Megigazulás hit által Mondogatjuk, de értjük-e? Luther-konferencia Révfülöp, 2009. január 30. Reuss András

Mondogatjuk-e valóban? Személyes imában nem, csak liturgiában. Keveset hangzik el igehirdetésben. Nincs róla szó a konfirmációi kátéban. Ha olvassák a Bibliában, nem értik. Ha benne van egy alapigében, inkább elkerülik vagy körülírják. Teológiai hallgatóknak egyik legnehezebb tétel.

Megigazulástan – alapvető tanítás „A megigazulásról szóló hitcikkely minden-féle tanítás mestere és fejedelme, ura, veze-tője és bírája. Ez őrzi meg és uralja az egy-ház minden tanítását, és gyógyítja meg lelki-ismeretünket Isten előtt. E nélkül a hitcikkely nélkül a világ semmi, csupán halál és sötétség.” Luther nem alkotott hitcikkelyt róla!

A megigazulás fogalma az Ószövetségben 1. 1Móz 6,9: Noé igaz ember volt, feddhetetlen a maga nemzedékében. Az Istennel járt Noé. 1Móz 15,6: Ábrám hitt az Úrnak, aki ezért igaznak fogadta el őt.

A megigazulás fogalma az Ószövetségben 2. Zsolt 51,6: Egyedül ellened vétkeztem, azt tettem, amit rossznak látsz. Ezért igazad van, ha szólsz, és jogos az ítéleted. Zsolt 51,16: Ments meg, mert vért ontottam, ó Isten, szabadító Istenem! És igazságodat ujjongva hirdeti nyelvem.

A megigazulás fogalma az Ószövetségben 3. Ézs 53,11b: Igaz szolgám sokakat tesz igazzá ismeretével, és ő hordozza bűneiket. Hab 2,4: Az elbizakodott ember nem őszinte lelkű, de az igaz ember a hite által él.

A megigazulás fogalma az Ószövetségben Igaz, igazság: annak az embernek a tulajdonsága, aki valamely erkölcsi előírásnak (törvény) megfelelően él, annak az embernek a tulajdonsága, aki Istenre figyelve és őt tisztelve él (ez is törvény!), Isten tulajdonsága, aki szavát megtartja, ezért törvényének áthágását nem hagyja büntetlenül („törvény”), Isten tulajdonsága: ígéri, mégis megkönyörül népén és a népeken („evangélium”).

A megigazulás fogalma az evangéliumokban Az evangéliumok Jézusa az irgalmas Isten képe: A vámszedő megigazulva megy haza (Lk 18,14). A tanítványok igazsága múlja felül a farizeusokét. Nem kölcsönösség, hanem az Atyára figyelés (Mt 5,20. 47-48). Felkarolja azokat, akik nem számítanak igaznak: betegeket, bűnösöket, kitaszítottakat. Üdvösséget ígér a gonosztevőnek (Lk 23,43). Pogány százados, a kánaáni asszony. Mt 28,18kk Életét adja váltságul sokakért (Mk 10,45).

A megigazulás fogalma Pál apostolnál 1 Az apostol kórképe a pogányokról: az Isten igazságát hazugsággal cserélték fel (Róm 1,25a). a zsidókról: övék az ismeret és az igazság teljessége, de miattuk káromolják az Isten nevét a pogányok között (Róm 2,24). az emberiségről: nincsen igaz ember egy sem. Következtetés: a törvény cselekedeteiből nem fog megigazulni egyetlen halandó sem Isten előtt (Róm 3,20).

A megigazulás fogalma Pál apostolnál 2 Isten válasza az ember elveszettségére Isten kinyilatkoztatja a maga igazságát: „Az igaz ember hitből fog élni” (Róm 1,16-17). Ezt az igazságát nyilvánvalóvá tette Krisztusban (Róm 3,22). Ez az evangélium. Amint Isten igaz, igazzá teszi azt is, aki Jézusban hisz (Róm 3,26). Isten megigazítja („igazolja”) az elveszettet.

A megigazulás fogalma Pál apostolnál 3 Isten válaszának értelmezése Ingyen van a megigazulás: nem lehet adni érte semmit, és nem lehet kikényszeríteni. Krisztusért kapjuk: ő engedelmesen és önként értünk vállalt halált, amikor bűnösök voltunk. (Róm 5,6-8). Hit által részesülhetünk benne: csak bízni lehet abban, hogy Isten elvégzi az ember újjáteremtését (2Kor4,6). Mindez kegyelemből lehetséges: nem jár, nincs jogunk hozzá, nem természetes, hanem isteni csoda.

A megigazulás fogalma Pál apostolnál 4 Következtetés: Az evangélium mindenkié, mindenkinek feltétel nélkül kell hirdetni. Pál a pogányok apostola. Következmény Az ember megváltozása: újjászületés, -teremtés. Nem jár felelőtlen élettel, törvénytelenséggel (Róm 3,31) Az élet megigazulása (Róm 3,18), a kegyelem uralkodása az igazsággal (Róm 5,21)

A megigazulás fogalma a reformációban 1 A búcsúról Luther 95 tételéből : 62. Az egyház kincse valójában Isten dicsőségének és kegyelmének szent evangéliuma (örömhíre). De ezt méltán igen gyűlölik, mert elsőkből utolsókká tesz.

A megigazulás fogalma a reformációban 2 „…a lélek bármiféle tevékenysége sem használhat semmit. Egyetlen egy szükséges a keresztyén élethez, igazságossághoz és szabadsághoz. Ez pedig Isten szent igéje, Krisztus evangéliuma, […] a lélek mindent nélkülözhet, kivéve Isten igéjét, amelyen kívül semmi más nem segít rajta. Az ige birtokában pedig gazdag, semmi hiányt nem szenved, mert az ige az élet, igazság, világosság, igazságosság, üdvösség, öröm, szabadság, bölcsesség, erény, kegyelem, dicsőség és minden jó ígérete felmérhetetlen gazdagsággal.” Luther: A keresztyén ember szabadságáról

A megigazulás fogalma a reformációban 3 „az emberek nem igazulhatnak meg Isten színe előtt a saját erejükből, érdemeik vagy cselekedeteik alapján, hanem ingyen, Krisztusért, hit által igazulnak meg, ha hiszik, hogy (Isten) kegyelmébe fogadja őket és megbocsátja bűneiket a Krisztusért, aki halálával bűneinkért eleget tett. Ezt a hitet számítja be Isten előtte érvényes igazságul. Római levél 3. és 4. fejezete.” Ág. Hitv. IV.

A megigazulás fogalma a reformációban 4 „Ettől a tételtől nem térünk el, ebből semmit sem engedhetünk, még ha az ég és föld összeomlik is mindazzal együtt, ami nem maradandó. „Mert nem is adatott emberek között más név, amely által kellene nékünk megtartatnunk”, mondja Péter ApCsel 4,12-ben. „És sebeivel gyógyultunk meg” (És 53,5). Ezen a tételen alapszik mindaz, amit mi a pápával, az ördöggel és az egész világgal szemben tanításunkkal és életünkkel vallunk. Ezért kell ebben egészen bizonyosaknak lennünk és nem szabad kételkednünk. Máskülönben vége mindennek s igaza lesz és győz velünk szemben a pápa, az ördög és bárki!” Luther: Schmalkaldeni cikkek II,1.

Augsburgi közös nyilatkozat 1999 (15) … Közösen valljuk: Egyedül kegyelemből, Krisztus üdvözítő művébe vetett hitben, nem saját érdemünk alapján fogad el minket Isten és kapjuk a Szentlelket, aki megújítja szívünket, képessé tesz és felszólít jó cselekedetekre. (16) … Egyedül Krisztus által igazulunk meg, amikor hitben ezt az üdvösséget befogadjuk. A hit maga is Isten ajándéka a Szentlélek által, aki a hívők közösségében, az ige és a szentségek által cselekszik … (17) … új életünket egyedül Isten megbocsátó és újjáteremtő irgalmasságának köszönhetjük. Ezt ajándékba kapjuk és hitben fogadjuk el, de soha - semmilyen formában - kiérdemelni nem tudjuk.

Rk ellenvetés: más úsz. fogalmak is! A megigazulás csak az egyik szó! A többi nem cáfolja! Krisztus engesztelő áldozat a hívőknek (Róm 3,25), Krisztus szabadságra szabadított meg (Gal 5,1-13), kiengesztelődés Istennel (2Kor 5,18-21; Róm 5,11), békesség Istennel (Róm 5,1), új teremtés (2Kor 5,17), Istennek való élet Krisztus Jézusban (Róm 6,11.23), megszentelődés Krisztus Jézusban (1Kor 1,2; 1,30; 2Kor 1,1).

Evang. ellenvetés: mi a gyakorlat? Élőkért és holtakért bemutatott mise. Büntetések és elengedésük (búcsú). Elégtétel. Érdemszerzés bűnbocsánatért. Mária-tisztelet (mint „társmegváltó”). Az egyház nem eszközi, hanem szentségi jellege. A pápa mint kötelező szint Krisztus és a hívő között.

Nem vádaskodás, hanem önvizsgálat Értik-e az evangélikusok a megigazulás igéjét (az evangéliumot)? Éljük-e a megigazultak életét? (Kis Káté: „hogy egészen az Övé legyek, az Ő országában Ő alatta éljek s Neki szolgáljak örök igazságban …”) Az értetlenségre és tudatlanságra nem jó válasz a panasz, szidalom, belenyugvás, vagy régi mondatok szajkózása.

A megigazulás új (át)értelmezései Az evangélium az, hogy Isten elfogadja a bűnös embert, aki ennek következtében megváltozik. A megigazulás, hogy Isten előtt nem az emberi teljesítmény számít. Ilyenre képtelen az ember. A megigazulás szabadságot jelent a múlt és jelen korlátaitól. Isten irgalma adja meg az emberi élet értékét és értelmét. Egy új, jobb világ akarása vagy érte való fáradozás hivatás, de mégis csak relatív érték a teljesség isteni ajándékához képest.

A megigazulásról a szó nélkül Hiszem, hogy Jézus Krisztus – az Atyától öröktől fogva született valóságos Isten és a Szűz Máriától született valóságos ember – az én Uram, aki engem, elveszett és megítélt embert megváltott, vagyis minden bűntől, a haláltól és az ördög hatalmából megszabadított és magáévá tett, nem arannyal, sem ezüsttel, hanem szent és drága vérével, ártatlan szenvedésével és halálával, hogy egészen az övé legyek, az ő országában ő alatta éljek s Neki szolgáljak örök igazságban, ártatlanságban és boldogságban, mert ő feltámadott a halálból, él és uralkodik örökké. Ez így igaz! (Luther: Kis Káté)