Az új Ptk. hatálybalépésével kapcsolatos rendelkezések Dr. Ződi Zsolt, szakmai igazgató, Opten, tudományos munkatárs MTA TK Jogtudományi Intézet

Az átmenetet szabályozó jogszabályok 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről (Ptké.) 2013. évi CCIV. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénnyel összefüggésben az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról 2013. évi CCXIII. törvény az egyes civil szervezetekkel kapcsolatos törvényeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról 2013. évi CCLII. törvény egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról

A 2013. évi CLXXVII. törvény főszabálya 1. § Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit a hatálybalépését követően a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint b) megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogyha egy adásvételi szerződéssel kapcsolatban, amely március elején lebonyolódik, és belőle májusban per lesz, a per VÉGIG a régi Ptk. szabályai szerint fog zajlani. Az összes szabály kógens – nem lehet tőle eltérni, csak nagyon kevés kivétellel. (Pl. nem mondhatom azt, hogy én márpedig a régi Ptk. alapján akarok zálogszerződést kötni. (Más kérdés, hogy az újtól eltérhetek úgy, hogy az már inkább a régi Ptk.-ra hasonlítson, de ez esetben nem a régi Ptk. miatt lesz a szerződésem olyan, amilyen, hanem a szerződés miatt.)

Ha a felek nem rendelkeznek róla a törvény mondja meg Jogviszonyok típusai Ez alapján logikailag háromféle jogviszony van: A régi Ptk. Idején keletkezett, és le is zárult jogviszony a régi Ptk.-t kell alkalmazni. Az új Ptk. idején kezdődő jogviszony Az új Ptk.-t kell alkalmazni. „Átnyúló” jogviszonyok Nem tartalmaz Ha a felek nem rendelkeznek róla a törvény mondja meg A felek az új Ptk. alá helyezhetik a jogviszonyt közös megegyezéssel, de nem válogathatnak a szabályok között egy jogviszonyon belül Viszont, mivel a Ptk. alapvetően diszpozitív, ha a régi szabályokat úgy alkalmazom, hogy azokat leírom a szerződésembe, így a régi Ptk. Szabályait tovább tudom alkalmazni

A továbbiak csak példák, nem kimerítő felsorolások! Nem tartalmaz

Személyek joga Cselekvőképességet nem lehet általános jelleggel korlátozni, csak az ügyek meghatározott csoportjára vonatkozóan. Az új szabályozás 17 életévtől engedi meg a korlátozást, a régi a 14. évtől tette ezt – a 14 és 17 év közöttiek sorsát rendezni kell: eszerint ezekre az új („enyhébb”) szabályok vonatkoznak. Ugyanígy: ha már eljárás folyik, az eljárási szakasznak megfelelően, vagy el kell utasítani a kérelmet, vagy másodfokon hatályon kívül kell helyezni, stb. és várni kell a fiatalkorú 17 éves koráig. Az új Ptk. a gondnokságot 5 évente felül kell bírálni. A régi alapján véglegesen megállapítottakat is 5 évente ezután felül kell vizsgálni. Nem vagyoni kártérítés – sérelemdíj. Mivel elválhat a jogsértés, és a vagyoni jellegű sérelem bekövetkezése, ezért a Ptké. azt rendeli, hogy a jogsértés időpontja a lényeges, elhúzódó jogsértés esetén pedig a megkezdés időpontja. (Azaz, nagyjából mindenképpen a régi Ptk.)

Jogi személyek: minden jogi személyre vonatkozó szabály Alapvető változás, hogy az egész könyv diszpozitív, azaz (bizonyos rendelkezéseitől) eltérést enged. Persze pl. a társasági formákat illetően nincsen lehetőség eltérni. – (más kérdés, hogy a jelenlegi űrlapos rendszerben hogyan lehet bejegyeztetni ezeket a kreatív, egyedi megoldásokat…) Amelyek a hatálybalépés napján épp bejegyzés alatt állnak, (válnak szét egyesülnek) azokat a március 14-én hatályos (régi) szabályok szerint kell bejegyezni. Az első létesítő okirat módosításakor kell hozzáigazítani a céget az új Ptk. szabályaihoz Aki épp megszűnőben van, (pl. felszámolás), azt nem érintik az új szabályok

Egyesület, alapítvány Egyesület, alapítvány: alapvetően egészen 2016. március 15-ig kitolta a megfelelést Két okból nem kell módosítani az alapszabályt: csak a kifejezések, illetve utalások, hivatkozások miatt: pl. a régi Ptk.-egyesületi szabályait hivatkozza az egyesület alapszabálya Nem tartalmaz

Gazdasági társaságok Első módosításkor kell hozzáigazítani a szabályokat az új Ptk.-hoz Végső határidő: a kkt.-knek és a bt.-knek 2015. március 1-jéig, a kft.-knek pedig 2016. március 1-jéig kell az új Ptk. rendelkezéseihez igazodni. Két okból nem kell módosítani az alapító okiratot (társasági szerződést): ha hivatkozásokat kellene javítani, vagy az ügyvezető szóhasználatot kellene kijavítani Ha csak a Ptk.-nak történő megfelelés miatt módosítanak, akkor az illetékmentes. A legfontosabb változás: legkésőbb 2016. március 15-ig fel kell emelni a kft. alaptőkéjét 3 millió forintra. Nem tartalmaz

Dologi jog A dologi jog, (tulajdon, használati jogok, haszonélvezet), nem változtak drámaian az új Ptk.-ban Ezek a jogviszonyok (pl. közös tulajdon) évtizedekig fennállnak. Ezért, ha velük kapcsolatban valamilyen jognyilatkozat születik, akkor azt már az új Ptk. szerint kell megtenni. (Pl. közös tulajdon használata, hasznosítása.) Speciális eset, kivétel: ha a szerződés megkötése a régi Ptk. idején történik, az átadás viszont az új alapján, (pl. ingatlan-adásvétel) akkor az egészre a régi szabályokat kell alkalmazni. Nem tartalmaz

Kötelmi jog, szerződések, kártérítési szabályok A régi Ptk. alatt keletkezett szerződések esetén a főszabály az, hogy arra a régi Ptk. szabályait kell alkalmazni. Ez igaz azokra a szerződésekre is, amelyekből más szerződések keletkeznek. (Pl. keretszerződés, előszerződés) Kártérítési jog: elválik egymástól a szerződésen kívül és a szerződésszegéssel okozott károkat Szerződésen kívül okozott károk: marad a régi felróhatósági szabály – a károkozás időpontja, illetve a károkozás megkezdésének időpontja számít Szerződésszegéssel okozott károk: új szabály van, mert nem a felróhatóság, hanem az ún. előreláthatósági szabály érvényesül (6:142. §) – a korábban megkötött szerződésekre tehát még a régis szabály fog vonatkozni. Nem tartalmaz

A 2013. évi CCLII. (salátatörvény) szabályai - válogatás Nagyrészt a terminológia, és a hivatkozási helyek miatti változásokat rögzíti. Több, mint 180 jogszabályt módosít. Azonban sajnos magát a még hatályba sem lépett Ptk.-t is módosítja, több, mint 100 helyen. Csak csemegézni tudunk a változtatások közül. Sok pontosítás és kiegészítés született az Rt. szabályainál 3:222 § : Rt. Saját részvényt csak az alaptőke 25%-ig lehet megszerezni – ezt a szabályt egészítették ki azzal, hogy a 25%-ba beleszámít a külföldi leánycég is. 3:272 §: Nyrt. Közgyűlési meghívóját közzé kell tenni, ÚJ, hogy a határozattervezetek és dokumentumok elérhetőségének helyét is. Ezen kívül is rengeteg, a közgyűléssel kapcsolatos pontosító szabály található itt. Rengeteg változás a kötelmi könyvben 6:106. § Vállalkozások közötti tisztességtelen szerződésekkel kapcsolatos közérdekű kereset. – A beszúrás konkrét „tisztességtelenségeket” is nevesít, mint pl. a 60 napnál hosszabb fizetési kikötés, vagy a késedelmi kamat kizárása 6:417 § A kezesség és a csődeljárás viszonya. Régi szöveg: ha a kezest nem tájékoztatták, szabadult a kötelemből. Új: nem szabadul, hanem kötelezettsége a csődegyezségben foglalt mértékre csökken. Nem tartalmaz

Összefoglalás Az új Ptk kifejezett kötelezettségeket (néhány kivételtől eltekintve, mint pl. alaptőke felemelésének kötelezettsége) nem ír elő: nincsen módosítási kényszer. De mivel egyes jogintézmények máshol vannak szabályozva, más lett esetleg a nevük is, és más lett a tartalmuk, célszerű a szerződéseket átnézni, és kijavítani. Attól, hogy az időbeli hatályososulást rendező szabályok kógensek, (azokat nem lehet kikerülni), a Ptk. rendelkezései még általában diszpozitívak: ha az új Ptk. megoldása számunkra nem előnyös, eltérhetünk tőle, de azt szerződésben kell megtennünk. Mivel már egy fél év eltelte után is 100 helyen kellett módosítani a jogszabályt, további módosítások várhatóak. Az átmenet kapcsán egészen bizonyosan lesznek olyan területek és esetek, amelyekre nem gondolt a jogalkotó. Ezek eldöntésénél a bíróságok az általános szabályokat fogják alkalmazni az egyedi esetekre. (Pl. azt a szabályt, hogy átnyúlóaknál a dologi jogviszonyoknál az új Ptk.-t, a kötelmieknél a régit kell alkalmazni.) Nem tartalmaz