Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola A TÁMOP 3.1.4. pályázat lehetőségei a középiskolai oktatásban 2009. augusztus 31. 15.00-16.00 Dr. Szebedy Tas A Gimnáziumok Országos Szövetségének Elnöke A Városmajori Gimnázium Igazgatója

A pályázat megvalósításának kötelező elemei A TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben A pályázat megvalósításának kötelező elemei „Nem hiszek az elrendelésben, mert van szívemben akarat, s tán ha kezem másképp legyintem, a világ másfelé halad.” (Babits Mihály) 2

A pályázat alapvető célja a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztése a magyar közoktatási rendszerben, ami hozzájárul a foglalkoztatási helyzet javításához. a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése és megerősítése, a rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklése, az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése. a regionális operatív programok keretében megvalósuló infrastrukturális fejlesztéseket összekapcsolni a szükséges szakmai (tartalmi, módszertani) fejlesztésekkel oktatás minőségének javulás érdekében.

Részcélok a kompetencia alapú oktatás elterjesztése a közoktatási intézmények minél szélesebb körében (ehhez szükséges újszerű tanulásszervezi eljárások bevezetése – pl.: projektalapú oktatás, kompetenciaalapú tananyagok, taneszközök, egységes oktatási programok alkalmazásának meghonosítása); a pályázó intézményekben szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása (oktatási integráció, befogadó pedagógiai kultúra támogatása, egyéni fejlesztési tervek, lemorzsolódás csökkentése, differenciálás); a digitális írástudás elterjesztése, mindennapi gyakorlattá válásának támogatása (a TIOP pályázatok keretében beszerzett eszközök pedagógiai, szakmai használatára való felkészítés, IKT-eszközökkel támogatott tanórák módszertani támogatása).

A HELYES FEJLESZTÉSI POLITIKA KERETEI A tudás elaprózódással szembeni beavatkozás a siker érdekében Fejlesztő hatású standardok Nagyfokú Vállalkozó kedv kihívás Magas szintű támogatottság Elszámoltathatóság Accountability Jól elosztott felelősség Út a legjobb eljárások eléréséhez és a profi minőségfejlesztéshez Megfelelő adatok Kutatás, fejlesztés és világos célkitűzések

Konzorciumi partnerek Kapcsolatrendszer ? ? Intézmény Fenntartó Projekt-menedzser Tanácsadók OKMT Educatio Konzorciumi partnerek ? ? ? Régiós központok Társintéz-mények ?

A TÁMOP közoktatási prioritásának intézkedései A kompetenciaalapú oktatás elterjedésének támogatása A közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, újszerű megoldások és együttműködések kialakítása A halmozottan hátrányos helyzetű és a roma tanulók szegregációjának csökkentése, esélyegyenlőségük megteremtése a közoktatásban Az eltérő oktatási igényű csoportok oktatásának és a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának támogatása, az interkulturális oktatás 7

TÁMOP 3.1.4: Komplex intézményi fejlesztések Kompetencia alapú oktatás bevezetése Oktatási programok, új tanulás- és oktatásszervezési eljárások bevezetése (programcsomagok bevezetése, műveltségterületi oktatás, tömbösített oktatás, projektmódszer, moduláris oktatás, stb.) A digitális írásbeliség elterjesztése, digitális készségek fejlesztése Esélyegyenlőség javítása (szegregáció-mentesség, oktatási integráció, egyenlő hozzáférés) 8

Intézményi fejlesztések elemei 1. Legalább egy tanulócsoportban, a „Szövegértés-szövegalkotás” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása (amennyiben a feladatellátási hely HEFOP pályázaton vett részt, és a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterületen teljes intézményi lefedettséggel megvalósult a program, úgy a feladatellátási helynek másik kompetenciaterületet kell választani az implementációhoz);

Intézményi fejlesztések elemei 2. Legalább egy tanulócsoportban, a „Matematika” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása (amennyiben a feladatellátási hely HEFOP pályázaton vett részt, és a matematika kompetenciaterületen teljes intézményi lefedettséggel megvalósult a program, úgy a feladatellátási helynek másik kompetenciaterületet kell választani az implementációhoz);

Intézményi fejlesztések elemei 3. Legalább egy tanulócsoportban, további egy választott kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása;

A programcsomagok A „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben” című pályázati felhívásokban a projekt megvalósításához szükséges tankönyveket és programcsomagokat a tankönyvjegyzékről (a kompetencia alapú oktatás céljainak megfelelőek közül), illetve az oktatási és kulturális miniszter által kiadott kompetencia alapú oktatási programok (programcsomagok) közül lehet választani. A pályázat keretében kizárólag ezeknek a kritériumnak megfelelő rendelések számolhatóak el.

A TÁMOP-3.1.4./08/1. és TÁMOP-3.1.4./08/2. pályázati kiírásokban részt vevő intézményeknek a programban részt vevő tanulócsoportok részére február 28-a után, a befogadást követően, a pótrendelés keretében kell beszereznie a tankönyveket, tanulói taneszközöket. Az iskola pótrendeléseket szeptember 5-ig küldhet a kiadóknak. A támogatási összegből az oktatásért felelős miniszter által kiadott kompetencia alapú oktatási programok (pedagógiai rendszerek) részeként jóváhagyott információhordozók, tankönyvek, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. évi MKM rendelet 7. számú mellékletében felsorolt eszközök vásárolhatók.

A kompetenciafejlesztő tankönyvek A 17/2004. (V. 20.) OM rendeletben megjelent kompetenciafejlesztő oktatási program (pedagógiai rendszer) kerettanterve. Amennyiben valamely tankönyvkiadó fejlesztését e kerettantervre építi, akkor az így létrehozott és minősített tankönyvek, segédanyagok "kompetenciafejlesztőnek" tekinthetők, e meghatározás címükben is feltüntethető, és a tankönyvek hivatalos jegyzékében a Kompetenciafejlesztő tananyagok között szerepelhetnek. Az ezzel az igénnyel fejlesztett tankönyvek tankönyvvé nyilvánításra való felterjesztésekor a 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet 1. számú melléklete szerint a kiadónak nyilatkoznia kell arról, hogy az anyag az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott és kiadott kompetenciafejlesztő kerettanterv felhasználásával, arra épülve készült.

A kompetencia alapú tananyag (definíció) Egy olyan oktatási program része, amely moduláris felépítésű, tanuló- és tevékenységközpontú, differenciált módszerek alkalmazására épülő, egyéni fejlesztésre is alkalmas eszközrendszer. A kompetencia alapú tananyag korszerű pedagógiai kultúrára és tanulásszervezési eljárásokra épül. (Forrás: a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet)  

Gyermekközpontú, cselekvésközpontú tanítás Alapelvek Gyermekközpontú, cselekvésközpontú tanítás Életszerű tartalmak, mélységelvű tanítás („kevesebb több”) Megváltozott tanulásszervezés / differenciálás, kooperáció Árnyalt értékelés Tanári szerepváltozás Befogadó környezet „Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája” (Szent-Györgyi Albert)

A programcsomag elemei szakmai koncepció alapelvek, elméleti háttér, stratégia, célcsoport programtanterv célok, követelmények, tananyag, az értékelés elvei információhordozók, interaktív gyakorlóeszközök, kapcsolódó elemek tanulói eszközök tanári eszközök: modulleírások a feldolgozás menete, tevékenységek, eszközök, módszerek értékelési eszközök követelményrendszer, önellenőrző és diagnosztikus mérőeszközök a pedagógus felkészülését segítő eszközök akkreditált továbbképzési programok mentorok (programtanácsadók), módszertani fórumok, segédlettár a program támogató rendszere 17

Ismeret, tudás, kompetencia Mi mindent kell tudni? (És mit nem!) Kire számíthatunk?

tudás + képességek + attitűdök Tudás és kompetencia Oktatás és képzés 2010 munkaprogram Európai Tanács 2000, Lisszabon Kulcskompetenciák munkacsoport Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (2006 december) kompetencia tudás + képességek + attitűdök ismeretek alkalmazás További kompetencia-felfogások ismertetését lásd pl: A kompetencia. Kihívások és értelmezések. OKI 2006

Képességek a matematikai kompetencia készségek számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, becslés, mérés, mértékegység-váltás, szövegesfeladat-megoldás gondolkodási képességek kommunikációsképességek rendszerezés, kombinativitás, deduktív következtetés, induktív következtetés, valószínűségi következtetés, érvelés, bizonyítás relációszókincs, térlátás, térbeli viszonyok ábrázolása, prezentáció, szövegértés, szövegértelmezés a matematikai kompetencia tudásszerző képességek tanulási képességek problémaérzékenység, probléma-reprezentáció, eredetiség, kreativitás, problémamegoldás, metakogníció figyelem, rész-egész észlelés, emlékezet, feladattartás, feladat-megoldási sebesség

Kulcskompetenciák NAT 2007 Anyanyelven folytatott kommunikáció Idegen nyelveken folytatott kommunikáció Matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén Digitális kompetencia A tanulás (meg)tanulása Interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetencia Vállalkozói kompetencia Kulturális kifejezőkészség Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség „A nem szakrendszerű oktatásban a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése folyik.” Kt. 121. § (34) 1-4. évf + 5-6. évf. 25-50%

Kulcskompetenciák és alapkészségek olvasáskészség Íráskészség elemi számolási készség elemi rendszerező képesség elemi kombinatív képesség Elsajátítási szintek: előkészítő kezdő haladó befejező optimális

„Törekedjél ismeretekre „Törekedjél ismeretekre! De ismeretekre, melyek ítélet és ízlés által vezéreltetnek. E vezérlet híjával sok ismeret birtokába juthatsz ugyan, hanem ismereteid hasonlók lesznek a szertelen sűrű vetéshez, mely gazdag növésű szálakat hoz mag nélkül.” Kölcsey Ferenc (1837)

tudás megszerzése, megszervezése, alkalmazása A tudás aspektusai deklaratív tudás - procedurális tudás tudás megszerzése, megszervezése, alkalmazása Lundvall, Johnson: The Learning Economy 1994 tudni, hogy mit (know what): tényszerű tudás - adatok, konkrét ismeretek, tények tudni, hogy hogyan (know how): az alkalmazás képessége - a megszerzett ismeretek alkalmazása különböző helyzetekben, kontextusokban tudni, hogy miért (know why) a tudás célja, értelme, haszna, tudni, hogy kitől (know who): a tudás forrása

Az intelligencia aspektusai A többszörös intelligencia (Howard Gardner: Frames of Mind 1983; Multiple Intelligences, 1993) verbális/nyelvi: mondd ki! logikai/matematikai: számold ki! vizuális/térbeli: rajzold le! testi/kinesztéziás: táncold el, játszd el! zenei: énekeld el! interperszonális (személyközi): szervezd meg! intraperszonális (személyes): értékeld, értelmezd! praktikus (gyakorlati): fedezd fel, éld át, és csináld!

Tantárgyak fénykora – tantárgyak hanyatlása A komplex problémamegoldás képessége kognitív eljárások alkalmazása reális (életszerű) helyzetekben kereszttantervi és interdiszciplináris kontextusban nem az iskolai tantárgyakban tanultak reprodukciója nem nyilvánvaló (algoritmussal megoldható) problémák

A problémamegoldás általános modellje A folyamat Gondolkodási mechanizmusok  azonosítás megértés reprezentáció megoldás kommunikálás  analitikus analógiás kvantitatív kombinatív Pólya György: A problémamegoldás iskolája. 1979.; PISA 2003

Módszertani változatosság értelme: Amit hallunk, annak Amit látunk, annak Amit olvasunk, annak Amit egyszerre látunk, hallunk és olvasunk annak Amit magunk beszélünk, annak a Amit önállóan kipróbálunk és végrehajtunk, annak vagyunk képesek megjegyezni! „Mondd el és elfelejtem; Mutasd meg és megjegyzem; Engedd, hogy csináljam, és megértem” (Konfuciusz) 20%-át 30%-át 10%-át 50%-át 60%-át 90%-át

A kihívás mindenkinek az, hogy: a kompetencia alapú gyakorlat egy hagyományosan tartalomvezérelt oktatási rendszerben jelenik meg a tantárgyközi szemlélet erősítése egy tantárgyközpontú gyakorlatban éledezik a tanulóközpontú, differenciált módszertan egy tanárközpontú módszertani környezetben kell, hogy megvalósuljon a befogadó iskolamodellt egy szélsőségesen szelektív iskolarendszerben kellene létrehozni

az intézményi jó gyakorlatok közzé tételére. Honnan vehetünk mintát? Kitől kérjünk segítséget? „www.sulinovadat.hu” Jó, megnézzük! Csak egymás tapasztalataira számíthatunk, a belső tapasztalatcserére, az intézményi jó gyakorlatok közzé tételére.

Paradigmaváltás A kompetenciafejlesztés minimális feltételei tanulóközpontú pedagógiai gyakorlat - differenciált módszertan - személyre szabott tanulási utak - önszabályozó stratégiák kialakítása változatos tanulásszervezési megoldások - tevékenységre épülő tanulói szerepek - kooperatív technikák megváltozott pedagógus-szerep (adaptáció) befogadó iskola (változásmenedzsment)

támogató rendszer továbbképzés + mentorálás Az oktatási programcsomag www. sulinovadatbank.hu koncepció tanterv tanári eszközök tanulói eszközök értékelő eszközök kompetencia: képességek rendszere ütemezés fókuszok tartalom módszerek szervezés tevékenységek források feladatok megoldások diagnózis (bemenet) eredmény (kimenet) Mit fejlesztünk? Milyen ütemben? Milyen tartalommal? Milyen eredménnyel? Hogyan? támogató rendszer továbbképzés + mentorálás

A tanítási-tanulási folyamat szabályozatlan spontán tartalomvezérelt egyirányú egységes tanár tartalom tanuló szabályozott tervezett funkcióvezérelt multilaterális differenciált

befogadó környezet kialakítása Változásmenedzsment befogadó környezet kialakítása emberi erőforrás helyzetelemzés helyzetelemzés szervezetfejlesztési program erőforrás-fejlesztési program iskolai dokumentumok vezetők tantestület tanulásszervezés térszervezés partnerség továbbképzések módszertan együttműködés értékelés pedagógusszerep felülvizsgálat harmonizáció új dokumentumok

A mester mondotta: „Megtanítsalak-e arra, mi az igazi tudás A mester mondotta: „Megtanítsalak-e arra, mi az igazi tudás? A tudottról tudni, hogy tudjuk; a nem tudottról pedig tudni, hogy nem tudjuk: ez az igazi tudás." „Tanulni és nem gondolkodni hiábavaló, gondolkodni és nem tanulni veszélyes.” Kung-Fu-Ce mester

Tantárgytömbösített oktatás A TÁMOP 3.1.4-es pályázatok keretében 36

Miért kell fejleszteni? „A guruló követ nem növi be a moha.” A rendszerváltás óta a legdinamikusabb fejlesztést az alternatív pedagógiai rendszerek kipróbálói végezték. Mindenki látja, hogy a hagyományos oktatási rendszerrel baj van, új eszközök kellenek. A középiskolák eddig elegánsan lefelé mutogattak, de lassan nincs hova. Expanzió utáni tömegképzés van, a kisiskolás kortól a felsőoktatásig. Változik a világ, csak aki előre gondolkozik, az képes jó szinten maradni, mindenki más romlani, hanyatlani kezd. (progresszió vagy regresszió) A fejlesztés a versenyben maradás egyik lehetséges útja. Megváltozott a tudásról szóló koncepció Európában és világszerte. Folyamatosan zsugorodó világ a közoktatás világa. Nincs olyan stratégia, mely a demográfiai helyzetet rövid távon befolyásolni tudná. Gond, hogy stagnáló gazdaság mellett gyakran nincs igazi innováció. Hosszú idő kell a komoly változásokhoz (10-15 év). Hatalmas pénzek jelennek meg, amiknek jelentős része meg sem érkezik hozzánk, mert nincs kész a fogadására az ország, más pénzek pedig elfolynak, valódi, hosszabb távú és fenntartható eredmény nélkül.

TÁMOP 3.1.4: Komplex intézményi fejlesztések Kompetencia alapú oktatás bevezetése Oktatási programok, új tanulás- és oktatásszervezési eljárások bevezetése A IKT elterjesztése, digitális készségek fejlesztése Esélyegyenlőség javítása 38

Elérendő célok alkalmazásképes tudás motivált tanulók egyéni tanulási utak kialakulása együttműködés és csapatmunka gazdagodó módszertani kultúra változatos tanulásszervezés befogadó iskola versenyképesség növekedése esélyteremtés

Kompetenciafejlesztés: alapelvek tanulóközpontú, differenciált módszertan változatos tanulásszervezési megoldások tevékeny tanulói magatartás kooperáció, csapatmunka a gondolkodási képesség fejlesztése probléma megoldási stratégiák kialakítása

Intézményi fejlesztések elemei a pályázati kiírás szerint Tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban: A Kt. 52.§ (3) szerint a kötelező tanórai foglalkozások teljes intézményi időkeretének legalább 5-10-15%-a mértékéig. A minimális célértéket 3 év alatt felmenő rendszerben kell elérni (választott műveltségterület/tantárgy).

Tantárgytömbösítés: Tantárgytömbösítés a tanórai foglalkozások ciklikus megszervezésének rendje, melynek keretei között adott tantárgy, adott műveltségi terület, adott félévre számított tanórai foglalkozásait nem egyenletesen, minden tanítási hétre elosztva , hanem ciklikusan egy-egy időszakra összevonva szervezik meg.

Tantárgytömbösítés követelményei a pályázat szerint a tanítási ciklusoknak legalább két hetenként kell váltaniuk egymást, a tantárgytömbösítésbe bevont tantárgyak, műveltségi területek, tanítási óráinak legalább két egymást követő tanítási napra kell esniük, a tanítási napok közül az egyiken legalább három, a másikon legalább kettő a tantárgytömbösítésbe bevont tanítási órának kell lennie, az egy tanítási napon szervezett tanítási órákat egymást követően, egymáshoz kapcsolódóan kell megtartani.

Pályázati lábjegyzet A tantárgytömbösítés végrehajtásában az iskoláknak nagyfokú szabadsága van. A megadott időkeret( 5-10-15 %) a megadott tanítási ciklus (legalább két hét) az elvárt minimum. / Magunk között: Segítenek abban, hogy szabadon kísérletezhessünk, és ezért nem bánthat senki.(Tik. stb.)/

Magyarázat Ha az időkeretet teljesítik, az egymást követő órákat megszervezik, akkor az iskola dönti el, hogy a szakrendszerű oktatás melyik évfolyamán, melyik osztályokban vezeti be a tantárgytömbösített oktatást. Lehet három hetes, négy hetes ciklus is. ( Teljesíthető a tantárgytömbösített oktatás pl., a nyelvi előkészítő évfolyamon.)

Elvárások a pályázatban A tevékenységet a pályázónak úgy kell megterveznie, hogy annak körében (a tanulásszervezési eljárások bevezetésének keretében) a következő kötelező elemek megvalósuljanak: Legalább egy, három hetet meghaladó projekt megszervezése tanévenként Legalább egy témahét megszervezése tanévenként Legalább egy moduláris oktatási program megszervezése (pl. egészséges életmód, környezetvédelem, demokráciára nevelés, játék, érzelmi-erkölcsi nevelés stb. témakörben) tanévenként (A teljesítés inkább kedv, energia, felkészülés, kreativitás, mint előírás kérdése)

Az oktatási folyamat Alapelv a „változatosság” az oktatás tartalmában (új kompetenciák), rugalmas szervezeti keretekben (osztálybontás, nívócsoport, feladatra szerveződő team), szervezési módokban (egyéni, pár, csoport, frontális) szervezeti formákban (45’,főtantárgy, blokk,epocha) módszerek megválasztásában (kooperatív, projekt, esettanulmány).

Alapvető tudnivaló Nem ettől lesz jobb a iskolai teljesítmény, hanem a változatos módszereket használó TANÁRTÓL Nem ugyanaz a gyerek ül a padban mint néhány évvel ezelőtt Nem ugyanaz a szülő keresi az iskolát ÉS nem ugyanaz a pedagógus sem Az ismereteink velünk együtt korosodnak, avulnak, a világ azonban változik…

A tömbösített oktatás és a nem szakrendszerű oktatás kapcsolata A tömbösített nem szakrendszerű oktatást témakörök zárásakor, félévi értékelés után vagy tanév végi ismétléskor ugyancsak lehet alkalmazni. Arra is van lehetőség, hogy az osztályokban témanapokat, heteket vezethessenek be, amelyek keretében a diákok élményszerűen sajátíthatják el a tananyagot. A nem szakrendszerű oktatás rugalmas időkeretei miatt egy tanóra tarthat negyvenöt percig, és rövidebb vagy éppen hosszabb ideig is.

Együttműködés és ráhangolás az intézményben Összefüggő tantárgyak órarendi tömbösítése (különböző epochák kialakítása). Különböző szaktanárok tevékenységének tartalmi egyeztetése egy-egy osztályban Egy adott téma közös tanítása a különböző tantárgyakat tanító tanárok együttműködésével.

Együttműködés és ráhangolás 2 Projektek közös kidolgozása különböző tárgyak tanáraival. Értékelési eszközök megalkotása a különböző tantárgyakat tanító tanárok együttes munkájával (pl. feladatlap, témazáró, vizsga tételsor stb.)

Együttműködés és ráhangolás 3 A tanulók összehangolt fejlesztése különböző szakos tanárok által a domináns kompetenciák (pl. kommunikáció, problémamegoldás) terén. Az iskolai internetes labor közös használata a különböző tárgyakat tanító tanárokkal és csoportjaikkal.

Együttműködés és ráhangolás 4 Az iskolai könyvtár közös használata a különböző tárgyakat tanító tanárokkal és csoportjaikkal. Az iskolai honlap közös szerkesztése a különböző tárgyakat tanító tanárokkal és csoportjaikkal. A „rokon” tantárgyak tanárai egyeztetnek a tankönyvrendelés során.  

A pedagógusok (új?) szerepe Pozitív tanulási légkört alakít ki Megtanít tanulni Együttműködik más szakos kollégáival Iskolában is tud gondolkodni Tapasztalatcserékre jár A tanulót partnernek tekinti

A pedagógusok szerepe 2 Példát mutat Életszerű Az értékelés fejlesztő jellegét is alkalmazza Felhasználja a tanulók tapasztalatait A diákkultúrára, a tanulók világára is épít Egyéni és társas tanulási helyzetekre egyaránt lehetőséget ad

A diák feladata Élvezze az új módszereket! Vegyen részt aktívan a változó helyzetekben ! Nyíljon meg az új lehetőségek számára ! Játsszon és örüljön ! Legyen kreatív és szabad ! Szóljon, ha elfáradt ! Vegye észre azt, hogy közösségben van!

Választható tevékenységek További az intézményi innovációt segítő „ jó gyakorlatok” átvétele További pedagógus továbbképzések elvégzése Továbbképzésen levők helyettesítési díjának megtérítése További innovációt segítő szolgáltatások tervezése Helyi innováció tervezése Helyi társadalom szereplőivel közös programok szervezése Mérési értékelési felkészítés a nevelőtestület 1-2 tagjának A kompetencia alapú oktatáshoz szoftverek beszerzése

A TÁMOP 3.1.4. programban való részvétel várható eredményei: Olyan oktatási programok, melyek használata segíti a fejlesztést, Tanulói aktivitást erősítő taneszközök, Ingyenes továbbképzések (megszerzett tudástőke, humánerőforrás fejlesztés), rendszer és szervezetfejlesztési tanácsadás, mentorálás, horizontális tudásátadás, szervezeti tanulás, hálózati kapcsolatépítés, tudásmenedzsment fejlesztés Új, diagnosztikus, motiváló mérési rendszerek,eszközök, eljárások, IKT eszközellátottság korszerűsítése, Esélyteremtő megoldások, befogadó környezet.

Várható akadályok A tanulói órakeretek csökkenése és a tanári kötelező feladatok növekedése az egyénre szabott oktatás lehetőségét korlátozza. A finanszírozásban a kétheti túlóra elszámolás még bonyolultabb, még több adminisztrációval jár. 22 tanóra mellett óriási lelkesedés kell. A diákok nem mindent fognak olyan lelkesen fogadni, mint azt a szakirodalom sejteti. Sokkal többet kell egy órára készülni, sokkal nagyobb felelősséget kell érezni a siker érdekében, ami fáradságos és nehéz.

Várható veszélyek Le fognak maradni a szokásos tananyagmennyiségtől azok, akik komolyan veszik a másfajta módszereket, ugyanakkor félnek, hogy ezt valahol be kell majd hozni. A teljesítendő rengeteg, több száz órányi képzés állandó hiányzást, folyamatos szakmai helyettesítési kényszert okoz, ha nem közös célért és közös elkötelezettséggel küzdenek, akkor mindenki elégedetlenséget érez majd. A nagy feszültség, a kimerültség elviszi, felemészti a kreatív energiákat. A vezető, ha nem vesz részt a folyamatokban, sokszor káosznak látja a változásokat, és félelem tölti el. Ha a vezető nem értékeli, nem motiválja az összes résztvevőt úgy, mint a tanár az egyéni fejlesztési tervvel a tanulókat, akkor a szervezeti tanulás, a szervezeti kultúra fejlődése nem jön létre.

És még Előbb utóbb rá fog jönni mindenki, hogy magának és a közösségnek csinálja, ha jól csinálja, elismerést keveset, külső kontrollt szinte semmit nem tapasztal. (Kivéve, ha a vezető kiválóan motivál.) Ha a gyerekek nem hálálják meg az erőfeszítést, akkor hiábavalónak tűnik sok energia eltékozlása, és felmerül a kérdés, hogy ha nem ellenőrzik, mért kell annyira komolyan venni. Több lesz, és jobban ellenőrizhető a program adminisztrálása, mint az érdemi fejlesztés. Rengeteg munka, fáradság, csalódás, nehezen megoldható ellentmondás övezi a fejlesztéseket. Ha nincs jó közösség, az ellentéteket növeli a közös terhelés. Az emberek teherbírása nem azonos, ezt a vezetőnek kezelnie kell.

Gondoljunk bele! Diadalmas felfedező út vagy kötelező sorkatonai szolgálat? A továbbképzések az előadások és a bemutatók, vegyesen lesznek kiválóak, jók és rosszak, ahogy a tanórák zöme is hol jó, hol rossz, mégis a tanár nagyon érzékeny, ha ő nem a legjobbat kapja. Erre kell gondolni akkor, amikor a tanórákra, a saját munkánkra készülünk. Jó gyakorlat még kevés van, és gyakran nehezen érhető el, ezért egymástól kell minél többet tanulni... A nagy fejlesztési pénzek sorsa általában követhetetlen, vagy ha nem, akkor rendkívül bosszantó. (Ez most Magyarország.) A fejlesztési keretek azonban a további működtetéshez nem adnak forrást. (A régi kondíciókkal kell jobbat csinálni.) A legerősebb hatóerő a nagyrendszerekben a tehetetlenség. Meg kell tanulni szervezetként és egyénileg is azonosulni a célokkal, egyébként nehéz vagy lehetetlen a siker elérése.

A Kaotikus Oktatáspolitika hatása a rendszer résztvevőire . REFORM célkitűzések KUDARCA ALACSONY ÖNÉRTÉKELÉS ágazati szinten Pedagógus frusztráció Oktatási és fejlesztési alulteljesítés Frusztráció csökkentése Autonómia és Önkép védelme Erőfeszítések elkerülése Látszólagos önelégültség Izolált, külső kontrollos személyiségek halmaza a nevelőtestület A hibákért a külső körülményeket okolja mágikus gondolkodás „Mi eddig is tudtuk mit kell tenni…” Hagyjanak minket dolgozni!

Az iskola minden tanulója potenciálisan fejleszthető, de nem minden tanára potenciális fejlesztő… „Nem az a tapasztalat, ami az emberrel történik, hanem az, amit kezdeni tud vele.” (A. Huxley) Köszönöm a figyelmet.