Tanfelügyelet és minősítés Az Oktatási Hivatal szerepe és feladatai a köznevelési rendszer megújításában 2013. augusztus 22. A mai előadáson a két kiemelt projekt, a 3.1.5 és a 3.1.8 kapcsolódó pontjairól és az Oktatási Hivatal ehhez rendelt feladatairól lesz szó. 2013 szeptemberétől indul az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés és a pedagógus életpályamodell rendszere. Ezek a rendszerek a köznevelés minden szinten és területén tevékenykedő pedagógus tevékenységét és szakmai előmenetelét befolyásolják. A két projekt feladata, hogy a rendszer elemeit kidolgozza és kipróbálja pilotprogramok keretében, az egymásra épülő feladatokat összehangolja, összeillessze, és a pilotok tapasztalatai alapján a szükséges korrekciókat elvégezze Pósfai Péter Oktatási Hivatal elnök

A Köznevelési Információs Rendszer megújítása Köznevelésfejlesztési projektek az Oktatási Hivatal Projektigazgatóságán TÁMOP 3.1.1. XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz A Köznevelési Információs Rendszer megújítása Az új köznevelési rendszerhez kapcsolódó jogalkotási feladatok közoktatás-szakmai támogatása A Nemzeti Köznevelési Akkreditációs Központ kialakítása Köznevelési Információs és Közösségi Portál kialakítása A közoktatási konstrukciókban kifejlesztett szolgáltatások és termékek egyenletesen magas minőségi szintjének biztosítása Az Oktatási Hivatal Társadalmi Megújulás Operatív Programjai közül a következő 4 a köznevelés területén végez fejlesztéseket. A TÁMOP 3.1.1 projekt feladata, a közoktatás-fejlesztés szakmai, informatikai támogatása, minőségbiztosítása és nyomon követése a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek (Nkt.) és az új tartalmi szabályozóknak megfelelően, a közoktatás információs rendszeréhez kapcsolódóan.

TÁMOP 3.1.10. Helyi oktatásirányítás fejlesztése Köznevelésfejlesztési projektek az Oktatási Hivatal Projektigazgatóságán TÁMOP 3.1.10. Helyi oktatásirányítás fejlesztése A köznevelési intézmények komplex helyzetfelmérése Komplex helyzetelemzés, javaslatok megfogalmazása az optimális köznevelési intézményszerkezet kialakítására Megyei képviseletek felállítása és működtetése Az intézményrendszer átszervezési, átalakítási folyamatának szakmai támogatása A megvalósult átszervezés hatásainak elemzése A projekt célja a magyar köznevelési rendszer minőségének – hatékonysági, eredményességi és méltányossági mutatóinak – javítása: a köznevelési rendszer szerkezetének, irányítási modelljének és finanszírozásának átalakításával. A projekt közvetlen célja az új szerkezetű közigazgatási egységek mellé rendelt tankerületek intézményhálózatának teljes körű felmérése és helyzetelemzése által javaslattétel a köznevelés új intézményszerkezetének kialakítására, az új intézményszerkezet kialakításának szakmai és informatikai támogatása, az intézményfenntartói és intézményirányítói feladatokat ellátók felkészítése a releváns feladatokra, az új köznevelési törvény és végrehajtási rendeleteinek megfelelő intézményi működés szakmai támogatása, valamint az új szerkezetű intézményhálózat ellenőrzési protokolljának kidolgozása és működtetése.

TÁMOP 3.1.8. Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban Köznevelésfejlesztési projektek az Oktatási Hivatal Projektigazgatóságán TÁMOP 3.1.8. Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban A tanulói teljesítménymérés rendszerének továbbfejlesztése a közoktatásban Az intézményi önértékelés és külső értékelés rendszerének fejlesztése a közoktatásban Információmenedzsment, visszacsatolás Az intézmények minőségfejlesztési folyamatainak fejlesztési célú támogatása A Magyar Képesítési Keretrendszer fejlesztése A projekt célja a közoktatási szolgáltatások szakmai elszámoltathatóságának biztosítása, a központi és helyi oktatásirányítás szereplői tevékenységének támogatása. Az országos mérések és vizsgák adataival, továbbá a helyi és országos minőségértékelési információkkal támogatott intézményi szervezeti tanulás, illetve az azon alapuló iskolafejlesztés támogatása, különös tekintettel az iskolafenntartók megalapozott információkkal történő tájékoztatására.

TÁMOP 3.1.5. Pedagógusképzés támogatása Köznevelésfejlesztési projektek az Oktatási Hivatal Projektigazgatóságán TÁMOP 3.1.5. Pedagógusképzés támogatása Új, egységes pedagógus-továbbképzési koncepció kidolgozása és javaslattétel a pedagógus-továbbképzés jogszabályi környezetének átalakítására A pedagógus-életpályamodell fokozataihoz kapcsolódó képzési és minősítési rendszer kidolgozása A pedagógusok szakmai előmenetelét támogató szaktanácsadói szolgáltatások megújítása A TÁMOP 3.1.5 projekt alapvető célja a pedagógus-továbbképzési rendszer nemzeti köznevelési rendszerre épülő megújítása a jelenlegi rendszer felülvizsgálatával, tartalmi, szerkezeti megújításával, a pedagógus-életpályamodellhez kapcsolódó továbbképzési programok fejlesztésével, valamint a pedagógusok szakmai előmenetelét támogató szaktanácsadói szolgáltatások megújításával (ezt az OFI végzi).

A) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet Köznevelési rendszerünkben hosszú ideje nem működik egységes, nyilvános szempontrendszer alapján kialakított, rendszeres külső szakmai ellenőrzés és értékelés. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés kereteinek kidolgozásakor e hiány megszüntetése volt a cél, olyan módon, hogy a köznevelésben korábban már használt ellenőrzési elemeket – pl. a belső önértékelést, az elégedettségmérést – beépítették a tanfelügyeleti ellenőrzés folyamatába.

Tanfelügyelet – jogszabályi háttér A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) a pedagógiai-szakmai ellenőrzésről (78.§ (1) f); 86-87.§; 82.§) 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 145.§: - a tanfelügyeleti ellenőrzés célja, „hogy a nevelési-oktatási intézmények szakmai tevékenységét a pedagógusok munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére, az intézményvezetők általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésére és az intézmények saját céljainak megvalósulására alapozva értékelje, és ezzel az intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást adjon.”

Tanfelügyelet – jogszabályi háttér A cél: - a pedagógus, - az intézményvezető - és az intézmény ellenőrzésén és értékelésén keresztül a nevelési-oktatási intézmények szakmai fejlődésének támogatása; - a nevelő-oktató munka egységes és nyilvános standardok alapján történő ellenőrzése; a pedagógiai értékek megmutatása; a jó gyakorlatok elterjesztése; egységesen jó szakmai színvonalú köznevelés biztosítása.

Tanfelügyelet – jogszabályi háttér A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) a pedagógiai-szakmai ellenőrzésről (78.§ (1) f); 86-87.§; 82.§) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben az a köznevelési szakértő vehet részt, aki a külön jogszabályban előírt továbbképzés követelményeit teljesítette. A köznevelési intézményben a szakmai ellenőrzést végző személynek nincs döntési, intézkedési jogköre. A köznevelési intézményben a munkáltatói jogok gyakorlása során az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés eredményét figyelembe kell venni. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés eredménye és az azt megalapozó dokumentumok a fenntartó számára nyilvánosak. A pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszerének működtetését a nemzeti köznevelésről szóló 2011. év CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 78.§ (1) f) pontja írja elő. Jogszabályi hátterét az Nkt. mellett a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012 EMMI rendelet adja. A pedagógiai-szakmai ellenőrzés kereteit, lebonyolításának menetét, az ellenőrzés során használt módszerek körét, valamint azon szakmai feltételeket, melyeknek a pedagógiai-szakmai ellenőrzésben részt vevő szakértőknek meg kell felelniük az Nkt. 86-87.§ és az EMMI rendelet 145-153.§ határozza meg.

Tanfelügyelet – menetrend, jellemzők 20/2012. (VIII. 31.) EMMI 145-156.§ A kormányhivatal minden év május 31-éig elkészíti a következő tanévre szóló megyei ellenőrzési tervet; a nevelési-oktatási intézmények által beküldött adatoknak megfelelően ezt augusztus 31-éig felülvizsgálja, és szükség szerint módosítja; ellenőrzések 5 évente legalább egyszer; egy pedagógust és egy vezetőt 2-2 szakértő, egy intézményt 3-5 szakértő ellenőriz.

Tanfelügyelet - jellemzők Intézménytől, fenntartótól független külső értékelés - Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzést az Oktatási Hivatal szervezi a kormányhivatalok közreműködésével. - Az értékelést független, külső szakértők végzik a megyei kormányhivatalok megbízásából. Rögzített, nyilvános standardok - Az értékelés eljárásrendje, területei, a feladatellátás típusának megfelelő eszközrendszere és módszertana adott a pedagógus, a vezető és az intézmény esetében is. - A fenti standardok a készülő tanfelügyeleti kézikönyvekben minden érintett számára elérhetővé válnak. Az értékelések „megrendelője” az Oktatási Hivatal, lebonyolítója a Kormányhivatal. A Megyei Kormányhivatalok által felkért független, külső szakértők végzik az értékelést a Kormányhivatalok által kidolgozott terv szerint. A kidolgozott standardok a készülő tanfelügyeleti kézikönyvekben (külön a pedagógusok, illetve a szakértők számára) hamarosan elérhetők lesznek (várhatóan már szeptember végén), ezekből megismerhető a tanfelügyeleti értékelések eljárásrendje, területei és a feladatellátás típusának (óvoda, általános iskola, szakiskola, szakközépiskola, gimnázium, alapfokú művészetoktatás, gyógypedagógia és szakszolgálat (ezek csak később lesznek elérhetők) és kollégium) megfelelő eszközrendszer és módszertan.

A pedagógusok ellenőrzésének területei A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése Módszertani felkészültség A pedagógiai folyamat tervezése A tanulás támogatása, szervezése és irányítása A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás Az autonómia és a felelősségvállalás

A pedagógusok ellenőrzésének eszközei Dokumentumelemzés Óra-/foglalkozáslátogatás Interjúk Portfólió Dokumentumelemzés: a korábbi külső és önértékelések, valamint a tervezés és megvalósítás dokumentumainak (Pl.: Pedagógiai Program, tanmenet, munkatervek, beszámolók) vizsgálata Óra-/foglalkozáslátogatás: A pedagógus értékelésének hangsúlyos része 2 óra/foglalkozás látogatása. Interjúk: A pedagógus értékelésében a pedagógussal és az intézményvezetővel készül interjú Portfólió: A pedagógusok a minősítésükhöz előkészített és később is folyamatosan fejlesztett portfóliójukban irányíthatják a szakértők figyelmét az általuk fontosnak tartott területekre.

A vezetők ellenőrzésének területei A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása

A vezetők ellenőrzésének eszközei Dokumentumelemzés Interjúk Óra- /foglalkozáslátogatás Portfólió Kérdőíves felmérés (pedagógusok, szülők, fenntartó) Dokumentumelemzés: A korábbi külső és önértékelések, valamint a tervezés és megvalósítás dokumentumainak, illetve további alapdokumentumok (Pl.: Pedagógiai Program, tanmenet, vezetői pályázat, munkatervek, beszámolók) vizsgálata. Interjúk: vezető esetén a vezetővel és a vezetőtársakkal készül interjú Portfólió: gyakorlatilag megegyezik a pedagóguséval, csak speciális vezetői tartalmakkal kiegészítve Kérdőíves felmérés: A vezető ellenőrzésében a kötelező partneri elégedettség-mérés (szülők és pedagógusok körében végzett felmérés) eredményeit vizsgálják a szakértők.

Az intézmény ellenőrzésének területei A pedagógiai folyamatok irányítása Személyiség- és közösségfejlesztés Eredmények Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció Az intézmény külső kapcsolatai A pedagógiai működés feltételei Központi elvárásoknak, saját intézményi céloknak való megfelelés

Az intézmény ellenőrzésének eszközei Dokumentumelemzés Interjúk (a vezetővel, a pedagógusok és a szülők képviselőivel, a fenntartóval) A pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése folyamatos megfigyeléssel A pedagógusellenőrzés értékelőlapjainak összegző adatlapja Pedagógus ellenőrzésben: Dokumentumelemzés: a korábbi külső és önértékelések, valamint a tervezés és megvalósítás dokumentumainak (Pl.: Pedagógiai Program, tanmenet, munkatervek, beszámolók) vizsgálata Óra-/foglalkozáslátogatás: A pedagógus értékelésének hangsúlyos része 2 óra/foglalkozás látogatása. Interjúk: A pedagógus értékelésében a pedagógussal és az intézményvezetővel készül interjú Portfólió: A pedagógusok a minősítésükhöz előkészített és később is folyamatosan fejlesztett portfóliójukban irányíthatják a szakértők figyelmét az általuk fontosnak tartott területekre. Vezetőellenőrzésben: Dokumentumelemzés: A korábbi külső és önértékelések, valamint a tervezés és megvalósítás dokumentumainak, illetve további alapdokumentumok (Pl.: Pedagógiai Program, tanmenet, vezetői pályázat, munkatervek, beszámolók) vizsgálata. Interjúk: vezető esetén a vezetővel és a vezetőtársakkal készül interjú Portfólió: gyakorlatilag megegyezik a pedagóguséval, csak speciális vezetői tartalmakkal kiegészítve Kérdőíves felmérés: A vezető ellenőrzésében a kötelező partneri elégedettség-mérés (szülők és pedagógusok körében végzett felmérés) eredményeit vizsgálják a szakértők. Intézményellenőrzésben: Dokumentumelemzés: intézményi alap, valamint a tervezés és megvalósítás dokumentumainak a vizsgálata Interjúk: intézményellenőrzés esetén pedig a fenntartóval és a vezetővel, a pedagógusok képviselőivel és a szülők képviselőivel is készül interjú. A pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése folyamatos megfigyeléssel: intézménybejárás, melynek során a szakértők figyelembe veszik az intézmény infrastrukturális adottságait.

A TÁMOP 3.1.8 projekt eddigi eredményei és feladatai 2013. január 31. A tanfelügyeleti eljárásrendek és eszközök, valamint a szakértői képzés tesztverzióinak elkészítése 2013. március-június: tesztelés; 98 szakértő, 52 intézmény, 44 intézményvezető, 744 pedagógus részvételével 2013. szeptemberben várható eredmények: A standardok véglegesítése A szakértői képzés anyagának véglegesítése A szakértők kiválasztásához szempontrendszer meghatározása A kidolgozott képzés alapján 100 szakértő készült fel a próbaellenőrzésekre 2013. márciusában. A próbaellenőrzésekre ezek után került sor. A tesztelés és a hozzá kapcsolódó kutatás eredményeinek feldolgozása és azok alapján a képzés, valamint a standardok véglegesítése jelenleg folyamatban van, végleges standardok szeptember közepére várhatók. Kidolgozásra kerül egy olyan technikai eszköz is, mely a tanfelügyeleti ellenőrzések információs- kommunikációs hátterét szolgáltatja.

a pályán lévő pedagógusok munkájának elismerését, B) A minősítés szerepe A minősítés a pedagógusok előmeneteli rendszerének standard értékelési eleme, ily módon egyaránt szolgálja az objektív, nyitott, mindenki számára megismerhető, standardok alapján kifejlesztett értékelési, előmeneteli rendszer működtetését, egy kiszámítható, tervezhető és átlátható életpályaút lehetőségének biztosítását, és ezzel együtt a pályán lévő pedagógusok munkájának elismerését, valamint a fiatalok pedagóguspályára vonzását és megtartását. A pedagógusok minősítési rendszere biztosítja az egyes életpálya fokozatok közötti átlépések, a fokozatváltások objektív, szakmai alapokon nyugvó szabályozását. A rendszer fontos jellemzője a nyitottság, a minősítés minden szereplő számára elérhető, megismerhető sztenderdek mentén történik. A kiszámítható, átlátható minősítési rendszer révén válik kiszámíthatóvá és átláthatóvá maga a pedagógus életpálya is, a pedagógusok számára megítélhetővé válik a skálán elfoglalt helyük, fejlődési lehetőségeik.

Minősítési fokozatok Gyakornok Pedagógus I. Pedagógus II. 2 év után 60 %-os eredmény Leghamarabb 6, legkésőbb 9 év után 75 %-os eredmény Leghamarabb 6 év után 85 %-os eredmény Kötelező minősítések – az első alkalommal a pedagógus számára díjmentes, a költségeket az állam vállalja. A megismételt eljárások önköltségesek. Nem kötelező minősítések – önköltségesek. Gyakornok Pedagógus I. Pedagógus II. Mesterpedagógus Kutatótanár A pedagógus előmeneteli rendszert a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről című dokumentum 64., 65., és a 97. § határozza meg, amit a készülő és hamarosan hatályba lépő rendelettervezet részletesen szabályoz. A törvény 97.§ (20) szerint a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, aki 2013. szeptember 1-jén már legalább 2 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, első minősítéséig a Pedagógus I. fokozatba és a szakmai gyakorlata szerinti kategóriába, aki két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkezik, Gyakornok fokozatba kerül besorolásra. A Mesterpedagógus fokozatba sorolt pedagógusok látják majd el az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítő eljárásban szakértői feladatokat, vagy szaktanácsadóként tevékenykednek, mentori feladatokat látnak el, versenyekre történő felkészítésben és egyéb a közneveléssel összefüggő szakmai, pedagógiai-módszertani fejlesztésekben vesznek részt. Az a legalább Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus, aki doktori címmel rendelkezik,rendszeres publikációs tevékenységet folytat kezdeményezheti a Kutatótanár fokozatba történő besorolását. A kötelező minősítések a pedagógusok számára díjmenetesek. A megismételt minősítő vizsga, a megismételt, továbbá a nem kötelező minősítési eljárás díja a mindenkori minimálbér hetven százaléka, amelyet az eljárás kezdeményezőjének a vizsgát, a minősítési eljárást szervező intézmény számlájára kell befizetnie a vizsgaszervező, a minősítési eljárást szervező által kiállított számla alapján.

közzéteszi a minősítési keretszámot (február utolsó napjáig) Minősítési terv Miniszter közzéteszi a minősítési keretszámot (február utolsó napjáig) meghatározza a minősítési tervbe bekerülők körét (április 30-ig) Oktatási Hivatal április folyamán javaslatot tesz a minősítési tervre a kormányhivatalok beszámolói alapján jelentést készít a miniszter részére, amelyben javaslatot tehet a pedagógusértékelési eszközök módosítására is (július 31-ig) A miniszter minden év február utolsó napjáig közzéteszi a következő naptári évre vonatkozó minősítési keretszámot és a minősítési tervbe történő felvétel különös feltételeit. A miniszter a minősítési keretszámot a pedagógusminősítő vizsgák és a minősítési eljárások lebonyolításához az adott évben rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek, valamint a központi költségvetési keret biztosította lehetőségek figyelembevételével határozza meg. A pedagógus a munkáltató véleményének kikérése után az adott év március 31-ig kezdeményezi a minősítését a kormányhivatalnál, megjelölve a minősítés során az elérni kívánt fokozatot. A beérkezett kérelmeket a kormányhivatal április 10-ig továbbítja az OH-nak. A miniszter az OH által április folyamán elkészített minősítési terv javaslat alapján minden év április 30-ig dönt a következő évben minősítő vizsgán, minősítési eljárásban részt vevő pedagógusokról. A miniszter a pedagógust és munkáltatóját a döntés meghozatalát követően, legkésőbb május 31-ig értesíti. A minősítési tervbe fel kell venni azt a gyakornokot, aki minősítő vizsgára jelentkezett, valamint – az Nkt. 97. § (19) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – azt a pedagógust, akinek a minősítési eljárásban a vonatkozó rendelet szerint kötelező a részvétele. A kötelező minősítésben részt vevők felvételét követően fennmaradó, illetve az időközben – a foglalkoztatási jogviszonyuk megszűnésére vagy szünetelésére tekintettel – kiesett jelentkezők miatt felszabaduló minősítési keretszám elosztása megyénként és munkakörönként arányosan, a jelentkezők szakmai gyakorlatának és a különös feltételeknek történő megfelelés figyelembevételével folyamatosan történik. A minősítési tervben szereplő pedagógusok minősítésére a jelentkezést követő naptári évben kerül sor. A kormányhivatal az OH által meghatározott formai és tartalmi előírások alapján minden év június 30-áig beszámolót küld az OH-nak a pedagógus minősítő vizsgák és minősítési eljárások tapasztalatairól. Ennek alapján az OH minden év július 31-éig jelentést készít a miniszter részére, amelyben javaslatot tehet a pedagógusértékelési eszközök módosítására.

Ütemezés a pedagógusok számára Határidő Felelős Minősítési keretszámok és különös feltételek közzététele február 28-ig Miniszter Jelentkezés a minősítési eljárásra, portfólió feltöltése március 31-ig Pedagógus A jelentkezések továbbítása az OH-ba április 10-ig Kormányhivatal Minősítési tervhez javaslat készítése  döntést megelőzően Oktatási Hivatal Minősítési terv készítése, döntés a minősítésben résztvevő pedagógusokról, a kormányhivatalok értesítése a minősítési tervről április 30-ig A pedagógus és a munkáltató értesítése május 31-ig Beszámoló készítése az OH részére az előző év minősítési eljárásairól és vizsgáiról, amely tartalmazza a pedagógusi elégedettségi kérdőívek értékelésének összesítését június 30-ig A minősítő bizottságok tagjainak felkérése a következő év eljárásaira július 31-ig Jelentés készítése a miniszter részére az előző év minősítési eljárásairól és vizsgáiról, amely tartalmazza a minőségbiztosítási szakértők szakvéleményének összesítését A minősítési terv és az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzési terv birtokában minőségbiztosítási szakértők kijelölése folyamatos  A gyakornoki minősítővizsga és minősítési eljárás lefolytatása, az összegző értékelés feltöltése  folyamatos Minősítőbizottság …./2013. (… …) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásról szóló tervezet alapján összeállított ütemezés

A pedagógus feladata Felkészülés Jelentkezés E-portfólió feltöltése Óra/foglalkozás megtartása Felkészülés az e-portfólió védésére E-portfólió védése Magasabb fokozatba lépés a minősítést követő év január 1-jén

Mit vizsgál a bizottság? Áttekinti valamint értékeli a pedagógus által feltöltött, a védés alkalmával megvitatott portfóliót, az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részeit, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelését, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a látogatott foglalkozásokra vonatkozó megállapításokat. Foglalkozást, illetve foglalkozásokat látogat és értékel. A …./2013. (… …) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásról szóló tervezet 2. § (9) bekezdésben található felsorolás alapján.

önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatása, annak dokumentumai A portfólió elemei szakmai önéletrajz a nevelő-oktató munka dokumentumai, különösen legalább tíz tanóra, foglalkozás kidolgozott és utólagos reflexiókkal ellátott óraterve a pedagógiai szakmai és egyéb tevékenységek bemutatása, annak dokumentumai önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatása, annak dokumentumai a pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatása a szakmai életút értékelése …./2013. (… …) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásról szóló tervezet 8.§ (1) bekezdése alapján a portfólió egy olyan dokumentumgyűjtemény, amely alapján végigkísérhető a pedagóguskompetenciák fejlődése, a pedagógus szakmai útja, tevékenysége, nehézségei és sikerei egyrészt a tények tükrében, másrészt a pedagógus reflexiói, értelmezése alapján. A portfólió fenti elemeket tartalmazza.

A vizsgált pedagógus kompetenciák Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók A tanulás támogatása A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység Folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

Kik végzik a minősítést? Minősítővizsga esetén: Elnökként a megyei kormányhivatal által delegált, felkészített, Mesterpedagógus fokozatba sorolt, névjegyzéken szereplő szakértő; a pedagógusképző felsőoktatási intézmény oktatója /gyakorlóiskolájának, gyakorlóóvodájának, gyakorló-kollégiumának legalább Pedagógus II. fokozatba sorolt, felkészített alkalmazottja; a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője vagy az általa megbízott pedagógus-szakvizsgával rendelkező magasabb vezetői, vezetői megbízással rendelkező alkalmazott.

Kik végzik a minősítést? Minősítő eljárás esetén: Elnökként a megyei kormányhivatal által delegált, felkészített, Mesterpedagógus fokozatba sorolt, névjegyzéken szereplő szakértő; a kormányhivatal által delegált köznevelési szakértő; a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője vagy az általa megbízott pedagógus-szakvizsgával rendelkező alkalmazott, az intézményvezető minősítési eljárása esetében a fenntartó képviselője. A kormányhivatal által delegált, az Országos szakértői névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítés szakterületen szereplő köznevelési szakértő, aki a külön jogszabályban foglaltak szerinti felkészítésben vett részt vagy pedagógusképző felsőoktatási intézmény oktatója vagy gyakorlóiskolájának, gyakorlóóvodájának, gyakorlókollégiumának legalább Pedagógus II. fokozatba sorolt alkalmazottja, aki a külön jogszabályban foglaltak szerinti felkészítésben részt vett.

Kit nem kell minősíteni? Azt a pedagógus munkakörben, valamint pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottat, aki a 2013. szeptember 1-jétől számított tizedik tanév végéig eléri a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt. Az e rendelet hatálybalépése előtt létesített közalkalmazotti jogviszonyok esetében a Kjt. és a 138/1992. (X.8.) Korm. rendeletnek a gyakornokra és a gyakornoki időre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy amennyiben ezek alapján a gyakornok „megfelelt” minősítést kap, őt a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. NKT módosítása alapján a 97. § (21) bekezdése A …./2013. (… …) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásról szóló tervezet 36. § (1) bekezdése alapján A gyakornokra, a gyakornoki időre és a minősítő vizsgára vonatkozó rendelkezéseket az e rendelet hatálybalépését követően létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetében kell alkalmazni. Az e rendelet hatálybalépése előtt létesített közalkalmazotti jogviszonyok esetében a Kjt. és a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Kjt. vhr.) a gyakornokra és a gyakornoki időre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy amennyiben a közalkalmazott a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és a Kjt. vhr. gyakornokra és gyakornoki időre vonatkozó rendelkezései alapján „megfelelt” minősítést kap, a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. A munka törvénykönyve hatálya alá tartozó pedagógust két év szakmai gyakorlat megszerzése után a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. A munka törvénykönyve hatálya alá tartozó pedagógust két év szakmai gyakorlat megszerzése után a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.

400 gyakornok és 1200 pedagógus próba minősítésen esik át. 2013 – 2014. várható eseményei A 2013. szeptember 1-jén Pedagógus I. fokozatba besorolt, több mint nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus először 2014-ben kezdeményezheti a minősítési eljárást. A pedagógus-szakvizsgával, és tizennégy év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus 2014. április 30-ig kérelmezheti ideiglenesen a Pedagógus II. fokozatba 2015. január 1-jével történő besorolását. 20.000 portfólió tartalmi áttekintése után az érintett pedagógusok visszaigazolást kapnak. 400 gyakornok és 1200 pedagógus próba minősítésen esik át. A kérelem alapján a besorolás további feltétele, hogy a pedagógus 2014. április 30-ig feltöltse portfólióját a miniszter által kijelölt, az OH által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe. Amennyiben a feltöltött portfólió megfelel a formai követelményeknek a pedagógust Pedagógus II. fokozatba kell sorolni. Az eljárást az OH szervezi.

2015. várható eseményei A 2015. január 1-jén ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus legkésőbb 2018. december 31-éig a minősítési eljárásban köteles részt venni. A 2015. december 31-éig Pedagógus I. vagy Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus is részt vehet az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő- vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vagy a szaktanácsadói feladatok ellátásában (ha megfelel az egyéb jogszabályi feltételeknek). …./2013. (… …) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásról szóló tervezet 36. § (8) bekezdése 2015. december 31-éig Pedagógus I. vagy Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus is részt vehet az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vagy a szaktanácsadói feladatok ellátásában, feltéve, hogy az (6) bekezdés a)-d) pontjában foglalt feltételeknek megfelel. (6) Az (5) bekezdés szerinti pályázaton az a pedagógus vehet részt, aki rendelkezik legalább tizenöt év szakmai gyakorlattal és pedagógus-szakvizsgával, szerepel az Országos szakértői névjegyzéken, vagy az Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzéken vagy a szaktanácsadói névjegyzéken,vállalja, hogy részt vesz az OH által szervezett szakértői vagy az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által szervezett szaktanácsadói továbbképzésen, vállalja, hogy külön díjazás nélkül, a központi költségvetés által biztosított költségtérítés terhére a 4. § (5), (7)-(8) bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával részt vesz a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátásában. A szakértői feladatokat az e bekezdés alapján ellátó pedagógusra is alkalmazni kell a 4. § (5), valamint (7)-(8) bekezdésében foglaltakat.

C) Kik végzik az ellenőrzéseket és a minősítéseket? Olyan szakértők, akik: nagy pedagógusi és pedagógiai-értékelési tapasztalattal rendelkeznek, elvégzik a felkészítő 2x30 órás képzést, majd a tanúsítvány birtokában jelentkeznek a szakértői névjegyzék pedagógiai-szakmai ellenőrzés és minősítés szakterület megfelelő szakirányára, a megyei kormányhivataloktól az ellenőrzési tervek alapján felkérést kapnak.

Kedvezmények Az a Mesterpedagógus (vagy 2015. december 31-éig Pedagógus I. v. Pedagógus II.) fokozatba besorolt pedagógus, aki az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítővizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vesz részt vagy szaktanácsadói feladatokat lát el, munkaidő-kedvezményben részesül: neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet több heti tizennyolc óránál (óvodapedagógus esetén huszonöt óránál), tanítási hetenként legalább egy tanítási napra a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíteni kell.

A köznevelés információs rendszerének (KIR) megújítási folyamata - a tanfelügyelet és a minősítés informatikai támogatása Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzések lebonyolítását támogató informatikai rendszer a teljes ellenőrzési folyamatot támogatni fogja. - Az informatikai rendszer a KIR intézménytörzsi és személyi nyilvántartására fog épülni, valamint az országos szakértői névjegyzékkel is összekötésre kerül. - A cél, hogy az ellenőrzések adminisztrációs munkái egyszerűen elvégezhetőek legyenek a rendszer segítségével, s a rendszer minden szereplőt hatékonyan segítsen, legyen szó kormányhivatalról, intézményről, ellenőrzött pedagógusról, illetve az ellenőrzésben részt vevő szakértőről. A pedagógusok előmeneteli rendszerének bevezetése szükségessé teszi, hogy a KIR központi nyilvántartásai támogassák az előmeneteli rendszer nyilvántartási feladatait, illetve a minősítési eljárások is a KIR-ben rögzített adatokra támaszkodva kerüljenek lebonyolításra a jövőben. - Ennek megfelelően a KIR személyi nyilvántartásában a 2013/2014. tanévtől kezdve rögzíteni kell a pedagógusok előmeneteli rendszeréhez szükséges alap- és besorolási adatokat. - Az Oktatási Hivatal megkezdte a minősítési eljárásokban kiemelt fontosságú elektronikus portfólió felület (e-portfólió) kialakítását, mely szoros szimbiózisban fog működni a KIR személyi nyilvántartásával.

Az értékelési rendszerek kapcsolata Önértékelés Tanfelügyeleti értékelés Pedagógus minősítés A pedagógusra vonatkozó önértékelés, tanfelügyeleti értékelés és pedagógus minősítés közötti legfontosabb kapcsolat a közös alap: mindhárom értékelés a pedagóguskompetenciák vizsgálatára épül, ugyanakkor mindhárom rendszernek megvan a saját célrendszeréhez kapcsolódó önálló standardja. A kapcsolat emellett egymásra épülő jelleget is mutat. A minősítő vizsgán és a minősítési eljáráson csak azok a gyakornokok illetve pedagógusok vehetnek részt, akiknek a minősítését megelőzte a tanfelügyeleti látogatás, pedagógiai-szakmai ellenőrzés, ugyanakkor a pedagógusok tanfelügyeleti értékelése felhasználja az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részét.

Az értékelési rendszerek kapcsolata A külső értékelés és az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részének kidolgozásakor fontos szempont volt a minősítési standardokkal való összhang, ennek eredményeként mindkét elem alkalmas a minősítésben alkalmazott skálán történő értékelésre is. A fejlesztő értékelés megjegyzései mellett mindkét értékelésben megjelenik egy kompetenciánkénti pontozás is, amelynek eredménye a minősítésben összesen 30%-ban járulhat hozzá a pedagógus előmenetelének sikerességéhez. Ezzel egyrészt a minősítés többrétegűvé és így objektívabbá válik, másrészt hangsúlyosabbá válik az általános pedagógiai szempontoknak és a saját céloknak való megfelelés vizsgálata.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!