhatóság ingyenesen szerezheti be –költséghatékonyság (Art. 52. § (2)-(3) bekezdés) a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak, mint idegenrendészeti hatóságnak is lehetősége lesz adatszolgáltatást kérni az állami adóhatóságtól, amennyiben az valamely ellátás vagy támogatás megállapítása, valamint a folyósítás és a jogviszonyok jogszerűségének ellenőrzése érdekében szükséges (Art. 52. § (7) bekezdés a) pont aa) alpont) A módosítás szerint a hatósági adatbázisokban meglévő adatokat a végrehajtási eljárásokhoz is fel lehet használni, továbbá az egyes közhiteles nyilvántartások adatait az adóhatóság ingyenesen szerezheti be, tekintettel arra, hogy az adóhatóság tevékenysége így költség-hatékonyabban megvalósítható. {Art. 52. § (2)-(3) bekezdés} A külföldiek magyarországi tartózkodásának engedélyezésére irányuló eljárásokban a külföldi megélhetésével összefüggésben felmerülő visszásságok tisztázásához szükséges, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak, mint idegenrendészeti hatóságnak is lehetősége legyen adatszolgáltatást kérni az állami adóhatóságtól, amennyiben az valamely ellátás vagy támogatás megállapítása, valamint a folyósítás és a jogviszonyok jogszerűségének ellenőrzése érdekében szükséges. {Art. 52. § (7) bekezdés a) pont aa) alpont}

Adatnyilvántartásra, adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok 2 Adatszolgáltatás elhunytak hozzátartozóiról (Art. 52. § (8) bekezdés) a módosítás szerint az önkormányzat jegyzője adatot szolgáltat a rendelkezésére álló hozzátartozói adatokról az állami adóhatóság részére a hagyatéki leltár kötelező tartalmi eleme az örökösök személyének, valamint a hozzátartozó adatainak feltüntetése, így az adatok közlése az önkormányzati adóhatóságnak többletfeladatot nem jelent Az adóhatóságnak az elhunyt adójának soron kívüli megállapításához szüksége van az elhunyt hozzátartozóinak adataira. A közjegyzőhöz akár néhány hónap elteltével kerül a hagyatéki ügy, így az adóhatóságnak az önkormányzati jegyző adatszolgáltatása ellenére sincs tudomása az elhunyt hozzátartozóiról

Adatnyilvántartásra, adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok 3. Adatszolgáltatás nyomozóhatósági megkeresésre (Art. 54. § (7) bekezdés b) pont) a módosítás alapján a nyomozóhatósági megkeresések esetében nincs szükség ügyészi jóváhagyásra Az ügyészi jóváhagyás mind a nyomozóhatóság mind pedig az ügyészség számára jelentős adminisztrációs terhet jelent, és a nyomozás szempontjából időveszteséget okoz. Mindezek mellett, az ügyészség törvényben rögzített kötelezettsége a nyomozás egészének felügyelete, így a nyomozóhatósági megkeresések külön ügyészi jóváhagyáshoz kötése a nyomozás törvényességének biztosítása szempontjából nem jelent többletgaranciát.

Eljárási határidőket érintő módosítások Az adóhatósági igazolás kiállításának határideje (Art. 5/A. § (5) bekezdés) az adóhatósági igazolás határideje 8 napra csökken Ügyintézési határidő illetékügyben (Art. 125. § (3) bekezdés) a vagyonszerzési illeték kiszabási eljárások bonyolultságára, és a helyszíni szemle lefolytatásának időigényességére tekintettel az ügyintézési határidő 30 napról 60 napra nő Felterjesztési határidő végrehajtási kifogás esetén (Art. 159. § (2) bek.) a határidő 8 napról 15 napra emelkedik.

Hatósági eljárással kapcsolatos egyéb módosítások Kézbesítési vélelem: (Art. 124. § (1) bekezdés) az adóhatóság nem értesíti külön a kézbesítési vélelemről az adózót, eltérően a Ket. szabályaitól Felügyeleti intézkedés iránti kérelem elutasítása: (Art. 141. § (5) bekezdés) A felügyeleti intézkedés iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása esetén sem hoz határozatot vagy végzést a felettes szerv Az Art. a kézbesítési vélelemmel kapcsolatos valamennyi részletszabályt meghatározza, ezért a Ket. kézbesítési vélelemmel kapcsolatos előírásai az adóeljárásban nem érvényesülnek. A hatályos szabályok alapján sem alkalmazható tehát a Ket. azon előírása, amely szerint a kézbesítési vélelem beálltát megalapozó hivatalos irat megküldésével öt munkanapon belül értesíteni kell az ügyfelet. A módosítás a gyakorlatban felmerült jogértelmezési kérdésekre tekintettel mindezt kifejezetten rögzíti az Art. rendelkezései között. {Art. 124. § (1) bekezdés} Felügyeleti intézkedés iránti kérelem elutasítása: A felügyeleti intézkedés iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása esetén sem hoz határozatot vagy végzést a felettes szerv.

Az ellenőrzéssel kapcsolatos módosítások 1. Önellenőrzéssel kapcsolatos módosítás: (Art. 49. § (2) bekezdés) Csak akkor fogadható el ha az az adóellenőrzés megkezdését megelőzően az adóhatósághoz benyújtásra került, postai úton történő benyújtás esetén, ha az adózó az ellenőrzés megkezdését megelőzően postára adta E módosítással megelőzhető az önellenőrzés jogintézményével való visszaélés, vagyis azon rosszhiszemű adózói magatartás, amikor az adózó az önellenőrzést kidolgozza, azonban azt csak abban az esetben nyújtja be az adóhatósághoz, ha adóellenőrzésről szóló értesítést kap.

Az ellenőrzéssel kapcsolatos módosítások 3. Elővezetés: (Art. 102. § (1) bek.) a módosítás lehetővé teszi, hogy az adóhatóság már az első idézés elmulasztása esetén elrendelje az adózó korábbi képviselőjének, alkalmazottjának elővezetését A Ket. szerint elővezetésnek akkor van helye, ha a személyes megjelenésre kötelezett személy a második idézésnek sem tesz eleget. Az Art. – a Ket. rendelkezéseitől eltérően - már az első szabályszerű idézés elmulasztása esetén is lehetővé teszi az adózó illetőleg képviselője, alkalmazottja elővezetését. Az adóellenőrzés során ugyanakkor az esetek jelentős részében – különösen felszámolási eljárás hatálya alatt álló adózók ellenőrzése esetén – az eljárás eredményes lefolytatása érdekében szükséges azon személyek meghallgatása, akik az ellenőrzéssel érintett időszakban voltak az adózó képviselői, alkalmazottai.

Az ellenőrzéssel kapcsolatos módosítások 4. Ismételt ellenőrzés: (Art. 115. § (1) bekezdés b) és c) pont) az adózó által feltárt új tény, körülmény alapján kizárólag akkor van helye ismételt ellenőrzésnek, ha az új tény, körülmény korábban nem állt és jóhiszemű eljárás esetén nem állhatott az adózó rendelkezésére, illetve arról az adózó nem tudott és jóhiszemű eljárás esetén nem is tudhatott ismételt ellenőrzés folytatható le minden olyan esetben, amikor az adóhatóság rendelkezésére álló adatok alapján az ismételt ellenőrzés eredménye ellátási jogosultságot teremt. (például amennyiben az adóhatóság az alapeljárásban becsléssel állapította meg az adóalapot, mert az adózó az iratanyagot nem adta át, úgy nem tekinthető új ténynek, körülménynek, ha az adózó az eljárás befejezését követően közli, hogy az iratokat „megtalálta”).

A végrehajtási eljárással kapcsolatos módosítások 1. Végrehajtható okirat: a bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozat. (Art. 145. § (1) bekezdés f) pont) Visszatartás mellőzése magánszemélyeknél: a módosítás kiterjeszti azon magánszemélyekre is a visszatartás mellőzésének lehetőségét, akik igazolni tudják, hogy a visszatartott költségvetési támogatás elmaradása súlyosan veszélyezteti a saját és a velük együtt élő hozzátartozójuk megélhetését. (Art. 151. § (4) bekezdés) Jelenleg az Art. a visszatartási jog gyakorlásának mellőzését csak a gazdasági tevékenységet folytató adózók esetében, azok kérelmére teszi lehetővé. A törvény szövegből („az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené”) értelemszerűen az következik, hogy csak a gazdálkodó adózók élhetnek a visszatartási jog gyakorlásának mellőzése iránti kérelem lehetőségével.

A végrehajtási eljárással kapcsolatos módosítások 2. Kamatfizetés korlátozása végrehajtásnál: (Art. 152. § (3)-(4) bekezdés) az adóhatóság a jogosulatlanul beszedett összeget a befizetéstől számított 8 napon belül kamat nélkül téríti vissza ha a befizetés az adózónak felróható okból nem beazonosítható, a határidő a befizetés azonosításától kezdődik Ha az adózó a hatósági átutalási megbízást megelőzően, de az adó esedékességét követően teljesített befizetést, az adóhatóság a jogosulatlanul beszedett összeget a befizetéstől számított 8 napon belül kamat nélkül téríti vissza. Ha a befizetés az adózónak felróható okból nem beazonosítható, a határidő a befizetés azonosításától kezdődik: pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó esetén akkor beazonosítható, ha a bejelentett pénzforgalmi számláról vagy adószáma feltüntetésével utal, pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó esetén akkor, ha az adózó adószámát (adóazonosító jelét) feltünteti

A végrehajtási eljárással kapcsolatos módosítások 3. Felfüggesztés illetékügyben: (Art. 152. § (3)-(4) bekezdés) Ha a fizetési kötelezettség megszűnése, vagy jelentős csökkenése várható, a módosítás felfüggesztésre kiegészítő lehetőséget biztosít illetékügyekben Fizetési könnyítés rosszhiszemű előterjesztése: (Art. 160. § (4) bekezdés) Ezen adózói magatartás szinte folyamatos szünetelés eredményez, ezért alkalmas arra, hogy a végrehajtási eljárás indokolatlanul elhúzódjon, és az adóhatóság adóssal szembeni intézkedési lehetőségeit korlátozza Illetéktartozások esetében előfordul az a helyzet, hogy a végrehajtásnak akadálya nincs, de az adós és az adóhatóság előtt is ismert az a tény, hogy a fizetési kötelezettség megszűnése, vagy jelentős csökkenése várható. A módosítás ezen helyzetek kezelése érdekében a felfüggesztésre kiegészítő lehetőséget biztosít illetékügyekbenHa az eljárás megszüntető végzéssel lezárt fizetési kedvezményi ügyet követően az adós újból ilyen tartalmú kérelmet terjeszt elő, akkor az újabb kérelem joghatása ugyanúgy a végrehajtási eljárás szünetelése, mint az első kérelem esetében, hiszen ugyanebben a tárgyban a korábbi (első) kérelem alapján jogerős érdemi határozat nem született, tehát a törvény alapján ismételten szünetel az eljárás.

Elévülési szabályok Elévülés nyugvása: (Art. 164. § (12) bekezdés) A hagyatéki eljárás időtartama alatt az elévülés nyugszik. Elévülés meghosszabbodása: (Art. 164. § (13) bekezdés) Az adó megállapításához való jog elévülése 6 hónappal meghosszabbodik, ha a felülvizsgált döntés súlyosításának lenne helye, és ezért új eljárás lefolytatását rendelik el A hagyatéki eljárás időtartama alatt, az örökösök személyének jogerős megállapításáig sem az adóhatóság sem pedig a leendő örökösök nincsenek abban a helyzetben, hogy az eljárási cselekményt megtehessék. A módosítás alapján ezért a hagyatéki eljárás időtartama alatt az elévülés nyugszik.

Mulasztási bírsággal kapcsolatos módosítások 1. Beszámolóhoz kapcsolódó szankció: (Art. 172. § (1) bekezdés e) pont) Ha a közzétett beszámoló egészében vagy részben nem felel meg a számviteli törvény előírásainak, az Art. szerint mulasztási bírság szabható ki a módosítás az említett mulasztást nevesíti a mulasztási bírság kiszabására okot adó tényállások között, és 500 ezer forintban határozza meg a kiszabható bírság mértékét Az számvitelről szóló törvény 170. § (3) bekezdése szerint, amennyiben az adóhatóság megállapítja, hogy a vállalkozó által közzétett beszámoló egészében vagy részben nem felel meg a számviteli törvény előírásainak, úgy az ilyen beszámolót készítő vállalkozóra az Art. szerint mulasztási bírság szabható ki. Az Art. jelenleg ugyanakkor az említett mulasztásra nem határoznak meg szankciót. A két törvény közötti összhang megteremtése érdekében a módosítás az említett mulasztást nevesíti a mulasztási bírság kiszabására okot adó tényállások között, és 500 ezer forintban határozza meg a mulasztás esetén kiszabható bírság mértékét.

Mulasztási bírsággal kapcsolatos módosítások 2. A szankcionálható személyek körének szűkítése: (Art. 172. § (5) bekezdés) be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén nem bírságolható, akinek munkaköri kötelezettsége a biztosítottak bejelentésének teljesítése,valamint vezetője sem számla kibocsátási kötelezettség elmulasztásáért az adózó alkalmazottja, képviselője, az értékesítésben közreműködő magánszemély bírságolható , de a közvetlen vezetővel szemben a módosítás kizárja a szankció alkalmazását A szankcionálható személyek körének szűkítése: Az adózó tevékenységében közreműködő, jellemzően alkalmazott magánszemélyeket nem indokolt adójogi szankcióval sújtani, hiszen az esetleges mulasztásuk esetére más jogterület felelősségi szabályai alkalmazhatók, a módosítás – egy kivétellel - kiveszi a mulasztási bírság szabályok közül azokat a rendelkezéseket, amelyek alapján az adóhatóság az adózón kívüli személyeket bírságolhatja meg. Ennek megfelelően be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén nem sújtható mulasztási bírsággal az a személy, illetve annak közvetlen vezetője, akinek munkaköri kötelezettsége a biztosítottak bejelentésének teljesítése. A számla, egyszerűsített számla, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztásáért az adózó alkalmazottja, képviselője, az értékesítésben közreműködő magánszemély továbbra is bírságolható ugyan, azonban ezen személyek közvetlen vezetőjével szemben a módosítás kizárja a szankció alkalmazását. {Art. 172. § (5) bekezdés}

Mulasztási bírsággal kapcsolatos módosítások 3. Az igazolatlan eredetű áru forgalmazása : (Art. 172. § (19) bekezdés) a többi bírságtényálláshoz hasonlóan a módosítás lehetőséget ad az eset összes körülményének figyelembe vételére Az igazolatlan eredetű áru forgalmazása adózási szempontból éppen olyan jogsértés lehet, mint az Art.-ben szankcionált egyéb esetek. Minthogy e jogsértést nem indokolt súlyosabban megítélni, mint a többi esetet, a módosítás – az Art.-ben egyébként főszabályként érvényesülő mérlegelési lehetőséget figyelembe véve – a kötelező bírságolás, valamint a bírság mértékének meghatározását elvetve a többi bírságtényálláshoz hasonló szabályt tartalmaz, lehetőséget adva az eset összes körülményének figyelembe vételére.

Minősített adózókra vonatkozó pontosítás: Egyéb módosítások Minősített adózókra vonatkozó pontosítás: (Art. 178. § 31. pont ) Minősített adózóvá válhatnak az átmeneti fizetési nehézséggel küzdő adózók is minősített adózóvá válhat az az adózó, aki (amely) egy naptári éven belül legfeljebb két fizetési könnyítés (adómérséklés) iránti kérelmet terjesztett elő Jelenleg ugyanis csak az az adózó válhatott minősített adózóvá, aki (amely) fizetési könnyítés vagy adómérséklés iránti kérelmet az elévülési időn belül nem terjesztett elő.

A bevallásra vonatkozó Art. szabályokat érintő módosítások Munkáltatói adómegállapítás nyilatkozat alapján, vagy Önadózóként: - adónyilatkozat (első alkalommal a 2011. évi adókötelezettségről, majd 2012.-ben !) - adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallás (1053E) - adóhatóság közreműködése nélkül készített bevallás (1053 ) Munkáltató tájékoztatási kötelezettsége: - egyszerűsített adóbevallás és - adónyilatkozat lehetőségéről Bevallási késedelem bejelentése (Art.) Jelenleg ugyanis csak az az adózó válhatott minősített adózóvá, aki (amely) fizetési könnyítés vagy adómérséklés iránti kérelmet az elévülési időn belül nem terjesztett elő.

2011.évben még a 2010. évi jövedelemről adunk szja bevallást Eltérő szabályokat alkalmazunk a 2011.évi adőelőleg levonásnál, és a 2010.évi adó bevallása során Különösen: adóterhet nem viselő járandóságot a 1053 bevallásban fel kell tüntetni csak a 3 vagy több gyermeket nevelők érvényesíthetnek családi kedvezményt a 1053 bevallásban az eltartottak adatait , és a kódszámot fel kell tüntetni 1053 –ban a családi kedvezmény adócsökkentő, míg 2011.-ben adóalap-csökkentő ! Jelenleg ugyanis csak az az adózó válhatott minősített adózóvá, aki (amely) fizetési könnyítés vagy adómérséklés iránti kérelmet az elévülési időn belül nem terjesztett elő.

2011.évben még a 2010. évi jövedelemről adunk szja bevallást Egyéni vállalkozói határidő: február 25. Nem teljesítés esetén felszólítás, bírság várható Egyéni vállalkozói kitöltést kell választani a kitöltőben Az is egyéni vállalkozóként ad bevallást, aki 2010.évben szüntette meg a tevékenységét :d.) oszlopokat töltse ki 13-01 lapon jövedelemszámítás módszerét meg kell jelölni 401.402.sor új intézmény a szüneteltetés 406.sor nyilatkozat a jövedelem (nyereség) minimum alkalmazásáról 409.sor 1.-6.ig 2010.július 1.-től kedvezményes adókulcs változása miatt 2010. évi adóalapot két részre kell osztani az egyéni vállalkozói tevékenység napjainak arányában Jelenleg ugyanis csak az az adózó válhatott minősített adózóvá, aki (amely) fizetési könnyítés vagy adómérséklés iránti kérelmet az elévülési időn belül nem terjesztett elő.

Egyéni vállalkozói kedvezményes adókulcs alkalmazása 2010.évben 2010. január 1-jétől 2010. június 30-áig terjedő időszakra jutó vállalkozói adóalapra: – 50 millió forintig 10 %-os adókulcsot alkalmazhatnak azok az adózók, akik megfelelnek a 2010. június 30-án hatályos törvényi rendelkezések szerint irányadó feltételeknek, (ebben az esetben teljesíteni kell a megtakarításra vonatkozó feltételeket is) – 19%-kos kulcsot alkalmaznak azok az adózók, akik nem tudják teljesíteni a 10 %-os adókulcs alkalmazásához szükséges feltételeket 2010. július 1-jétől 2010. december 31-éig terjedő időszakra jutó vállalkozói adóalapra: – 250 millió forintig 10 % az adókulcs, és nincsenek feltételek az érvényesítéshez (az éves 500 millió forintos határ került felezésre a féléves bevezetés miatt), – 250 millió forint felett 19 % az adókulcs Kitöltési Útmutató258.-262. (bevallásban :455.-456.sor naptári napokra) Jelenleg ugyanis csak az az adózó válhatott minősített adózóvá, aki (amely) fizetési könnyítés vagy adómérséklés iránti kérelmet az elévülési időn belül nem terjesztett elő.

Gyakori hibák, amiket kerüljünk el egyéni vállalkozói határidőben (február 25. ) kell bevallást benyújtania a munkaviszony melletti, és a nyugdíjas egyéni vállalkozónak is ! ( nyugdíjas : eü.-i szolg.járulék 14 .lap ) egyszerűsített bevallás választása esetén a 1053Ny nyilatkozatot 2011.febr.15.ig be kell nyújtani, a határidő jogvesztő! csak akkor írjunk e-mail címet, ha a letöltést el tudjuk végezni az adóhatóság által küldött ajánlatot aláírva – akár módosítva az adatokat – vissza kell küldeni ! ha május 20.-ig nem érkezik be a 1053E (ajánlat aláírva ), akkor már 1053 bevallást kell beküldeni AZ IDÉN CSÖKKENTETT TARTALMÚ SZJA, BEVALLÁS IS LESZ Jelenleg ugyanis csak az az adózó válhatott minősített adózóvá, aki (amely) fizetési könnyítés vagy adómérséklés iránti kérelmet az elévülési időn belül nem terjesztett elő.

Gyakori hibák, amiket kerüljünk el a kiküldendő egységcsomagban nem lesz az idén csekk: ügyfélszolgálaton bankkártyával POS terminálon díjmentes igényelni lehet a honlapról letöltött CSEKK igénylésen (www.nav.gov.hu/letöltések/adatlapok) ügyfélszolgálaton megszemélyesített csekket kérhetünk más számlaszámát ne jelölje meg Önkéntes pénztári utalás esetén mindenképpen kell cím, vagy számlaszám a számlanyitásra kötelezettek csak belföldi számlaszámra kérhetik a kiutalást Jelenleg ugyanis csak az az adózó válhatott minősített adózóvá, aki (amely) fizetési könnyítés vagy adómérséklés iránti kérelmet az elévülési időn belül nem terjesztett elő.

Jelenleg ugyanis csak az az adózó válhatott minősített adózóvá, aki (amely) fizetési könnyítés vagy adómérséklés iránti kérelmet az elévülési időn belül nem terjesztett elő.

Gyakori hibák, amiket kerüljünk el a kiküldendő egységcsomagban nem lesz az idén csekk: ügyfélszolgálaton bankkártyával POS terminálon díjmentes igényelni lehet a honlapról letöltött CSEKK igénylésen (www.nav.gov.hu/letöltések/adatlapok) ügyfélszolgálaton megszemélyesített csekket kérhetünk más számlaszámát ne jelölje meg Önkéntes pénztári utalás esetén mindenképpen kell cím, vagy számlaszám a számlanyitásra kötelezettek csak belföldi számlaszámra kérhetik a kiutalást Jelenleg ugyanis csak az az adózó válhatott minősített adózóvá, aki (amely) fizetési könnyítés vagy adómérséklés iránti kérelmet az elévülési időn belül nem terjesztett elő.

Gyakori hibák, amiket kerüljünk el Továbbra is van lehetőség 2-4havi pótlékmentes részletfizetésre nyilakozni: 100 e Ft-ot el nem érő szja nem vállalkozó, nem áfás Jellemző hibák : nem X –et kell jelölni : 2,3,4 ha elmulasztotta a bevalláson jelölni, ez utólag nem pótolható nem kell külön kérelmet írni a nyilatkozattal érvénybe lép a részletfizetés, a folyószámlára egyenlő részletekben könyvelődik fel határozatot,csekket nem küld a hivatal nem kell várni a döntésre , teljesíteni kell a részleteket ha nem teljesíti az esedékes részlet megfizetését, a kedvezmény érvényét veszti és a tartozás egy összegben esedékessé válik késedelmi pótlékkal terhelten Jelenleg ugyanis csak az az adózó válhatott minősített adózóvá, aki (amely) fizetési könnyítés vagy adómérséklés iránti kérelmet az elévülési időn belül nem terjesztett elő.

Gyakori hibák, amiket kerüljünk el visszaigénylés esetén a kiutalást, és a kiutalás helyét ne felejtsük el ALÁÍRÁS NÉLKÜL A BEVALLÁS NEM HITELES ! ÁNYK internetes kitöltő használata ajánlott : Fontos tudni, hogy a felmerülő problémákat folyamatosan kiigazítjuk, ezért a program letöltésekor mindig az utolsó verziót válassza ! Új lehetőséget biztosít a kitöltést elősegítő program használata, a kész bevallása kinyomtatása során is! Ha a kivonatolt nyomtatást választja, úgy bevallásából kizárólag azok a részek kerülnek kinyomtatásra, melyek „értékes adatokat” tartalmaznak! Ehhez a nyomtatás során megjelenő engedélyt a kivonatolt nyomtatáshoz jóvá kell hagyni Jelenleg ugyanis csak az az adózó válhatott minősített adózóvá, aki (amely) fizetési könnyítés vagy adómérséklés iránti kérelmet az elévülési időn belül nem terjesztett elő.

Gyakori hibák, amiket kerüljünk el hibás, kiértesített bevallásra javító bevallást kell beküldeni hibátlanul feldolgozott, már felkönyvelt bevallásra önellenőrzést, vagy helyesbítést kell küldeni önellenőrzés esetén az önellenőrzési mellékletről történik a könyvelés, ezen kell feltüntetni a különbözetet Önellenőrzésből kiutalást a 11 lap kitöltésével lehet kérni ! ügyfélkapuval rendelkező adózó ellenőrizheti a folyószámláját vállalkozó elektronikusan e-mailben kap értesítést a bevallás hibájáról, amit az ügyfélkapus regisztráció során adott meg ! Jelenleg ugyanis csak az az adózó válhatott minősített adózóvá, aki (amely) fizetési könnyítés vagy adómérséklés iránti kérelmet az elévülési időn belül nem terjesztett elő.

Köszönöm a figyelmet! www.nav.gov.hu