Évközi jogszabályi változások (Áfa, Szja, Tao, Ekho) Alapja: 2010. évi LIII. tv. az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. módosításáról 2010. évi XC. tv. egyes gazdasági és pénzügyi törvények megalkotásáról, illetve módosításáról 2010. évi LXXXIII. tv. a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról

Áfa tv. módosítása Hatályos: 2010. június 17-től

Közcélú adomány Nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek a közcélú adomány szolgáltatásnyújtásnak a közcélú adományozás Közcélú adomány, adományozás fogalma Közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet részére, A közhasznú szervezetekről szóló tv-ben nevesített közhasznú tevékenység, A kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat támogatására Külön törvény feltételei szerint egyház részére, az ott meghatározott tevékenység támogatására fordított termék, szolgáltatás

Feltételei: az adomány a közhasznú, közérdekű, vagy egyházi célt nem látszólag szolgálja az adományozónak, vagy tagjának, vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának vagy hozzátartozóiknak nem jelent vagyoni előnyt. (nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére való utalás) az adományozó rendelkezik az adományozott igazolásával, amely tartalmazza az - adományozó, adományozott nevét, székhelyét, állandó lakhelyét, adószámát, adóazonosító jelét, - a támogatott célt - a szervezet közhasznúsági fokozatát

Adólevonás Amennyiben előre ismert, hogy a beszerzés adomány átadása érdekében történik, akkor a levonási jog az Áfa tv. 120. §-a értemében nem gyakorolható. 133.§ b.)  az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét utólag nem befolyásolja az adományozás ténye

A magánszemély egyes jövedelmeinek különadója 2010. évi XC. törvény II. fejezete Hatályos: 2010. október 1-től

Az adó alanya: az a magánszemély, aki - költségvetési szervnél állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más jogi személynél, továbbá a 2008. évi LXXV. tv. és a 2009. évi CXXII. tv. alapján munkavégzésre irányuló jogviszonyban szerez különadó köteles bevételt.

Az adóalapot jogviszonyonként külön-külön kell megállapítani. A különadó alapja Az említett jogviszonyok megszűnésével összefüggésben pénzben kifizetett vagy bármely más formában juttatott bevételből, a rendszeres járandóságok 60 napra számított összegét meghaladó rész nem kell különadót fizetni, ha az előzőek szerint számított összeg < 2 millió Ft de különadó köteles a 60 napra számított összeget meg nem haladó rész is, ha az > 2 millió Ft-ot. Az adóalapot jogviszonyonként külön-külön kell megállapítani. Ha a bevétel megszerzése több részletben történik, a magánszemély először a különadó alapot nem képező jövedelmet szerzi meg. Rendszeres járandóság: minden olyan bevétel, bér, munkadíj, tiszteletdíj, amely a magánszemélyt a jogviszony megszűnéséig a jogviszonyra tekintettel jogszabály vagy szerződés alapján megilleti.

A különadó alapjának meghatározásakor nem veendő figyelembe a jogviszony megszűnésének évére járó szabadság megváltás a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó részére fizetendő munkabér, illetmény, a szerződéses katonák leszerelési segélye. De beletartozik az adóalapba: az Mt. 3.§. (6) bekezdése szerinti megállapodás alapján kikötött ellenérték  pl. hallgatási díj

A különadó mértéke: 98 % Az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, elkülönülten igazolja, a 08-as bevallásban vallja be, és a kifizetést követő hónap 12-éig fizeti meg. Ha a kifizető az adót bármely okból nem vonta le, az adót a magánszemély fizeti meg, a kifizetést követő hónap 12-éig. A különadó alapját a magánszemély a személyi jövedelemadó bevallásban elkülönítve vallja be. Szja, tb. járulék nem terheli, - éves összes jövedelemnek része. A kifizető 27 % eho fizetésre kötelezett.

Hatálybalépés előtt megszerzett jövedelem esetén a kifizető helyesbíti az szja-előleget, járulékokat különadó-előleg kifizetői tb. járulék  eho módosítja bevallását hatálybalépés hónapjának kötelezettsége = különadó alap = különadó-előleg = eho új igazolást ad ki a magánszemély a különadó még fizetendő összegét 2010. október 31-ig fizeti meg. az adóbevallásban adóelőleg a kifizető által levont különadó, és a magánszemély által megfizetett különadó A kifizető által benyújtott és módosított bevallás beérkezését követően az egészségbiztosítási alap, nyugdíjbiztosítási alap, magánnyugdíjpénztár, munkaerőpiaci alap részére a korábban átutalt járulékok és tagdíjak összegéből a különadó-előlegnek minősülő összeget – a Magyar Államkincstár levonja a következő nap(ok)on utalandó összegből.

Hatályos: 2010. augusztus 16-tól Az Szja tv. módosítása Hatályos: 2010. augusztus 16-tól

Egyéni vállalkozót érintő szabályok Változik az egyéni vállalkozó fogalma 3.§. 17. pont egyéni vállalkozó: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló tv. szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély az ott rögzített tevékenységek tekintetében De! Nem minősül egyéni vállalkozónak az a személy, aki ingatlan-bérbeadási, szálláshely-szolgáltatási bevételére = az ingatlan bérbeadásból származó jövedelemre, vagy = az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy = a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezés alkalmazását választja, kizárólag ezen bevételei tekintetében. Kedvezményes adókulcs alkalmazása

Bérbeadási tevékenység Bejelentkezés: Art. 22.§. (16) bekezdés Mentesül a magánszemély adózó  egyéni vállalkozó nem! az adószám megszerzése alól (bejelentési kötelezettség alól), ha kizárólag ingatlan-bérbeadási (haszonbérbeadási) tevékenységet folytat. Feltétel: Áfa tv. 86.§ l.) pont alkalmazása helyett, nem választ a 88.§. (1) bekezdés b.) pontja szerint adókötelezettséget. Költség-elszámolási szabályok változása Az ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbeadó (szálláshely-szolgáltatási tevékenységet végző is) a tételes költségelszámolás alkalmazása esetén értékcsökkenési leírást az Szja tv. 11. számú melléklete szerint számolhat el.

Külföldi pénznemről történő átszámítás szabályai Főszabály: - bevétel esetében – szerzés időpontjában kiadás esetében – teljesítés időpontjában dolog, vásárolt jog, vásárolt követelés átruházása esetében – szerzési érték - szerzéskor értékpapír átruházása esetén – szerzési érték – tulajdonjog szerzésekor egyéb pénzügyi eszközre kötött ügylet esetén – teljesítés időpontjában külföldi pénznemben megfizetett adó esetében teljesítéskor, vagy az adóév utolsó napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam alkalmazandó Ha a magánszemély rendelkezik pénzügyi intézmény által az adott külföldi pénznem vételét/eladását igazoló nevére kiállított olyan bizonylattal, amely a bevétel megszerzését követő 15 napon belüli eladást, a kiadás felmerülését megelőző 15 napon belüli vételt igazol Ha a bevétel adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik, a kifizető az adóelőleg megállapításához a magánszemély az adó, adóelőleg megállapításához – választása szerint - a megszerzés napját megelőző hónap 15-ei MNB hivatalos devizaárfolyamát vagy az MNB által közzétett euróban megadott árfolyamot alkalmazza.

Adómentesség Pedagógusok szakkönyv vásárlásához hozzájárulás Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 19.§. (6) bekezdés b.) pontja 2009. 12. 31-ig adómentes költségtérítés Szja tv. 1. sz. melléklet 5.3. pontja szerint 2010-ben a mentesség megszűnt - jogszabály alapján kapott támogatás költség-elszámolási lehetőség számla alapján 3. sz. mell.I/16. vagy - adóköteles bérjövedelem - 2010. augusztus 16-tól 7.§. (1) bekezdés l.) pont – nem minősül bevételnek (visszamenőleges hatály - 2010. január 1-jétől) Károk megtérülése, kockázatok viselése körében adómentes Elemi kár, katasztrófa esetén a károsultaknak jogszabályban meghatározott feltételek szerint vagy közadakozásból, valamint a károsult munkáltatója által nyújtott segély, támogatás. így különösen a lakás helyreállítása, újjáépítése (1. sz. mell. 6.1.)

A sporttevékenység támogatásával kapcsolatos változások Adómentes bevételek: Olimpiai járadék (1. sz. mell. 3.2.1) Gerevich Aladár sportösztöndíj, szociális rászorultságra figyelemmel nyújtottt támogatás a nyugdíjas sportolók részére, eredményességi támogatás (1. sz. mell. 3.2.2) Adómentes természetbeni juttatások: Összeghatártól függetlenül a sportversenyen vagy sportvetélkedőn nyert érem, serleg, trófea (1. sz. mell. 8.17) - visszamenőlegesen 2009.  adómentes a versenyen, vetélkedőn nyert érem, trófea (1. sz. melléklet 8.18. pont) 2010. kikerült az adómentes körből Az ingyenesen vagy kedvezményesen - a sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezet által e tevékenységi körében juttatott (ide nem értve, ha azt más személy megrendelésére teljesíti) - a kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 eFt értékben juttatott sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet

A társasági adó változásai

Kedvezményes adókulcs A kedvezményes 10%-os társasági adókulcs alkalmazási körének kiterjesztése 50 m Ft adóalapról 500 m Ft adóalapra változik Az 500 m Ft adóalap fölötti rész 19%-os mértékkel adózik A kedvezményes kulcs alkalmazása nem kötődik feltételek teljesítéséhez! Nem kell lekötött tartalékot képezni, szabadon felhasználható az adómegtakarítás. Rendelkezéseket a Tao tv. új 29/K és 29/L pontjai tartalmazzák.

A tv. 14. §-a szerinti 2010. I. és II. félévi társasági adókötelezettség számítása A kedvezményes kulcsú adóalap-módosítás (felemelés) bevezetési ideje: 2010. július 1., tehát eltérő szabályok vonatkoznak a 2010. év I. és II. félévére. A 2010. évi adóalap 2 részből tevődik össze. (2 részre kell osztani) /Naptári nap arányos adóalap-megosztás: 181/365=0,50; 184/365=0,50/ 2010. január 1- 2010. június 30-áig terjedő időszakra jutó pozitív adóalap 50 m Ft-ig 10%-os adókulcs alkalmazása (feltételek teljesítése, feltételek arányosítása) 19%-os adókulcs alkalmazása (akik a feltételeket nem teljesítik) 2010. július 1- 2010. december 31-éig terjedő időszakra jutó pozitív adóalap 250 m Ft-ig (500 mó Ft x 0,50) 10%-os adókulcs alkalmazása, feltételek nincsenek 250 m Ft felett: 19%-os adókulcs

Feltételek (2010. I. félév) (a kedvezményes adókulcs alkalmazhatóságához) Adókedvezményt a számított adóalap után adózó nem vesz igénybe és A foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma ≥ 0,5 fő (vagy választása alapján az adóévben: 1 fő) és A megelőző adóévben az adóalap vagy az adózás előtti eredmény ≥ nyereségminimum és Rendezett munkaügyi kapcsolatokkal bír és A bevallott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék összege ≥ állományi létszám x 2xminimálbér /leghátrányosabb településen van a székhely: 1x/

A tv. 14. §-a szerinti 2010. I. és II. félévi társasági adókötelezettség számítása (eltérő üzleti év) A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók a 2010. évi adóalapjukat az Art. 6. sz. mellékletében foglaltak szerint, az üzleti év 1. napján hatályos szabályok szerint határozzák meg. (pl.: az üzleti év 1. napja: 2010. szeptember 1., akkor az azt megelőző adóévre a 2009. évi szabályokkal az azt követő adóévre az új szabályok szerint) A jogszabályváltozás miatt a már bevallott társasági adóelőlegek fizetési szabályaiban változás nincs.

De minimis támogatás számítása I. félév adózás előtti eredményt csökkentő kedvezmény összegének - 50 m Ft-ig 10 %-a - 50 m Ft fölött 19 %-a a kedvezményes adókulcs alkalmazása esetén - egyébként 19 % II. félév adózás előtti eredményt csökkentő kedvezmény összegének - 250 m Ft-ig 10 %-a - 250 m Ft fölött 19 %-a

Társasági adó – a térségi és egyéb adókedvezmények köre – kiegészül Az adózó – a részére kiadott támogatási igazolásban szereplő összegig – döntése szerint a támogatás (juttatás) adóéve + 3 adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli az adózás előtti eredményt Kivétel: az állami, többségi állami tulajdonú adózó

Támogatási igazolás – olyan okirat, amelyet látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége, tagjaként működő sportszervezet vagy fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány állít ki a támogató részére, a kedvezményre jogosító támogatás összegéről. Nem állíthat ki igazolást a felsorolt szervezet, ha lejárt köztartozása van a korábbi állami támogatással nem számoltak el működését a bíróság felfüggesztette, vagy megszüntetése folyamatban van. Az igazolás tartalmazza: támogatást nyújtó megnevezését, székhelyét, adószámát, az igazolást kiállító megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás összegét Támogatási igazolás a fenti szervezetnek és a velük kapcsolt vállalkozásban lévők részére nem adható ki.

Támogatás a fenti szervezetek részére az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás ténylegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyvszerinti értéke térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke feltéve, hogy a támogatást, a támogatott személyi feltételek megteremtésére utánpótlás-nevelési feladatok ellátására vagy tárgyi eszköz beruházásra, felújításra használja fel. A sportszervezet a nemzeti bajnokságban a versenyszabályzat szerinti legmagasabb két osztály egyikében részt vesz. A támogató és a támogatott nem kapcsolt vállalkozás

Ha a tárgyi eszköz beruházás sportcélú ingatlanra irányul - a támogatott a beruházás üzembe helyezését követő 15 évben az ingatlan sportcélú hasznosítását fenntartja, valamint - ezen időtartamra az üzembe helyezést követő 30 napon belül a Magyar Állam javára az ingatlan-nyilvántartásba elidegenítési- és terhelési tilalmat jegyeztet be az adókedvezmény mértékéig  ez alól felmentést adhat a sportpolitikáért felelős miniszter, – kérelemre - ha nem veszélyezteti az ingatlan sportcélú hasznosítását. - támogatási igazolás kiállítását követő 4. év végéig üzembe helyezi a beruházást.

A támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg a támogatott szervezet utánpótlás fejlesztésre fordított kiadásainak 100 %-át tárgyévi személyi jellegű ráfordításainak 50 %-át, vagy tárgyévi beruházási, felújítási értékének 80 %-át. A támogatás (juttatás) összege, a Tao tv. 3. sz. mell. B/15. pontja szerint  a vállalkozói tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak minősül. A tao-kedvezmény hatályba lépése az Európai Bizottság jóváhagyásának függvénye, a hatályba lépés napját követő támogatás esetén alkalmazható.

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás Módosul az ekho választásának feltételrendszere bővül a választásra jogosító tevékenységi kör = szakképzett edző, sportszervező-irányító (megfelelő képesítéssel) = hivatásos sportoló, sportmunkatárs sport tv. szerinti sportszakember (edző, oktató, mérkőzésvezető, versenybíró, sportorvos, gyúró) ha rendelkezik megfelelő képesítéssel, sportszervezettel fennálló jogviszonya alapján sportfeladatot lát el, a szövetség szabályzata szerint sportszakembernek minősül változik a bevételi határ az országos sportági szakszövetség első osztályú versenyrendszerében induló hivatásos sportoló esetében 100 millió (2010-ben 50 millió)

Köszönöm a figyelmet!