Számítógépes munkahelyi rendszer

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Befektetett eszközök, tárgyi eszközök, forgóeszközök
Advertisements

Ajánlások.
Mit lehet tudni a célcsoportról?
Passzívház.
Környezetbarát Iroda Program Általános képzés
A MINŐSÉG MEGTERVEZÉSE
KÉPERNYŐS MUNKAHELYEK ERGONÓMIÁJA
Egészségünk megóvására vonatkozó munkahelyi szabályok
Készítette: Appl Szilvia Informatika tanár hallgató 2010.október
Ergonómia A számítógépes környezet tudatos kialakítása
Számítógépes ergonómia
Munkavédelmi világnap-2014.április 28.
A tervezés mint menedzsment funkció
Munkahelyi egészség és biztonság
10. Tétel.
KÉPERNYŐS MUNKAHELYEK BIZTONSÁGA
Elektromágneses terek, ártó-káros sugárzások az ember környezetében
Képernyő előtti munkavégzés
13.a CAD-CAM informatikus
IKT: Információs és kommunikációs Technológiák
DE Tűz- és Munkavédelmi megbízottak továbbképzése 2008.
6. előadás.
Munkavédelmi előírások rendszere
Állam munkavédelmi feladatai
Előadó: Bellovicz Gyula igazságügyi szakértő
Zalayné Kovács Éva: Minőség és könyvtár
SZERVEZETI ALAPFORMÁK
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Laptop, notebook, PDA. Hordozható számítógép Hívhatják bárhogy: laptopoknak vagy noteszgépeknek, hordozható számítógépeknek, stb. Ezek az egy darabból.
Vizsgálati módszer a homlokzati tűzterjedési határérték meghatározásához november 13. Siófok Dr. Bánky Tamás tudományos igazgató.
A szociális segély indokoltsági célzása – önkormányzati esettanulmányok tapasztalatai (vázlat) Bódis Lajos – Nagy Gyula.
A számítógépes munkahely ergonómiája
Munkaszervezési ismeretek
2. tétel.
6. tétel.
Távmunka a kárrendezésben a Generali-Providencia Biztosító Rt.-nél III. Országos Távmunka Konferencia Kiss Attiláné.
Erőforrások Készítette: Szentirmai Róbert (minden jog fenntartva)
Munkahelyi egészség és biztonság
Szervezeti viselkedés Bevezetés
A számítógép ergonómiája
Ügyfélkapcsolattal rendelkező munkahelyek. Ügyfélszolgálati munkahelyek Bankfallal lezárt számítógéppel támogatott ügyfélkapcsolati munkahelyek Amennyiben.
A monitor Fábián Balázs.
Minőség menedzsment 6.előadás
Korábbi demográfiai jellemzők Várható élettartam
Controlling feladata A controlling időbeli dimenziói: 1. Stratégiai
Mi is az a társadalmi integráció?
Országos Tisztifőorvosi Hivatal
Munkaszervezés Az emberi tevékenységek megszervezése vállalati szinten
„Infrastruktúra-fejlesztés az egészségpólusokban” TIOP-2.2.7/07/2F.
3. Szoftver-ergonómiai alapismeretek
A veszélyes hulladékok kezelésének általános szabályai
Az üzleti rendszer komplex döntési modelljei (Modellekkel, számítógéppel támogatott üzleti tervezés) II. Hanyecz Lajos.
A munkával való elégedettség
Számítógépes ergonómia
Biztos Kezdet Gyerekházak
A TÁVMUNKA Balázs Viktória Emberi erőforrások III. évfolyam.
A TÁRSADALMI JÓL- LÉT KÉRDÉSEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA EGYES SZOLGÁLTATÓ SZEKTOROKBAN Készítette: Folmegné Czirák Julianna
A társadalmi részvétel elve és az NGO-k jogai dr. Pánovics Attila március 5.
AZ EMBERI FEJL Ő DÉS HÁTTÁMASZ CSUKLÓ TÁMASZ KÉPERNYŐ- MAGASSÁG LÁMPA IRATTARTÓ LÁBTÉR LÁB TÁMASZ LÁTÓTÁVOLSÁG 46 –76 CM SZÉK- MAGASSÁG ASZTAL, ÁLLÍTHATÓ.
MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG 2. rész. MUNKAVÉDELMI ALAPISMERETEK  A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége 1ó  A munkakörnyezet és a munkavégzés.
1 Egészségvédelem a munkahelyen II. Stresszmentes munkahelyek. Prof. Dr. Ungváry György.
§ Törvényen kívül és belül §. Atipikus foglalkoztatás az Mt-ben Az atipikus foglalkoztatási formákat az Mt. „A munkaviszony egyes típusaira vonatkozó.
Munkahely és munkafolyamat célszerű kialakítása
A JOGSZERŰ ELLENŐRZÉSEK MIKÉNTJE A MUNKAHELYEN
Országos Tisztifőorvosi Hivatal
Földmunkagépek emelőgép üzemmódban
Tervezés I. Belsőtér BME-VIK.
Egészségügyi ellátás tárgyi és humán erőforrás feltételeinek szabályozása.
Az SZMBK Intézményi Modell
Előadás másolata:

Számítógépes munkahelyi rendszer Miért fontos ezzel foglalkozni?

Miért fontos? A számítógép használata fokozottan igénybe veszi a szervezetet, elsősorban a szemet, amely az ember legfontosabb érzékszerve, hiszen a környezetből begyűjtött információink 80-85 %-ára a látás útján teszünk szert.

Az 1999. novemberében megjelent 50/1999.(XI.3.) EüM rendelet előírja a számítógépes munkahelyek kialakításának minimális követelményeit, és ezt a 2001. január 1. után létesített számítógépes munkahelyek esetében kötelező betartani. A rendeletben foglaltak 2001. december 31.-től a már meglévő, korábban létesített munkahelyekre is kötelező érvényűek.

50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a) minden olyan, az Mvt . 87. § -ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ, továbbá b)az a) pont szerinti munkavállalót foglalkoztató minden munkáltatóra.

50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről (2) E rendelet hatálya nem terjed ki a következő gépeket, illetőleg eszközöket működtető (használó) munkáltatóra és munkavállalóra: a)a járművek vagy munkagépek vezető-, illetve kezelőfülkéi, b)a szállítóeszközökön lévő számítógépes rendszerek, c)az elsősorban közhasználatra szánt számítógépes rendszerek, d) hordozható rendszerek, amelyeket a munkahelyen nem tartósan használnak, e) számológépek, pénztárgépek és olyan egyéb készülékek, amelyek - azok közvetlen használatát biztosító - kisméretű, adatokat vagy mérési eredményeket mutató képernyővel vannak ellátva, továbbá f) az "ablakos írógépek" elnevezésű, hagyományos típusú elektromos, elektronikus írógépek.

A korszerű számítógépes munkahely: nem pusztán az egyes elemek - asztal, - munkaszék, - világítás, - színek halmaza, hanem „munkahelyi rendszer”, amit a: munkafeladat, a gépesítés foka, az ergonómiai és környezet-ergonómiai követelmények határoznak meg

Stressz-mentes munkakörnyezet A káros mértékű stressz-hatás (stresszor) pszichológiai, kognitív és fiziológiai stressz-reakciókat válthat ki, amelyek csökkentik a dolgozó teljesítményét és tartós fennállás esetén betegségekhez vezethetnek.

A munkahely stressz-mentessége a következők figyelembevételével biztosítható: - Környezet-ergonómiai követelmények betartása. - Ergonómiai - szempontok érvényesítése a munkakörnyezet kialakításánál.

. Környezetpszichológia - környezet-ergonómia A környezetpszichológia vagy környezet-ergonómia annak a feltárásával foglalkozik, hogy hogyan hat az emberre a környezete, és az ember milyen módon alakítja pszichológiai igényeinek megfelelően a környezetét

Stressz A stressz akkor jön létre, amikor a környezettel szemben támasztott igények és az emberek lehetőségei nincsenek egyensúlyban. Az embert érő stressz mértéke azonban függ az ember ellenálló képességétől is. (stressztűrés)

A környezetpszichológiával kapcsolatos kutatási eredmények Evans öt vizsgált jellemzői:

környezeti stimuláció azt az információ mennyiséget jelenti, amely hatást gyakorol az emberre A stimuláció hiány az unalomhoz vezet, és szélsőséges esetben a környezettel szembeni érdektelenséghez

környezeti stimuláció A stimuláció túlzott mértéke viszont zavarja a kognitív folyamatokat és csökkenti a koncentrációs képességet és hátráltatja a tervszerű cselekvést hangos zaj, túl erős világítás, a szokatlan illatok, a harsány színek, a túlzott zsúfoltság mind növelik a stimulációt. A stimuláció egyes összetevőinek extrém mértéke stressz reakciókat válthat ki önmagában is.

koherencia az építészeti formák és elemek egyöntetűségét és érthetőségét jelenti az emberek számára azonosítani tudják az épületen belüli terek funkcióit és helyét

információhiány akkor áll elő, ha a környezet használata nem egyértelmű a környezet jellemzői, szín, vizuális elemek, formák alapján inkorrekt kialakítások akár balesetek forrásai is lehetnek: például lépcsők, bejáratok és sarkok egy térben létrehozott szintkülönbség, ahol a burkolaton semmi sem jelzi azt, hogy egy fellépés van.

kontrol az a képesség, hogy valaki változtatni tudja a fizikai környezet elemeit, vagy a személyesség (privacy) jellemzőit a környezetében A nem befolyásolható környezetben töltött huzamosabb idő az un.: „tanult tehetetlenséghez” vezet, ami kapcsolatban a distresszel (káros mértékű stressz) és fizikai megbetegedéshez is vezethet

erősítő tervezési elemek kifejezetten arra hivatottak, hogy az embereket érő stresszt csökkentsék egy csendes, pihenőhely kialakítása egy fákra néző ablak, vagy erkély kialakítása.

. Környezetpszichológiai követelmények meghatározása A környezetpszichológiai követelmények betartásával a dolgozókra jutó, környezeti adottságokból származó káros mértékű stressz csökkenthető.

A látótéren kívüli potenciális veszélyforrás kiszűrése A látótéren kívüli potenciális veszélyforrás kiszűrése. A munkahely minél távolabb helyezkedjen el az ajtótól: A látótéren kívüli potenciális veszélyforrásnak akkor van kitéve a dolgozó, ha bejáratnak háttal ül, illetve közlekedési útra esik az ülőhelye. A stressz hatás fiziológiai elváltozásokat okoz (pulzusszám növekedés, adrenalin szint növekedés, az agy és az izmok vérellátása is növekszik), amelyek többlet­terhelést okoznak a szervezet számára, ami végső soron mint fáradtság jelentkezik

A különböző szintű kapcsolati zónák sérülésmentesek legyenek: Szoros intim zóna (0 -15 cm) Testközelség. Csak fizikai érintkezés során érhető el. A zónába történő behatolás támadásnak minősül, kivéve a szűk családot (házastárs, gyerek). Intim zóna (15 - 45 cm) Ezt a zónát úgy őrizzük, mintha a saját tulajdonunk lenne. Csak az érzelmileg közel állók hatolhatnak be ide (szülő, házastárs, gyerek, rokonok, közeli barátok). Minden egyéb behatolás támadás­nak minősül. Személyes zóna (46 cm - 1,2 m) Ez a hivatalos távolság, munkahelyen, vagy barátok között ez az elfogadott távolság. Idegenek belépése támadásnak minősül. Társadalmi zóna (1,2- 3,6 m) A kevésbé ismert emberekkel szemben tartjuk ezt a távolságot. Nyilvános zóna (3,6 m -) Semleges terület. Ekkora távolságot tartunk akkor, ha nagyobb létszámú csoporthoz beszélünk.

Minimális alaprajzi méret meghatározása Egy helységet akkor érzünk kényelmesnek, ha: szélessége és hosszúsága is meghaladja a 2,8 m-t. 2,8 m alatt kicsinek és szűkösnek érezzük. A méretek meghatározásakor használt ember-modell az embert 170 cm magas 40 cm átmérőjű hengernek tekinti.

Minimális belmagasság meghatározása A belmagasság azért kritikus pontja egy munkahelynek, mert állandó stressz forrás és nem is lehet változtatni rajta, vagy az általa kiváltott hatás nem kompenzálható.

A folyosó minimális mérete

Környezetpszichológiai vizsgálat A munkahelyek tervezésének fontos lépése! Az értékelési rendszer hagyományos irodák esetében a következő: Az „emberközpontú” munkahely pontszáma 0, vagyis egy hátránypontja sincs. A maximális hátránypontszám hagyományos irodai munkahely esetében: 7. A vizsgálat célja, hogy a tervezett munkahelyekre jutó környezeti stressz forrásokat felderítsük, és megállapítsuk, hogy egy-egy tervezett munkahelyre milyen mértékű külső körülményekből származó terhelés jut. Azokon a munkahelyeken, ahol túl nagy a környezeti terhelés a dolgozók hamarabb elfáradnak, és nem tudják munkájukat megfelelő színvonalon elvégezni, de ez nem is várható el tőlük. A hagyományos irodák a nagyterű irodák és a front office munkahelyek értékelése kis mértékben eltérő. A környezetpszichológiai igénybevételek megállapítására felállítható egy értékelési rendszer, amely a könnyebb használhatóság végett táblázatba foglalható. Az értékelés úgy történik, hogy ha valamelyik szempont érvényesül, akkor az értékelés alatt álló munkahely hátránypontot kap.

S. Megnevezés Pont Jelentés 1. Intim zóna potenciális sérülése 1 Akkor sérül, ha közlekedési útra esik. 2. Személyes zóna potenciális sérülése A közlekedés miatt sérül, vagy ha a munkatársak túl közel ülnek egymáshoz. 3. Távolság a bejárattól A bejárathoz legközelebbi munkahelyek kapnak hátránypontot. 4. Látótéren kívüli potenciális veszélyforrás 2 Ha valaki háttal ül a bejáratnak, vagy közlekedési úton ül, ami folyamatos stressz helyzet. 5. Intim zóna állandó sérülése Elrendezési hiányosság miatt túl szűk a munkahely és ez okozza a sérülést. Nagyon ritkán fordul elő. 6. Személyes zóna állandó sérülése Abban az esetben fordul elő, ha a személyes zóna „falba” ütközik. . Egy irodán belül a több hátrány­ponttal rendelkező munkahelyeken ülők ténylegesen hátrányban vannak társaikkal szemben, mert ők jobban ki vannak téve a stressznek. Irodák és más munkahelyek tervezésekor arra kell törekednünk, hogy egy irodán belül minél kevesebb hátránypontja legyen egy munkahelynek, és hogy ezeknek a pontoknak az eloszlása egyenletes legyen, vagyis azonos stressz érjen mindenkit.

Az értékelési rendszer nagyterű irodák esetében a következő: Megnevezés Pont Jelentés 1. Szoros intim zóna potenciális sérülése 1 Abban az esetben sérül, ha valaki mögött olyan keskeny a közlekedési út, hogy esetleg hozzáérnek. 2. Intim zóna potenciális sérülése Akkor sérül, ha közlekedési útra esik. 3. Személyes zóna potenciális sérülése A közlekedés miatt sérül, vagy ha a munkatársak túl közel ülnek egymáshoz. 4. Távolság a bejárattól - 1. zóna Több távolsági zóna is lehetséges, de csak nagyterű irodákban. A bejárathoz legközelebbi munkahelyek kapnak hátránypontot. 5. Távolság a bejárattól - 2. zóna 6. Látótéren kívüli potenciális veszélyforrás 2 Ha valaki háttal ül a bejáratnak, vagy közlekedési úton ül, ami folyamatos stressz helyzet. 7. Természetes fény hiánya Az ember pszichológiai igénye a természetes fény látványa. Amennyiben ez nem elegendő mennyiségű, akkor a munkahelyen kellemetlen lesz tartózkodni. 8. Intim zóna állandó sérülése Elrendezési hiányosság miatt túl szűk a munkahely és ez okozza a sérülést. Nagyon ritkán fordul elő. 9. Személyes zóna állandó sérülése Abban az esetben fordul elő, ha a személyes zóna „falba” ütközik. 10. A munkahely védettsége -1 Ha a munkahely a közlekedési úttól a megközelítési úton mérve 2,5 m-re helyezkedik el. Nagyterű irodák esetében érdemes a pontozás alapján un. „stressz-térképet” készíteni, amelyen vizuálisan könnyen fellelhetők a kritikus helyek. A stressz-térképek alapján a terve­zett alternatív megoldások is könnyedén összehasonlíthatók. A stressz-térképpel ábrázolható stressz-állapottér valójában diszkrét, csak a vizuális érthetőség miatt ábrázoljuk folytonosnak. Amiatt, hogy nagyterű irodáról van szó több távolsági zónát is definiálni lehet. Az első az ajtótól számított 3,6 m sugarú körön belül érvényes, a második pedig a 3,6 m és 7,2 m sugarú körök közötti sávban. Ezeket a zónákat azért kell definiálni, mert egy nagyterű irodában egyértelműen kedvezőbb minél távolabb elhelyezkedni a bejárattól, és a közlekedési utaktól.

A front office (ügyfélkapcsolattal rendelkező) munkahelyek-1 A front office (ügyfélkapcsolattal rendelkező) munkahelyek esetén, az ügyfelekkel történő kommunikáció és az anyagáramlás biztosítása miatt a dolgozó számottevő többlet környezet­pszichológiai igénybevételnek van kitéve. A dolgozót meg lehet védeni, és ezáltal a munkateljesítményét növelni úgy, hogy növeljük a dolgozó-ügyfél távolságot. A másik módszer a dolgozó megvédésére a munkahelyének részleges, vagy teljes lezárása. A front office (ügyfélkapcsolattal rendelkező) munkahelyek esetén, az ügyfelekkel történő kommunikáció és az anyagáramlás biztosítása miatt a dolgozó számottevő többlet környezet­pszichológiai igénybevételnek van kitéve. Ennek oka az, hogy habár 1,2 m távolság lenne szükséges a dolgozó és az ügyfél között - ami a kommunikációhoz elegendő is - az anyag­áramlás biztosításához azonban a közös elérési zónák méretéből (40-40 cm) 80 cm dolgozó-ügyfél távolság adódik, ami kevesebb, mint a környezet-pszichológiailag szükséges 1,2 m. Amennyiben a dolgozó veszélyeztetve érzi intim és szoros intim zónáját, az őt érő káros mértékű stressz még nagyobb lesz, ennek következtében hamarabb fárad el és munkája során nagyobb valószínűséggel hibázik. A dolgozót meg lehet védeni, és ezáltal a munkateljesítményét növelni úgy, hogy növeljük a dolgozó-ügyfél távolságot. Ekkor az elérhetőségi tartomány már nem esik a kényelmesnek tartott 40 cm-es távolságba, ezért ez a megoldás ott alkalmazható, ahol kisebb a forgalom, és/vagy az anyagáramlás mértéke kisebb. A másik módszer a dolgozó megvédésére a munkahelyének részleges, vagy teljes lezárása.

A front office (ügyfélkapcsolattal rendelkező) munkahelyek-2 Nagy forgalom és nagy mértékű pénzkezelési igény és anyagáramlás esetén célszerű megoldás a különböző magasságig felépített üvegezett lezárás un. bankfal. Ebben az esetben a kommunikációt - az áthallást és a szemkontaktust -, valamint az anyagáramlást a lezáráson keresztül biztosítani kell.

A front office (ügyfélkapcsolattal rendelkező) munkahelyek-3 Teljesen nyitott kialakítást ott lehet alkalmazni, ahol az ügyfélforgalom kisebb, és az anyagáramlás is korlátozott. Nyitott munkahelyek esetén az ügyfélirányítást vagy kordonokkal, vagy ügyfélhívó rendszerrel minden esetben biztosítani kell.

Ergonómia A Magyar Ergonómiai Társaság a következőképpen határozta meg az ergonómiát: „Ergonómia (vagy emberi tényezők) = az a tudományág, amely az emberek és egy rendszer más elemei közötti interakciók tanulmányozásával foglalkozik, és az a mesterség, amely elméleti alapelveket, adatokat és módszereket alkalmaz a tervezésben, annak érdekében, hogy optimalizálja az emberi jólétet és az egész rendszer teljesítményét.” Az ergonómia a XX. század rohamosan fejlődésnek indult tudományterülete. Az ergonómia alapvető célja az ember és a munkakörnyezete kölcsönhatásának a tanulmányozása. Mára azonban az ergonómia értelmezési köre ennél sokkal jobban definiált, és nagyobb területre terjed ki.

Fizikai ergonómia: az ember anatómiai, antropometrikus, fiziológiai és biomechanikai jellemzőinek fizikai tevékenységekkel való kapcsolatával foglalkozik (munkapozíciók, anyagmozgatás, ismétlődő mozdulatok, munkához kapcsolódó izom - és csontrendszeri rendellenességek, munkahely kivitelezése, biztonság és egészség).

Kognitív ergonómia: a mentális folyamatokkal foglalkozik, mint észlelés, memória, érvelés és motorikus válaszok; illetve azzal, hogy hogyan befolyásolják ezek az emberek közötti interakciókat és a rendszer más elemeit, (mentális munkaterhelés, döntéshozatal, teljesítmény, ember-számítógép kölcsönhatás, emberi megbízhatóság, munkahelyi stressz és tréning) amennyiben ezek kapcsolódnak az emberi rendszerek tervezéséhez.

Szervezeti ergonómia: a szociotechnikai rendszerek optimalizálásával foglalkozik, beleértve a szervezeti felépítést, politikát, és folyamatokat (kommunikáció, személyzeti (vagy csapat- „crew”) erőforrás menedzsment, munkatervezés, a munkaidő megtervezése, csapatmunka részvétel, közösségi ergonómia, együttműködés, új munkaparadigmák, virtuális szervezetek, távmunka, minőségmenedzsment

Az ergonómia alkalmazásának fő céljai: a hatékonyság, a munkavégzés biztonságának biztosítása, a dolgozó elégedettsége és a komfortos munkahely kialakítása. Az ergonómia alkalmazása csak akkor lehet sikeres, ha képesek vagyunk megtalálni a legkedvezőbb kompromisszumot a műszaki-gazdasági racionalitás és a humán szükségletek között. A hatékonyság egyrészt jelenti a termelési/szolgáltatási folyamat hatékonyságát, produktivitását, illetve az ergonómiai szempontok szerint tervezett eszközök használhatóságának mértékét is. A hatékonyság növekedésével a munka minőségi javulásának is együtt kell járnia. A munka-környezetet használó emberek szempontjából az ergonómia segítségével biztosítható a munka­végzés biztonsága, ami az egészségkárosodási lehetőségek kizárásán alapul és ezzel együtt komfortérzés és a jó közérzet is.

Az ergonómiai szempontok elhanyagolása vagy figyelmen kívül hagyása a termelési rendszerek tervezése, kialakítása és működtetése során az alábbi következményekkel járhat együtt: kisebb teljesítmény, nagyobb veszteségidők, magasabb költségek; növekvő hiányzások, nagyobb fluktuáció, alacsony munkaminőség; a hibázások és a balesetek növekvő valószínűsége; fizikai és pszichés egészségkárosodás. (Klein, 1999.)

Az 50/1999 (XI.3.) Eü.M. rendelet A számítástechnika rohamos elterjedésével a munkakörnyezet alakítá-sában új fejezetet nyitott. kiindulásul szolgálhat az új kialakítású számítógépes munkahelyek tervezéséhez, illetve a meglévő számítógépes bútorok értékeléséhez. A rendeletben foglaltak azokra a munkavállalókra és munkáltatóikra vonatkoznak, akik „napi 4 órán keresztül rendszeresen számítógépes munkát végeznek”.

Az 50/1999 (XI.3.) Eü.M. rendelet Emiatt a korlátozás miatt a munkahelyek tervezése során érdemes minél pontosabban megismerni az elvégzendő munkafeladatot, illetve a munkahely használatával kapcsolatos távlati elképzeléseket meg kell hogy feleljen az ergonómiai elvárásoknak a munkahelyen eltöltött idő mennyiségétől függetlenül is A kérdés a tisztázása mindazonáltal azért fontos, mert a rendelet előírásainak értelmében a korábban beszerzett bútorok, munkaszékek, világítási rendszer esetleg nem felel meg a legújabb követelményeknek, és egy cég számára komoly ráfordítást jelent a munkahelyek lecserélése vagy átalakítása, viszont ha a dolgozók nem tudják megfelelően használni a munkahelyeiket és számítógépüket, akkor a hatékonyságuk is romlik, esetleg több időt töltenek betegállományban, ami szintén költségtöbbletet jelent.

A korábban beszerzett bútorok, munkaszékek, világítási rendszer!? az egyszeri ráfordítási költség lesz a kevesebb, vagy a hosszú idejű bevételcsökkenés okoz-e több kárt?!

„hordozható rendszerek, amelyeket a munkahelyeken nem tartósan használnak?!” bizonyos minimális követelményeket kell tudni teljesíteni. Ilyen helyeken a világításnak és a bútorok elhelyezésének olyannak kell lennie, hogy a tükröződésmentességet biztosítani lehessen még a rövid idejű munkavégzés idejére is.

A számítógépes munkahely elemei: képernyős eszközök adatbeviteli eszköz (billentyűzet, scanner, kamera, stb.) egyéb periféria (mutató eszk., nyomtató, plotter, lemezegység, modem) esetleges tartozékok ember-gép kapcsolatot meghatározó szoftver irattartó munkaszék munkaasztal, munkafelület telefon közvetlen munkakörnyezet

A KÉPERNYŐS MUNKAHELYEK MINIMUM KÖVETELMÉNYEI BERENDEZÉSEK KÖRNYEZET EMBER-GÉP KAPCSOLAT 1. Általános rendelkezések 1. Térkövetelmények Ez a rész a szoftver-ergonómiai követelményeket határozza meg 2. Képernyő 2. Megvilágítás 3. Billentyűzet 3. Tükröződés 4. Munkaasztal és felület 4. Zaj 5. Munkaszék 5. Klíma 6. Sugárzás

A képernyős munkahely kialakításának minimális követelményei 1. BERENDEZÉSEK

1.1. Általános rendelkezés A képernyős berendezést úgy kell kialakítani, üzembe helyezni, illetve üzemben tartani, hogy rendeltetésszerű használat esetén ne jelentsen egészségi kockázatot vagy balesetveszélyt a munkavállalók számára.

1.2. Képernyő a) A képernyőn megjelenő jelek jól definiáltak és világos formájúak, megfelelő méretűek legyenek, a jelek és a sorok közötti megfelelő térközzel. b) A képernyőn megjelenő kép legyen stabil, villódzásnak vagy az instabilitás más formájának nem szabad előfordulnia. c) A fényesség, illetve a jelek és a háttér közötti kontraszt legyen a használó által könnyen állítható és a környezeti feltételekhez könnyen hozzáigazítható.

1.2. Képernyő d) A képernyő a használó igényeinek megfelelően legyen könnyen és szabadon elfordítható, dönthető. e) Biztosítani kell külön monitorpolc vagy állítható asztal használatát. f) A képernyő legyen mentes olyan tükröződéstől és fényvisszaverődéstől, amely a használónak kényelmetlenséget, látási nehézséget okozhat.

1.3. Billentyűzet a) A billentyűzet legyen dönthető és a monitortól különálló annak érdekében, hogy a használó kényelmes munkatesttartást vehessen fel, karja és keze ne fáradjon el. b) A billentyűzet előtt legyen elég hely ahhoz, hogy a számítógép-kezelő kezét és csuklóját megtámaszthassa. c) A billentyűzet felszíne legyen fénytelen, a fényvisszaverődés elkerülése érdekében. d) A billentyűkön lévő jelek egymástól könnyen megkülönböztethetőek és a munkahelyzetből jól olvashatóak legyenek.

1.4. Munkaasztal vagy munkafelület a) A munkaasztal vagy munkafelület legyen olyan nem fényvisszaverő felületű és nagyságú, hogy biztosítsa a monitor, a billentyűzet, az iratok és a csatlakozó eszközök rugalmas elrendezését. b) A laptartó legyen állítható, és a használó számára kényelmes olvashatóságot biztosító helyzetben rögzíthető.

1.5. Munkaszék a) A munkaszék legyen stabil, továbbá biztosítsa a használó könnyű, szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét. b) A szék magassága legyen könnyen állítható. c) A szék támlája legyen magasságában állítható és dönthető. d) Igény esetén lábtámaszt vagy saroktámaszt, illetve kartámaszt kell biztosítani.

A képernyős munkahely kialakításának minimális követelményei 2. KÖRNYEZET

2.1. Térkövetelmények A munkahelyet úgy kell megtervezni és méretezni, hogy a használónak legyen elegendő tere testhelyzete és mozgásai változtatásához.

2.2. Megvilágítás a) Az általános, illetve helyi világítás (munkalámpa) biztosítson kielégítő megvilágítást és megfelelő kontrasztot a képernyő és a háttérkörnyezet között, tekintetbe véve a munka jellegét és a használó látási követelményeit. b) A képernyőre és más munkaeszközökre vetődő, zavaró tükröződést és fényvisszaverődést oly módon kell megelőzni, hogy a képernyős munkahely telepítésekor a munkaterem és a munkahely megtervezését összehangolják a mesterséges fényforrások elhelyezésével és műszaki jellemzőivel.

2.3. Tükröződés és fényvisszaverődés a) A képernyős munkahelyeket úgy kell megtervezni, hogy a fényforrások (ablakok és más nyílások, átlátszó vagy áttetsző falak), világosra festett berendezési tárgyak vagy falak ne okozzanak közvetlen fényvisszaverődést, és amennyire csak lehetséges, ne idézzenek elő tükröződést a képernyőn. b) Az ablakokat igazítható takaróeszközök megfelelő rendszerével kell ellátni, hogy a képernyős munkahelyre eső nappali megvilágítást csökkenteni lehessen.

2.4. Zaj A munkahelyhez tartozó berendezések okozta zajt figyelembe kell venni a munkahely berendezésekor, különös tekintettel arra, hogy ne zavarja a figyelmet és a beszédmegértést.

2.5. Klíma a) A munkahelyhez tartozó berendezések nem fejleszthetnek olyan mennyiségű hőt, hogy az a munkavállalónak diszkomfort-érzést okozzon. b) A használó legyen védve a sugárzó és áramló hőhatásoktól és az asztal alatt hőt termelő berendezésektől. c) A páratartalmat megfelelő szinten kell biztosítani és tartani.

2.6. Sugárzás Minden sugárzást a látható fénysugárzás kivételével, a használó egészsége és biztonsága szempontjából elhanyagolható szintre kell korlátozni.

A képernyős munkahely kialakításának minimális követelményei 3. EMBER-GÉP KAPCSOLAT

A szoftver A szoftver tervezése, kiválasztása, bevezetése és módosítása, a képernyős munkafeladatok megtervezése során a munkáltató az alábbi elveket vegye figyelembe: a) a szoftver feleljen meg a feladatnak, b) a szoftver minden betűt a magyar helyesírásnak megfelelő formában jelenítsen meg a képernyőn és a nyomtatásban,

A szoftver c) a szoftver legyen könnyen használható és szükség esetén a számítógép-kezelő ismeret- és tapasztalatszintjéhez igazítható, rendelkezzen magyar nyelvű súgóval, semmilyen a munkavállaló teljesítményére vonatkozó mennyiségi vagy minőségi ellenőrzési lehetőséget nem szabad igénybe venni a dolgozók tudomása nélkül,

A szoftver d) a rendszerek a képernyő előtt dolgozóhoz alkalmazkodó formátumban és ütemben jelezzék ki az információkat, e) alkalmazni kell a szoftver-ergonómia elveit, különösen az ember által végzett adatbeviteli és adatfeldolgozási feladatokban, f) a rendszerek biztosítsanak visszajelzést a munkavállalóknak a teljesítményükről.