Á T M E N E T E K I S K O L Á S K O R I G Zenei nevelésünk elvei és a gyermek zenei fejlődése iskolába lépésig 2007
Bevezetés az ének-zene tantárgy-pedagógiába Bevezetés az ének-zene tantárgy-pedagógiába „Ha a tanítás művészet, akkor a tanításra való felkészülés tudomány” (Orlich, 1980.) Felkészülés az iskolában folyó ének-zene tantárgy oktatására: Cél- és követelményrendszer Tananyag Didaktikai feladatok Az oktatás szervezési módjai, a differenciálás csoportos és egyéni feladatai Alkalmazandó módszerek Az oktatás eszközei Az ellenőrzés-értékelés kérdései, feladatai
Találkozás az iskolával (dr. Szabó Pál, 1970) A beiskolázott gyermekek heterogenitása: Testi fejlettség, egészségi állapot Otthoni környezet Intellektuális, értelmi fejlettség Magatartás Megkönnyíti az átmenetet: az első időben az iskolának kell alkalmazkodnia a gyermekhez pótolni kell a szülőt, óvónőt alapos megismerés: egyéni tulajdonságok, otthoni környezet minél érdekesebb tanítás verbális és nonverbális módon (dicsérettel, simogatással) megerősíteni, aktivizálni a gyermeket játékosság, mozgékonyság (pl. ritmikus gyakorlatok, éneklés)
Ismerd meg! korábbi tapasztalatait, ismereteit, jártasságait, készségeit, képességeit, attitűdjeit Ének-zene, dalos játék során feltárhatók: értelmi fejlettségi mutatók érzelmi fejlettségi mutatók szociális fejlettségi mutatók mozgásos fejlettségi mutatók „… az ének felszabadít, bátorít, gátlásokból, félénkségből kigyógyít. Koncentrál, testi-lelki diszpozíción javít, munkára kedvet csinál, alkalmassá tesz, figyelemre-fegyelemre szoktat. Hogy egész embert mozgat, nemcsak egy-egy részt. Megszeretteti az iskolát…” (Kodály, 1964)
Általános zenei nevelési elvek Minden népnek a saját kultúrájából, néphagyományából kell kiindulnia „Együtt támadt vagy régen összeszokott dallam és szöveg: egymás szépségét és erejét fokozza.” hat a beszéd kialakulására, a szép kiejtésre, segíti a szókincs bővülését zeneileg értékes anyag, formálja a közízlést „A magyar zenei élet csak a hagyomány alapján, annak levegőjében fejlődhetik” „A nyelv is énekel a zene pedig beszél.” az életkori igényeket és fejlettségi szintet leginkább kielégíteni képes Kodály Z.: Visszatekintés I. (1966)
Az aktív zenélés első lépése az éneklés alapja minden más zenei élménynek a személyiség sokoldalú fejlesztésének eszköze az emberi hang természetes volta „Nagy e játékok tisztán emberi értéke is, fokozzák a társas érzést, életörömet.” A zenei nevelést korán kell kezdeni „Az anya nemcsak testét adja gyermekének, lelkét is a magáéból építi fel.” A zenei műveltség mindenki számára elérhető és járható legyen a dalos játék nemcsak zenei szempontból értékes, hanem a gyermek általános fejlődése szempontjából is Kodály Z.: Visszatekintés I. (1966)
Ének-zenei nevelés az óvodában „Nyilvánvaló, hogy észszerű nevelésünknek a gyermek első, spontán megnyilatkozásaiból kell kiindulnia, kezdve ritmikus és énekelt játékokkal, sokszor ismétlődő, egyszerű frázisokkal. Ezekről aztán fokozatosan át lehet térni bonyolultabbakra.” (Kodály, 1966) Célja: a zene megszerettetése, annak befogadására való képesség megalapozása, a zenei anyanyelv ápolása Feladata: személyiségfejlesztés a zene eszközeivel, zenei képességek, készségek fejlesztése és összekapcsolása más fejlesztési területekkel Tartalma: minél több zenei élmény, játékosan, sok mozgással Tudatos, tervezett fejlesztési folyamat megvalósítása
A zenei nevelés területei az óvodában Metrumérzék (egyenletes lüktetés) Ritmusérzék (szünet helye, ütem, motívumsúly, tempó, osztinátó) Dinamikai érzék (hangerő) Hangmagasság, hangszín, és dallamérzék Belső hallás Intonációs készség, hangképzés Tonalitásérzék Zenei memória Zenei improvizáció Érzelmek, hangulat kifejezése a zene által
A fejlettség várható szintje iskolába lépéskor Kishangterjedelmű dalokat tisztán, jó szövegkiejtéssel, csoportosan és önállóan énekel Egyenletes lüktetést és ritmust érzékeltet Zenei viszonyfogalmakat megismer, megkülönböztet Szívesen, örömmel énekelnek, a játékot maguk szervezik, önállóan játsszák A gyermek ízlése, igényessége megnyilvánul választásában Rögtönző kedv maga és mások szórakoztatására Improvizálása tanult elemekből áll össze (pl. ismert dallamra vagy ritmusára új szövegszótagokat igazít)
Óvoda-iskola átmenet Probléma: -új nevelő, új társak, új napirend, mozgáskorlátozástoleráló képességet igénybe veszik -más-más életkorú, adottságú, szociokultúrális hátterű gyerekek Zenei fejlesztés folytatása az iskolában: A zenei elemeit aktív énekléssel figyelteti meg, tudatosítja, új szituációkba helyezi Elsajátítják a zenei írás-olvasást Zeneművek, dalok értésére, élvezésére nevel Irányított, közös éneklés, daltanulás Improvizálás a tanult zenei elemek variációs felhasználásával történik, nem önkifejezés vágyával Fokozatosan térnek át a többszólamú, vokális és hangszeres zene megismerésére, elsajátítására
Az óvodai zenei nevelés hatásai Előkészíti az írást, olvasást, a számolást, a nyelvtant Éneklés során: Iskolai tanulmányokban: Pontos kiejtés, jobb tagolás, tiszta hangzóejtés Magán- és mássalhangzók összekötése a betűk összeolvasását könnyíti meg Mondókák hangsúlyos, tagolt mondása Szótagolást segíti Sok szavat, fogalmat ismer meg a gyermek a játékok során, annak jelentését is ismeri Tér-forma változik a játékok során Nyelvtani szabályok megértését készíti elő, pl. ragok, képzők Tér-, mennyiség-, formaismeret Játékformák során Számlálás, matematikai fogalmak elmélyülése
A zenei fejlesztés transzfer hatásainak vizsgálata a 6-7 éves korosztálynál (2005) I. Érzékelés, észlelés vizuális észlelés 1. zártság, globális észlelés, formaészlelés, szem-kéz koordináció: Hilda Santucci vizsgálati módszere 2. analízisre-szintézisre épülő vizuális memória: 3. alaklátás, formaállandóság: Edfeld-teszt emlékezet 4. reproduktív emlékezet:„Forma-emlékezet és reprodukció” (Fővárosi útm. 1971.mód.vált.) 5. akusztikus emlékezet, tanulási stratégia (Tarbay Ede: Április)
Képzelet 6. a képzelet szintjének feltárása, ötletesség, absztraháló képesség kimutatása (Szilágyi Domokos: Táncol a sárga…) Figyelem 7. figyelemmegosztás: Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet (szelekció + akusztikus memória) Értelmi képességek, gondolkodás 8. matematikai feladatok (számfogalom, mennyiségek összehasonlítása, gondolkodási szint felmérése)
Anyanyelvi fejlettség. „A helyes tanulás módszerének kialakítása a Anyanyelvi fejlettség „A helyes tanulás módszerének kialakítása a tananyag értelmes feldolgozásával kell kezdődjék.” (Salamon J.) Nyelvi fluenciát, flexibilitást valamint redefiníciós (átfogalmazó) képességet feltáró feladatok: 9. szövegértelmezés, tartalomelemzés 10. szövegkövetés, tartalom képi megjelenítése, rendszerezési képesség 11. tartalomelemzés, témarajz 12. hangzófelismerés, hangzódifferenciálás, lokalizálás
A vizsgálatban elért eredményeket tekintve kitűnik: a zeneisek a figyelemkocentrációt, a figyelemmegosztást, a motorikus és vizuális emlékezetet, követéses képességet, sorrendiség észlelését igénylő feladatokban lényegesen jobban teljesítettek, a vizsgálat egészére vonatkozóan rendre átlagot meghaladó, kiegyensúlyozott, csoportdinamikailag kiegyenlített teljesítményt nyújtottak.
Ajánlott szakirodalom Döbrössy János szerk. (2004): Ének-zene-nevelés. Trezor Kiadó Falus Iván (2003): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó Forrai Katalin (1993): Ének az óvodában. Editio Musica Forrai Katalin (1970): Zenei nevelésünk elvei és a gyermek zenei fejlődése iskolába lépésig. In.: Átmenetek iskoláskorig. Magyar Pedagógiai Társaság Dr. Hegyi Ildikó (é.n.): Fejlődési lépcsőfokok óvodáskorban. OKKER Kodály Zoltán (1964): Visszatekintés I-II. Zeneműkiadó Kodály Zoltán (1954): A zene mindenkié. Zeneműkiadó Kovács Barbara (2002): A zenei fejlesztő játékokról. Novum Kiadó Dr. Szabó Pál (1970): Találkozás az iskolával In.: Átmenetek iskoláskorig. Magyar Pedagógiai Társaság Szőnyi Erzsébet (1984): Kodály Zoltán nevelési eszméi. Tankönyvkiadó
sikeres tanulmányi évet! Köszönöm a figyelmet, sikeres tanulmányi évet! Hegedűsné Tóth Zsuzsanna tanársegéd