Nemzeti Akkreditáló Testület Az akkreditálási törvény módosításának szükségessége, az új Akkreditálási Tanács összetétele, feladatai és eljárása Lantos Géza elnök Nemzeti Akkreditáló Testület

Az 1995. évi akkreditálási törvény 1995. évi XXIX. törvény a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásról A törvény célja: az európai és nemzetközi gyakorlatnak megfelelő hazai akkreditálási rendszer kialakítása a nemzetközi megállapodások megfelelőség tanúsítására vonatkozó cikkeinek végrehajtása

Az 1995. évi akkreditálási törvény módosítására számos igény jelentkezett, például EA-MAC bizottság észrevételei ISO/IEC 17011 szabvány hatályba lépése GKM által hangoztatott, NAT-tal szembeni észrevételek Az államigazgatási törvényt felváltó a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény

A törvénymódosítás munkái 2003 decemberében a módosítás munkálatai megkezdődtek számos észrevétel, javaslat hangzott el, azonban a törvényelőkészítő ezek jelentős részét figyelmen kívül hagyta 2005. augusztus 4-én hatályba lépett a NAT szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény

Lépések az EA-MLA aláírói státuszának megszerzése érdekében Az EA-MLA aláírói státuszának megszerzésére hivatalos felvételi kérelmet, a vonatkozó szabályzatok angol nyelvre fordított szövegét benyújtottuk.

Az EA-MAC vezetésének reagálása Jos Leferink úr az EA-MAC régi elnöke és Gro Rødland asszony az új elnöke egybehangzóan megállapították, hogy a magyar akkreditálási törvény kritikus fontosságú kérdésekben ellentétes az ISO/IEC 17011 szabványban rögzítettekkel és e helyzet mielőbbi megszüntetését kérték.

Az EA-MAC véleményének megismerését követő lépések A beérkezett véleményekről tájékoztattuk az Országgyűlés elnökét a Miniszterelnök urat a gazdasági és közlekedési miniszter, mint az akkreditálás szabályozásáért felelős tárca vezetőjét az akkreditálásban érintett minisztereket a legfőbb ügyészt, de érdemi intézkedés nem történt.

Az EA-MAC által kijelölt értékelő csoport Az EA Multilaterális Bizottság által kijelölt értékelő csoport – a benyújtott kérelem alapján – 2007. február 26-28. időszakban a NAT-nál előzetes helyszíni értékelést tartott.

A helyszíni értékelés megállapításai (1) A NAT irányítási rendszere megfelel az európai elvárásoknak és megfelelően működik. A belső auditok és vezetőségi átvizsgálások rendszeresek, jól dokumentáltak. A NAT alkalmazottai és a bevont minősítők, szakértők feladataikat megfelelő szakértelemmel látják el. A megfigyelt helyszíni szemlét a NAT minősítő csoport szakmailag kifogástalanul végezte. .

A helyszíni értékelés megállapításai (2) Megállapított nemmegfelelőségek a törvény nem tükrözi a különböző érdekelt felek kiegyensúlyozott képviseletét. A törvény nem állapít meg képesítési, képzettségi követelményeket az AT tagjaira. Nem minden érdekelt fél vesz részt az AT munkájában. .

A helyszíni értékelés megállapításai (3) Megállapított nemmegfelelőségek ugyanazok vesznek részt a teljes akkreditálási folyamatban és a döntésben. a 180 napos ügyintézési határidő indokolatlan kényszert jelent a SZAB-okra és a NAT alkalmazottaira. a törvény az akkreditálás odaítélésének dátumát nem a szabvány szerint határozza meg.

A helyszíni értékelés megállapításai (4) Megállapított aggályok és megjegyzés Nem biztosít a tanácsadói szakértelemhez hozzáférést A külföldi akkreditálási okiratok elismeréséért a szolgáltatási díj kötelezettség nincs összhangban az EA előírásaival. a törvény előírása nem egyértelmű a külföldi akkreditálási okirat elismerési kompetenciájában. A NAT által feltárt nemmegfelelőségek javító intézkedéseire a törvény korlátozó intézkedéseket tartalmaz.

Összefoglaló értékelés Az EA-MAC megállapította, nem kezdheti meg a NAT EA-MLA aláírói státusz megszerzéséhez szükséges teljes körű értékelési folyamatot, amíg a 2005. évi LXXVIII. törvény nem felel meg az ISO/IEC 17011 követelményeinek.

Az előzetes értékelést követő intézkedések és ezek hatásai (1) Az előzetes értékelés megállapításait megküldtük az érintett minisztereknek. NAT törvénymódosítási javaslatát megküldtük a GKM Üzleti Környezet Fejlesztése Főosztálynak. A folyamat gyorsítása érdekében a kormányzattal történő egyeztetésre meghívtuk az EA-MAC bizottság elnökét a vitás kérdések mielőbbi megoldása érdekében.

Az előzetes értékelést követő intézkedések és ezek hatásai (2) A konzultációt követően jelentősen felgyorsult a törvénymódosítás előkészítésének folyamata, kiemelkedő együttműködés alakult ki a GKM főosztálya és a NAT illetékes munkatársai között.

Az előzetes értékelést követő intézkedések és ezek hatásai (3) Ennek eredményeként Az Országgyűlés 2008. június 9-i ülésnapján elfogadta a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvényt módosító 2008. évi XLI. törvényt, amely 2008. augusztus 1-én lépett hatályba.

Az új összetételű Akkreditálási Tanács A Tanács a Testület elnökéből a gazdaságpolitikáért felelős miniszternek az általa vezetett minisztériummal közszolgálati jogviszonyban álló képviselőjéből az akkreditálásban érdekelt további miniszterek két – valamely akkreditálásban érdekelt miniszter által vezetett minisztériummal közszolgálati jogviszonyban álló – közös képviselőjéből és 9 választott természetes személyből áll.

A Tanács összetétele (1) A Tanácsba a tagokat a közgyűlés választja az akkreditált vizsgálólaboratóriumok jelöltjei közül 2 főt, az akkreditált kalibrálólaboratóriumok jelöltjei közül 1 főt, az akkreditált tanúsító és ellenőrző szervezetek jelöltjei közül 1 főt, az egyéb akkreditált szervezetek jelöltjei közül 1 főt,

A Tanács összetétele (2) A Tanácsba a tagokat a közgyűlés választja az MSZT, mérésügyi szerv, országos kamarák jelöltjei közül 2 főt, a tudományos és műszaki egyesületek jelöltjei közül 1 főt, a felsőoktatási intézmények jelöltjei közül 1 főt, Az érdekképviseletek, szakmai és minőségügyi szervezetek jelöltjei közül 1 főt, 5 éves időtartamra.

Az akkreditálásban érdekelt miniszterek 223/2008. (IX. 9.) Korm. rendelet szerint a gazdaságpolitikáért az egészségügyért az élelmiszer-biztonságért a honvédelemért a körnhyezetvédelemért a természetvédelemért a vízügyekért a közlekedésért az elektronikus hírközlésért az energiapolitikáért.

A miniszterek képviselőinek kijelölése Az akkreditálásban érdekelt miniszterek mindegyike jogosult a közös képviselő személyére javaslatot tenni, a javaslatok alapján az akkreditálásban érdekelt további miniszterek döntésüket megelőzően egyeztetnek, vita esetében a Kormány dönt, a közös képviselő személyéről a gazdaságpolitikáért felelős minisztérium útján tájékoztatják a NAT-ot.

A Tanács tagjainak választhatósága (1) A Tanács tagjának az választható meg, aki Cselekvőképes Magyar állampolgár vagy külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy vagy letelepedett, illetve bevándorolt jogállású személy Akkreditált szervezetnek nem tulajdonosa, tisztségviselője vagy munkavállalója, az akkreditált szervezettel foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban nem áll, nem akkreditált természetes személy, nem közeli hozzátartozója e személyeknek

A Tanács tagjainak választhatósága (2) A Tanács tagjának az választható meg, aki Gazdasági vagy szakmai kamarának vagy akkreditált szervezetek érdekképviseletére létrehozott szervezetnek nem tisztségviselője Felsőfokú végzettséggel, az akkreditálás valamely területéhez kapcsolódó legalább 10 éves szakmai gyakorlattal és az akkreditálásban jártassággal rendelkezik Közigazgatási szervvel nem áll közszolgálati jogviszonyban, kivéve a minisztériumok delegáltjait, valamint a mérésügyi szervvel közszolgálati jogviszonyban álló személyt.

A választhatóság kizáró feltételei A Tanács tagjának nem választható meg a Testület elnöke az Akkreditáló Bizottság elnöke, elnökhelyettese és tagja a Fellebbviteli Bizottság tagja a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagja a Testület ügyvezető igazgatója a fentiek közeli hozzátartozója.

A Tanács működéséről… A közgyűlések közötti időszakban a Testület működésének irányítása a közgyűlés határozatainak megfelelően. A Tanács választott tagjait e tevékenységükért díjazás illeti meg. A tanács ügyrendjét maga állapítja meg.

A Tanács hatásköre (1) A Tanács hatáskörébe tartozik az alapszabály kidolgozása, módosítása és közgyűlés elé terjesztése a Testület SZMSZ-ének, belső működésre vonatkozó egyéb belső szabályzatainak, a külföldi akkreditált státusz elismerésére vonatkozó szabályzatának, az akkreditálásra és az akkreditálási eljárásra vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó szabályzatok elfogadása javaslattétel a közgyűlésnek a tagdíj mértékére, számítási és fizetési módjára

A Tanács hatásköre (2) A Tanács hatáskörébe tartozik A Testület tevékenységéhez köthető – az egyéb bevételekhez kapcsolódó – díjak meghatározása A Testület éves költségvetése, az éves tevékenységről a Kormány részére készített beszámoló, valamint az Sztv. szerinti beszámoló elfogadása és közgyűlés elé terjesztése a PEB állásfoglalásával együtt A Testület ügyvezető igazgatójának kinevezése, felmentése, illetményének és egyéb juttatásainak megállapítása és beszámoltatása.

A Tanács hatásköre (3) A Tanács hatáskörébe tartozik javaslattétel a miniszter számára az akkreditálási eljárásokkal kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak mértékének megállapítására az Akkreditáló Bizottság elnökének megbízása és felmentése, díjazásának megállapítása a Tanács bármely tagja és az ügyvezető igazgató szakmailag indokolt önálló javaslata alapján az Akkreditáló Bizottság elnökének, a Tanács bármely tagjának és az ügyvezető igazgatónak szakmailag indokolt önálló javaslata alapján az Akkreditáló Bizottság tagjainak megbízása és felmentése, díjazásának megállapítása az Akkreditáló Bizottság általános működési rendjének jóváhagyása és működése feletti felügyelet

A Tanács hatásköre (4) A Tanács hatáskörébe tartozik A Testület tevékenységét érintő jogszabálytervezetek véleményezése, javaslattétel jogszabály megalkotására vagy módosítására Döntés külföldi akkreditált státusz elismeréséről A szakmai bizottság által kidolgozott, az akkreditálásra vonatkozó speciális követelmények és útmutatók, továbbá az akkreditálásba bevonandó minősítőkkel, szakértőkkel szemben támasztott szakmai és összeférhetetlenségi követelmények jóváhagyása Minden olyan feladat ellátása, amelyet az alapszabály a Tanács hatáskörébe utal.

Köszönöm a figyelmet!