A kapcsolattartás szabályozása Előadó: dr. Schirger György

Kapcsolattartás tartalma: Kapcsolattartási jog gyakorlása Tágabb: Szülők életközösségének megszűnésekor, házasság felbontásakor Szűkebb: Gyermekvédelmi gyámság esetén Ritkán: Örökbefogadott gyermek és vér szerinti szülő között Kivételes: Szülői felügyeleti jogától megfosztott szülő javára

Jogszabályi háttér: A házasságról, családról és a gyámságról szóló többszörösen módosított 1952. évi IV. tv.(Csjt.) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.tv.(Gyvt.) A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX.10.) Korm. Rendelet (Gyer.) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL. tv. (Khet.) Legfelsőbb Bíróság 17. sz. irányelve Gyermek jogairól szóló, New Yorkban 1989.nov 20-án kelt Egyezmény

Kapcsolattartás jelentősége, célja: Gyermek és szülő, valamint más jogosult közeli hozzátartozó közötti családi kapcsolatot fenntartása, továbbá az arra jogosult szülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően elősegítse

Kapcsolattartási jogviszony alanyai, kapcsolattartási hatáskör: Egyezség hiányában a szülő kérelmére a bíróság rendezi bontó- és gyermek elhelyezési per során. Dönthet a bíróság kivételes esetben és korlátozott mértékben a kapcsolattartásról a szülői felügyeletet megszüntető per során is. Kérelmet terjeszthet elő a gyámhivatalnál: szülő /bontóper esetén 2 év múlva/ nagyszülő gyermek nagykorú testvére /ha a szülő vagy a nagyszülő nem él/ szülő testvére szülő házastársa 14. életévét betöltött gyermek szabadságvesztés büntetését töltő, előzetes letartóztatását töltő gyermek

A szülők megállapodása, döntés a kapcsolattartásról: A gyámhivatal, a bíróság a kapcsolattartást elsősorban egyezség létrehozásával rendezi Az egyezség akkor hagyható jóvá, ha megfelel a gyermek érdekeinek és a kapcsolattartás céljának. Az egyezségnek tartalmaznia kell: folyamatos, időszakos kapcsolattartás gyakoriságát a kapcsolattartás időtartamát a gyermek átadásának és visszaadásának helyét a kapcsolattartás idejét és módját a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettséget elmaradt kapcsolattartás pótlásának szabályait egyéb a kapcsolattartás folyamatosságát biztosító feltételeket Egyezség hiányában a gyámhivatal, illetőleg a bíróság valamennyi körülmény - jogosult, kötelezett - figyelembe vétele mellett a gyermek érdekében dönt. A döntés jogerőre emelkedését követő 2 éven belül csak a körülményekben bekövetkezett lényeges változás esetén lehet a kapcsolattartást újraszabályozni ha ez a gyermek érdekeit szolgálja.

A gyermekvédelmi közvetítői (mediációs) eljárás: Célja: a felek közötti egyezség létrehozása A felek együttes kérelmére vagy a gyámhivatal kezdeményezésére a felek beleegyezésével kerülhet sor. A kapcsolattartás szabályozására irányuló eljárás alatt vagy a végrehajtási eljárás során 4 hónap alatt eredményre kell vezetnie

A kapcsolattartás elutasítása, megvonása: Azonosak a feltételek. /a szülő a gyermek nevelését, fejlődését súlyosan veszélyezteti/ Elutasítás esetében a szülő olyan helyzetet teremt (pl. rendszeresen bántalmazza gyermekét, vele szemben bűncselekményt követ el) mely által arra sem méltó, hogy akár kis mértékben is biztosítsa gyermekével a kapcsolattartást az eljáró gyámhivatal, bíróság. A szülő kapcsolattartási jogának megvonására csak olyan súlyosan felróható magatartások miatt kerülhet sor, amelyek miatt a gyermek érdekét még a korlátozott kapcsolattartás is sértené.

A kapcsolattartás korlátozása, szünetelése: A szülő felróható magatartást tanúsít. A gyermek érdekében a gyámhivatal, bíróság korlátozza ha a jogosított a jogával a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére visszaél. Amennyiben a jogosult a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére súlyosan visszaél jogával a kapcsolattartási jog 6 hónapra – különösen súlyos visszaélés esetén 1 évre – szüneteltethető.

A kapcsolattartás végrehajtása: Elrendelésének alapja: Közigazgatási úton történik, a gyámhatóság rendeli el. Cél: a szülő meggyőzése határozott de emberségesen megválasztott végrehajtási mód segítségével. Elrendelésének alapja: A kapcsolattartásra jogosult vagy kötelezett a kapcsolattartás tárgyában hozott határozatnak önhibájából ismételten nem vagy nem megfelelően tesz eleget és ezzel a gyermek fejlődését veszélyezteti.

Gyámhatóság intézkedései: Önhiba megállapítása esetén a végrehajtást elrendelő végzéssel felhívja a mulasztó felet a jogszerű magatartásra és egyben figyelmezteti a jogkövetkezményekre. Amennyiben nem tesz eleget a felhívásnak ill. figyelmeztetésnek elsődlegesen bírságoló határozatot hoz – 5000 Ft-tól 500.000 Ft-ig - mely ismételten kiszabható. Ezen túl kérelemre elrendelheti a kiskorú védelembe vételét vagy mediációs eljárást is kezdeményezhet. A gyámhatósági határozat ismételt és sorozatos megtagadása esetén illetve ha a kötelezett a gyermeket bizonyíthatóan a jogosult ellen neveli, a gyámhivatal: a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránt kezdeményezhet pert feljelentést tesz kiskorú veszélyeztetése miatt. (Btk. 195.§ (4) bek. alapján)

Jogeset ismertetése: