A hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozásról Módszertani továbbképzés Páneurópai Általános Iskola 2009. április 7. Csillag Ferenc közoktatási szakértő

Tanulási módszerek és technikák (1.) A tanuló által alkalmazott ismétlődő, célszerűen megválasztott vagy spontán módon szerveződő eljárások együttese. A tudáshoz vezető egyéni út, a különböző tanulási technikák alkalmazásából áll. Meghatározó jegye az automatizáltság, megválasztásában többnyire a tudatosság, tervszerűség dominál. A módszer része a stratégiának. Kiválasztásukat befolyásolja a tanuló értelmi fejlettsége, a tanulás célja, a megtanulandó anyag és a tanulási környezet feltételei. A tanulás eredményessége nagyban függ a helyes, megfelelő módszer kiválasztásától, mely pedig a tanuló nagyfokú önállóságát feltételezi akkor is, ha segítségre, instrukcióra, javaslatokra van szüksége.

Tanulási módszerek és technikák (2.) Ismétlés: leggyakrabban használt módszer bevéső: visszakérdezés, közvetlen, azonnali ellenőrzést jelent, felidéző: egy ellenőrzési mód, amely eltávolodik az eredeti infor-mációktól, csak annak tartalmára kíváncsi. (Lénárd Ferenc – az ismétlés veszélyei! Kísérlet.) Memorizálás: Bizonyos tananyagrészletek többszöri ismétléssel való megtanulása úgy, hogy a tanultak felidézhetőek legyenek. Segítségével fejleszthető az emlékezőképesség, ami az intelligencia egyik fontos tényezője. (vers, próza) Segítséget igénylő feladat. (Spontán memorizálás kisgyermekkorban, a tartóssága bizonytalan, az iskolai életszakaszban a tudatos memorizálás kialakítására érdemes törekedni.)

Tanulási módszerek és technikák (3.) Rendszerezés: Segít a tanulásban, ha az anyag belső kapcsolatrendszerében az összetartozó dolgokat csoportosítjuk, közöttük megállapítjuk a hierarchikus viszonyokat. Az ismétlő rendszerezésre akkor van szükség, ha a tanulás a tanultakat rendszerbe akarja illeszteni. Ez egyben rögzítést is jelent. Az értelmes tanulás egyik kritériuma, hogy a tanuló az új ismereteket mennyire tudja beilleszteni a meglévő tudás rendszerébe, tud-e kapcsolatokat teremteni az előző és az új tudás között. A tanulás akkor eredményes, ha a kapcsolatképzés nem a felületes hasonlóságokra épül, hanem a dolgok jelentésére. Ez már komoly gondolati műveleteket igényel.

A tanulási stílusokról (1.) A legfontosabb tanulási stílusok: Hallás után tanulók Leghatékonyabban szóbeli instrukciók, olvasás, élő előadások, beszélgetések, szóbeli beszámolók, beszédek, zene, dráma segítségével tanulnak. Szavakban, nyelvben emlékeznek, könnyedén memorizálnak, jól beszélnek. Vizuális tanulók A képek, színek, ábrák segítik őket a tanulásban. Látva, megfigyelve tanulnak, és kifejezetten jól tudnak emlékezni vizuális részletekre.

A tanulási stílusokról (2.) Tapintó-kinesztetikus tanulók Cselekvés, tapintás, közvetlen tevékenység útján tanulnak a leghatékonyabban. A "babrálva" tanulónak szüksége van arra, hogy a projektekben, gyakorlatokban valamilyen konkrét fizikai tevékenységeken keresztül vegyenek részt. A tanulást célzó tevékenységekben a gyakorlati részvétel, gyakori tapasztalatszerzés lehetőségei elengedhetetlenek eredményes tanulásuk szempontjából. Analitikus tanulók Az ismeretanyag feldolgozása során lépésről lépésre haladó feldolgozásból tanul a leghatékonyabban. A részekből építik fel az egészet és feladatmegoldásukban logikusak. Ezen tanulók nyelvi és szóbeli kifejezősége általában igen jó, és a tényekből való építkezés, nézetkialakítás, fogalomalkotás során töprengő, elgondolkodó magatartást mutatnak.

A tanulási stílusokról (3.) Globális tanulók Az előbbiekkel ellentétben ők rálátással bírnak az egészre, innen fordulnak a részletek felé. Ezek a tanulók általában művészi hajlamúak, kreatívak, intuitívak. Egyszerre több projekten is képesek dolgozni, nincs időérzékük, szükségük van arra, hogy tevékenységük célját megbeszéljék, és/vagy egy konkrét példán lássák azt.

A Tanulási sajátosságokról (1.) Mélyreható tanulási sajátosságokkal jellemezhető tanuló A megértésre törekvő tanuló. Reproduktív tanulási sajátosságokkal jellemezhető tanuló Nagyon sok dolgot meg tud tanulni, de előfordul, hogy nem érti a tananyag minden belső összefüggését. Egyéni tanulási sajátosságokkal jellemezhető tanuló Egyedül szeret tanulni, mert így a saját ütemében dolgozhat. Ha segítséget is kér, azt általában tanártól teszi. Társas tanulási sajátosságokkal jellemezhető tanuló Szeret csoportban dolgozni. Ha megakad, akkor szívesen kér segítséget másoktól, és ugyanígy szívesen segít másoknak.

A Tanulási nehézségekről (1.) (Tanulási nehézség / fejlesztés, segítség 3-4. osztálytól kezdve) Értelmetlen szótagok olvasása segít, hogy ne találgasson, hanem sorban olvassa a betűket. Helyesírási szabályokat tanultassuk meg, adjunk fogódzókat, összefüggéseket. Soha ne hagyjunk hibásan leírt szót a füzetben, még aláhúzva sem, csak kijavítva. Rendszeresen írassunk rövid másolást, először csak szavakat, majd mondatokat. Szó szerinti tanulásra (pl. vers) hagyjunk több időt. Használjon a gyermek magnót a tanuláshoz. Az idegen nyelvek tanulása igen nehéz, de teljesen ne mondjunk le róla. Hang- és videokazetták a beszélt nyelv elsajátításában segítenek.

A Tanulási nehézségekről (2.) A számítógép használata, szövegszerkesztő és más segédprogramok már most sem elérhetetlen segítő eszközök. A számolási nehézségekkel küzdő gyermekek közül sokan nem az ujjukon, hanem a vonalzójukon számolnak, de akár mutatós óra számlapján is tudnak számolni. Ha lehet, tanítsuk meg szorobánon számolni a tanulási zavarokkal küzdő gyereket. Dolgozatok alkalmával is engedjük meg segédeszközök használatát diszkalkuliás diákunknak. Ha matematikai gondolkodását és nem számolási képességét nézzük, akár számológép használatát is engedélyezhetjük.

Hatékony tanári viselkedésminták (1.) Egyéni szinten 1. HELYESLÉS/POZITÍV MEGERŐSÍTÉS Nagyon fontos a gyerekek rendszeres biztatása. Így önbizalmuk erősödik, és felkészülnek a függetlenségre. Biztatni lehet például úgy, hogy hangsúlyozzuk a tanuló tetteit. A sikeres viselkedést pozitívan értékeljük; egyénenként és csoportszinten is adjunk sok helyeslést! Verbális lehetőségek: "Ez nagyon jól megy neked!"; "Minden kezdet nehéz!"; "A hibáinkból tanulunk!"; "Mindenki hibázik!"; "Nézzük csak, miért nem sikerült!"; "Nagyon jól sikerült!"; "Nahát, most még jobban sikerült!"

Hatékony tanári viselkedésminták (2.) „Úgy tudnátok nekem segíteni, hogy..." Mindenkinek fontos, hogy hasznosnak érezze magát. A gyerekek is szeretnének minél többet segíteni, csak lehetőséget kell adnunk rá. „Először próbáljuk meg együtt." Néhány gyerek azt gondolja, hogy mindent tökéletesen kell csinálnia. Az ilyen gyerekek félnek az új dolgok kipróbálásától, mert rettegnek a hibázástól és a kudarcoktól. „Biztos vagyok benne, hogy meg tudod csinálni, de ha mégis segítségre lenne szükséged, csak szólj nyugodtan." A felnőtteknek ki kell mutatniuk: bíznak benne, hogy a gyerekek képesek megoldani saját problémáikat, feltéve, hogy adnak nekik rá esélyt.

Hatékony tanári viselkedésminták (3.) 2. PEDAGÓGIAI, DIDAKTIKAI LEHETŐSÉGEK Ha egy gyerek bizonytalan, és emiatt nem fog hozzá a munkához, üljünk le mellé! Gyakran már ez is elég motivációt biztosít számára. Adjuk meg a tanulóknak a lehetőséget, hogy ha valamihez jól értenek (még ha annyira nem lényeges is), azt megtaníthassák az egész osztálynak! Ez az úgynevezett "szakértő modell". Gondoljunk ki speciális feladatokat arra, hogy a tanulók fontosnak érezzék magukat! Ha egy gyerek kívülállónak érzi magát, kérjük meg, hogy vállalja el a játékvezető szerepét! Ha birtokunkba kerül információ egy tanuló speciális képességeiről (ami csak otthon kerül felszínre), azt feltétlen hozzuk az egész osztály tudomására!

Hatékony tanári viselkedésminták (4.) Tegyük lehetővé, hogy a gyerekek munkáit mindenki láthassa! Hívjuk be a gyerek szüleit, vagy szülői értekezlet alkalmával a jelenlétükben mondjunk a gyerekről valami pozitívat! Küldjünk a gyerekkel üzeneteket a szülőknek, amikben dicsérjük magatartását vagy eredményeit! A tanárok sajnos hozzá vannak szokva, hogy csak problémák esetén írnak a szülőknek. A gyerekekben tudatosítani kell elért eredményeiket, saját haladásukat. Ehhez lehet segédeszköz, ha rendszeresítünk egy kis füzetet, melyben ezeket vezetjük. A címe lehet: "Ezt én már tudom".

Hatékony tanári viselkedésminták (5.) Tanítsuk meg a gyerekeknek, hogy a hibáinkból is tanulhatunk! A sikerélmények előfordulását tegyük gyakoribbá rövidebb feladatok kijelölésével! Segítsük elő a sikerélményeket már a kisebb feladatok jutalmazásával is! Tegyük a tananyag tartalmát érdekesebbé; törekedjünk rá, hogy a gyerekek tudják mihez kötni az anyagot; szenteljünk több figyelmet a magyarázatoknak; dolgozzunk diával, magnóval, számítógéppel! Gondosan válasszuk ki, hogy kit ki mellé ültessünk! Egyértelmű kérdéseket tegyünk fel, melyekre "igen-nem"-mel lehet válaszolni! (Ugyanakkor az eldöntendő kérdések mennyiségét érdemes korlátozni!)

Hatékony tanári viselkedésminták (6.) Csoportszinten Ügyeljünk a feszült figyelem és lazítás megfelelő ritmusára! Például az új anyag közlése után adjunk egy kis időt csevegésre, írásbeli munka után következzék éneklés vagy játék stb.! Ha észrevesszük, hogy bizonyos szabályok nem jól működnek (gyakran megszegik őket), akkor ezt a bizonyos szabályt állítsuk a napi vagy heti munka központjába, és közöljük a gyerekekkel, hogy most ezen fogunk közösen dolgozni! Találjunk ki jutalomjátékokat! Ha észrevesszük, hogy a diákok egy szabályt következetesen megszegnek, és az ennek helyrehozatalára irányuló munka sem segít, tegyük fel az osztálynak a kérdést: "Miért nem működik ez a szabály?", és a válaszokat az osztállyal közösen vitassuk meg!

Hatékony tanári viselkedésminták (7.) A problémás viselkedés következményeinek viselése után adjunk a gyereknek esélyt arra, hogy tiszta lappal kezdjen újra munkához, győződjünk meg róla, hogy a jó tanár-diák viszony helyreállt! Ne ijedjünk meg a vitáktól! A vitatkozás az élet velejárója. Tanítsuk meg a gyerekeket arra, hogy a problémáikat önállóan tudják megoldani! Ne küldjük el őket valamilyen ürüggyel, például: "Már megint összevesztetek? Na menjetek gyorsan játszani!" A tanítási nap végén tekintsünk vissza a nap jelentősebb eseményeire: "Mit tanultunk ma, amit tegnap még nem tudtunk?" Ezután tekintsünk előre a következő napra: "Mi vár ránk a holnapi nap során?" Mutassunk érdeklődést tanítványaink otthoni helyzete iránt is!

ÖTLETEK, Feladattípusok (1.) Nyelvi ötlettár: Fejezz be egy történetet! Kezdeményezz vitát! Írj verset, legendát, rövid színdarabot, újságcikket stb.! Tarts kiselőadást! Tarts osztályszintű megbeszélést! Csinálj egy talkshow típusú műsort! Írj egy híroldalt, brosúrát, szótárat... Találj ki szlogeneket! Készíts interjút! Írj levelet! Egyéb...

Miért alkalmasak az említett feladatok a fejlesztésre? A gondolkodási stratégiába bepillantást enged. A kommunikációs kompetenciát, készséget fejleszti. Korábbi ismeretek felelevenítését segíti. Erősíti a kooperációs készséget. Út az önértékeléshez.

ÖTLETEK, Feladattípusok (2.) Matematikai, logikai ötlettár: Fejezd ki matematikai képlettel! Állítsd időrendi sorrendbe... Tervezz meg és kivitelezz egy kísérletet! Készíts egy stratégiai játékot... Ven-diagram segítségével szemléltesd... Szillogizmusokkal (előzményből a zárótételhez jutás) demonstráld... Analógiákkal magyarázd meg! Használj.... Gondolkodási képességeket! Találj ki egy jelrendszert! Csoportosítsd a tényeket! Jellemezd a sémákat, illetve a szimmetriát! Válaszd ki, és használd a ... technikát!

Néhány ötletes feladat A reggeli közlekedés viszontagságairól beszélget egy csoport. Mindannyian elmondják, hogy mivel érkeztek a munkahelyükre. Busszal 12-en utaztak, villamossal 5-en. Négyen mindkét járművet igénybe vették. Ketten gyalog érkeztek. Hány fős a társaság? Készíts rajzot a megoldáshoz! Megoldás: 15 fő (lásd az ábrát!) 8 4 + 1 2

Néhány ötletes feladat Az üdülésből hazatérve ki kell csomagolni a bőröndök tartalmát. Hogyan csoportosíthatók a bőröndben található tárgyak? Írj le csoportosítási szempontokat! Csoportosíts! (Pl. meleg ruhaneműk, fehérneműk, apa ruhái, anya ruhái, …) Munkánk során gyakran előfordul, hogy mérni szeretnénk, valaminek szeretnénk meghatározni jellemző adatait. Ilyenkor keresnünk kell egy alkalmas mérőeszközt, hogy megismerjük a mérendő mennyiséget. Milyen mérőeszközöket kell választanunk, ha a következő mennyiségeket szeretnénk lemérni? Pad hossza: 5 kg burgonya: 10 liter víz: 100 gramm szalámi: 20 0C meleg: 80 kWh:

Néhány ötletes feladat Piroska a kenyérsütő géppel kenyeret süt. A szakácskönyvből a következőket olvassa: szükséges hozzávalók: 240 ml víz, 30 ml olívaolaj, 240 dkg liszt, 7 g élesztő, 8 g só, 8 g cukor, 7g tejpor. Mennyi folyadékot használ fel összesen deciliterben kifejezve? Hány gramm a tömege a többi anyagnak együttesen? Megoldás: ………………………………dl a folyadék, ……………………………….g a többi anyag tömege.

ÖTLETEK, Feladattípusok (3.) Interperszonális ötlettár: Szervezz megbeszélést... Alkalmazzátok a problémamegoldás "beszéld ki magadból" módját... Rendezzétek meg a nézőpontok csatáját... Szervezz vagy vegyél részt csoportmunkában... Vegyél részt egy projektben... Taníts meg valakinek valamit... Együttműködve alkossatok szabályokat... Segíts megoldani egy helyi vagy globális problémát... Gyakorolj visszajelezni, illetve visszajelzést befogadni... Telekommunikációs program segítségével érd el, hogy...

Végezetül Az említett eljárások mindenkinek szólnak. Utakat, lehetőségeket kívántunk felmutatni, melyek felkelthetik a tanulói érdeklődést. Köszönöm figyelmüket!