EGÉSZSÉGPEDAGÓGIA Rekreáció szervezés és egészségfejlesztés szak

Az előadások a következő témára: "EGÉSZSÉGPEDAGÓGIA Rekreáció szervezés és egészségfejlesztés szak"— Előadás másolata:

1 EGÉSZSÉGPEDAGÓGIA Rekreáció szervezés és egészségfejlesztés szak
Konczos Csaba NYME ACSJK

2

3

4

5 Az egészségmegőrzés különböző szemlélete
Orvosi modell Az egészség megőrzését egészségügyi szakemberekkel kívánja elérni (szűrővizsgálatok, védőoltások stb.) Oktatási és nevelési modell Készségek és képességek fejlesztése ismeretek bővítése, megértés kognitív szinten, viselkedés minták, érzelmek affektív szinten, magatartás, életmód készség szinten. A nevelés a döntésképességet fejleszti. A radikális társadalmi változások modellje Az egészséges élet alapjainak feltételeit gazdasági társadalmi és politikai szinten kezeli. Az öntevékenységi modell Pozitív önértékelésre, önbizalomra épülő, önérdekeket felismerő és érdekérvényesítő tevékenység.

6 Az egészségnevelés fontosabb témái

7 A megelőzés lehetőségei
Primer prevenció Egészségmegőrzés Genetikai tanácsadás Terhes gondozás Védőoltások Veszélyeztető magatartás elkerülése Környezet-egészségügyi szabályok betartása Szekunder prevenció szűrővizsgálatok Tercier prevenció Speciális terápiás tevékenységek

8 Az egészségnevelés célja
Elősegíti az egyén felelősségérzetét a család és a közösség iránt Bíztatni az egészséges életmódra, megadni az egészség valódi rangját Lehetőséget adni a fizikai, lelki és szociális erő bizonyítására Elősegíteni az önismeretet és önbecsülést Elfogadtatni önmagukat Fejleszteni a döntésképességet (stressz, konfliktus helyzetek) Segíteni a kapcsolatok kialakításában Nemi szerepeket kialakítani Segíteni a felnőtté válásban, szülőktől való függetlenség Felkészíteni a hosszan tartó kapcsolatokra Előkészíteni egy életpályára Fejleszteni szellemi, erkölcsi és etikai értékeiket Kialakítani a társadalom iránti felelősségérzetüket

9 Az egészségnevelés kialakításának folyamata
belső tényezők külső tényezők önismeret gyakorlat pénz, hozzáférés az önbizalom eszközökhöz belső tartás magatartás család, kortárs társ. elvárás motiváció attitűd IQ ismeret, információ, információ, tudás hozzáférhetőség

10 Az egészségnevelést érintő külső hatások

11 Az egészségnevelési normák
Általánosak (egyetemes), de magukba kell, hogy foglalják a csoportos (szociokultúrális) és az egyedi (személyiség) elvárásokat is. E normákat különböző helyekről, különböző intenzitással kapjuk Hatások az egészségnevelésre Ált. normák (egészségpolitika, média) Helyi normák (család, szomszéd, település) Kortárs, baráti társaság Fontos ember, iskola)

12 Az egészségmagatartás kialakítása

13 Az egészség-magatartást befolyásoló belső tényezők

14 Az egyén és a környezet hatása az életmódra

15 Minőségbiztosítás az egészségnevelés oktatásában
Kritérium a minőség egyedi szinten való megvalósulása a társadalmi intézményrendszerek kiismerése, használata Standard minőség minimális követelmények (iskolától oktatótól, szoc. közegtől független) és tudás Indikátorok jelzi a kritérium megvalósulását egyedi szinten (felmérés,teszt, ismétlés, beszámolás) Protokoll az események és tevékenységek rendezettsége a standard alapján megköveteli a nyíltságot, őszinteséget, toleráns, empatikus viselkedést

16 Az egészségnevelés minőségének dimenziói

17 A minőségbiztosítás lépései
Minőség ellenőrzés A folyamat és az elért eredmény összevetése a kitűzött standardokkal, megfelel-e az eredeti célnak? Minőségbiztosítás Az eredmény minőségének javítása, folyamatosan korrigálva a feltételrendszert, a várt eredményt. Értékelés (evaluálás) Ismeret, tudás, attitűd, magatartás (hogyan változott?) Megfelelő oktatásnál más standardok jelentkeznek

18 Az egészségnevelés minőségének feltételrendszere
Oktatói vezetés és vezetőség együttműködés partnerség Preventív szemlélet a felhalmozott tudás elősegíti az egészséges életmód megalapozását Az egyén igényeinek felmérése szükségletek különbségek figyelembevétele Munkatársak bevonása kinek-kinek profilja szerint

19 Az egészségnevelés minőségének feltételrendszere
Rendszeres képzés kötelező a minőség megtartásához Elismerés és ösztönzés hiányában nem létezik sikeres oktatás Kommunikáció és teammunka vélemények cseréje tanítási tapasztalatok átadása Anyagi és humán erőforrás biztosítása az intézmény feladata

20 Az egészségnevelés értékelésének módszerei

21 Az egészségnevelés oktatásának témái
Az ember önmagával kapcsolatos felelősségének kialakítása Az emberek közti kapcsolatok fejlesztése A szabadidő, a munka a társadalom intézményrendszereiben való eligazodás, a környezettel szembeni felelős magatartás

22 Beállítódás < > Személyek Érzés < > Tárgyak
Az attitűd Hajlam < > Beállítódás < > Személyek Érzés < > Tárgyak Hiedelem < > Fogalmak Ismeretek < >

23 Három komponense: Az attitűd
Megismerés, a tárgyról, személyről való tudás, hiedelem. Affektív komponens, a tárggyal, személlyel kapcsolatos érzések és érzelmek. Viselkedési rész, a tárggyal, személlyel kapcsolatos viselkedési szándék vagy terv.

24 A legnehezebb az attitűd megváltoztatása:
Nem csak az ismeret és tudás mennyiségével és minőségével kell megküzdeni, hanem érzelmi tényezőkkel is. Nagy szerepet kap ennek segítésében a hitelesség, a személyes példamutatás, a személyiség erőssége (tanár, híres ember, sportoló, média szem.).

25 A döntés A cselekvési alternatívák valamelyike melletti elköteleződést jelent. A jó döntés kritériumai: Megfelelő információ Jó döntési képesség Megfelelő döntési mechanizmus A döntési képességet befolyásolják: érzelmek informáltság attitűd szokások hagyományok

26 A döntési készség elősegítése – az önértékelés fejlesztése
A döntés gyakorlása (hova, mikor menjünk?, mit csináljunk?) A döntéshozatal mechanizmusának megbeszélése (hogyan, miért úgy döntöttünk?) A döntések és következményeik mindig hatással vannak a döntéshozóra és a környezetére A probléma elnapolása ua. mint a helytelen döntés Néha a helytelen döntést is hagyjuk érvényesülni Nincs tökéletes döntés (ízlés, elképzelés, cél különbségek) A döntések felső határának megszabása (törvények, erkölcsi szabályok) A döntésképesség kialakítása egyenes arányban van a pozitív önértékeléssel Az egészségnevelés célja, hogy az egyén a jó döntések következtében az egészséges életmódot válassza.

27 A döntéshozatal fejlesztése

28 Nevelés módszertan a gyakorlatban
Mit tudnak már a témáról? irányított kérdezés önálló válaszadás Mi a véleményük a témáról? Érdekli őket? Érintve érzik magukat? Fontos ez a tudás a jövőjükhöz? Milyen új ismeret, tudás kell a témához kapcsolódóan? Mi fontos nekik?

29 Nevelés módszertan a gyakorlatban
Mit kérdezzünk az új ismeretről, tudásról? Meg tudják-e tanulni és megértik a jelentőségét? Tisztázni hozzáállásukat/érzésüket Érdekli-e őket, fontosnak érzik-e maguk és a közösség számára? Konfliktust okoz-e jelenlegi felfogásukban?Miért? Az ismeretek felhasználása Határozzon ő (maga vagy mások problémáinak megoldása), szerepjáték Tisztázza, hogyan fogadják el, vagy hoz változást jelenlegi magatartásukban? Ha az oktatott formában nem, akkor milyen formában lenne megfelelő az ismerethez jutás? Az eddigi ismereteken kívül mire lenne szükség a gyakorlatban?

30 Az oktatás módszerei A tudás Az érzelem A cselekvés
Adatszerű ismeret és információ, maga a tanulás, használható ismeretek tárháza Az érzelem (befolyásolja) az életet a fejlődést a szükségletek kielégítését Hatást gyakorol A szervezet működésére A lelki élet folyamataira A környezetre A cselekvés Az aktivitások sorát jelenti benne az egyéni, a szociális, egészségügyi és egyéb problémák megoldása

31 A tanulás hatása az attitűd és a viselkedés változására
Az etikai megfontolások, normák, életvezetési szokások, társadalmi elvárások aspektusából: Mások egyéniségének tiszteletben tartása Készség kialakítása a saját cselekedetek következményei iránti felelősség vállalásáért Bizonyos témakörök pozitív értékelése (pozitív viszonyulás) Készség a másokkal kialakított kommunikációhoz Odafigyelés – bátorság – figyelmesség Beleérző, nem értékelő megértés, tolerancia

32 Oktatási koncepció Elmélet és gyakorlat Integráció Felkészülés
Célok, módszerek (pl. prevenció) Integráció Más egészségnev. Int. kapcs. felv. Felkészülés Célok,eszközök definiálása Csoportmunka Elvek és gyakorlatok tanulmányozása Differenciálás, stratégiák kialakítása Szemléltető eszközök azok forrásai Módszerek Eszközök

33 Kommunikációs készség Tanácsadás Naprakész információk
Oktatási koncepció Kommunikációs készség Figyelési készség, verbális, nonverbális Tanácsadás A vélemények elfogadtatása Naprakész információk Források folyamatos keresése Állandó informálódás Szakmai továbbképzés Periodikus megjelenése,ismétlődése Tanítási módszerek

34 Tanítási módszerek Előadás A téma megtárgyalása
Formális tanítási módszer, nem túl korszerű (hallgatóság bevonása, interakció) A téma megtárgyalása A megtárgyalásnak határozott témája van Vezetheti oktató,tanuló Fejtörés, egyéni ötletek Az elképzelések szabad áramlása egy adott témában További ötletekre, megfogalmazásokra ösztönöz Szerepjátszás Eljátsszák egy másik személy érzéseit, tetteit A szerep rögtönzésre épül Pl. a toleráns magatartás kialakítás egy kiváló módszere Kiértékelés A gyakorlatok igen lényeges része

35 Kiértékelés Lényeg: mindenki el tudja mondani a véleményét
Lehetővé teszi: az elképzelések, az érzelmek, a tartalom felülvizsgálatát. Képessé teszi az egyént : hogy elhatározásokat tegyen. Egy sor gyakorlati eredményhez vezet: Mérlegeli a választási lehetőségeket Megvizsgálja a következményeket Felfedi, ami tetszett Nyilvánosságra hozza a bizonytalanságokat, tévhitet, érzelmet Eloszlatja a negatív érzéseket Fontolóra veszi a megfelelő cselekvést

36 Kiértékelés Érzelemre ható Gondolatokat ébresztő
Mennyire fontos ez neked? Örömet okoz? Gondolatokat ébresztő Gyakran gondolsz rá? Szerinted más is így gondolkodik? Választási lehetőségeket figyelembevevő Szabadon (önként) választottad? Gondolkoztál más lehetőségen? Mi a következménye a te elképzeléseidnek, hiedelmeidnek? Cselekvést elősegítő Teszel valamit érte? Elmondod másoknak? Ha újra teszed, mit csinálsz másként? Segítséget nyújtó Azt mondod, hogy…. Hogyan segíthetek a megoldásban, elképzelésed megvalósulásában?

37 Aktivizálás Választásra kényszerítés Közös megállapítás Esettanulmány
többféle lehetőség bemutatása Közös megállapítás megkezdett mondatok kiegészítése Esettanulmány egy valódi és egy elképzelt helyzet bemutatása elemzése, különböző szempontok szerinti megvitatása Interjú- vagy riportkészítés a téma megismerése vélemény alkotás a témáról kérdések megfogalmazása a témával kapcsolatban Kiértékelés az elhangzott különböző közlésekről véleményt mondanak

38 Kommunikáció

39 Kommunikáció, nyílt kérdések
Mit gondolsz…. Mire gondolsz…. Miről akarsz beszélni…. Te hogyan csinálnád, gondolnád…. Hogyan tudnád…. Mi a javaslatod…. Mire alapozod a véleményed…. Miről beszéljek…. Mondj te is egy lehetőséget…. Hogy látod ezt…. Hogy oldanád meg….

40 Kommunikáció, nyílt kérdések
Milyen megoldást javasolnál…. Mit tennél másképp…. Hogy esne ez neked…. Jobban éreznéd-e magad, ha…. Mi történt…. Mitől félsz…. Mit tudsz…. Mit vársz tőlem…. Miben segíthetek…. Mit érzel…. Miben segítene neked, ha….

41 Önismeret Fontos az önismeret fejlesztése, amely a változtatásnak, az integrálódásnak és a személyiség védelmének alapja lehet

42 Az önismereti kerék kategóriái
Érzet: Érzékszerveinkkel felfogott ingerek által nyert információ (szaglás, hallás, látás, ízlelés, tapintás) Értelmezés: Az érzékszervek által közvetített információknak jelentést adunk, értelmezzük (azért fázom,mert nincs befűtve) Érzés: Érzetek válasza (úgy érzem néz valaki a sötétben) Szándék: Az akarati szféra kifejezője (sétálni szeretnék menni) Cselekvés: Aktivitásban, szavakban vagy szavak nélküli viselkedést jelent (félelmében odabújik valakihez, síró társát megsimogatja)

43 Önismereti ablak Johari-ablak modellezi az egyén és a mások közötti ismereti összefüggéseket. A négy mező közti határ folyamatosan változik: barátságok, szerelmek alakulásánál intenzívebb A rugalmas változás függ: Az egyén személyiségétől Az előzményektől A kapcsolat jellegétől

44 Önismereti ablak A nyílt terület saját magunk és mások számára is észlelhető megjelenésünk, beszédünk, stílusunk A vak terület, amelyet tudatosan mi nem észlelünk, de mások látják rajtunk gesztusaink, pirulásaink Rejtett terület: amelyet mi élünk át anélkül, hogy mások tudnának róla gondolatok, érzések Ismeretlen terület: sem én, sem a mások nincsenek tudatában. elfojtott képek, emlékek, vágyak területe A területek nagyságát, kiterjedését, rugalmasságát fejleszteni, tudatosítani lehet!

45 Hirdetés Tükröm-tükröm Feladatok
Cél: önismeret, pozitív visszacsatolás Módszer: szavas hirdetés összeállítása önmagunkról (pozitív tulajdonságok) Értékelés: mindenki tud magáról sok jó tul. összeszedni Tükröm-tükröm Cél: pozitív énkép kialakítása Módszer: tükör egy dobozbelsőn, egyesével mindenki elmondja mi szépet találnak az arcukban Értékelés: mondják el mi a legszebb az arcukon,miért találják szépnek

46 Az oktatási folyamat stratégiai jellemzői
Az oktatási stratégiák didaktikai értelmezése Sajátos célok elérésére szolgáló módszerek, eszközök, szervezési módok és formák olyan komplex rendszere, amely koherens elméleti alapokon nyugszik, sajátos szintaxissal rendelkezik és jellegzetes tanulási környezetben valósul meg (Falus, 1997) Komplex metodika (Báthory, 1992) Azoknak az egymással szorosan összefüggő döntéseknek az együttesei amelyek a tanulás tanítási folyamat irányításának jellegét, alapfelfogását, szervezési módját meghatározzák. (Pedagógiai Lexikon, 1997)

47 Az oktatási stratégiák felosztása
Célközpontú Általános felépítésük egy konkrét célnak alárendelt Szabályozáselméleti Különböző oktatási célok eredményes elérésére szolgál Tanári dominanciájú Direkt (deduktív) tanítás, a tanuló felől megközelítve Tanulói dominanciájú Indirekt (induktív) tanítás, a tanár felől megközelítve

48 Direkt (deduktív) tanítás
A tanár-tanuló interakcióban a tanár tevékenységére tevődik a hangsúly Az ismereteket és készségeket akkor sajátítják el a tanulók, ha a világos célokat elemeire bontjuk, s határozott, de nem autokratikus tanári irányítással végig vezetjük a tanulókat a tanítás menetén. A tanár meghatározza a feladatot, amelyet mint mozgásmodell szemléltet és a tanulóknak ezt kell végezni. A tanári tevékenység főbb lépései A feladat ismertetése Előzetes tapasztalatok felidézése Gyakoroltatás Ellenőrzés, értékelés

49 Indirekt (induktív) tanítás
A hangsúly a nevelési célokra kerül: önállóságra nevelés probléma megoldó készség kreativitás önkifejezésre késztetés együttműködésre tanítás motiválás., aktivizálás A tanári tevékenység főbb lépései: a feladat kijelölése gyakoroltatás (tanulói próbálkozások) a lehetséges megoldások illetve a helyes megoldás megtalálása után pontos információk átadása, rögzítése, tudatosítása ellenőrzés, értékelés

50 A tanulói tevékenység főbb elemei:
A tanulási stratégiák A strukturált tanulás A tanuló a tanár által megtervezett úton és módon halad az elővételezett eredményét jelentő célig. A tanulói tevékenység főbb elemei: A feladat megértése Elsődleges kipróbálás (a belső kép összevetése a mozgásfeladat végrehajtásával Gyakorlás az izomérzékelés bekapcsolásával Gyakorlás azonos és változó körülmények között Az eredmények külső és belső értékelése

51 Nyitott vagy nyílt tanulás
A tanulási stratégiák Nyitott vagy nyílt tanulás A tanulók aktív szerepet játszanak a saját tanulásuk irányításában, a tevékenységek kiválasztásában (A megerősítés itt is elvárás!) A célhoz igazodó tartalom kiválasztásánál fő szempontok: Realitás, életkor, képesség, mozgástapasztalat Céljukat tekintve A kiindulási ponttól nyitott Olyan mozgásfeladatok, melyeknek nincsenek specifikus kritériumai A célhoz vezető úton nyitott Olyan mozgásfeladatok, amelyben a próbálkozása valamilyen cél érdekében történik A tanulói tevékenység főbb elemei: A feladat értelmezése Próbálkozások, a helyes megoldás keresés Külső megerősítések alapján a helyes megoldás gyakorlása Külső értékelés utáni belső átélés

52

53

54 A stratégia komplex metodika.
Módszerek, eljárások A stratégia komplex metodika. A metodika módszerek, eljárások együttese. Bármilyen stratégiáról beszélünk az építő köveket a tipikus és sajátos akció formák, cselekvések, azaz metodikai eljárások alkotják. A stratégiai cél iránytűként befolyásolja az eljárások struktúrájának kialakítását és a szervezési módok megválasztását!

55 A módszerek didaktikai értelmezése
A módszer nem más, mint az egyes didaktikai feladatok realizálását biztosító speciális eljárások (Nagy, 1968) A tanulók ismeretszerzését segítő oktatásban a pedagógus által alkalmazott egyes módok ismétlődő közös elemeiből spontán módon szerveződő vagy célszerűen szerkesztett eljárások együttese (Pedagógiai Lexikon, 1997) Az oktatási folyamatnak állandó ismétlődő összetevői, a tanár és a tanuló tevékenységének részei, amelyek különböző célok érdekében eltérő stratégiákba szerveződve kerülnek felhasználásra (Falus, 1998)

56 A módszerek felosztása és alkalmazása
Tipikus metodikai eljárások: Verbális: magyarázat, utasítás Vizuális : közvetlen bemutatás, közvetett szemléltetés Gyakorlati: segítségadás, gyakoroltatás Összetett: hibajavítás A motoros cselekvésoktatásban alkalmazott eljárások: Utánzás és hasonlat Rávezető ill. kényszerítő helyzetek teremtése Játékos cselekvéstanulás (nyitott stratégiákban)

57 Oktatási módszerek a rekreációban
A szóbeli kifejezés módszerei Magyarázat Elbeszélés Beszélgetés A szemléltetés módszere Bemutatás Film PC A gyakoroltatás Az önálló munkák felhasználása Az ellenőrzés, értékelés A hibajavítás A segítségadás

58 A nevelés módszerei a rekreációban
Az eljárásoknak azon körét nevezzük nevelési módszereknek, amelyeket a mozgásos cselekvésoktatás közben hangsúlyozottan nevelési céllal alkalmazunk. Nevelési célzatú beszélgetések Személyes példamutatás, eszménykép Követelésszokások kiépítése gyakoroltatással Ellenőrzés – önellenőrzés Buzdítás, ösztönzés, jutalmazás Büntetés

59 Foglalkoztatási formák
Az oktatási stratégiát nem csak a módszerek és eljárások, hanem a szervezési módok és formák is képezik. A foglalkoztatás szervezeti formái: együttes és egyéni (Báthory, 1985) Interakciós formák a frontális, az egyéni, a páros és a csoportos munkaformákat (Rieder, Fischer, 1986) Az oktatás szervezési módjai ill. munkaformái az egyéni munka, a párban folyó tanulás, és a csoportmunka (Nádasi, 1998)

60 A fő munkaformák Kialakításának egyedüli szempontja: azonos, vagy különböző didaktikai feladattal foglalkoznak-e a tanulók: Az osztályfoglalkoztatások (mindenki azonos feladattal, feladathelyzet megoldásával foglalkozik) Együttes, csoport, egyéni A csapat-foglalkoztatások ( minden csapat más feladattal, feladathelyzet megoldásával foglalkozik)

61

62 A rekeráció és egészségfejlesztés kompetencia szempontú megközelítése
A kompetenciák általános értelemben valamilyen funkció teljesítésére, adott cselekvés eredményes végrehajtására való alkalmasságot takarnak. Tartalmában az értelmességgel, a társas magatartás eredményességével, a helyzetmegoldó képesség fejlődésével kialakuló hatóerő, hatékonyságélmény, amely a viselkedés és a gondolkodás sajátosságaiban tükröződik.

63 A kompetenciák összetevői
Ismeretek, a tudás: amivel a személy rendelkezik. Készségek, jártasságok: fizikai és szellemi feladatok teljesülésének képességeit adják. Önértékelés, szociális szerepek: olyan attitűdök értékek, melyet az egyén fontosnak ítél (pl.: siker, karrier). Személyiségvonások: pszichikai-fizikai jellemzők és a helyzetekre adott válaszok. Motivációk: melyek irányítják, befolyásolják, szelektálják a viselkedést bizonyos magatartások, célok felé.

64 A kompetencia fogalmának előfordulási területei
Informatika/műszaki terület Humánpolitika Menedzsment/gazdaságirányítás Pedagógia/pszichológia A leegyszerűsített lényeg azonosnak tekinthető: Kompetencia = attitűd + tudás + képességek integrálása az alkalmazásban A készségek (a cselekvés eszközjellegű, tanult komponensei) a képességekben „működnek”.

65 A motoros kompetencia Magukba foglalják a motoros képességeket és készségeket, melyek az adott szituációnak megfelelően mobilizálódnak. Egy viszonylagos „szerkezet” , ami a környezeti hatások összességéből és az egyén rendelkezésére álló erőforrásokból adódik. A rendszer dinamikus és multistabil, azaz bizonyos határok között alkalmazkodik a körülményekhez a működőképesség fenntartása érdekében.

66 A motoros kompetencia A motoros teljesítményeknél a sportmozgásoknál a kompetencia mindig edzettség valamint szituáció függő. Versenyszituáció; az ellenfelek kompetenciája erősen befolyásoló. A „csúcson” a motoros képesség különbségek már alig mérhetők, mégis van győztes. A kompetencia szint különbözőségei a motiváltságra, az akarati/koncentrációs tényezőkre, a küzdőképességre vezethető vissza.

67 A célokat a feladatok megoldása révén lehet elérni.
A pedagógiai cél-és feladatrendszer a kialakítandó kompetenciák függvényében A célokat a feladatok megoldása révén lehet elérni. A cél egy elérendő állapot. A feladat valamilyen akciót igénylő folyamat. A „rekreációs edzéstan” céljait optimális fizikai és pszichés működési harmónia, a jó szociális alkalmazkodó képesség, azaz a mindennapi magas színtű, optimális (de harmonikus) cselekvő és teljesítőképesség igénye szabja meg.

68 A rekreátor és egészségfejlesztő fő feladatai
A szervrendszerek funkcionális tulajdonságainak javítása, kiemelt szerepben a mozgás. Az élettani alkalmazkodóképesség színvonalának emelése. A fizikai és a szellemi teherbíró képesség fejlesztése. Testi képességek fejlesztése. Mozgásműveltség kialakítása, fejlesztése. A testi fejlődési rendellenességek, elváltozások korrekciója. Mozgás és játék igény, sportolás és versenyzés iránti igény felkeltése. Szemléletmód és életmód alakítása, a mozgás iránti attitűd kialakítása

69 Irodalom Kopp M. – Skrabski Á. (1995): Alkalmazott magatartás tudomány Corvinus Kiadó Forrai J. (2002): A magánélet és az egészség kultúrája I. Dialóg Campus Budapest-Pécs Bíróné Nagy E. (2004): Sportpedagógia Dialóg Campus Pécs