Polgármester Akadémia Tipikus tartalmi és formai hibák, valamint tipikus alkotmányellenességi okok a helyi önkormányzati rendeletekben Dr. Gyergyák Ferenc

Tipikus tartalmi és formai hibák, tipikus alkotmányellenességi okok 1. Tartalmi hiányosságok A sablonok befogadására utaló erős hajlam. A helyi jogalkotástól idegen társadalmi viszonyokat rendező önkormányzati rendeletek. Ténylegesen nincs, vagy alig van tárgya a helyi önkormányzati rendeletnek. A központi jogszabály (törvény) rendelkezései összevegyülnek a helyi joggal, a központi jogszabályt pontatlanul idézik. Az előkészítők kritika nélkül átveszik más települések rendeleteit. Az egymáshoz közeleső társadalmi viszonyokat külön-külön szabályozzák A képviselő-testületek általánosságban sem gondoskodnak rendeleteik végrehajtása feltételeinek megteremtéséről. Az önkormányzati rendeletek szabálysértési tényállásai sommásak. a szabálysértési tényállást túlságosan általánosan fogalmazzák meg. A rendeletalkotó túllépi azt a bírsághatárt, amelyet a szabálysértési kódex az önkormányzatok részére lehetővé tesz. A kihirdetés módjáról nem rendelkezik az önkormányzati rendelet, vagy elavult kihirdetési szabályok vannak hatályban. Az önkormányzati rendeletet a magyar nyelv szabályainak megfelelően kell világosan és közérthetően megszövegezni. Nem érzékelhető a különbség az önkormányzati rendelet és a képviselő-testület határozata között.

Tipikus tartalmi és formai hibák, tipikus alkotmányellenességi okok 2. Formai hiányosságok Hiányzik a jogalkotó pontos megjelölése, a zárójelben a kihirdetés időpontja helyett a rendeletet megalkotó testületi ülés időpontja kerül feltüntetésre. A rendelet megnevezésének, címének a használata pontatlan, nincs össz-hangban a felhatalmazást tartalmazó központi normával. A rendeletek szerkezeti tagolása elmarad, a rendelkezések összefolynak, nincs meg bennük a kellő belső logikai-szerkezeti rend. A rendeletek nem jelölik meg azt a jogforrást, amelyben a felhatalmazás található. Nem ritkán a helyi rendeletben ott is megjelölik arab számmal a bekezdést, ahol a szakasz után mindössze egyetlen rendelkezés található. A csak formainak tűnő helytelen fogalmazás tartalmilag is hibás rendelkezés rögzítését eredményezi. A szövegezéssel összefüggő hiba, ha a rendeletben szereplő szavakat az általánostól teljesen eltérő értelemben használják, vagy a szakszavak esetében eltérnek azok általános tartalmától. A precízségre törekvés ürügyével telezsúfolják a helyi jogszabályt (felesleges) idegen szavakkal, megfelelőjével is helyettesíthető szakkifejezésekkel vagy pedig a „rugalmas” jogalkalmazás érdekében határozatlan (jog)fogalmakkal. Nem a „záró rendelkezések” szólnak a hatálybalépésről, hanem az el van rejtve a helyi jogszabály szövegében. Nem történik intézményes gondoskodás a helyi rendeletek nyilvántartásáról.

Tipikus tartalmi és formai hibák, tipikus alkotmányellenességi okok 3. Tipikus alkotmányellenességi okok I. Az Alkotmányban tételesen szereplő jogállam alapértékének sérelme önmagában is megalapozza valamely jogszabály alkotmányellenességét. Jogbiztonság. Követelmények a helyi jogalkotással szemben: a jog által megállapított eljárási rend szerint és a polgárok számára is megismerhető és kiszámítható módon lássák el tevékenységüket és alkossák meg helyi rendeleteiket, rendeleteikben egyértelműen és pontosan határozzák meg címzettjeik jogait és kötelezettségeit, kellő időt biztosítsanak a helyi rendelet alkalmazására való felkészülésre. A visszaható hatályú szabályozás tilalmának megsértése. A tulajdonhoz való jog a közérdekében és a közérdekkel arányos módon korlátozható. A korlátozásnak azonban nemcsak a köz érdekében kell történnie, hanem a közérdekkel arányban is kell állnia. A helyi képviselő-testület nem tesz eleget törvényben meghatározott jogalkotási kötelezettségének.

Tipikus tartalmi és formai hibák, tipikus alkotmányellenességi okok 3. Tipikus alkotmányellenességi okok II. A képviselő-testület a fogyasztók vonatkozásában eltérően állapítja meg egyes fogyasztói körökre vonatkozóan az árat, azaz a szolgáltatás ellenértékének a díját (hátrányos megkülönböztetés tilalmának megsértése [Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése]). Az indokolatlan különbségtétel, ha a jogalkotó emberi méltósághoz való jogot sért, illetve ha az Alkotmány hivatkozott rendelkezéseibe ütközik. A felhatalmazás alapján megalkotott önkormányzati rendelet csak formailag tesz eleget a felhatalmazás alapján keletkezett szabályozási kötelezettségnek, tartalmilag azonban nem.

Jogszabály megjelölése Példák a helytelen megoldásra: „............................. Város Önkormányzati Képviselőtestületének a helyi autóbuszközlekedés díjáról szóló 6/1991. (IV. 11.) számú, a 2/1992. (II. 1.) számú és a 3/1993. (II. 1.) rendelettel módosított 3/1991. (II. 28.) számú rendelete” Vajon nem lett volna jobb az egységes szerkezetbe foglalás?

Jogszabály megjelölése „................................... Város képviselőtestületének 1991 évi 20. és 27. sz. önkormányzati rendelettel módosított 1991 évi 9. számú önkormányzati rendelete a fiatal házasok első lakáshoz jutásáról” „XIII/1991 sz. önkormányzati rendelet ......................................... Nagyközség Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról” AZ első példa: Ellentétes a 12/1987. (XII. 30.) IM rendelet 1. § (1) bekezdésével az, hogy a dátum (hónap, nap) nem szerepel a rendelet megjelölésében. A második példa: Nem csak a dátum hiányzik, de a római szám használata is jogszabályellenes[1], az ugyanis csak a törvények megjelölésére – s azoknál sem így – használható. [1] A jogszabályszerkesztésről szóló 12/1987. (XII. 29.) IM rendelet 1. § (3) bekezdése.

Jogszabály megjelölése „..................................... Nagyközség Önkormányzatának 10/1991. sz. rendelete a helyi Polgárőrségről” „................................... Város Önkormányzati Testületének 3/1992 (I. 27.) sz. rendelete a hatáskörök polgármester részére történő átruházásáról” „................................ Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 23/1994 (XII. 1.) Ör. sz. rendelete” 15/1993. (IX. 16.) ÖKT rendelete” Az első példa: Hiányzik a rendelet megjelöléséből a kihirdetés dátuma[1]. Ez a formai hiba súlyos tartalmi fogyatékosságot is takar, mert a rendelet megjelöléséből lehetetlen megtudni azt, hogy a kihirdetés megtörtént-e, s ha igen, mikor?] [1] A jogszabályszerkesztésről szóló 12/1987. (XII. 29.) IM rendelet 1. § (1) bekezdése. A második példa: A testület szó helyett pontosabb lenne a képviselő-testület kifejezés. Hiszen az önkormányzati bizottság is testület, de rendeletet – az Ötv. 10. § (1) bekezdés a) pontja alapján át nem ruházható hatáskörben – csak a képviselő-testület alkothat.] A harmadik és negyedik példa: Az előbbi rendeletek címében szereplő rövidítések (ÖR, ÖKT) elég gyakran előfordulnak társaikkal együtt (pl.: KT., KTR., KR., ÖKR., ..........) [Megjegyzés: Miután ezek a betűk rövidítések, van jelentésük is, például: ................................. Város Önkormányzatának 23/1994 (XII. 1.) Önkormányzati rendelet számú rendelete ............ ................................ Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/1993 (IX. 16.) Önkormányzati Képviselő-testületi rendelete ....... A sor tovább folytatható, de talán szükségtelen. A fenti példák talán meggyőznek arról, hogy az említett rövidítések a rendeletek megjelölésében, címében értelmetlenek, zavarók és feleslegesek. Indokolatlan túllicitálni a vonatkozó, fenti hivatkozott IM rendelet előírásait; azok szükségesek, de egyben elégségesek is.]

Jogszabály megjelölése „………………….. települési Önkormányzat Képviselőtestülete ……………/XI. 21./ számú rendelete a türelmi zóna kijelöléséről …………………………….. települési Önkormányzat Képviselő-testülete az 1999. évi LXXXV. törvény 62. § (3) bekezdés felhatal-mazása alapján az alábbi rendeletet alkotja: 1. § A rendelet ........................... község közigazgatási területére terjed ki. 2. § ................................. község belterületén és a belterület határától számított 5 km-es körzetben szexuális szolgáltatás nem folytatható. 3. § /1/ E rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.” A jogszabályszerkesztésről szóló 12/1987. (XII. 29.) IM rendelet 1. § (1) bekezdése rendelkezésének az az egyik célja, hogy a cím megjelölése a jogszabály tartalmáról adjon tájékoztatást, röviden megjelölve a jogszabály tárgyát. E rendelet esetében a tartalom a „türelmi zóna kijelölése”, de a helyi rendelet tartama éppen az ellenkezőjéről szól.

Preambulum Példa a helytelen megoldásra: „.................. Város Önkormányzati Képviselő-testületének 6/1991. (V. 6.) sz. rendelete a helyi népszavazás, a népi kezdeményezés helyi feltételei, az eljárás rendjéről A helyi népszavazás, népi kezdeményezés törvényi szintű szabá-lyozását a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. sz. tör-vény IV. fejezete 45-51. §-ai tartalmazzák. Az önkormányzati testület az Ötv. 50 §-ában foglalt felhatalmazás alapján a helyi népszavazás és népi kezdeményezés további feltételeinek és eljárási szabályainak céljából rendeletet alkothat. (......................... Város Önkormányzati Testülete 1/1991. (I. 30.) sz. önk. rendeletében - SZMSZ - részben szabályozta a helyi népsza-vazás népi kezdeményezés helyi feltételeit: A helyi népszavazást a polgármesternél a választópolgárok 20 %-a kezdeményezheti. Népi kezdeményezéssel a választópolgárok 5 %-a fordulhat a képviselő-testülethez.)” Nem könnyű eldönteni, hogy itt most valamiféle preambulumról, vagy bevezetőről van-e szó. Bármelyik legyen is, az bizonyos, hogy tételes rendelkezések nem kerülhettek volna bele!

Rendelkező rész Példák a helytelen megoldásra: „Amennyiben a cselekmény más büntető tényállást nem valósít meg, szabálysértést követ el az, aki ezen rendelet előírásait megszegi.....” „Aki e rendelet előírásait megszegi, nem hajtja végre, vagy kijátssza - amennyiben cselekménye nem bűncselekmény, vagy magasabb szintű jogszabályban meghatározott szabálysértést követ el...” „................................... szabálysértést követ el .......................... az, aki ................ a jelen önkormányzati rendeletben felsorolt tilalmakat megszegi, vagy kijátssza.” „A rendelet 12. §, 13. § (1) bekezdése, 14. §, valamint a 17. §-ban foglalt rendelkezéseinek megszegői szabálysértést követnek el, és a vonatkozó jogszabályokban meghatározott összegű pénzbír-sággal sújthatók.” Nincs "vonatkozó" jogszabály! Pontosan jelölni kell ezeket a jogi normákat!

Rendelkező rész „(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szabálysértések elkövetőivel szemben tettenérés esetén, ha az elkövetés körülményei egyértelműen tisztázottak és ettől kellő nevelő hatás várható, 5000 Ft-ig terjedő pénzbírságot lehet kiszabni. A szabálysértés elkövetőivel szemben a rendőrség és a polgármesteri hivatal dolgozói jogosultak helyszíni bírságot kiszabni.” Mást mond a rendelet, mint amit szeretne! Nyilvánvaló ugyanis, hogy nem valamennyi köztisztviselő rendelkezik a helyszíni bírság kiszabásának jogával!

Rendelkező rész Példák a helytelen megoldásra: „...................... Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1992. (VII. 13.) Ör. sz. rendelete a köz- és zöldterületek védelméről, a köztisztaságról, valamint az állattartásról” „6. § (2) A parkgondozóval egy tekintet alá esnek a zöldterületek felett védnökséget vállaló szervezetek és tömegmozgalmak (pl. iskola, óvoda, FIDESZ stb.) tagjai.” „....................... Községi Önkormányzat 1992. évi 3. számú rendelete a község környezetvédelméről” „12. § (2) D. úton az állatokat legelőre és visszahajtani nem lehet, kivéve azokat az állattartókat, akik ezen az úton laknak.” Első példa: A parkgondozó és a FIDESZ "egy tekintet alá esnek"; vajon jó ez így? Ez pozitív, vagy negatív diszkrimináció? Más pártról a rendeletalkotó fel sem tételezi, hogy szívesen vállalna "védnökséget zöldterületek felett"; eleve kizár más pártokat abból a lehetőségből, hogy a "parkgondozóval egy tekintet alá essenek?!" Második példa: A 12. § (2) bekezdést egyszerűbben, rövidebben is lehet fogalmazni. A leírt szöveg nem azt tükrözi vissza, amire a jogalkotó szándéka irányult: A D. úton csak az ott lakó állattartók állatait lehessen kihajtani a legelőre, más állatokat és állattartókat (?) nem.

Rendelkező rész „................... Községi Önkormányzat Képviselő-testületének ...../.......(........) számú rendelete az újszülöttek családjának és az elhunytak hozzátartozóinak támogatásáról” „(1) Az önkormányzati képviselő-testület egyszeri, vissza nem térítendő támogatásban részesíti az elhunyt ................................. lakosok ............................... községben élő hozzátartozóit.” „.................... Községi Önkormányzati Képviselő-testület 4/1996. (VII. 8.) Ör. számú rendelete a környezetvédelemről” „4. § (1) A gyomirtó szereket úgy kell elzárni, hogy ahhoz se ember, se állat hozzá ne férhessen!” Első példa: E rendelkezés szerint a községben élő valamennyi hozzátartozó jogosult a támogatásra. Feltehetően a rendeletalkotó szándéka nem erre irányult Második példa: Egészen biztos, hogy ez a szer senkinek sem fog ártani.

Rendelkező rész „..................... Községi Önkormányzati Képviselő-testület 9/1996. (IX. 9.) Ör. számú rendelete az egységes településkép kialakításáról” „3. § (2) A kapubejáratok előtti hidak elé élőnövényt (virágot, fagyalt stb.) telepíteni tilos.” „.................. Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/1994. (VI. 4.) Ör. számú rendelete a díszpolgári cím adományozásáról” „Díszsírhelyre jogosult az az elhunyt, akinek: ”........................... Város Díszpolgára" címet adományoztak, és a haláleset bekövetkezésekor a használatára jogosult volt.” Első példa: Vajon mindez nem magától értetődő? Némi képzelőerő elég ahhoz, hogy e szabályozás szükségtelensége, feleslegessége bizonyítható legyen! Második példa: Nyilvánvaló, hogy a jogalkotó nem egészen azt írta le, amire gondolt!

IV. Jogszabály-előkészítési és jogszabály-szerkesztési ismeretek „........................... Városi Önkormányzati Képviselő-testület 3/1995. (IV. 14.) Ör. számú rendelete az állattartásról” „2. § (1) Az eb köteles a járda melletti lefolyókába vizelni!” „.................. Községi Önkormányzati Képviselő-testület 7/1994. (III. 15.) Ör. számú rendelete a komp kezeléséről és használatáról” „4. § (1) A kompon történő átkeléskor viteldíj-mentességet élveznek: … c/ a képviselő-testület.” Első példa: 1/ Vajon ezt az eb is tudja? 2/ Mi történik ott, ahol járda (és lefolyóka) sincs?) 3/ A jogszabályban (így az önkormányzati rendeletben is) a kijelentő mód már önmagában kötelezés-tartalmú, felesleges tehát a "!"jel. Második példa: Ehhez vajon az a feltétel, hogy a képviselő-testület hiánytalanul a kompon legyen?

IV. Jogszabály-előkészítési és jogszabály-szerkesztési ismeretek „.................. Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/1993. (XI. 15.) Ör. számú rendelete a temetők és temetkezés rendjéről” „2. § (3) A sírgödröt olyan mélyre és szélesre kell ásni, hogy abba a koporsó beleférjen.” Annak ellenére, hogy ezt a rendelkezést évtizedek óta ostorozzák a helyi rendeletek elemzői, az mégis sok helyütt ma is fellelhető a rendelkezések között!

Rendelkező rész Példák a helytelen megoldásra: ”................................ Mj. Város Közgyűlése ........./.......... számú szabályrendelete az ............ évi költségvetésről” ”………………. Város Képviselő-testületének 1/1991. (II. 28.) sz. rendelete az önkormányzat 1991. évi gazdálkodásáról … (1) Az önkormányzat 1991. évi gazdálkodásáról szóló rendeletet a közgyűlés 1991. március 28-án megtartott ülésén elfogadta. (2) A rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit 1991. január 1. napjától kell alkalmazni. ....................................., 1991. március 28.” Első példa: A helyi jogszabály hivatalos elnevezése nem "szabályrendelet, hanem önkormányzati rendelet. Lásd: 12/1987. (XII. 30.) IM. sz. rendelet Második példa: 1/ A kihirdetésről nincs intézkedés, így a rendelet megjelöléséből következik, hogy ez II. 28-án megtörtént. Akkor viszont: 2/ a rendeletet 01. 01-től alkalmazzák, miközben csak 02. 28-án hirdették ki, s hatályba csak 03. 28-án lépett.

Rendelkező rész Példák a helytelen megoldásra: „Az ingyenes ellátásban részesített gondozott számára szükségleteinek kielégítése érdekében zsebpénzt kell adni” „Az intézmény vezetője a váratlanul nehéz helyzetbe került rászorultaknak, illetve sürgős szükség esetén köteles a 2. § (1)-(2) bekezdésekben felsorolt ellátásokat külön eljárás nélkül is biztosítani.” „Az eseti segély maximum összege ……. Ft. Ettől az összegtől indokolt esetben a polgármester eltérhet.”

„3. § /1/ E rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Rendelkező rész „3. § /1/ E rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. /2/ A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik. ......................, 200... november 21. polgármester körjegyző A fenti rendelet a mai napon kihirdetésre került. ......................., 200... november 21. körjegyző” Elvi lehetőség sincs arra, hogy a címzettek felkészülhessenek a végrehajtásra. Hiányzik tehát az a "kellő" idő, amelyre az Alkotmánybíróság több határozatában is felhívta a jogalkotók figyelmét!

a városi közterület felügyeletről” Rendelkező rész ”2. § (1) Ezt a rendeletet a város képviselő-testülete 1991. március 14. ülésén alkotta meg. (2) Ez a rendelet 1991. április 1-én lép hatályba. Záradék A rendelet a mai napon kihirdetésre került. ............................., 1991. május 2.” „.................................. Város Önkormányzati Testülete 2/1992./I. 27.) sz. rendelete a városi közterület felügyeletről” 7. § (4) A rendelet a jóváhagyása napján lép hatályba.” Első példa: A helyi jogalkotó nyilvánvalóan nincs tisztában a "kihirdetés" és a "hatálybalépés" kategóriáival. Második példa: Az önkormányzati rendeletek nem szorulnak jóváhagyásra.

Rendelkező rész Példa a helytelen megoldásra: „............................... Város Képviselő-testületének .........../........ (....../.......) Ör. számú rendelete a vásárok és piacok tartásáról” ............................. Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. LXV. törvény 16. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a piacok és vásárok tartására vonatkozó szabályokat a jelen önkormányzati rendeletben állapítja meg: Általános rendelkezések 1.$ . (1) A rendelet hatálya kiterjed .................................. Város területén tartandó: országos állat és kirakó vásárra, országos gépjármű vásárra, heti állatvásárra, heti kirakóvásárra alkalmi és ünnepi vásárra, nagybani piacra és a piacokra. (2) A 2. (1)-ben szereplő vásárok és piacok fenntartásáról, üzemeltetéséről a Kommunális és Szolgáltató Kft. mint üzemeltető, a vásár és piacfelügyelő útján gondoskodik. (3) A 2. (3)-ben szereplő vásár kialakításáról, az üzemeltetés feltételeinek biztosításáról, fenntartásáról és üzemeltetéséről ...................................(név) ................................... sz. alatti lakos köteles gondoskodni. 2. $. (1) Országos autóvásár helye: ........................., .................., ............ hrsz-on (...-os út - új út között)” 1. A § nem helyettesíthető a $-ral. 2. Ha egy §-ban csak egyetlen bekezdés található, azt nem kell külön számozni (2. .).

„.............. Község Képviselő-testületének Gyakorlati feladatok Önkormányzati rendeletek közös elemzése (Hibakeresés; a gyakorlat ütköztetése) „.............. Község Képviselő-testületének 3/1992. (III. 4.) számú RENDELETE 1. § A Képviselő-testület Községháza építését szükségesnek tartja. Az első ütemben 1992. évben kell megépíteni a Polgármesteri Hivatalt az alábbiak szerint: meg kell rendelni a teljes engedélyezési tervet, meg kell vizsgálni, mint alternatív lehetőséget az olajfűtés gazdaságosságát, meg kell rendelni a teljes alapozási tervet, a Polgármesteri Hivatal kiviteli - tervét, a tetőtér egyidejű beépítésével Könyvtár és Rendőrség céljából, a tetőtér használhatósága érdekében az összekötő rész, valamint a lépcső kiviteli tervét, a pontos méretezés érdekében a komplett gépészeti tervezést, úgy, hogy a lehetséges két kazán két ütemben legyen beépítve. 2. § E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A kihirdetés napja: 1992. március 5. polgármester jegyző” A fenti rendelet alapvető kodifikációs hibája, hogy olyan határozattal eldöntendő kérdést szabályozott rendeleti úton, amely nem jogalkotási tárgykör, és ezért ellentétes a Jat. 17. § rendelkezésével: „Jogszabályt akkor kell alkotni, ha a társadalmi-gazdasági viszonyok változása, az állampolgári jogok és kötelességek rendezése, az érdekösszeütközések feloldása azt szükségessé teszi.” Az önkormányzati rendelet tartalmát tekintve egy beruházási szándék (program), amely ténylegesen a polgármester és a jegyző részére állapít meg feladatokat a Polgármesteri Hivatal új épületének építési munkáival kapcsolatosan, de a község lakosságára normatív rendelkezéseket (jogokat, illetőleg kötelezettségeket) nem tartalmaz, jogviszonyokat nem szabályoz. Formai és tartalmi hibái: Az önkormányzati rendelet megjelölése nem felel meg a jogszabályszerkesztésről szóló 12/1987. (XII: 29.) IM rendelet 1. § (1) és (4) bekezdésében foglaltaknak: A jogalkotó megnevezése hibás, mivel a jogszabály az önkormányzat rendelete, és a rendeletalkotási eljárás során az önkormányzat részéről a képviselő-testület (közgyűlés) jár el. Helyesen: ………..… Község Önkormányzata Képviselő-testülete. Nem tartalmazza a jogszabály címét (tárgyát). A megjelölésben nem a kihirdetés ideje (III. 5.), hanem a megalkotás ideje (III. 4.) lett feltüntetve. Az önkormányzati rendelet megjelölésével foglalkozik az Alkotmánybíróság 42/1992. (VII. 16.) AB határozata, amely kiemeli: „Az önkormányzati rendeletek tekintetében garanciális jelentősége van annak, hogy a rendelet megjelölése a rendelet tárgyán és számán kívül tartalmazza a jogalkotó megnevezését (illetőleg a jogalkotó nevének a hivatkozásokban használható rövidítését), valamint a kihirdetés dátumát.” Hiányzik a tárgykörben önkormányzati jogalkotásra felhatalmazást adó jogszabályi rendelkezés meghivatkozása. A 2. § első mondata sérti a Jat. 12. § (3) bekezdésének rendelkezését. A 2. § első mondata alapján már a kihirdetés napján „meg kell rendelni”, „meg kell vizsgálni” az 1. §-ban meghatározottakat és nincs meg a végrehajtásra történő felkészüléshez szükséges idő. A 2. § második mondata fölösleges rendelkezés, ennek az információnak az önkormányzati rendelet megjelölésében kell szerepelnie.

Gyakorlati feladatok ......................... Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/1996. (IV. 25.) Kt. számú rendelete az ültetési távolságokra vonatkozó előírásokról .......................... Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja: 1. § A képviselő-testület .......................... község közigazgatási területén az ültetési (telepítési) távolságokat az alábbiak szerint állapítja meg: (1) Belterületen és zártkertben: a/ szőlő, valamint ............ m-nél magasabbra nem növő gyümölcs - és egyéb bokor (élő sövény) esetében .......... m; b/ ........... méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében .......... méter; c/ ........... méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetében ............. m. (2) Külterületen (zártkerten kívül) a/ szőlő, köszméte, ribiszke és málnabokor esetén .......... m; b/ minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró stb.) esetében .............. m; c/ birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében ........... m; d/ törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva-, és mandulafa esetében .......... m; e/ vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszifa esetében ....... m; f/ cseresznyefa esetében ........... m; g/ dió, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében ......... m. 2. § Szabálysértést követ el és 10.000.- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki a rendelet 1. §-ában foglalt szabályokat megszegi. 3. § Az, akit birtoklásában e rendelet 1. §-ában foglaltak be nem tartásával zavarnak kérelemmel fordulhat az önkormányzat körjegyzőjéhez, aki ez esetben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 191. §-ában foglaltaknak megfelelően jár el. Ez a rendelet 1996. május 15-én lép hatályba. polgármester körjegyző Formai és tartalmi hibái: Az ültetési távolságokra vonatkozó központi jogszabályt évekkel ezelőtt hatályon kívül helyezték. Tehát az önkormányzat az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésének a) pontjában biztosított alapjogával élve gyakorolta rendeletalkotási jogkörét. Ezért az „eredeti jogalkotói hatalomra” való utalásként indokolt lett volna, hogy az önkormányzat az Ötv. 16. § (1) bekezdésének meghivatkozása mellett a bevezető részben szövegszerűen is utaljon arra, hogy a jogalkotásra az eddig jogilag nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok szabályozása miatt került sor behivatkozva az Alkotmány vonatkozó rendelkezését. A rendelet ugyanazt a cselekményt (az 1. §-ban írt rendelkezések megsértését) szabálysértésként és birtokháborításként is kezeli. De nem kezeli azt a kérdést, hogy ha az egyik szankcionálással élnek a telepítési távolságok be nem tartása miatt, akkor a másik szankcióval is sújtható a cselekmény (egy elkövetésért két büntetés). A 3. §-ban – az 1. §-ra történő visszautalással – birtokháborítási tényállást alapít a jogalkotó, amelyre felhatalmazással nem rendelkezik. Elegendő lett volna a szabálysértési tényállás megállapítása. A rendelet nem utal a hatálybalépés előtt ültetett és a rendelet rendelkezéseinek meg nem felelő növények esetén követendő eljárásra. A Jat. 12. § (2) bekezdésében meghatározott visszamenőleges hatály tilalma alapján erre az időszakra szabálysértés nem állapítható meg. Erről az érintettek, a jogalkalmazók tájékoztatása, a jogszabályi rendelkezés közérthetőségének biztosítása miatt célszerű lett volna egy mondattal utalni a 2. §-ban erre a tényre. Például: „Szabálysértési eljárás a rendelet hatálybalépése előtt, az 1. § rendelkezéseitől eltérő ültetése miatt nem indítható.” A polgári jog szabályai szerinti birtokháborítási eljárás lehetősége azonban ebben az esetben is fennáll. Az önkormányzati rendelet hatálybaléptetése „nem csak” egy mondat, hanem normatív rendelkezés, amelyet önálló tagolással (4. §) kellett volna jelölni a rendeletben.

Gyakorlati feladatok .......................... Nagyközség Önkormányzatának 8/1998. (V. 25.) sz. rendelete ...................... Nagyközség közigazgatási területén lévő kegyeleti és emlékhely jellegű építmények védettség alá helyezéséről ...................... Nagyközség Önkormányzata az 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében foglalt joga és kötelezettsége alapján, az épített és természeti környezet védelme érdekében, a település közigazgatási területén lévő kegyeleti és emlékhely jellegű építményeket, az alábbiak szerint települési szinten védettség alá helyezi. 1. § A rendelet hatálya alá tartozó kegyeleti és emlékhelyi jellegű építmények gondozását, karbantartását az Önkormányzat köteles biztosítani. 2. § A védettség alatt álló építmények az Önkormányzat által hozott határozatban rögzített engedély nélkül nem bonthatók el, nem alakíthatók át, azon jelentős változtatás nem végezhető. 3. § (1) Magán területen lévő védettség alatt álló építményről a tulajdonost értesíteni kell, és e rendelet alapján a tulajdonos köteles tűrni a gondozással és karbantartással kapcsolatos terheket. (2) Magán területen lévő védettség alatt álló építményt a nagyközönség elől nem lehet elzárni, a megközelítést biztosítani kell. 4. § Aki a települési szinten védettség alá helyezett építményekben kárt okoz, rongálja, akadályozza annak karbantartását vagy gátolja annak megközelítését szabálysértést követ el, és 10.000.- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. 5. § Területi szinten védettség alá helyezett építmények leírását a melléklet tartalmazza, mely e rendelet része és folyamatosan bővíthető. 6. § E rendelet 1998. év július hó 1. napján lép hatályba. ................, ....... év ................ hó ...... nap. polgármester jegyző Formai és tartalmi hibái : A jogalkotó megnevezése hibás, mivel a jogszabály az önkormányzat rendelete, és a rendeletalkotási eljárás során az önkormányzat részéről a képviselő-testület (közgyűlés) jár el. Helyesen: ………..… Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete. Az önkormányzati rendelet bevezető részében a jogalkotásra való felhatalmazás hivatkozása rossz. Az Ötv. 8. § (1) bekezdésére hivatkozás téves, mert az nem jogalkotásra ad felhatalmazást, hanem az önkormányzat feladatait határozza meg, amelynek része az épített és természeti környezet védelme. A „származékos jogalkotói hatalom” gyakorlása esetén nem elegendő az Ötv. 16. § (1) bekezdésére történő hivatkozás, hanem a központi jogszabály rendelkezéseinek végrehajtása céljából önkormányzati rendelet megalkotására felhatalmazást adó törvényt, illetőleg annak konkrét rendelkezését kell megjelölni a jogszabályszerkesztésről szóló 12/1987. (XII. 29.) IM rendelet – korábban már idézett – 4. § (1) bekezdése alapján. Ez jelen esetben az épített környezet kialakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdése. A 2. §-ban az önkormányzat elvonja az építésügyi hatóság (jegyző) hatáskörét, amikor a bontási engedélyt az önkormányzat határozatához köti. Ez a rendelkezés ebben a formájában törvénysértő, mivel a bontási engedély kiadása nem önkormányzati, illetőleg önkormányzati hatósági ügy, hanem államigazgatási hatósági ügy. A jogalkotó szándéka arra irányulhatott, hogy a jegyző az előtte folyó építésügyi (bontási engedély kiadása iránti) eljárásban a védettséget elrendelő önkormányzat előzetes véleményét kérje ki, de a rendelkezés konkrét szövege már nem adja vissza pontosan a jogalkotói szándékot. Ha védett építmény bontásra kerül, akkor kikerül a védettségi körből és ez az önkormányzati rendelet módosításával és nem képviselő-testületi határozattal rendelhető el. A 3. § (2) bekezdése a tulajdonos(ok)on kívüli személy(ek) részére a magántulajdonban lévő ingatlanra szolgalmi (bejárási) jogot biztosít, sértve a tulajdonosi érdekeket és korlátozva használati jogukat. Önkormányzati rendelettel történő szolgalmi jog alapítására nincs mód, az polgári jogi úton tehető meg, amelynek során a tulajdonosok kártalanítási igénnyel élhetnek a szolgalmi jog alapításával okozott értékcsökkenés miatt. Az 5. § azon rendelkezése, amely szerint a rendelet melléklete folyamatosan bővíthető, fölösleges rendelkezés. Erre a rendelkezés hiányában is megvan az önkormányzat lehetősége, amelyet rendeleti formában tehet meg vagy e rendelet módosításával, vagy új rendelet megalkotásával. A 6. § szövegezése helytelen, nem kell kiírni, hogy 1998. év július hó 1. napján. Helyesen: 1998. július 1-jén.

Gyakorlati feladatok ...................... Nagyközség Önkormányzat 17/1998. (XII. 11.) számú rendelete a hatósági árformába tartozó viteldíjak megállapításáról ....................... Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a menetrendszerinti helyi autóbuszközlekedés díjának megállapításáról (SZTJ 091241) a következőket rendeli a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése és az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ában foglalt felhatalmazás alapján: 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a közigazgatási határon belüli helyi járattal végzett autóbuszközlekedés legmagasabb díjára, alkalmazására. (2) A havi bérletjegy a rajta feltüntetett naptári hónap első napjának 0,00 órájától a következő hónap 5-én 24,00 óráig érvényes. 2. § (1) A helyi autóbuszközlekedés díjai: a/ vonaljegy ára: 70.-. Ft b/ teljesárú bérletjegy ára: 1950.- Ft c/ kedvezményes bérletjegy ára. 950.- Ft (2) Az utazási kedvezmények körét a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 287/1997 (XII. 29.) Korm. rendelet tartalmazza. (3) Az autóbuszban szájkosárral és pórázzal ellátott kutyát érvényes vonaljeggyel lehet szállítani. A vakvezető és rendőrségi kutya szállítása díjtalan. Jelen rendelet 1999. január 1.-jén lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. ................................. ...................................... polgármester jegyző Formai és tartalmi hibái: A jogalkotó megnevezése hibás, mivel a jogszabály az önkormányzat rendelete, és a rendeletalkotási eljárás során az önkormányzat részéről a képviselő-testület (közgyűlés) jár el. Helyesen: ………..… Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete. Nincs összhang az önkormányzati rendelet megjelölésében szereplő cím és a bevezető részben szereplő szabályozási tárgy között, mivel az utóbbi egy szűkebb kört (a helyi autóbuszközlekedés díját) nevesíti a rendelet megjelölésében szereplő tágabb kör helyett, amelybe a helyközi autóbuszközlekedés díja is beleértendő. A bevezető részben a tárgykörben önkormányzati jogalkotásra felhatalmazást adó jogszabályi rendelkezés meghivatkozása hiányos. A 12/1987. (XII. 29.) IM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján, ha az önkormányzati rendelet magasabb szintű jogszabály felhatalmazása alapján kerül sor, a felhatalmazást adó jogszabályt és a felhatalmazást tartalmazó rendelkezést (a szakasz, bekezdés, illetőleg pont megjelölésével) a jogszabály bevezető részében fel kell tüntetni. Jelen esetben az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (1) bekezdése és a 11. § (1) bekezdése. Az önkormányzati rendelet hatálybaléptetését önálló tagolással (3. §) kellett volna jelölni a rendeletben. A „kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.” rendelkezésről lásd az 5. példánál mondottakat. Hiányzik a korábbi (előző évi) díjmegállapítási rendelet hatályon kívül helyezése.

Gyakorlati feladatok Formai és tartalmi hibái: .................. Város Önkormányzat Képviselő-testületének 35/1992. (XI. 27.) számú rendelete az ügyfélfogadás rendjéről Az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján ....................... Város Önkormányzata a tisztségviselők, jegyző, hivatal ügyintézőinek ügyfélfogadási rendjét a következőképpen határozza meg: 1. § (1) .................... város polgármestere minden hónap első és harmadik szerdáján 14,00 órától 16,00 óráig tart ügyfélfogadást. (2) ................... város alpolgármestere minden hónap második és negyedik szerdáján 14,00 órától 16,00 óráig tart ügyfélfogadást. 2. § ........................ város jegyzője minden hónap második és negyedik szerdáján 9,00 órától 12,00 óráig,és13,00 órától 15,00 óráig tart ügyfélfogadást. 3. § .................... Város Polgármesteri Hivatala ügyintézőinek ügyfélfogadási ideje a következő: hétfő – 13,00 órától 16,00 óráig; szerda – 9,00 órától 12,00 óráig és13,00 órától 17,00 óráig, péntek – 9,00 órától 12,00 óráig. 4. § (1) Az anyakönyvvezetők - külön beosztás szerint - munkaidőn kívül is kötelesek ellátni a lakossági igényeknek megfelelően a családi és egyéb társadalmi események előkészítését, megrendezését. (2) Munkaidőn belül - ügyfélfogadási időre való tekintet nélkül - elintézendő ügyek: - népesség-nyilvántartási ügyek; - anyakönyvi ügyek; - talált tárgyak nyilvántartásba vétele; - olyan ügyek, melyek esetében a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna. 5. § Hétfőn és szerdán ügyfélszolgálatot teljesít a hivatal egy-egy ügyintézője - külön ütemezés szerint - az alábbiak szerint: - a Könyvtárban 13,00 órától 15,00 óráig - az Általános Iskolában: 13,00 órától 15,00 óráig. 6. § Ez a rendelet 1993. január 1-jén lép hatályba, s egyidejűleg hatályát veszti a 3/1991. (II. 18.) sz. rendelet. ......................, 1992. november 25. polgármester jegyző Formai és tartalmi hibái: A rendelet tárgya nem önkormányzati rendeletalkotási tárgy (Jat. 17. §). Az önkormányzat a rendeleti szabályozással hatáskört von el a jegyzőtől, aki a hivatal vezetőjeként saját hatáskörben állapítja meg a hivatal ügyfélfogadásának rendjét. A polgármester és az alpolgármester esetében is a rendeleti szabályozás csak addig terjedhet, hogy az önkormányzat a szervezeti és működési szabályzatában meghatározza, hogy hány órát kötelesek ügyfélfogadásra fordítani, de annak konkrét idejét nevezettek határozzák meg munkaterhük ismeretében. Természetesen nincs annak akadálya, hogy az ügyfélfogadási időt a helyben szokásos módon történő közzététel mellett a szervezeti és működési szabályzat függelékeként tájékoztatásul csatolják az erről szóló önkormányzati rendelethez