Kártérítési felelősség a munkajogban 2010. 12. Dudás Katalin 1

A munkajog felelősségi rendszere Két alakzat egymás mellett is alkalmazhatók fegyelmi felelősség kártérítési felelősség

Eltérések fegyelmi: 2. kártérítési felelősség: munkaviszonyból eredő vétkes kötelezettségszegés nem kell hozzá károkozás csak a munkavállalót terhelő felelősség (munkáltatói jogkör gyakorlója is) 2. kártérítési felelősség: a munkaviszony mindkét alanyát terheli munkavállaló: munkaviszonyból eredő kötelezettségszegés + károkozás munkáltató: kötelezettségszegés sem kell (elég: munkaviszonnyal összefüggésben okozott kár) alapulhat vétkességen, de fennállhat vétkességre tekintet nélkül is

A kártérítési felelősség általános esetei Munkáltatói kártérítés Főszab.: objektív és teljes Kivétel: vétkes (munkahelyre bevitt ingóságok) Munkavállalói kártérítés Fő szabály: vétkes és korlátozott Kivétel: objektív és teljes (megőrzési felelősség) általános pénz-és értékkezelők leltárhiány

A munkajogi kártérítési felelősség alapvető jellemzője Duális felelősség – eltérő szabályok a munkaviszony alanyaira: külön szabályok a munkáltató és a munkavállalók kártérítési felelősségére Jellemzője: a munkáltató felelőssége: szigorúbb a munkavállaló felelőssége: enyhébb Eltérés oka: a munkáltató nagyobb lehetősége a károk megelőzésére – nagyobb elvárás Sajátos szabályozás: távmunka, munkaerő-kölcsönzés, vezető állású munkavállalók 5

A munkáltatói és a munkavállalói kártérítési felelősség eltérései Objektív (kivétel: vétkes) Teljes mértékű Teljes kár: vagyoni (tényleges kár és elmaradt haszon) és nem vagyoni kár Bizonyítási teher (kimentési felelősség) Munkavállaló Vétkesség: szándékos-gondatlan (kivétel: objektív) Korlátozott (gondatlanságnál) Vagyoni kár – tényleges kár Bizonyítás: a kár megtörténte 6

A kártérítési felelősség esetei 1. vétkesen (gondatlanul, szándékosan) okozott kár 2. vétkességre tekintet nélkül okozott kár (megőrzési felelősség, pénz-és értékkezlők felelőssége, leltárfelelősség) Nem tartoznak a kárfelelősség körébe: az anyagi helytállásának azok az esetei, amikor a törvény konkrétan meghatározza a fizetési kötelezettség jogcímét (pl. munkabérelőleg visszafizetése, munkabér túlfizetés, jogellenes munkaviszony megszüntetés esetén fizetendő összeg, stb.)

I. Vétkességen alapuló felelősség

A vétkességen alapuló károkozás fő szabálya A munkavállaló a munkaviszonyból eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. A munkavállaló vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.

A vétkességen alapuló kártérítési felelősség feltételei 1. a munkaviszonyból eredő kötelezettség megszegése 2. a munkavállalónak ebben való vétkessége 3. kár keletkezése 4. okozati összefüggés a vétkes kötelezettségszegés és az okozott kár között

A munkaviszonyból eredő kötelezettségek megszegése 1.Kötelezettségek köre (tág): (nem korlátozható a munkakörre) - Mt. („A munkavégzés szabályai” fejezet) - kollektív szerződés - munkaszerződés - munkáltatói utasítás - egyéb szakmai szabályok, jogszabályok (pl. Kresz, orvosi szabályok, stb.) 2. A károkozó magatartás lehet: aktív vagy passzív (mulasztás) 3. A károkozás időpontja: a munkavállaló munkajogi kártérítési felelőssége csak a munkaviszony fennállása alatt okozott károkért áll fenn. Probléma: ha a károkozó magatartás és a kár bekövetkezésének időpontja eltér – döntő a károkozó magatartás időpontja 4. A kártérítés érvényesíthetősége: a munkaviszony megszűnése után is lehetséges, ha a károkozás a munkaviszony fennállása alatt történt.

A vétkesség fogalma A munkajog szabályai nem határozzák meg. Ptk. 339. § alapján: a munkavállaló magatartása akkor tekinthető vétkesnek, ha nem úgy jár el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Kiindulópont a munkajogban: a hasonló foglalkozású, munkakörű, szakképzettségű, gyakorlatú munkavállalóval szemben milyen általános elvárások érvényesülnek a szakértelem és gondosság tekintetében (objektív elvárási szint). De fontos: a munkavállaló személyéhez kötődő körülmények is (szubjektív szempontok). Probléma: ésszerű gazdasági kockázat megítélése(ha a kockázat vállalása ésszerű volt, a felelősség nem állapítható meg olyan kárért, amelyet a kellő gondosság mellett nem lehetett előre látni.)

A vétkesség fajtái A törvény a vétkesség két alakzatát különbözteti meg – az objektív és szubjektív elvárási szinttől való eltérés alapján: a) gondatlanság b) szándékosság Gondatlanul okozza a kárt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában (tudatos gondatlanság), vagy aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja (hanyagság). Szándékosan okozza a kárt, aki előre látja magatartásának károsító következményeit és azokat kívánja (egyenes szándék), vagy azokba belenyugszik (eshetőleges szándék). Bizonyítási teher: a munkavállaló vétkességének bizonyítása a munkáltatót terheli.

A kár fogalma Tág értelemben: mindennemű vagyoncsökkenés, amely a munkáltató vagyonában bekövetkezett. Szűk értelemben: a munkáltató vagyonában ténylegesen – a károkozás időpontjában – bekövetkezett vagyoncsökkenés (damnum emergens). Ide tartoznak az indokolt költségek is. A munkavállaló csak a szűk értelemben vett kárért felel, az ún. elmaradt haszonért nem (lucrum cessans).

Okozati összefüggés Objektív kapcsolat a vétkes magatartás és a kár között, amelynek fennállását mindig a munkáltatónak kell bizonyítania.

A munkavállalói kártérítési felelősség mértéke vétkes károkozásnál a) gondatlan: a kártérítés mértéke: korlátozott (a munkabérhez igazodik és nem az okozott kár nagyságához) alapeset:egy havi átlagkereset ötven százaléka másfélhavi átlagkereset (munkaszerződés), hat havi átlagkereset (kollektív szerződés rendelkezése esetén) Kivétel: teljes: pénzintézet pénztári számfejtője és ellenőre a számfejtés körében okozott károkokért b) szándékos: teljes mértékű 16

Korlátozott felelősség oka, célja munkavállaló teherbíró képessége (megélhetésének döntő vagy egyetlen forrása a munkabér) nagy károk okozásának lehetősége enyhe gondatlanság esetén (alkalmazott technológiák, műszerek, stb. nagy értéke) a munkaszervezetben bonyolult munkamegosztás a kár „eloszlik” a kollektívában-a közösség teherbíró képessége. Célja: munkáltató: van-e értelme a kártérítési felelősség alkalmazásának, ha a kár nem térül meg, inkább büntetés, mint kártérítés munkavállaló: a fél havi átlagkereset is hatásos, ha a munkabér az egyetlen megélhetési forrása ) elsősorban a prevenció és kisebb mértékben a reparáció

II. Objektív felelősség

A munkavállaló objektív (vétkességre tekintet nélkül fennálló) felelőssége Az objektív felelősség alapja: a munkavállalóval szembeni fokozott elvárhatóság Indoka: azok kikerülnek a munkáltató folyamatos ellenőrzése alól a munkavállaló olyan körülmények között tartja kezelésében, illetve őrizetében a munkáltató vagyontárgyait, hogy azokat kizárólag ő használja, ő kezeli, így a munkáltató beavatkozási lehetősége a munkavállaló munkavégzésébe kicsi, a munkavállaló önállósága nagyobb.

A megőrzési felelősség objektív felelősségen alapul a teljes kárt kell megfizetni kizárólag a munkavállaló őrzési (elszámolási) kötelezettségének megsértése esetén áll fenn szigorú feltételekhez kötött az alkalmazhatósága Esetei (eltérőek az átvétel, vagy az őrizetben tartás körülményei): általános megőrzési felelősség pénztárosok, pénz-és értékkezelők felelőssége leltárhiányért fennálló felelősség

A megőrzési felelősség feltételei (együttes feltételek) 1. az átvétel körülményei Visszaszolgáltatási, illetve elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban bekövetkezett kár (hiány), amelyet a munkavállaló Jegyzék vagy elismervény ellenében vett át (kivéve: pénztáros, pénzkezelő vagy értékkezelő) 2. a használat körülményei Az átvett dolgot a munkavállaló állandóan őrizetében tartja, kizárólagosan használja vagy kezeli. 3. az őrzés körülményei (biztonságos) – a munkáltatót terheli a biztosítása Mentesül a munkavállaló a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy - a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy - a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította Figyelem (!): ha bármely feltétel hiányzik: nem felel a munkavállaló 21

Egyéb kár okozása a megőrzésre átvett dologban Ha a megőrzésre átvett dolog megvan, csak megrongálódott: az általános vétkességi szabályok alapján felel csak a munkavállaló. Pl.: az átvett számítógép megvan, de összetört.

Leltárfelelősség Feltételei: leltárhiány (az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány) Leltárfelelősségi megállapodás kötése (egyéni vagy csoportos) Leltári készlet szabályszerű átadása-átvétele Szabályosan lebonyolított leltározás 23

A leltárfelelősség mértéke Egyéni megállapodás esetén Teljes: a leltári készletet állandóan egyedül kezelő munkavállaló esetében Legfeljebb hat havi átlagkereset: ha a készletet a leltárhiányért nem felelős dolgozó is kezeli Csoportos megállapodás esetén Legfeljebb a megállapodást kötött munkavállalók átlagkeresetének hat havi együttes összege Kollektív szerződés mindkét esetben eltérően is meghatározhatja a felelősség mértékét. 24

A munkavállalói kártérítési felelősség közös szabályai Együttesen okozott kár A kár összegének meghatározása A munkáltató közrehatása A kártérítési igény érvényesítése

Együttesen okozott kár Feltétel: a károkozók egymásról tudva vagy egyenesen szándékegységben okozzák a kárt. A kártérítés mértéke: vétkes károkozásnál: vétkességük arányában felelnek a károkozók megőrzési felelősségnél: a munkabérük arányában felelnek csoportos leltárfelelősségnél: a felelősség megosztását a csoportos leltárfelelősségi megállapodás rendezheti, ennek hiányában: az átlagkeresetük arányában felelnek (max: a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók átlagkeresetének hat havi együttes összegét (ksz. ettől eltérhet).

Együttesen okozott kár speciális szabály Egyetemleges felelősség: ha a kárt többen szándékosan okozzák (szándékegység) Figyelem: csoportos leltárfelelősségnél egyetemleges felelősség megállapításának nincs helye!

A kár összegének meghatározása Megrongált dolog: (ha javítható) a kijavításra fordított kiadás (az üzemviteli költségekkel együtt) + a fennmaradó értékcsökkenés Megsemmisült, vagy használhatatlanná vált dolog, vagy ha a dolog nincs meg: a károkozás időpontjában érvényes fogyasztói ár, figyelembe véve az avulás mértékét is. Nem kell megtéríteni: a kárnak azt a részét, amely a munkáltató közrehatása következtében állt elő. Kamat: a munkáltatót a kártérítés esedékessé (=károkozás időpontja) válásától kamat illeti meg a kár összege után a polgári jog szabályai szerinti mértékben.

A munkáltató közrehatása Esetei: a) a kár bekövetkezésében maga a munkáltató is szerepet játszik, mint károkozó b) a tőle elvárható kárenyhítési kötelezettségét elmulasztja (együttműködési kötelezettség) Következmény: kármegosztás – a károkozó a kárnak csak azt a részét köteles megtéríteni, amely kárrészre vonatkozóan a vétkessége megállapítható, de: a munkavállaló szándékos károkozása esetén a munkáltató közrehatása általában nem állapítható meg. LB. 26. Mkáf.: a károk megelőzése érdekében a munkavállaló köteles megtenni a kisebb és halasztást nem tűrő, az anyagi erejét meg nem haladó intézkedéseket, kisebb munkákat is. Ha ezt elmulasztja, nem hivatkozhat a munkáltató közrehatására.

A kártérítési igény érvényesítése a munkavállaló károkozása esetén a) Vétkességi alapú és megőrzési felelősség esetén: bíróság előtt az elévülési időn belül vagy kollektív szerződés meghatározhatja azt az értéket, amelyet meg nem haladó mértékben a munkáltató a munkavállalót közvetlenül kártérítésre kötelezheti (az eljárási rend egyidejű szabályozásával). Ez esetben bírósághoz a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül lehet fordulni). A ksz. Ilyen előírása estén nem lehet közvetlenül a bírósághoz fordulni. b) Leltárhiánynál: a munkáltató a leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényét a leltárfelvétel befejezését követő hatvannapos jogvesztő határidőn belül érvényesítheti (leltárhatározattal). A leltárhatározattal szemben a munkavállaló, a kézhezvételtől számított 30 napon belül, keresettel fordulhat a munkaügyi bírósághoz

Kártérítési igény érvényesítése a munkavállaló halála esetén A munkáltató érvényesítheti az elhunyt munkavállalójával szemben fennálló jogos anyagi igényét annak örököseivel szemben a munkaügyi bíróság előtt. De: munkáltatói intézkedéssel (pl. határozat, írásbeli felszólítás) nem érvényesítheti az igényét az örökösökkel szemben.

Speciális kártérítési szabályok Vezető állású munkavállalók kártérítési felelőssége Egyes atipikus munkaviszonyban alkalmazott munkavállalók kártérítési felelőssége (távmunka, munkaerő-kölcsönzés) Közalkalmazottak és köztisztviselők kártérítési felelőssége

Kártérítési felelősség az egyes atipikus munkaviszonyokban Esetei: távmunka munkaerő-kölcsönzés

Kártérítési felelősség a távmunka esetében Sajátos: a kártérítés mértéke bizonyos feltételek fennállása esetén magasabb Gondatlan károkozás esetén: a kártérítés mértékét a munkaszerződés legfeljebb háromhavi átlagkeresetig határozhatja meg, ha a) a munkáltató utasítási joga kizárólag a távmunkát végző munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki és b) a távmunkát végző munkavállaló a kárt e feladatok ellátásával összefüggésben okozta. (ezen kívül eső körben: a távmunkát végző munkavállaló kártérítési felelőssége=általános szabályok

Kártérítési felelősség a munkaerő-kölcsönzés során Sajátos: a károsult személye (nem a munkáltató, hanem a foglalkoztató cég) Ha a munkavállaló a foglalkoztatás körében kárt okoz a kölcsönvevőnek, az alkalmazott károkozásáért való felelősség szabályait kell alkalmazni (Ptk. 348.§ (1) bek.) (ha a saját munkáltatójának (kölcsönbeadó)okoz kárt: az általános munkajogi szabályokat kell alkalmazni)