dr. Bitay Márton Önkormányzati Stratégiai Főosztályvezető Belügyminisztérium dr. Bitay Márton Önkormányzati Stratégiai Főosztályvezető Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvényről

Alaptörvény; az önkormányzati működéshez kapcsolódó törvények A teljes közjogi rendszer átfogó megújítása – a közigazgatási rendszer átalakítása, fejlesztése; A közigazgatás fejlesztésének szerves részeként került sor az Alaptörvény rendelkezésein alapuló Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: új Ötv.) megalkotására. Az önkormányzati működéshez szorosan kapcsolódó, 2012. január 1-től hatályba lépett törvények: Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. tv. – a 10.§. szabályozza az önkormányzatok adósságot keletkeztető ügyleteit. a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVIII. tv. határozza meg a megyei önkormányzatok területfejlesztési és területrendezési feladatai 2012.január 1-től: - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv. – az államháztartás alrendszereire vonatkozó egységes szemlélet, keretjellegű; a költségvetési rendelet megalkotására, elfogadására, vonatkozó szabályok; tervezés, gazdálkodás, beszámolás szabályai, zárszámadási szabályok, kezesség- és garanciavállalás, követelések. A nemzetiségi önkormányzatok önálló költségvetést készítenek (önálló beszámolás) - a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. – a helyi önkormányzatok vagyona is a nemzeti vagyon része; amennyiben törvény önkormányzat feladatát más önkormányzat vagy állam feladataként állapítja meg, a vagyonnak a feladatot átvevő részére történő tulajdonba adása ingyenesen történik; az önkormányzati vagyon definiálása (törzsvagyon, üzleti vagyon); nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati vagyonelem; átlátható szervezet fogalma;

Alapelvek Az önkormányzati rendszer megújításának legfontosabb alapelvei: a helyi önkormányzáshoz való alapjogok érvényesülésének biztosítása (minden településen választott képviselő-testület és polgármester); a közszolgáltatások színvonalának emelése – minőség, gyorsaság, ügyfélcentrikusság); modern, költségtakarékos, feladatorientált rendszer kiépítése; kölcsönös együttműködés, az önszerveződő közösségek támogatása, a település önfenntartó képességének erősítése;

Alapvetően változatlan rendelkezések - az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei látják el, - a feladat- és hatáskörök jogszerű gyakorlásának bírósági, alkotmánybírósági védelme, - a polgármester jogállása, a képviselő megbízatásának keletkezése és megszűnése, - a területszervezési intézkedések, - a helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és vagyoni értékű jogokból áll, a tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja, - vagyonkezelői jog létesítése, vagyongazdálkodás, vagyonnyilvántartás, - helyi önkormányzatok belső ellenőrzése.

Az állami – önkormányzati feladatok újraszabályozása Az államnak átadásra kerülő, jelenleg önkormányzati feladatok: (az óvodai nevelésről a települési önkormányzat gondoskodik) KÖZNEVELÉS (nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 2012.09.01.től ) – - főszabályként az állam látja el (kormányhivatal útján), de a települési önkormányzat köznevelési szerződést köthet, amelyben a fenntartást saját költségére átveheti; - a központi költségvetés biztosítja az intézmény működéséhez szükséges költségeket, a pedagógusok és a segítő alkalmazottak munkabérét és járulékait, EGÉSZSÉGÜGYI ellátás átalakítása: 2012.01.01-től fővárosi és megyei önkormányzatok, míg 2013.01.01-től a települési önkormányzatok fekvő- és járóbeteg-szakellátása állami feladat lesz (vagyon átszállásával); ÁLLAMIGAZGATÁSI feladatok (2013.01.01.) - a jelenlegi önkormányzati rendszeren belül ellátott államigazgatási feladatok a járási kormányhivatalokhoz kerülnek átcsoportosításra KATASZTRÓFAVÉDELEM – 2012. január 1-től a tűzoltóságot az állam vette át.

Önkormányzati feladat – és hatáskörök I. (2013.01.01-től) - törvény a kötelező feladat- és hatáskör megállapításánál differenciálni köteles az eltérő adottságok alapján (gazdasági teljesítőképesség, lakosságszám, közigazgatási terület nagysága); a nagyobb teljesítőképességű önkormányzat feladatát más önkormányzat vagy társulás átvállalhatja (ha indokolt, gazdaságosabb, változatlan a szakmai színvonal); jogszabály meghatározza a minimális szakmai, személyi, tárgyi és gazdasági feltételeket; állami segítség / beavatkozás lehetősége EU-s önkormányzati beruházások esetén ; A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 1. településfejlesztés, településrendezés; 2.településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása); 6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása;

Önkormányzati feladat – és hatáskörök II. (2013.01.01-től) 8. szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások; 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés és -ártalmatlanítás (csatornaszolgáltatás); 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhőszolgáltatás + a helyi közbiztonsággal kapcsolatos önkormányzati feladatok (a rendészeti feladatokat ellátó nem államigazgatási szervek tevékenységéről szóló törvény koncepciója kidolgozás alatt )

Települési önkormányzatok; a főváros, mint települési és területi önkormányzat (2013.01.01-től) A községi önkormányzat köteles ellátni mindazokat a törvényben meghatározott feladatokat, amelyek a helyi lakosság alapvető létfeltételeit, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják. A járásszékhely városi, valamint városi önkormányzat – törvényben meghatározottak szerint olyan közszolgáltatásokat lát el, melyeket saját területén és vonzáskörzetében, vagy a járás egész területén gazdaságosan, hatékonyan és a szakmai szabályok előírásainak megfelelően képes biztosítani. A megyei jogú város – törvényben meghatározottak szerint - azokat a közszolgáltatásokat is biztosítja, melyek saját területén túl a megye egészére vagy nagy részére kiterjednek (2012.01.01- től); A fővárosi önkormányzat települési és a területi önkormányzat feladat- és hatásköreit is elláthatja. A fővárosi önkormányzat ellátja mindazokat a terület- és településfejlesztési, valamint területrendezési, településrendezési és településüzemeltetési feladatokat, amelyek a főváros egészét érintik, vagy amelyek a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak; feladatmegosztás alapján ellátja a főváros egészét, valamint a több kerületét érintő helyi önkormányzati feladatokat. A kerületi önkormányzatok önállóan gyakorolják a települési önkormányzatokat megillető valamennyi feladat- és hatáskört, amelyet törvény nem utal a fővárosi önkormányzat kizárólagos feladat- és hatáskörébe.

Megyei önkormányzat A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely 2012. január 1-től területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési valamint koordinációs feladatokat lát el. Az intézményfenntartói feladatok átkerülnek az államhoz, megyeszékhely városokhoz. A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVIII. tv. alapján a megyei önkormányzatok területfejlesztési és területrendezési feladatai 2012.01.01-től: összehangolja a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit; kidolgozza és elfogadja a megyei területfejlesztési koncepciót, illetve a megye fejlesztési programját; elfogadja a megye területrendezési tervét, a területfejlesztési programok végrehajtásának értékelése; dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról; dönt a térségi fejlesztési tanács létrehozásáról, részvételről; ellátja az átvett hazai támogatási szerződésekkel kapcsolatos feladatokat;

Polgármester, jegyző, képviselő I. (2013.01.01-től) a polgármester hatásköreinek bővítése – főállásban vagy társadalmi megbízatásban is ellátható, - hatásköreinek bővítése pl. jegyző feletti munkáltatói jog, - ha a testület határozatképtelenség (határozathozatal hiánya) miatt két alkalommal nem hozott döntést, az SZMSZ-ben meghatározott ügyben jogosult döntést hozni; - dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan – SZMSZ-ben meghatározott – ügyekben; - rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról. a jegyzőt a polgármester – pályázat alapján, határozatlan időre – nevezi ki. A jegyzői kinevezés vezetői megbízásnak minősül (közszolgálati tisztviselőkről szóló tv. szerinti) - ha a polgármester 6 hónapon belül nem nevez ki, a kormányhivatal vezetője ideiglenes hatállyal pályázó jelöltet, ennek hiányában köztisztviselőt vagy más jegyzőt bíz meg; - a közös önkormányzati hivatal jegyzője valamennyi településen ellátja feladatait, kinevezéséhez, felmentéséhez az érintett polgármesterek lakosságszám-arányos döntése szükséges;

Polgármester, jegyző, képviselő II. a képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg; - eskütételt követő három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal képzésén, - a kötelezettségeit megszegő képviselő tiszteletdíját, természetbeni juttatását a testület –szmsz alapján – legfeljebb 12 havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja; A 2014. évi önkormányzati választásokat követő napon lépnek hatályba: Összeférhetetlenség: az új Ötv.-ben egységesen kerül meghatározásra az összeférhetetlenségi szabályozás, melyet mind a képviselő, (kisebb eltérésekkel) mind a polgármester vonatkozásában alkalmazni kell. Az új Ötv. rögzíti, hogy a képviselőnek mindenkor meg kell felelnie egy általános magas erkölcsi mércének; a kinevezési jogkör gyakorlója által meghatározott tisztségeket, pozíciókat nyilvánítja összeférhetetlenné. Méltatlanság: A képviselő-testület megszünteti annak a képviselőnek a megbízatását akit pl. közügyek gyakorlásától jogerősen eltiltottak; szándékos bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek; kényszergyógykezelését elrendelték, köztartozása van.

Az önkormányzat gazdálkodása, feladatfinanszírozási rendszere (2013.01.01-től) - a költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető; - ha nincs elfogadott költségvetés, zárszámadás, beszámolási vagy vagyon-nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget az elmulasztott határidőt követő hónaptól a mulaszatás megszüntetését követő hónapig a támogatásainak folyósítása felfüggesztésre kerül; - a kötelezően ellátandó feladatok ellátása működési kiadásainak fedezetét az Országgyűlés a feladatfinanszírozás rendszerén keresztül, feladatalapú támogatással biztosítja; - a kötelezően ellátandó feladatokhoz jogszabályokban meghatározott közszolgáltatási szintnek megfelelő támogatás biztosítása a takarékos gazdálkodás, a jogszabályon alapuló, elvárható saját bevétel, valamint a tényleges saját bevétel szempontjai alapján (a figyelembe veendő bevételek körét és mértékét törvény határozza meg); - a támogatás éves szinten kizárólag a kötelezően ellátandó feladatok kiadására fordítható, eltérő felhasználás esetén a támogatás összegét kamatokkal terhelve vissza kell fizetni; - az önként vállalt, az állam által prioritásként kezelt feladatok finanszírozására az állam támogatást biztosíthat; kivételesen a működőképesség megőrzésére kiegészítő támogatás adható;

A kötelezettségvállalás új szabályai I. (2012.01.01-től) Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. tv. 10.§-a értelmében az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen csak a Kormány előzetes hozzájárulásával köthet. a Kormány hozzájárulása nélkül megköthető ügyletek: - a költsétgvetést érintő, az uniós vagy nemzetközi szervezettől megnyert pályázat önrészének és a támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgáló kötelezettségvállalás; - adósságrendezési eljárás során igénybe vett reorganizációs hitel; - a likvid hitelre vonatkozó, valamint - a Fővárosi Önkormányzat és megyei jogú város esetén a 100 milliló Ft-ot, egyéb önkormányzat esetében a 10 millió Ft-ot meg nem haladó fejlesztési célú adósságot keletekeztető ügylet. - Az adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi összes fiztési kötelezettség az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének végéig egyik évben sem haladja meg az adott évi saját bevétel 50%-át; az önkormányzat működési célra csak likvid hitelt vehet fel,

A kötelezettségvállalás új szabályai II. (2012.01.01-től) A fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylethez a Kormány a következő feltételek együttes fennállása estén járul hozzá: - az adósságot keletkeztető ügylet az államháztartás önkormányzati alrendszere adósságának a költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértéke teljesítését nem veszélyezteti, - az adósságot keletkeztető ügylet a feladatok ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi azzal, hogy a működési kiadások teljesítése biztosított és teljesül, - fizetési kötelezettséget a saját bevétel 50%-ához igazító rendellkezés. A fizetési kötelezettség mértékébe nem számítandó be a likvid hitelből és reorganizációs hitelből származó, de beleszámítandó a kezességvállalásból eredő fizetési kötelezettség összege. (ld. Az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011 (XII.30.) Korm. rendelet) Új fejlesztés esetén: - az önkormányzat uniós kötelezettségből eredő fejlesztést kivéve nem indíthat új fejlesztést, ha adósságot keletkeztető ügyletéhez tárgyévi összes fizetési kötelezettsége eléri vagy meghaladja az adott évi saját bevételeinek 50%-át.

Polgármesteri hivatal, közös önkormányzati hivatal I. (2013.01.01-től) jelenleg 768 körjegyzőség működik, mely 2066 önkormányzatot foglal magába; - a körjegyzőségeket felváltja a képviselő-testület által létrehozott polgármesteri hivatal vagy közös önkormányzati hivatal; a közös önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése - (székhelytelepülés neve)-i Közös Önkormányzati Hivatal; - közös önkormányzati hivatal létrehozása - a járáson belüli községi önkormányzatok, amelyek közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól és a községek lakosságszáma nem haladja meg a 2000 főt. A 2000 fő lakosságszámot meghaladó település is tartozhat közös önkormányzati hivatalhoz. A közös hivatalhoz tartozó települések összlakosságszáma legalább 2000 fő, vagy a közös hivatalhoz tartozó települések száma legalább hét; a közös önkormányzati hivatalt 2013. január 1-jét követő 60 napon belül kell megalakítani, ez esetben a 2010. január 1-jei lakosságszámot kell figyelembe venni; (általános szabály, hogy a létrehozásáról vagy megszüntetéséről az önkormányzati választások napját követő 60 napon belül kell megállapodni – ha ez nem teljesül a kormányhivatal vezetője dönt a kijelölésről);

Polgármesteri hivatal, közös önkormányzati hivatal II. (2013. 01 Polgármesteri hivatal, közös önkormányzati hivatal II. (2013.01.01-től) - ha a közös hivatalt város működteti a hivatal létszámát a testületek megállapodásával határozzák meg; községi önkormányzatok közös hivatalának létszámát a testületek megállapodása határozza meg a városi, valamint a 2000 főt meghaladó települési önkormányzat nem tagadhatja meg a megállapodás megkötését, ha azt a vele határos település kezdeményezi; minden településen biztosítani kell az igazgatási munka ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket; a testületek megállapodhatnak, hogy a nem hivatali székhely településeken az ügyfélfogadás állandó vagy ideiglenes jelleggel működő kirendeltség vagy ügyfélszolgálati megbízotton keresztül informatikai hálózat alkalmazásával történjen; ha a közös hivatalt létrehozni kívánt telelpüléseken élő nemzetiségeknek az aránya településenként és nemzetiségenként eléri a 20 %-ot, valamint az összlakosságszám meghaladja az 1500 főt, vagy az önkormányzatok száma legalább 5, akkor ezen önkormányzatok történelmi, gazdasági indokoltság estén a helyi önkormányzatokért felelős miniszter jóváhagyása alapján, az általal meghatározottak szerint a közös hivatal létrehozása során eltérhetnek a fenti előírásoktól;

Társulások (2013.01.01-től) az Alaptörvény szerint törvény elrendelheti kötelező feladat társulásban történő ellátását – az új Ötv. önkéntes társulási formát szabályozza; - a társulási és többcélú kistérségi társulásokról szóló törvények hatályon kívül helyezésével az új Ötv. egységesen szabályozza a társulásokra vonatkozó rendelkezéseket. Társult képviselő-testület: a társult képviselő-testületek részben vagy egészben egyesítik a költségvetésüket, közös önkormányzati hivatalt tartanak fenn és intézményeiket közösen működtetik. Helyi önkormányzatok társulásai: a testületek megállapodhatnak önkormányzati feladat- és hatáskör ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulás létrehozásában; írásbeli megállapodás - minősített többség kell a megállapodás jóváhagyásához, módosításához vagy a társulás megszüntetéséhez; a csatlakozásról és a kiválásról legalább 6 hónappal korábban kell dönteni; a közszolgáltatások ellátására gazdálkodó szervezetet alapítható; a működési költségek a képviselt lakosságszám arányában; döntéshozó szerv a társulási tanács; a munkaszervezeti feladatokat a társulás székhelyének polgármesteri hivatala látja el;

Törvényességi felügyelet (2012.01.01-től) A kormányhivatal főbb eszközei a törvényességi felügyelet körében: - a kormányhivatal információkérési joga; - a törvényességi felhívás; - a képviselő-testület ülésének összehívása; - a rendelet Alaptörvénybe ütközése esetére alkotmánybírósági felülvizsgálat kezdeményezése, a rendelet jogszabállyal való összhangja bírósági felülvizsgálatának kezdeményezése; - az önkormányzati jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítása; - az önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége pótlása (kormányhivatal vezetője rendeletet alkot az önkormányzat nevében); - a határozat elleni bírósági eljárás kezdeményezési joga; - önkormányzati határozathozatali és feladat-ellátási kötelezettség elmulasztása, - törvényességi felügyeleti bírság megállapítása,

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!