A NEVELÉSI TANÁCSADÓ SZAKVÉLEMÉNYE KIRÁLY GABRIELLA KLINIKAI SZAKPSZICHOLÓGUS, GYÓGYPEDAGÓGUS készült az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A nevelési tanácsadás keretében készített szakvélemény követelményeit meghatározó jogszabályok: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet Mindezek értelmében a nevelési tanácsadás keretében a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek óvodai nevelésével, iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatos feladatok meghatározása céljából kell szakvéleményt készíteni.

A SZAKVÉLEMÉNY MEGFELELŐSÉGI KRITÉRIUMAI A nevelési tanácsadás igénybevétele az érintett szülő kezdeményezésére, illetve az ő egyetértésével történhet. Amennyiben a törvényes képviselő alapos indok miatt nem tud megjelenni a vizsgálaton, az általa aláírt beleegyezés mellett közvetlen családtag jelenléte is elfogadható. A helyszínen végzett csoportos szűrővizsgálathoz is szükséges beszerezni a szülő beleegyező nyilatkozatát. Gyermeke vizsgálatában a szülő köteles közreműködni, a vizsgálaton, - annak zavarása nélkül – jogosult jelen lenni.

Ha a vizsgálat szükségessége a gyermeket foglalkoztató intézmény részéről jelentkezik, úgy az intézmény behívja a szülőt és az indok közlésével javasolja, hogy gyermekével jelenjen meg a nevelési tanácsadó vizsgálatán. Az intézmény a vizsgálati kérelemhez pedagógiai jellemzést készít, melyet az intézménynek a szülővel meg kell ismertetni, értetni, alá kell íratni. (mi kérjük) Szülői egyetértés hiányában a családvédelmi intézmények, majd a jegyző segítségét lehet kérni. Tantárgy vagy tantárgyrész értékelése és minősítése alóli mentesítés céljából – jogszabály által meghatározott esetekben – az iskola igazgatójának egyetértő nyilatkozatát is be kell szerezni. Az igazgató döntéséhez beszerzi a tanuló osztályfőnöke és az adott tárgyat tanító pedagógus véleményét [14/1994. MKM rendelet 13. § (4)]. Isk. ig. egyetértésének hiányában Nevtan. vezetője dönt a vizsgálatról. Ha megtagadja, írásban kell indokolnia.

Fejlettség szerinti beiskolázás vizsgálata során: [A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 24. § (5) alapján]. Ha a NT a hetedik életévét betöltött gyermek esetében – feltéve, hogy augusztus 31. után született – azt a javaslatot teszi, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában, a szülő kérése mellett (melyet célszerű írásban rögzíteni) az óvoda nevelőtestületének egyetértését is köteles beszerezni. A nevelőtestület írásos egyetértését a NT a gyermek vizsgálatának beszerzése előtt szerzi be. A NT – szakvéleményének megküldésével – értesíti a lakóhely szerint illetékes jegyzőt, ha javasolja, hogy a 7 éves gyermek további egy évig óvodai nevelésben vegyen részt Kötelező még az IÉ, ha a gyerek május 31-ig betölti a hatodik évét és nem járt óvodába.

A SZAKVÉLEMÉNY KÖTELEZŐ TARTALMI ELEMEI A NT szakvéleményének tartalmaznia kell:14/1994 A gyermek és a szülő nevét, a gyermek születési idejét, lakóhelyét (tartózkodási helyét) A vizsgálat rövid leírását, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség fennállásával vagy kizárásával összefüggő megállapítást és az azt alátámasztó tényeket. Javaslatot a gyermek óvodai nevelésével, iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatosan. Annak megállapítását, hogy a gyermek tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tehet eleget. Javaslatot arra vonatkozóan, hogy az intézmény egyéni vagy kiscsoportos formában, milyen jellegű foglalkozást, milyen időkeretben biztosítson a tanuló számára. Annak előírását, hogy a gyermeknek a nevelési tanácsadás keretében biztosított fejlesztő célú – képességfejlesztő terápia, pszichoterápia stb. – foglalkozásokon kell részt vennie, ennek időkeretét. Figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy amennyiben a szülő a szakvéleményt nem fogadja el, eljárást kezdeményezhet a szakvélemény felülvizsgálata céljából, illetve, hogy az eljárást a NT is kezdeményezheti (14/1994. MKM rendelet 23. §).

A SZAKVÉLEMÉNY FORMAI KÖVETELMÉNYEI Fejléc: a NT neve, címe, elérhetőségei. Tárgy, iktatószám, hivatkozási szám (ha van) A gyermek adatai: név, születési hely, idő, anyja neve, gondviselő, lakcím, intézmény Előzmények: - a vizsgálatot kezdeményező megnevezése (kinek a kérésére) - a vizsgálat kérésének oka - korábbi vizsgálati eredmények - anamnesztikus adatok - jelen állapot, a probléma szülő általi megfogalmazása - pedagógiai jellemzés lényege Jelen vizsgálati eredmények: Pszichológiai, gyógypedagógiai, pedagógiai, orvosi vizsgálat megállapításai. Összegzés: A megfigyelések, a rendelkezésre álló dokumentumok és a vizsgálati eredmények összegzése, elemzése, összefüggések feltárása, diagnózis. BTM fennállása, vagy kizárása.

Javaslat: - az ellátás módjára, formájára, helyére vonatkozóan, az időkeret megjelölésével - esetleges tantárgyi mentesítések - BTM-es gyermek esetében: A csoport/osztály létszámszámításának alapja (Kt.3.sz. mell.) - Fejlesztendő területek, korrekciós javaslat Minden esetben szükséges a jogszabályi hivatkozások pontos feltüntetése! Felülvizsgálat időpontja: tanévre vonatkozóan [14/1994. MKM rendelet 23.§.(5) ] A vizsgálat megállapításaira és a javaslatokra vonatkozó szülői nyilatkozat eredménye (egyetért vagy nem) Dátum Szakemberek aláírása (vizsgálatvezető megjelölése, igazgató) Értesítést kap (szülő, intézmény, jegyző) Szülői felülvizsgálati kérelem lehetősége [14/1994. MKM rend. 22. § (7)]

A SZAKVÉLEMÉNY SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI Egyéni legyen, ne tartalmazzon sablont, szokványszöveget! Igazodjon a gyermek vizsgálata során feltártakhoz! Szakszerűség, hitelesség, gyermekközpontúság! Személyiségi jogok védelme! Anamnesztikus adatok közlése csak akkor indokolt, ha azon túl, hogy ehhez a szülő hozzájárul, az információ a gyermek fejlesztő foglalkoztatása szempontjából lényegi információt tartalmaz! Ugyanez érvényes a család magánszférájába tartozó kedvezőtlen történések közlésére vonatkozóan is. Mind a szülő, mind az intézmény számára hasznosítható javaslatok megfogalmazása! A szakvélemény a gyermek elkülönítésére nem tartalmazhat ajánlást! (Szegregáció!) A fejlesztő célú foglalkozások időkeretét a szakvéleménynek tartalmaznia kell! Tehát meg kell határozni azon speciális ellátásokat, melyek a pénzügyi elszámolás alapját képezik! A gyermek ellátásával kapcsolatos sajátos követelmények megfogalmazása (pl.: tantárgyakból vagy tantárgyrészekből az értékelés, minősítés alóli mentesítésre való jogosultság). Értékelés, minősítés alóli mentesítésnél: egyéni fejlesztési terv alapján kell a gyereket felzárkóztatni, nevtan adjon hozzá javaslatot

A SZÜLŐ TÁJÉKOZTATÁSA A SZÜLŐ TÁJÉKOZTATÁSA A szülővel ismertetni kell, egy példányt a részére át kell adni (megküldeni). Felhívni a szülő figyelmét arra, hogy a szakvéleményben foglalt javaslatok végrehajtására csak akkor kerülhet sor, ha az abban foglaltakkal egyetért. Szülői felülvizsgálati kérelem lehetősége [14/1994. MKM rend. 22. § (7)] A SZÜLŐ TÁJÉKOZTATÁSA A NT a gyermekre, szülőre nézve kötelező döntést nem hozhat. A szülőre nézve csak akkor válik kötelezővé, ha az abban foglaltakat elfogadta, azokkal egyetértett. A NT által készített szakvéleményt csak a szülő hozzájárulásával lehet továbbítani a gyermek ellátásában részt vevő intézmény felé, ha a szülő a kezdeményező. Ha a gyerek nevelése, oktatása miatt fontos, a szülőt értesíteni kell és az iskolával fel kell venni a kapcsolatot, mert ez a gyerek érdeke