4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról Nemzeti Erőforrás Minisztérium 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról Nagy Gyöngyi Mária NEFMI Közoktatási Főosztály

Előzmények Az új rendelet kiadásának indokai: Nemzeti Erőforrás Minisztérium Előzmények Az új rendelet kiadásának indokai: Kiadása óta tizenhét esetben került sor a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet átfogó, illetve kisebb módosítására. A rendelet címében szereplő „képzési kötelezettség” fogalma a közoktatási törvényből már 2004 decemberében törlésre került. Az új rendelet kiadásának előkészítése: „Szakmai vitaanyag a pedagógiai szakszolgálatokról, az új miniszteri rendelet elkészítését megalapozó döntési pontokról” tárgyú koncepció

A rendelet hatálya - fenntartótól függetlenül – kiterjed Nemzeti Erőforrás Minisztérium A rendelet hatálya A rendelet hatálya - fenntartótól függetlenül – kiterjed a nevelési-oktatási intézményekre, a pedagógiai szakszolgálat intézményeire, a korai fejlesztés és gondozás, illetve a fejlesztő felkészítés feladataiban részt vevő bölcsődékre, gyermekotthonokra, a fogyatékosok ápoló, gondozó otthonaira, fogyatékosok rehabilitációs intézményeire, fogyatékosok nappali ellátást nyújtó intézményeire, valamint a többcélú intézményekre – azaz az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményekre is –, ha bármelyik pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátják. Az előadás keretei a teljes áttekintést nem teszik lehetővé, figyelemfelhívó jelleggel a szabályozás új elemeit tekinti át.

2011. augusztus 1-jén lépnek hatályba: Nemzeti Erőforrás Minisztérium Hatálybalépés Három ütemben: a kihirdetést követő tizenötödik napon: iskolapszichológusi ellátás keretszabályai; korai fejlesztésbe való bekapcsolódás18 hónapos kor alatt; 2010. augusztus 1-jén – a 3. pontban felsoroltak rendelkezések kivételével – hatályos a jogszabály; 2011. augusztus 1-jén lépnek hatályba: a szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő szerepével összefüggő rendelkezések; a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók, második hivatalból történő felülvizsgálatában az Oktatási Hivatal közreműködési kötelezettsége; a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézményekben foglalkoztatottal létszámának meghatározására vonatkozó rendelkezések; A szakértői vizsgálat időpontjának a kezdeményezéstől számított tíz munkanapon belül történő kijelölését, a vizsgálatnak a kezdeményezéstől számított negyven munkanapon belüli elvégzését meghatározó rendelkezés 1] [1] Folyamatban lévő jogszabály-módosítás

Az alkalmazás feltételei Nemzeti Erőforrás Minisztérium Az alkalmazás feltételei A pedagógiai szakszolgálat intézményében a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozást szakvizsgázott pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak végzik. Az, aki nem rendelkezik szakvizsgával, pedagógus munkakörben foglalkoztatható, feltéve, hogy az alkalmazásnál a munkáltató előírja a szakvizsga öt éven belüli megszerzésének kötelezettségét. Előzmény: A 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 2. §-ának (1) bekezdése már a 2001. február 1-jei hatállyal történt módosításától kezdődően tartalmazza, hogy „a pedagógiai szakszolgálat intézményében a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozást - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - szakvizsgázott pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak végzik”. A szakvizsga bevezetése fokozatosan történt, a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 26. § (6)-(10) bekezdésében foglalt ütemezéssel.

Gyógytestnevelői munkakörben való alkalmazás Nemzeti Erőforrás Minisztérium Gyógytestnevelői munkakörben való alkalmazás A gyógytestnevelés bármelyik közoktatási intézmény alapfeladataként megszervezhető. (korábban: bármely nevelési, oktatási intézményben) A gyógytestnevelői munkakörhöz – az alábbi kivétellel – gyógytestnevelő tanári végzettség és szakképzettség szükséges. Ha a gyógytestnevelést az óvodai nevelés vagy a nem szakrendszerű iskolai nevelés és oktatás keretében szervezik meg, megfelelő végzettség és szakképzettség a pedagógus végzettség és szakképzettség, a gyógytestnevelés szakirányú továbbképzési szakon szerzett végzettséggel együtt. Ez a rendelkezés azt nem teszi lehetővé, hogy a pedagógiai szakszolgálat intézményében gyógytestnevelési feladatok ellátására ilyen végzettségű személyt alkalmazzanak!

Fejlesztőpedagógusi munkakörben való alkalmazás Nemzeti Erőforrás Minisztérium Fejlesztőpedagógusi munkakörben való alkalmazás Fejlesztő pedagógusi munkakörbe történő alkalmazás feltétele a szakirányú továbbképzésben szerzett, a beilleszkedési, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók szűrésére, csoportos és egyéni foglalkoztatására jogosító szakképzettség megléte. http://www.oh.gov.hu/ Felsőoktatás >> Szakirányú továbbképzések Szakirányú továbbképzések » A felsőoktatási intézmények által létesített szakirányú továbbképzési szakok – összefoglaló táblázat Tovább » A felsőoktatási intézmények által létesített szakirányú továbbképzési szakok képzési és kimeneti követelményei A szakirányú továbbképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit az Oktatási Hivatal nyilvántartásba vételt elrendelő határozata szerinti szövegezéssel tesszük közzé. Tovább » Szakirányú továbbképzési szakok betűrendben Ha egy szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményeit kívánja megismerni, keresse meg a listában. A szak képzési és kimeneti követelményeit tartalmazó cikk a szak nevére kattintásra nyílik meg a böngészőben. Tovább »

ab) elkészüljenek az iskolai felvételekhez szükséges szakvélemények; Nemzeti Erőforrás Minisztérium Közös rendelkezések A pedagógiai szakszolgálat intézménye egész évben folyamatosan működik. Szorgalmi időn kívül a működést oly módon kell megszervezni, hogy valamennyi, a pedagógiai szakszolgálat igénybevételével kapcsolatos szülői igényt teljesíteni lehessen. A pedagógiai szakszolgálat intézménye feladatainak ellátásához évente, a tanév rendjéhez – nem a tanév szorgalmi idejéhez! - igazodva munkatervet készít. A munkatervnek biztosítania kell, hogy a) a február utolsó napjáig kezdeményezett eljárásokban április utolsó munkanapjáig aa) elvégezzék az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapításához szükséges vizsgálatokat, ab) elkészüljenek az iskolai felvételekhez szükséges szakvélemények; b) május utolsó munkanapjáig elkészüljenek azok a szakvélemények, amelyek tekintetében közigazgatási hatósági eljárás indult. A február utolsó napját követően kezdeményezett vizsgálatokat, a rendelkezésre álló szabad vizsgálati napokra kell megtervezni a vizsgálatokat a beérkezés sorrendjében.

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Közös rendelkezések A pedagógiai szakszolgálat intézménye a honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon köteles közzétenni az általa nyújtott szolgáltatásokat, a működési körzetét, a szervezeti és működési szabályzatát, az intézményi minőségirányítási programját, az intézményi minőségirányítási program végrehajtásának értékelését, a gyermekek, tanulók, szülők fogadásának idejét. A pedagógiai szakszolgálat intézménye az első alkalommal a gyermeket, tanulót a forgalmi naplóban nyilvántartásba veszi. A pedagógiai szakszolgálat intézménye évente legalább egyszer rögzíti a gyermek, a tanuló fejlesztésének eredményét.

Ellátási kötelezettség - illetékesség Nemzeti Erőforrás Minisztérium Ellátási kötelezettség - illetékesség A szakértői és rehabilitációs bizottság illetékességét minden esetben a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye alapján kell megállapítani. A pedagógiai szakszolgálat többi intézménye – beleértve a gyógytestnevelést ellátó intézményt is -intézménye köteles ellátni azt a gyermeket, tanulót, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a működési körzetében van, illetve aki az illetékességi területén jár óvodába, iskolába.

Nemzeti Erőforrás Minisztérium A szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatának kezdeményezése A szakértői és rehabilitációs bizottság eljárása központilag kiadott kérelem-nyomtatványon –mely tartalmazza a szülő tájékoztatását a tudnivalókról, a szülőt megillető jogokról és a szülői kötelezettségekről - kezdeményezhető. A szülő kérésére az óvoda, az iskola a kérelem elkészítésében köteles közreműködni. Ha a nevelési tanácsadó vagy a családvédelmi intézmény megítélése szerint a gyermek, tanuló szakértői vizsgálata szükséges, az indok közlésével javasolja a szülőnek a szakértői vizsgálaton való megjelenést és részvételt, a szülő egyetértése esetén gondoskodik arról, illetve közreműködik abban, hogy a vizsgálati kérelem három munkanapon belül kiállításra kerüljön. A javaslattétellel egyidejűleg köteles a szülőt tájékoztatni a vizsgálatok eredményeinek lehetséges következményeiről, a szülőnek a vizsgálattal és annak megállapításaival kapcsolatos jogairól.

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családvédelmi intézmény a nevelési-oktatási intézmények, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény hatálya alá tartozó gyámhatóság, gyermekjóléti szolgálat, bölcsőde, gyermekotthon, területi gyermekvédelmi szakszolgálat, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény hatálya alá tartozó, a korai fejlesztés és gondozás, valamint a fejlesztő felkészítés feladataiban részt vevő fogyatékosok ápoló, gondozó otthona, fogyatékosok rehabilitációs intézménye, fogyatékosok nappali intézménye összesenjére használt gyűjtőfogalom.

A jegyzői eljárás A jegyző a határozat egy példányát megküldi Nemzeti Erőforrás Minisztérium A jegyzői eljárás A jegyző a határozat egy példányát megküldi a szülőnek, annak, akinek a kezdeményezésére a jegyzői eljárás megindult, annak a szakértői és rehabilitációs bizottságnak vagy a nevelési tanácsadónak, amelynek a szakértői véleménye, illetve szakvéleménye kapcsán vagy eljárásával összefüggésben a jegyzői döntéshozatalra szükség volt, az érintett óvodának, iskolának, kollégiumnak, továbbá a fejlesztő felkészítés feladataiban részt vevő gyermekotthonnak, fogyatékosok ápoló-gondozó otthonának, fogyatékosok rehabilitációs intézményének, fogyatékosok nappali ellátást nyújtó intézményének, illetőleg gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztő és gondozó központnak, bölcsődének.

Az Oktatási Hivatal szerepe Nemzeti Erőforrás Minisztérium Az Oktatási Hivatal szerepe A szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve a nevelési tanácsadó közötti vitában - bármelyik fél megkeresésére - az Oktatási Hivatal által felkért, a közoktatásról szóló törvény 101. §-a szerinti szakértőkből álló bizottság dönt. Az Oktatási Hivatal a Szakmai Szolgáltató Intézményt is felkérheti a döntésre. Abban az esetben, ha a jegyző határozata ellen fellebbezést nyújtanak be, szakértőként az Oktatási Hivatal jár el. Az Oktatási Hivatal a szakértői véleményének elkészítéséhez létrehozhat az Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértőkből egy bizottságot, vagy igénybe veheti szakvélemény elkészítéséhez a szakmai szolgáltató intézményt.

A rendelet új elemként – többek között - meghatározza: Nemzeti Erőforrás Minisztérium Tartalmi szabályozás A rendelet új elemként – többek között - meghatározza: szakértői és rehabilitációs bizottságok egységes eljárási rendjét, a szakértői vélemény elkészítését megalapozó vizsgálat szakmai követelményeit, az óvodai nevelésben részesülő gyermekek részére szervezett gyógytestnevelés ellátásának kérdéseit, a logopédiai ellátás keretében az óvodai nevelésben részt vevő, ötödik életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettsége alapvizsgálatának, szűrésének kötelezettségét; a logopédiai vizsgálati vélemény elemeit, azt, hogy a nevelési tanácsadó és a szakértői bizottság által készített szakvéleménynek tartalmaznia kell, hogy a rehabilitációs célú órakeret terhére szervezett foglalkozás, illetve az iskolai fejlesztő foglalkozás megtartásához milyen végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus bevonása szükséges, az iskolapszichológiai szolgáltatás szervezésére, ellátására vonatkozó keretszabályokat.