A SZAKÉRTŐ és az ő szakvéleménye

Szakértő és szaktanácsadó Bevezetés Szakértő és szaktanácsadó Szaktanácsadó: állandó munkaviszonyban áll, Állami szerv foglalkoztatja, Munkaköre a szakvélemény készítése és benyújtása Szakértő Kirendelés alapján látja el feladatát A szakértői névjegyzékben megtalálható Más munkaviszonyban is állhat

Bevezetés 2.§ (2) Igazságügyi szakértő hiányában, vagy ha a kirendelő illetékességi területén nem áll rendelkezésre kirendelhető szakértő, a szakértői feladat ellátására megfelelő szakértelemmel rendelkező természetes személy, illetőleg jogszabályban meghatározott szervezet is kirendelhető. (53/1993. (IV. 2.) Korm. rendelet az igazságügyi szakértőkről)

Bevezetés Meghallgatásukra a tárgyalás „bizonyítás” szakaszában kerül sor Mindannyian bizonyos szaktudás birtokában vannak, ami a bíróság tagjainak hiányzik Polgári és büntetőeljárásban egyaránt igénybe vehetők (polgári eljárás során mindenképp honorárium ellenében)

A SZAKVÉLEMÉNY SZÜKSÉGESSÉGE Büntetőeljárásban 99. § (1) Ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértőt kell alkalmazni. (2) Szakértő alkalmazása kötelező, ha a) a bizonyítandó tény, illetőleg az eldöntendő kérdés személy kóros elmeállapota, alkohol-, illetőleg kábítószerfüggősége, b) a bizonyítandó tény, illetőleg az eldöntendő kérdés kényszergyógykezelés vagy kényszergyógyítás szükségessége, c) a személyazonosítást biológiai vizsgálattal végzik, d) elhalt személy kihantolására kerül sor. (3) Szakértőt a bíróság, az ügyész, illetőleg - a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt eseteket kivéve - a nyomozó hatóság alkalmazhat.

A SZAKVÉLEMÉNY SZÜKSÉGESSÉGE Polgári perben 177. § (1) Ha a perben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik, a bíróság szakértőt rendel ki. Rendszerint egy szakértőt kell alkalmazni, több szakértőt csak különböző szakkérdések felmerülése esetében lehet kirendelni. (2) Szakértőt az igazságügyi szakértők vagy a külön jogszabályban feljogosított intézmények közül kell kirendelni, más szakértőt csak fontos okból lehet alkalmazni. (3) A feleket a szakértő kirendelése tárgyában szükség esetében meg kell hallgatni, és a kirendelésnél a felek egyetértő javaslatát lehetőleg figyelembe kell venni.

A SZAKVÉLEMÉNY SZÜKSÉGESSÉGE (4) Ha a perbíróság a szakértő meghallgatása iránt megkeresés útján intézkedik, a szakértő kirendelését is a megkeresett bíróságra bízhatja. (5) Ha az ügy bonyolultsága, illetve a szakértői munka várhatóan nagy terjedelme vagy költsége ezt indokolja, a bíróság a fél kérelmére a szakértőt - szükség esetén a szakértőnek a tárgyaláson való előzetes meghallgatása után - felhívja, hogy szakértői feladatáról és annak várható költségeiről előzetes munkatervet készítsen. A bizonyító fél a munkaterv ismeretében nyilatkozik arról, hogy kéri-e a szakértői munka elvégzését. A munkaterv elkészítésének költségeit a bizonyító fél köteles előlegezni. (6) A bíróság a kirendelt szakértő helyett - akár véleményének előterjesztése előtt, akár az után - más szakértőt rendelhet ki, ha ezt bármely okból szükségesnek tartja

IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐ 3. § (1) Igazságügyi szakértő az lehet, aki büntetlen előéletű, továbbá a szakterületének megfelelő felsőfokú képesítéssel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal, illetőleg, ha nincs a szakterületén felsőfokú képzés, középfokú képesítéssel és legalább tízéves szakmai gyakorlattal rendelkezik. Jogszabály egyéb szakképesítés megszerzését is előírhatja. (2) Igazságügyi szakértői tevékenységet az végezhet, aki az igazságügyi szakértői kamara tagja.

AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG A jog a pártatlanság biztosítása és a szerepek keveredésének elkerülése érdekében megállapít bizonyos összeférhetetlenségi okokat. Akivel szemben valamely ok fennáll, az Nem lehet az adott ügyben szakértő Ha mégis az volt az eljárási szabálysértés! (polgári perben ok a jogorvoslati eljárásra, büntetőügyben az eljárás megismétlésére)

AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG Büntetőügyben szakértőként nem járhat el, a) aki az ügyben mint ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró ügyésznek vagy a nyomozó hatóság tagjának a hozzátartozója, b) aki az ügyben mint terhelt, védõ, továbbá sértett, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél, feljelentõ vagy mint ezek képviselõje vesz, vagy vett részt, valamint aki ezek hozzátartozója, c) aki az ügyben mint bíró, tanú vagy szakértõ, illetõleg szaktanácsadó vesz, vagy vett részt, d) aki az ügyben külön törvény alapján titkos információgyûjtés engedélyezésérõl döntött, tekintet nélkül arra, hogy a titkos információgyûjtéssel szerzett adatokat a büntetõeljárásban felhasználták-e, e) akitõl az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.

Polgári ügyben szakértőként nem járhat el (1) Az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint szakértő nem vehet részt: a) a fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, aki a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, vagy akinek jogaira vagy kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet; b) az a) pont alá eső személy képviselője vagy olyan volt képviselője, aki az ügyben eljárt; c) az a) vagy a b) pont alá eső személynek a (2) bekezdésben megjelölt hozzátartozója vagy volt házastársa;

(2) A bíróság hivatalból ügyel arra, hogy kizárt szakértő az eljárásban ne vegyen részt. A kizárási okot maga a szakértő, valamint a fél köteles a bíróságnak haladéktalanul bejelenteni; ha a bejelentés a szakértő véleményének előterjesztése után történt, a bíróság a vélemény figyelembevételével dönti el, hogy más szakértő meghallgatása szükséges-e. (3) A bíróság a kizárás tárgyában a felek és a szakértő meghallgatása (113. §) után határoz; határozata ellen külön fellebbezésnek helye nincs. Ha a szakértőt a megkeresett bíróság rendelte ki, a kizárás felől is ez határoz; ha azonban a kizárási okot a szakvélemény előterjesztése után jelentik be, a (2) bekezdés alkalmazásával a perbíróság dönt.

A SZAKVÉLEMÉNY 1. § (1) Az igazságügyi szakértő feladata, hogy a bíróság, az ügyészség, a rendőrség, illetve a jogszabályban meghatározott más hatóság kirendelése, továbbá megbízás alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel segítse a tényállás megállapítását, a szakkérdés eldöntését. [53/1993. (IV. 2.) Korm. rendeletaz igazságügyi szakértőkről ]

(2) A szakértő köteles és jogosult mindazokat az adatokat megismerni, amelyek a feladatának teljesítéséhez szükségesek, e célból az ügy iratait megtekintheti, az eljárási cselekményeknél jelen lehet, a terhelttől, a sértettől, a tanúktól és az eljárásba bevont többi szakértőtől felvilágosítást kérhet. Ha ez a feladatának teljesítéséhez szükséges, a kirendelőtől újabb adatokat, iratokat és felvilágosítást kérhet. A szakértő a kirendelő felhatalmazása alapján a neki át nem adott tárgyat megtekintheti, megvizsgálhatja, mintavételt végezhet.

(3) A szakértő a vizsgálat során személyt vizsgálhat meg, hozzá kérdéseket intézhet, tárgyakat megtekinthet és vizsgálhat. Ha a szakértő olyan tárgyat vizsgál meg, amely a vizsgálat folytán megváltozik vagy megsemmisül, annak egy részét lehetőleg az eredeti állapotban úgy kell megőriznie, hogy az azonosság, illetőleg a származás megállapítható legyen.

…és fehér..

(4) A kirendelő meghatározhatja azokat a vizsgálatokat, amelyeket a szakértőnek a kirendelő jelenlétében kell elvégezni. (5) A szakértő értesíteni köteles a kirendelőt, ha annak a hatáskörébe tartozó intézkedés vagy eljárási cselekmény elvégzése szükséges.

106. § (1) A megvizsgálandó személy testének sérthetetlenségét érintő szakértői vizsgálat csak a kirendelő külön rendelkezése alapján végezhető. A terhelt és a sértett köteles a szakértői vizsgálatnak, illetve beavatkozásnak magát alávetni, kivéve a műtétet és a műtétnek minősülő vizsgálati eljárást. A sértett köteles a szakértői vizsgálat elvégzését egyéb módon (pl. adatszolgáltatással) is elősegíteni. A kirendelő külön rendelkezése alapján a terhelt, a sértett, valamint a szemletárgy birtokosa tűrni köteles, hogy a birtokában lévő dolgot a szakértő - akár az állag sérelmével vagy a dolog megsemmisülésével járó - vizsgálatnak vesse alá.

107. § (1) Ha a szakvélemény szerint a terhelt elmeállapotának hosszabb szakértői megfigyelése szükséges, a bíróság - a vádirat benyújtásáig az ügyész indítványára - a terhelt elmeállapotának megfigyelését rendeli el. A fogva levő terheltet az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe, a szabadlábon levő terheltet a jogszabályban meghatározott pszichiátriai fekvőbeteg-intézetbe kell beutalni. A megfigyelés egy hónapig tarthat, ezt a határidőt a bíróság a megfigyelést végző intézet véleménye alapján egy hónappal meghosszabbíthatja.

A SZAKVÉLEMÉNY KÉSZÍTÉSE 104. § (1) A szakértő köteles az ügyben közreműködni, és szakvéleményt adni. (2) … A szakértő - intézmény vagy testület kirendelése esetén annak vezetője útján - a kirendelőt értesíti, ha a) a szakkérdés nem tartozik a szakértő szakismereteinek körébe, b) a szakkérdésben külön jogszabály alapján meghatározott intézmény vagy testület jogosult szakvéleményt adni, c) a szakértői tevékenység ellátásában fontos ok akadályozza, így különösen, ha a tevékenység zavartalan ellátásának vagy a részvizsgálatok elvégzésének a feltételei nincsenek meg.

(2) A szakértő köteles és jogosult mindazokat az adatokat megismerni, amelyek a feladatának teljesítéséhez szükségesek, e célból az ügy iratait megtekintheti, az eljárási cselekményeknél jelen lehet, a terhelttől, a sértettől, a tanúktól és az eljárásba bevont többi szakértőtől felvilágosítást kérhet. Ha ez a feladatának teljesítéséhez szükséges, a kirendelőtől újabb adatokat, iratokat és felvilágosítást kérhet. A szakértő a kirendelő felhatalmazása alapján a neki át nem adott tárgyat megtekintheti, megvizsgálhatja, mintavételt végezhet.

105. § (1) A szakértő szakértői vizsgálat alapján ad véleményt. A szakértő a vizsgálatot a tudomány állásának és a korszerű szakmai ismereteknek megfelelő eszközök, eljárások és módszerek felhasználásával köteles elvégezni.

(2) A szakvélemény magában foglalja a) a vizsgálat tárgyára, a vizsgálati eljárásokra és eszközökre, a vizsgálat tárgyában bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat (lelet), b) a vizsgálat módszerének rövid ismertetését, c) a szakmai megállapítások összefoglalását (szakmai ténymegállapítás), d) a szakmai ténymegállapításból levont következtetéseket, ennek keretében a feltett kérdésekre adott válaszokat (vélemény).

A SZAKVÉLEMÉNY ELŐVEZETÉSE 108. § (1) A szakértő a szakvéleményt szóban előadja, vagy a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság által kitűzött határidőn belül írásban terjeszti elő. (3) A szakértő a szakvéleményt a saját nevében adja. (a szakértő a szakvéleményéért személy szerint büntetőjogi és fegyelmi felelősséggel tartozik!) (5) Az írásbeli szakvéleményt a szakértőnek alá kell írnia. Ha a kirendelt szakértő intézmény, illetve testület volt, a szakvéleményt annak vezetője is aláírja.

A SZAKVÉLEMÉNY ELŐVEZETÉSE 110. § (1) A szakvélemény szóbeli előadása előtt meg kell állapítani a szakértő személyazonosságát, és tisztázni kell, hogy nincs-e vele szemben kizáró ok. Az eseti szakértőt figyelmeztetni kell a hamis szakvélemény adásának következményeire. A figyelmeztetést, valamint a szakértőnek a figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni. A szakvélemény előadása után a szakértőhöz kérdéseket lehet intézni.

(6) A szakértő a szakértői vizsgálatért, a szakvélemény elkészítéséért, valamint a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság előtt idézésre történt megjelenésért díjazásra, továbbá az eljárásával felmerült és igazolt készkiadásának megtérítésére jogosult. A szakértő díját a kirendelő, illetőleg az a bíróság, ügyész vagy nyomozó hatóság, amely előtt az eljárás folyik, a szakértő által benyújtott díjjegyzék alapul vételével a szakvélemény beérkeztét, illetőleg a szakértő meghallgatása esetén a meghallgatást követően, de legkésőbb harminc napon belül határozattal állapítja meg.

PSZICHOLÓGUS SZAKÉRTŐ 21. Pszichológus szakértői vélemény személyenként az esetleges tesztvizsgálatokkal együtt 5000 Ft 22. Pszichológus szakértői vélemény csak tesztvizsgálatok alapján 3800 Ft