Biztonságvédelmi menedzsment (alapvetés)

Amiről szó lesz (1/2) Velem is megtörténhet … A védelem A védelmi intézkedések különleges szempontjai A védelem alapelvei A titok általános fogalma

Amiről szó lesz (2/2) A védelem hatékonysága, összetevői Mit igényeljen a gondos vezető? Az üzleti (üzemi) titok A „szükséges” intézkedések

a legfontosabb és leghatásosabb védekezés ! Megelőzés, megelőzés ... Mindig és következetesen oda fogunk visszatérni, hogy a megelőzés a legfontosabb és leghatásosabb védekezés ! A legtöbbet annak kell tennie saját biztonsága érdekében, aki tudja, hogy valamely oknál fogva veszélyben van, vagy veszélybe kerülhet.

Velem is megtörténhet … A krízishelyzetek elkerülésének első lépése, hogy nem áltatjuk magunkat efféle gondolatokkal: Velem ilyen nem történhet meg. Az igazság ugyanis ez: Velem is megtörténhet !

Fogalmi áttekintés Védelem: az a cselekvés, tény, hogy valakit, valamit védenek, oltalmaznak. Védett: törvényes védelemben részesülő. Ellenintézkedés: olyan intézkedés, amely alkalmas arra, hogy a személyt, vagy az eszközt a veszély negatív hatásaival szemben eredményesen megvédje, avagy a veszély negatív hatásait jelentősen csökkentse. Biztonság: a veszélyek és a védelmi intézkedések (ellenintézkedések) hatásai között kialakított egyensúlyi állapot.

A védelem … melynek célja, hogy … céltudatos és folyamatos, komplex tevékenység, melynek célja, hogy valamilyen fenyegetettséget elhárítson, vagy legalább következményeit csökkentse, az esemény bekövetkezése esetén tegye lehetővé a normális élet mielőbbi helyreállítását.

A biztonságvédelem A védelem egyik speciális fajtája; arra irányuló komplex tevékenység, hogy a biztonság egy adott szintje javuljon, vagy legalábbis ne romoljon.

(Elektronikus) jelzőrendszer A védelem összetevői § Védelem Élő erő (ember) Rezsim szabályok Mechanikai védelem (Elektronikus) jelzőrendszer

A védelem fajtái Nyílt védelem Rejtett védelem Vegyes védelem Könnyen felismerhető Könnyen kiismerhető Demonstratív, elrettentő Eredménye nem mérhető Rejtett védelem Nehezen felismerhető Nehezen kiismerhető Nincs visszatartó hatása Az eredmény jól mérhető Vegyes védelem A két fajta védelmi módszer kombinációja, ami a leghatékonyabb védelmet nyújtja.

A rezsimszabályok A rezsimszabályok biztosítják a védelmi rendszer hatásos működését. (Pl. be- és kiléptetés rendje, a belső mozgás szabályozása, az adatvédelemmel kapcsolatos szabályzatok, stb.) Nem hangsúlyozható eléggé az ellenőrzés szerepe a rezsimszabályok hatásosságának biztosításában!

Az ellenőrzés Az ellenőrzési akcióba csak olyan személyeket érdemes bevonni, akik mind személyüket, mind szervezeti hovatartozásukat tekintve függetlenek az ellenőrzöttektől, ismerik az ellenőrzés alá vont tevékenységet, tisztában vannak a jogi háttérrel, az okmányok kitöltési szabályaival, valamint a technológiai folyamatokkal és képesek felismerni a szabályszegéseket.

A védelmi intézkedések különleges szempontjai Csak akkor van reális esély a hatásos védekezésre, ha sikerül az elkövető fejével gondolkodva kialakítani az ellenintézkedések rendszerét. Sosem szabad alábecsülni az ellenfelet! Olykor a rendszer legbiztonságosabbnak ítélt eleme ellen irányul a bűnözői támadás.

A (+) jellel ellátott sorok részletezése következik. A védelem alapelvei Törvényesség (+) Bizalmasság Egyértelmű felelősség Komplexitás (+) Szakszerűség Proaktivitás (+) Alkalmasság (+) A (+) jellel ellátott sorok részletezése következik. Arányosság (+)

A védelem alapelvei Törvényesség Törvényesen működő szervezet Jogilag korrekt szerződés Legitim módszerek és eszközök alkalmazása A jogi normák betartása mind az ellenintézkedések meghatározása, mind azok végrehajtása során

A védelem alapelvei Komplexitás A védelem komplexitása a mechanikai védelem, a személyi (élőerős) védelem, az elektronikus jelzőrendszer és a rezsimek egymásra építésével érhető el. Az ellenintézkedéseknek nemcsak a felépítésükben kell komplexitást mutatniuk, hanem a hatásukban is.

A védelem alapelvei Proaktivitás (2/1) Nézz szembe a problémával reálisan Döntsd el, mit akarsz, illetve mit tudsz tenni a probléma megelőzése érdekében felmerülése esetén megoldása után Próbáld is ki, amit tenni akarsz Az eredmény alapján határozz a valódi tennivalókról

A védelem alapelvei Proaktivitás (2/2) A proaktivitás lényege, hogy a vagyonvédelemért felelős szervezetek és személyek felkészülten, tervezetten és kezdeményezően cselekszenek. A proaktivitás jellemzője, hogy az érintettek nemcsak reagálnak az eseményekre, de befolyásolják is azokat.

A védelem alapelvei Alkalmasság A vagyonvédelmi megoldásokkal szemben támasztott alapvető elvárás, hogy azok —adott esetben más védelmi intézkedésekkel összehangolva— alkalmasak legyenek a kívánt hatás elérésére.

Vegyük észre a hasonlóságot a jogos védelemmel! A védelem alapelvei Arányosság A vagyonvédelmi intézkedések nem lehetnek öncélúak, hatásaiknak és költségvonzataiknak arányban kell állniuk az elhárítani kívánt veszéllyel.   Vegyük észre a hasonlóságot a jogos védelemmel!

A védelem hatékonysága (a költségek és a biztonsági szint viszonya) Y | Y = Xn| 0 < n < 1 Költség-biztonság optimum y = a biztonsági szint nagysága x = az összes ráfordítás n = minőségi faktor X

A fürkészés tárgyai Minden titkuk !!! A politikusok és magas beosztású vezetők, valamint családtagjaik, munkatársaik származása, előélete, magánélete, életkörülményei, politikai és vallási meggyőződése, személyes kapcsolatai üzleti kapcsolatai, kompromittálására, lejáratására alkalmas adatok vagyis Minden titkuk !!!

A titok általános fogalma A titok olyan tény, adat, információ, amelyet –az érintett(ek) valamilyen érdekére tekintettel- csak korlátozott számú személy ismerhet meg.

Az „antititkok”: a közérdekű adatok A közterület felügyelő neve, munkáltatójának megnevezése és címe A géntechnológiai módosításokat végző laboratóriumok és felelős vezetőik jegyzéke Az igazságügyi alkalmazott neve és munkaköre A közalkalmazott neve és beosztása A köztisztviselő neve és besorolása

Törvénnyel szabályozott titkaink sora Államtitok (NATO is) Szolgálati titok Adótitok Távközlési titok Vámtitok Levéltitok Biztosítási titok Magántitok Értékpapír-titok Orvosi titok Banktitok Ügyvédi titok Pénztártitok Üzleti titok Magánnyomozói titok Személyes adatok

A bűncselekmény 3 „lába” Társadalomra veszélyesség Büntetendőség Bűnösség

A jogos védelem határai (1/2) A Btk. szerint: Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai avagy a közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét azért lépi túl, mert azt ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni.

A jogos védelem határai (2/2) Csakis egy már megkezdett vagy közvetlenül fenyegető és jogtalan támadás elhárítása esetén lehet szó a jogos védelmi helyzetről. Kulcsszó: az arányosság ! Sohasem beszélhetünk jogos védelemről az alábbi esetekben: a támadó felhagyott az akcióval; a támadót legyőztük, vagy megadta magát; a támadó menekül.

A védekezés alapeleme az (előzetes) ellenőrzés A politikus, vagy a magas beosztású vezető ellenőrizze (ellenőriztesse) a vele, a családtagjaival, vagy a közvetlen munkatársaival kapcsolatba kerülő személyeket és vállalkozásokat !

A személyellenőrzés titkosszolgálati lehetősége a nemzetbiztonsági ellenőrzés (az érintettek írásbeli beleegyezésével, törvény alapján), hatósági lehetősége a környezettanulmány (törvényi előírás alapján), polgári lehetősége az életmódvizsgálat (az érintett írásbeli beleegyezésével).

Az életmódvizsgálat (1) Az életmódvizsgálat célja:   a bizalmi munkakört betöltő személyek életvezetésében, személyes körülményeiben rejlő biztonsági kockázatok felszínre hozása. Az életmódvizsgálat módszere:   a nyílt adatgyűjtés.

Az életmódvizsgálat (2) Az életmódvizsgálat jogi előfeltétele az érintett írásbeli beleegyező nyilatkozata. Az életmódvizsgálatnak fontos eleme az ellenőrzött személlyel való kooperáció. A jogkövetkezményeket is tisztázni kell !

Egy különleges bűnöző (nem segít az életmódvizsgálat) A „jó koponya” bűnöző, aki eddig nemcsak becsületes volt, hanem fontos pozíciót is elért a cégnél, 50 éves elmúlt, és közeledik a nyugdíjához, vagy az elbocsátásához, ráébred, hogy mennyi „lehetőséget” hagyott ki, amelyek pótlására már nem lesz módja, jellemzően fehérgalléros cselekményt követ el, hiszen távozik, tehát aligha bukhat le.

A vállalkozás ellenőrzése Üzleti, pénzügyi, adózási és egyéb titkok megismerésére feljogosító nyilatkozat alapján végezhető törvényesen Különleges szakértelmet igényel A számítógépes adatbázisok igen hasznosak Az adatok értékelése a legfontosabb elem Külön gondot kell fordítani a személyes adatok védelmére

Mit igényeljen a gondos vezető? Hiteles cégadatokat, mérleget (kapcsolt vállalkozásokról is) Bankinformációkat (minden számlavezető banktól) A fizetési fegyelmet bemutató információkat (hatóságoktól és partnerektől) A szállítási fegyelmet bemutató referenciákat Jól dokumentált cégműködést (esetleg ISO) Helyszíni ellenőrzést !!!

Az üzleti titok védelme Az ellenőrzés során gondoskodni kell a kontroll alá vont vállalkozás(ok) üzleti titkainak védelméről. Ennek hiányában nemcsak nagy támadási felület keletkezik, de jelentős mérvű kártérítésre kötelezésnek is helye lehet.

Az üzleti titok főbb jellemzői Az érintett tevékenységéhez kapcsolódó tény, információ, megoldás, vagy adat, Titokban maradásához az érintettnek méltányolható érdeke fűződik, Az érintett üzleti titokká minősítette (Btk. nem követeli meg) Titokban tartásához az érintett a szükséges intézkedéseket megtette.

A „szükséges” intézkedések Iratkezelési szabályzat bevezetése Adatvédelmi szabályzat bevezetése Az üzleti titokkör meghatározása Az üzleti titok minőség feltüntetése Szerződések titokvédelmi záradékai Az üzleti titkok megkülönböztetett kezelése Az érintettek felkészítése, oktatása Rendszeres ellenőrzés

A komplex biztonsági rendszer kialakítása A biztonsági stratégia meghatározása Átfogó biztonságvédelmi felmérés. A felmérés megállapításaira épülő védelmi koncepció és védelmi terv kidolgozása. A koncepcióban és tervben foglaltak folyamatos és tervszerű bevezetése, gyakorlati megvalósítása. A koncepció, illetve a védelmi terv fejlesztése a gyakorlati tapasztalatok és a módosuló igények tükrében.

A biztonsági stratégia A biztonsági stratégia olyan, írásba foglalt összeállítás, amely a veszélyforrások, a kockázati tényezők korrekt felmérésén alapuló reális ellenintézkedések hatályosulását segíti azáltal, hogy az adott szerv első számú vezetője adja ki és így valamennyi védelmi célú belső norma "alkotmányaként" funkcionál.

A cég vagyonvédelmi koncepciója Felmérés eredményeire támaszkodó dokumentum, amely bemutatja a cég vagyonvédelmi helyzetét, meghatározza a jellemző kockázatokat és a célszerű ellenintézkedéseket, segít tisztázni a vagyonvédelemmel kapcsolatos hatásköröket és a felelősséget, metodikai segédletként szolgál a vállalat vezetőinek a biztonságvédelem fejlesztéséhez. Ne feledjük! Az információ a cégvagyon része.

Az adatvédelmi koncepció A vagyonvédelmi koncepció adatvédelmi része azon szabályok és eljárások gyűjteménye, amelyek megszabják az érintettek lehetőségeit az adatok és információk gyűjtésében, elérésében, feldolgozásában, változtatásában, törlésében és továbbításában.

A biztonsági felmérése során tisztázandó kérdések Milyen krízishelyzet következhet be és mik lehetnek egy vészhelyzeti esemény következményei? Mi a bekövetkezés valószínűsége? Várható-e és ha igen, kik részéről várható veszélyhelyzetet előidéző (bűn)cselekmény? Mi a védelem célja? Mit akarunk megakadályozni, mit akarunk megnehezíteni, hol és mit akarunk csupán lokalizálni? Milyen lehetőségek állnak rendelkezésre?

A veszély felméréséhez figyelembe kell venni A műszaki-technológiai körülményeket. A szervezet struktúráját és a tevékenységi folyamatokat. Az alkalmazottak képzettségét, az állomány összetételét, az alkalmazott rezsimet. A szervezetet határoló külvilágot. A külső körülményeket, bűncselekmény elkövetésére ösztönző okokat. A kritikus pontokat.

Elvárások a védelmi tervvel szemben Legyen részletes, de ne legyen dagályos Legyen érthető Legyen könnyen áttekinthető Legyen könnyen kezelhető Kövessen egy(!) logikai rendet Legyenek meg a szükséges mellékletei Legyen "Bizalmas!" minősítésű és kezelésű Legyen mindig pontos és naprakész

A védelmi terv javasolt szerkezete Meghatározások, definíciók A védelemmel kapcsolatos vállalati doktrína A védelemmel kapcsolatos normák (jogszabályoktól a belső utasításokig) felsorolása Szervezeti kérdések (együttműködőkkel is számolva) Ellenintézkedések részletes ismertetése és a feladatok meghatározása (egyénekig bontva) Tárgyi feltételek Mellékletek

A védekezés jogi támogatása Az adataink védelmét szolgáló állami fellépés a jogszabályok nyújtotta lehetőségek tárházát jelenti. A Polgári törvénykönyv (Ptk) a civiljog körébe tartozó lehetőségeket kínálja, melynek felső foka a kártérítésre kötelezés. A Büntető törvénykönyv (Btk) a legsúlyosabb fenyegetés az elkövetővel szemben, hiszen akár súlyos szabadságvesztéssel is sújthatja a titkaink kifürkészőjét, illetve azokat, akik nem óvják eléggé a rájuk bízott titkokat.

Jogvédelem a Ptk-ban (1/5) 80. § (1) A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés. (2) Képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához - a nyilvános közszereplés kivételével - az érintett személy hozzájárulása szükséges. (3) Az eltűnt, valamint a súlyos bűncselekmény miatt büntető eljárás alatt álló személyről készült képmást (hangfelvételt) nyomós közérdekből vagy méltánylást érdemlő magánérdekből a hatóság engedélyével szabad felhasználni.

Jogvédelem a Ptk-ban (2/5) 81. § Személyhez fűződő jogot sért, aki a levéltitkot megsérti, továbbá aki magántitok, üzemi vagy üzleti titok birtokába jut és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza, vagy azzal egyéb módon visszaél.

Jogvédelem a Ptk-ban (3/5) 82. § A törvény védi a magánlakáshoz és a jogi személy céljaira szolgáló helyiségekhez fűződő jogot.

Jogvédelem a Ptk-ban (4/5) 83. § (1) A számítógéppel vagy más módon történő adatkezelés és adatfeldolgozás a személyhez fűződő jogokat nem sértheti. (2) A nyilvántartott adatokról tájékoztatást - az érintett személyen kívül - csak az arra jogosult szervnek vagy személynek lehet adni. (3) Ha a nyilvántartásban szereplő valamely tény vagy adat nem felel meg a valóságnak, az érintett személy a valótlan tény vagy adat helyesbítését külön jogszabályban meghatározott módon követelheti.

Jogvédelem a Ptk-ban (5/5) 84. § (1) Akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja: követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak; követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását; kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.

Magántitok megsértése Jogvédelem a Btk-ban Magántitok megsértése 177. § (1) Aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva tudomására jutott magántitkot alapos ok nélkül felfedi, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő.   (2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz.

Jogvédelem a Btk-ban A magántitok Magántitoknak tekintendő minden olyan, csak kevesek, illetve a beavatottak előtt ismert tény, adat, körülmény, amelynek a megőrzéséhez a sértettnek méltányolható érdeke fűződik. Ez lehet személyi, családi, vagyoni helyzetre vonatkozó adat, körülmény, de lehet eszmei jellegű is, ami a sértett ideológiai felfogásával, sajátos szokásaival, meghatározott személyekhez, dolgokhoz, vagy jelenségekhez való viszonyával kapcsolatos. Magántitoknak tekinthető a sértett testi, illetve szellemi fogyatékosságával kapcsolatos körülmény is, ha ez nem nyilvánvaló, illetve nem széles körben ismert.

Jogosulatlan adatkezelés Jogvédelem a Btk-ban Jogosulatlan adatkezelés 177/A. § Az az adatkezelő vagy adatfeldolgozó, aki a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, b) személyes adatot jogellenesen továbbít, vagy nyilvánosságra hoz, c) személyes adatok kezelésére vonatkozó bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, d) személyes adatot az arra jogosult elől eltitkol, e) kezelt személyes adatot meghamisít, f) közérdekű adatot eltitkol vagy meghamisít, vétséget követ el, és … büntethető.

Különleges személyi adatokkal visszaélés Jogvédelem a Btk-ban Különleges személyi adatokkal visszaélés 177/B. § (1) Aki a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályban meghatározott adatkezelése során tudomására jutott különleges adatot a) jogellenesen nyilvánosságra hozza; b) jogosulatlanul felhasználja, vagy illetéktelen személy részére hozzáférhetővé teszi bűntettet követ el, és … büntetendő.  (2) Aki különleges adatot maga vagy más részére jogosulatlanul megszerez, vétséget követ el, és … büntetendő.

Levéltitok megsértése Jogvédelem a Btk-ban Levéltitok megsértése 178. § (1) Aki másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét, a tartalmának megismerése végett felbontja, megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja, úgyszintén aki távközlési berendezés útján továbbított közleményt kifürkész, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő.

Magántitok jogosulatlan megismerése Jogvédelem a Btk-ban Magántitok jogosulatlan megismerése 178/A. § (1) Aki magántitok jogosulatlan megismerése céljából a) másnak a lakását, egyéb helyiségét vagy az ezekhez tartozó bekerített helyet titokban átkutatja, b) másnak a lakásában, egyéb helyiségében vagy az ezekhez tartozó bekerített helyen történteket technikai eszköz alkalmazásával megfigyeli, illetőleg rögzíti, c) másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét felbontja vagy megszerzi, és annak tartalmát technikai eszközzel rögzíti, d) távközlési berendezés útján másnak továbbított közleményt kifürkész, és az észlelteket technikai eszközzel rögzíti, bűntettet követ el, és … büntetendő.

Gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása Jogvédelem a Btk-ban Gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása 299. § Aki közhitelű nyilvántartásba bejegyzendő, gazdasági tevékenységhez kapcsolódó adat, jog vagy tény bejelentését, illetve ilyen adat, jog vagy tény változásának bejelentését elmulasztja, ha a bejelentési kötelezettségét jogszabály írja elő, vétséget követ el, és … büntetendő.

Üzleti titok megsértése Jogvédelem a Btk-ban Üzleti titok megsértése  300. § (1) Aki üzleti titkot haszonszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva jogosulatlanul megszerez, felhasznál vagy nyilvánosságra hoz, bűntettet követ el, és … büntetendő.

Értékpapírtitok megsértése Jogvédelem a Btk-ban Értékpapírtitok megsértése 300/D. § (1) Az az értékpapírtitok megtartására köteles személy, aki értékpapírtitoknak minősülő adatot illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, vétséget követ el és …büntetendő. (3) Nem büntethető az értékpapírtitok megsértése miatt, aki a 303. §-ban meghatározott pénzmosás esetén bejelentési kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan volt.

Bennfentes értékpapír-kereskedelem (1/2) Jogvédelem a Btk-ban Bennfentes értékpapír-kereskedelem (1/2) 299/A. § (1) Aki bennfentes információ felhasználásával előnyszerzés végett értékpapírügyletet köt, bűntettet követ el, és … büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki előnyszerzés végett a birtokában lévő bennfentes információra tekintettel más személyt bíz meg azzal, hogy a bennfentes információval érintett értékpapírra értékpapírügyletet kössön.

Bennfentes értékpapír-kereskedelem (2/2) Jogvédelem a Btk-ban Bennfentes értékpapír-kereskedelem (2/2) (3) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásában bennfentes információ: a nyilvános forgalomba hozatallal érintett értékpapír kibocsátójának, valamint a nyilvános módon forgalomba hozott értékpapír által megtestesített kötelezettségért kezességet vagy garanciát vállalt személynek, továbbá az értékpapír-forgalmazónak a pénzügyi, gazdasági vagy jogi helyzetével összefüggő - nyilvánosságra még nem került - olyan információ, amely nyilvánosságra kerülés esetén az értékpapír értékének, árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas.

Tőkebefektetési csalás Jogvédelem a Btk-ban Tőkebefektetési csalás 299/B. § Aki a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetéről valótlan adat közlésével vagy híresztelésével, illetve adat elhallgatásával másokat tőkebefektetésre vagy a befektetés emelésére rábír, bűntettet követ el, és … büntetendő.

Jogvédelem a Btk-ban Banktitok megsértése 300/A. § (1) Az a banktitok megtartására köteles személy, aki banktitoknak minősülő adatot illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, vétséget követ el, és … büntetendő. 300/B. § Nem büntethető üzleti titok megsértése és banktitok megsértése miatt, aki a 303. §-ban meghatározott pénzmosás esetén bejelentési kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan volt.

Jogvédelem a Btk-ban Pénzmosás (1/2) 303. § (1) Aki más, az e törvény szerint szabadságvesztéssel büntetendő cselekményével összefüggésben keletkezett anyagi javakat elrejti azáltal, hogy a) az eredetét, illetőleg valódi természetét eltitkolja vagy elleplezi, b) az eredetéről, illetőleg valódi természetéről a hatóságnak hamis adatot szolgáltat, bűntettet követ el, és … büntetendő.

Jogvédelem a Btk-ban Pénzmosás (2/2) (4) Aki a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, bűntettet követ el, és …büntetendő. (5) Aki a (4) bekezdésben említett bejelentési kötelezettségének gondatlanságból nem tesz eleget, vétséget követ el, és … büntetendő. (6) Nem büntethető pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem, vagy csak részben fedezték fel.

Összefoglalás Szó esett többek között Az egészséges veszélyérzetről A védelem néhány aspektusáról A titokról és a titokvédelem polgári eszközeiről A személyellenőrzésről A vállalkozások ellenőrzéséről Az üzleti titkok védelméről A jog nyújtotta információvédelmi lehetőségekről