DOLOGI JOG Előadásvázlat 2009/2010-es tanév II. félév

ALAPTEVÉS Fogalma: a vagyoni berendezkedés joga Jellemzői: uralmi jelleg védett státusz viszonylag teljes hatalom kizárólagosság statikus állapot abszolút szerkezet ún. tartós jogviszonyok

A DOLOGI JOGOK FELOSZTÁSA Terjedelem szerint teljes terjedelmű – tulajdonjog korlátolt dologi jogok (állagjogok, értékjogok) Saját dolgon fennálló - idegen dolgon fennálló jog Szerzési – kiaknázási jogok Megszerzett jogok – várományok Dologi rokonjogok tulajdonszerű jogok eldologiasodott relatív jogviszonyok

A TULAJDONJOG ALAPELVEI ZÁRTKÖRŰSÉG ELVE TARTALMI KÖTÖTTSÉG ELVE ABSZOLÚT HATÁLY ELVE NYILVÁNOSSÁG ELVE EGYEDISÉG ELVE

A DOLGOK FOGALMA, OSZTÁLYOZÁSA Minden birtokba vehető testi tárgy, amely tulajdonjog tárgya lehet. Rendhagyó dolog: dolog módjára hasznosítható természeti erők pénz, értékpapír

A DOLGOK CSOPORTOSÍTÁSA Természeti tulajdonságuk szerint ingó - ingatlan elhasználható - elhasználhatatlan helyettesíthető - helyettesíthetetlen osztható - oszthatatlan értékkel bíró - érték nélküli egységes – összetett

A DOLGOK CSOPORTOSÍTÁSA Forgalomképességük szerint forgalomképtelen természetük szerint → „uratlan dolgok” törvény alapján forgalomképtelen (állami tulajdon kizárólagos tárgyai és más dolgok) korlátozottan forgalomképes forgalomképes Birtokbavétel szempontjából megkülönböztethetjük még: uratlan dolgok szabadon álló dolgok (pl. vadon termő gyümölcs) → ld. majd gazdátlan javak elsajátítása

A DOLGOK CSOPORTOSÍTÁSA Más dolgokhoz való kapcsolatuk szerint alkotórész ill. növedék tartozék gyümölcs (természetes és jogi) haszon dologösszesség vagyon

A FÖLD ÉS AZ ÉPÜLET SAJÁTOS HELYZETE AEDIFICIUM SOLO CEDIT (Ptk. 97. (1) bekezdés) Fogalom: az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg. Kivételek: építkezőnek a földtulajdonossal kötött írásbeli megállapodása, törvény eltérő rendelkezése kölcsönös elővásárlási jog érvényesül

A TULAJDON FOGALMA TÁG ÉRTELEMBEN: tulajdoni rend fogalma Kettős arculat: az éppen hatályos tulajdonjogi normák alkotta tulajdonjogi rendszer (statikus) a tulajdonjogi normák tényleges érvényesülése (dinamikus) SZŰK ÉRTELEMBEN : tulajdonjogviszony tulajdonjog fogalma → védelmi, kirekesztő jellegű jog, abszolút szerkezet tulajdonosi hatalom: alanyi jogokat és kötelezettségeket tartalmaz

A TULAJDONJOGVISZONY ALANYA az ember mint tulajdonos „tulajdonosi képesség” a jogi személyek mint tulajdonosok társas magántulajdon: egyszerűbb gazdasági társasági formák (kkt, bt) nagyobb magántulajdonosi szervezetek (kft, rt); másodlagos jogi személyek, szervezetrendszerek intézményi tulajdon: pl. önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, befektetési alapok

A TULAJDONJOGVISZONY ALANYA a köztulajdon alanyai Sajátosságuk : közhatalom gyakorlása és közérdekűség Köztulajdon lehet: - célhoz kötött köztulajdon („kincstári vagyon”) - gazdasági-forgalmi viszonyokban résztvevő ún. „vállalkozói vagyon”

A TULAJDONJOG TÁRGYAI KÖZVETETT: a dolog KÖZVETLEN: az emberi magatartás, amely megnyilvánulhat tevésben („dare”, „facere”, „praestare”), nem tevésben („non facere”) vagy tűrésben

A TULAJDONJOG TARTALMA JOGOK KÖTELEZETTSÉGEK birtoklás joga használat és hasznok szedésének joga (→ szomszédjog, túlépítés szabályai) rendelkezési jog + korlátok (→ elidegenítési és terhelési tilalom) terhek és kárveszély viselése szükséghelyzetben okozott kár tűrésének kötelezettsége

I. BIRTOKLÁS, HASZNÁLAT, HASZNOK SZEDÉSE BIRTOKLÁS JOGA a tulajdonosnak jogában van a dolgot hatalmában tartani (Ptk. 187.§) a tulajdonosnak jogában van a birtokvédelem eszközeivel élni (Ptk. 188-192. §§) HASZNÁLAT JOGA rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye használati kötelezettség HASZNOK SZEDÉSÉNEK JOGA gyümölcs fogalma hasznok szedésének átengedése, gazdasági célú hasznosítás

II. A RENDELKEZÉSI JOG A tulajdonjog kizárólagosságát garantálja. Tartalma: a tulajdonost megilleti az a jog, hogy: - a dolog birtokát másnak átengedje; - a használat, hasznok szedésének jogát másnak átengedje; - a dolgot biztosítékként adja vagy másként megterhelje; - a dolog tulajdonjogát másra átruházza; - dolog tulajdonával felhagyjon (Ptk. 112.§) kivéve: ingatlan; Ez nem taxatív felsorolás!

III. TERHEK ÉS A KÁRVESZÉLY VISELÉSE Terhek csoportosítása a dolog természetéből adódó terhek a tulajdonjog részjogosítványainak korlátozása közterhek Kárveszély viselése (Ptk. 99. §) - Casus nocet domino elve. Kivételek: jogellenes és felróható károkozás  kártérítés jogos károkozás  kártalanítás biztosítási szerződés  kárelosztás Szükséghelyzet (Ptk. 107. §) Különleges esete: több személy életét vagy vagyonát fenyegető veszély (Ptk. 107. § (3) bekezdés)

IV. A TULAJDONJOG KORLÁTAI MAGÁNJOGI JELLEGŰ KORLÁTOK Szomszédjogok földtámasz joga; áthajló ágak és gyökerek; szomszéd földre való belépés és használat joga; kerítés joga; határvonalon álló fa, bokor gyümölcse; tilosban talált állat Túlépítés (jóhiszemű – rosszhiszemű túlépítés következményei) Elidegenítési és terhelési tilalom (abszolút-relatív hatály)

IV. A TULAJDONJOG KORLÁTAI KÖZJOGI JELLEGŰ KORLÁTOK Tulajdonszerzési korlátozások birtokba nem vehető dolgok az állam és az önkormányzat kizárólagos tulajdoni tárgyai feltételes tulajdonszerzés A birtoklás korlátozása Használat, hasznosítás korlátozása bejelentési kötelezettség, használatbavétel engedélyezése, védetté nyilvánítás, hatósági ellenőrzési jog, használatra kötelezés, használat megtiltása Rendelkezési jog korlátozása (pl. beszolgáltatási kötelezettség) Kisajátítás (→ fogalma, feltételei)

TULAJDONSZERZÉS Fogalma tulajdonszerzés = valamely dolog felett tulajdonosi hatalom keletkezik, a dologra nézve tulajdoni jogviszony jön létre. A tulajdonszerzés fajai: származékos szerzésmód → jogelőd – jogutód, „nemo plus iuris” elve eredeti szerzésmód

TULAJDONSZERZÉS A jogcím és a szerzésmód kapcsolata Jogcím: jogi cél, a felek által elérni kívánt joghatás, melynek érdekében a tulajdonjog megszerzése végbemegy. Absztrakt jogrendszerek: a szerzésmód önmagában létrehozza a tulajdonváltozást, a jogcímtől függetlenül. Jogcímes vagy kauzális jogrendszerek: a szerzésmód mellett érvényes jogcím is szükséges a tulajdonszerzéshez.

INGATLANOK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE EREDETI SZERZÉSMÓDOK Hatósági határozat és hatósági árverés Ingatlan tulajdonjogát hatósági határozat vagy hatósági árverés útján csak akkor lehet megszerezni, ha az adós volt a tulajdonos. A vevő tehermentesen szerez tulajdonjogot, kivéve: telki szolgalom, törvényen alapuló vagy bejegyzett haszonélvezeti jog, ha állam szerzi meg kártalanítás nélkül ingatlan tulajdonjogát, akkor annak értékéig felel a fennálló kötelezettségekért.

INGATLANOK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE EREDETI SZERZÉSMÓDOK Elbirtoklás Ingatlan elbirtoklására az ingó dolgok elbirtoklásának szabályai irányadók, kivéve: nem lehet elbirtokolni, ha a feltételei az ingatlannak csak egy részére vonatkozóan állnak fenn; és a föld nem osztható meg elbirtokló nem válhat társtulajdonossá az elbirtoklási idő 15 év ingatlan-nyilvántartáson kívüli szerzésmód  ha nem jegyezteti be, tulajdonszerzésére azzal szemben nem hivatkozhat, aki az ingatlan-nyilvántartásban bízva jóhiszeműen, ellenérték fejében jogot szerzett.

INGATLANOK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE EREDETI SZERZÉSMÓDOK Kisajátítás Fogalma: tulajdonjog elvonása közérdekből Alkalmazásának feltételei: kivételesen, közérdekből, törvényben megállapított esetekben, törvényben megállapított módon és célra.

INGATLANOK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK Átruházás írásbeliség Ingatlan adásvételi szerződés érvényességéhez a szerződés puszta írásba foglalása is elegendő. Az ingatlan nyilvántartási bejegyzéshez további alakszerűségek szükségesek: tartalmi kellékek közokirati forma vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat

INGATLANOK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK – Átruházás ingatlan-nyilvántartási bejegyzés Kérelemre végzi el a földhivatal, az alapjául szolgáló szerződés a keltétől számított 30 napon belül kell benyújtani; mulasztási bírság. Kérheti: - aki így tulajdonossá válik - akinek a bejegyzés a bejegyzett jogát érinti

INGATLANOK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK – Átruházás Többszöri eladás esetén az a vevő követelheti a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését, aki elsőnek jóhiszeműen birtokba lépett (birtokkal megerősített jogcím védelme), ha pedig ilyen nincs, a korábbi vevő, kivéve ha a későbbi vevő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

INGATLANOK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK Növedék (Ptk. 126. §) A föld tulajdonosa megszerzi mindazoknak a dolgoknak a tulajdonjogát, amelyek utóbb válnak a föld alkotórészévé. (pl: épület, építmény, növényzet, ültetvény) Kivételek pl: ha a termék, termény, szaporulat mást illet; a földhasználó által létesített építmények

INGATLANOK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK Beépítés (Ptk. 136. §) Ha valaki idegen anyaggal saját földjére vagy a használatában álló földre épít, a beépítéssel megszerzi az anyag tulajdonjogát, de az anyag értékét megtéríteni köteles. Öröklés

INGATLANOK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK Ráépítés (Ptk. 137. §) → Ha valaki idegen földre épít anélkül, hogy erre jogosult lenne. KÖVETKEZMÉNYEK a földtulajdonos megszerzi az épület tulajdonjogát gazdagodása megtérítése ellenében; vagy kérheti, hogy a bíróság kötelezze a ráépítőt a föld egésze vagy megfelelő része megvásárlására; közös tulajdon keletkezik akkor, ha az ingatlanon már áll épület

INGATLANOK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE KIVÉTELEK ha az épület értéke a föld vagy annak egy részét jelentősen meghaladja, a ráépítő megszerzi a föld megfelelő részének tulajdonjogát (→ ingatlan forgalmi értékének vagy értékcsökkenésének megtérítése); a földtulajdonos kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy a ráépítő csak az épület tulajdonjogát és a földhasználati jogot szerezte meg (→ használati jog ellenértékének megtérítése) a ráépítő nem szerez tulajdonjogot, ha rosszhiszemű volt, vagy azzá vált

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS 1997. évi CXLI. törvény I. TULAJDONSZERZÉS ÉS INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Ingatlan tulajdonjogának átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Ingatlan-nyilvántartásunk jelenleg gépi adatfeldolgozású.

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS II. AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS TARTALMA Az ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának e törvény szerint meghatározott adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket, továbbá a bejegyzett személyeknek az adatait.

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS III. AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS ELVEI Közhitelesség elve Az ingatlan-nyilvántartás - ha törvény kivételt nem tesz - a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja. Ha valamely jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, illetve, ha valamely tényt oda feljegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott.

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS A jóhiszemű szerző javára az ingatlan-nyilvántartást - az ellenkező bizonyításáig - az oda bejegyzett jogok és feljegyzett tények tekintetében akkor is helyesnek és teljesnek kell tekinteni, ha az a valóságos helyzettől eltér. Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző személy, illetve az ingatlan nyilvántartásból törölt jog vagy tény jogosultja nem érvényesítheti megszerzett jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, illetőleg az őt rangsorban megelőző, jóhiszemű jogszerzővel szemben.

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS III. AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS ELVEI A bejegyzés és annak hatálya (a) Jogok bejegyzése: konstitutív hatályú: az átruházáson alapuló tulajdonjog, a szerződésen alapuló vagyonkezelői jog, földhasználati jog, haszonélvezet és a használat joga, a telki szolgalmi jog, jelzálogjog (önálló zálogjog). deklaratív hatályú: ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonszerzésmódok; jogszabályon, bírósági határozaton alapuló dologi jogok; valamint kötelmi jogok (pl. elővásárlási jog) esetén (b) Tények feljegyzése: deklaratív hatályú vagy informatív hatályú

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS III. AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS ELVEI Nyilvánosság elve Az ingatlan-nyilvántartás - az e törvényben meghatározottak szerint - nyilvános. Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül megismerhető, azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet vagy hiteles másolatot kérhet Okirat elve Az ingatlan-nyilvántartásban jog és jogilag jelentős tény bejegyzésére (törlésére), adatok átvezetésére csak jogszabályban meghatározott okirat vagy hatósági határozat alapján kerülhet sor.

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS III. AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS ELVEI Rangsor elve Anyagi értelemben meghatározza a jogok hatályosulásának rendjét: egymást kizáró bejegyzések közül csak a későbbi hatályos, egymással összeférő jogok közül a korábban szerzett jog megelőzi a későbbit. Ranghely: a rangsorban elfoglalt hely. iktatás időpontja ranghely előzetes biztosítása, fenntartása ranghellyel való rendelkezés

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS III. AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS ELVEI Kérelemhez kötöttség elve az ügyfél kérelmére vagy hatósági megkeresésre indul, csak a kérelem vagy hatósági megkeresés tartalma szerinti bejegyzés (feljegyzés) tehető

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS IV. AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS RENDSZERE Az ingatlan-nyilvántartás tárgya: Ingatlanok, egyéb önálló ingatlanok Az ingatlan-nyilvántartás tartalma: Adatok, jogok, tények Az ingatlan-nyilvántartás részei tulajdoni lap megszűnt bejegyzések jegyzéke ingatlan-nyilvántartási térkép okirattár

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS IV. AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS RENDSZERE Az ingatlan-nyilvántartás módja minden ingatlant külön tulajdoni lapon, tulajdoni törzslapon és különlapon – társasház, külön-külön tulajdoni lapokon: földrészlet és önálló tulajdonú épület

INGÓK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE EREDETI SZERZÉSMÓDOK HATÓSÁGI HATÁROZAT VAGY HATÓSÁGI ÁRVERÉS (Ptk. 120.§) Kivétel: ha az állam kártalanítás nélkül szerez tulajdont ELBIRTOKLÁS Nem lehet elbirtokolni: bűncselekménnyel vagy más erőszakos úton birtokba vett dolgot (Ptk. 121.§ (2); a birtokba nem vehető dolgokat (Ptk. 94. § (1) bekezdés); állami és önkormányzati tulajdon kizárólagos tárgyait (Ptk. 173.§) Elbirtoklás általános feltételei: elbirtoklási idő: 10 év (→ nyugvás, megszakadás), az elbirtokló a dolgot sajátjaként birtokolja

INGÓK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE EREDETI SZERZÉSMÓDOK GAZDÁTLAN JAVAK ELSAJÁTÍTÁSA (Ptk. 127.§)  Ha a dolognak nincs tulajdonosa, azon birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet. Nem gazdátlan javak: a szabadon élő vagy állatkerti, vadasparki vadak; elkóborolt háziállat; kivéve: kirepült méhraj 2 nap elteltével Derelictio feltételei

INGÓK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE EREDETI SZERZÉSMÓDOK TALÁLÁS (Ptk. 129. §) Tárgya nem gazdátlan dolog! Másnak a tulajdonában áll, de senkinek sincs birtokában. Tulajdonszerzés feltételei: a találó minden jogszabályi kötelezettségének eleget tett annak érdekében, hogy a tulajdonos a dolgot visszakaphassa és a tulajdonos egy éven belül nem jelentkezett. Találással tulajdonszerzés kizárt: meghatározott dolgokon pl.: lőszer, robbanóanyag; meghatározott helyen: közönség számára nyitvaálló hivatali, vállalati vagy más épület, helyiség ill. közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén. ( jogtalan elsajátítás) Találódíj. Kincslelet.

INGÓK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK ÁTRUHÁZÁS (Ptk. 117. §) Feltételei: Jogcím Átadás Birtokbaadás vagy más olyan mód, amely kétségtelenné teszi a szerző fél uralma alá kerülését. tulajdonátruházási szándék a korábbi tulajdonostól származzék (nemo plus iuris elve)

INGÓK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK Kivételek a nemo plus iuris elv alól: kereskedelmi forgalmon belül visszterhesen szerző jóhiszemű vevő tulajdonszerzése; visszterhesen szerző, jóhiszemű vevő tulajdonszerzése olyan személytől, akire azt a tulajdonos bízta. pénz, bemutatóra szóló értékpapír Kereskedelmi forgalmon kívül tulajdonszerzés kizárt bűncselekményből származó dolgon!

INGÓK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK TERMÉKEK, TERMÉNYEK, SZAPORULAT ELSAJÁTÍTÁSA (Ptk. 125. §) Jogosult: akinek más dolgán ilyen joga van aki a dolognak jóhiszemű birtokosa Általában elválással szerez tulajdonjogot. Lábon álló termés adásvétele esetén birtokba vétellel szerzi meg.

INGÓK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK VADAK, HALAK ÉS MÁS HASZNOS VÍZIÁLLATOK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE (Ptk. 128. §) A vadak, a folyóvizek és természetes tavakban élő halak, valamint más hasznos víziállatok az állam tulajdonában vannak: - Elejtett, elfogott, elhullott vad a vadászatra jogosult tulajdonába kerül. - Halak tulajdonjogát jogszerű kifogással szerzi meg a jogosult. - Bányató, holtág, víztározó, halastó víziállat-állományának tulajdonjoga eleve a halászati vízterület tulajdonosát illeti meg.

INGÓK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK FELDOLGOZÁS (Ptk. 133., 135. §§) Feldolgozásról vagy átalakításról van szó, ha valaki anélkül, hogy erre jogosult vagy kötelezett volna, másnak a dolgából saját munkájával más fajta dolgot állít elő. Ha jóhiszemű volt: A dolog tulajdonosa választása szerint: dolog értékét téríti vagy munkája értékének megtérítése ellenében a dolog tulajdonjogát átengedi. (kivéve, ha a munka értéke a feldolgozott vagy átalakított dolog értékét lényegesen meghaladja)

INGÓK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK Ha a feldolgozó rosszhiszemű volt : A dolog tulajdonosa választása szerint követelheti a dolog értékét vagy gazdagodása megtérítése fejében követelheti az új dolog tulajdonjogát. Ha a dolog tulajdonjogára senki sem tart igényt, a dolgot értékesíteni kell és a vételárat arányosan felosztani.

INGÓK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK DOLOGEGYESÍTÉS (Ptk. 134.,135. §§) Ha több tulajdonos dolgai úgy egyesülnek vagy vegyülnek, hogy azokat csak aránytalan károsodás vagy aránytalan költekezés árán lehet vagy lehetetlen szétválasztani.  közös tulajdon keletkezik. Az jogosult választani, akinek a dolga nagyobb értékű volt: magához veszi a dolgot vagy kártalanítás fejében átengedi. rosszhiszemű fél csak gazdagodása megtérítését követelheti. ha a dologra senki nem tart igényt, értékesíteni kell.

INGÓK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK ÖRÖKLÉS Az örökös ipso iure, az örökhagyó halála pillanatában megszerzi mindazon dolgoknak a tulajdonjogát, amelyek a hagyatékhoz tartoznak.

A TULAJDONJOG MEGSZŰNÉSE A tulajdon megszerzése más által Az elhagyás és a megsemmisülés

A KÖZÖS TULAJDON FOGALMA olyan jogközösség, amelyben a tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott eszmei hányadrészek szerint több személyt illet meg (Ptk. 139.§(1) bekezdés) a tulajdonostársak joga egynemű, tehát kiterjed az egész közös dologra és annak minden vonatkozására, de csak meghatározott hányad erejéig, a többiek jogának sérelme nélkül. mértékére a szerzés jogcíméül szolgáló szerződés, vagy más jogügylet, törvényi rendelkezés illetőleg a felek megállapodása az irányadó kétség esetén a tulajdoni hányad egyenlő közös tulajdoni „aránymegállapítási per” Tulajdonjogát az őt megillető részben mindegyik tulajdonostárs az egész dologra nézve gyakorolhatja.

A KÖZÖS TULAJDON TIPIKUS ESETEI ingatlan közös vásárlása házassági vagyonközösség keletkezése közös öröklés társasházszerződés polgári jogi társaság (Ptk. 569. § (1) bekezdés) Vegyes közös tulajdon: a közös tulajdon egyik alanya az állam vagy önkormányzat.

A TULAJDONOSTÁRSAK JOGVISZONYAI Belső jogviszonyok: a tulajdonostársak egymás közötti viszonyai a közös dolog birtoklása és használata (Ptk. 140.§) jogviszonyt „lebonyolító szerződés”: térbeli vagy időbeli megosztás; lehet a tulajdoni részarányoktól eltérően; clausula rebus sic stantibus; szótöbbséggel döntenek (tulajdoni hányad arányában); vita esetén a bíróság dönt. a közös dolog hasznainak szedése és hasznosítása oszthatatlan gyümölcs közös tulajdonba kerül a tulajdonjoggal azonos arányban; osztható hasznot ki kell adni a hasznosításról szótöbbséggel döntenek előbérleti, előhaszonbérleti jog

A TULAJDONOSTÁRSAK JOGVISZONYAI Belső jogviszonyok: a tulajdonostársak egymás közötti viszonyai a közös dologgal járó terhek és a kárveszély viselése: a tulajdoni hányadok arányában történik Döntés a kiadásokról: állagmegóváshoz szükséges munkálatok  bármelyik tulajdonostárs önálló döntése alapján rendes gazdálkodás körét meg nem haladó egyéb kiadások  szótöbbséggel döntenek rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások egyhangú határozat szükséges Megtámadási kereset: Ptk. 143.§ - kisebbségvédelem

A TULAJDONOSTÁRSAK JOGVISZONYAI Külső jogviszonyok: a tulajdonostársak viszonya harmadik személyekkel szemben a tulajdonjoggal való rendelkezés (Ptk. 145.§) a tulajdoni hányad erejéig szabadon; Korlátai: elővásárlási, előbérleti, előhaszonbérleti jog; A külön jogszabályban más személy részére biztosított elővásárlási jog – ha törvény kivételt nem tesz – megelőzi a tulajdonostárs elővásárlási jogát. (Ptk. 145. § (3) bekezdés) PK. 9.

A TULAJDONOSTÁRSAK JOGVISZONYAI Külső jogviszonyok: a tulajdonostársak viszonya harmadik személyekkel szemben Egyhangú határozat szükséges: az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog használatba, haszonélvezetbe adásához, biztosítékkénti lekötéséhez vagy más módon történő megterheléséhez. Tulajdonvédelem, birtokvédelem önállóan, az egész dologra kiterjedően bármelyik tulajdonostárs; egymással szemben is saját tulajdoni hányadra vonatkozóan

A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE (147-149.§) A közös tulajdon megszűntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti. Csak valamennyi tulajdonostárs közös megállapodása vagy perben állása esetén lehet! A megszüntetés módjai: természetben magához váltás (feltételei) érték szerinti megosztás társasházzá alakítás

A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A módok közül a tulajdonostársak szabadon választhatnak. A bíróság számára sorrendet jelent, továbbá nem választhat olyan módot, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik. Részleges megszüntetés Alkalmatlan időre eső megszüntetés problémája.

A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE 1. TERMÉSZETBENI MEGOSZTÁS Akadályai: ha nem lehetséges, ha jelentékeny értékcsökkenéssel járna, ha gátolná a rendeltetésszerű használatot, jogi akadály

A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE 2. MAGÁHOZ VÁLTÁS Feltételei: tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt, a tulajdonjogot megszerző beleegyezése (teljesítőképesség és fizetőkészség vizsgálata) A PK. 10. állásfoglalást felváltotta a 1/2008.(V.19.) PK vélemény!

A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE 3. ÉRTÉK SZERINTI MEGOSZTÁS Értékesítés többféle módon lehetséges, általában árverés útján. 4. TÁRSASHÁZZÁ ALAKÍTÁS A közös tulajdonnak társasház-tulajdonná való alakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti. Ebben az esetben az alapító okiratot a bíróság ítélete pótolja. (Ptk. 149. § (3) bekezdés) PK. 11.

A KÖZÖS TULAJDON SAJÁTOS ALAKZATAI tulajdonközösség okiraton tulajdonközösség határjeleken „közös udvar” közszerzeményi tulajdonközösség közös háztartásban élők tulajdonközössége agrárközösségek 1994. évi XLIX. törvény az erdőbirtokossági társulásokról 1994. évi CII. törvény a hegyközségekről társasági tulajdon 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról intézményi tulajdon

KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK IDEGEN DOLOGBELI JOGOK a tulajdonjog önállósult részjogosítványa. Ha a tulajdonjog teljes dologi jog, akkor az összes többi dologi jog a tulajdonjoghoz képest korlátolt. Jellemzői: abszolút szerkezet; a tulajdonjog szelvényjogai ; a tulajdonos átruházott jogosítványai nem válnak teljesen elidegenítettekké (dologi váromány) idegen dologbeli jog zártkörűség elve

KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK IDEGEN DOLOGBELI JOGOK HASZNÁLATI JOGOK (ÁLLAGJOGOK) más dolgán fennálló használati jogosítvány földhasználati jog személyes szolgalmak (haszonélvezeti jog és használati jog) telki szolgalom közérdekű használati jog ÉRTÉKJOGOK más dolgából bizonyos érték követelésére vonatkozó jogosítvány zálogjogok ((egyéb értékjogok (telki teher, telekadósság)

ÁLLAGJOGOK - SZOLGALMAK A jogosult hasznát veheti olyan dolognak, ami nem az övé. Fajtái: Személyes szolgalom: a jogosult név szerint meghatározott személy Telki szolgalom: a jogosult a telek mindenkori birtokosa

SZEMÉLYES SZOLGALMAK 1. HASZONÉLVEZETI JOG olyan jogviszony, amelynél fogva valaki a más tulajdonában álló dolgot birtokolhatja, használhatja és hasznait szedheti, gyümölcsöztetheti, de a jogviszony megszűnése után a dolgot állagának sérelme nélkül vissza kell adnia. Tárgya: ingó és ingatlan, tipikusan elhasználhatatlan dolgok Speciális haszonélvezeti jogok rendhagyó haszonélvezet; a haszonélvezet tárgya nem dolog, hanem kamatozó követelés vagy más hasznot hajtó jog; részleges haszonélvezet

HASZONÉLVEZETI JOG - A haszonélvezet keletkezése SZEMÉLYES SZOLGALMAK HASZONÉLVEZETI JOG - A haszonélvezet keletkezése szerződés alapján: ingatlan-nyilvántartási bejegyzés jogszabálynál fogva bírósági vagy hatósági rendelkezés alapján. Utóbbi két esetben a haszonélvezeti jog bejegyzésének elmaradása esetén, a haszonélvezet csak az ingatlan rosszhiszemű vagy ingyenesen megszerzőjével szemben érvényesíthető. A haszonélvezeti jog mindig korlátozott időre szól, és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn.

HASZONÉLVEZETI JOG – A haszonélvező jogai SZEMÉLYES SZOLGALMAK HASZONÉLVEZETI JOG – A haszonélvező jogai a birtoklás joga, és a birtokvédelem (akár a tulajdonossal szemben is); a használat és a hasznok szedésének joga (termék, termény tulajdonjogát elválással szerzi meg) – a dolog tulajdonosa ezeket a részjogosítványokat csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező ezekkel nem él; maga a jog nem ruházható át, de a haszonélvezeti jog gyakorlásának más részére való átengedése lehetséges (ha a tulajdonos a dolog használatára ilyen feltételekkel nem tart igényt)

HASZONÉLVEZETI JOG – A haszonélvező kötelezettségei SZEMÉLYES SZOLGALMAK HASZONÉLVEZETI JOG – A haszonélvező kötelezettségei a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni, (biztosítékadási kötelezettsége); köteles a dolog fenntartásával járó terheket viselni (a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével); köteles a közterheket viselni; köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról értesíteni (felel a károkért, kivéve ha mentesül); köteles tűrni, hogy a tulajdonos a szükséges kármegelőzési és kárelhárítási intézkedéseket megtegye; köteles tűrni, hogy a tulajdonos a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizze

HASZONÉLVEZETI JOG – A haszonélvező kötelezettségei SZEMÉLYES SZOLGALMAK HASZONÉLVEZETI JOG – A haszonélvező kötelezettségei a haszonélvezet keletkezésekor meglévő elhasználható dolgokkal indokolt mértékben rendelkezhet, de a haszonélvezet megszűnésekor köteles azokat pótolni, vagy értéküket megtéríteni. a jogviszony megszűntekor a dolgot köteles a tulajdonosnak visszaadni – elszámolási kötelezettség - rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést nem kell megtérítenie

HASZONÉLVEZETI JOG – A haszonélvezet megszűnése SZEMÉLYES SZOLGALMAK HASZONÉLVEZETI JOG – A haszonélvezet megszűnése Megszűnik a haszonélvezeti jog, ha a jogosult meghal; a jogosult lemond a haszonélvezetről; a dolog elpusztul és a tulajdonos nem állítja helyre

2. HASZNÁLAT (korlátozott haszonélvezet) SZEMÉLYES SZOLGALMAK 2. HASZNÁLAT (korlátozott haszonélvezet) a jogosult a dolgot a saját, valamint együttélő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti. Jogosultja: csak ember lehet. Tárgya: általában ingatlan, de lehet ingó és hasznot hajtó jog is. Jellemzői: A használat jogának gyakorlása másnak nem engedhető át. A használat mértékének túllépése, az azzal való visszaélés nem a használat megszüntetésére, hanem, a jogos mértékre való visszaszorításra jogosítja a tulajdonost. Leggyakoribb esete: a lakáshasználati jog.

A TELKI SZOLGALOM valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék. Jellemzői: legalább két szomszédos ingatlant feltételez (uralkodó telek, szolgáló telek) gazdasági rendeltetése: az uralkodó telek használhatóságának fokozása

A TELKI SZOLGALOM KELETKEZÉS szerződéssel (ingatlan-nyilvántartási bejegyzés keletkezteti) jogszabály alapján (Ptk. 167. § szükségbeli út szolgalma) bírósági vagy hatásági rendelkezés alapján (pl. közös tulajdon megszűntetése esetén) elbirtoklás útján

A LEGGYAKORIBB SZOLGALMAK A TELKI SZOLGALOM A LEGGYAKORIBB SZOLGALMAK mezőgazdasági szolgalmak épületszolgalmak útszolgalmak vízhasználati szolgalmak TIPIKUS CÉLOK átjárás vízellátás, vízlevezetés pince létesítése, épület megtámasztása vezetékoszlopok elhelyezése

A TELKI SZOLGALOM TERJEDELME a gyakorlásához fűződő szükséglet mértékéhez igazodik, de a terhelt ingatlan birtokosának érdekeit kímélve kell eljárni; az uralkodó telek tulajdonosa jogosult, és azok is, akik az ingatlan használatában részt vesznek. (pl. haszonélvező, bérlő); ha a szolgalom gyakorlása berendezés vagy felszerelés használatával jár vagy tevékenység kifejtésével vagy költség viselésével jár, a szolgalom jogosultja köteles arányos részét viselni, ill. együttműködni

A TELKI SZOLGALOM MEGSZŰNÉSE ha a jogosult 10 éven át nem gyakorolta, bár ez módjában állt, vagy eltűrte, hogy gyakorlásában akadályozzák; lemondással; ha a szolgáló telket kisajátítják, és így a szolgalomra már nincs szükség vagy nem gyakorolható; ha a szolgalom tárgya megsemmisül; bíróság megszüntetheti, vagy gyakorlását felfüggesztheti, ha az ingatlan rendeltetésszerű használatához nem szükséges.

FÖLDHASZNÁLAT szűkebb értelemben: tág értelemben: minden olyan alanyi jog, mely egy jogosultnak valamely föld bizonyosfajta és bizonyos mértékű használatát biztosítja. szűkebb értelemben: a tulajdonjog önállósult részjogosítványa – Ha az épület tulajdonjogát az építkező szerzi meg, az épület tulajdonosát az épület fennállásáig a földre használati jog illeti meg. A földhasználati jog az épület mindenkori tulajdonosát illeti meg, és önálló forgalom tárgya nem lehet.

KELETKEZÉSÉNEK FELTÉTELEI TARTALMA – JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK FÖLDHASZNÁLAT KELETKEZÉSÉNEK FELTÉTELEI a földtulajdonos és az építkező írásbeli megállapodása vagy bírósági határozat (törvényen alapuló) TARTALMA – JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK a föld birtoklásának, használatának, hasznai szedésének joga földhasználó által létesített felszerelés, növényzet az ő tulajdonába kerül a földhasználati jogot az épület elidegenítésével együtt átruházhatja viseli a földdel kapcsolatos terheket, adókat földhasználati díj

KÖZÉRDEKŰ HASZNÁLATI JOG A célszerűség és a gazdaságosság követelményeinek megfelelően, ­ közérdekből - a tulajdonos ingatlanát fel kell használni, ám oly mértékben, hogy a kisajátítás nem indokolt. A közérdekű használati jogot közérdekű telki szolgalomnak is nevezik. Keletkezése: közigazgatási határozattal (közérdekből létesíthető kizárólag) Alanyai: a földtulajdonos, a földhasználó és a használati jog jogosultja Tárgya: föld, épület vagy mindkettő

KÖZÉRDEKŰ HASZNÁLATI JOG TARTALMA – JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK Meghatározott célból, a határozat rendelkezései és a jogok gyakorlásának általános szabályai szerint a jogosult: birtokolhatja az ingatlant vagy egy részét, azon átalakításokat végezhet; használhatja; rendszabályokat írhat elő. A közérdekű használati jog jogosultja a használat jogáért egyszeri kártalanítást fizet.

KÖZÉRDEKŰ HASZNÁLATI JOG MEGSZŰNÉS Megszűnik a közérdekű használati joga, ha tevékenység, melynek ellátására létrejött, megszűnt, vagy a tevékenység folytatásához többé nem szükséges gyakorolni (→ ius tollendi) TIPIKUS ESETEI Pl. transzformátorépület létesítése, víz-, csatorna-, olaj-, gázvezetékek és kábelek lefektetése , villamos-, telefonvezetékek létesítése, bányászat Örökhaszonbérlet és építményi jog.

ÉRTÉKJOGOK - ZÁLOGJOG Az értékjogokról általában értékszerzési célzat A dolog által megtestesített értékhez kötődnek: a jogosult a dolgot értékesítheti, abból pénzben meghatározott összeget vonhat ki. Biztosítéki jelleg Zálogjog fogalma kielégítési elsőbbség, járulékos jelleg, biztosítéki jelleg

ÉRTÉKJOGOK - ZÁLOGJOG TÁRGYA Minden birtokba vehető dolog, átruházható jog vagy követelés. Ingó dolog egészére, ingatlan tulajdoni illetőségére is alapítható. Főszabály szerint a hasznokra nem terjed ki. Tipikusan egy konkrét dolgot terhel. Kivétel: vagyont terhelő zálogjog („lebegő” állapot, konkretizálás, egyediesítés ) Egyetemes zálogjog = minden dolog az egész követelés biztosítására szolgál.

ÉRTÉKJOGOK - ZÁLOGJOG FAJTÁI kézizálog – jelzálog, attól függően, hogy a jogosult birtokolja e a zálogtárgyat A zálogtárgy értékének megőrzése: kézizálog esetén a zálogtárgy a zálogjogosult birtokában van, ezért őt terheli az értékmegőrzési kötelezettség. A dolgot nem használhatja, nem hasznosíthatja, de természetes hasznait köteles beszedni. jelzálog esetén a zálogtárgy a zálogkötelezett birtokában marad, ezért az őrzési kötelezettség is őt terheli jogot, követelést terhelő zálog Tárgya átruházható jog vagy követelés. Fedezetként az az összeg szolgál, amit zálogkötelezettnek az ő kötelezettjei teljesítenek.

A ZÁLOGJOG KELETKEZÉSE ÉRTÉKJOGOK - ZÁLOGJOG A ZÁLOGJOG KELETKEZÉSE törvényes zálogjog (pl. vállalkozás, Ptk 397.§, bérlet 429.§, fuvarozás 499.§ stb. esetén) hatósági vagy bírósági határozat esetén zálogszerződés alapján Kézizálog esetén: az alakisághoz nem kötött zálogszerződés alapján, a zálogtárgy átadásával

A ZÁLOGJOG KELETKEZÉSE ÉRTÉKJOGOK - ZÁLOGJOG A ZÁLOGJOG KELETKEZÉSE Kötelező az alakiság, ha a biztosítani kívánt követelés jövőbeni vagy feltételes, a biztosítékul szolgáló dolgon vagy jogon a zálogkötelezett csak később szerez rendelkezési jogot ( jövőbeni dolog) ingatlanra alapítandó zálog esetén írásbeli szerződés és ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés, ingó jelzálog és vagyont terhelő zálog esetén közjegyzői okirat és a MOKK által vezetett nyilvántartásba való bejegyzés jogot terhelő zálogjog esetén: zálogszerződés és ennek közlése a követelés kötelezettjével. Ha az elzálogosított jogról okirat is készült, azt át kell adni a zálogjogosultnak.

A ZÁLOGJOG ÉRVÉNYESÍTÉSE ÉRTÉKJOGOK - ZÁLOGJOG A ZÁLOGJOG ÉRVÉNYESÍTÉSE  A zálogtárgyból való kielégítést jelenti, amely úgy történik, hogy a zálogtárgyat értékesítik és a befolyt vételárból a jogosult hozzájuthat a követeléséhez. Módjai: Főszabály: bírósági határozat alapján, végrehajtás útján a kielégítési jog megnyílta után a felek megállapodnak, hogy a zálogtárgy tulajdonjogát a zálogjogosult megszerzi,

A ZÁLOGJOG ÉRVÉNYESÍTÉSE ÉRTÉKJOGOK - ZÁLOGJOG A ZÁLOGJOG ÉRVÉNYESÍTÉSE a kielégítési jog megnyílta után közös értékesítésben állapodnak meg, a jogosult maga értékesíti a dolgot (ha annak hivatalosan jegyzett piaci ára van, vagy a jogosult záloghitel nyújtásával hivatalosan foglalkozik) a jogosult megbízást ad az értékesítésre záloghitel nyújtásával vagy árveréssel üzletszerűen foglalkozó személynek. A befolyt vételár a jogosultat illeti, de elszámolni köteles.

ÉRTÉKJOGOK - ZÁLOGJOG A ZÁLOGJOG MEGSZŰNÉSE a járulékos jelleg miatt megszűnik, ha az alapkövetelés is megszűnik (pl. teljesítik), ha az alapkövetelés a zálogjog átruházása nélkül átszáll másra, zálogjogosult megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát zálogtárgy elpusztul, zálogtárgyat végrehajtási eljárásban értékesítik, kézizálog tárgyát visszaadjak, megszűnik a jelzálog, ha a követelés elévül

ÉRTÉKJOGOK - ZÁLOGJOG Rangsor elve: ha ugyanazt a dolgot több zálogjog is terheli a kielégítés joga a jogosultakat zálogjoguk keletkezésének sorrendjében illeti meg. Ranghely biztosítás, ranghely fenntartás Önálló zálogjog Az alapul szolgáló követelés nélkül vagy annak megszüntetésével alapítható. A zálogjogosult kizárólag a zálogtárgyból kereshet kielégítést. absztrakt jelleg nem járulékos

EGYÉB ÉRTÉKJOGOK TELKI TEHER Ingatlanon létesített, időszakonként visszatérő szolgáltatások teljesítésére irányuló értékjog, melynél fogva a terhelt telek mindenkori tulajdonosa kizárólag a terhelt telekkel felel TELEKADÓSSÁG Önálló értékjog, a jogosult meghatározott összeg erejéig a terhelt ingatlanból kereshet kielégítést.

A TULAJDONJOG VÉDELME 1. ÖNHATALOMMAL (a birtokvédelem szabályai szerint) a birtok ellen irányuló jogtalan támadást a szükséges mértéknek megfelelően elháríthatja az elvesztett birtok visszaszerzése állapítsák meg a tulajdonjogot azzal szemben, aki a dolgot birtokában tartja 2. TULAJDONI PER 3. TULAJDON HÁBORÍTATLANSÁGÁT VÉDŐ PER a tulajdonjog gyakorlását jogtalan beavatkozás gátolja cél a beavatkozás megszüntetése, eltiltás a zavarástól, okozott kár megtérítése

A TULAJDONJOG VÉDELME 4. INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSSAL KAPCSOLATOS PEREK az ingatlan-nyilvántartási igény az ingatlan bejegyzése iránt (ingatlan-nyilvántartáson kívüli szerzésnél pl. elbirtoklás, öröklés) ingatlan-nyilvántartási per törlési-kiigazítási per közigazgatási per (ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott határozat bírósági felülvizsgálata 5. IGÉNYPER Végrehajtási eljárás során olyan dolgot foglalnak le, mely nem az adós tulajdona - a tulajdonos kérheti a foglalás alóli feloldást és a dolog kiadását

A BIRTOK Tényleges hatalom a dolog felett – e hatalom megléte a közfelfogás szerint ítélendő meg. Lényege a ténylegesség, mert nem feltétlenül szükséges, hogy jogcímen alapuljon; ha azonban van jogcím, ez lehet valamilyen dologi jog (p1. tulajdonjog, haszonélvezet), de lehet kötelmi jogcím is (pl. bérlet); nem feltétel a birtoklásra irányuló akarat sem, mert a birtok fennállhat kizárólag objektív alapon is; lehet azonban jelentősége az akaratnak és a tudati tényezőknek (saját/idegen birtok, jóhiszeműség/ rosszhiszeműség).

A BIRTOK Birtokosnak minősül: aki a dolgot ténylegesen a hatalmában tartja (közvetlen hatalom), akitől a dolog időlegesen más személy hatalmába került (közvetett hatalom), a tulajdonos Birtokviszony: abszolút szerkezetű jogviszony, amely alapján a birtokos mindenkitől követelheti, hogy tartózkodjon a birtokállapot önhatalmú megzavarásától.

A BIRTOK A BIRTOK FAJAI saját – idegen birtok Saját birtok – aki a dolgot sajátjaként tartja hatalmában Idegen birtok – a dolog feletti hatalom más engedélyén vagy megállapodáson alapul törvényes – törvénytelen birtok Törvényes – ha érvényes jogcímen alapul Törvénytelen – ha a jogcím érvénytelen vagy hiányzik (jogalap nélküli birtok) jóhiszemű birtok – rosszhiszemű birtok jóhiszemű birtokos – aki nem tudja és nem is kellene tudnia, hogy a birtoklásának nincs érvényes jogcíme rosszhiszemű birtokos – aki tudja vagy tudnia kellene, hogy nincs érvényes jogcíme a birtoklásra

A BIRTOK A BIRTOK MEGSZERZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE birtokbavétellel (reálaktus) A birtokbavétel áltatában közvetlen hatalomba vétel (a közfelfogás szerint ítélendő meg) kivételesen közvetlen hatalomba vétel nélkül is lehetséges birtokbavétel képviselő útján, jelképes átadással, jogügyleti átadással  Megszűnés: a hatalom megszűnésével

BIRTOKVÉDELEM A tilos önhatalommal szemben, birtokháborítás esetén vehető igénybe. Birtokháborítás: a birtokost a birtoktól jogalap nélkül megfosztják vagy a birtoklásban zavarják. Kivel szemben illeti meg a birtokvédelem. főszabály: mindenkivel szemben megilleti a védelem; kivéve akitől tilos önhatalommal szerte jogcíme szerint részesül védelemben azzal szemben, akitől a birtokot származtatja vagy akinek időlegesen átengedte speciális szabály: a lakás bérlőjét addig illeti meg a birtokvédelem, amíg a lakás kiürítését elrendelő jogerős határozatot végre nem hajtják.

BIRTOKVÉDELEM ESZKÖZEI jogos önhatalom a birtok ellen irányuló közvetlen támadás esetén a támadás elhárítására, elveszett birtok visszaszerzése érdekében arányosság igazgatási úton a jegyzőnél az eljárás 1 éven belül indítható, a jegyző határozattal 30 napon belül dönt, a határozat 3 napon belül végrehajtandó, jogorvoslat: 15 napon belül keresettel lehet fordulni a bírósághoz → birtokper

BIRTOKVÉDELEM Possessorius védelem, mert a jegyző rendszerint a birtoklás ténye alapján határoz: helyreállítja az eredeti állapotot, zavarás megszüntetésére kötelez, határozhat a hasznok, károk, költségek kérdésében is. A jogcímek összemérése esetén csak kivételesen és csak akkor határoz, ha nyilvánvaló, hogy a birtokvédelmet kérő nem jogosult a birtoklásra, vagy a zavarást tűrni kőteles. 3. bírói úton (birtokper) Petitórius védelem, mert a bíróság a birtoklás jogcíme alapján dönt: a pernyertesség előfeltétele, hogy a kérelmezőnek erősebb jogcíme legyen a birtokláshoz, mint annak, aki őt megzavarta.

BIRTOKVÉDELEM Vélelem: a békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell. Három esetben kerülhet bíróság elé: a jegyző határozatát sérelmező fél keresete folytán, 1 év eltelte után (mert ekkor a jegyzőnél már nem indítható eljárás), egyébként minden esetben, ha a jogcím is vitás.

JOGALAP NÉLKÜLI BIRTOKLÁS Főkötelezettség: a dolog kiadása Elszámolási kötelezettség: a dologra fordított költségek, a dolog hasznai és a dologban keletkezett károk tekintetében. A jogkövetkezmények a birtokos jó- vagy rosszhiszeműségétől függően alakulnak. Költségek szükséges költségek: a birtoklót jó-vagy rosszhiszeműségétől függetlenül megilletik hasznos költségek: jóhiszemű - rosszhiszemű birtokos elvitel joga (ius tollendi) visszatartási jog (ius retentionis). a birtokos igényeinek biztosítására szolgál.

JOGALAP NÉLKÜLI BIRTOKLÁS Hasznok beszedett, de elfogyasztott (meg nem lévő) meglévő beszedni elmulasztott Jóhiszemű birtokos: ha ellenszolgáltatás fejében jutott a dolog birtokába, a meglévő hasznokat megtarthatja, ha ingyen szerezte: a meglévő hasznokat kiadni köteles Rosszhiszemű birtokos: a meglévő hasznot kiadni, az elfogyasztott és a beszedni elmulasztott hasznokat megtéríteni köteles  Károk Jóhiszemű birtokos: nem felelős Rosszhiszemű birtokos: szigorú helytállási kötelezettség → felel minden kárért, amely a jogosultnál nem következett volna be.

FELELŐS ŐRZÉS Lényege: átmenetileg és más érdekében birtokol Kötelezettségek Főkötelezettség: a dolog átmeneti őrzése, majd a dolog kiadása. Mivel a jogosult érdekében őrzi, ezért az őrzés a jogosult költségére és veszélyére történik. Használati tilalom Elszámolási kötelezettség a hasznokkal. Jogok Igényelheti az őrzésből folyó költségeit Visszatartási jog Hasznok értékébe költségeit beszámíthatja Értékesítési vagy felhasználási jog: ha a jogosult felszólításra nem szállítja el, DE gyorsan romló dolog esetén ez kötelezettség