Alapelvek , új irányok az Mt.-ben dr. Jáczku Tamás

Kihívások a munkaerőpiac kínálati oldalán Foglalkoztatási ráták alakulása 2009-ben, különböző csoportok esetében EU-27 HU EU-27 átlagtól való elmaradás (% pont) Foglalkoztatási ráta (20-64 éves népesség) 69,1 60,5 - 8,6 Alacsony iskolai végzettségűek (ISCED 0-2) (20-64 évesek) 54,4 36,3 - 18,1 Idősebb népesség (55-64 évesek) 46 32,8 - 13,2 20-49 éves gyermek nélküli, illetve kisgyermekkel rendelkező nők foglalkoztatási rátája közötti különbség (2007) 35,1 12,6 - 22,5 Fiatalok (15-24 évesek) 35,2 18,1 - 17,1 A válság következtében megnőtt munkanélküliség (az álláskeresők megváltozott összetétele) Jelentős régiós és területi foglalkoztatási egyenlőtlenségek Fiatalok, pályakezdők elhelyezkedésének korlátai Az idősebb munkavállalók korai kivonulása a munkaerőpiacról Az alacsony iskolai végzettségűek, szakképzetlenek kiszorulása a foglalkoztatásból A kisgyermeket nevelő szülők alacsony munkaerő-piaci jelenléte - a munka és a családi élet összehangolásának nehézségei   Mik a munkaerőpiac kínálati oldalán a kulcskihívások? Ahhoz, hogy a foglalkoztatás kapcsán fennálló számos kihívást kezelni tudjuk, több síkon fennálló problémákat kell egyszerre kezelnünk. Az előttünk álló kulcskihívások egyike rövid távon az, hogy a válság következtében munkanélkülivé válókat álláshoz juttassuk. Az elmúlt időszakban rengeteg ember került a munkaügyi központok látókörébe (a nyilvántartott álláskeresők száma 2010 tavaszán 550 ezer fő körül alakult, ami 27%-kal magasabb, mint a 2008 évi átlag), ezáltal jelentősen megváltozott a munkanélküliek álláskeresés időtartama szerinti összetétele is. Nőtt a friss munkanélküliek aránya, azaz azoké, akik kevesebb mint 12 hónapja kerestek állást (51,6%-ról 57,0%-ra), míg a tartósan, legalább 1 éve állást keresők aránya 48,4%-ról 43,0%-ra csökkent. Ezzel a munkakeresés átlagos időtartama is 16,5 hónapra rövidült. Ezek a számok összességében azt mutatják, hogy mára olyanok is szép számmal vannak a munkanélküliek között, akik képzettek, gyakorlottak és normál körülmények között a foglalkoztatottak számát gyarapítanák. Első feladatunk, hogy ezeket az embereket minél előbb visszasegítsük a munkaerőpiacra. Kiemelt célunk rövid távon az, hogy akik akarnak és képesek dolgozni, azok minél hamarabb minőségi munkához juthassanak. Régi probléma Magyarországon a régiós, illetve területi foglalkoztatási különbségek kialakulása és magas szinten történő stabilizálódása. Ez a fajta területi szétszabdaltság nemzetközi összehasonlításban is rendkívül súlyosnak számít és fokozza a munkaerőpiac problémáit. A legmagasabb foglalkoztatottság jellemezte Közép-Magyarország és a legrosszabb helyzetű Észak-Magyarország régió mutatója között 11,8 százalékpont a különbség. A kisebb területi egységek, megyék esetében még nagyobbak a differenciák: a legkedvezőbb mutatókkal rendelkező Budapest (56,0%) és a legrosszabb helyzetű Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (40,6%) foglalkoztatottsági rátája közötti különbség több mint 15 százalékpont. Ugyan a gazdasági válság a kedvezőbb helyzetű munkaerő-piaci területeket érintette súlyosabban, a Magyarországot jellemző területi megosztottságot ez jelentősen nem befolyásolta: a 2 legkedvezőbb helyzetben lévő Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl régió, valamint a leszakadó, Észak-Magyarország, illetve Észak-Alföld közti különbség alig változott az elmúlt években. Nem csak területi szinten jelentkeznek súlyos különbségek az országban, a társadalom egyes rétegei is igen heterogén munkaerőpiaci problémákkal küzdenek. A fiatalok elsősorban a munkaerőpiacra történő belépés problémájával kénytelenek szembesülni. A nyugdíjrendszert érintő változások következtében egyre több idős ember maradt a munkaerőpiacon, ami csökkentette a fiatalok elhelyezkedési lehetőségeit. Ezt a jelenséget a válság felerősítette: a korlátozott számú álláshelyért az álláskeresők közötti „verseny” kiéleződött, ebben a munkatapasztalattal rendelkező munkanélküliek jóval kedvezőbb pozícióban vannak, így az üres álláshelyek számának csökkenésével egyre több nehézséggel szembesülnek a pályakezdők a munkaerőpiacra történő belépéskor. Az elmúlt évtizedben a 15-24 éves korcsoport foglalkoztatási rátája jelentősen romlott, részben mivel kitolódott az oktatásban töltött időtartam (1998-ban 34%, míg 2008-ban már csak 20 százalék volt ez az érték). A válság hatására ugyanakkor ez a folyamat látványosan felerősödött: a korcsoport foglalkoztatása 18,1 százalékra esett. A fiatal munkanélküliek száma ugyanakkor folyamatosan növekedett – 2009-ben a munkanélküliségi ráta ebben a korcsoportban a 25%-ot is meghaladta. A problémát csak fokozza, hogy a fiatal álláskeresők képzettség szerinti összetétele kedvezőtlenebb az idősebb álláskeresői körhöz viszonyítva: a regisztrált 15-24 év közötti álláskeresőknek 51 %-a nem rendelkezik szakképzettséggel, ez az idősebbek esetében 48 %. Más típusú problémákkal kell megküzdenie az idősebb munkavállalóknak. Noha a nyugdíjpolitikai intézkedéseknek köszönhetően a 2000-es évet követően növekedésnek indult az idősek foglalkoztatása és aktivitása, az 55-64 éves korcsoport munkaerőpiaci mutatói továbbra is jelentősen elmaradnak mind az uniós hasonló korcsoport, mind a hazai teljes népességre vonatkozó statisztikától. Ez részben a szociális ellátórendszer problémáiból, részben az idősebb népesség alacsonyabb átlagos képzettségi színvonalából fakad. Jelenleg az 55-64 éves népesség kevesebb, mint egyharmada foglalkoztatott Magyarországon – a munkanélküliek aránya ugyanakkor folyamatosan növekszik ebben a korcsoportban. Az inaktív idősek visszatérését a munkaerőpiacra nehezíti, hogy a kereslet munkájuk iránt csekély, jelentős részük hosszú ideje nem dolgozott, nehezebben alkalmazkodnak a megváltozott elvárásokhoz, tudásuk, készségeik gyakran elavult, egészségi állapotuk rosszabbodott. Az idős korú foglalkoztatás elősegítése kulcsfontosságú a szociális ellátórendszerek – különösen a nyugdíjrendszer – fenntarthatósága szempontjából. Ennek elősegítése középtávon már nem opcionális, pénzügy-politikai szempontból nincs alternatívája. Magyarország kedvezőtlen foglalkoztatási statisztikáinak egyik fő okozója az alacsony iskolázottságúak rendkívül szerény foglalkoztatási mutatója. A gazdasági szerkezetváltás következtében ezen emberek többsége a munkaerőpiacon kívül rekedt megfelelő munkalehetőségek híján, reintegrációjuk, aktivizálásuk pedig a sokszor többéves inaktív periódus után komoly kihívást jelent. A munkaerőpiac keresleti oldala nem képes felszívni az alacsonyan képzett, illetve szakképzettség nélküli embereket, így többségük inaktív marad, vagy a „másodlagos munkaerőpiacon” talál állást. Bár a gazdasági visszaesés elsősorban a szakképzettséget igénylő munkahelyek számának csökkenésében realizálódott és a regisztrált álláskeresők között csökkent a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők számaránya, összlétszámuk a megugró munkanélküliségének köszönhetően tovább nőtt. Ráadásul a válság következtében leépítettek többsége rendelkezik valamilyen szakképzettséggel, így az új álláshelyekért folyó versenyben az alacsony iskolai végzettségű munkavállalók az eddigieknél is rosszabb eséllyel indulnak. A kormányzati politika egyik eleme a gyermekvállalás melletti munkavégzés bátorítása. Ehhez kapcsolódik a következő problémakör: a kisgyermekkel rendelkező szülők alacsony munkaerőpiaci jelenléte. Az elmúlt időszakban ezen a területen alig történt előrelépés, a statisztikák alapján jelentősen elmarad a kisgyermekkel rendelkező nők foglalkoztatása mind a kisgyermekkel nem rendelkező nőkhöz, mind az unióban élő hasonló élethelyzetben lévő társaikhoz képest. A gyermekellátási szabályok korszerűsítése, a gyermekellátó intézményrendszer bővítése, a munkavállalási kedv növelése, a rugalmas foglalkoztatási lehetőségek elterjesztése és a munkaerőpiaci kereslet élénkítése egyaránt fontos lépések lehetnek a kisgyermekes szülők problémáinak megoldása irányában. :15-64 éves korcsoportra vonatkozó adatok

Az alacsony foglalkoztatási szint egyik oka a rugalmatlan, betarthatatlan bürokratikus munkajogi szabályozás is Az 1992-es Munka Törvénykönyve elavult, sem a változó gazdasági környezethez, sem az atipikus foglalkoztatásihoz nem igazítható A Lisszaboni Stratégiára épülő ún. Zöld Könyv: a rugalmas foglalkoztatás megteremtését, másrészt a munkavégzők szociális biztonsága fenntartása Magyarország Alaptörvénye kiemelt figyelmet fordít a munka szerepére

Szabályozási keretek Jogpolitikai cél: a magyar munkaerőpiac a legrugalmasabbak közé tartozzon Európában Egyik alapvető feltétel: korszerű és rugalmas szabályozás I. Magyarország Alaptörvénye Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik, amelyek egymást erősítve és feltételezve járulnak hozzá a nemzet felemelkedéséhez. Az új munka törvénykönyve célja, hogy a tisztességes foglalkoztatás szabályait úgy állapítsa meg, hogy mindkét alapjog érvényesülését elősegítse. II. Európai uniós irányelvek, közösségi vívmányok, nemzetközi jog Lisszaboni Stratégiára épülő Zöld Könyv kifejti, hogy olyan jogalkotási lépésekre van szükség, amelyek egyszerre teremtik meg a rugalmas foglalkoztatás és a munkavégzők szociális biztonságának feltételeit.

III. Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményei IV III. Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményei IV. Szociális konzultáció eredményei a) „védett kor” intézménye A felmondás indoka csak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. b) munka és a családi élet összehangolása, gyermekvállalás ösztönzése, családok védelme - felmondási tilalmak (anya, gyermekét egyedül nevelő apa is!) - munkaidő kedvezmények (szoptatás, emberi reprodukciós eljárás) - más helységben végzendő munka korlátozása (gyermekét egyedül nevelő szülő) - kötelező részmunkaidős foglalkoztatás - szülői pótszabadság mindkét szülő számára

Alapelvek, követelmények Adott helyzetben elvárható teljesítés követelménye. Munkavállaló képzettsége , gyakorlata Munkafeltételek (egészségi kockázatok) Atipikus körülmény/kármegelőzés Jóhiszeműség és tisztesség elve, együttműködési kötelezettség - Indokolatlan hátrányokozás kerülése Méltányos mérlegelés követelménye A munkaviszony teljesítése módjának egyoldalú meghatározása során nem lehet a munkavállalónak aránytalan sérelmet okozni. Munkavállaló kora , egészségi állapota,beosztása , képzettsége Munkaidő beosztása , munkavégzés helyének meghatározása.

Kölcsönös tájékoztatási kötelezettség Adatkezelés, ellenőrzés módja technikája, magatartási korlátok Munkáltató személyében bekövetkezett változás Munkafeltételek, kifizetett munkabér elszámolása , munkaviszony várható tartalma Rendeltetésellenes joggyakorlás tilalma Jogos érdekek csorbítása, érdekérvényesítési lehetőség korlátozása, zaklatás. Munkáltató jogos gazdasági érdekének védelme Más munka vállalásának korlátozása Üzleti titok megőrzése Véleménynyilvánítási szabadság korlátozása Munkaidőn kívüli magatartás

Személyhez fűződő jogok védelme Korlátozni csak akkor lehet ha: A munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefügg A cél elérésével arányos a korlátozás mértéke Előzetes tájékoztatás megtörtént A munkavállaló erről kifejezetten lemond Csak kivételes jellegű lehet és nem lehet kiterjesztően értelmezni! Adatkezelés Személyhez fűződő munkaviszony létesítéséhez , megszüntetéséhez nem szükséges adatokat tilos kérni (politika, vallás , szexuális élet, kóros szenvedély) Tájékoztatási kötelezettség milyen adatokat tart nyilván a munkáltató és kinek szolgáltat adatot Az eltérést az adott munkakörre vonatkozó előírások szabályozzák: (erkölcsi bizonyítvány, eü alkalmassági vizsgálat)

Munkavégzés ellenőrzése Csak munkáltató rendeltetésszerű működésével összefüggésben Csak akkor vezethető be , ha objektíve szükséges , elkerülhetetlen Előzetes tájékoztatási kötelezettség Érdekképviselet véleményének kikérése. Emberi méltóságot nem sértheti , magánéletet nem érintheti! Egyenlő bánásmód követelménye Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003.évi CXXV. Tv Közvetett vagy közvetlen hátrányos megkülönböztetés , elkülönítés , megtorlás, ezekre való utasítás Kivétel: - Tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő ésszerű indoka van.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!