Rekreáció szervezés és egészségfejlesztés szak EGÉSZSÉGPEDAGÓGIA Rekreáció szervezés és egészségfejlesztés szak

Az egészségmegőrzés különböző szemlélete Orvosi modell Az egészség megőrzését egészségügyi szakemberekkel kívánja elérni (szűrővizsgálatok, védőoltások stb.) Oktatási és nevelési modell Készségek és képességek fejlesztése ismeretek bővítése, megértés kognitív szinten, viselkedés minták, érzelmek affektív szinten, magatartás, életmód készség szinten. A nevelés a döntésképességet fejleszti. A radikális társadalmi változások modellje Az egészséges élet alapjainak feltételeit gazdasági társadalmi és politikai szinten kezeli. Az öntevékenységi modell Pozitív önértékelésre, önbizalomra épülő, önérdekeket felismerő és érdekérvényesítő tevékenység.

Az egészségnevelés fontosabb témái

A megelőzés lehetőségei Primer prevenció Egészségmegőrzés Genetikai tanácsadás Terhes gondozás Védőoltások Veszélyeztető magatartás elkerülése Környezet-egészségügyi szabályok betartása Szekunder prevenció szűrővizsgálatok Tercier prevenció Speciális terápiás tevékenységek

A család és a nevelési intézmények A család és a nevelési intézmények feladata, olyan nemzedékek felnevelése, melyek tudatosan őrzik, védik és fejlesztik egészségüket. Születéstől az iskolába kerülésig a család látja el a nevelési feladatokat. A család funkciói: Gazdasági, termelési Fogyasztási Reprodukciós A gyermek szocializálása/nevelése Szellemi, vallási, közéleti Gondozó-ellátó

A családi életciklusok Újonnan házasodottak Kisgyermekes család Iskolás gyermekes Serdülő gyermekes Felnőtt gyermekes Üres fészek Inaktív idős szülők családja

Az életkörülmények A család társadalmi helyzetét az életkörülmények és az életmód együttesen határozzák meg. Fogyasztás Élelmiszerek Ruhaneműk Szolgáltatások Gyereknevelés Vendégségek, születésnapok Kultúra Érdekérvényesítés Lakás Lakókörnyezet Anyagi színvonal Munkamegosztás

A hátrányos helyzet Valamilyen humán funkció zavar Nem magán ügy, a társadalommal való kommunikációban jelenik meg Kalokagathia a görög ideál, a test és a szellem harmóniája Spárta, Taigetosz A nő és az ördög testi érintkezése A reneszánsz idejétől elkezdődik az intézményesítés 19.sz-tól gyógyító nevelő tevékenység, mint társadalmi feladat 1875 Hülyék Intézete 20.sz emberjogi mozgalmak, fogyatékosok társadalmi integrációja

Mo-on élő hátrányos helyzetűek Munkanélküliek Szakképzetlen/nem piacképes végzettségű Alacsony keresetű Gyermeküket egyedül nevelő Fiatal pályakezdő m.nélküli Cigányság Nagycsaládok Idős emberek, egyszemélyes háztartásban Falusi háztartások Fogyatékkal élők Hajléktalanok

Az intézmények szerepe az egészségnevelésben Az egészségértékek kialakítása Magatartások, életvezetési szokások Aktív és passzív pihenési szokások Nemi szerepek Köznevelés A pszichoszociális fejlődés szakaszai Adaptáció (0-6 hónap) Első szocializáció 6-18 hónap) Autonóm individualizáció (18-36 hónap) Identifikáció 3-7 év) Tudatosság (7-12 év) Második szocializáció (12-17 év) Heteronóm individualizáció (17-25 év)

Az egészségnevelés célja Elősegíti az egyén felelősségérzetét a család és a közösség iránt Bíztatni az egészséges életmódra, megadni az egészség valódi rangját Lehetőséget adni a fizikai, lelki és szociális erő bizonyítására Elősegíteni az önismeretet és önbecsülést Elfogadtatni önmagukat Fejleszteni a döntésképességet (stressz, konfliktus helyzetek) Segíteni a kapcsolatok kialakításában Nemi szerepeket kialakítani Segíteni a felnőtté válásban, szülőktől való függetlenség Felkészíteni a hosszan tartó kapcsolatokra Előkészíteni egy életpályára Fejleszteni szellemi, erkölcsi és etikai értékeiket Kialakítani a társadalom iránti felelősségérzetüket

Az egészségnevelés kialakításának folyamata belső tényezők külső tényezők önismeret gyakorlat pénz, hozzáférés az önbizalom eszközökhöz belső tartás magatartás család, kortárs társ. elvárás motiváció attitűd IQ ismeret, információ, információ, tudás hozzáférhetőség

Az egészségnevelést érintő külső hatások

Az egészségnevelési normák Általánosak (egyetemes), de magukba kell, hogy foglalják a csoportos (szociokultúrális) és az egyedi (személyiség) elvárásokat is. E normákat különböző helyekről, különböző intenzitással kapjuk Hatások az egészségnevelésre Ált. normák (egészségpolitika, média) Helyi normák (család, szomszéd, település) Kortárs, baráti társaság Fontos ember, iskola)

Az egészségmagatartás kialakítása

Az egészség-magatartást befolyásoló belső tényezők

Az egyén és a környezet hatása az életmódra

Minőségbiztosítás az egészségnevelés oktatásában Kritérium a minőség egyedi szinten való megvalósulása a társadalmi intézményrendszerek kiismerése, használata Standard minőség minimális követelmények (iskolától oktatótól, szoc. közegtől független) és tudás Indikátorok jelzi a kritérium megvalósulását egyedi szinten (felmérés,teszt, ismétlés, beszámolás) Protokoll az események és tevékenységek rendezettsége a standard alapján megköveteli a nyíltságot, őszinteséget, toleráns, empatikus viselkedést

Az egészségnevelés minőségének dimenziói

A minőségbiztosítás lépései Minőség ellenőrzés A folyamat és az elért eredmény összevetése a kitűzött standardokkal, megfelel-e az eredeti célnak? Minőségbiztosítás Az eredmény minőségének javítása, folyamatosan korrigálva a feltételrendszert, a várt eredményt. Értékelés (evaluálás) Ismeret, tudás, attitűd, magatartás (hogyan változott?) Megfelelő oktatásnál más standardok jelentkeznek

Az egészségnevelés minőségének feltételrendszere Oktatói vezetés és vezetőség együttműködés partnerség Preventív szemlélet a felhalmozott tudás elősegíti az egészséges életmód megalapozását Az egyén igényeinek felmérése szükségletek különbségek figyelembevétele Munkatársak bevonása kinek-kinek profilja szerint

Az egészségnevelés minőségének feltételrendszere Rendszeres képzés kötelező a minőség megtartásához Elismerés és ösztönzés hiányában nem létezik sikeres oktatás Kommunikáció és teammunka vélemények cseréje tanítási tapasztalatok átadása Anyagi és humán erőforrás biztosítása az intézmény feladata

Az egészségnevelés értékelésének módszerei

Az egészségnevelés oktatásának témái Az ember önmagával kapcsolatos felelősségének kialakítása Az emberek közti kapcsolatok fejlesztése A szabadidő, a munka a társadalom intézményrendszereiben való eligazodás, a környezettel szembeni felelős magatartás

Beállítódás < > Személyek Érzés < > Tárgyak Az attitűd Hajlam < > Beállítódás < > Személyek Érzés < > Tárgyak Hiedelem < > Fogalmak Ismeretek < >

Három komponense: Az attitűd Megismerés, a tárgyról, személyről való tudás, hiedelem. Affektív komponens, a tárggyal, személlyel kapcsolatos érzések és érzelmek. Viselkedési rész, a tárggyal, személlyel kapcsolatos viselkedési szándék vagy terv.

A legnehezebb az attitűd megváltoztatása: Nem csak az ismeret és tudás mennyiségével és minőségével kell megküzdeni, hanem érzelmi tényezőkkel is. Nagy szerepet kap ennek segítésében a hitelesség, a személyes példamutatás, a személyiség erőssége (tanár, híres ember, sportoló, média szem.).

A döntés A cselekvési alternatívák valamelyike melletti elköteleződést jelent. A jó döntés kritériumai: Megfelelő információ Jó döntési képesség Megfelelő döntési mechanizmus A döntési képességet befolyásolják: érzelmek informáltság attitűd szokások hagyományok

A döntési készség elősegítése – az önértékelés fejlesztése A döntés gyakorlása (hova, mikor menjünk?, mit csináljunk?) A döntéshozatal mechanizmusának megbeszélése (hogyan, miért úgy döntöttünk?) A döntések és következményeik mindig hatással vannak a döntéshozóra és a környezetére A probléma elnapolása ua. mint a helytelen döntés Néha a helytelen döntést is hagyjuk érvényesülni Nincs tökéletes döntés (ízlés, elképzelés, cél különbségek) A döntések felső határának megszabása (törvények, erkölcsi szabályok) A döntésképesség kialakítása egyenes arányban van a pozitív önértékeléssel Az egészségnevelés célja, hogy az egyén a jó döntések következtében az egészséges életmódot válassza.

A döntéshozatal fejlesztése

Nevelés módszertan a gyakorlatban Mit tudnak már a témáról? irányított kérdezés önálló válaszadás Mi a véleményük a témáról? Érdekli őket? Érintve érzik magukat? Fontos ez a tudás a jövőjükhöz? Milyen új ismeret, tudás kell a témához kapcsolódóan? Mi fontos nekik?

Nevelés módszertan a gyakorlatban Mit kérdezzünk az új ismeretről, tudásról? Meg tudják-e tanulni és megértik a jelentőségét? Tisztázni hozzáállásukat/érzésüket Érdekli-e őket, fontosnak érzik-e maguk és a közösség számára? Konfliktust okoz-e jelenlegi felfogásukban?Miért? Az ismeretek felhasználása Határozzon ő (maga vagy mások problémáinak megoldása), szerepjáték Tisztázza, hogyan fogadják el, vagy hoz változást jelenlegi magatartásukban? Ha az oktatott formában nem, akkor milyen formában lenne megfelelő az ismerethez jutás? Az eddigi ismereteken kívül mire lenne szükség a gyakorlatban?

Az oktatás módszerei A tudás Az érzelem A cselekvés Adatszerű ismeret és információ, maga a tanulás, használható ismeretek tárháza Az érzelem (befolyásolja) az életet a fejlődést a szükségletek kielégítését Hatást gyakorol A szervezet működésére A lelki élet folyamataira A környezetre A cselekvés Az aktivitások sorát jelenti benne az egyéni, a szociális, egészségügyi és egyéb problémák megoldása

A tanulás hatása az attitűd és a viselkedés változására Az etikai megfontolások, normák, életvezetési szokások, társadalmi elvárások aspektusából: Mások egyéniségének tiszteletben tartása Készség kialakítása a saját cselekedetek következményei iránti felelősség vállalásáért Bizonyos témakörök pozitív értékelése (pozitív viszonyulás) Készség a másokkal kialakított kommunikációhoz Odafigyelés – bátorság – figyelmesség Beleérző, nem értékelő megértés, tolerancia

Oktatási koncepció Elmélet és gyakorlat Integráció Felkészülés Célok, módszerek (pl. prevenció) Integráció Más egészségnev. Int. kapcs. felv. Felkészülés Célok,eszközök definiálása Csoportmunka Elvek és gyakorlatok tanulmányozása Differenciálás, stratégiák kialakítása Szemléltető eszközök azok forrásai Módszerek Eszközök

Kommunikációs készség Tanácsadás Naprakész információk Oktatási koncepció Kommunikációs készség Figyelési készség, verbális, nonverbális Tanácsadás A vélemények elfogadtatása Naprakész információk Források folyamatos keresése Állandó informálódás Szakmai továbbképzés Periodikus megjelenése,ismétlődése Tanítási módszerek

Tanítási módszerek Előadás A téma megtárgyalása Formális tanítási módszer, nem túl korszerű (hallgatóság bevonása, interakció) A téma megtárgyalása A megtárgyalásnak határozott témája van Vezetheti oktató,tanuló Fejtörés, egyéni ötletek Az elképzelések szabad áramlása egy adott témában További ötletekre, megfogalmazásokra ösztönöz Szerepjátszás Eljátsszák egy másik személy érzéseit, tetteit A szerep rögtönzésre épül Pl. a toleráns magatartás kialakítás egy kiváló módszere Kiértékelés A gyakorlatok igen lényeges része

Kiértékelés Lényeg: mindenki el tudja mondani a véleményét Lehetővé teszi: az elképzelések, az érzelmek, a tartalom felülvizsgálatát. Képessé teszi az egyént : hogy elhatározásokat tegyen. Egy sor gyakorlati eredményhez vezet: Mérlegeli a választási lehetőségeket Megvizsgálja a következményeket Felfedi, ami tetszett Nyilvánosságra hozza a bizonytalanságokat, tévhitet, érzelmet Eloszlatja a negatív érzéseket Fontolóra veszi a megfelelő cselekvést

Kiértékelés Érzelemre ható Gondolatokat ébresztő Mennyire fontos ez neked? Örömet okoz? Gondolatokat ébresztő Gyakran gondolsz rá? Szerinted más is így gondolkodik? Választási lehetőségeket figyelembevevő Szabadon (önként) választottad? Gondolkoztál más lehetőségen? Mi a következménye a te elképzeléseidnek, hiedelmeidnek? Cselekvést elősegítő Teszel valamit érte? Elmondod másoknak? Ha újra teszed, mit csinálsz másként? Segítséget nyújtó Azt mondod, hogy…. Hogyan segíthetek a megoldásban, elképzelésed megvalósulásában?

Aktivizálás Választásra kényszerítés Közös megállapítás Esettanulmány többféle lehetőség bemutatása Közös megállapítás megkezdett mondatok kiegészítése Esettanulmány egy valódi és egy elképzelt helyzet bemutatása elemzése, különböző szempontok szerinti megvitatása Interjú- vagy riportkészítés a téma megismerése vélemény alkotás a témáról kérdések megfogalmazása a témával kapcsolatban Kiértékelés az elhangzott különböző közlésekről véleményt mondanak

Kommunikáció

Kommunikáció, nyílt kérdések Mit gondolsz…. Mire gondolsz…. Miről akarsz beszélni…. Te hogyan csinálnád, gondolnád…. Hogyan tudnád…. Mi a javaslatod…. Mire alapozod a véleményed…. Miről beszéljek…. Mondj te is egy lehetőséget…. Hogy látod ezt…. Hogy oldanád meg….

Kommunikáció, nyílt kérdések Milyen megoldást javasolnál…. Mit tennél másképp…. Hogy esne ez neked…. Jobban éreznéd-e magad, ha…. Mi történt…. Mitől félsz…. Mit tudsz…. Mit vársz tőlem…. Miben segíthetek…. Mit érzel…. Miben segítene neked, ha….

Egészségnevelés – gyakorlati módszerek Szótár A-Z-ig (cél: közös nyelv kialakítása) 4 csoportot alkotunk Véletlenszerű betű sorsolás A sorsolt betűvel rokon értelmű szavak gyűjtése egy adott témában (pl. szexszel, szerelemmel) Nyertes , aki a legtöbb szinonimát találta Értékelés: Hogy érezték magukat az írás közben Fiúk, lányok különbsége (pl. erkölcsi mérce) Kétértelmű szavak „Beszélj és megmondom ki vagy” „A stílus maga az ember”

Egészségnevelés – gyakorlati módszerek Nyelvi gyakorlat (cél: természetessé tenni az egységesen elfogadható nyelvhasználatot a csoport részére) 4 sarokpont, egy-egy írólap Kifejezések: könyök, hímvessző, hüvely, mell Szinonimák keresése az adott kifejezésekre (irodalmi, romantikus, szleng stb.) Értékelés Ki használja a különböző szavakat? Milyen érzés volt ezeket a szavakat a foglalkozáson használni? Kellemesek vagy méltatlanok,”zavaróak”? Miért van kevesebb kifejezés a „semleges” szóra? E szavak használata mit jelez?

Önismeret Fontos az önismeret fejlesztése, amely a változtatásnak, az integrálódásnak és a személyiség védelmének alapja lehet

Az önismereti kerék kategóriái Érzet: Érzékszerveinkkel felfogott ingerek által nyert információ (szaglás, hallás, látás, ízlelés, tapintás) Értelmezés: Az érzékszervek által közvetített információknak jelentést adunk, értelmezzük (azért fázom,mert nincs befűtve) Érzés: Érzetek válasza (úgy érzem néz valaki a sötétben) Szándék: Az akarati szféra kifejezője (sétálni szeretnék menni) Cselekvés: Aktivitásban, szavakban vagy szavak nélküli viselkedést jelent (félelmében odabújik valakihez, síró társát megsimogatja)

Önismereti ablak Johari-ablak modellezi az egyén és a mások közötti ismereti összefüggéseket. A négy mező közti határ folyamatosan változik: barátságok, szerelmek alakulásánál intenzívebb A rugalmas változás függ: Az egyén személyiségétől Az előzményektől A kapcsolat jellegétől

Önismereti ablak A nyílt terület saját magunk és mások számára is észlelhető megjelenésünk, beszédünk, stílusunk A vak terület, amelyet tudatosan mi nem észlelünk, de mások látják rajtunk gesztusaink, pirulásaink Rejtett terület: amelyet mi élünk át anélkül, hogy mások tudnának róla gondolatok, érzések Ismeretlen terület: sem én, sem mások nincsenek tudatában. elfojtott képek, emlékek, vágyak területe A területek nagyságát, kiterjedését, rugalmasságát fejleszteni, tudatosítani lehet!

Hirdetés Tükröm-tükröm Feladatok Cél: önismeret, pozitív visszacsatolás Módszer: 10-15 szavas hirdetés összeállítása önmagunkról (pozitív tulajdonságok) Értékelés: mindenki tud magáról sok jó tul. összeszedni Tükröm-tükröm Cél: pozitív énkép kialakítása Módszer: tükör egy dobozbelsőn, egyesével mindenki elmondja mi szépet találnak az arcukban Értékelés: mondják el mi a legszebb az arcukon,miért találják szépnek

Te is tudod milyen vagyok Cél: megbeszélni ki mit tart magáról a legjellemzőbbnek Módszer: egy szóval a rá legjellemzőbbet írja egy cédulára, mindenki keres magának egy azonos tul. párt, majd 2-2 pár is keres azonosat, 4 fő egy csoport, adjon magának közös nevet, elmondják miért választották ezt a nevet Értékelés: Egyet értenek a legjellemzőbb tulajdonsággal a többiek is? Találó-e a közös csoportnév? Egyetért-e mindenki az elnevezésekkel, a legjellemzőbb tulajdonságok valóban fedik-e egymást?

Megmondom milyen vagy Cél: elmondani társaikról a fontos jellemzőket vagy különbségeket a csoporton belül Módszer: párokban mindenki írja le a másikról a legjellemzőbb tulajdonságát, aztán beszéljék meg milyennek látják saját magukat és a másikat Értékelés: Mennyire egyezik a saját vélemény és a rólad alkotott? Úgy látnak-e ahogyan te szeretnéd?

Fogadd el magad Cél: megérteni, hogy nemcsak rossz vagy csak jó tul. vannak, hanem ezek keveredéséből tevődünk össze. Módszer: párosával, mindenki kitölt egy ívet, felolvassa kiválasztott párjának (csendben végig hallgatva), majd csere. Azért vagyok jó ember, mert… Jó fia/lánya vagyok szüleimnek, mert… Jó barát vagyok, mert… Nekem tetszik az én… Amiben ügyes vagyok az… Amiért az emberek engem szeretnek, az… Amit magamban szeretek,az… A legrosszabb tulajdonságom, hogy… Nem szeretem magamban azt, hogy-múltkor is… Szeretném,hogy senkise tudná, hogy ügyetlen vagyok a… Értékelés: Hogy érezték magukat,amikor jót írtak saját magukról? Milyen volt az önismeretet a partnerrel megosztani? Milyen volt hallgatónak lenni? Van más hozzáfűzni való, amit szeretnének elmondani? Milyenek a többiek?

Cél: tisztában legyenek azzal, hogy vannak jó és rossz tul. Ilyen vagyok Cél: tisztában legyenek azzal, hogy vannak jó és rossz tul. Módszer: adja meg a választ a feltett kérdésekre, majd közösen értelmezzék a válaszokat Mit szeretek önmagamban? Amire büszke vagyok önmagamban. Amit nem szeretek önmagamban. Amit szeretnék megváltoztatni önmagamon. Értékelés: ha jól ismerjük a jó és a rossz tul.: Beletörődünk a rossz tul. és elviseljük Rajtunk áll, hogy változtassunk rajta akaraterővel

Cél: reális önkép kialakítása saját és mások véleménye alapján Mondd milyen vagyok? Cél: reális önkép kialakítása saját és mások véleménye alapján Módszer: körbe jár egy lap, melyre az egyén neve fel van írva, mindenki ír egy tul. (sértés nem lehet!) Értékelés: Milyen volt szembesülni mások véleményével? Mit tudsz elfogadni? Mi bánt? Min kívánsz változtatni?

Irodalom Kopp M. – Skrabski Á. (1995): Alkalmazott magatartás tudomány Corvinus Kiadó Forrai J. (2002): A magánélet és az egészség kultúrája I. Dialóg Campus Budapest-Pécs Bíróné Nagy E. (2004): Sportpedagógia Dialóg Campus Pécs

Kutatási modell egészségtudatosság evolúció, civilizáció változás ? magatartás környezet egészségdeterminánsok egészségmagatartás, természeti, genetikai, társadalmi, gazdasági környezet preventív kockázati képzés egészségóvó egészségkárosító formális szokások, szokások, nonformális pl.: fizikai aktivitás, pl.: hypoaktivitás informális fizikai egészség mentális egészség szociális egészség keringési (központi, perifériás) jövőkép, remény társas kapcsolatok légzési (felső légúti, tüdő) magabiztosság identitás emésztési (nyelőcső, gyomor, bél) önértékelés egoizmus, altruizmus adat információ tudás döntés cselekvés egészségtudatosság