Dr.Gazsi Adrienn 2013. november 6. Támogatott lakhatás Dr.Gazsi Adrienn 2013. november 6.

Előzmények A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény ratifikálásával hazánk véglegesen elkötelezte magát a közösségi alapú szolgáltatások megszervezése mellett. A fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásának stratégiájáról szóló 1257/2011. (VII. 21.) Korm. határozatot 2011 júliusában fogadta el a Kormány. A stratégia végrehajtása érdekében a Kormány feladatként írta elő, hogy 2012. június 30-áig ki kell dolgozni a támogatott lakhatás szakmai tartalmát, személyi és tárgyi feltételeit.

Érintett jogszabályok A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény. (A támogatott lakhatás szolgáltatást 2012. július 23-án a 2012. évi CXVIII. Törvénnyel kihirdetett módosítás vezette be) Az Szt. módosítása a támogatott lakhatás alapvető rendelkezéseit tartalmazza, annak részletszabályai végrehajtási rendeletben kerülnek szabályozásra. A működés engedélyezése: 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről Szakmai feltételek: A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet módosítása

Az átalakítás célja a támogatott lakhatás az ellátott életkorának, egészségi állapotának és önellátási képességnek megfelelően biztosít lakhatási, illetve egyéb szociális szolgáltatásokat az ellátott önálló döntése, szükséglete, képességei, készségei maximális figyelembevételével bevezetésével lehetővé válik, hogy az ellátottak a helyi lakossággal azonos életkörülmények és életfeltételek között éljenek és részt vegyenek a helyi társadalom életében. Lehetőség szerinti önálló életvitel kialakítása és fenntartása – támogatói hálózat létrehozásával Csoportos és képviseleti megoldások mellőzése Az átalakítás legfontosabb újdonsága, hogy a lakhatás és a napközbeni tevékenységek (pl. oktatás, gondozás, szabadidős tevékenységek, társas kapcsolatok) szétválnak, biztosítva ezzel a személyre szabott és szükségletekre épülő ellátást.

Támogatott lakhatás Kiknek? – fogyatékos, pszichiátriai, szenvedélybeteg, hajléktalan Milyen céllal? – az önállóság, az életkor, egészségi állapot fenntartása vagy elősegítése érdekében Mit? – a) lakhatási szolgáltatást, b) az önálló életvitel fenntartása, segítése érdekében mentálhigiénés, szociális munka körébe tartozó és egyéb támogató technikák alkalmazásával végzett esetvitelt, c) az ellátott életkörülményeinek figyelemmel kísérését biztosító kísérő támogatást, d) az ellátott komplex szükségletfelmérése alapján, erre vonatkozó igény esetén az étkezést, az ápolás-gondozást, a fejlesztést,  a társadalmi életben való részvételt segítő szolgáltatásokat.

Az étkezés, az ápolás-gondozás, a fejlesztést, a társadalmi életben való részvételt segítő szolgáltatások biztosítása Hogyan? 1) A FENNTARTÓ SAJÁT MAGA biztosítja a szolgáltatásokat 2) Vagy MÁS SZOLGÁLTATÓVAL KÖTÖTT MEGÁLLAPODÁS, HÁLÓZAT alapján biztosítja a szolgáltatásokat : szociális szolgáltatást nyújtó szolgáltatóval, intézménnyel kötött megállapodás útján,  más támogatott lakhatást nyújtó fenntartóval együttesen, a közös működtetésre vonatkozó megállapodás alapján (hálózat), más, a tevékenységi köre szerinti működési engedéllyel rendelkező szolgáltatást nyújtó szervezettel kötött megállapodás útján, az intézményi szolgáltatások intézményen kívüli szervezet által történő ellátásának szabályai szerint

A fogyatékos, pszichiátriai és szenvedélybetegek személyek ápolást-gondozást nyújtó intézményi ellátása fokozatosan alakul át A fogyatékos, pszichiátriai és szenvedélybetegek személyek ápolást-gondozást nyújtó intézményi ellátása fokozatosan alakul át az új szabályoknak megfelelően: 2013. január 1-jét követően - nagy létszámú intézményt átalakítani csak a támogatott lakhatás valamelyik formájában, - új intézményt létrehozni pedig csak legfeljebb 12 fős lakásban vagy házban lehet. A hatálybalépéskor már működő lakóotthonok számára két éves átmeneti időt biztosít a módosítás: 2014. december 31-éig működhetnek a jelenlegi formában, ezt követően már meg kell felelniük az új rendelkezéseknek. (Szt. 140/P)

Támogatott lakhatás – egyéni szolgáltatási terv A szükségletfelmérésen alapul Tartalma: Hosszú- és rövidtávú célok (mód, időtartam, ütemezés Életvitel támogatását szolgáló tevékenységek köre Kockázatok és elhárításuk Integrációt szolgáló koordinált tevékenységek Támogató háló tagjai, bevonásuk módja Más szervezettel biztosított szolgáltatások köre és felelősei Felülvizsgálat

Támogatott lakhatás – mi nem vonatkozik rá? A támogatott lakhatásra nem kell a befogadás Szt. 58/A. § (2) és (2a) bekezdés szabályait alkalmazni Nem kell érdekképviseleti fórumot és ellátotti önkormányzatot működtetni. Szakmai létszámnorma és képzettségi előírások Ha az alapszolgáltatásokat saját maga biztosítja, akkor az ahhoz kapcsolódó létszámot kell biztosítani Intézmény tárgyi feltételei – OTÉK (2fő/lakószoba) Étel, ruha, textília Egészségügyi ellátás Mentálhigiénés gondozás Szocioterápiás foglalkoztatás Érték- és vagyonmegőrzés – csak a 12 fő fölötti ellátásokban

Komplex szükségletfelmérés Mikor kell elvégezni? - Évente ismételni kell Ki végzi? - SZGYF és az intézményvezető által kijelölt munkatárs Módszer: a tárca honlapján kerül ismertetésre Mire terjed ki? életvezetéssel kapcsolatos igények és elvárások Az egyén rövid – és hosszú távú céljai Életkor és sérülés-specifikus igények Természetes és professzionális támogató környezet Képzettség, munkatapasztalat Jövedelmi, vagyoni helyzet Lakhatás speciális környezete, kommunikációs szükségletek Támogatás területei és mértéke Külső támogatás szükségessége Támogatási szükséglet időszakára vagy folyamatosságára Általános és speciális szociális munka intenzitása, gyakorisága, a hozzájutás megszervezése az eü ellátáshoz, oktatáshoz és foglalkoztatáshoz Együttműködési szándék

Az ellátásban dolgozók Intézményvezető – kijelöli az esetfelelősöket és biztosítja a szupervíziót Esetfelelős – a szolgáltatási tervben rögzített célokért és tevékenységért felel - koordinálás Kísérő támogatást biztosító személy – napi életvitel segítése, állapotváltozás felismerése, segítségnyújtáshoz szükséges döntések Ha a fenntartó saját maga biztosítja a szolgáltatásokat, csak a támogatott lakhatásra vonatkozó szabályokat kell az irányadó szabályok közül alkalmazni

Köszönöm a figyelmet!