Á T M E N E T E K I S K O L Á S K O R I G

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Nagybajomi Általános Művelődési Központ tagiskolája
Advertisements

A tanulást és a megértést segítő módszerek alkalmazása
„Tanulás az, ha rájövünk arra, amit már tudunk. Cselekvés az, ha megmutatjuk, hogy tudjuk. Tanítás az, ha másokat emlékeztetünk arra, hogy ő k is éppolyan.
GYERMEKDALOK KICSIKNEK
Az olvasástanítás módszere:
Korai fejlesztés a bölcsődénkben
Információs és kommunikációs technikák szerepe a szakképzésben
„Művészettel a jövő művészeiért” TÁMOP-3. 1
Differenciált tanulásszervezés 3. Szervezési módok, munkaformák
A társadalmi környezet hatása a gyermekek fejlődésére
AZ AUTIZMUSSAL ÉLŐ GYERMEKEK FEJLESZTÉSÉNEK ALAPELVEI Őszi Tamásné Autizmus Alapítvány.
Gyerekek a Biztos Kezdet Gyerekházban
A tanulók foglalkoztatását áthatja:
A tudatos zenehallgatás
Kompetencia alapú oktatás bevezetése az alsó tagozaton
TANTÁRGY-ORIENTÁLT IDEGEN NYELV OKTATÁS Istvánffy Miklós Általános Iskola.
Nem a tudás mennyisége a fontos, hanem a képességek fejlettsége
A matematikai kompetencia jellemzői, fejlesztése, módszerei
Változások – kompetenciafejlesztés az óvodai nevelésben
Dr. Magyar Miklós"JÁTSZANI IS ENGEDD SZÉP, KOMOLY FIADAT!" „JÁTSZANI IS ENGEDD SZÉP, KOMOLY FIADAT!” „MultiMédia az oktatásban 2007” Nemzetközi Konferencia.
A kisgyermekkori zenei nevelés jelentősége és alapelvei
Ritmikai „fejlesztés” az óvodában
Óvodai tanterv a 3 és 7 évesek számára
Az iskolaérettség kérdése
A NEVELÉS FOLYAMATA ÉS MÓDSZEREI
A ZENEI ISMERETSZERZÉS ÚTJA
A Kovács-módszer alapismeretei
TÁMOP /2 ISKOLAI TEHETSÉGGONDOZÁS
Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium
KREATIVITÁS ALKOTÓKÉPESSÉG.
ONAP ↓ HELYI ÓVODAI PROGRAM ÜTEMTERV TERVEZET
Az informatika tanítása Montessori-jellegű iskolában
Testi és szellemi fogyatékos gyermekek ápolása
NEVELÉSELMÉLET.
Látható hangok Esztétikai foglalkozások 3-8 éves gyermekek
Biztos Kezdet and the Early Years Foundation Stage
(Program-akkreditációs lajtsromszáma: PL-2661)
A fejlesztőpedagógus szerepe a Családok Átmeneti Otthonában
Korai tehetségnevelés
INTELLIGENCIA, KREATIVITÁS
A „diszes” problémák korai jelei
A zene transzfer hatása a roma gyermekek tehetséggondozásában
TÁMOP / „Karöltve” Integrációs közoktatási referencia intézmény kialakítása hálózati együttműködés keretében a Csertán Sándor Általános.
LÉPÉSRŐL – LÉPÉSRE program
Algoritmikus gondolkodás és fejlesztésének lehetőségei
Innováció Intézményi fejlesztés Egyenlő hozzáférés
Harmadik matematikakönyvem
A művészeti nevelés hozzájárulása az oktatási– nevelési folyamat interdiszciplináris jellegéhez az elemi osztályokban.
Buczkóné Pásztor Melinda Megyei Pedagógiai Szakszolgálat
Az óvodai tevékenységterv
Ének-zene, énekes játék…, és amit egy ilyen helyzetben érdemes elmondani! Óvodával…, annak zenéjével foglalkozni nem mellékes kis kérdés…, országépítés!
A kisgyermekkori nyelvi fejlődés jellemzői,
1. Rész: óvodai matematikai nevelés
A szövegértés-szövegalkotás programcsomag jellemzői
Iskola előtti zenei nevelés
DIDAKTIKA: témák, szakirodalmak 2008/2009. TANÉV 1. FÉLÉV.
Út a sikeres tanuláshoz
Ének, zene, énekes játék, gyermektánc (2012!)
A tanárképzés filozófiája és gyakorlata. Hogyan készíti fel a tanárképzés a jelölteket a NAT nevelési feladataira?
BIHARINÉ dr. KREKÓ ILONA főiskolai docens
A virtuális víz nyomában. A témaválasztás indoklása: A környezetért érzett felelősség Ökoetika Vízkészlet végessége környezeti, társadalmi és szellemi.
Alcím mintájának szerkesztése Demens lakók képességmegőrző, rehabilitáló programja Evangélikus Diakóniai Otthon Kaposszekcső Kaposszekcső,
Hogyan lesznek növendékeink iskolaérett gyermekek?
„Referenciaintézmény kialakítása a II
Szeretnéd, hogy gyermeked szívesen és gátlások nélkül beszéljen majd angolul? Szeretnéd, ha minél korábban, Te magad vezethetnéd be játékosan az angol.
A LURKÓ-TÁBOR, mint a jó gyakorlat dokumentációja
A nyelvi tudatosság fejlesztése Meixner Iskola, Szakmai nap
A tanulók foglalkoztatását áthatja:
Óvodából iskolába Iskolás lesz a gyermekünk Az iskolaérettség kérdései
SZOKÁS SZABÁLYRENDSZER, NEVELŐMUNKA TERVEZÉSE ELLENŐRZÉS TERÜLETEI FELADATMEGOSZTÁS Farkasné Egyed Zsuzsa
Előadás másolata:

Á T M E N E T E K I S K O L Á S K O R I G Zenei nevelésünk elvei és a gyermek zenei fejlődése iskolába lépésig 2007

Bevezetés az ének-zene tantárgy-pedagógiába Bevezetés az ének-zene tantárgy-pedagógiába „Ha a tanítás művészet, akkor a tanításra való felkészülés tudomány” (Orlich, 1980.) Felkészülés az iskolában folyó ének-zene tantárgy oktatására: Cél- és követelményrendszer Tananyag Didaktikai feladatok Az oktatás szervezési módjai, a differenciálás csoportos és egyéni feladatai Alkalmazandó módszerek Az oktatás eszközei Az ellenőrzés-értékelés kérdései, feladatai

Találkozás az iskolával (dr. Szabó Pál, 1970) A beiskolázott gyermekek heterogenitása: Testi fejlettség, egészségi állapot Otthoni környezet Intellektuális, értelmi fejlettség Magatartás Megkönnyíti az átmenetet: az első időben az iskolának kell alkalmazkodnia a gyermekhez pótolni kell a szülőt, óvónőt alapos megismerés: egyéni tulajdonságok, otthoni környezet minél érdekesebb tanítás verbális és nonverbális módon (dicsérettel, simogatással) megerősíteni, aktivizálni a gyermeket játékosság, mozgékonyság (pl. ritmikus gyakorlatok, éneklés)

Ismerd meg! korábbi tapasztalatait, ismereteit, jártasságait, készségeit, képességeit, attitűdjeit Ének-zene, dalos játék során feltárhatók: értelmi fejlettségi mutatók érzelmi fejlettségi mutatók szociális fejlettségi mutatók mozgásos fejlettségi mutatók „… az ének felszabadít, bátorít, gátlásokból, félénkségből kigyógyít. Koncentrál, testi-lelki diszpozíción javít, munkára kedvet csinál, alkalmassá tesz, figyelemre-fegyelemre szoktat. Hogy egész embert mozgat, nemcsak egy-egy részt. Megszeretteti az iskolát…” (Kodály, 1964)

Általános zenei nevelési elvek Minden népnek a saját kultúrájából, néphagyományából kell kiindulnia „Együtt támadt vagy régen összeszokott dallam és szöveg: egymás szépségét és erejét fokozza.” hat a beszéd kialakulására, a szép kiejtésre, segíti a szókincs bővülését zeneileg értékes anyag, formálja a közízlést „A magyar zenei élet csak a hagyomány alapján, annak levegőjében fejlődhetik” „A nyelv is énekel a zene pedig beszél.” az életkori igényeket és fejlettségi szintet leginkább kielégíteni képes Kodály Z.: Visszatekintés I. (1966)

Az aktív zenélés első lépése az éneklés alapja minden más zenei élménynek a személyiség sokoldalú fejlesztésének eszköze az emberi hang természetes volta „Nagy e játékok tisztán emberi értéke is, fokozzák a társas érzést, életörömet.” A zenei nevelést korán kell kezdeni „Az anya nemcsak testét adja gyermekének, lelkét is a magáéból építi fel.” A zenei műveltség mindenki számára elérhető és járható legyen a dalos játék nemcsak zenei szempontból értékes, hanem a gyermek általános fejlődése szempontjából is Kodály Z.: Visszatekintés I. (1966)

Ének-zenei nevelés az óvodában „Nyilvánvaló, hogy észszerű nevelésünknek a gyermek első, spontán megnyilatkozásaiból kell kiindulnia, kezdve ritmikus és énekelt játékokkal, sokszor ismétlődő, egyszerű frázisokkal. Ezekről aztán fokozatosan át lehet térni bonyolultabbakra.” (Kodály, 1966) Célja: a zene megszerettetése, annak befogadására való képesség megalapozása, a zenei anyanyelv ápolása Feladata: személyiségfejlesztés a zene eszközeivel, zenei képességek, készségek fejlesztése és összekapcsolása más fejlesztési területekkel Tartalma: minél több zenei élmény, játékosan, sok mozgással Tudatos, tervezett fejlesztési folyamat megvalósítása

A zenei nevelés területei az óvodában Metrumérzék (egyenletes lüktetés) Ritmusérzék (szünet helye, ütem, motívumsúly, tempó, osztinátó) Dinamikai érzék (hangerő) Hangmagasság, hangszín, és dallamérzék Belső hallás Intonációs készség, hangképzés Tonalitásérzék Zenei memória Zenei improvizáció Érzelmek, hangulat kifejezése a zene által

A fejlettség várható szintje iskolába lépéskor Kishangterjedelmű dalokat tisztán, jó szövegkiejtéssel, csoportosan és önállóan énekel Egyenletes lüktetést és ritmust érzékeltet Zenei viszonyfogalmakat megismer, megkülönböztet Szívesen, örömmel énekelnek, a játékot maguk szervezik, önállóan játsszák A gyermek ízlése, igényessége megnyilvánul választásában Rögtönző kedv maga és mások szórakoztatására Improvizálása tanult elemekből áll össze (pl. ismert dallamra vagy ritmusára új szövegszótagokat igazít)

Óvoda-iskola átmenet Probléma: -új nevelő, új társak, új napirend, mozgáskorlátozástoleráló képességet igénybe veszik -más-más életkorú, adottságú, szociokultúrális hátterű gyerekek Zenei fejlesztés folytatása az iskolában: A zenei elemeit aktív énekléssel figyelteti meg, tudatosítja, új szituációkba helyezi Elsajátítják a zenei írás-olvasást Zeneművek, dalok értésére, élvezésére nevel Irányított, közös éneklés, daltanulás Improvizálás a tanult zenei elemek variációs felhasználásával történik, nem önkifejezés vágyával Fokozatosan térnek át a többszólamú, vokális és hangszeres zene megismerésére, elsajátítására

Az óvodai zenei nevelés hatásai Előkészíti az írást, olvasást, a számolást, a nyelvtant Éneklés során: Iskolai tanulmányokban: Pontos kiejtés, jobb tagolás, tiszta hangzóejtés Magán- és mássalhangzók összekötése a betűk összeolvasását könnyíti meg Mondókák hangsúlyos, tagolt mondása Szótagolást segíti Sok szavat, fogalmat ismer meg a gyermek a játékok során, annak jelentését is ismeri Tér-forma változik a játékok során Nyelvtani szabályok megértését készíti elő, pl. ragok, képzők Tér-, mennyiség-, formaismeret Játékformák során Számlálás, matematikai fogalmak elmélyülése

A zenei fejlesztés transzfer hatásainak vizsgálata a 6-7 éves korosztálynál (2005) I. Érzékelés, észlelés  vizuális észlelés 1. zártság, globális észlelés, formaészlelés, szem-kéz koordináció: Hilda Santucci vizsgálati módszere 2. analízisre-szintézisre épülő vizuális memória: 3. alaklátás, formaállandóság: Edfeld-teszt  emlékezet 4. reproduktív emlékezet:„Forma-emlékezet és reprodukció” (Fővárosi útm. 1971.mód.vált.) 5. akusztikus emlékezet, tanulási stratégia (Tarbay Ede: Április)

 Képzelet 6. a képzelet szintjének feltárása, ötletesség, absztraháló képesség kimutatása (Szilágyi Domokos: Táncol a sárga…)  Figyelem 7. figyelemmegosztás: Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet (szelekció + akusztikus memória)  Értelmi képességek, gondolkodás 8. matematikai feladatok (számfogalom, mennyiségek összehasonlítása, gondolkodási szint felmérése)

Anyanyelvi fejlettség. „A helyes tanulás módszerének kialakítása a Anyanyelvi fejlettség „A helyes tanulás módszerének kialakítása a tananyag értelmes feldolgozásával kell kezdődjék.” (Salamon J.)  Nyelvi fluenciát, flexibilitást valamint redefiníciós (átfogalmazó) képességet feltáró feladatok: 9. szövegértelmezés, tartalomelemzés 10. szövegkövetés, tartalom képi megjelenítése, rendszerezési képesség 11. tartalomelemzés, témarajz 12. hangzófelismerés, hangzódifferenciálás, lokalizálás

A vizsgálatban elért eredményeket tekintve kitűnik: a zeneisek a figyelemkocentrációt, a figyelemmegosztást, a motorikus és vizuális emlékezetet, követéses képességet, sorrendiség észlelését igénylő feladatokban lényegesen jobban teljesítettek, a vizsgálat egészére vonatkozóan rendre átlagot meghaladó, kiegyensúlyozott, csoportdinamikailag kiegyenlített teljesítményt nyújtottak.

Ajánlott szakirodalom Döbrössy János szerk. (2004): Ének-zene-nevelés. Trezor Kiadó Falus Iván (2003): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó Forrai Katalin (1993): Ének az óvodában. Editio Musica Forrai Katalin (1970): Zenei nevelésünk elvei és a gyermek zenei fejlődése iskolába lépésig. In.: Átmenetek iskoláskorig. Magyar Pedagógiai Társaság Dr. Hegyi Ildikó (é.n.): Fejlődési lépcsőfokok óvodáskorban. OKKER Kodály Zoltán (1964): Visszatekintés I-II. Zeneműkiadó Kodály Zoltán (1954): A zene mindenkié. Zeneműkiadó Kovács Barbara (2002): A zenei fejlesztő játékokról. Novum Kiadó Dr. Szabó Pál (1970): Találkozás az iskolával In.: Átmenetek iskoláskorig. Magyar Pedagógiai Társaság Szőnyi Erzsébet (1984): Kodály Zoltán nevelési eszméi. Tankönyvkiadó

sikeres tanulmányi évet! Köszönöm a figyelmet, sikeres tanulmányi évet! Hegedűsné Tóth Zsuzsanna tanársegéd