Tűzvédelmi ismeretek

A TŰZVÉDELEMRŐL ÁLTALÁBAN A tűz elleni védekezés minden állampolgár kötelessége. Ennek érdekében mindenkinek meg kell ismernie és meg kell tartania a vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat, a tűz- és káresetek jelzésével, továbbá a tűz oltásával és a műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeket.

Fontosabb tűzvédelmi jogszabályok az alábbiak: 1996. évi XXXI. törvény: A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról, 30/1996.(XII. 6.) BM rendelet: A tűzvédelmi szabályzat készítéséről, 35/1996.(XII. 29.) BM rendelet: Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról, 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról

1996. évi XXXI. Törvény Tűzvédelmi feladatok A tűz elleni védekezés fő feladata: 5. § (1) Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek vagy a mentőszolgálatnak, illetőleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának (körjegyzőségnek). (2) A törvény hatálya alá tartozók a tűz jelzéséhez, a segítségkéréshez híradási eszközüket kötelesek rendelkezésre bocsátani, szükség esetén járműveikkel segítséget nyújtani.

(3) A rendőrség, a mentőszolgálat, a polgármesteri hivatal (körjegyzőség), a hozzá beérkezett tűzjelzést köteles haladéktalanul továbbítani az állandó készenléti szolgálatot ellátó tűzoltósághoz. (4) A tűzjelzés lehetőségét az állandó készenléti szolgálatot ellátó tűzoltósághoz minden településről és az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott létesítményből biztosítani kell. Az ezzel kapcsolatos költségek a települési önkormányzatot, illetőleg a létesítmény fenntartóját terhelik. Több fenntartó esetén az érdekeltek a költségeket érdekeltségük arányában viselik.

1996. évi XXXI. Törvény Tűzvédelmi feladatok (5) Tűzjelzés céljára a településen mindenki által bármikor igénybe vehető nyilvános távbeszélő állomást kell üzemben tartani. (6) Az állandó készenléti szolgálatot ellátó tűzoltóságnál az ügyeleti szolgálati helyen távbeszélő és más, attól független hírközlő berendezést kell üzemeltetni. A tűz és káreset jelzésének fogadására összevont ügyelet is létesíthető. (7) A tűzjelzés díjtalan és más hívásokkal szemben elsőbbséget élvez.

Tűzoltás 6. § (1) A törvény hatálya alá tartozók a tűzoltásban, a műszaki mentésben – ellenszolgáltatás nélkül – életkoruk, egészségi, fizikai állapotuk alapján elvárható személyes részvétellel, adatok közlésével kötelesek közreműködni. (2) Azokat a változásokat, amelyek a településen, illetőleg a létesítményben a tűzoltást befolyásolhatják (út, közművezetékek elzárása, forgalom elterelése stb.), a kezdeményező vagy az elhárításért felelős szerv haladéktalanul köteles az állandó készenléti szolgálatot ellátó hivatásos önkormányzati, illetőleg önkéntes tűzoltóságnak szóban azonnal és írásban is bejelenteni.

7. § (1) A tűz oltásának felelős vezetője a tűzoltásvezető, aki csak a tűzoltóság tagja lehet. A tűzoltás színhelyén más személy csak a tűzoltásvezető előzetes egyetértésével intézkedhet. (2) A tűzoltásvezető a tűzoltáshoz a) a fegyveres erők, a rendőrség, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási és a környezetvédelmi szervek, a mentőszolgálatok és a közüzemi vállalatok kirendelését igényelheti. Ezek a szervek, ha az az alapfeladataik ellátását nem veszélyezteti, kötelesek eleget tenni a kirendelésnek;

Tűzoltás b) magánszemélyeket a tűz oltásában és a mentési munkálatokban az életkoruk, egészségi és fizikai állapotuk alapján elvárható közreműködésre kötelezhet; c) az a) alpontban nem említett jogi személyeket, valamint a magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteit a tűz oltásában és a mentési munkálatokban való közreműködésre kötelezhet; d) az a)–c) pontban felsoroltak járműveit, eszközeit, felszereléseit, anyagait igénybe veheti; e) elrendelheti a Riasztási és Segítségnyújtási Tervben meghatározott tűzoltóságok riasztását; f) igényelheti az e) ponton kívüli tűzoltóságok riasztását;

Tűzoltás g) a karitatív szervezetek egységeinek közreműködését kérheti; h) elrendelheti, hogy a tűzoltásban résztvevők – az 1. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – magánlakásba, illetőleg jogi személyek, a magánszemélyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tulajdonában, használatában, kezelésében álló területre, létesítménybe, épületbe, helyiségbe bontással is behatolhassanak. (3) A tűzoltásvezető a tűz által veszélyeztetett és a tűz oltásához szükséges területen minden tevékenységet korlátozhat, megtilthat, elrendelheti az illetéktelen vagy a veszélyeztetett személyek, valamint az anyagi javak eltávolítását, a terület kiürítését. (4) A (2) bekezdés a) pontjában felsorolt szervek egységeinek a tűzoltásvezető csak a jelenlevő parancsnokaik, illetve vezetőik útján adhat utasítást a tűzoltásban való közreműködésre.

Tűzoltás 8. § (1) A tűzoltóság által a tűzoltás, a műszaki mentés vagy az ezzel kapcsolatos gyakorlatok során okozott kár, illetőleg a tűzjelzésben, tűzoltásban, műszaki mentésben közreműködőknek a közreműködésükkel, járműveik, eszközeik, felszereléseik igénybevételével közvetlen összefüggésben keletkezett, más forrásból meg nem térülő kárának megtérítésére – az elmaradt haszon kivételével –, ha e törvény kivételt nem tesz, a Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazni. (2) Nem kell megtéríteni annak a kárát, aki a tüzet szándékosan vagy súlyos gondatlanságból okozta. (3) A kártérítési, illetve kártalanítási ügyekben a kárt okozó tűzoltóság fenntartója jár el. (4) Köteles a tűzoltással, műszaki mentéssel és ezek jelzésével kapcsolatosan keletkezett költségek megtérítésére az, aki a) a beavatkozást igénylő eseményt szándékosan ~okozta; b) a tűzoltásra vagy a műszaki mentésre vonatkozóan szándékosan megtévesztő jelzést adott.

Tűzvédelmi feladatok Tűzmegelőzés: A tüzek keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására, illetőleg a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítására vonatkozó, a létesítés és a használat során megtartandó tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági előírások rendszere

Tűzoltási feladatok ellátása a veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyének elhárítása.

Tűzoltási feladat: tűzvizsgálat a tűzoltóságnak azon szakmai tevékenysége, amely a tűz keletkezési idejének, helyének és okának felderítésére irányul. valamint ezek feltételeinek biztosítása.

A műszaki mentés 9. § A műszaki mentések jelzésére, a jelzés feltételeinek biztosítására, a műszaki mentésben való részvételre, irányítására – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az 5–7. §-okban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni. 10. § (1) A tűzoltáson és a műszaki mentésen kívül a tűzoltóság egyéb beavatkozást az érdekelt kérelmére és költségére végezhet. (2) A tűzoltási és a műszaki mentési eszközök térítés ellenében történő igénybevétele csak a riaszthatóság megtartása mellett történhet.

A magánszemélyek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai 15. § (1) A magánszemélyeknek meg kell ismerniük és meg kell tartaniuk, illetőleg meg kell tartatniuk a tulajdonukban, használatukban levő épületek, lakások, járművek, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára és működtetésére vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat. (2) A magánszemélyek kötelesek gondoskodni az (1) bekezdésben felsoroltaknak a jogszabályban, kötelezően alkalmazandó szabványban meghatározott tűzvédelmi felülvizsgálatáról, és biztosítani a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét.

A magánszemélyek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai 16. § A magánszemélyeknek meg kell ismerniük a tűz~esetek és a műszaki mentést igénylő balesetek, káresetek jelzésével, továbbá a tűz oltásával és a műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeiket. 17. § A magánszemélyek kötelesek gondoskodni arról, hogy a nevelésük, felügyeletük alatt álló személyek a 15. § (1) bekezdésében foglalt tűzvédelmi ismereteket megszerezzék, és tevékenységük során ne okozzanak tüzet vagy közvetlen tűzveszélyt.

A hivatásos állami és a hivatásos önkormányzati tűzoltóság 31. § (1) A hivatásos önkormányzati tűzoltóság a községekben, a városokban, a megyei jogú városokban és a fővárosban az önkormányzat intézményeként működik. (2) A hivatásos önkormányzati tűzoltóság a) tűzoltási és műszaki mentési tevékenységet végez, illetőleg közreműködik közvetlen tűz- és robbanásveszély esetén a biztonsági intézkedések végrehajtásában, ennek érdekében állandó készenléti szolgálatot tart;

A hivatásos állami és a hivatásos önkormányzati tűzoltóság b) ellátja az e törvény 12. §-ának (2) bekezdésében, valamint a 30. §-ának (5) bekezdésében felsorolt tevékenységeket. (3) A hivatásos önkormányzati tűzoltóság a (2) bekezdés b) pontjában foglalt feladatok ellátására is működtethető. 32. § (1) A hivatásos tűzoltóság és a tűzoltó szakiskolák hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartoznak. (2) A hivatásos tűzoltóság és a tűzoltó szakiskolák polgári állományú tagjai köztisztviselők vagy közalkalmazottak.

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról Az ORSZÁGOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT 5/2. MELLÉKLET II. FEJEZET 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A tűzvédelmi rendelkezések megállapítása és alkalmazása céljából az anyagokat, a technológiát, a tevékenységet, továbbá a veszélyességi övezeteket, a helyiségeket, a szabadtereket, a tűzszakaszokat, az épületeket, a műtárgyakat, az építményeket és a létesítményeket tűzveszélyességi osztályba kell sorolni.

9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról Az ORSZÁGOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT 5/2. MELLÉKLET II. FEJEZET 1.2. A tűzveszélyességi osztályba sorolásnál a fejezet alapulvételével a tevékenység során előállított, feldolgozott, használt, szállított vagy tárolt anyagok fizikai és kémiai tulajdonságait, a technológiák tűzveszélyességének jellemzőit, illetőleg a rendeltetés szerinti tevékenységet, valamint a kapcsolódó kötelezően alkalmazandó jogszabályba foglalt előírásokat kell figyelembe venni.

TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYOK, OSZTÁLYBA SOROLÁS 2.1. „Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes” (jelzése: „A”) tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint fokozottan tűzveszélyes, vagy tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt, b) – az az anyag, amelynek bármely halmazállapotban heves égése, robbanása, indító (iniciáló) gyújtásra, vagy más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet,

TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYOK, OSZTÁLYBA SOROLÁS - az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 °C alatt van, vagy üzemi hőmérséklete eléri vagy meghaladja a nyílttéri lobbanáspontját, azaz Tü > Tlpnyt és Tü > 35 °C, - az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%,

c) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) és b) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő, d) a 100 m3/h-nál nagyobb összesített névleges teljesítményű, lemezházas gázmérő(k) helyisége, e) az a helyiség, amelyben nyitott akkumulátorokat helyeztek el (telepítettek) vagy töltenek, és nincs hatékony szellőztetése.

2.2. „Tűz- és robbanásveszélyes” (jelzése: „B”) tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint kevésbé tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt, b) – az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez, - az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legalább 21 °C, nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt van, de nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 °C-kal csökkentett értéke, azaz Tü < Tlpnyt, Tü > Tlpnyt -20 °C és Tü > 35 °C, - az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb, c) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) és b) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben ezek az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő, d) a port vagy kisméretű anyagrészeket elszívó, leválasztó rendszer, porkamra, ha benne az elszívott anyag a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez.

- az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb, c) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) és b) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben ezek az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő, d) a port vagy kisméretű anyagrészeket elszívó, leválasztó rendszer, porkamra, ha benne az elszívott anyag a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez.

2.3. „Tűzveszélyes” (jelzése: „C”) tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) legfeljebb 300 °C, aa) a legalább 50 °C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok és a világításra használatos petróleum, ab) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 °C felett van, de legfeljebb 150 °C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal, de legfeljebb 50 °C-kal kisebb, azaz Tü < Tlpnyt -20 °C, Tü > Tlpnyt -50 °C és Tü > 35 °C,

ac) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével, b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, c) az a közösségi épület, amelyben egy tűzszakasz befogadóképessége 500 főnél nagyobb, d) az üzemanyagtöltő állomások.

2.4. „Mérsékelten tűzveszélyes” (jelzése: „D”) tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) 300 °C-nál nagyobb, aa) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 150 °C-nál magasabb, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt több mint 50 °C-kal van, azaz Tü < Tlpnyt – 50 °C és Tü > 35 °C, ab) az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghető anyagtartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb,

b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, továbbá, ahol nyílt lánggal üzemelő tüzelőberendezést használnak, c) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben nem éghető anyagot 300 °C felett dolgoznak fel, d) az a közösségi épület, amely nem tartozik a „C” tűzveszélyességi osztályba, e) az iroda-, lakó- és szállásépület, f) gépjárműtároló (építmény, szabadtér), g) állattartó helyiség.

2.5. „Nem tűzveszélyes” (jelzése: „E”) tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) a nem éghető anyag, b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol nem éghető anyagot 300 °C alatti hőmérsékleten előállítanak, feldolgoznak, használnak, tárolnak vagy forgalomba hoznak.

TŰZVESZÉLYES TEVÉKENYSÉG 4.1.Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. 4.2. Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen szabad végezni. 4.3. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet – a 4.4. bekezdés kivételével – előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkát elrendelő feladata. 4.4. Amennyiben az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző személy azt saját tulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges.

TŰZVESZÉLYES TEVÉKENYSÉG 4.5. A külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint – a helyi sajátosságnak megfelelő – tűzvédelmi előírásokkal köteles kiegészíteni. 4.6. Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmaznia kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és – tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében – a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat.

4.7. Jogszabályban meghatározott tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet. 4.8. A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezéséig a munkát elrendelő – szükség esetén műszeres – felügyeletet köteles biztosítani. 4.9. A tűzveszélyes tevékenységhez a munkát elrendelő az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani.

TŰZVESZÉLYES TEVÉKENYSÉG 4.10. A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. 4.11. A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy szabad, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen.

4.12. A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad. Veszély esetén vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani. 4.13. Szabadban a tüzelés, a tüzelőberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket, illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

Szabadban tüzelés A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy szabad, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen. A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad. Veszély esetén vagy ha arra szükség nincs a tüzet azonnal el kell oltani. Szabadban a tüzelés, a tüzelőberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket, illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

DOHÁNYZÁS 5.1. Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, vagy ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. 5.2. Dohányozni nem szabad az „A”-”C” tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, szabadtéren, helyiségben, továbbá ott, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. A dohányzási tilalmat a vonatkozó műszaki követelmények által meghatározott biztonsági jellel kell jelölni. 5.3. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségbe, építménybe, szabadtérbe gyújtóeszközt, gyújtóforrást bevinni csak az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre jogosító, írásban meghatározott feltételek alapján szabad.

RAKTÁROZÁS ÉS TÁROLÁS 7.1. Egy helyiségben az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó különböző halmazállapotú anyagok vagy a „C” és „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együtt – amennyiben vonatkozó műszaki követelmények ettől eltérően nem rendelkezik – nem tárolhatók. 7.2. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot kiszerelni, csomagolni csak jogszabályban meghatározottak szerint, ennek hiányában olyan helyen szabad, ahol nincs gyújtóforrás és hatékony szellőzést biztosítottak. 7.3. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, valamint a „C” és „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot csak jogszabályban, vonatkozó műszaki követelményben meghatározott zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni.

7.4. Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb éghető anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, együtt tárolni nem szabad. Az öngyulladásra hajlamos anyag hőmérsékletét naponta, vagy – ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik – folyamatosan ellenőrizni kell és a veszélyes felmelegedést meg kell akadályozni. 7.5. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag, valamint a „C” tűzveszélyességű éghető folyadék egyedi és gyűjtőcsomagolásán – amennyiben jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – az anyag tűzveszélyességi osztályát szövegesen, vagy piktogrammal kell jelölni. A jelölést a gyártó vagy a csomagoló, kiszerelő, vagy a forgalomba hozó, valamint – a felhasználáshoz külföldről közvetlenül érkező anyag, éghető folyadék esetében – a felhasználó köteles elvégezni.

30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 47. §-a (2) bekezdésének o) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1. § (1) A Ttv. 19. §-ának (1) bekezdésében felsoroltaknak a Tűzvédelmi Szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) az állandó, illetőleg az ideiglenes jelleggel működő létesítményekre a rendeltetésszerű tevékenység megkezdése előtt egyaránt el kell készíteni. (2) Tartós próbaüzem esetén – legfeljebb hat hónapos időtartamra – ideiglenes Szabályzat készíthető. A próbaüzem befejezése után 30 napon belül kell a Szabályzatot végleges formában kiadni.

2. § (1) A Szabályzatot a tűzvédelmi helyzetre kiható változás esetén úgy kell átdolgozni, hogy az naprakész legyen. (2) A Szabályzatban foglaltakat a munkáltató a munkavállalókkal köteles ismertetni. Az oktatás megtörténtét oktatási naplóban kell rögzíteni, és azt az érintettek aláírásával igazolni. (3) A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a gazdálkodó szervezettel kapcsolatba kerülők (külső munkavállalók, szállóvendégek stb.) – a rájuk vonatkozó mértékben – a Szabályzat tartalmát megismerjék.

A Szabályzatnak tartalmaznia kell a) a tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit; b) a tűzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, működési és irányítási rendjére, valamint a finanszírozására vonatkozó szabályokat; c) a létesítmény (létesítmények), építmények, tűzszakaszok, illetőleg a helyiségek, szabadterek, veszélyességi övezetek tűzveszélyességi osztályba sorolását és az azokra vonatkozó eseti tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat; d) a tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat;

e) az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges írásbeli feltételek meghatározására, illetve előzetes egyeztetésére jogosult személyek felsorolását; f) a tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatokat és a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követelményeket; g) a munkavállalóknak a tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait; h) a létesítményi tűzoltóság működésének, szolgálat~ellátásának, tagjai díjazásának szabályait.

A Szabályzat mellékleteként Tűzriadó Tervet kell készíteni a) az ,,A''–,,C'' tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekre; b) a művelődési, oktatási, egészségügyi és szociális létesítményekre; c) azokra a létesítményekre, amelyekben egy tűzszakaszon belül több, mint 300 fő tartózkodhat; d) kereskedelmi szálláshelyre; e) az olyan időszakos vagy állandó jelleggel üzemelő zenés szórakozóhelyekre, ahol egy időben 50 főnél több személy tartózkodhat.

A Tűzriadó Tervnek tartalmaznia kell a) a tűzjelzés módját; b) a tűzoltóság, valamint a létesítményben tartózkodók riasztási rendjét, a létesítmény elhagyásának módját; c) a tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit (tűzvédelmi berendezés kezelése, tűzoltás és mentés, rendfenntartás, technológiai folyamat leállítása, áramtalanítás stb.); d) a főbb veszélyforrások megnevezését (utalással a védekezési szabályokra); e) a létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint szintenkénti alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök), központi elzárók (kapcsolók) és a vízszerzési helyek megjelölésével.

(3)A Tűzriadó Tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint, de legalább évente az érintettekkel gyakoroltatni és annak eredményét írásban rögzíteni kell. (4)A Tűzriadó Tervet állandóan hozzáférhető helyen kell elhelyezni. (5) Az (1) bekezdés b)–e) pontjaiban foglalt létesítmények épületei közösségi terein, továbbá szálláshelyeken a szobákban is el kell helyezni az épület elhagyásának lehetőségét (menekülési útvonal) tartalmazó alaprajzot és annak szöveges leírását vagy olyan kivonatát, amely az adott helyiség, épület biztonságos elhagyásának irányáról, módjáról tájékoztatást ad. A fentieket a külföldiek elhelyezésére is szolgáló kereskedelmi szálláshelyeken angol és német nyelven is kötelező elhelyezni.

A tűzoltóság hívószáma 105. (egységes segélyhívószám: 112) A tűzjelzést, riasztást biztosítani kell egyrészt a létesítményen belül tartózkodók részére, másrészt a tűzoltóság felé. A tűzoltóság felé történő tűzjelzésnek az alábbiakat kell tartalmaznia: - a tűzeset, káreset pontos helyét (címét), - mi ég, milyen káreset történt, mi van veszélyeztetve, - emberélet veszélyben van-e, - a jelző nevét, a jelzésre használt távbeszélő számát. Fel kell készülni a tűzoltók fogadására, megfelelő információk adására.

A munkavállalók és a tűzvédelmi szervezet tagjainak képzésével, továbbképzésével kapcsolatos iratok A munkáltató minden új belépő dolgozót munkába lépése előtt köteles tűzvédelmi oktatásban részesíteni. A munkáltató azt a munkavállalót, illetőleg a munkavégzésben résztvevő családtagot, aki a tevékenységhez szükséges tűzvédelmi ismeretekkel nem rendelkezik az adott tevékenységgel nem foglalkoztathatja.

A munkába lépés előtti tűzvédelmi oktatás tartalma terjedjen ki: a munkahely és a munkafolyamat tűzveszélyességére, a megtartandó tűzmegelőzési szabályokra, a tűzvédelmi szabályzat vonatkozó előírásaira, a tűzjelzés alkalmazható eszközeire és módjára, a tűz esetén követendő magatartásra, illetve a tűzriadó tervben részére meghatározott feladatokra,

a munkahelyen elhelyezett tűzoltó készülékek és eszközök helyére, használatuk módjára (elméletben és gyakorlatban), a tűzvédelmi szabályok megszegésének következményeire, A munkavállalók részére a munkáltató biztosítsa, hogy megismerjék a tűzvédelmi szabályzat és a tűzriadó terv rájuk vonatkozó követelményeit, aminek a tényét, megtörténtét dokumentálni kell.

Az oktatás megtörténtéről nyilvántartást kell vezetni, ami tartalmazza a dolgozó személyazonosító adatait, az oktatás időpontját, tárgyát és a dolgozó illetve az oktatást végző aláírását. A munkáltató tűzvédelmi szabályzatban köteles előírni, hogy mely munkahelyen milyen gyakorisággal és ki köteles a dolgozók tűzvédelmi továbbképzését elvégezni. Az oktatást végezheti a szabályozásnak megfelelően a tűzvédelmi szervezet kijelölt tagja, tűzvédelmi vállalkozó vagy – kellő felkészülést követően - a konkrét munkahelyi vezető. Az oktatás ismeretanyagát főképp a tűzvédelmi szabályzat és a tűzriadó terv képezze és tartalmazzon gyakorlati bemutatást és visszacsatolást is. Az oktatásokról alapos okkal távollevők részére más, közeli időpontban pótoktatást kell szervezni.

Az oktatást végezheti a szabályozásnak megfelelően a tűzvédelmi szervezet kijelölt tagja, tűzvédelmi vállalkozó vagy – kellő felkészülést követően - a konkrét munkahelyi vezető. Az oktatás ismeretanyagát főképp a tűzvédelmi szabályzat és a tűzriadó terv képezze és tartalmazzon gyakorlati bemutatást és visszacsatolást is. Az oktatásokról alapos okkal távollevők részére más, közeli időpontban pótoktatást kell szervezni.

A szükséges mértékben soron kívül kell tűzvédelmi oktatásban részesíteni az érintett munkavállalókat, ha: a létesítményen belül más munkahelyre kerülnek beosztásra, a munkahely tűzveszélyessége megváltozik, pl. új tűzveszélyes, illetve tűz, - vagy robbanásveszélyes anyag, gép technológia kerül alkalmazásra, alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzésével vagy felügyeletével bízzák meg,

a létesítményben tűz, vagy robbanás keletkezett és a munkáltató elrendeli a tapasztalatok oktatását, tartós távollétet követően áll ismét munkába (gyes, tartós betegállomány stb). Minden tűzvédelmi oktatásról, továbbképzésről soron kívüli és pótoktatásról nyilvántartást kell készíteni és az oktatáson résztvevőknek alá kell azt írni. A dokumentálásra az alábbi iratmintákat célszerű alkalmazni.

Égéselméleti alapok Az égés legáltalánosabb értelemben oxidáció. Tűzvédelmi szempontból, a levegő oxigénjével történő egyesülés (a továbbiakban ha oxidálószert említünk, akkor mindig a levegő oxigénjét értjük alatta). A tűz nem irányított égés, általában káros következményekkel jár együtt.

Az égés és a tűz egyaránt oxidáció, de hogy a közöttük levő elvi különbséget illusztráljam: amíg a kályhán belül marad a folyamat, addig égés (hasznos és irányítható), de ha pl. a parázs kiesik és az égés átterjed a szobára, akkor már tűz (káros és nem irányítható).

Az égéseket többféle szempont szerint szokták csoportosítani. Az égés sebessége alapján megkülönböztetünk: lassú égést (mm/sec nagyságrendű lineáris terjedési sebesség, ilyenek pl. az izzások), normális égést (cm/sec nagyságrendű, pl. tűzveszélyes folyadékok égése), robbanást illetve detonációt (100-1000 m/sec nagyságrendű).

Az égés körülményei alapján beszélhetünk tökéletes égésről (elegendő oxigén áll rendelkezésre a jelenlevő összes éghető komponens teljes oxidációjához, így pl. a hidrogén tartalom vízzé, a kén kéndioxiddá és el) És nem tökéletes égésről (a rendelkezésre álló oxigén mennyisége általában nem elegendő a tökéletes oxidációhoz, ezért sokszor további éghető termékek keletkeznek, amelyek fokozzák a tér tűz,- vagy robbanásveszélyességét. Ez az állapot gyakran bekövetkezik zártterű tüzeknél.)

Az éghető anyag és az oxigén elosztása szerint két alaptípusról lehet beszélni. A diffúziós égésnél, az anyag és a levegő az égés előtt nincsenek összekeverve, hanem egymással szemben áramlanak, és csak egy jól meghatározott felületen (az un. reakció zónában) találkoznak egymással. Ez az égés igen gyakran tökéletlen égést eredményez. A folyadékok felületi égése például ebbe a csoportba tartozik. A kevert égésnél az éghető anyag és az oxigén már az égés előtt, tökéletesen össze van keverve. Ilyen típusú égés játszódik le a gázrobbanások és a porrobbanások alkalmával.

Az égés külső megjelenése szerint lehet: lánggal égés (pl. a folyadékok és a gázok égése), parázzsal égés (pl. a faszén és a koksz égése) és lánggal- és parázzsal égés (pl. a fa, a szén és a textíliák égése).

Az égéshez különböző feltételek együttes megléte szükséges 1. Éghető anyag, 2. Oxigén (legalább 14-18 tf%), 3. Gyulladási hőmérséklet, 4. Gyújtóforrás. Ha a feltételek nem teljesülnek, akkor égés nem jön létre, illetve a már kialakult égés megszűnik.

Égéstermékek Szilárd halmazállapotúak mint pl. a hamu, a salak, gázokban eloszlatott finom folyadékcseppek mint pl. a vízgőz, gázokban eloszlatott finom szilárd anyagok, mint pl. a füst és gázok, mint pl. a széndioxid, a kéndioxid. Az égéstermékeket alkotó gázok jelentős része mérgező lehet, amit figyelembe kell venni, különösen a zárt térben lejátszódó tüzeknél.

A tűz oltásának elméleti alapfogalmai, a tűzoltó anyagok Az égés kémiai reakció, s mint ilyen a lefolyásához alapvetően két feltétel szükséges: az egyik a reakciópartnerek találkozása, a másik a reakciópartnerek aktivált állapota. A két feltételt lefordítva a tűzvédelem nyelvezetére az szükséges, hogy az éghető anyag részecskéi megfelelően aktivált állapotban találkozzanak az oxigén molekulákkal. Az aktivált állapotot hőfelvétellel lehet elérni. Tehát ha ezen feltételek valamelyike nem teljesül, akkor égés nem jön létre, illetve megszűnik. Ilyen alapon el lehet érni a tűz oltását.

Fizikai hatáson alapuló tűzoltás Éghetőanyag és az oxigén találkozásának megakadályozása Az éghető anyag és az oxigén találkozását egészen egyszerű módszerekkel is meg lehet akadályozni, pl. az éghető anyagot eltávolítjuk akár úgy, hogy kivisszük a lángok közeléből, akár úgy hogy egy szelepet vagy csapot elzártunk és így akadályozzuk meg, hogy éghető folyadék vagy gáz kerüljön az égés terébe.

Ismert módszer az égő felület letakarása pl. pokróccal vagy homokkal. Tűzoltó anyaggal, pl. széndioxiddal, vízgőzzel el tudjuk érni azt, hogy az égés teréből az oxigén kiszoruljon. Vagy tűzoltó habbal takarjuk le az égő folyadék felületét és így akadályozzuk meg, hogy oxigén jusson az égő felülethez, illetve éghető párák jussanak a habtakarón kívülre.

Hűtés A reakcózóna, illetve a környezet hűtése legtöbbször valamilyen oltóanyaggal történik. A hőelvonásban közrejátszhat az oltóanyag entalpiaváltozásához szükséges hő, (az a hő, ami azáltal vonódik el a lángtérből, mert az oltóanyag felmelegszik) a párolgás (pl víz esetén amikor a párolgáshőt vonjuk el), a szublimáció (pl. széndioxiddal oltásnál, amikor a palackból kiáramló gáz megszilárdul, majd a szilárd szemcsék szublimálnak és a szublimációs hőt vonják el),

a termikus bomlás (pl. tűzoltóporpknál, amikor lángba jutva a por elbomlik és a bomláshőt elvonja). Ha csak tisztán a hűtőhatás érvényesül akkor az oltás feltétele az, hogy a hőelvonás sebessége nagyobb legyen, mint a hőtermelés sebessége.

Fizikai-kémiai hatásokon alapuló tűzoltás Homogén inhibíció: Homogén inhibíciós mechanizmus elsősorban a halonokra jellemző, de a tűzoltó poroknak is van ilyen hatása. Ennél a mechanizmusnál az oltóanyag részecskéiből gázhalmazállapotú gyökök keletkeznek, amelyek beépülve az égési reakcióláncba, bonyolult mechanizmusban fogyasztják az égést fenntartó gyököket.

Végeredményben lassítják az égési reakciót és ezzel együtt a hőtermelés sebességét is. Jellemző az ilyen mechanizmus szerint működő oltóanyagokra, hogy igen hatásosak, nagyon kevés elegendő belőlük az oltáshoz. Az is jellemző rájuk, hogy csak a lángolást szüntetik meg, a parázzsal égést nem

Heterogén inhibíció Lángolt porokra jellemző mechanizmus. A porszemcse és a láng együtt heterogén rendszert alkot (innen a mechanizmus elnevezése), amely rendszerben az égést fenntartó gyökök a porszemcse felületén adszorbeálódva átalakulnak nem reakcióképes atomcsoportokká. Az eredmény ugyan az mint a homogén mechanizmusnál.

A tűzoltó anyagok A víz ősidők óta és jelenleg is a legelterjedtebben használt oltóanyag annak köszönhetően, hogy viszonylag olcsó, könnyen hozzáférhető, nagy mennyiségben található, egészségre nem ártalmas, viszonylag egyszerű berendezésekkel alkalmazható. Alapvető hatása a reakciótér (a láng) hűtése, de hozzájárul az oltáshoz a víz párolgása folytán keletkező vízgőz is azáltal, hogy hígítja a reakcióteret és kiszorítja az oxigén egy részét a reakciózónából. Egyes fizikai jellemzői különösen alkalmassá teszik a hűtésre, mert viszonylag nagy a fajhője és magas a párolgáshője.

Az alkalmazásában hátrány: hogy a felületi feszültsége is nagy, amit a hatásosabb oltás érdekében adalékanyagok hozzáadásával csökkenteni szoktak. A víz hatásosan alkalmazható gáz, folyadék és szilárd anyag tüzek oltására, azonban néhány tulajdonsága korlátozza a használhatóságát.

Nem használható pl. a következő esetekben: elektromos környezetben, mert: a benne oldott sóknak köszönhetően vezeti az elektromos áramot, így ilyen helyen könnyen áramütés lehet a következmény. (Megjegyzem, hogy ma már léteznek olyan speciális berendezések, amelyek finom köddé porlasztva a vizet, meghatározott körülmények között elektromos környezetben is lehetővé teszik az oltást.)

Olyan helyeken, ahol: a víz a jelenlevő anyagokkal kémiai reakcióba lépve éghető gázt fejleszt, pl. ahol alkáli fémek vagy alkáli földfémek égnek, vagy a tűz közvetlen közelében vannak (hidrogén fejlődés!), ahol kalcium-karbidot tárolnak (acetilén képződés!), ha égő szén van zárt helyiségben, mert szénmonoxid + hidrogén képződhet, aminek robbanás is lehet a következménye. Izzó fémek hűtésére, mert 2000 oC feletti hőmérsékleten a víz termikusan alkatrészeire bomlik (durranógáz keletkezik).

Gázhalmazállapotú tűzoltó anyagok Ebbe a csoportba sorolhatók az inert gázok (pl. széndioxid, nitrogén, a nemesgázok) Oltóhatása elsősorban inertizáláson alapul. Szerepet játszhat expanzió miatti hűtőhatás is. Az inertizáláshoz meglehetősen nagy térfogatszázalékban kell alkalmazni. Az oltógázt ilyen nagy arányban tartalmazó légtér egészségvédelmi biztonsági intézkedéseket követel meg, de műszaki ellenőrzések és megoldások kellenek a hirtelen befúváskor megnövekvő nyomás és térfogat kiegyenlítésére, illetve elvezetésére.

A szén-dioxid előnyei közé tartozik: olcsósága, jó elektromos szigetelő képessége, és az, hogy maradandó szennyeződést nem okoz (élelmiszeripari minőség). Hátránya az oltáshoz nagy mennyiség, valamint az, hogy robbanásveszélyes légtér inertizálásra nem használható a statikus feltöltődési hajlama miatt.

Szilárd halmazállapotú tűzoltó anyagok A BC porok alkalmasak: folyadéktüzek, gáztüzek oltására. Oltási mechanizmusuk nem teljesen tisztázott de valószínű, hogy az oltásban szerepet játszik a homogén és a heterogén inhibíció, valamint a reakciótér hűtése egyaránt. A legelterjedtebb porok hatóanyaga ebben a csoportban a nátrium-hidrogén-karbonát (NaHCO3), de emellett még egyéb pl. csomósodásgátló, gördülékenységet segítő adalékokat is tartalmaznak.

Az ABC porok az előzőeken kívül: szilárd anyagok tüzeinek oltására is alkalmasak. Általában úgy oltanak, hogy a szilárd anyag felszínén összefüggő záróréteget képeznek, amely a felületet elzárja az oxigén odajutásától. Az ebbe a csoportba tartozó porok legtöbbször valamilyen foszfát (pl. ammonium-foszfát, nátrium-hidrogén-foszfát) származékok, de tartalmazhatnak borátokat, hidrofobizáló anyagokat és egyéb adalékot is.

A D porok: fémtüzek oltására alkalmazhatók. Csak felsorolásszerűen említünk meg néhány anyagot, zárójelben megjegyezve a felhasználási területet. Konyhasó (Na és K tüzek oltására), trimetoxi-boroxin (Mg, Zr és Ti tüzek oltására), lítium-klorid (Li tüzek oltására), grafit + adalékok (Li, Mg, Zr, Na tüzek oltására), ammonium-hidrogén-foszfát + nátrium-klorid (Na, Ca, Zr, Mg, Al tüzek oltására).

Tűzoltó habok A tűzoltó habok összetett (kolloid) rendszerek, így nem sorolhatók egyik halmazállapotba sem. Ezért külön csoportba soroljuk őket.

Tűzoltó eszközök és felszerelések A tűzoltó készülékek : olyan eszköz, amelyből az oltóanyagot a készülékben lévő nyomás hatására, irányíthatóan a tűz fészkére lehet kilövellni. A belső nyomás létrehozható az oltóanyaggal együtt egy tartályban, kémiai reakciók révén, vagy külön palackban tárolt hajtóanyaggal.

Kismotorfecskendők A kismotorfecskendők: oltóvíz szállítására (vízszívatásra) használatos, erőgéppel működtetett, örvényszivattyús, legfeljebb 200 kg tömegű olyan eszköz, melynek gépegységeit közös hordozó állványra, alvázra építik össze.

Tűzoltó gépjárművek A tűzoltó gépjárművek a tűzoltóság olyan eszközei, melyekkel tűz és kár esetén a lehető leggyorsabban a helyszínre vonulhatnak, a járműveken szállított oltóanyaggal és felszerelésekkel hatékonyan beavatkozhatnak. A járművek az elvégzendő feladatnak megfelelően vannak kialakítva.

Tűzoltó készülék, felszerelés A tűzoltótechnikai eszközt, felszerelést: jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani, rendeltetésétől eltérő célra használni csak külön jogszabályban meghatározottak szerint szabad [OTSZ 56. § (4) bek.].

Tűzoltó berendezést, készüléket, eszközt, felszerelést és anyagot: jogszabály, illetve nemzeti szabvány előírásai szerint, azok hiányában félévenként kell ellenőrizni. Nem tekinthető üzemképesnek a tűzoltó készülék, felszerelés, ha az előírt időszakos ellenőrzését nem hajtották végre [OTSZ 56. § (5) bek.].

Az MSZ EN-3 szabvány szerinti tűzoltó készülék használata Megvizsgálom a nyomásmérő óra segítségével a palackban lévő nyomás megfelelőségét, Megfelelő állapot esetén a biztosító szeget eltávolítom, A működtető kart összenyomom és a tömlőt a tűzre irányítom

Riasztás rendje Tűz észlelése esetén, vagy - ahol van - a tűzjelző hangjelző egységének riasztásakor elsőként : a veszélyeztetett épületrészben tartózkodó személyeket kell értesíteni. Az értesítés tűzilármával (automatikus észlelés esetén a hangjelző megszólalásával) történik: TŰZVAN-TŰZVAN-TŰZVAN-TŰZVAN-TŰZVAN kiáltás ismétlésével.

Ezt követően a Tűzoltóságot kell értesíteni a következő hívószámon:(105) Abban az esetben, ha a tűz olyan területen van, hogy a gázvezeték sérül, tűzbe kerül, úgy az illetékes gázszolgáltatót értesíteni kell. Abban az esetben, ha a tűz olyan területen van, hogy az épület áramtalanítását el kell végezni az illetékes áramszolgáltatót értesíteni kell.

Abban az esetben, ha a tűz által személyi veszélyeztetés történt, akkor: a mentőket értesíteni kell még akkor is, ha sérülés nem történt ( értelemszerűen sérülés esetén a mentőket értesíteni kell ) Abban az esetben, ha vélelmezhetően bűncselekmény következtében keletkezett a tűz: a rendőrséget értesíteni kell.