dr. Soós Adrianna Főigazgató-helyettes Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szerepe a távmunka fejlesztésében dr. Soós Adrianna Főigazgató-helyettes 2008.December 11.

1. Az atipikus foglalkoztatás indokoltsága Társadalmi Család és munka összeegyeztetése Vidék megtartó erejének növelése Hátrányos helyzetű emberek ,térségek integrálása Gazdasági A foglalkoztatás kapcsolódó költségeinek mérséklése /iroda,papírfelhasználás,területi különbségek/ A lakossági ingatlanvagyon bevonása a gazdasági vérkeringésbe A munkaerő források jobb hasznosítása A tevékenységek globalizációja - komparatív előnyök Munkaerő-piaci Inaktív népesség mobilizálása-munkaerő igények kielégítése Strukturális munkanélküliségi problémák kezelése Munkahelyteremtés-foglalkoztatási lehetőségek bővülése Társadalmi hasznok Család és munka összeegyeztethetősége (például a kisgyermekes családanya tud otthon dolgozni, másoknak több részmunkaidős munkára ad lehetőséget) Vidék megtartó erejének növelése (a távmunka lehetőséget teremt arra, hogy a vidéki munkavállaló budapesti cégnél dolgozzon, ezáltal a család nem költözik, bevételek növekednek) Gazdasági hasznok Tudás kitüntetett szerepének erősítése (ez a magas hozzáadott értékű, versenyképes munkaerő miatt, új – innovatív – iparágak megteremtése miatt fontos, hiszen az alacsony hozzáadott értékű munka esetében a külföldre való kiszervezés a tendencia, ami munkahelyek megszűnéséhez vezet) Rugalmas vállalati kultúrák támogatása (a hazai kkv szektor jelentős lemaradással küzd ebben a tekintetben, új vezetési modellek, módszerek szükségesek, valamint a hagyományos vállalati kultúra újradefiniálása a gyorsan változó környezeti peremfeltételek miatt) Hatékony munkaszervezési modellek előmozdítása (időbeli, térbeli, csapattal, családdal összeegyeztetett munkaszervezés) Munkaerő-piaci hasznok Inaktív népesség mobilizálása Strukturális munkanélküliségi problémák kezelése (egyes szakmákban munkaerő túlkínálat, másokban túlkereslet (hiányszakmák) jelentkezik, ami földrajzi egyensúlytalansággal is párosul – Budapest – vidék relációban) Megváltozott munkaképességű személyek integrálása (HEFOP kutatás eredményei)

2. Az atipikus foglakoztatás formái Térben nem azonos helyen van a munkahely és a munkavállaló:távmunka,bedolgozás Időben rugalmas:részmunkaidő,osztott munkaidő,eltérő munkarend,rugalmas időbeosztás A munkavégzés jellege szerint:határozott időre szóló,alkalmi munka,idénymunka

3. A távmunka kitüntetett szerepe Távmunka – az atipikus (rugalmas) foglalkoztatási formák egyik megjelenése Rugalmassága, sokoldalúsága miatt szerepe felértékelődik Végezhető Távközpontban, otthon, teleházban, telecenterben Szervezeti munkahelyen (szatellit iroda, központi iroda) Mobil távmunka Összetett jelentősége miatt iparági szintű megjelenése kívánatos Társadalmi-, gazdasági-, munkaerő-piaci hasznok közül a legtöbb itt érvényesül

4. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat stratégia céljai –atipikus foglalkoztatás A foglalkoztatottság növelése /új munkahelyek-bővülő munkaerő kínálat/ A munkaerőpiac strukturális feszültségeinek Csökkentése/eltűnnek a térségi korlátok/ Munkaerő-piaci esélyegyenlőség biztosítása /családi,területi vagy fogyaték miatt eddig nem bevonható emberek mobilizálása/ A tartós munkanélküliség kezelése és megelőzése/új munkalehetőségek a hátrányos helyzetű térségekben élők részére-fokozatos munkába vonás/ A munkaerő-piaci eszközök hatékonyságának javítása/kisebb támogatásokkal bővülő foglalkoztatás/

5. A távmunka rövid SWOT elemzése Erősségek: -Szélesebb körből meríthető munkaerőforrás és foglalkoztatási alkalom -A munkahely és a családi feladatok könnyebb összehangolása-kisebb stressz -A foglalkoztatás költsége mind az egyén mind a munkaadó számára alacsonyabb /utazási költségek,önálló irodák stb/ -Nincsenek vagy kisebbek a térségi korlátok

Gyengeségek Egyének szintjén Munkaadók szintjén Társadalom szintjén Ismeretlentől, újtól való félelem Digitális írástudás korlátai Nehezebben érzékelhető karrier lehetőségek Elszigeteltség Munka és magánélet keveredése Alacsony mobilitás(i hajlandóság) Munkaadók szintjén Hagyományos szervezési, vezetési módszerekhez való ragaszkodás Költségviselés szabályozásának nehézsége Társadalom szintjén

Lehetőségek Nagyobb lehetőség a tevékenység bővítésére-szélesebb munkaerő kínálat-területi korlátok eltűnnek Csökkenthetők a termelés költségei-olcsóbb munkaerő vonható be-javítható a versenyképesség Szélesebb foglalkoztatási lehetőségek az egyén számára-nagyobb önállóság a munkavégzésben Új típusú karrier lehetőségek

Veszélyek Szélessávú internet elérés korlátai Jogi háttér szabályozatlansága Adatbiztonsági problémák Speciális tudás igénye Kevés és nem ismert az álláskínálat,és a távmunkára alkalmas munkaerő kínálata Szélessávú internet elérés korlátai Önálló munka szervezésre nem mindenki alkalmas A foglalkoztatás biztonsága /flexicurity/

6. Az akadályok leküzdése – megoldások-az ÁFSZ szerepe A vállalati kultúra és szervezet fejlesztése, a jó gyakorlatok terjesztése a flexibilis foglalkoztatás ösztönzése Munkaadó partnereket keresni,feltárni a rugalmas formában végezhető munkalehetőségeket,és fejlesztésüket segíteni Kifejleszteni a rugalmas munkavállalás mai korhoz igazodó formáit és bátorítani annak terjedését a munkavállalók és munkaadók között. Segíteni a megfelelő jogi háttér létre jottét a munkajogi és a foglalkoztatási szabályokban./rugalmas és biztonságos foglalkoztatás/ Potenciálisan távmunkában foglalkoztatható, jelenleg inaktív társadalmi csoportok támogatása abban, hogy felismerjék a nem tipikus munkavégzés előnyeit,és lehetőségeit. A munkaerő közvetítés kiterjesztése az atipikus formákban végezhető munkákra. Képzési-távoktatási programok szervezése és indítása az álláskeresők körében a távmunkában szükséges attitűdök kifejlesztésére

7. Cselekvési program - Atipikus formában szervezhető munkalehetőségek feltárásának eszközei I. Módszertani (alap)kutatások Vállalati körben végzett igényfelmérés (KKV, nagyvállalati kör) Rugalmas formában végezhető vagy azzá átalakítható munkakörök elemzése Rugalmas munkavégzés vállalati alkalmazásának szervezetfejlesztési kérdései Jelenlegi képzési kínálat felmérése, rugalmas foglalkoztatási formák által generált igények meghatározása Szolgáltatási modell továbbfejlesztése Munkakörök távmunkában vagy rugalmas munkavállalásban végezhetővé fejlesztése Rugalmas foglalkoztatáshoz szükséges kompetenciák elsajátítását segítő képzési tematikák kifejlesztése A kereslet-kínálat találkozását segítő módszertan, új közvetítői modell kifejlesztése

8. Cselekvési program - Atipikus formában szervezhető munkalehetőségek feltárásának eszközei II. Kifejlesztett modellek előzetes (piaci) tesztelése (pilot) Munkahelyek feltárása/átalakítása Adminisztratív tanácsadói háttér biztosítása Tanácsadó központ működtetése E-learning megoldás biztosítása, trénerek, bevezetést végző szakemberek képzése Kommunikáció Eszközei: TV spot, rádió spot, nyomtatott sajtó, szponzoráció, sajtótájékoztató és PR tevékenység, honlap/portál, online reklám, interaktív kommunikációs megoldások, tréningek és rendezvények, direkt marketing, könyvek és kiadványok Források TAMOP, MPA, NSZFI

9. A program várható eredményei, hatásai… Középtávon ható, de tartós eredmények (ellentétben a rövidtávú, formális hatású közvetlen támogatási formákkal) Legfontosabb tényezők Munkaerő-piaci szereplők szemléletmód-váltása A társadalom nyitottá válása az atipikus munkalehetőségek iránt Munkaadói oldal alkalmazza az új munkaszervezési megoldásokat Terjed az élethosszig tartó tanulás (life long learning) szemlélet Növekszik az atipikus munkahelyek (a távmunkahelyek) száma Hátrányos helyzetűek (különösen a kismamák, pályakezdők, a megváltozott munkaképességűek) munkaerő-piaci reintegrációja erősödik A képregény értelme: 1.) A munka és az otthon összemosódik. Olyan ez, mintha soha nem hagynánk abban a munkát. 2.) Gyűlölöm ezt. 3.) Az egyetlen probléma, hogy ha abbahagyom és a saját dolgaimmal foglalkozom, ugyanott vagyok. A képregény üzenete: távmunkát csak annak szabad végeznie, aki személyiségében alkalmas arra!

9. Középtávú hatásmechanizmus A foglalkoztatás bővítése, foglalkoztatási aktivitás növekedése, gazdasági versenyképesség javulása. A munkavállalói célcsoportok inaktivitása csökken, társadalomba való integrációjuk erősödik, mely az érintett családokon és mikroközösségeken keresztül fejti ki további jótékony hatásait szélesebb körben is. Társadalmi integráció Közvetve, a továbbgyűrűző hatások miatt, várhatóan a közvetlen hatásnál ötször több munkahely keletkezik, több ezer potenciális foglalkoztató vállalkozás szerez tudomást a rugalmas munkavégzésben rejlő lehetőségekről. Továbbgyűrűző hatás: közvetlenhez munkahelyek számának többszöröse A módszertani fejlesztések eredményeként az állami közvetítőrendszer hatékonysága javul, közvetlenül 8.000 személy jut tartós (fenntartható) munkahelyhez, 600 vállalkozás részesül személyre szabott képzésben, tanácsadásban. Módszertani fejlesztés által generált munkahelyek

Köszönöm a figyelmet!