az öröklött és a tanult pszichikus feltételek közös neve KOMPETENCIÁK az öröklött és a tanult pszichikus feltételek közös neve

Mi a kompetencia? A kompetencia motívumokból, tudásból és ún. kényszerpályás elemekből áll Motívumok: szükségletek, hajlamok, attitűdök, meggyőződések; Tudás: képességek, készségek, ismeretek és ún. felismerő rutinok (pl.: betűk, arcok felismerése); Kényszerpályás elemek: reflexek, szokások, rutin-mozdulatok (pl. egy lépés, egy hang kiejtése)

A kompetenciák fajtái A SZEMÉLYES KOMPETENCIA a személyes szükségletek kielégítését és a személyes érdekek érvényesítését teszi lehetővé szociális kölcsönhatások nélkül. Motívumokból, képességekből és készségekből áll A KOGNITÍV KOMPETENCIA az információkezelés motívum- és képességrendszere. Elemei a kommunikatív, a gondolkodási, a tudásszerző és a tanulási kompetencia A SZOCIÁLIS KOMPETENCIA a szociális aktivitás pszichikus rendszere

A kompetencia és a személyiség viszonya Kompetensnek lenni, annyi, mint „illetékesnek”, „hozzáértőnek” lenni. Olyan helyzetben lenni, amelyben intézkedni, dönteni, és cselekedni tudunk, tágabban értelmezve meg tudjuk oldani a problémát, illetve bánni tudunk a környezetünkkel. Eddig képességekről beszéltünk, ennek nyomán pedig, képességhiányról és képességfejlesztésről. A kompetencia összetettebb jelenség, a képességek rendszerét jelenti, amely abban segíti a gyermeket, hogy hozzáértő módon tudjon bánni a környezetével.

A különböző kompetenciák különböző mértékben nyilvánulhatnak meg Miután a kompetenciák a személyiség részét képezik, lesznek a gyerek személyiségének olyan részei, amelyekre jobban támaszkodhat, és lesznek olyanok, amelyekre kevésbé. Vannak olyan gyerekek, akiket tehetségesnek tartunk, mert egyes dolgokkal kiválóan képesek bánni.

Személyiségjegyek, személyiség faktorok A kompetencia fogalom hangsúlyozására azért van szükség, mert nemcsak az iskolai tárgyaknak megfelelő kompetenciák (képességek) léteznek, hanem a mindennapi, vagy rendkívüli helyzetek során szükségesek (helyzet felismerési, jó együttműködési képesség stb…) Sokféle kompetencia létezik, amelyek egy sereg egyedi tehetségfaktor alapján még tovább differenciálódnak.

Kognitív kompetenciák: Nyelvi képesség Tanulási képesség Matematikai képesség Természettudományos képesség Információ feldolgozási képesség

Szociális- személyes kompetenciák Érvényesülési képesség Kapcsolatteremtési képesség Beleérző képesség Kooperációs képesség Konfliktusmegoldó képesség

Mozgásos kompetencia: Kézügyesség Finom-motorika Mozgáskoordinációs képesség Egyensúlyozó képesség Reakciósebesség

A kompetenciafejlesztés lehetőségei Minden egyes gyerek a legkülönfélébb személyiségfaktorokkal kompetenciákkal, képességekkel rendelkezik, amelyek egészen egyediek, és amelyeket fejleszteni kell. Ha kiváló akkor is, hiszen a tehetség is fejlesztésre szorul, különben elvész.

A kompetenciafejlesztés és személyiség kapcsolata kompetencia fejlesztés a személyiségfejlesztés az egész gyermek, mint személy fejlesztése és individualizálása.

Az óvoda/iskola felelőssége Minden gyermeknek szüksége van olyan környezetre, amely biztosítja számára saját individuális emocionális, intellektuális és szociális potenciáljának a megvalósulását. Ebből következik : megfelelő, sokrétű, differenciált kínálatot kell nyújtani gyermekei számára.

A személyes motívumrendszer fontosabb elemei Önellátási motívumok: biológiai-, komfort-, mozgás-, élményszükséglet; Önvédelmi motívumok: egészségvédő, indentitásvédő motívumok, szabadságvágy, önállósulási, öntevékenységi vágy; Önszabályozási motívumok: önbizalom, önbecsülés, ambíció, életcélok Önfejlesztési motívumok: önmegismerés, önértékelési késztetés, az önfejlődés vágya

A személyes képességrendszer és fontosabb elemei Önvédő képesség: egészség-, szabadság-, identitás-, önállóságvédő képesség; Önellátó képesség: fizikai - , önkiszolgálási-, befogadói-, önkifejezési készség; Önszabályozó képesség; Önfejlesztő képesség

A KOGNITÍV KOMPETENCIA az információkezelés motívum- és képességrendszere Elemei: a kommunikatív, a gondolkodási, a tudásszerző és a tanulási kompetencia

A kommunikatív kompetencia képességei anyanyelvi beszéd és beszédértés olvasás fogalmazás ábraolvasás ábrázolás

A gondolkodási kompetencia a meglévő tudásból új tudás létrehozását teszi lehetővé. Elemei Konvertáló képesség a meglévő átalakításával hoz létre újat; Rendszerző képesség az ismert információk, viszonyok felismerésével hoz létre új tudást,

A gondolkodási kompetencia/2 Logikai képesség összefüggések felismerése alapján hoz létre új tudást; Kombinatív képesség a meglévő tudás alapján az összes szóba jöhető lehetőség feltárásával hoz létre új tudást

A tudásszerző kompetencia Önmagunk számára információ-felvétellel, magunk és mások számára információ-feltárással hoz létre új tudást Elemei: ismeretszerző képesség: a szükséges információk keresésének, kiválasztásának, beszerzésének, befogadásának képessége összefüggés-kezelő képesség: az összefüggések feltárásával, alkalmazásával hoz létre új tudást; problémamegoldó képesség, alkotóképesség

A tanulási kompetencia a személyiség motívumaiban, tudásában hoz létre tartós változást. Elemei: ismeretelsajátító képesség; motívumelsajátító képesség képességfejlesztő- készségfejlesztő képesség

A SZOCIÁLIS KOMPETENCIA a szociális aktivitás pszichikus rendszere: Kommunikatív képességek: érzelmi és verbális szociális kommunikáció ( az ember nem magában, hanem társas helyzetben beszél) ; Együttélési képességek: kötődési -, kapcsolatkezelési-, csoportkezelő képesség, utódgondozó, nevelő képesség; Érdekérvényesítő képességek: proszociális (a szoc. kompetencia fejlesztésének képessége), versengési, vezetési képesség.

Szakirodalom Az előadás elkészítéséhez segítséget nyújtó szakirodalom: Nagy József – Fazekasné Fenyvesi Margit – Józsa Krisztián – Vidákovich Tibor : Az alapkészségek fejlődése 4-8 éves életkorban. 2004. OKÉV, KÁOKSZI, Budapest.. Nagy József: Az eredményesebb képességfejlesztés feltételeiről. Iskolakultúra,2003. 8. 40-52. Zilahi Józsefné (szerk.): Óvodai nevelés játékkal, mesével I-VI. 1998, Eötvös József Könyvkiadó, Bp.