6. előadás
Ösztönzés menedzsment II.
Az egyéni munkabér a következő elemekből épül fel: Alapbér Törzsbér Pótlék Prémium Jutalom ( bónusz ) Kiegészítő fizetés Egyéb bér
Az egyéni ösztönzés eszközei: Az időbér-rendszerek Teljesítménybér-rendszerek A Különleges státuszt betöltők ösztönzése
Időbér rendszerekről általában I. A javadalmazást a munkavégzés időtartama alapján határozzák meg. Időegységre ( óra, nap, hét, hónap ) vetített bér A munkabér nagyságát a besorolás szerinti időbér és a ledolgozott munkaidő szorzata határozza meg.
Időbér rendszerek II. Előnye: Egyszerű Könnyen kiszámítható Stabil ( a dolgozó biztonsággal számíthat a bérre) A cégnek is egyszerű kalkulációs költség ( kvázi fix költség )
Időbér rendszerek III. Hátránya: Önmagában nem tartalmaz semmilyen teljesítmény követelményt A letöltött munkaidőn kívül nincs automatikus kapcsolat a teljesítmény és a bér között A teljesítmény a szervezeti követelményrendszeren + a munkakultúrán + az egyéni hozzáálláson múlik
Időbér rendszerek IV. Hol alkalmazzák az időbért? Ahol a végzett munka nem mérhető, vagy a mérés pontatlan vagy túl költséges Ahol a feladat változó, ingadozik a leterhelés Ahoz az elvégzendő feladat bonyolult, nagy felelősséget igényel, a teljesítmény ösztönzés minőségi-gazdasági oldalról jelentős veszteséggel járhat A dolgozó saját tevékenységével a teljesítményt nem tudja érdemben befolyásolni A dolgozónak egy adott meghatározott feladatot kell elvégezni, sem többet sem kevesebbet.
Időbér rendszerek V. Az időbér rendszereken belül megkülönböztetünk: Besorolási és tarifa rendszerek Szenioritáson alapuló bérrendszer Kompetencia alapú bérrendszer A munkakör értékelésen alapuló bérrendszer Teljesítmény szerinti differenciálás
Időbér rendszerek VI. A besorolási és tarifa rendszerek 1.1 A munkaköröket vagy munkavállalókat osztályokba sorolják 1.2. A besorolási és tarifarendszer meghatározza: - a munkakörök minősítésének szabályait - az egyes besorolási kategóriákhoz tartozó bértételek nagyságát, egymáshoz viszonyított arányát
Időbér rendszerek VII. Mi a besorolási rendszer? Mit jelent a tarifarendszer?
2. Szenioritáson alapuló bérrendszer Az előzőekben besorolt kategórákat ( vezető, termelés irányító, munkatárs stb. ) a) tovább bonthatók:idősávokra, amelyek a szolgálati idő nagyságától függenek b) előnye: a kiszámítható előmenetel, könnyű adminisztrálni, ellenőrizni c) hátránya: egy input tényezőből indul ki.
3.Kompetencia alapú bérrendszer - input orientált - az alapbér nagyságának fokozatait a munkavégzéshez szükséges kompetenciákhoz köti. - a szükséges kompetenciák alapján az egyes munkakörök ( besorolások ) különböző sávokba oszthatók. - minden kompetencia sáv széles fizetési határok között mozog.
4. A munkakör értékelésen alapuló bérrendszer - alapja a munkakör – értékelés, aminek a segítségével besorolási kategóriákat alakítunk ki - ehhez rangsort rendelünk ( vállalati értékesség ) - a tarifák lehetnek alsó-felső korlátosak - az egyes kategóriák között lehetnek átfedések
5. Teljesítmény szerinti differenciálás I. - a korábbi bérrendszerek nem értékelik a tényleges teljesítményt, ezért van erre szükség - ez egy kiegészítő mechanizmus, amely az alapvető elvárástól való eltérést értékeli tehát magasabb teljesítményre ösztönöz
5. Teljesítmény szerinti differenciálás II. Típusai: a) besorolási kategórián belüli differenciált bérmeghatározás b) változó mértékű béremelés c) prémium, bónusz d) javaslati rendszerek