Pénzmosás visszaszorításáról információbiztonsági szemmel Budapest, 2008. november 19. Dr. Dósa Imre.

Az előadások a következő témára: "Pénzmosás visszaszorításáról információbiztonsági szemmel Budapest, 2008. november 19. Dr. Dósa Imre."— Előadás másolata:

1 Pénzmosás visszaszorításáról információbiztonsági szemmel Budapest, 2008. november 19. Dr. Dósa Imre

2 2. oldal 2015. 08. 11. Tartalomjegyzék Pénzmosás és az információvédelem Ügyfél-átvilágítás Szokatlan tranzakciók felismerése - monitoring Bejelentési kötelezettség, tranzakciók felfüggesztése Bejelentő védelme Nyilvántartás Jogkövetkezmények

3 3. oldal 2015. 08. 11. A pénzmosásról általában Pecuniam non olet Miért küzd ellene az állam? Miért vonja be a pénzügyi, gazdasági szektort? A törvény hatálya kiszélesedett: –pénzügyi szolgáltató, befektetési szolgáltató, –biztosító, biztosításközvetítő, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltató –árutőzsdei szolgáltató, –postai szolgáltató, –ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet folytató, –könyvvizsgáló, könyvelő, adószakértő, –játékkaszinót vagy elektronikus kaszinót működtető, –nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedő; –árukereskedő (ha hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el), –ügyvéd, közjegyző. Hitelesség, bizalmasság, rendelkezésre állás Kockázatalapú megközelítés

4 4. oldal 2015. 08. 11. Büntetőjogi háttér - pénzmosás 303. § (1) Aki más által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó dolog ezen eredetének leplezése céljából –a) a dolgot átalakítja vagy átruházza, gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, –b) a dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett változásokat, illetve azt a helyet, ahol a dolog található eltitkolja vagy elleplezi, –c) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a más által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó dolgot –a) magának vagy harmadik személynek megszerzi, –b) megőrzi, kezeli, használja vagy felhasználja, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat szerez, ha a dolog eredetét az elkövetés időpontjában ismerte. (3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki szabadságvesztéssel büntetendő cselekményének elkövetéséből származó dolgot ezen eredetének leplezése céljából –a) gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, –b) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe. A gondatlan elkövetési alakzat és a pénzmosás elkövetésében való megállapodás vétség. Nem büntethető pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem, vagy csak részben fedezték fel.

5 5. oldal 2015. 08. 11. Büntetőjogi háttér A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása 303/B. § Aki a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt bejelentési kötelezettségnek nem tesz eleget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Értelmező rendelkezés 303/C. § (1) A 303. § és a 303/A. § alkalmazásában dolgon a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot, dematerializált értékpapírt is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában -, illetve dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetén az értékpapírszámla jogosultjának - biztosítja. (2) A 303. § és a 303/A. § alkalmazásában pénzügyi tevékenységen, illetve pénzügyi szolgáltatás igénybevételén a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási vagy befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealapkezelési, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél, vagy biztosítási, viszontbiztosítási vagy független biztosításközvetítői, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán- nyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet, illetve annak igénybevételét kell érteni.

6 6. oldal 2015. 08. 11. A szervezett bűnözéshez kapcsolható, jelentős bevételt eredményező alap bűncselekmények például: kábítószer-kereskedelem, illegális fegyverkereskedelem, gépkocsi lopás, embercsempészet, prostitúció, leánykereskedelem, gazdasági bűncselekmények, valamint a szervezett bűnözésen túl az adócsalás, korrupció.

7 7. oldal 2015. 08. 11. Ügyfélátvilágítás Hitelesség Átvilágítási kötelezettség: –az üzleti kapcsolat létesítésekor; –pénzváltás kivételével a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás, teljesítésekor (készpénz forgalom). Adatrögzítés. –Fénymásolt okiratok –Adatbázisban történő ellenőrzés Tényleges tulajdonos megállapítása. –Adatbázisban történő rögzítés Üzleti kapcsolat figyelemmel kísérése Más szolgáltató ügyfél-átvilágítási eredményeinek átvétele (rendelkezésre állás)

8 8. oldal 2015. 08. 11. Szokatlan tranzakciók felismerése - monitoring Rendelkezésre állás Egymással ténylegesen összefüggő tranzakciók összeszámítása 1 éven belül. Terrorista listán szereplő az ügyletben (PEP) Szokatlan készpénztranzakciók Több (indokolatlan) bankszámla Gyanús gazdasági társasági tranzakciók Gyanús hitelügyletek Gyanús nemzetközi tevékenység Titkolózó ügyfél Megszokott banki gyakorlattól eltérő szokatlan jellemzők

9 9. oldal 2015. 08. 11. Bejelentés – tranzakció felfüggesztése Bizalmasság Adatlap kitöltése –Elektronikus továbbítás

10 10. oldal 2015. 08. 11. Adatlap kitöltőjének védelme Bizalmasság Felfedés tilalma – bejelentő védelme Riasztás tilalma – bejelentő önvédelme

11 11. oldal 2015. 08. 11. Nyilvántartási kötelezettség Bizalmasság, rendelkezésre állás Elkülönített iratőrzés 8 éves megőrzési kötelezettség

12 12. oldal 2015. 08. 11. Jogkövetkezmények Fegyelmi vétség Büntető feljelentés, ha ügyintézői közreműködés alapos gyanúja merül fel Elkerülése: –előírt értékhatár elérésekor, vagy gyanú esetében az ügyfelet azonosítja –a leírt szokatlan tranzakció észlelése esetén haladéktalanul bejelentést tesz.